Informatika és társadalom

„Az információ korának igazi forradalma nem a hardware-ek, hanem az emberi szellem
forradalma lesz. Általa felülmúlhatjuk emberi mivoltunkat.”
/Frank Herbert/

I. Az informatika „születése”

Technikai fejlődéstörténet:
 1900-1918: Elektroncső
 1945-1955: ENIAC: /Electronic Numerical Integrator And Computer/ - 12 óra működés
hibamentesen.
 1948: Tranzisztor /1956 Nobel díj/.
 1958: Nyomtatott áramkörök, miniatürizálás.
 1962: Integrált áramkörök (chip), Moore „törvény”.
 1971: Mikroprocesszorok, személyi számítógép (új termék) és más alkalmazási lehetőségek.
 1981: Mesterséges intelligencia: Japán, VLSI igen nagy bonyolultságú IC-k.
 Szoftverek: a gépek meghatározott célú működtetéséhez készült szellemi termékek tömeges
megjelenése.
− ENIAC:

 140 m2 alapterületet foglal el,

 18000 elektroncső,
 1500 jelfogó,
 150 KW teljesítményt vesz fel,
 30 t össztömegű.
− Cél: olyan eszközök és berendezések létrehozása, amelyek közel állnak az emberi
tevékenységhez, érzékelésmódhoz és gondolkodáshoz – számos emberi tevékenység kiváltása.
− Következtetések:
 Miniatürizálódás,
 sebességnövekedés,
 árcsökkenés,
 differenciálódás,
 funkciónövekedés.

Tudósok az informatika világából:

1. Kármán Tódor: a rakétatechnika megteremtője.
2. Neumann János: programok tárolása (Neumann-elvek).
3. Shockley-Bardeen-Brattain: tranzisztor.
4. Jack S. Kilby: integrált áramkörök (IC).
5. Claude E. Shannon: információtömörítés, átvitel, tárolás, védelem, feldolgozás törvényeit
foglalja egységbe.
6. Norbert Wiener: visszacsatolás /szabályozás és vezérlés/ elméletének alkalmazása.
Kibernetikus és az emberi közösségek kapcsolatát vizsgálja. Felveti a felelősség kérdését.
7. John W. Tukey: bit: igen/nem, ill. Az 1/0 kettős döntés.
8. Zhores I. Alferov-Herbert Croemer: 2000. Nobel díj: Félvezetők tökéletesítése és
információ továbbításának gyorsasága.

Számítógépek és távközlés – Hálózati rendszerek kiépítése:

1
 − Távközlés: Az elektronikus eszközökkel való információátvitel. Kb. 150 év
fejlődése. Fejlődését, fejleszthetőségét nemzetközi előírások, kormányszintű
döntések befolyásolják. Jellemzője a magas fokú szabványosítás. Számítógépek
megjelenésével az új igények kielégítésére száloptikai kábeleket alkalmaznak.
− Jellemzője: Egyidejűleg képes hang, adat és képjelek továbbítására, nem
korrodálódik; vékony, rugalmas vezeték nagyobb mennyiségű információ
továbbítására alkalmas.
− Telematika: A számítástudomány és a hírközlés összefonódása az informatikával.
Integrálódó modern távközlés. Az információs gazdaság legjelentősebb ágazatává
válik, a fejlődés aktív és önálló tényezőjévé.
− Média: Tömegtájékoztatási rendszerek kiépülése.
− Számítógépek + távközlés (hírközlés) = Telematika

USA változások:
− Piaci pangás (azonos termékek, kevés vásárló)
− Nők dolgozni akarása (háztartás gépesítése)
− Hippi-korszak kezdete (diáklázadások)
− Olajválság (1973; ökológiai problémák ill. árrobbanás)
o Civil zöld mozgalmak összetűzése a politikával.
− „Az emberi elmét, kreativitást kell kihasználnunk, hogy szembenézzünk a
problémával” – a nyersanyagok fogyóban vannak, mindenből kisebbet kezdtek el építeni a
kevesebb nyersanyag felhasználása érdekében (elsődlegesen az informatikára vonatkozik
ez).
− Az IBM PC-je elterjed:
o Apple tervei: PC-k iskoláknak adókedvezményért cserébe.
o Az egyes egységeket (CPU, chipek) beépítették régi termékekbe.
o A forradalmiságból fogyasztóvá tétel.
o Szenvedélybetegség.
o A különféle alkatrészek gyártásánál mérgező anyagokat szabadítanak fel – gyakori
volt bevándorlók alkalmazása a futószalagoknál (sokan közülük korán meghaltak).

II. Informatika és információ:

Informatika: Az információ rendszeres és automatikus, elsősorban a számítógépek segítségével

történő, feldolgozásával és továbbításával foglalkozó tudomány. Más tudományágak (matematika,
logika, elektronika, elektrotechnika) részterületeiből alakult ki, amelyet az alaptudományok közé
soroltak.

Területei:
• Elméleti informatika.
• Gyakorlati informatika.
• Alkalmazott informatika.
• Műszaki informatika.
Az információ alapja és összefüggései:
• Adat: egzaktan meghatározható ismeretek, tények, adatok.
• Információ: ismeretanyag (amit az adathoz fűzök), ismeretanyag-növekedés,
ismeret-nyereség, amit az adatok alapján képezünk.
• Tudás: az összes ismeretünk rendezett halmaza.
• Külön-külön is értelmezhető, de összefüggő és egymásra épülő fogalmak.

2
Az információ társadalmi értelmezése:
Közlések, tények, adatok rendezett összeállítása. Következtetés, azaz logika illetve gondolkodás
vagy más szellemi tevékenység alapján összeálló ismeret. Az adatok akkor válnak információvá,
amikor kapcsolat létesül az adatok között.
Értelmezett adat, ezért nem feltétlen objektív. Bizonytalanságot csökkentő/növelő tényező is lehet.

Információátadás = kommunikáció

Információ jellemzői:

a) Az információk emberhez kötődnek. Csak az emberi percepció (felfogás, érzékelés,

befogadás) útján keletkeznek (racionalitás és korlátozott racionalitás).
b) Az információk terjeszthetők. A szabad áramlás megnövelheti az információ értékét. Az
információk megoszthatóak. Továbbadással nem szűnnek meg (mint a természeti kincsek).
c) Az információk az új technológiák alkalmazásával könnyen és gyorsan szállíthatók
(hálózaton keresztül áramlik).
d) Az információk sűríthetők. Áramlásuk megfékezhető, irányítható, ellenőrizhető.
e) Az információk helyettesíthető jellegűek (szubsztinensek), azaz más erőforrásokat
helyettesíthetnek, pl. nyersanyagot, munkaerőt.

Az információ társadalmi megjelenése/értelmezése:

− Erőforrás: valamilyen cél megvalósulását elősegítő szellemi vagy anyagi tényező.
− Áru:
 Jellemzője: különleges áru ár és megszerzés tekintetében. Nem férhető hozzá egyaránt
mindenki számára.
 Felhasználásánál: az információgyűjtés módja és a szelektálni tudás képessége a
meghatározó.

Az informatika eszközeivel tárolt és továbbított adatok és információk:

− Rendszerezhetőek,
− visszakereshetőek, Gyorsan,
− hozzáférhetőek, tértől-időtől
− újrafelhasználhatóak, függetlenül.
− új módon összekapcsolhatók.

A releváns információk felhasználásának következménye:

− Megalapozott, körültekintő döntések hozhatók.
− Új tudásszintek alakíthatók ki, a másokkal megosztott tudás jelentősége. (LINUX)
− A megfelelően rendezett tudások univerzális helyettesítők szerepét töltik be.
− Előállítása/birtoklása:
 Versenyelőny megszerzésének, megtartásának az eszköze.
 Hozzásegít a közösségi / állampolgári jogok érdemi gyakorlásához.
 Képesek vagyunk választani a megfelelő háttér-információ miatt.
 Lehetőséget ad a személyiség sokoldalú kibontakoztatására.

Globális információs közmű:

− A jövő feladata ennek a szolgáltatásnak a kiépítése.
3
 − Globális = Korlátok / regionális határok megszüntetése.
− Nyilvános információ-feldolgozó és –szolgáltató létesítményekből álló információs
infrastruktúra, amely számítógépeket, adatbankokat és kommunikációs hálózatokat foglal
magába. /Masuda/
− Jelentősége: Bárki, bárhol, bármikor képes lesz az általa igényelt bármilyen (kivétel:
adatvédelmi törvény hatálya) információhoz könnyen, gyorsan és olcsón hozzájutni (nem
kötődik életkorhoz, nemhez).

Társadalmi igény az információ beépülésére:

• Tudásmenedzsment (Knowledge menedzsment)
• Információbróker szakma megjelenése és elterjedése

Tudásmenedzsment:
− Vállalatszervezési eszköz, tudásintenzív ágazatoknál. A tudáskezelést a vállalat egészében
egységesen kell alkalmazni. Megfelelő környezetet kell teremteni, hogy az alkalmazottak a
legjobbat hozzák ki magukból.
 Cél: a valós vagy virtuális szervezet tudásvagyonának optimalizálása. (Pl. tudástérkép
készítése, szervezeti és vezetési fejlesztések. Intranet munkáinak koordinálása,
karbantartása).

− A tudáskezeléstől elvárt hatások:

 Könnyebb döntéshozatal,
 Rövidebb reakcióidő,
 Növekvő profit,
 Védelem a konkurenciával szemben,
 Növekvő termelékenység, csökkenő költségek,
 Növekvő piaci részesedés.

Információbróker: (bróker = tőzsdei üzletember)

− Információt értékesít stratégiai döntésekhez; a tudásmenedzsment alkalmazza őt.
− Adatbázist kezel.
− Az adott terület rugalmas, probléma érzékeny és kreatív szakembere, aki tudja, hogyan lehet a
szükséges információkat költség-optimálisan, tartalmilag legmagasabb színvonalon felkutatni,
feldolgozni, kiértékelni és prezentálni.
− Az információbróker megrendelésre:
 A megfelelő információt,
 A megfelelő személynek,
 A megfelelő időben,
 A megfelelő célra,
 A megfelelő formában és
 A megfelelő árban kínálja.

Új világrend születése:

Társadalomtípus Világkép Közösségi képlet (tagok száma)

Horda (25-50), Nagycsaládok
Halász-vadász-gyűjtögető Statikus
csoportja (50-150)
Földműves Dinamikus Falusi közösség (150-8000),
Városi / városszövetségi (4000-

4
 4 millió)
Nemzeti (-60 millió), Nemzeti /
Ipari Energiacentrikus
regionális (8 millió-2 milliárd)
Nemzeti / multiregionális (800
Információs Információcentrikus millió-4 milliárd), Globális
(???)

III. A jelen társadalmának értelmezése

− A kapitalizmus megújult formája (a kapitalizmusban kialakult problémákra kerestek

válaszokat / megoldásokat).
− Tőkések (gazdagok szűk rétege) ↔ Tőkével nem rendelkezők (szegények nagy rétege).
− Haladás történt a régi rendszerekhez képest – a szegények rovására.
− Megmaradtak a tőkés társadalom alapintézményei (piac, bank).
− Nem az ipari tőkések, hanem a médiák tulajdonosai képviselik a hatalmat.

Információs társadalom: Tudástársadalom:

 Technológiaközpontú
 Technológiai innováció
 Ipari-pénzipari és információs gaz-
daság
 Főként globális terjedés
 Technológiaipar
 Korlátozottan informált társadalom
 Információkat is központosító hatalom-
alapú társadalom
 Infokommunikációs hálózatépítés
 Elsősorban kontinentális stratégia
 „csak” a fizikai hozzáférés lehetősége
 Szabályozatlan és kevesekhez eljutó
Internet
 Információgazdag elitréteg
 Változatlan demokrácia modellje
 Tudásközpontú
 Társadalmi innováció is
 Tudásalapú gazdaság
 Egyenrangú regionális terjedés
 Társadalom „ipar”
 Intelligens civil társadalom
 Tudásalapú, fejlesztő, kreatív állam
 Tartalomszolgáltatás
 Egyenrangú globális nemzeti és regi-
onális stratégia
 Tudatos hozzájutás és személyes
„tartalomszolgáltatás”
 Részben nem hagyományosan szabá-
lyozott, a többség által használt
Internet
 Információgazdag középrétegek is

Kibertér/hálózati tér:
a) Az információs és kommunikációs világban megnyilvánuló térfogalom. Tértípusai és
alakzatai társadalmi eredetűek, mesterségesek. Csak megjelenített / kivetített /
térkonstrukciós formában léteznek.
b) „Gondolatvilágunkban létező közös földrajz.” (M. Benedickt, 1991)
c) Hely nélküli tér, a mozgások pillanatnyiak, a távolságnak nincs értelme.

Az egyén és a kibertér:
− Számítógépes személyiség kialakulása. Az egyén sokféle személyiséget alakíthat ki önmagának.
− A kibertérben a személyazonosságot a szavak és tettek határozzák meg, nem a test és a test
térben elfoglalt helye.
− Következmény:
 „labilis én” kialakulása.
 Új közösségek, új társadalmi struktúrák alakulnak ki, amelyek alapja az egyén
gondolkodása, hite, érdeklődési köre, és az egymással folytatott kommunikáció.

5
Társadalom és kibertér:
• Elősegíti a globális kultúra terjesztését (ehhez szükség van a toleranciára), ezzel
gyengíti a helyi szokásokat.
• Megkönnyíti a szervezetek világméretű szerkezeti átalakítását, segíti a térbeli
mozgást.
• Alternatív teret kínálnak a határozatlan körvonalú és testetlen „én” számára, amelyek
a közös érdeklődés alapján szerveződne.
• Az egyén informálódási, beleszólási, ellenőrzési lehetőségének növekedése.
• Az egyén totális ellenőrzésének lehetősége megnő.

Hatalom és kibertér:
 Akinek döntési-, végrehajtási-, ellenőrzési- és számonkérési joga van, annak van hatalma!
 Átalakítja a hatalomgyakorlás módját, a politika tartalmát.
 Következmény:
 Képviseleti kormányzást a közvetlen kormányzás válthatja fel.
 A mozgósítás térre jellemző formái háttérbe szorulnak (a mozgósítás már az Interneten
jelentkezik, pl. tiltakozás vagy tüntetés esetén, ugyanis a világhálón e folyamat gyorsan,
könnyen és olcsón végbemehet).

Gazdaság és kibertér – a termelésre jellemző:

a) Tulajdonosi kapcsolat nélküli nemzetközi hálózatok kiépítése.
b) Internetes áruházak és piacterek.
c) Távmunka + távszolgáltatások (az életünket könnyebbé teszi, több szabadidő, kisebb
környezetszennyezés).
d) Kézzel nem fogható termékek országok közti áramlása.
e) Tömeges testreszabás, tömegtermelés, de egyéni igények kielégítése (pl.: mobiltelefonok;
ua. termék ezerfelé ágazik).
f) Távmunka, távoktatás és távszolgáltatások (hátsó irodák, távmunka, teleház, teleport).

Soft City (puha városi társadalom):

− Nem a földrajziság a jellemző, hanem
 A számítógépes hálózatok
 A memóriakapacitás
 Képernyőtér

Homo Informaticus:
− jellemzője
− :
 gyors információ-feldolgozó képesség, minőségromlás nélkül
 növekvő szűrési képesség
 gondolkodásában racionális és irracionális elemek továbbra is keverednek
− Élőhelye: a világháló információs otthonok /e-mail, home page/
− Éltetője: a magasan fejlett percepciós sémáinak kielégítése
− Hátrány: szenvedélybetegség kialakulása

Információs környezet által igényelt alapkészségek:

 „Olyan készségek egyre tökéletesebb elsajátítása, amelyek még nagyobb teljesítményképességű
készségek birtoklásához vezetnek.” /Jerome. S. Bruner/

6
 Készségek:
 Döntések és tendenciák következményeinek előre látása.
 Jövő alternatív modelljeinek elgondolása.
 Holisztikus gondolkodás, rendszerszemlélet (önmagunkat nemcsak szűk, hanem tágabb
rendszerekben is el kell helyeznünk).
 Információ kiválasztásának, megszerzésének készsége.
 Többértelműség és ellentmondások tolerálása.
 Különféle közegek /média/ útján történő kommunikálás, valamely médiumban, pl. szöveg
megjelenő közlés „lefordítása” egy másikra /pl. film/

Az információs korszak „írásbelisége”:

− Három „r” /reading, writing, arithmetic/
− Vizuális formanyelv kezelése.
− Információkörnyezettel való kétirányú kapcsolattartás.
− Megszerzett információk helyes és célirányos rutinszerű feldolgozása.
− Kérdés:
Az oktatás milyen keretben közvetítse a felismert szükségleteket jelentő alapkészségeket?

Társadalmi egyenlőtlenségek:
− A kibertér ma még nem az egyenlőségek színtere:
 Hozzáférés tekintetében.
 Nyelvhasználatában, mivel „anyanyelve” angol.
 Műszaki fejlődését, tartalmát és szokásait az USA irányítja.
 A legnépszerűbb és legnagyobb web-helyek amerikaiak.
 Amerikai operációs rendszerek és programok uralják.

IV. Globalizáció az informatika korában

Globalizáció: /Mondializáció/ - más népek elnevezése

− Glóbusz (földgolyó) / Mundus (világ)
− A világ birtokbavétele, felosztása és összekapcsolása (ez az összekapcsolás a neten keresztül
történik manapság).
− A globalizáció egy folyamat, mely állandó mozgásban van, nem fejeződik be, a tere bővül
folyamatosan.
− Különféle akadályok és korlátok lebontása (pl.: Amerika felfedezése; az EU is egy ilyen
folyamat eredménye).

− Egységesítő, homogenizáló folyamat, amelyben integrációs és dezintegrációs folyamatok

egyaránt zajlanak.
− „egység” és „különféleség” állandó jelenléte.

A globalizáció kiterjed:
− Tényekre, jelenségekre, eljárásokra, folyamatokra, árukra.
− Az emberi tudás és cselekvés egészére.
− Tárgya folyamatosan változik, de vannak konstans elemei.
− Érintettjei:
7
  A világ egésze.
 Sokszereplős és soktényezős folyamat.

A globalizáció jellemzője:
a) Változó időtartamú.
b) Változó ritmusú áramlások, mozgások, cserekapcsolatok megjelenése.
c) Konfliktus és együttműködés (USA ↔ Irak).

Globalizáció történetisége:
− Nem új keletű folyamat:
(1) Nagy birodalmak kora.
(2) Egymással versengő világvallások.
(3) Földrajzi felfedezések gyarmatosítás (kereskedelem).
(4) Ipari forradalmak, a világ újrafelosztása.
(5) Nemzetállami törekvések.
(6) Hálózati rendszerek kiépítése.

A globalizáció előfeltétele:
1) Liberalizáció (szabadság, szabad átjárhatóság)
2) Privatizáció (az állam vonuljon ki a gazdaságból)
3) Mindenre kiterjedő szabad verseny (a piac, mint szabad verseny)
4) /szabad áramlás legyen, ne legyenek korlátok, vámok/

A globalizáció indoka:
 A modernitásba, haladásba vetett hit (mindig valakinek a rovására történik).
 Modernitás: Az emberi megismerésbe, a tudományos felfedezések alkalmazásába és
elterjesztésébe való hit.
 Jelszó: Civilizálni a barbárságot!

A globalizáció következménye:
 A világ „varázstalanítása”. /Max Weber/
 Szabad terek és térségek kisajátítása.
 Glóbusz adottságainak, lényegének megismerése.
 Glóbuszt átfogó hálózatok kiépítése.

21. századi globalizáció:

− Alapja: a technikai fejlődés, hálózati rendszerek.
− Jellemzője:
(a) A mindenfajta dolgok áramlása (áruk, szolgáltatások, divatok, információk,
eszmék, értékek).
(b) Tértől, időtől való függetlenség.
(c) Robbanásszerű megjelenés.
(d) Az egyének közvetlen bekapcsolódásának tömeges lehetősége.

A globalizáció hatására való reagálások:

I. Elősegítik az érvényesülését.
II. Adaptálódnak hozzá (együtt kell élni a globalizációval).
III. Tiltakoznak ellene (ehhez mégis felhasználják a globális technikát).

A gazdaság globalizációja (világméretű piacok, világméretű konkurenciaharc):

8
− Pénzügyi rendszerek globalizációja.
− Vállalatok globalizációja:
 Multinacionális vállalat (különböző országokból származó tőkék összekapcsolódása).
 Transznacionális vállalat (olyan nemzeti vállalat, mely más országokban leányvállalatai
révén terjeszkedik).
 Metanacionális cégek (a meta előtag átfogó, nagy rendszerre utal).

Újgazdaság jellemzői:
a) Tulajdonosi kapcsolatok nélküli nemzetközi hálózatok kiépülése.
b) Új struktúrák, amely alapegysége az egyes ember. Teamek.
c) Kézzel nem fogható, nagy értéket képviselő termékek országok közti áramlása.
d) Tudáson alapuló gazdaság. Másokkal megosztott tudás, kollektív bölcsesség elvének
érvényesülése. (ld. Linux)
e) Nem szükséges a fizikai jelenlét.

Az újgazdaság jellegzetes üzleti vállalkozásai:

I. B2C (Business to Consumer) típusú vállalkozások (internetes áruházak).
II. B2B (Business to Business)
III. B2G (Business to Government)
IV. Telebanking

Metanacionális cégek jellemzője:

o A világszerte található tudásmorzsák összegyűjtése (tehát a világ bármely tájáról

akarnak embereket megnyerni).
o Más területen bevált megoldások adaptálása.
o A világ különböző pontjain található innovatív csoportok és egyéni kutatók
együttműködő csapattá szervezése.
o Céljuk: Olyan termékek tömeges előállítása és a világ minden pontjára való
eljuttatása, amelyek a fogyasztók egyedi igényeit elégítik ki.

A vállalatok közötti verseny szintjei:

 Érzékelés: tudásról, innovatív technológiáról, speciális alkalmazásokról, különleges
fogyasztói igényekről (gyártás előtt).
 Mobilizálás: képesség a tudásbirtokosok megnyerésére, együttműködési készségük
biztosítása, tevékenységük rendszerbe szervezése, innovatív termékek/szolgáltatások
kifejlesztése.
 Operacionalizálás: a kifejlesztett termék/szolgáltatás mielőbbi piacra juttatása,
globális értékesítésének megszervezése. A követendő marketingstratégia
meghatározása. Gondoskodás a termék „testreszabásáról”.

V. Informatika és gazdaság

Tömegtermelés (mass production): Az ipari forradalom előtt a termékeket egyénre szabták, még
szó sem volt semmiféle tömegességről. A középkorban a kézművesek egyedi termékekkel látták el
megrendelőjüket, nem volt nehéz a terméket a fogyasztó egyedi elképzeléseihez igazítani. a
kézművesek one-to-one alapon látták el fogyasztóikat: a páncélruhának tökéletesen kellett
illeszkednie viselőjéhez, a patkolókovácsnak pedig „testreszabott” patkókat kellett készíteni a lord
lovai számára. Az ipari forradalom véget vetett az idilli közvetlenségnek. A nagyipar felvirágzása

9
meglazította a termelők és fogyasztók közötti személyes kapcsolatot. A futószalagok megjelenése
(Henry Ford nevéhez fűződik) után, a 20. Század elejétől kezdve a termelők már végképp nem
lehettek tekintettel az individuális fogyasztókra. A Ford céghez köthető a tömegtermelés
megjelenése, mégpedig a T-modell sorozatgyártásának megkezdésével. E folyamat megjelenése az
élet egyfajta homogenizálását jelentette. A gép megfosztotta az embert egyéniségétől,
standardizálva az élet valamennyi vonatkozását. Habár a tömegtermelésben nem vették figyelembe
a fogyasztó egyedi igényeit, a nagy mennyiséghez elfogadható (alacsony) ár párosult. Később a
tömegtermelés veszélybe került:
I. A környezet, a természet terhelésével,
II. Az erőforrások kimerítésével veszélyeztette önmagát.
A beruházásokat egyre nagyobb szériákra kellett tervezni, hiszen csak így csökkenthették az
egységköltségeket, azonban a beruházások kockázata elviselhetetlenül megnőtt.

Az információs társadalom gazdasága:

 Az információ szerepének átértékelődése.
 Az immateriális javak /a nem tárgyiasult tőke szerepének felértékelődése.
 Az információ adja a társadalom gazdasági szükségleteinek alapját.
 A gazdaság és a társadalom maga is információs értékeket termelő és felhasználó
mag köré szerveződik.
 Az információ – mint gazdasági termék – fontossága meghaladja a hagyományos
árukét, az energiáét és a szolgáltatásét.

Az információ-anyag-energia modellezése:

Az elmúlt 100 évben az egy termékre jutó érték változása

Információ aránya 10% 40% 60%
Nyersanyagtartalom 40% 30% 20%
Energiatartalom 50% 30% 20%
Összesen: 100% 100% 100%

Középpontban az információ felhasználása, ezért irányítás és szerkezet váltás:

a. Tudásmenedzsment.
b. Moduláris szervezet.
c. Rugalmas munkaerő.
d. Új piaci magatartás (az én mobilom – egyedi igények).
e. Dinamikus árazás.

Modularitás elve:
− Egy termék, szolgáltatás vagy folyamat önálló elemekre bontása, legyártása és
összeillesztése. Az egyes komponensek viszonylag függetlenek egymástól.
− Az elemek kombinálásával új konfigurációk hozhatók létre. Az elemek új komponensekkel
való helyettesítése, funkcióvesztés nélkül.
− Szinergia- komplexitás és kölcsönhatás (az egész több mint a részek összege).

A rugalmas specializáció definíciója:

 Megrendelésre - és/vagy piaci igény pontos ismeretében - készített felhasználóbarát
termékek előállítása.
 Rugalmas technológiák és általános rendeltetésű gépek felhasználásával.
 Önálló, de hálózatokba integrált termelési egységek (vállalkozások) együttműködése által
megvalósított termelés.

10
  Számítógéppel összekötött termelés (kombinálva a futószalaggal), először Japánban
jelenik meg a Toyotánál (toyotizmus).
 Egy alaptermék többféle variációban jelenhet meg.
 Az egyszeri beosztott és a vezető között csak egy kategória van a gyors információáramlás
miatt.

A rugalmas specializáció akkor valósul meg, ha

o A cégek olyan gyártási rendszert alakítanak ki, amellyel rövid időn belül képesek
egyik termeléséről egy másikéra átállni.
o Folyamatosan képesek új termékeket kínálni a differenciált piacokon (magán a
terméken is képesek újítani).
o Olyan szervezetet hoznak létre, amelyben gördülékenyen össze tudják hangolni az
állandóan változó termékek tervezését, gyártási folyamatait, piaci értékesítését.
o Ösztönzik az alkalmazottak vállalkozó szellemének kibontakozását. (Haskins –
Petit, 1988)

A menedzsmenttudományokban megkülönböztetett rugalmassági elemek:

a) A sorozatrugalmasság,
b) A szállítás rugalmasság,
c) A munkaerő rugalmasság,
d) A gépek rugalmassága,
e) A folyamtok/technológiák rugalmassága,
f) A nyersanyag rugalmassága,
g) A térbeli elrendezés rugalmassága,
h) Az expanzió rugalmassága,
i) A pénzügyi források rugalmassága,
j) A tervezés és ellenőrzés rugalmassága.

Tömeges testreszabás (testreszabott tömegtermelés, mass customization):

− Rugalmas folyamatok és szervezeti struktúrák alkalmazása.
− Alapja: az informatizálás, a számítógépek termelésbe állítása, a teljes termelés és elosztás
számítógépesítése.
− Akárcsak a tömeges testreszabás, ez is az autóiparban született. Az új termelési módot a Toyota
autógyár nevével fémjelzik.
− Előnye:
 Gyártó szempontjából: nem termel raktárra (megszabadul e problámától)
 Vásárló szempontjából: nekem tetsző terméket veszek, a pénztárcámnak megfelelően,
egyre több információt tud rólam a piac.
A tömegtermelés lényegében olyan üzleti stratégia, amely arra irányul, hogy a fogyasztóknak
nyereségesen lehet előállítani bármit, amit csak kívánnak, bármikor és bárhol, amikor és ahol csak
akarják. Szoros kapcsolatba hozható az informatizálással, hisz a termelők és az individuális
fogyasztók ma már az interneten keresztül állnak egymással közvetlen kapcsolatban – s nem
feltétlenül szemtől-szemben bonyolítják le az interakciókat.

A hatékony tömeges testreszabás feltételei:

1) A terméket úgy kell megtervezni, hogy az független modulokból álljon, amelyeket azután
könnyedén és olcsón lehet különböző formákban összeállítani.
2) A gyártási folyamatokat szintén úgy kell tervezni, hogy e folyamatok is egymástól független
folyamatmodulokból tevődjenek össze. A cél, hogy ezeket a részfolyamatokat könnyen

11
 átrendezhessék termékváltáskor vagy a különféle folyamatszervezési irányok és
elképzelések változtatásakor.
3) A kínálati hálózatnak olyan formában kell előállítania az alapterméket, hogy hatékonyan
meg lehessen oldani a testreszabást. Abba is rugalmasnak kell lennie, hogy az egyéni
fogyasztók megrendelésére készített, testreszabott termékeket gyorsan és a fogyasztó
kívánságainak megfelelő feltételekkel lehessen házhoz szállítani.

Megnevezés Tömegtermelés Tömeges testreszabás

Mérethatékonyság stabilitás és Változatosság és costumization
Súlypont ellenőrzés révén rugalmassággal és gyors reakciókkal

Javak és szolgáltatások termelése, Javak és szolgáltatások termelése,

fejlesztése, marketingje elég alacsony fejlesztése, marketingje elég
Cél áron ahhoz, hogy majdnem mindenki változatban ahhoz, hogy majdnem
elérhesse őket mindenki megtalálja azt, amire vágyott

Stabil kereslet, nagy homogén piac, Fragmentált kereslet, heterogén piaci

alacsony költség, állandó minőségű rések, alacsony költség, magas
Kulcsjellemzők standardizált termék és szolgáltatás, minőség, testre szabott termék és
hosszú termékciklus szolgáltatás, rövid termékciklus

Standardizált termékek raktárra Standardizált modulok együttese a

Termék alapozva fogyasztók szükségletére alapozva

Mechanikus, bürokratikus, Organikus, rugalmas és kevéssé

Struktúra hierarchikus hierarchizált

VI. Munka és munkanélküliség az informatika korában

Munkanélküliség:
− Munkanélküli: Olyan ember, aki pillanatnyilag nem dolgozik, de munkát keres (aktívan)
− Hosszú távú jelenség.
− Típusai:
 Tradicionális
 Strukturális
 Súrlódásos
− Gazdasági növekedés mellett is bekövetkezhet! (hiába nő a GDP).
− Olyan területeken is megjelent, ahol már felszámolták (Németország, Anglia, Magyarország).
− A növekedést különböző foglalkoztatási ráta kísérheti.
− Minden szakmát érintő jelenség (diploma nem véd meg tőle).
− Minden korosztályra kijut (főleg fiatalokra és az 50 felettiekre).
− A munkanélküliségi ráta nem pontos, csak becsült (sokan ugyanis nem regisztrálják magukat a
Munkaügyi Központban).
− Okai:
 Tradicionális: Afrika területein (szinte hagyomány a családban, apáról fiúra kerül),
különféle népcsoportoknál (pl.: négerek ↔ dikszrimináció)
 Strukturális: Mikor egy termelési szférát lebontanak, és újat hoznak létre az iparágban (pl.:
bányászat, acélipar lebomlik, és az újonnan létesültek bár felvesznek munkaerőt, de lehet
hogy pont szakembert nem találnak (hiába van hely, ha egy bányász tudását nem lehet
átkonvertálni az informatikába).

12
  Súrlódásos: Rossz informáltság, a munkahely és a munkavállaló nem talál egymásra; vagy
az álláshirdetések rosszak vagy a mobilitás hiánya jelentkezik (az ember nem akar elköltözni
az állás miatt).
− Megoldások:
 Átképzések: Az angoloknál Thatcher asszony megoldása az volt, hogy aki nem
jelentkezett továbbképzésre azt bebörtönözték, ám az angolok idővel rájöttek, hogy ez
sem segít, mert csak átmeneti megoldásról van szó.
 Kiterjesztés: Az ember tovább tanul hogy ne kelljen elmennie dolgozni (azonban nem
mindegy ki hol tanul tovább – tehetősek előnyben az elitiskolák miatt)
− Az informatika korában kezd megszűnni ez a jelenség.
− Más és más az évi munkaórák és fizetett szabadnapok száma az egyes országokban (Európára a
sok, míg Távol-Keletre a kevés fizetett szabadnap a jellemző, utóbbiak felé vándorol a tőke).
− Minden munkavállaló kiszolgáltatottja a munkaadójának.
− Az egyes országokban eltérő a juttatások nagysága.
− A tőzsde szerepének felértékelése jellemző (az igazán tehetős emberek sokszor nem fektetnek
be a termelésbe).
− A mai beruházások nagyon tőkeigényesek (és élő munkaerőből ezek keveset kívánnak).
− A nagyobb fejlettségű országokra nagyobb munkanélküliségi ráta a jellemző (egy időben az erre
megoldást kínáló munkanélküli segély nagysága egyenlő volt az átlagpolgár bérével, de aztán az
állam ezt az összeget nem tudta fenntartani; főleg Svédországra a 80-as években volt ez
jellemző).

A teljes foglalkoztatottság fogalmi változása:

 Nem jelenti a munkahely biztonságát (van munkám, de nem biztos, hogy onnan
megyek nyugdíjba)
 Foglalkozásváltás, lakhelyváltozás.
 Nem jelent teljes munkaidős foglalkoztatottságot (növekszik a részmunkaidős
foglalkoztatás).
 Nem jelenti hogy alkalmazottként, képzettségének megfelelően helyezkedhet el (van
hogy egyetemet végzettek dolgoznak bolti eladóként).

Eszközök a munkanélküliség ellen:

 Munkaidő csökkentése.
 Munkaerő kínálatának csökkentése (leszázalékolás, GYES).
 Munkanélküliek anyagi támogatásának csökkentése.
 Bérnövekedés fékezése.

Munkanélküliség az OECD országokban:

Átlag Előrejelzés
Ország 1987-1997 1998 1999 2000 2001
Európai Unió 9,7 10,0 9,2 8,5 7,9
Egyesült Államok 6,0 4,5 4,2 4,0 4,2
Finnország 9,9 11,4 10,2 9,2 8,5
Írország 14,5 7,6 5,5 3,6 3,3
Japán 2,7 4,1 4,7 4,8 4,8
Németország 7,6 9,3 9,0 8,5 7,7
Olaszország 10,4 11,9 11,5 11,0 10,5
Magyarország 8,0 7,1 6,5 6,2

13
 Munka és pihenés:

Évi munkaórák Fizetett szabadnapok

Szöul 2302 7,8
Bangkok 2272 8,8
Hongkong 2222 12,1
Tajpej 2136 17,0
Koppenhága 1669 25,0
Düsseldorf 1682 30,5
London 1880 22,1

VII. Telemunka (Távmunka)

Telemunka: Földrajzi helytől függetlenül, a hálózaton keresztül végezhető munkatevékenység.

• Megváltozik a munkavégzés formája / helye.
• Folyamatosan zajlik a munkavégzés, nincs korlátja az időnek (bárhol, bármennyiért).
• Nincs megszabva, hogy ki hol van helyileg (globalizáció hatása).

Telemunkára alkalmas, „rutin” jellegű tevékenységek:

a) Leíró és fordító munka,
b) Felvilágosítás, tanácsadás (nyilván egyszerűbb kérdésekkel kapcsolatban - E. F.),
c) Előadói, adminisztratív munka,
d) Megrendelések bonyolítása,
e) Küldeményekkel kapcsolatos adminisztráció, csomagküldő kereskedelem
bonyolítása,
f) Ügyfélszolgálat.

Telemunkára alkalmas kvalifikált tevékenységek:

1) Tervezés,
2) Szakértői tevékenység,
3) Szoftverkészítés,
4) Mérnöki tevékenység (nyilván csak egyes fajtái - E: F.),
5) Programozás,
6) Statisztikusi munka

Telemunka végezhető saját lakásban vagy telemunkacentrumokban / teleházakban.

Teleház: a legmodernebb technikával ellátott közintézmény, melyet közösségi célra hoztak létre
(ott van, ahol az emberek nem elég tehetősek és/vagy a hálózat nincs kiépítve).

Egyének érdekei a telemunkacentrumokkal

kapcsolatban:
a) Rövidebb út a munkahelyre.
b) A lehető legkisebb anyagi ráfordítás.
c) Kedvezőbb munkafeltételek.
d) Kellemesebb társadalmi környezet.
Vállalatok érdekei a telemunkacent-
rumokkal kapcsolatban:
a) Üzemi racionalizáció,
b) Költségmegtakarítás (pl.: kedvezőbb
telekárak által),
c) Költségek áthárítása (csökkentése) pl.
az ingázási költségek „internalizá-

14
 ásával" (alacsonyabb bérekkel vagy ásával, beleértve az üzemben szokásos
mindenfajta kedvezmény felszámo- jutányos ebédjegy megszűntetését is).

Az otthoni telemunkát szervezetileg

Elősegítő tényezők: a) A face-to-face kontaktusok és team-

a) Rutintevékenység megfogalmazható
kommunikációval,
b) Kreatív tevékenység magas része-
sedése a munkából,
munka iránti nagy igény,
b) A magatartásellenőrzés elsőbbsége az
eredményellenőrzéssel szemben,
c) Adatvédelmi problémák,

c) Az eredmények objektivizálhatósága d) Az üzem és a munkatársak közötti

(az eredmény ellenőrizhetősége), messzemenő bizalom szükségessége,

d) Az információk csekély érzékenysége e) Az otthoni munka tisztázatlan jogi

a biztonság (titkosság) szempontjából, helyzete,

e) A munkaszervezet időbeli ru- f) A betegség idejére való jövedelem-

galmassága lehetőség és kívánság kiegyenlítés és a know-how transzfer
szerint. problémája.

Gátló tényezők:

Az otthoni telemunkát társadalmilag:

− Elősegítő tényezők:
 Az információs technika erős diffúziója a magánszférában.
 Előnyök meghatározott csoportok részére (a különböző életterek integrációja).
− Gátló tényezők:
 Az elszigetelés és elmagányosodás veszélye.
 Az érintett csoportok ellenállása.

Az otthoni telemunkát gazdaságilag

Elősegítő tényezők:
a) Üzemi költség (energia terület) meg- e) A technika teljes kihasználásának
takarítás, csökkenő kényszere.

b) Magán költség (pl. közlekedés) meg- Gátló tényezők:

takarítás, a) Kezdetben előforduló termelékenység
csökkenés,
c) A munkaerőpiacok feltárása, munka-
erőtartalékok mozgósítása, b) Az irodaépületekbe fektetett tőke
értékének fenntartása.
d) Az információátvitel csökkenő költ-
ségei,

15
Az otthoni telemunkát területileg:
− Elősegítő tényezők:
 Szűk keresztmetszet a közlekedés terén,
 A megfelelő infrastrukturális ellátottságú lakóterület.
− Gátló tényező:
 Növekvő követelmények a lakásokkal szemben.

VIII. Távoktatás – Távtanulás

Definíció: Az oktatásnak önképzésre építő felnőttképzéshez kapcsolódás interaktív útja.

Interaktivitás: Dialóguson alapuló önálló tanulásmód, mesterséges környezetben.
− Előnyei:
 Egyedi igények és elsajátítási módok,
 Auditívabb és vizuálisabb percepciós képességek együttes alkalmazása.
− Hátrányai:
 Hallgató és tanár személyes kapcsolatának hiánya,
 Hallgatói közösségek hiánya,
 Valós környezet hiánya (laboratóriumok, kísérleti eszközök hiánya).

Távoktatás célrendszere:
a) Változó, az életpálya során előre nem látható módon alakuló szerepekre felkészítés,
b) Esélyegyenlőség biztosítása, képességek és változó lehetőségek szerint,
c) Kreatív megújítás képességre való nevelés.

Kreativitás: Olyan képességek és készségek kialakítása, hogy olyan, eddig sosem látott
problémákat is képesek legyünk megoldani.
Olyan produktumokat is képesek legyünk létrehozni, amelyekhez hasonlóval korábban sosem
találkoztunk.

A kreatív ember jellemzője:

 Folyékonyság (fluency), azaz ötletgazdagság,
 Hajlékonyság, rugalmasság (flexibility), azaz lényegesen különböző ötletek,
 Eredetiség (originality), olyan újszerű ötletek, amelyek csak kevés embernek jutnak
eszébe,
 Szokatlan összefüggések meglátása. Megszokott dolgok új nézőpontból való
megfigyelése. Intuíció és empátia.

IX. Adatvédelem

Az emberek mindegyike egy személyi szám alatt volt nyilvántartva; majd jöttek a németországi
zöldmozgalmak, mely pontosan ez ellen irányult, úgy vélték túl sok információhoz juthatnak hozzá
az egyénről → manapság ezért van személyi igazolványunk, diákigazolványunk, TAJ-számunk,
lakcímet igazoló hatósági igazolvány stb.
Fő kérdés: „Mi a nyilvánosság és a titkosság határa?”

Fontos a személyes és magánszféra határa (A velem történtek márpedig csak rám tartoznak!). Ma
nem tudjuk, hogy milyen adatokat gyűjtenek rólunk. Az ember nemcsak magánszemély, hanem
16
demokratikus jogokkal rendelkező állampolgár / közösségi lény. Vásárlás során az ember nyomon
követhető ha fizet bankkártyával (volt hogy kötelező volt a név ill. címadás bizonyos áruházaknál
vásárlás esetén, később az erre vonatkozó törvényt visszavonta az ombudsman).
A magánembernek érdeke, hogy eldönthesse, mely információkat adja ki magáról!

Információs jogok: nyilvánosság és titkosság új felfogásban.

A probléma:
• A személyes és magánszféra /privacy/ információs határa.
• Az egyén társadalmi részvételét /demokrácia/ elősegítő információk közzététele,
közszféra.

Privacy: Az egyének, csoportok intézmények azon igénye, hogy maguk dönthessék el, hogy a róluk
szóló információk mikor, hogyan és milyen mértékben jussanak mások tudomására.
1992-es adatvédelmi törvény: különbséget tesz az adatvédelem és adatbiztonság között.
− Adatvédelem:
− Az érintett személy jogi védelmét jelenti, azaz információs önrendelkezés (azt mondom el
magamról, amit jónak látok). Minden személyes adat alapvetően titkos.
 Személyes adat: bármely információ, amely alapján az egyén azonosítható. Köteles vagyok
nyilatkozni:
 Név,
 Születési adatok,
 Lakcím, stb.
 Különleges adat: nem kötelező kiadni, csak beleegyezhetek kiadásába.
 Faji, nemzetiségi,
 Politikai vélemény, pártállás,
 Vallás,
 Egészség,
 Káros szenvedély,
 Szexuális kérdések,
 Büntetett előélet.

Adatok minősége:
 Csak tisztességesen és törvényesen lehet megszerezni.
 Meghatározott és törvényes célra lehet felhasználni.
 Pontosnak és időszerűnek kell lennie.
 Szükséges ideig lehet megőrizni.
 Az adatok azonosítását csak a tárolás céljához.

Közérdekű adat: minden, ami nem személyes → közérdekű, ezért nyilvános. Elektronikus közmű
kiépítése.

Titkos adatok:
I. Állambiztonság
II. Kutathatóság

Fontos az adatvédelmi biztos (ombudsman) személye:

a) Jogásznak kell lennie,
b) Pártmentes (nem szimpatizáns),
17
 c) Országgyűlés választja, a Parlamentnek felelős.

Adatbiztonság: az adatok jogosulatlan megszerzése, módosulása és tönkretétele elleni műszaki és

szervezési megoldások rendszere. Adatbiztonság adatvédelem nélkül is lehetséges.

Az informatizálás negatív hatásai:

− A társadalom információs átvilágítása jelentősen megnövekedett,
− A hierarchia magasabb fokain álló csoportok és egyének ellenőrző képessége hatékonyabbá
vált az alsóbb fokok képviselői felett,
− Az információs hatalom koncentrálódott a kormányszervek és a vezető üzleti és politikai
körök kezében,
− Az állampolgár információs szempontból gyengébb fél, információs pozíciói romlottak.

A polgár válasza:
I. Beletörődő válasz
II. Gépromboló válasz
III. Kivonuló válasz (nem hagynak maguk után elektronikus nyomokat, mert nem vásárolnak
hitelre, nem használnak bankkártyát stb.)
IV. Garanciákat követelő

X. Informatika és szerzői jogvédelem

Szoftverek csoportosítása:
1. Freeware: Szabadon letölthető, használható program. Tilos üzleti céllal alkalmazni, a
program freeware jellegét és az alkotók nevét mindig fel kell tüntetni.
2. Shareware: Szabadon letölthető, használható program, de időbeli vagy mennyiségi
korlátokat tartalmaz, esetleg egy nagyobb program DEMO változata. Biztos anyagi
feltételek teljesítése esetén jogszerűen kibővített formában is használható. Tilos üzleti céllal
alkalmazni, az alkotók nevét és a program shareware jellegét mindig fel kell tüntetni.
3. Jogvédett szoftver: Másolása, tehát különböző kalózverziók elkészítése és továbbadása
törvénybe ütközik.
4. General Public Licence: Szabad szoftver, mely szabadon másolható és/vagy módosítható
(pl.: Linux), de továbbadása költség ellenében tilos.

1999. LXXVI. Törvény a szerzői jogról:

− Személyhez fűződő jog:
 Névviselés joga
 Nyilvánosságra hozatal joga
 A mű sértetlenségének joga
 Azt illeti meg, aki alkotta a szoftvert! (A szellemi termékért anyagi ellenszolgáltatás illeti
meg a szerzőt, bár bizonyos esetekben a szerző csak meghatározott százalékban részesedik a
szoftver megalkotásából, a forgalmazást az a vállalat végzi a későbbiekben, melynél a
szerző dolgozik.)
 Ha többen alkották (többszerzős), ki kell kötni, ki mely részét tervezte/írta meg; a
későbbiekben azonban részenként nem, csak teljes egészében lehet a szoftver jogát
átruházni.
 Az adatbázisok is szerzői jogi törvény alá tartoznak
 A szoftver eredeti jellegének bizonyításához mindenképpen kell egy példánnyal
rendelkeznie az alkotónak.
 A BSA felel azért, hogy ne másoljunk jogvédett szoftvereket (azonban csak tanácsadási
jogköre van, a házkutatáshoz már szüksége van rendőrségi segítségre).

18
− Vagyoni jog:
 A szerző anyagi ellenszolgáltatásra jogosult a műve felhasználásáért.
 A felhasználást írásba foglalt szerződéssel kell szabályozni.
 A szerzői jog örökölhető, a szerző halálától számított 70 évig érvényes (bár szoftvereknél
ennek nem sok jelentősége van).

Jogsértési szankciók:
Szerzői jog megsértése: BTK. 329/A. §.
a) „Aki irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás szerzőjének művén fennálló jog
megsértésével vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
b) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogok megsértését jelentős
vagyoni hátrányt (2-50M Ft) okozva, üzletszerűen követik el.
c) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogok megsértését különösen nagy
vagyoni hátrányt (50-500M Ft) okozva követik el.
d) A büntetés kettő-nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői jogok megsértését
különösen jelentős vagyoni hátrányt (>500M Ft) okozva követik el.”

Az új törvény számítástechnikai sajátosságai:

• Az ötlet, algoritmus nem védett.
• A nyilvánossághoz való közvetítésbe a világhálós terjesztés is beletartozik.
• Programok visszafejtése – csak a csatlakozó felület kialakításához.
• Saját jogszerűen beszerzett programról készíthető biztonsági másolat.
• Felhasználási szerződések csak írásban érvényesek, kivéve a kereskedelmi
forgalombahozatalt.
• Multimédiás alkalmazások sajátosságai – közös jogkezelés.
• A műszaki és digitális zárak feltörése is tiltott!
• Vigyázni kell az ötlettel, mert igazán csak a befektetett munka számít (ha elmondom
valakinek, ő megírja a programot, nem perelhetem be).
• Csak egy biztonsági másolatot készíthetek!

• Módosítása (2001. LXXVII.) kiterjesztette a védelmet az adatbázisokra is.

• A BTK legújabb módosítása szerint 2002. Április 1-jétől bűncselekmény az is, ha

valaki jogtalanul behatol idegen számítógépbe, ott az adatokat módosítja, pl. átírja a honlapot, ha
vírussal fertőz programokat és gépeket, ha jogosulatlanul elolvas idegen e-mail-eket, kifürkészi
mások internetezési szokásait. Eddig az ilyen jellegű cselekmény akkor volt szankcionálható, ha
azzal bizonyítható kár keletkezett.

Számítógépes csalás: BTK. 300/C. §. „Számítógépes csalást az követ el, aki jogtalan
haszonszerzés végett vagy kárt okozva valamely számítógépes adatfeldolgozás eredményét a
program megváltoztatásával, törléssel, téves vagy hiányos adatok betáplálásával, illetve egyéb meg
nem engedett műveletek végzésével befolyásolja.”

A szerzői jog érvényesülése a számítástechnikában:

− Kalózkodás okai:

19
  A COCOM máig élő hatása (ez a lista a szocialista államok ellen irányult; az amerikai
cégek nem adhattak a listán szereplő államoknak szoftvereket).
 Anyagi megfontolások („Minek pénzt kiadni érte, ha illegálisan is hozzájuthatok?” – a
szoftverek azonban nemcsak nálunk, hanem a jóval gazdagabb államokban is drágák,
pl.: Japánban)
 Tiltott gyümölcs.
 Ismerethiány.
o Ha a kalózkodás 1%-kal csökkenne, az 6500 új munkahelyet jelentene.
o „Jogtisztasági” mutató kb. 60-65 % (BSA akciók).

A jogtalan használat megszüntetésének lehetőségei:

− Amnesztia-akciók hirdetése a szürke-fekete termékek legalizálására,

− Kínálati piac - megnőtt a szoftverimporttal foglalkozó cégek száma,

− Jogi befolyásolás,

− A mentalitás a szoftvermásolás jogtalanságának tudatosítása, ismeretterjesztés (újságcikkek,

konferenciák, tömegkommunikáció),
− Szoftver- és hardverkulcsok (szabaddá teszem a hozzáférést mások számára – ingyen).

MICROSOFT – Magyar felsőoktatás – CAMPUS-licenc:

 A jogtiszta szoftver használatát vonzóvá tévő piaci megoldások:
 Felhasználó-barát dokumentáció,

 Minőségi tanúsítvány a programról és a dokumentációról,

 Ingyenes (kedvezményes) oktatás, betanítás,

 Állandóan elérhető szaktanácsadói szolgálat,

 Users-group-ok szervezése,

 Megfizethető árszint.

 Félkész programok felhasználói igény szerinti befejezése, adaptálása,

 Regisztrált felhasználóknak kedvezményes upgrade,

 Garancia:

 Dobozolt szoftvernél a hibás példány kicserélésével,

 A tépő címkés tájékoztató "break and seal agreement"-ben közölt feltételeknek

megfelelően,

 Vírusmentesség,

 Egyedi megrendelésre készített szoftvernél a szerződésben szabályozott módon és

időtartamig.

20
OEM (Original Equipment Manufacturer): az ilyen típusú értékesítésnél a hardver gyártója köti
a licenc-szerződést a jogtulajdonossal, a szoftvert az új gépre telepítve, azzal együtt értékesíti. Ez
jelentős árengedménnyel jár (20-30 %), (tehát pl. vásárolt konfiguráció mellé op-rendszer is jár).

A jogtiszta szoftver kísérői:

 Eredeti telepítő floppy/CD/DVD,

 Kézikönyv,
 Regisztrációs kártya,
 Eredeti doboz (bár ma már sok termék mellék csak tok jár),
 Licencia szerződés,
 Számla,
 Adás-átvételi jegyzőkönyv,
 Ezeket a dokumentumokat mind a magánemberek, mind a cégek öt évig kötelesek őrizni (az
általános elévülési idő tartamáig).
Felhasználói szerződések:
 A jogtiszta szoftver vagyoni jogátadását fejlesztési, felhasználói, forgalmazási szerződésekkel
kell kísérni.
 A szoftver felhasználása a szerző, jogtulajdonos engedélyéhez kötődik.
 Személyhez fűződő jog - érvényesen lemondani róla nem lehet.

 Csak írásban érvényes a szerződés.

 Az engedélyt ellenszolgáltatásért cserébe adom át, azért, hogy az átvevő azt fejleszthesse,
használhassa, forgalmazhassa, de az én nevemmel!

 Vagyoni jog - felhasználási szerződések:

 Fejlesztési,

 felhasználási,

 forgalmazási jog átadására.

A felhasználói szerződés elemei:

− Egyéni, eredeti jelleg deklarálása,

− Harmadik személy joga nem áll fenn (jogszavatosság),

− Szerződés tárgyának egyértelmű kijelölése (továbbfejlesztett verzió x.1),

− Szerzőtárs-arányok, ha nincs megjelölve, egyenlő arányban,

− Külön gyakorolható szerzői jogok meghatározása.

Át kell adni:
• Termékpéldány (forráskódot is?).

21
 • Termékpéldánynál – regisztrációs kártya.
• Felhasználási jogot (Back-up copy – csak biztonsági példány).
• Átadási határidő: Átadás-átvételi, próbaüzemelési jegyzőkönyv.

Felhasználási jogosultság:
a) Saját, üzemen belüli.
b) Továbbadható (szerző hozzájárulásával / anélkül).
c) Royalty.

A duálisan informatizált társadalom modellje:

TECHNIKAI, TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEK
A termelés további racionalizálása és ellenőrzése az információs technológiákkal, az információs
technológián alapuló menedzsment kialakulása.

FOGLALKOZTATÁS FOGYASZTÁS, ÉLETMÓD

Polarizáció a magas képzettségűek és keresetűek Információs bázisú eszközök, szolgáltatások és
javára, végleges kiszorulás a formális gazdaságból és infrastruktúra elterjedése, a szabadidő megnö-
az informális gazdaságba való menekülés, tartós vekedése, az elektronikus szórakoztató ipar
munkanélküliség. térnyerése és a valódi kultúra elit kultúrává válása.

TÁRSADALMI ELLENŐRZÉS POLITIKAI HATALOM

A biztonság, a felügyelet és a megbékítés tech- Hatalmi dualizmus az újgazdagok és a szegények,
nológiájának és infrastruktúrájának fejlődése. továbbá a térségek között.

ÁLLAM GAZDASÁG
Csökkenő hangsúly a kollektív szolgáltatásokon, a Növekvő kibocsátás, de jelentős egyenlőtlenség a
jóléti stratégiákon és az egyenlőségen, növekvő társadalmi csoportok és a régiók között, luxus jólét és
erőfeszítések a növekedésre és a konfliktuskezelésre. létbizonytalanság, elidegenedés.

OKTATÁS
Korszerű, magas tudást nyújtó elitképzés, a munkaerőpiactól elszakadó korszerűtlen tömegoktatás.

A plurálisan informatizált társadalom modellje:

TECHNIKAI, TECHNOLÓGIAI LEHETŐSÉGEK

Az önkifejezés, a kreativitás, az autonómia szolgálatába állított
mikroelektronika és információs technológia.

FOGLALKOZTATÁS FOGYASZTÁS, ÉLETMÓD

Sokoldalú képzettség és flexibilis munkák, a formális
gazdaságban töltött idő csökkenése, növekvő idő az
informális munkára és az át- és továbbképzésre,
váltógazdálkodás a formális és az informális
gazdaság között.
Növekvő kereslet a személyre szabott, intelligens
javak és szolgáltatások iránt, ezek a javak és
szolgáltatások informális gazdasággal is helyet-
tesíthetőek lehetnek, változatos életmód minták
elterjedése, kreatív és közösségi célú szabadidős
tevékenységek elterjedése.

22
FORMÁLIS GAZDASÁG INFORMÁLIS GAZDASÁG
Kis sorozatú, személyre szabott termelés és Autonóm termelés, egyéni és kisközösségi önellátás
szolgáltatásnyújtás, növekvő minőség és flexibilitás. korszerű eszközök és szolgáltatások felhasználásával.

ÁLLAMI-KÖZÖSSÉGI AKTIVITÁS
A hétköznapi tevékenységek kevésbé szabályozottá válása, a bürokratikus jóléti szolgáltatások helyettesítése
önkéntes munkával, közösségi szervezetekkel.

Az igazságos verseny társadalmának modellje:

A TÁRSADALOM ÉRTÉKRENDSZERÉNEK MEGVÁLTOZÁSA

Az élet és a természet tisztelete, a posztmateriális értékek elsődlegessége, az emberi
jogok széles körű elismerése, az ember erkölcsi gazdagodásának fontossága.

TÁRSADALOM OKTATÁS
(állam, közösségek, egyének) természetet, technikát, Folyamatos értékvezérelt ismeretközvetítés és
gazdaságot és emberi kapcsolatrendszereket sza- nevelés.
bályozó szerepének erősödése, az igazságos verseny
szabályainak kialakítása és betartása.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET TECHNIKA, TECHNOLÓGIA

Minőségének javítása, a természeti értékek meg- Környezetkímélő és embercentrikus fejlesztése.
őrzése.

GAZDASÁG ÉLETMÓD, ÉLETMINŐSÉG

Stabil és társadalmi értékrendszerhez alkalmazkodó Az új társadalmi értékrendszer kiteljesedése a
fejlődés, minőségi növekedés. mindennapi életben, a posztmateriális értékek
elsődlegessé válása.

A fenntartható társadalom modellje:

A TERMÉSZET ÉS A GAZDASÁG KOEVOLÚCIÓS FEJLŐDÉSE, FEJLESZTÉSE

Az egymáshoz alkalmazkodó kölcsönhatásrendszer lehetséges állapotainak kialakítása.

TERMÉSZETI KÖRNYEZET TECHNIKA, TECHNOLÓGIA GAZDASÁG

Ökológiailag fenntarthatóvá vá- Anyag- és energiaigényesség Környezetileg fenntartható és
lása. csökkentése, hulladékminima- alapszükségletekre termelő, kör-
lizálás, konverzálás, vissza- yezetgazdálkodás főként gazdasági
forgatás. ösztönzőkön keresztül.

23
NÉPESEDÉS ANYAGI FOGYASZTÁS
A népesedési folyamat szabályozása, stabil Pazarlás csökkentése, alapszükségletek kielégítése.
népességszám.

TÁRSADALMI ÉRTÉKRENDSZER, ÉLET- OKTATÁS

MÓD A koevolúciós fejlődés megismertetése és értékeinek
Környezetbaráttá és egyenlőségközpontúvá válása. neveléssel való elterjesztése.

Az interaktív szükségletek társadalmának modellje:

ÚJ SZÜKSÉGLETEK ÉS ÉRTÉKEK KIALAKULÁSA

AZ EMBERI INTERAKCIÓK TERÜLETÉN
Önfejlődés, az egyén és a társadalom koevolúciója, egyidejű lokalitás és globalitás.

HOLISZTIKUS VILÁGNÉZET OKTATÁS-NEVELÉS, SZAKKÉPZÉS

A világ kölcsönös összekapcsoltságának és Problémákat, alternatív megoldásokat feltáró tudás és
függőségének felismerése, pluralizmusra, harmóniára képességek, társadalmi diskurzushoz szükséges
törekvés. képességek és tudások.

INTERAKTÍV ANYAGI ÉS TÁRSADALMI

TECHNOLÓGIÁK
Organikus, erőforrás-kiegyensúlyozó, természetbe integrált önfejlődő anyagi folyamatok,
pluralizmus, kooperáció, interaktivitás.

XI. Nemzeti stratégiák

Stratégia: Célok és eszközök meghatározott rendszere.

− Katonai műszó, amit később átvett a társadalom többi szegmense.
− A nemzet fejlődésének tudatos megválasztása, mindig a jövőről szól!
− Társadalmi-, műszaki-, gazdasági- és környezeti szempontból egyaránt az optimális megoldások
kiválasztása. Minden országnak más az optimális az egyes szempontoknál. Egyik tényezőnél
sem lehet a maximumra törekedni. Nincs olyan stratégiai döntés, melynek csak előnye van.
Mind az előnyökről, mind a hátrányokról tájékoztatni kell az embereket, de sajnos csak az
előbbi a jellemző.
− Parlamenti döntés kell a stratégia elfogadásáról.
− Akkor jó, ha minden állampolgár megérti miért fontos egy program végrehajtása, akár áldozat
hozatala mellett (pl.: az idősek anno az EU szavazásnál nem saját maguk, hanem a következő
generáció érdekében mentek el szavazni, hisz tudták hogy rájuk lesz kihatással).

24
A stratégia végrehajtása:
 Össznemzeti érdek, ezért nemzeti együttműködés.
 Intézményrendszer felállítása – biztosítja hogy a stratégia végrehajtása valóban 100%-os legyen.
 Pénzügyi fedezet megteremtése (magán és állami tőke).
 A fizetőképes kereslet állása miatt mi nem engedhetjük meg a magántőkét, kell az állami
támogatás.
 Az amerikai tökére a kockázatvállalás a jellemző.
 Felelősök kijelölése – a felelős szervezi meg az egyes feladatok ütemét.
 Stratégiai szövetségek kiépítése: gyártók, szolgáltatók, oktatás – a cégek szponzorálják az egyes
programokat.
 Lakossági támogatás elnyerése (lakosság érdekeltté és befogadóvá tétele).
 Rendszeres tájékoztatás a végrehajtásról, visszacsatolások és hatáselemzés alapján program-
módosítás.

Nemzeti stratégia célja:

− Új értékek, új kultúra megteremtése (kibertér, modellek). Alkalmas legyen a kívánatos jövő
felépítésére.
− Kidolgozásának alapja:
 Történelmi örökség, nemzeti sajátosságok számbavétele – tehát fontos a nemzeti
önismeret (Hol tartunk? Milyenek vagyunk? – objektív dolgokból indulunk ki).
 A társ. helyzetének objektív vizsgálata.
 Válasz legyen a nemzeti problémák megoldására.

Időtáv:
 Középtávú tervek, 15-20 évre szólnak.
 Parlamenti döntésről van szó, tehát a kormánytól független döntésről.
 Nagy nemzeti stratégiák:
 Római Birodalom,
 Mátyás törökellenes stratégiája,
 New Deal program a világváság megoldására,
 „Vas és acél országa leszünk!” – nem vált be, hisz nem az objektivitásból indultunk ki.

 Propaganda-mozgalom (Public Relation):

 Fontos hogy elterjesszem a programomat!
 Az embereknek tudniuk, beszélniük kell róla!

Mire számíthatunk?
Európa régiói: Új lehetőségek kulturális hagyományaik és identitásuk kifejezésére és az Unió
földrajzi határain találhatók számára távolság és távoliság minimumra csökkentése.
Kormányok, hivatalok: Az állampolgárhoz közelebb álló és alacsonyabb költségekkel járó,
hatékonyabb, áttekinthetőbb és jobban reagáló közszolgálatok.
Európai kis- és közepes vállalkozások: Hatékonyabb irányítás és szervezeti felépítés: hozzáférés az
oktatási és egyéb szolgáltatásokhoz: adatszolgáltatási kapcsolatok a fogyasztókkal és szállítókkal,
ezek eredménye: nagyobb versenyképesség.
Európa távközlési üzemeltetői: Új, fokozott - hozzáadatott értékű - szolgáltatások, szélesebb
választékát biztosító kapacitás.
Berendezések és szoftverek szállítói, számítógépek és fogyasztói elektronika: Új és erőteljesen
növekvő hazai és külföldi piac a fenti termékekre.

USA nemzeti információs program

25
Az „Elérhető Amerika” az alábbi részprogramokból áll”:
− Elektronikus kormányzás: a lakossághoz igazított kormányzás,
 A 01: Jobb hozzáférés az állami szolgáltatásokhoz.
 A 02: Országos integrált elektronikus járandóság-átutalási rendszer bevezetése.
 A 03: Az összes szövetségi kifizetés elektronikus átutalással történő lebonyolítása 1999-re.
 A 04: Környezeti adatok.
 A 05: A gazdasági életet szolgáló elektronikus környezetvédelmi, biztonsági és egészség-
ügyi támogatási rendszer kiépítése.
 A 06: Kormányhivatalok közti biztonságos, vezeték nélküli nyílt hálózat létrehozatala.
 A 07: Információtechnológia a bűnüldözésben és az igazságszolgáltatásban.
 A 08: Egyszerűsített adólevonás-igazolási rendszer a munkaadóknak.
 A 09: Gyorsabb külkereskedelem jobb adatokkal.
 A 10: Elektronikus exporttámogatási központok.
 A 11: Elektronikus kereskedelem az államgazdasági tevékenységben.
 A 12: A kormányhivatalok közös információs szervezetének bővítése.
 A 13: Az információtechnológiai tapasztalatok világméretű megosztásának javítása.
− Támogatási mechanizmusok: Az elektronikus kormányzás eszközei.
 A 14: Garancia a biztonságra és a személyiségi jogok védelmére.
 A 15: Integrált közszolgáltatási információs infrastruktúra.
 A 16: Az információtechnológiai beszerzések javítása (papírmunka csökkentése).
 A 17: A közalkalmazottak teljesítőképességének növelése.
 A 18: Az információtechnológia elsajátításának támogatása – esélyegyenlőség biztosítása
(még a gettószerű területen élők is hozzájussanak a megfelelő információkhoz).

USA nemzeti információs program:

 1997-ben írták, jellegzetesen tükrözi az amerikai értékeket és az USA érdekeit (célok):
 „Én voltam a világelső, ezután is én leszek!” – Az EU-tól és Japántól tartanak, a kutatásokat
semmiképpen nem akarják kiadni a kezükből. Fokozni akarják a gazdasági verseny-
képességet.
 Gazdasági szabályozás reformja.
 A világ nagy hálózati rendszereit akarja kiépíteni – az informatika általános iparfejlesztési
hatásainak kihasználása.
 Jellemző a magántőke bevonása → ösztönzik a magánbefektetéseket (ellentétben a
miénkkel, nincs inspiráció a vállalkozóknak, mert nincs adókedvezmény stb.)
 Politikai program:
 Kormányzati információkhoz való hozzáférés bővítése (az egyes kormányzati szervek
rendelkeznek mindenki számára elérhető honlappal) – nagyraértékelik a demokráciát.
 Általános elérhető szolgáltatások létrehozása – a szolgáltatások az állampolgárok kényelmét
szolgálják.
 Nagy teljesítményű információs infrastruktúra – hálózat kiépítése. Tehát olyan hálózati
rendszer kiépítése, hogy bárki, bárhol, bármikor kapcsolatot tudjon létesíteni az egyes
hivatalokkal (utcai terminálok bevezetése) – „az állampolgárok számára elérhető legyen
Amerika”. Az állampolgárokra jellemző a mobilitás, szeretnek költözni.
 Globális informatikai infrastruktúra kiépítése /exportpiac/.

Japán info-kommunikációs stratégia:

A II. Világháború után amerikai segítséggel építették újra az országot. Sok technológiát elloptak
tőlük (lemásolták ezeket, főleg a 60-as évekre volt jellemző), azóta az élen járnak számos területen.
26
A 80-as években célul tűzték ki, hogy az M. I. kutatásba invesztálnak. Bámulatos, amit fél évszázad
alatt véghezvittek. Ma már más a trend – míg korábban nem voltak kíváncsiak egy japán előadásra,
ma már annál inkább.

A Japán mentalitásjellemzők:
− Apróságok szeretete (pl.: bonszai).
− A mulandóság elfogadása – nem szeretik a tartós dolgokat, de szeretik az újdonságokat
(megveszem, eldobom).
− Magas fokú koncentrációképesség (erre utal a képírás megtanulása is).
− Csoportszellem, közösségi elkötelezettség.
− Kompromisszum és alkalmazkodóképesség.
− Szorgalom, kitartás, odaadás.
− Tűrőképesség.
− Nem individualisták, mint az amerikaiak („Valósítsd meg önmagad!”).
− Más a természetfelfogásuk – nem megyek ki a természetbe, mert egy vagyok vele (később
szervezték meg a természettudományokat).
− Felzárkózási jelszavuk: Japán a japánoké! – azaz az egyes kultúrák dolgait csak japánosított
formában vehetik át, meg kell nézni mi a jó számukra (az ország csak a 19. században nyitotta
ki kapuit a világ felé).

Stratégiai célok: (stratégiájuk tömör, rövid, és célratörő – már a másodikon dolgoznak)

 A XXI. Század intellektuálisan kreatív társadalmának építése.
 Társadalmi problémák:
 Csökken a születések száma.
 Elöregedés – az ő érdekükben jött létre a távgyógyászat (a fiatalokkal kell foglalkozni,
hisz övék a jövő, de ugyanakkor az idősek hátralévő életét szebbé kell tenni).
 Környezetszennyezés.
 Gazdasági növekedés: új üzleti és munkahely lehetőségének bővítése.
 Mind a magán-, mind az állami tőke megjelenik a befektetéseknél.
 A társadalom fejlesztése: egészségügy, oktatás, kormányzati működés (náluk a mindennapi
oktatásban nagyobb szerepe van a számítógépeknek).
 Társadalmi problémák kezelése: elöregedés, környezetszennyezés.
 Nemzetközi hálózatok kiépítése.

Az info-kommunikációs infrastruktúra szerkezete:

Értékek, jogi keretek – meg- Életstílusok, Munkastílusok. Egyéni értékek, társadalmi

valósításuk évtizedekbe telik. reformok.
Oktatás, egészségügy, közigaz- Adatbázisok, alkalmazások. Kreatív technológiák, hatékony
gatás informatizálása. (az okta- szolgáltatások.
tásnak egyénre szabottnak kell
lennie).
Információ-terjesztő rendszer. Információ feldolgozó beren- Funkciók variálása.
dezések.
Információ-továbbító rendszer. Fizikai közvetítő médiumok. Megbízható szolgáltatás, meg-
fizethető árak.

Finnország
Mi szükséges ahhoz, hogy az információs forradalom (társadalom) valósággá váljék?

27
 a) Szükséges az emberek, felhasználók, állampolgárok és a döntési pozíciókban lévők bizalmát
megnyerni a szolgáltatások, lehetőségek iránt, hogy igénybe is vegyék őket, illetve hozzá-
járuljanak kiépítésükhöz.
b) Szükséges az emberek szakirányú tudását (information skills) aktív bevonódásuk
segítségével megfelelő szintre emelni.
c) Információs közmű: A megfelelő technikai eszközháttér létrehozását és elterjesztését jelenti.

Szinergia: Ez alatt azt értjük, hogy több technikai eszköz vagy eljárás emberi használata egymás
hatását és az emberi tevékenységet erősíti, támogatja, összehangolja.

Az információs társadalom forgatókönyvei:

I. Orwelli forgatókönyv: E szerint miközben a technika lehetővé teszi a társadalom
kiterjedését, aközben lehetőséget nyújt a mindig is aktív ellenőrző szerepet játszó állam
térnyerésére. Ez a távoljövőben a totális ellenőrzés rémképét vázolja elénk.
II. Athéni forgatókönyv: E szerint ugyanakkor a társadalmi együttélés információs formájában
is az emberé lesz a főszerep, a technika az önbeteljesítés, önkiteljesítés eszköze lesz csupán
és a demokratizálás új forrását adja, mind a magánéletben, mind a közéletben fontos
változásokat elindítva.
Ugyanakkor valószínűbb, hogy e kettő egyszerre fog érvényesülni.

Az új információs egyenlőtlenségek:
o Idő-dimenzió: Fiatalok vs. Idősek – tudásbeli, szocializációs szakadék (társadalmon
belüli egyenlőtlenségek).
o Tér-dimenzió: Észak vs. Dél – a fejlett államok óriási előnyre tesznek szert
(társadalmak közötti konfliktusok)
Az igazi problémát az eszközök működtetéséhez szükséges tudás hiánya jelenti. Fontos az inter-
nethez való általános és egyenlő hozzáférés garantálása.

Legfontosabb politikai konfliktusforrások az információs társadalomban:

• A participáció – politikai érdektelenség, politika mint fogyasztás.
• Az új egyenlőtlenségek, információszegények vs. információgazdagok.
• A globalizáció és a lokalizáció következtében meggyengülő nemzeti politika hely-
keresése.
• Az ágazati politikák átalakulásából fakadó működési zavarok és érdekellentétek.

Finnország és a finn nép sajátosságai:

 Nyelvüket rendkívül nehéz megtanulni, akárcsak a magyart (még a magyarok szá-
mára is problematikus egyes hangzók kiejtése),
 Télen, hóban, jégen is biciklivel járnak a finnek, telefonálnak, sőt dohányoznak is a
biciklin.
 Dohányzási szokásaikra nem jellemző a belső meghittség, csoportosság és együtt
dohányzás.
 Ezzel szemben annál többen kávéznak csoportosan.
 A finnek rendkívül zárkózottak. Egy finn megközelíthetetlen, félénk és
kommunikációs gátlásai vannak. Akkor minek kell neki a mobiltelefon, ha nem szeret és
tud beszélni? Hogyan lehet, hogy a visszafogott finn kommunikációs kultúrára egy
fejlett kommunikációs technika és eszközhasználat épült? A mobiltelefonok náluk a
legelterjedtebbek, a NOKIA piacvezető a mobiltelefonok terén, a Linux finn találmány,
a népszerű hálózati csevegést és az IRC programot is a finnek találták fel. Arra a
következtetésre juthatunk, hogy a finnek zárkózott-félénk kommunikációs beállítottsága
feltehetőleg megkönnyítheti számukra az új kommunikációs eszközök természetes

28
 használatát. Ergo egy finn nem szívesen létesít személyes kommunikációs kapcsolatot,
viszont telefonálni annál könnyebb a számára. Tipikusnak mondható az a kép, amikor
egy finn ül az étteremben, egyedül, étkezik és közben mobiltelefonon személyes hangon
beszélgetést folytat.
 Mökki kultusz: A mökki az a hétvégi, jellemzően tóparti ház, ahová a finnek
hétvégén és szabadságuk alatt visszavonulnak pihenni, szaunázni: a mökkiben ált. nincs
villany, víz, nincsenek kényelmi berendezések, de a finnél ott a mobil, hogy el lehessen
érni.
 Alkoholizmus, finn ivás, melynek célja a minél gyorsabb, agresszív lerészegedés.
 A finnek toleránsak, egyenlőségelvűek, de nem feleslegesen udvariaskodók.
Könnyen térnek át a tegezésre és egymást keresztnéven szólítják – E/2 megszólítás. A
kézrázás rövid, sokszor elmarad, a biccentés vagy rövid köszönés veszi át a helyét.
Összeölelkezni, de köszöntőpuszit adni sem különösebben szokásos.
 Egészséges életvitel: A finnek egészségesen táplálkoznak, világuk közepe a szauna:
1,5 millió szauna található az országban. Sokat sportolnak (kimagasló sporteredmények)
és sokat járnak a természetbe.

Csomópontok a finn fejlettségben:

− Erdő: eredetmítosz, értékvilág alapja, a meghatározó faipar, város-vidék szembenállása.
− Svédek: a nyugati minta, de egyúttal a kultúrgyarmatosítás is, történelmileg a Svéd Király-
sághoz tartozás.
− Oroszok: az Orosz Birodalomhoz való tartozás, majd a függetlenséget követően együttélés az
állandó külső fenyegetéssel, napjainkban a bevándorlók tömege, a keleti piac összeomlása.
− Parasztok: agrártársadalom, társadalmi gyökerek, politikai tagolódás.
− NOKIA: a finn gazdasági csoda, a remény.
− Európai Unió: a mezőgazdaság korlátozása, kilábalás a gazdasági recesszióból, részévé válni
Európának és egy tágabb politikai szervezetnek.

Ismertesse az információs stratégiák elméleti alapjait, társadalmi körülményeit és társadalmi

feltételrendszereit!
 Az 1994-es nemzeti információs stratégia:
 Kidolgozását a Gazdasági Minisztérium végezte el, az elkészült dokumentum csak finnül
jelent meg teljes egészében. Elkészítését nem előzte meg társadalmi párbeszéd, annak
ellenére hogy finnül jelent meg, még maguk a finnek sem igen fértek hozzá.
 Túlságosan a gazdasági szempontokat részesíti előnyben az átfogóbb jelenségek feltárása
helyett.
 Az első kötet háttéranyagokat, ún. memorandumokat tartalmaz, melyek célja hogy rész-
letesebb képet nyújtsanak az információs társadalommal kapcsolatban felmerülő általános
kérdésekről és problémákról.
 Vízió (mely a stratégia alapját adja; ezek a gazdasági vonatkozásokat helyezik közép-
pontba):
 A világgazdaságban való részvételhez versenyképesnek kell lenni. Ennek növelésében
az információ és szaktudás központi szerepet kapott.
 Az információ leghatékonyabb beszerzési, kezelési, elosztási és raktározási módja a
számítástechnika használata.
 A kutatás és képzés stratégiai tényezővé vált.
 Szükség van megfelelő számítástechnikai infrastruktúrára.
 A foglalkoztatás növelését a kisvállalatok és a szolgáltatás területén lehet remélni.
 Nemzeti irányvonalak:
 A stratégia a változás kényszerének a meghatározásával kezdődik.

29
  Finnországnak meg kell újulnia. A gazdasági recesszió, a magas munkanélküliségi ráta
és a pénzügyi egyensúly megromlásának kiküszöbölése szükséges.
 Az információ és számítástechnika megújítása.
 Finnországot informatikai társadalommá kell tenni.
 Célok:
♦ Az ország legyen sikeres a nyitott világgazdaságban.
♦ Csökkenteni kell a munkanélküliséget, növelni a vállalkozói kedvet.
♦ Meg kell teremteni a társadalom stabil, állandó fejlődését.
♦ Elő kell mozdítani az egyének és a civil társadalom fejlődését.
♦ Tovább kell fejleszteni a tudásalapú civilizált társadalmat.
♦ Növelni kell az állami szektor szolgáltatási- és versenyképességét a kiadási
megszorítások mellett.
 A stratégia megvalósítása és ellenőrzése.
 Az 1998-as, felújított stratégia:
 A kormány, miután felismerte stratégiájának hiányosságait, 1997 végén elindította a felül-
vizsgálati folyamatot, melynek eredményeképpen született meg az új stratégia.
 Megfordult a stratégián belül a fontossági sorrend: a mindennapi élet megkönnyítése, az
életminőség javítása szerepel az első helyen (a gazdaság csak a 2.).
 A cél a demokratikus és versenyképes finn információs társadalom felépítése.

Magyar információs nemzeti stratégia

Célirányú gondolkodás szükséges a stratégiánál, nálunk a lakosság nem jól informált.

Magyar sajátosság:
 Modernizáció, azaz felzárkózás a fejlettebb régiókhoz, ez a rendszerváltással vette
kezdetét.
 Informatikai fejlesztés, fejlődés, melynek feltétele: információs struktúra kiépítése;
információs ipar, mint húzóágazat fejlesztésének ösztönzése.

Melyik modellt kövessük? Kiktől tanulhatunk?

 Észtország (volt szocialista ország),
 Finnország (szintén volt szocialista ország + hasonló mentalitású emberek),
 Portugália – mezőgazdasági ország volt,
 „e-Európa” program.

Európai Unió információs stratégia célja:

 Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatottság.
 Magánbefektetések ösztönzése (különféle kedvezményekkel).
 Transz-európai (Európát átívelő) informatikai infrastruktúra kiépítése.
 EU multikultúrális jellegének támogatása.
 Életszínvonal növelése (mint eredmény).

E-Európa program:
− Az ifjúság megismertetése és felkészítése az információtechnológia kínálta lehetőségekkel.
− Internet hozzáférés költségeinek csökkentése, nagy átviteli sebesség.
− E-kereskedelem térhódításának elősegítése.
− Kis- és középvállalatok információtechnológiájának erősítése.
− „Intelligens közlekedés” – menetrendekről tájékoztatás.
− E-közigazgatás, e-egészségügy, mozgáskorlátozottak e-részvételének biztosítása.

30
− Feltétele:
 Személyi adatok és a szellemi tulajdon védelme.
 Hálózatok biztonságának biztosítása.
 Az emberi intelligencia felhajtóerejének felhasználása.
− (az Internet elterjedésének növekedése a teleházaknak köszönhető).
− A program jelszava:
 Információs társadalom mindenkinek! (azaz minden tagország fel tudjon zárkózni)
 Az együttműködés és az együttélés új módozatának megteremtése.

Magyar stratégiák:
1) 1995: Nemzeti Információs Stratégia (a közemberek közül senki nem tud róla, nem volt pro-
paganda).
2) 2000: Tézisek az információs társadalomról (jól megszerkesztett könyv) → Széchenyi-terv
(2001) – ez sem igazi program, általánosságban fogalmaz, célnak a jólét elérését tekinti.
3) 2003: Magyar Információs Társadalom – ezt a mostani kormány vezette be a kormányváltás
után.

Tézisek az információs társadalomról:

− A végső cél egy olyan társadalom megteremtése, amelyben minden polgár számára megte-
remtődik a jólét.
− Kormányzati feladatok az IT megvalósításáért:
 Növekvő gazdasági kihívások.
(1) Kisvállalkozások bekapcsolódásának segítése.
(2) Távmunka!
(3) Az agrárgazdaság informatikai támogatása.
 Növekvő igény a korszerű megoldások alkalmazása és a tudásszerzés és –frissítés iránt.
(1) Egy életen át tartó tanulás ösztönzése.
(2) Informatikai szakemberek képzése.
 Az állam szerepének megváltoztatása, állampolgárok esélyeinek javítása.
(1) Állampolgárok kiszolgálásának, az ügyintézési feladatoknak az automatizálása.
(2) Elektronikus párbeszéd az állampolgár és a közigazgatás között.
(3) A szolgáltató állam megteremtése.
 Életminőség javítása (népességcsoportok közti különbségek csökkentésével).
(1) Új életstílus, kultúra.
(2) Technikai kiszolgáltatottság növekedése.
(3) Infokommunikáció az egészségügyben.
 Együttműködés és szabályozás új modelljének kialakítása.
− Az információs társadalomban felértékelődik a tudás, megnő a kutatás-fejlesztés és a képzés
szerepe, jelentősége. Információs társadalom → Tudásalapú társadalom.

Széchenyi-terv:
− Programja:
 Vállalkozáserősítő program.
 Lakásprogram.
 Turizmusfejlesztési program.
 Kutatási, fejlesztési és innovációs program.
 Információs társadalom és gazdaságfejlesztési program.
 Autópályaépítési program és a kapcsolódó infrastrukturális programok.
 Regionális gazdaságfejlesztési program.
− A terv háttere / kihívások az ezredforduló Magyarországán:

31
  Posztprivatizációs korszak.
 Duális szerkezetű gazdaság problémája.
(1) Tőkeerős multinacionális cégek és hazai kis- és középvállalatok.
(2) Fejlettségi különbségek az ország régiói között.
 Innováció-vezérelt gazdaságfejlődési modell.
 Egy új gazdaság, az információs gazdaság megteremtésének igénye: e-Economy.
− Az IT-ben kulcsszerepet kap az ember; az IT alap-pillérei:
 Az Ember, aki tudja, és az értékes, hasznos tartalom miatt akarja is használni a szá-
mítógépet.
 Az Eszköz és a hozzáférés, amin a színvonalas tartalom elérhető a hozzáértő ember által,
valamint
 A Tartalom, ami inspirálja a hozzáértő embert a felhasználásra.
 A leghatékonyabb fejlődés érdekében mindhárom pillér egységes összhangban történő
fejlesztése kívánatos.

Társadalmi modellek

Modell: A valóságnak valamilyen szempontok alapján megalkotott egysége (leegyszerűsített). Ezek

a társadalmi modellek jól ábrázolják a lehetséges, bekövetkező tendenciát. Mindegyiknek van
rendezőelve (Mi a mozgatórugó, mely a középpontban van?).
A számítógép megjelenésével könnyebben lehet modellt felépíteni. Megkülönböztetünk poszt-
modern és posztindusztriális társadalmakat. Utóbbira az informatika jellemző, az ilyen társa-
dalomban más értékek jelennek meg, fontos a technika és az információ.

Duálisan informatizált társadalom modellje:

− Duális = kettészakadt társadalom / két jelenség,
− Informatizált = legmodernebb eszközre utal, mindent átsző ez a technika.
− Technikai, technológia lehetőségek – rendezőelv!
− Fogyasztás, életmód – itt is megjelenik a dualitás.
− Társadalmi ellenőrzés – gazdagok békéjének megvalósítása.
− Politikai hatalom – újgazdagok vs. szegények.
− Oktatás – külföldi lehetőségek vannak inkább előnyben, mint a tömegoktatás (az elitnek lesz
kapcsolati tőkéje (= Kinek ki az ismerőse?)).

Plurálisan informatizált társadalom modellje:

− Plurális = többszerkezetű.
− Itt is fontos a technológia, de figyelembe kell venni, hogy mindenkinek lehetősége legyen az
önkifejezésre, kreativitásra.
− Teret kell engedni a közép- és kisvállalkozásoknak (hisz olyan igényt is kielégíthetnek, amit a
multik nem).
− A piacon úgy kell kialakítani a feltételeket, hogy ne lehessen lehetőség a monopolizálásra.
− Nemcsak a haszon, hanem a hasznosság is fontos.

Igazságos verseny társadalmának modellje:

− Leginkább az USA-ban feszegetik.
− A technikát úgy kell felhasználni, hogy az élet, természet stb. mind „értékek” legyenek, ne az
autó, ház, vagyon stb. → posztmateriális értékeket tartanak fontosnak.
− Társadalom – igazságos versenybe kerülés a természettel; a természet megőrzése/megóvása,
nem pedig elfogyasztása a cél.
− Oktatás – az egyes értékeknek az oktatásban is hangsúlyt kell kapniuk.

32
− A technikában csak a környezetkímélő és embercentrikus fejlesztések szorgalmazása.

A fenntartható társadalom modellje:

− A természeti környezet ne károsodjon, legyen kölcsönhatás a gazdasági- és természeti környezet
között, és ezt az emberekkel tudatosítani kell.
− Anyag-és energiaigényesség csökkentése.
− Fontos a népesség szabályozása (a fejlett országokban fogyunk, a fejletlenekben pedig gyű-
lünk).
− Az oktatásnál is fontos az értékeke bevitele.

Interaktív szükségletek társadalmának modellje:

− A társadalom két alrendszerre bontható le, melyek egymásra hatása jelenti a fejlődést.
 Emberi közösség.
 Technikai, anyagi rész.
− Az emberi közösség még nem nagyon igazodott a technikai részhez, annak elősegítése fontos.
− Cél: harmónia kialakulása!
− Fel kell használni, egy szinten kell kezelni a tudást, vallást, művészeteket.
− Holisztika: A Földünk egy világrendszerbe kapcsolódik; kérdés hogyan kapcsolódunk a na-
gyobb rendszerekhez?

33