A Társas Lény tesztkérdések kidolgozása az első zárthelyire

Ez a dokumentum A társas lény c. tantárgynak az első zárthelyire kiadott hivatalos

feladatok (távolról sem hivatalos) megoldásait tartalmazza. Mindenki csak saját
felelősségre használja, az általa okozott esetleges testi-lelki traumákért felelősséget nem
vállalok. A második ZH-ra a megoldandó feladatokat – amint a tárgy hivatalos honlapján
megjelennek – a http://tarsasleny.wikispaces.com/ honlapra másolom, amelyet bárki
szabadon szerkeszthet, így remélem együtt gyorsan és hatékonyan meg tudjuk majd
oldani a zárthelyi kérdések kidolgozását.

Üdvözlettel
Kolbay Zsolt

Kiskérdések:

1. Határozd meg röviden mit jelent a konformitás!

Az egyének gondolatainak, érzéseinek és viselkedésének igazodása a csoportnormához.

2. Határozd meg röviden mit jelent a társas facilitáció!

Az egyén teljesítményének javulása, ha együtt végez feladatokat másokkal, illetve ha mások

(közönség) csak figyelnek.

3. Határozd meg röviden mit jelent az alapvető attribúciós hiba!

Az attribúciót tevőnek az a tendenciája, hogy alulbecsüli a szituációs tényezők (társadalmi

norma, pénz, fenyegetés, egyéb külső hatás) és túlbecsüli a diszpoziciós tényezők (belső
tulajdonságok, személyiségjegyek) szerepét a viselkedés irányításában.

4. Határozd meg röviden mit jelent az elsőbbségi hatás!

Általában az elsőként szerzett információ gyakorolja a legnagyobb hatást összbenyomásunkra

(az első benyomások nehezen változnak).

5. Határozd meg röviden mit jelent a domináns válasz?

Az a válasz, amely uralkodó vagy elsődleges egy személy válaszrepertoárjában egy adott
ingerhelyzetben. Ha az egyén domináns válasza „jó” (könnyű vagy jól begyakorolt feladat
esetén), a társas hatás növeli a teljesítményét, ha „rossz” (nehéz vagy új feladat végzésekor),
akkor csökkenti.

6. Határozd meg röviden mi a kontroll-csoport!

A kísérletben résztvevő csoport azon része, amelynek tagjait ugyanazon szempontok (pl:
egészség, nem, társadalmi státusz) alapján választották ki, de egy adott hatásnak nem teszik ki
őket (pl: klinikai gyógyszerkísérletekben a csoport azon tagjai akik valódi gyógyszer helyett
placebót kapnak).

1
7. Mi a különbség a személyes és a nyílvános konformitás között?

Személyes konformitás: az adott személy valóban meg van győződve róla, hogy a csoportnak
igaza van, a csoport normáját/véleményét önként sajátjának ismeri el.
Nyilvános konformitás: az adott személy behódol, enged a csoport vélt vagy valós nyomásának,
de valójában nem ért egyet azzal.

8. Mi volt a Milgram kísérlet ideológiai igazolása?

A tudomány szolgálata. A fedőtörténet szerint a kísérlet a büntetés hatását vizsgálta a tanulási

folyamatra.

9. Mi volt Norman Triplett kísérletének eredménye?

Mások jelenléte javítja az egyén teljesítményét az egyszerű vagy jól begyakorolt feladatok
végrehajtásakor (pl: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor ellenfeleikkel
versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek), nehéz vagy új feladat esetén viszont csökkenti a
teljesítményt.

10. Nevezd meg a pszichológia öt másik [tehát nem szociál-] területét!

 klinikai pszichológia
 személyiség pszichológia
 fejlődés pszichológia
 kognitív pszichológia
 biológiai pszichológia

11. Sorold fel milyen alapvető módszerekkel dolgozik a szociál-pszichológia!

 laborkísérletek
 terepkísérletek
 kérdőívek, tesztek, interjúk

12. Mi a különbség a függő és a független változók között egy kísérletben?

A kísérlet során ok-okozati összefüggéseket keresünk. Egyes tényezőket szisztematikusan

megváltoztatunk (független változók), majd azokat a tényezőket (függő változók) vizsgáljuk,
amelyeket (feltételezéseink szerint) a független változók módosításai hatnak (függő változók).
Pl: Milgram kísérleténél független változók a kísérlet ideológiai igazolása vagy a kísérletvezető
tekintélye/személyisége, függő változó pedig a kísérletben résztvevő személy magatartása
(meddig hajlandó áramütéssel büntenti egy másik személyt).

2
13. Mik egy kísérlet tervezésének főbb lépései?

 a hipotézis megfogalmazása
 a minta kiválasztása
 a kísérleti forgatókönyv előkészítése
o helyzetteremtés megtervezése, fedőtörténet kitalálása
o a független változók manipulációjának megtervezése
o a függő változók mérésének megtervezése
o etikai megfontolások
 lezáró beszélgetés
 eredmények statisztikai elemzése

14. Mi a különbség a projektív és a fél-projektív teszt között?

Projektív teszt: nincs megadva kontextus, definiálatlan inger, széleskörű válaszlehetőségeket ad,
bár itt is vannak jellemző válaszok (pl: Rorschach-teszt)
Félprojektív teszt: a kontextus és az inger jobban definiált, a válaszlehetőségek jobban
behatároltak. (pl: két egymás vállát veregető férfit ábrázoló képről nem mondhatjuk azt, hogy
az egy denevért, egy Rorschach-féle tintapacáról viszont igen).

15. Mi a különbség a korreláció és az oksági kapcsolat között?

Korreláció: kettő vagy több változó együttváltozása. Két változó korrelációja nem feltétlenül
jelenti azt, hogy a kettő között ok-okozati kapcsolat áll fenn (pl: létezhet egy harmadik változó,
amely a másik kettőt egyszerre befolyásolja).

16. Mik voltak a Milgram kísérlet független változói?

 a kísérlet ideológiai igazolása (a tudomány szolgálata)

 a kísérlet helyszíne (Yale egyetem)
 a kísérletvezető tekintélye/személyisége (professzor, vagy annak kinéző tekintélyes
személy)
 a kísérletvezető állandó jelenléte (ha nem teljesült, akkor visszaesett az engedelmesség)
 a kísérletvezető biztosítja-e arról a kísérletben résztvevő személyt, hogy a felelősség
nem őt terheli (igen)
 a kísérlet fokozatos elfajulása (kevesen engedelmeskednének, ha rögtön halálos
áramütést kéne adniuk)
 a kísérletben résztvevő személy és az áramütéseket elszenvedő (színész) közötti fizikai
távolság (a színész egy másik szobában van, de a kísérlet alanya hallja őt)
 a kísérlet alanya közvetlenül (ő méri rá egy gombnyomással az áramütést) vagy
közvetve (mást utasít rá, hogy megtegye) „bünteti” a rossz választ adó személyt
(közvetlenül, bár később a második verziót is kipróbálták)

17. Mi a minimális kockázat elve?

A kutatás elvárható kockázata nem lehet nagyobb, mint amilyennel a mindennapi életben is
találkozhatunk, természetesen nem érheti fizikai fájdalom, stb. a kísérletben résztvevőket. El
kell dönteni, hogy mekkora fizikai stresszt igazolhat egy kísérleti eredmény.

3
18. Mi az informált hozzájárulás elve?

A kísérlet alanyainak önszántukból kell részt venniük a kísérletben, és lehetővé kell tenni, hogy
a hozzájárulásukat bármikor bántódás nélkül visszavonhassák, időben előre minden olyan
mozzanatról be kell számolni, amely befolyásolhatja az együttműködési hajlandóságukat.

19. Határozd meg röviden mi a homlokzat!

Egy adott társas helyzetben felmutatott aktuális énkép. Az egyén az aktuális szerepének
megfelelő homlokzat fenntartására törekszik.

20. Határozd meg röviden mi a proxemika!

A kommunikáció és a hétköznapi tevékenységek során a személyek között betartott távolság.

21. Mik a negatív implicit attitüd jelei egy beszélgetés során?

 szemkontaktus csökkentése
 térközszabályozás (távolodás)
 testtartás (felső test hátradől)
 feszültség jelei

22. Határozd meg röviden mi a mikro-mimika!

Apró, alig észrevehtő izommozgások az arcon, öntudatlan és önkéntelen érzelmeket kifejező

jelek, amelyeket gyakorlatilag mindenki közvetít.

23. Határozd meg röviden mi az attribúció!

Külsőleg megfigyelhető viselkedés alapján annak az okaira való következtetés.

24. Mik az attribúció alapvető formái?

Szituációs attribúció: belső tulajdonságokben, személyiségjegyekben keressük a viselkedés

okait.
Diszpozícionális attribúció: az adott környezetben, külső hatásban, szituációs normában, stb-
ben keressük a viselkedés okait.

25. Határozd meg rödviden mi a holdudvar-hatás!

Az emberek személypercepciójuk során hajlamosak a személlyel kapcsolatos egyetlen pozitív

vagy negatív információ alapján feltételezni, hogy a személy többi tulajdonsági is ezzel
összhangban van (pl: a vonzó emberek nyíltabbak, barátságosabbak, társaságkedvelőbbek,
megbízhatóbbak).

26. Mi az elsőbbségi-hatás?
ld. 4-es kérdés

4
27. Mi az implikált személyiség-elmélet?

Általános (és sokszor naív) elképzelések az emberek személyiségvonásainak gyakoriságáról és

eloszlásáról. A kutatások szerint nem vagyunk pontosak az együtt-járások feltérképezésében,
túlbecsüljük a korrelációkat, a nem létezőket is felismerjük. (pl: korreláció a feminin mozgás és
a szexuális irányultság között)

28. Mi az a nem-esemény és hogyan vezethet sztereotípiák kialakulásához?

Olyan esemény/észlelés, amely látszólag nem erősíti vagy cáfolja a sztereotípiánkat (pl: a
homoszexuálisok és a feminin mozgásúk korrelációjának vizsgálatánál egy heteroszexuális és
nem feminin mozgású személy észlelése), ezért hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni
(nem tekintjük eseménynek), míg más, látványosabb eseményeket (pl: feminin mozgású
homoszexuálisok) inkább megjegyezünk, ami a sztereotípiák kialakulásához/megerősítéséhez
vezethet.

29. Határozd meg röviden mi az attitüd, és milyen három összetevője van?

Pozitív vagy negatív viszonyulás: tárgyak személyek, csoportok, helyzetek stb. iránti
vonzalmak, vagy tőlük való idegenkedések.
Összetevői:
 kognitív: az attitűd tárgyára vontakozó ismeretek, vélekedések (pl: a republikánusok
csalnak és lopnak)
 affektív: az attitűd tárgyára vonatkozó érzelmek (pl: utálom a republikánusokat)
 viselkedéses: az attitűd tárgyával kapcsolatos cselekvések (pl: nem szavazok a
republikánusokra)

30. Sorolj fel példákat a sztereotípiákra!

 nemi sztereotípiák
 a férfiak férfiasak (erősek, magabiztosak, stb.)
 a nők megértőek, érzékenyek, együttérzőek, jó szakácsok, gyereket akarnak, stb.
 faji és etnikai sztereotípiák
 az arabok fanatikusok és terroristák
 a feketék drogdílerek, rapperek, jól kosaraznak és táncolnak
 a cigányok lopnak, lusták dolgozni, segélyből élnek
 az angolok halvérűek, sznobok
 foglalkozáshoz fűződő sztereotípiák
 színészek/énekesek alkoholisták és drogfüggők
 a politikusok csalnak, lopnak és hazudnak
 a modellek buták és anorexiásak

5
 31. Mi az a szelektív agresszió?

Egy személy/csoport frusztrációja agresszióhoz vezet, amelyet egy kívülálló csoport tagjain
vezet le (a frusztráció okozója túl hatalmas, vagy valamilyen más oknál fogva elérhetetlen
számára, így bűnbakot keres).

32. Határozd meg röviden mi az F-skála!

Egy személyiség teszt, amely a kérdésekre adott válaszok alapján megállapítja mennyire
tekintélyelvű/előítéletes személy a teszt alanya.

33. Mondj példát arra mikor az előítélet konformitásból fakad!

Egy nyugat-virginiai bányában a föld alatt a fehérek és a feketék együtt dolgoznak,

összetartanak, de elkülönülnek, amikor feljönnek a föld felszínére.
Konformitás: a föld felett a bányászok a társadalomban uralkodó normáknak
engedelmeskednek.

Nagykérdések:

1. Fejtsd ki miért fontos emberi tulajdonság a konformitás!

Konformitás: az egyének gondolatainak, érzéseinek és viselkedésének igazodása a

csoportnormához.
Bár negatív felhangú, a konformitás fontos a kultúra fennmaradása, az emberiség vagy a csoport
túlélése szempontjából és a problémamegoldásban. Az érzés, hogy mások egyetértenek velünk,
hozzájárul saját helyzetünk feletti uralom érzéséhez, növeli a véleményünk helyességébe vetett
bizalmunkat.
Az emberek hajlamosak a konformitásra (ld. Asch-féle kísérlet), mert:
 sokszor könnyebb másokra támaszkodni (elfogadni az utasításokat, véleményeket), mint
önállóan cselekedni
 sokaknak számíthat a csoport tagjainak a róla alkotott véleménye, szeretnének jóban
lenni a csoporttal
 jutalom/büntetés kilátásba helyezése
Az előbbi tényezők miatt a konformitást kihasználva sokszor manipulálhatók az emberek.
A csoportnorma befolyása kevésbé erős, ha:
az adott személy és a csoport tagjai közötti fizikai távolság nagy
az adott személy erős ellenszenvvel viseltetik a csoport iránt
a nonkonform viselkedés következményei enyhék
Pl: internetes vitafórumokon sokkal kevésbé konformak a hozzászólók (nagy fizikai távolság,
anonimitás lehetősége és más tényezők miatt)

6
2. Írd le hogyan zajlott az Asch féle kísérlet! Mik voltak az eredményei?

Solomon Asch kísérlete a konformitás erejét vizsgálta, hogy a kísérlet alanyai mennyire
hajlandóak engedni a csoportnorma befolyásának.
A kísérleti személyek két kártyát láttak, melyeken vonalak voltak. Az egyik kártyán egyetlen
egyenes vonal, melyet standardnak (referenciának) jelöltek ki, a másikon pedig az ezzel
összehasonlítandó három másik, különböző hosszúságú vonalakkal. A feladat az volt, hogy
hangosan kimondják, egymás után, hogy a három vonal közül melyik azonos hosszúságú a
standarddal. A vonalak hosszúsága olyan nagy mértékben különbözött, hogy a helyes válasz
gyakorlatilag mindig egyértelmű volt a résztvevők számára. Ám a kísérletben egyetlen személy
kivételével mindenki „beépített ember” volt, és az egyetlen valódi résztvevő nem tudta, hogy
őket még a kísérlet előtt felkérték, hogy következetesen rossz válaszokat adjanak (18-ból 12
esetben).

A kísérlet eredményei:
 a kísérleti személyek háromnegyede legalább egy esetben konform
 fele legalább 6 esetben ad rossz választ konform módon
 csak egynegyede áll ellen, közben mindannyian jelentős szorongást élnek át
Később a kísérletben résztvevő “beavatott emberek” számát módosítva Asch az alábbi
következtetésre jutott:
 1-2 beépített személy esetén alacsony konformitás
 3 beépített személy esetén jelentősen megnő a konformitás
 további beépített személyek nem változtatják meg jelentősen a konformitást

3. Mi Robert Zajonc magyarázata a társas serkentés kétféle hatására?

Zajonc elmélete szerint a társak jelenléte mindig izgalom, fokozott készetetés és motiváció
forrása (az egyszerű vagy jól begyakorolt feladat jobban megy, a nehéz vagy kevésbé
begyakorolt feladat rosszabbul).
A társas kölcsönhatás növeli az emberi motivációt, de előfordulhat azonban olyan eset is,
amikor gátolja.

4. Mi a laborkísérletek fő előnye és hátránya más módszerekkel szemben?

Előnyei:
 a kísérlet feltételei egyenként változtathatók
 könnyű leszigetelni külső hatásokkal szemben
Hátrányai:
 általában nem tarthatnak tovább néhány óránál
 a legtöbb helyzet mesterkélt
 a társadalmi elvárások torzíthatják az eredményt, mert a viselkedés más lehet,
mint otthoni megszokott körülmények közt, ez megnehezíti a szociálisan kényes
témák laboratóriumi kutatását, (előítélet, segítségnyújtás, agresszió, stb)

7
5. Hogyan zajlott Milgram kísérlete? Mi volt az eredmény?

A kísérlet célja a résztvevők tekintéllyel szembeni engedelmességének vizsgálata volt, amikor

olyasmit kérnek tőlük, ami lelkiismeretükkel ellenkezik. A kísérletvezető elmagyarázta a
kísérleti személynek és a másik kísérleti személyt játszó színésznek, hogy a kísérlet, amelyben
részt vesznek, a büntetés hatását vizsgálja a tanulási folyamatra. A kísérleti személy és a színész
is kaptak egy-egy papírlapot. A kísérleti személynek úgy állították ezt be, mintha az egyikre
„tanuló”, a másikra „tanár” lett volna írva, és a szerepek véletlenszerű kiosztását szolgálnák. A
valóságban azonban semmi véletlenszerű nem volt a „sorsolásban”, mert mindkét papírlapon
„tanár” felirat szerepelt, és a színész egyszerűen mindig azt állította, hogy övé a „tanuló”
feliratú lap. A tanárt ekkor egy szomszédos szobába vezették, melyben egy generátor volt 30
kapcsolóval, mindegyik mellett felirattal, melyek szerint a feszültség 15 voltonként nőtt, 15-től
450 voltig. Ezenkívül minden felirat mellett minősítés is szerepelt, „enyhe áramütés”-től
„vigyázat: súlyos áramütés”-ig. Az utolsó két kapcsoló „XXX”-szel volt megjelölve. Felkérték,
hogy olvasson fel egy szópárokat tartalmazó listát, amit a tanulónak el kellett ismételnie. Ha
helyesen válaszolt, továbbhaladtak a következő szópárra. Helytelen válasz esetén a tanárnak
növekvő feszültségű áramütést kellett adnia a tanulónak, 15 volttól indulva. Valójában a tanulót
alakító színész csupán eljátszotta a szimulált áramütések hatásait. Elérve a 150 voltot, a
„tanuló” kérte a kísérlet befejezését. A kísérletvezető ekkor azt mondta neki: „A kísérlet szerint
folytatnia kell. Kérem, folytassa.” Ezután, folytatva a kísérletet az emelkedő feszültségekkel, a
színész fokozódó kellemetlenséget, majd komoly fájdalomérzetet játszott el, végül már kiabálni
kezdett, hogy állítsák le a kísérletet. Ha a tanár szerepét betöltő résztvevő nem akarta folytatni, a
kísérletvezető elmondta neki, hogy ő, a kísérlet vezetője vállal minden felelősséget a kísérlet
eredményeiért és a tanuló épségéért, és a kísérlet szerint a tanárnak tovább kell folytatnia.
A kísérlet eredménye: a résztvevők 68%-a ment 450 V-ig, 100% pedig nem állt meg 300 V alatt,
amikor a „tanuló” már rugdosni kezdte a falat.

6. Milyen társadalmi kérdésekkel kapcsolatos Milgram kísérlete?

o szociális normák
 A kísérleti személyek válaszoltak a hirdetésre, jóváhagytak egy implicit
megállapodást a kísérletvezetővel való együttműködésről – komoly szociális
norma kényszerít mindkét felet az ilyen megállapodások betartására
 a kísérlet ártatlanul kezdődik, csak fokozatosan fajul el, a résztvevők csapdába
esnek, mert amikor ki kellene szállniuk, a kísérletvezető már nem támaszt újabb
igényeket, csak azt hogy folytassák, be kéne ismerniük, hogy hibáztak, amikor
elkezdték a kísérletet
 a potenciális kilépő szembenéz azzal, hogy felrúgja az udvariasság normáját, a
kilépés annak a vádjával ér fel, hogy a kísérletvezető erkölcstelen
o felügyelet
 ha nincs állandó felügyelet (a kísérletvezető elhagyja a szobát, esetleg telefonon

8
 adja az utasításokat, az engedelmesség jelentősen visszaesik, még csalnak is az
áramütéssel
o áttételek
 bár a kísérleti személyek tudják, hogy erőszakos cselekedetet követnek el, de a
számos áttétel elhomályosítja a kapcsolatot: „tanuló” másik szobában, kívül a
látótéren, nem képes kommunikálni (jelentősen visszaesik az engedelmesség ha
ugyanabban a szobában vannak, még inkább ha neki kell még arról is
gondoskodnia, hogy a „tanuló” kezeit az elektródákon tartsa)
 ha a kísérleti személy csak utasít egy kapcsolóval egy másik tanárt, hogy adjon
áramütést, az engedelmesség növekszik: 93% (bár rosszabb emberek ezreit egy
gombnyomással bombával megölni, mint egyetlen embert halálra verni egy
kődarabbal, mégis könnyebb megtenni)
o ideológiai igazolás
 az ideológiai igazolás ami legitimálja a cselekedetet (a Milgram-kísérletnél a
tudomány, a tudományos kutatás fontosságába vetett hit)
 ha nem a Yale egyik kutatótermében, hanem egy lepusztult irodában folyna a
kísérlet, lecsökkenne az engedelmesség

7. Fejtsd ki miért fontos emberi tulajdonság az engedelmesség!

Milgram szerint a tekintélynek való engedelmeskedés annyira alapvető összetevője a közösségi

életnek, hogy az emberiség feltehetőleg evolúciósan tett rá szert. Egy társadalomban a
munkamegosztás azt követeli, hogy az egyének a saját független tevékenységüket alárendeljék a
társadalom céljainak. A szülők, az oktatási rendszer és az üzleti világ mind ezt a hajlandóságot
ápolja. Az egyéneket folyamatosan emlékeztetik arra, hogy mennyire fontos azoknak az
utasításait követni akik „világosabban látják az összefüggéseket”. Ahhoz, hogy az
engedelmesség okait egy adott helyzetben megértsük, ismernünk kell azt az ideológiát –
hiedelem- és attitűdkészletet -, amely a tekintélyszemélyt feljogosítja követeléseire. és lehetővé
teszi azok teljesítését (pl: nemzetbiztonság, tudomány, stb.)

8. Mi az áttételek szerepe a Milgram kísérletben?

ld. 6-os kérdés „áttételek” pontja

9. Milyen etikai problémákat vetett fel Milgram kísérlete?

 Milgram nem tájékoztatta a résztvevőket milyen tapasztalatokon mehetnek keresztül a

kísérlet során
 Milgram elfogadhatatlan mértékű stresszt okozott a kísérletével
 hatalmas csapás ez a kísérleti személy önértékelésére, hosszú távú pszichológiai hatás:
egy személy megtapasztalta, tudna adni halálos mértékű áramütést valakinek
 kihasználtnak és nevetségesnek érezhetik magukat a kísérlet résztvevői, amikor
megtudják valójában milyen kísérlet volt ez
 Milgram az előbbiek miatt a kísérlet után elbeszélgetett a kísérleti személyekkel,
bemutatta nekik az „áldozatot”, aki megnyugtató beszélgetést folytatott velük,
pszichiáter lekezelte a személyeket, akik utólag úgy nyilatkoztak örülnek, hogy részt
vettek, csak 1.3 százalék sajnálja, hogy részt vett

9
10. Mutass be olyan kísérletet ami etikai problémákat vet fel! Mikor nehéz feloldani e
problémákat?

ld. a 9-es és 13-as kérdéseket

11. Hogyan zajlott Zimbardo kísérlete? Mik a legfontosabb tapasztalatai?

Zimbardo-féle börtönkísérlet pszichológiai szempontból vizsgálta az emberek fogságban való

viselkedését. A résztvevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el egy, az
egyetem alagsorában berendezett, kamerákkal megfigyelt börtönben. A résztvevőket
újsághirdetés alapján toborozták, melyben napi 15 dollárt ajánlottak fel részvételükért egy
kéthetes „börtönszimuláció”-ban. A 70 jelentkező közül aztán Zimbardo és csapata kiválasztott
24 általuk leginkább egészségesnek, illetve pszichológiailag stabilnak ítélt résztvevőt, akik
túlnyomórészt fehér, középosztálybeli fiatal férfiak voltak. A csoportot véletlenszerűen
felosztották két egyforma létszámú részre, „rabokra” és „őrökre”. Egy nappal a kísérlet kezdete
előtt az őrök rövid eligazító megbeszélésen vettek részt, de hivatalos iránymutatásokat nem
kaptak. Mindössze annyit mondtak nekik, hogy az ő felelősségük a börtön működtetése, amit
tetszőleges módon oldhatnak meg, de fizikai erőszakot nem alkalmazhatnak. A rabok szerepét
játszó résztvevőknek azt mondták, hogy a kísérlet első napján maradjanak otthon, amíg nem
hívják be őket. A „behívás” abból állt, hogy minden előzetes figyelmeztetés nélkül a rendőrség
emberei fegyveres rablás vádjával saját otthonukban, gyakran szomszédaik szeme láttára
„letartóztatták”, megbilincselték, majd szirénázó rendőrautóban a rendőrőrsre szállították őket.
A kísérlet hamar veszélyessé kezdett válni. A rabok az őrök megalázó bánásmódjának hatására
súlyos emocionális zavarok jeleit kezdték mutatni. Nőttön nőtt az őrök kegyetlensége, a rabok
passzivitása és dehumanizálódása. A kísérlet előrehaladtával több őr is egyre durvábban,
egyenesen szadista módon viselkedett – főleg éjjelente, mikor azt hitték, hogy az őket figyelő
kamerák ki vannak kapcsolva. A kutatók elvesztették a kísérlet irányítása feletti uralmukat,
depressziós és pszichotikus tünetekkel bocsátják el napról napra a rabokat, majd a tervezett
időtartam felének letelte előtt abbahagyják.
Konklúzió: a viselkedést az őrök illetve a rabok intézményes szerepei okozzák, és nem az
eredetileg normális jól alkalmazkodó férfiak személyisége (szituációs attribúció kontra
diszpozícionális attribúció).

12. Milyen társadalmi kérdésekkel kapcsolatos Zimbardo kísérlete?

o Szituációs attribúció kontra diszpozícionális attribúció: a kísérlet eredményei arra

utalnak, hogy a résztvevők inherens személyiségi adottságaival ellentétben az adott
szituáció az, ami meghatározza viselkedésüket
o A Milgram-kísérlethez hasonlóan itt is megjelentek a szociális normák:
 a kísérleti személyek a hirdetésre válaszolva megjelentek és önként vállalkoztak
rá, hogy eljátsszák a rájuk osztott szerepeket, vagyis komoly szociális norma
kényszerítette őket a megállapodás betartására
 a kísérlet itt is fokozatosan fajult el, a résztvevők itt is csapdába estek, a
kísérletből kilépni akaró személynek szembe kell néznie azzal amit eddig
elkövetett, illetve azzal, hogy kilépésével a kísérletvezetőt is erkölcstelenséggel
vádolja
o Az ideológiai igazolás itt is megvolt: a tudomány szolgálata, amit megerősített az, hogy
a kísérletet a Stanford Egyetemen hajtották végre, a kísérletvezető pedig az egyetem
egyik professzora, Philip Zimbardo volt
10
13. Mikor és miért nehéz teljesíteni az etikai előírásokat egy kísérletben?

 sokszor nem szabad beszámolni a kísérlet valódi céljáról, hipotéziséről, hiszen ez

befolyásolná a végkimenetelt: az agressziót, segítségnyújtási készséget, faji/nemi
előítéletet nehéz lenne megmérni ha kísérletben résztvevők tudnának róla, hogy ez a
kutatás valódi célja, mert valószínű, hogy a személyek igyekeznek nyugodtnak,
együttérzőnek és nem előítéletesnek mutatkozni
 nem könnyű eldönteni, hogy mekkor fizikai stresszt igazolhat egy adott kísérleti
eredmény

14. Mik az alapvető különbségek a verbális és a nem-verbális kommunikáció között?

verbális non-verbális
kommunikáció kommunikáció
 vokalitás
 testbeszéd
(testtartás, mozgás,
gesztusok,
a nyelv és a nyelvi jelek
elemei emblémák, érintés,
használata (írás, beszéd)
szemkontaktus,
mimika)
 térköz
 fizikai megjelenés
a beszédkészség és
írásbeliség megjelenéséhez
sokkal régebbi
megjelenése köthető, ezért később jelent
kommunikációs forma
meg mint a non-verbális
kommunikáció
kevesebb tudatos kontroll
(pl: a hazugok leleplezése –
a perifériák (test, végtagok)
kontrollálhatóság jobban kontrollálható
nem verbális fecsegése és a
hang(magasság)
árulkodása)
hatásosabban kommunikál
attitűdöt és érzelmet (a
inkább a kommunikáció verbális és non-verbális
mit továbbít?
tartalmi részéért felelős kommunikáció ebben a
tekintetben sokszor
ellentmondhat egymásnak)

11
15. Mik a nem-vebrális kommunikáció csatornái?
 Vokalitás
 Hangminőség/paralingvisztika
 Intonáció/prozódia
 Csend
 Testbeszéd
 Testtartás és mozgás
 Gesztusok és emblémák
 Érintés
 Arckifejezés, mimika
 Szemkontaktus
 Szaglás
 Proxemika (térköz)
 Fizikai jellemzők
 Fizikai megjelenés
 Mesterséges dolgok (a self kiterjesztései)

16. Mik a nem-verbális kommunikáció funkciói?

 társas helyzet kezelése

 én bemutatása
 érzelmi állapotok kommunikációja
 attitűdök kommunikációja
 csatornavezérlés (éppen ki beszéljen, meddig beszéljen, utána ki vegye át a szót)

17. Miből lehet következtetni arra ha valaki hazudik – és miért?

A hazugság nagyobb mentális erőfeszítést igényel, nem könnyű eltitkolni a valódi érzelmeket,
megjelennek a stressz és a feszültség jelei:
 szemkontaktus kerülése
 hang remegése
 ideges mozdulatok
 izzadás
 az eltitkolni szándékolt érzelmek a másodperc tört részére megjelennek az arcon (mikro-
mimika)
 a verbális (amit mond) és a non-verbális (ahogy mondja) tartalom nincs összhangban
egymással
 ellenmondások vannak abban amit mond (verbális kommunikáció)

12
18. Mi az hogy univerzális arc-kifejezés? Melyek ezek?

Olyan arckifejezések amelyek etnikumtól/kultúrától függetlenül ugyanazt az érzelmet fejezik

ki:
 harag
 öröm
 meglepetés
 szomorúság
 undor
 megvetés
 félelem

19. Milyen burkolt formái vannak az érzelmi arckifejezésnek Ekman szerint?

Nem mindig jelenik meg az érzelmi arckifejezés teljes „pompájában”

o Gyenge arckifejezés
 Kezdeti, gyenge, csökkenő vagy titkolt
o Részleges arckifejezés
 Enyhe, csökkenő, titkolt
o Mikro-arckifejezés
 Szándékosan vagy tudattalanul elnyomott érzelem

20. Mi az alapvető attribúciós hiba? Mutass be egy példát!

Az attribúciót tevőnek az a tendenciája, hogy alulbecsüli a szituációs tényezők (társadalmi

norma, pénz, fenyegetés, egyéb külső hatás) és túlbecsüli a diszpoziciós tényezők (belső
tulajdonságok, személyiségjegyek) szerepét a viselkedés irányításában.
Példa: kísérleti személyek meghallgatnak meg egy beszédet, amelyben véletlenszerűen
kiválasztott emberek a faji elkülönítés mellett vagy ellen érvelnek. A kísérleti személyek tudják,
hogy az érvelőknek nem volt választása, mely álláspont ellett érvelnek. Mégis, amikor meg
kellett becsülniük a beszédet tartó tényleges viszonyulását az adott kérdéshez, arra
következtettek, az egyén álláspontja ahhoz közeli, ami mellett érvelt. Pedig a szituáció
tökéletesen elegendő lett volna a viselkedés magyarázatához.

21. Mi az önattribúció? Mutass rá egy példát!

Saját viselkedésünk, gondolataink alapján próbálunk azoknak okaira követeztetni. Az ezekről

alkotott ítéleteinket hasonló folyamatok jellemzik, mint a mások megítélését – a következtetési
hibáink is hasonlóak (egyes elméletek szerint).
Példa: a kísérletben résztvevőknek képeket mutatnak különböző személyekről, miközben
hallhatják a saját „szívhangjukat” (valójában nem az, a kísérletetvezetők állították be). Amikor a
résztvevő „szívhangjának” felgyorsulását hallotta, akkor elhitte, hogy a képen látható személyt
vonzóbbnak találja a többinél.

13
22. Mi az a sémás információfeldolgozás? Mi az előnye és mi a hátránya?

Hajlamosak vagyunk sémákba rendezni az információkat, észlelésnél pedig a beérkező

adatoknak megfelelő sémát, memóriastruktúrát előhívjuk (még akkor is, ha az adatokat
rendszeres és torzításmentes módon össze tudnánk gyűjteni, az észlelésünket még mindig
eltorzítanák az elvárásaink, előfeltevéseink, elméleteink, amelyek arra vonatkoznak,
milyeneknek kellene lenniük az adatoknak)
Előnye: a sémás feldolgozás teszi lehetővé, hogy hatalmas mennyiségű információt nagy
hatékonysággal dolgozzunk fel és rendszerezzünk. Így nem kell minden egyes új apró részletet
megjegyezni, egyszerűen össze tudjuk kapcsolni egy már meglévő sémával.
Hátránya: a feldolgozás hatékonyságáért fizetett ár az észlelésünk torzítása.

23. Mutass be egy kísérletet az elsőbbségi-hatásra!

A kísérlet személyek olyan embert figyeltek meg, aki egy 30 kérdésből álló tesztet töltött ki. Az
első kísérleti helyzetben az illető nagyon jól kezdett, csaknem minden kérdést helyesen
válaszolt meg, azonban a teszt második részében a teljesítménye drasztikusan romlott. A másik
kísérleti helyzetben pontosan fordítva történt: az illető nagyon rosszul kezdett, de a teszt
második felében drámaian javult a teljesítménye. Valójában mindkét személy egyformán
teljesített, mindketten 15 pontot értek el a 30-ból. Ennek ellenére a kísérlet alanyai, akik
megfigyelték őket, a teszt első felében jól teljesítő személyt intelligensebbnek írták le, és úgy
vélték a további tesztek során jobban fog teljesíteni, mint az az ember aki a teszt első felét
rosszul írta meg. Ha azt kérdezték tőlük, hogy melyik diák mennyi feladatot oldott meg, azok a
személyek, akik a 15 sikeres megoldást a sorozat elején látták, a helyes megoldások számát
átlagosan 21-re, míg azok a személyek, akik a sikereket a feladatsor végén látták, átlagosan 13-
ra becsülték.

24. Mondj példát a sztereotípia kialakulásának egy kognitív magyarázatára!

A sztereotípiáink, személyek csoportjairól alkotott sémáink valójában az együtt-járások

elméletei. A kutatások szerint nem vagyunk pontosak az együtt-járások feltérképezésében,
túlbecsüljük a korrelációkat, nem létezőket is felismerünk, ezért szívósak és önerősítők is a
sztereotípiák.
Példa: azt vizsgáljuk van-e összefüggés a feminin mozgás és a szexuális irányultság között. A
feltételezett 1100 férfit négy csoportba osztjuk aszerint, hogy homoszexuálisak vagy
heteroszexuálisak, illetve hogy mozgásuk feminin-e, vagy sem.
A helyes módszer két tényező együtt-járásának megítélésére az, hogy megvizsgáljuk,
különbözik-e a feminin mozgásúak aránya a homoszexuális férfiak között (bal oldali oszlop a
köv. dián) a feminin mozgású férfiak heteroszexuálisok közötti arányától (jobb oldali oszlop).
Először is össze kell adnunk mindkét oszlop számait, hogy megtudjuk, hány férfi tartozik a két
mintába. Ezután látjuk, hogy 100-ból 10, azaz a homoszexuálisok 10 százaléka feminin
mozgású, és 1000-ból 100, azaz a heteroszexuálisoknak is 10 százaléka feminin mozgású.
Vagyis ezekben az adatokban nincs korreláció a szexuális irányultság és a feminin mozgás
között.

14
 A feltételezett eloszlás homoszexuális irányultság heteroszexuális irányultság
feminin mozgás 10 (A) 100 (B)
nem feminin mozgás 90 (C) 900 (D)

A helyes értékeléshez a táblázat mindegyik mezőjét figyelembe kell venni. A mindennapi

életben azonban:
A mező: a homoszexuális férfiak a társadalom kisebbségét alkotják, mint ahogy a
feminin mozgású férfiak is. Ha a kettő együttesen jelenik meg az különösen feltűnő, az
emberek túlbecsülik az ilyen feltűnő kombinációk megjelenésének gyakoriságát.
B mező: az emberek hajlamosak a feminin mozgású heteroszexuálisakat is
homoszexuálisnak minősíteni, így ez is a sztereotípiát erősíti.
C mező: szinte soha nincs alkalmunk a feminin mozgást nem mutató homoszexuális
férfiak gyakoriságának megbecsülésére.
D mező: a nem feminin mozgású heteroszexuális emberek észlelését nem szoktuk
eseményeknek tekinteni (nem-események), így nem számoljuk bele őket az eloszlásba
Gyakran azért élnek bennünk a hamis sztereotípiák, mert csak az A rovatba
tartozó jelenségekre figyelünk. a többit pedig figyelmen kívül hagyjuk.

25. Mi a sztereotípiák önbeteljesítésének mechanizmusa? Mutass be erre egy kísérletet!

A sztereotípiák önbeteljesítők: állásra pályázóknál az interjút készítők pozitívabbak,

megerősítőbbek, előredőlnek, stb, a fehér pályázókkal, eleve feltételezik, hogy azok kevésbé jól
teljesítenek.
Kísérlet: ezt a viselkedést lekopírozva fehéreket interjúztatnak, némelyiket úgy mint a
feketéket, némelyiket normálisan: teljesítménykülönbség!
Még a videofelvételeket megfigyelők is kevésbé felkészültnek minősítik azokat, akiket kevésbé
barátságosan interjúztatnak.
Eredmény: az előítéletes személyek olyan módon lépnek interakcióba másokkal, amely kiváltja
a sztereotipikus viselkedést, így fenntartja és visszaerősíti az előítéletet.

26. Mutass be egy kísérletet tudatalatti nemi sztereotípia kimutatására!

A kísérletben résztvevőknek képeket mutatnak amely egy asztal fölé hajló embereket ábrázol. A
kép alapján el kellett eldönteni ki a csoport szellemi vezére.
Eredmény:
o ha férfi ült az asztalfőn, akkor őt választották
o ha nő ült az asztalfőn, akkor valaki mást választottak a kísérleti személyek, vagy
kijelentették, hogy nem tudják eldönteni

15
27. Mi az előítélet 4 alapvető oka?

o GAZDASÁGI-POLITIKAI KONKURENCIA
 Ha nincsen munka, feszültebb a helyzet, nagyobb az előítélet, a diszkrimináció.
 Ha a vendégmunkások tőlem veszik el a munkát, elfogultabb vagyok velük
szemben.
 Kínaiakkal szemben nagy az előítélet Amerikában a 19 sz-ban, de amikor vasutat
kell építeni (ez nehéz, veszélyes, és a fehéreknek nem fűlött hozzá a foga) akkor
csökken, de aztán megépül a vasút, és megint felszökik.
 Az előítélet termőtalaja a verseny és a konfliktus.
o BŰNBAK
 A frusztráció valamely csoporttal szembeni agresszióhoz vezet, általában a
frusztrációt okozó túl hatalmas ahhoz, hogy odavágjak, inkább máson éljük ki.
 Pl: kísérleti személyeket nehéz feladat megoldásával frusztrálnak egy beígért
mozielőadás helyett, majd kisebbségi csoportokról nyilatkozva nagyobb
előítéletet tanúsítottak.
 A frusztráció ráadásul szelektív agresszióhoz vezet, azzal szemben leszünk csak
agresszívebbek, aki a kívülálló csoporthoz tartozik.
o ELŐÍTÉLETES SZEMÉLYISÉG
 Ezt méri az un. F skála (fasizmus skála eredetileg, de a későbbiekben egyaránt jó
bármilyen előítéletes személyiség mérésére)
 autoritariánus – tekintélyelvű személyiség 5 legfontosabb ismérve:
 merev gondolkodásmód
 nem tűri a gyengeséget sem másban, sem magában
 híve a megtorlásnak
 gyanakvó
 erős tisztelet a tekintély iránt
o KONFORMITÁS
 Pl: egy ny-virginiai bányában a föld alatt a fehérek és a feketék együtt
dolgoznak, összetartanak, de elkülönülnek, amikor feljönnek a föld felszínére
(konformitás: a föld felett a bányászok a társadalomban uralkodó normáknak
engedelmeskednek).

28. Mi az autoritariánus személyiség 5 fő ismérve, és mi kialakulásának magyarázata?

Az autoritariánus – tekintélyelvű személyiség 5 legfontosabb ismérve:

 merev gondolkodásmód
 nem tűri a gyengeséget sem másban sem magában
 híve a megtorlásnak
 gyanakvó
 erős tisztelet a tekintély iránt

Kialakulásának okai lehetnek:

 mereven erkölcsös szülői fegyelem
 hierarchikus családi szerkezet
 a család társadalmi státusza miatti aggódás
 autoritariánus társadalomban él/nő fel

16
29. Milyen módokon járul hozzá a média az előítéletek fenntartásához?

A sztereotípiák kialakulásának kognitív magyarázata szerint a sztereotípiáink, személyek

csoportjairól alkotott sémáink valójában az együtt-járások elméletei. A kutatások szerint nem
vagyunk pontosak az együtt-járások feltérképezésében, túlbecsüljük a korrelációkat, nem
létezőket is felismerünk.
A média sokszor ad le olyan műsorokat amelyek egyszerre két feltűnő tulajdonsággal
rendelkező személyt/csoportot mutatnak be, megerősítve sok emberben azt a hitet, hogy a kettő
között összefüggés van. Pl: két cigány származású férfi kirabolt egy benzinkutat. Egy olyan
rablásnál, ahol az elkövetők nem valamelyik etnikai kisebbséghez tartoznak, szó sem esik a
származásukról.
Reklámokból/filmekből úgy tűnhet:
 a feketék nem használnak aszpirint, borotvahabot, nincsennek valós problémáik,
emberi érzelmeik, viszont kitűnő atléták, a férfiak sokszor égimeszelők, jól
kosaraznak, sokat rappelnek
 a nők bájos, de együgyű teremtmények, szexuális tárgyak, a férfiaktól függenek,
passzívabbak, fiatalabbak mint férfi munkatársaik, szeretnek főzni, gyereket
akarnak
Ha valamit sokszor látunk, hajlamosabbak vagyunk elhinni.

30. Milyen módokon lehet a viselkedésen keresztül csökkenteni az attitüdöket, és miként

növelni?
A viselkedés megváltoztatja az attitűdöt: ha rákényszerítünk feketéket és fehéreket, hogy
egymás társaságában legyenek: konkrét tapasztalatokat szereznek egymásról és csökkenhetnek
az előítéletek.
De nem asszimetrikus helyzetben: ha a fekete a rabszolga vagy a cipőpucoló és a fehér az úr,
akkor ez a helyzet mindkét oldalról csak növeli az előítéletet (harag alulról, lenézés fölülről) .
Egyenlő pozícióban történő vegyítés csökkentheti: pl. lakótelepen összevegyíteni a lakosokat,
szemben az elkülönítéssel: csökken az előítélet.
De ez csak akkor működik, ha egyéb folyamatok nem kavarnak be (ceteris paribus). Pl. ha el
lehet onnan gyorsan költözni, ahova feketék költöznek, akkor nem működik a dolog
Ha elkerülhető a dolog, ha ki lehet bújni alóla, ha a hatalom összekacsint a fehér emberrel,
akkor ezek a stratégiák nem működnek, nincsen atttűdváltás.

31. Mutasd be hogyan működik a mozaik módszer!

A hagyományos iskolában a két jelentkező jótanuló egymás versenytársa, az egyik örülhet, ha a

másik – a felszólított – belesül a válaszba. Aki nem jelentkezik, hanem igyekszik meghúzni
magát, könnyen megutálhatja a jó tanulókat, azok pedig megvethetik a rossz tanulókat. Még
rosszabb a helyzet ha még mindehhez faji különbségek is járnak. A diákok megtanulják: van
egy tekintély, a tanár, egy helyes válasz van a kérdésre, ha nem működnek együtt, hanem
konkurálnak, akkor jön a jutalom a nagyhatalmú személytől, nem alakul ki együttműködés,
barátság, megértés, stb. A hátrányos helyzetű kommunikációképtelen diák és a tanár
hallgatólagos külön megállapodása: nem zaklatják egymást.
Mozaik módszer: egy könyv különféle részeit a csoport különféle tagjai olvassák, csak ők
tudják átadni az információt a teljes csoportnak. A csoporttagok tehát arra vannak szorítva, hogy
végighallgassák egymást, jó teljesítményre ösztökéljék a hátrányos helyzetű diákot is, így
hamar megtanulják, hogy kooperálniuk kell. A diákok nem kap jutalmat, ha a társa rovására
akar jó lenni a tanárnál. Ez a módszer az empátiát is fejleszti.
17