",4 hdrom fo/yo varosdban eleven, liiktet6 eletet iii a polgarsag, amelynek legjellemzabb saiatsaga II szorgalom es a biggadtsag.

A -genius loci« drad ki a n!gi patricius csaladol: palotaibol es iparosok miihelyeib6l, a gydrak munkatermeibol ep "gy, mint a munkasol: is a kis emberek hertes csaladi bazaibol. A szuletesi arisztokracia e uarosban szinte ismeretlen [ogalom. Helyettul: kialaeult a var6si polgarsdgnal: igazi ttpusa, amely szorgalmas munhaual es polg/m eninyekkel szerzett magdnak a iomod mellett megbecsitlest es tiszieletet,"

(Va1l6 Istvan, Gy6r, 1930)

A liberalis polgarsag szervezcdese szabadkdrmives paholyok

a polgarok mar az 1870-es evek elejen kiserletet tettek alapi-

tasara .Kisfaludy Karoly" nevvel, Alapszabalyuk 1871 decembereben keltezodott, I

es nem erdektelen evvel kovertek a Id)7nol1t'

zeseket. A kapcsolatokra forrasutalast alig talalunk. Az alapszabalyr megkuldrek 'Iernesvarra a "Feher Liliomhoz" cimzett paholyhoz, amib61 kovetkezrerhe-

hogy ez anyapaholynak tekintheto. A kapcsolat azonban gyorsan mcgszakadt - nyilvan a tavolsag miatt - es par evvel kesobb mar-mar alig emlekezett rft valaki.'

Felnind, hogy a korai Iorrasok joreszt nernet nyelven Irodtak. Ezekbdl az aprocsepro szemelyes ugyekkel foglalkozo levelekbol es a vezetd csoport foglalkozasi osszetetelebol ana kovetkeztethetunk, hogy a kezdernenyezes mogott a varosi tarsadalom hagyomanyos polgari vezetd rerege allt, A sk6t ritus pedig a janosrendi

inspiralo szerepere kovetkeztetni, amely 1872. rnarcius 20-an

ismerte el onallo Ieruker.' A mar meg is kezdrek rendszcrcs

aminek resze volt 6-an a "szentely" unnepelyes felavatasa az ujva-

rosi fogado elsa cmeleten."

Az elsa "mester" Folker Istvan ranar volt. A tisztsegviselok kozott talalhatjuk Wottitz Karoly iigyved never, aki a varos egyik leggazdagabb polgarakent igen kiterjedt gazdasagi tevekenyseget folytatott.'

Az alapszabaly meg igen rovid, rnindossze 14 pontban foglalta ossze az alapelveket. Eszerint a szabadkdrmlvcsseg celja a "k6zerk6Icsiseg, rmlvclodes, nepncveles terjeszrese es jotekonysag gyakorlasa".' A celhoz vezetd eszkoznek tekinri az

I A gydri szabadkdrruives mozgalom minden dokumentuma az 1920-a5 cvckben a Belugyminisztcriurnba kerulr. Ma a Magyar Orszagos Levelrarban orzik kulon csornagban. A jelzerek erre vonarkoz nak. MOL P 1081 XVllL 5. cs. (Ii. lap).

'MOL P 1081 XVIII. 6. CS. (456./114-11SI.). 'MOL P 1081 XVIII. 5_ CS. (101).

4 Uo.

, Wottitz Karoly, akinek revekenysegerol konyvunk robb Iejezereben is irtunk. ,. MOL P 1081 XVli!. 6. CS. (61).

263

fA GY6ru POLGA.~ TMsADALMI, POUTlKAJ ERTEKEl

SZAllADK6MI)VES rAHOLYOK

onnevelesr es a felebarari szeretetet. Ktilon pontban szogeztek le, hogy "nemzeti szempontbol a szabadkdmtiveseknek ada kellert rorekednie, hogy a hazajaban eia valamennyi nemzetisegek javat, becsiiletet es egyesuleset egy k6zos celra elomozclitia es fenntartja".' Leszogeztek tovabba, hogy politikai es vallasi kerdesekkel nem kfvannak foglalkozni.' A tovabbi pontok a tagfelvetel es a gyakorlati munka szervezeset rogzlrerrek. Befejezesul ezt Irjik: "A paholy koteles a tagok teljes nevlajstromaban a hatosagnak, ennek kfvanarara betekintesr engedni." Ebben a citatum ban arrol van 5z6, hogy a belugyminiszterium a szabadkdrmivesseger egyesulerkent kezelre, A megalakulas lehetoseget kervenyezni kellett, amihez az alapszabalyt es a tisztikar nevsorat mellekeltek.

Az elso tV a szervezddes es belsd formalodas jegyeben telt el. Elsdsorban a tagok roborzasaval, a bazis kiszelesftesevel voltak elfoglalva, jelenteseikben legnagyobb sikernek a letszam noveleset es az oktatast tartottak, A letszam gyarapodasaval es feltehetoleg az erdemi munka megindulasaval mar nehezsegek adodtak, amirdl egy 1873, aprilis 21-en keltezett tudosit." Ebb61 arrol ertesulhertmk, hogy negy resrver leveler intezett a nagypaholyhoz, amelyben bejelentik ki-

valasukat es egy kiilon epiteset". A fords ktilon

biralatar is adja az eddigi munkanak, es megfejrherd beldle a szernelyes rorzsalkodasok ellentet. Kozvetlen az szernbeni turelmetlenseger, masok lekicsinyleset emlfrik. Feluletes elemzessel szemelyes szimparia illerve anriparia kerdesenek is rekinthetnenk az am ely a fomester

lemondasaval 10

A kivalas koranrsem merit olyan konnyen, A kivalni akarok ugyanis nem a sza badkormlves lettel akartak szakltani, hanem a kialakult voltak elegedetIenek es uj paholyt kfvantak alapirani. Ehhez be kellett tarrani az egyleti szabalyo-

es egy un, kerelmet kellert beadniuk. Ezt nern kaptak meg, ezert az

anyapaholyhoz folyamodtak segfrsegerr. Valoszfmlleg az orszagos vezetes sem nezte j6 szemmel ezt a testverhabonit, mert a csoport kenyrelen volt zsarolni oketo Ha az akadalyok tovabbra is fennrnaradnak - Irtak -, akkor a sajro nyiivanossagaval es az egyestileti torveny vedelmeben a hatosag bevonasaval is szarnolni kell. II Erre fol rnegkaptak az elbocsatasi okmanyt.

Mi huzodott meg a kivalas hattereben? A tavoz6 polgarok kes6bbi kozeleti szerepleset ismerve bizonyos, hogy a szabadkomuves szellemet a progresszi6 oldalan nyiltan valla 10k es a konzervativabb szemlt<:lettlek, a paholyhaz falai mogott esendben elmelked6k kozotti ellentetrol volt 5Z0. A progresszfv szellem tompitasanak

Gyorben is voltak hivei. Ezt bizonyitja, hogy a f6mester lemondasat tiz szavazat tal, kett6 elleneben fogadtak d.12 Ilyen erdviszonyok mellen egyeduli leherseges megoldasnak a kivalas mutarkozotr, End sikeriilt egy kis csoportnak a polgari radikalis gondolkodas intezrnenyesiterr hatteret megorizni varosunkban.

Mindezt termeszetesen a hivatalos szervek is felismertek, es mindent elkovetrek, hogy lassitsak ezt az uj kezdernenyezesr. Mig a multban elfogadtak, hogy az alapszabalyt kozvetlenul a belugyminiszterhez jurtassak el, most azt visszakuldrek es a nagypaholy kozbeikratassval kertek megismetelni az eljarast." A ket alapszabaly egyebkenr majdnem szo szerint megegyezerr,

A kitarro munka az 1873-as ev osze Gyoron mar ket szabad-

kormfves paholyt talalt, Szepternber 21-en Kisfaludy Sandor nevvel megalakult az uj paholy; mestere Pisztory Mor tanar, helyettese pedig Ehler Antal gazdag gabonakeresked6 lett." Par hertel kesobb egy igen reszleres es mindenre kiterjedo hazirendet allitottak ossze. A forrast tanulmanyozva megallapithato, hogy ebben mar a majdani rmlkcdes kozben fellep6 eserleges jogi, gyakorlati es elvi nehezsegeket is szamba vertek, s mindezr a kesdbbi rapasztalatok birtokaban szabalyozrak.

is beill6 130 akar egy tobb ezres jOgl

es szervezeti keretet rogzfrherre volna, nern pedig bet em beret. Egeszen biztos,

a feltehetoleg a szervezkedes ._ egy szeles latokon! es

szellemileg felkeszulr szervezet allr, Kutatasaink soran meg is ralalruk azr a forrest,

amely bizonyirja a Galilei pahollyal valo 15

Az uj szervezet letszama gyorsan non es par honap rrnilva mar elerte a 33 f6t.

Valtozott ,a mester szemelye is: Pisztory elkoltozese folytan Ehler Antalt valasztoruik meg. Erdekes kiilonbseget ralalunk a foglalkozasi osszetetel elemzesekor, A vezetoseg nagykeresked6i mellett rnindossze egy ertelmisegi palyan levat talalunk.

A tagsag 70%-a redig szellerni foglalkozasu: tanarok, jogaszok,

Irok. Felnfnd a szabadpalyan levok csekely szarna. Mindossze egy-egy maganpra xisr folytat6 orvost, iigyvedet es festot talaltunk." A Iennmarado harrnadreszr a dualizmus kori Gyor tipikus sikerernberei tettek ki: gabonakereskedok es epires: vallalkozok,

Osszefoglalaskenr elmondhatjuk, hogy a tarsadalmi bazist rekintve teheros kozeppolgari reteget talalrunk. Kifejezettengazdagnak 10% mondhat6. Atlagelcl koruk igen fiatal, mindossze 35 ev. A legidosebb "testver" 49 eves, a legfiatalabh csupan 21 eves volt.

- Uo_ 422_

• Az alapszabalyok orsz;igas, s6t nemzetkozi minta alapjan kesziiltck, reszletes ismertetesliknek nines ertelme. Celszeru lenne viszont elvegezni az orszagos mozgalom feldolgozasat, amelyben a videki szervezetek az 6ket megillet6 helyre keriilnenek. Ebben a vallalkozasban nem erdcktelen megvizsg310i, hogy ebb61 a kozpooti mintab61 az egyes paholyak mit emeltek ki vagy hagytak eL

'MOL a 1081 XVlIL 5. cs. 21/IV 73. 38. 10 Uo_ 45.

"Vo.68.

12 MOL P. 1081 XVlli. 5. cs. 27/IV 73. (45. L). 11 MOL I? 1081 XVIII. 5. cs. 323 (61. I).

I' MOL P. 1081 XVll!. 6. cs. 318 (13. L).

" MOL P. 1081 XVIII. 5. cs. (1 J 1. I.) t\ "Galilej" paholy nem a7.0nos al. 1908 Davem bercben ;Ii" ku!t Galilei-kiirrel.

"MOL P. 1081 XVlll. 6. (5. XX. (42.1.); GyF, 1873. febru"f 19., marcius 22.; or. P lOS!

S. cs. (521. i.); CyT; 1873. jan""f 18., aprili' 9., ju!lu, 16., julius 19; GylJ, 1873. riprilislO; (.ri.

1 gn jljnills GyH, 1 R71. febru;irl GyF 1 R7>. julius 30.; CyK, 1873. iipriiis 27.

264

26(;

A GY6ru POLGAR TMsADALMI, POLIT1KA! "RTEKEI

SZABADK6MUVEs pAHOLYOK

Nem erdektelen ezt a tarsadalmi bazist osszevetni a Kisfaludy Karoly paholyeval amely kcnzervativabb es kevesbe gyakorlarias. Az ertelmiseg es a vallalkozok aranya ugyancsak 70-30%. A kifejezetten tehetos polgarok itt is a tagsag 10%-at kepviseltek. A gazdasagi elit olyan patinas nevei fordultak itt eld, mint Wottitz Karoly, Reisz Ignac es Krausz Vilmos.

A szamszeni hasonlosag mogott viszont lenyegi elteresek voltak." Emlekezztink arra hogy egy konzervativ jellegti egyletrdl volt SZO. A szellerni foglalkozasuak kozott alacsony volt a tanarok szama, magas viszont a szabadfoglalkozasu ugyvedeke; a vaHalkoz6i csoport pedig kiskeresked6kbol es kisiparosokbol ant.

Taialkoztunk korukben meg egy cipesszel es egy is.

Nem celunk itt az elterd szellemiseg mogort minden korulmenyek kozott elteTO tarsadalmi bazist keresni. A forrasok viszont feltuno kulonbseget mutamak. Az egyik csoport tagjai szerenyebb jovedelmn tanarok, tisztviselok es gazdag nagykereskedok 6k alkottak a radikalis tabort. A konzervativ egylet pedig a c7,'rp,,,w'hh joveddmu iparosokbol es keresked6kbol, valamint mellertuk igen tehet6s orvosokbol, jogaszokbol alit.

kozas olyan szerencses volt, hogy meg nyereseget is terrnelt." Ugyancsak sikeresek a ismeretterjeszro egyletben tevekenykedok is, ugyan meg regebben, 1870. junius lO-en alakult, de letrehozoi es revekeny tagjai kozott ott talaljuk a kes6bbi szabadkomdveseket is." A ket vallalkozas a lap arvetelevel osszekapcsolodott, men az ismeretterjeszto eloadasokat az 6jsag rendre kozolre.

~ A kisded6v6 egylet

Az emlitett jelentes a kisdedovo egyletet eredmenyeivel a masodik, jelentcsegevel az elsa helyen emliti. Az elsa ovodak orszagszerte, fgy Gydrben is, az 870-e5 evekben letesliltek kezdetben kezdemenyezesek formajaban, keyes siker rel. A varosvezetes eleinte ertetlenul alit az ilyen kezdemenyezesek elott. A hetvenes evek kozepen szabadkdmdvesindfttatasra kisded6v6 egylet alakult, amit a hatosa-

mar 22

Az egylet eszrneiet es a korszenl pedagogiai elveket a szabadkdrmlvesek tamogat tak a legaktfvabban. A Cy6n Figyel6ben 1873-ban egy bekoszonrd cikk indfrotra ei a szervezkedest, lu alaphangot az a kijelentes adta, hogy az "altalanos haladas csakis az ertelmiseg varhato".' Ezt kovetoen hivatkoztak meg szegenyebb sorsu gyermekekre, akiknek nevelese ,,2 tarsadalomra nezve is szirkseg es kotelesseg".

Ket hertel kesobb Belanyi Ferenc helyertes mester, foglalkozasara nezve penz-

ugyi vette vedelmebe Frobel-fele es a

mekneveles Kolumbuszanak nevezte." Kiemelre a frobeli rendszerbol az elmeleti es it gyakorlati tevekenyseg egyseget, A gyermekben ki kell fejleszreni a benne [ejlo kepessegeket, kulonosen azokat, amelyek kesdbb hasznara valhatnak. A mozgasr es a testedzest mar a polyaban el kell A gyermek a foldben valo turkalasra, a foldmrlveles megszerertetesere, a novenyek es allatok eletenek megismertetesere kell telhasznalni. A harmadik oszron a targyak hajlltasanak es idornitasanak szeretete: ezt a kezrmlves ismeretek kialakltasara kel! felhasznalni, A gyermekek kezer allandoan es mindig az eletkori sajirossagoknak megfeleloen kell foglalkoztatni. Ez a nevelesi ely rendszeresseget es szakertelmet kivan, ami csak gyermekkertekben valosithato meg."

Lathato tehat, hogy az elvi es a gyakorlati eldkeszitesben a szabadkornuvesseg alaposan kiverte a reszet, Az egylet 1873. marcius 3-<ln alakult meg. Titkara es a va: lasztmany Ierfi tagjainak fele a paholy tevekeny "testvere" volt.

~ A paholyok tevekenysege

Mint mar jeleztiik, a XIX. szazad vegen a szabadkonulvesseg nem minosult tirkos

az egyleri szerint rmlkodtek. teve-

kenysegukrol a sajto is tudositort. A Gyori KoZ/6ny 1873 aprilisaban meg csak altalanossagban, never nem emhrve, de ellensegesen lepett tel a szabadkomuves:k ellen," Az ervek meg verszegenyek a "hideg humanitast" vetertek szemuk-

re a

A paholyelet megis bizonyos zartsagot biztositott szamukra, Emberbarati,

kesdbb progressziv politikai celjaik megval6sitasahoz egyletek sorara tamaszkodtak. Maskeppen fogalmazva: a paholyt egyfajta celmeghatarozo szellerni centru~kent foghatjuk fol, amit profan egyesuletek halozata vert korul. Ezek vagy teljes mertekben szabadkdrmlves szervezesuek voltak, vagy csak az iranyitast vettek at.

Eszrevetelunket bizonyitja egy 1874-ben keltezett [elentes." Ez volt az els6 olyan dokumentum, amelyben mar konkret eredmeny?kr61 is szarnot ad~a~, Feladataikat "elaszor is a felvilagosodas terjeszteseben, masodszor pedig a jotekonysag gyakorlasaval" hataroztak meg. Ennek meg£elel6en ket jelentds ere~menyr61 szarnoltak be, Egyreszt nem kis anyagi aldozattal sikerult egy t6nkremeno lapot, a Gyori Figye16t megvasarolni es azt eszmeik szocsovekent felhasznalni. Sot a vallal-

" MOL P 1081 XV!!!. 5, cs. 27[X 74. (86. L). "GyK, 1873. april is 27.

"MOL P. 1081 XVm. 5. cs. (501. L).

III Uo. 521.

"GyF, 1873. januar 18.

" Sary Istvan: Gyar varosovodai a XIX. sz.izadban. Gyar, 1978, ) 8. (kezirar) GYSMOLl. ,; GyF, 1873. Iebruar s.

"GyI; 1873. fehruar 19.; GyK, 1873. apr. 27. " GyF, 1873. marcius 22.

266

267

A GY6Rll'OLCM TARsADAlMI, I'OUT1KAl ERTEKEI

SZ.ABADK6MUVES pAHOLYOK

Stadler Karoly orvos reszletesen es alaposan ismerterte az agy anarorniaja! es kapcsolarat a cselekvessel, alommai, gondolatokkal." A vegsd konkluzio, amit nern ~ond. ki, ~hane~, a tenyek sokasagaval bizonyft, hogy a Ielek nem mas, mint az agy fizikai mukodesenek a termeke.

Belanyi Ferenc helyettes mester az emberi nem eletkorarol fejtette ki gondolatait. A latszolag sulytalan cfm mogott erdekes gondolat huzodott meg. Kora legkorszertlbb termeszettudomanyi isrnereteinek birtokaban az emberiseg kialakula sat a termeszet rortenetebdl eredezteti." Sorra vette az osember ismert lclohelyeit, es bizonyftotra, hogy minel regebbre megytink vissza az id6ben, annal alacsonyabh fejlettsegi fokon ali6 maradvanyr talalrak. Kovetkeztetese, hogy "a feltart bizonyitekok ketsegtelenne teszik, miszerint mindazon id6pontok melyeket pozitiv vallasi mondak es elmelerek az emberi nem keietkezesere nezve felallirottak helytele-

nek ... men ragadjik a termeszeti a jelen allapotra t<>rteno lassu

dest, mi az elsa k6korszak primitiv keszulekei a 1as5(1 atmenet jobb szerekre, az evezredeker igeny16 emelkedes a bronzkorig es ugyanolyan ideig tarro atlepes a vaskorszakba, vilagosan kimutatjik, mily lassan rendelkeztek az ember fogalmai a vele szemben alia nehezsegek mikenri lekiizdesere es sziiksegletei mikenti konv nyebb a celszenlbb kielegftesre nezve, valarnint vilagosan kimutatjak, hogy ilyt:ll

lassu es ernelkedes csak azzal az ernberi nern

16dest terrneszerszerrl, vagyis a terrneszeri allapotbol, sziiksegletei s igenyei, nell) kulonben gondolkodasi kepessege Iassankenri fejlddesehez mert, a Iepesrol it,

eldhaladas volt a rmivelcdes fele.""

Titl Gyorgy a vizozon torrenerer vette vizsgalat ala. Elismerre a tenyr, arnir ko

:antsem isteni bimtetesnek, hanern terrneszeti jelensegkenr fogott fo1." tel-

k~sziiltseggel tisztazta az altalanos vizozon !ehetetlenseget, ugyanakkor egy lobi kisazsiai sz6koar bekoverkezeset nem veretre el. Ebben a rersegben ugyanis nem volrak rirkak a hatalmas arvizek. Sarra vette a termeszeti es mito szait a hasonlo terrneszeti karasztrofakrol, es levonta a kovetkeztetesr: a bibliai e I beszelesek kulturalis erteket riszrelni kell, de elvesziti becser, ha benne "egyediil Is ten tetter latjuk".

A darwinizrnus isrnerterese is hasonlo szellemben torrent. Az eredermondrik e<; a regi gorog materialista felfogas arrekinrese man igen nyiltan osszegezre veleincnyet, .Semmi anyagtalan s megis onallo szellem vagy [elek, semrni tulvilag; egyeni fennmaradas, tigynevezett halhatatlansag nern letezik, hanern csak az orokos \'.1 I tozas es aralakulas, folytonos anyagcsere van. "" Ennek az anyagcserenek a legna gyobb kifej16dese az ember,

Az ekiadasok harmadik csoporria, nyflran es celiranyosan, szocialis kerdesekkcl foglalkozott. Gyakori tema a no helyzete. emancipki6ja. Piszt6ry Mar torrellt'll

Megemlitendd meg, hogy tobb szervezet, Igy a lovesz-, a zene- es tanc-, valamint a nfzoltoegylet szabadkdmdves befolyas alatt allt. A legjobb lov6k a legakrivabb testverek k6ziii kerultek ki,

Ezek man ertheto a gyori mozgalom bfralata a nagypaholy fele, Szerintuk a kozponti vezeres olyan passziv magatartast kovet, "hogy a legjobb, mit varni lehet a j6 torekvesek, j6 szemmel nezese"."

~ A Kisfaludy Sandor paholy eszmei kepenek rekonstrudlasa

Anemzeti letfelteteliink nern lehet kozjogi alapon megoldani. Ez a politizalas egyszerre termeketlen es errelmerlen. A bajok fgy eltemetddnek, az orvoslas elmarad, Mindemellett celszenltlen az

rahuzasa egy videk] varosra. Az forrasoktol" ta-

vol leven, videken az orszagos polirikat befolyasolni lehetetlen. Ezert a partokon belul "tobbnyire a terlenseg, tespedes az egyesek eszmeikert s terteikert

lassankent lelkesedni is 27

Ezert a paholy folyoirata mar a nyiro szamban Ieszogezte, hogy nern kivannak foglalkozni orszagos politikaval es ravel varos es a megye kozerdekil iigyeire, ezen belul a tarsadalmi, egyleti es koznevelesi kerdesekre szerernek a sulyt helyezni. Mindezeket pedig a "valodij6zan szabadkdmtfvesseg" szemuvegen keresztul kivanjak targyalni, Ezzel osszefuggesben a kijelolt

abban hataroztak meg, hogy "minden haladast, minden elismeresre melto tenyt erdeme szerint kiemeliuk s minden hatramaradast, minden hianyt kimelet nelkul folfedezzimk, valamint megorvoslasahoz legalabb javaslatilag segedkezet nyujtsunk". zg

Az ismererterjeszrd eldadasok, majd ezek kozzeretele fontos eszkoze volt a paholy celjainak. A temakat attekinrve egy reszuk kifejezetten tudornanyos jellegtl volt. Ezeknek a latszolag politikamentes felolvasasoknak fontos celjuk volt. Pusztan csak emlites szintjen: foglalkoztak a mereorokkal, mechanikai kerdesekkel, az energiahordozokkal (petroleum) stb. Ma mar ez a tematika fol sem nlnik, de az 1870-es evek elejen egy videki varosban ilyen celrudatos terrneszettudomanyos szemlelettel tervezni a foglalkozasokat igen figyelemremelro teny,

Ez a szemlelet nem volt oncelu: a korszeni ismereteket vilagnezeti alapnak szantak. Ezt bizonyirja, hogy Ebben a j61 felepitett temakorben a cikkek masik resze az agymukodesrol, a vlzozonr61, a darwinizmusrol, valamint az emberi nem eletkorar61 mar j61lathat6an a va!lasos szemleletet vettek celba.

16 OL P 1081 X"Vlfl. 5. CS. (521. I.). " GyF; 1873. januar 18.

28 GyF; 1873. januar 18.

1" GyF, J 873. arrilis 9. "Gyl: 1873, julius J6.

" GyF, 187.3, julius 19. "Gyff, 1873, 'lprilis .)0. n Gyr~ 187.3. junius 7.

268

SZABADK6MUvES pAHOLYOK

attekintesse1 bizonyftorta, hogy a gyengebb nem alaverettsege es tarsadalmi helyzete nem biologiai szempontokra vezethetd vissza, sokkal inkabb tarsadalmi termek. Egy fejlettseget jellemzi a ker nem egymashoz valo viszonya, Gondolatai azonban nem kovetkezetesek. Tisztesseges eletpalyat klvan a noknek, "de nem a noi erk6lcsok aran";:14 a no erenyei ugyanis szerinte elvesznek, ha pU.HU,'<U'.H kezd, bevonjuk a not is a politikai elet partktizdelmeibe, akkor az egesz tarsadalmi eletet megfosztjuk nemtojetol, akkor minden elemet az allam vesz igeny-

be eo a tarsadalomnak az erkolcsi alapja "

Ebben a temakorben sokkal szinvonalasabb Stadler Karoly Irasa a munka eo egeszseg kapcsolatarol. A munkat nem tudomanyos ertelemben Iogta fol, hane~ rogron osszekapcsolta azzal a "neposztaHyal, amely dologra van utalva a munk~sokkal". 6k teljesen ni vannak szorulva sajat ket kezukre, hiszen ezzel terem~lk meg lerfenntartasuk alapjat. "A munkas nem ok nelknl keri a miaryankban rumdennapi kenyeret, merr hiszen tobbnyire arra van utalva, 0 a szo szoros ertelmeben napra keres, Ezert ha megbetegszik, es nem tud dolgozni, letfenntartasa kerul veszelybe.

A a tulzsufolt varosok

nyok Statisztikai adatokra tamaszkodva

egeszsegi romlasat Europaban. kovetkezteteser:

kell a munkasok anyagi helyzeten, mert kiilonben iithet ki",

munkaadokat, ugyanakkor elhatarolja magat a szocialdemokratakrol, akiket extrem nilkapasokkal es az allamrendet alaas6 tevekenyseggel vadolr.' A munkasok anyagi helyzetenek es szellemi allapotanakjavitasarol varta a tarsadalmi preblemak megoldasat.

Felnln6, ebben a korszakban meg nines harem; antiklerikalizmus, es az

egyhaz sem tamadast a szabadkdrmlves mozgalommal ellen. Mind-

ossze ket Irast amelyekben sor kerult az elsa szellemi parbajra. 1873

rilisaban, le a szabadkdmtlveseket!" alafras nelkiili cikk

meg a gazdasagi a 36 A cikk szerzoje a mozga-

10m eredeterdl ismertet nehany velemenyt, majd btineul csak azt tudja

hogy ,,<1 hideg humanitasnak emelrek ternplomot". A kes6bbiekben erdsodott a biralat ele, es nyugati peldak alapjan a szabadkdrmivesseget a forradalommal, az erkolcstelenseggel es a vagyonkozosseggel azonositottak."

Valaszul erre a Gy6ri Figyel6 az egyhaz torteneret vette celba. Emlekezretett az erdszakos hitteritesekre, az ugymond eretnekek uldozesere es a penzsovar f6pa~ pokra." A kincsek felhalmozasa terre hatalmassa az egyhazat es juttatta folenyre az allamhatalommal szemben, Erdszakkal es iigyeskedessel "lassankent valoban feleplilr a romai papa tronja, mely annyi iddn at ugyszolvan az egesz emberiseg

... GyH, 1873. februar 12. " GyF, 1873. julius .10. "GyK, 1873. aprilis 27. l' GyK, 1873. majus 11.

J' GyK, 1873. junius 28.

sorsa folott olyan zsarnoki hatalommal uralkodni kepest volt" .39 jelezni szeretnenk, hogy ezek a szavak sok szaz peldanyban lattak napvilagor 1873-ban egy puspoki szekvarosban, Ehhez es a paholy nyilvanos szereplesehez nem kis batorsag sziiksegelreretr, hiszen sem anyagi eroben, sem polirikai sulyban nem vehettek fel a versenyt a klerussal.

JD. Egyesules - [eloszlas

Az 1873-as szetvalassal a ket gy6ri szervezet kozotti kapcsolat nem szdnt meg, hiszen "szentelykent" Ielvalrva ugyanazt a helyiseger hasznaltak. A felrnerulo, faken!

1S arra hogy mar egy ev 874.iulius

15~en egyesuljenek es Kisfaludy Sandor Janos-

rendti szabadkonnives paholy" nev alatt."

Mestere Wottitz es Ehler Antal lettek, Ha az

uj tisztikart vessziik szemiigyre, megallapithatjuk, hogy felnfnoen iigyeltek az ara

betarrasara. Mindket szervezet azonos szarmi tagot UClCg"".

tek, hogy minden egyUtt all a munka megujult erove! vale folytaras.ira. Ez azonban csak kivanalom maradr, arnit bizonyit Wottitz Karoly levele, arnelyben egy je lenres kesese miatt menregetozik. A titkar Gydrbol torrent tavozasa miatt szuncrclr :17 ilyen jellegif munka." Ez a terry komoly zavarokra ural, hiszen a nagypahollyal va-

16 a szabadkdrmivesi rnunkaban centralis jelent6segu volt.

Ezt latszik bizonyftani a tagletszarn apadasa. 1876-ban mar csak 34 fot talalunk

soraikban." Erdernleges munka 1876. augusztus a feloszl.is-

hataroztak. A megszunes nines kozvetlen fords. Valoszunlnek larszik

az nyomaszto a legszabadelvilbb eszme is

csak irat marad" - olvasharjuk egy ielentesben. A csendes feloszlast kove-

toen a kervenyek tomegevel ralalkozrunk, amelyben anyagi jellegil kotelezertsegeik elengedeset kertek."

'" GyK, 1873. julius 2.

"'OL P 1081 xviu. 5. cs. (114. I.) . " or. P IOSl xvm. (123. I.). "OL P J081 xvm (138.1.).

H oi. P JOBJ XVII!. (148. I).

" OL P lOS 1 XVII!. 5 ::5. (50. ! ,

270

27J

1\ GWRl POLGAR T ARsADALMI, POLlTlKl\I ERIT.KEI

SZABADK6MG'VES rAHOLYOK

1900, majus 13-an ismertek el es ez ev oktober 24-en mondtak ki a rnegalakulasr. Ugyanakkor a belugyminiszterium jovahagyasa utan a Magyarorszagi Symbolikus Nagypiiholy 1901. marcius 24-en adta vegleges hozzajarulasat.

Az alakulasrol sz616 tudositas kijelenterte, hogy az egylet a .valodi humanizmus apolasara, a tiszta emberi erkolcs torvenyeinek kovetesere" alakult, Ezek a sablonos szavak nem tertek el a korabeli altalanos es tradicionalis nyelvezetrol.

Figyelemre melto, hogy a klerikalis sajto igen koran reagalt a paholy szervezodesere. 1901 juniusaban nevek es uta las nelkuli Iras jelent meg a Dundnudi Hirlapban a szabadkdrmlvesekrdl. 49 A szerzd felnlnoen tajekozarlan leven a mozgalomrol, nagyon szinvonaltalan frazisokkal akarta leleplezni oket. Legfobb ervc, hogy csak az anyagi erdekeiket kovetik es "az embereket tervszenileg szerencsetlenne teszik", Ma mar csak lehet azon az argumentumon is, hogy a latin nepek rniattuk vesztertek el vezeto szerepiiket a vilagban.

A formalodo egylet celjainak meghatarozasaban nagy segftseget adtak a tagfelverellel kapcsolatos okmanyok, A felveteli kerelern ekitt alapos level ben tajekoztatrak a "keresot" a feltetelekrdl." Hangsulyoztak, hogy a "szabadkomtivesseg

emberbarati es . Politikai es vallasi kerdesekkel

nem kivannak foglalkozni, A szabadsag, egyenloseg, restveriseg harmas jelszavat nem rarsadalmi rend eroszakos felforgatasaval, hanem felebarati szereterrel, es ermek lankadarlan apolasaval szeretnek megvalosfrani, Az ehhez szukseges eszkozok az "erkolcsok megnemesitese", az "onismeret fejlesztese" es az "igazsag apolasa", nagy celok egy csoport, eler ben" es a "kbzligyekben is" hasznos munkat fejrenek ki,

A felvetelr igen krireriumokhoz kapcsolrak. Az ernberbarati revekenv-

seg jelentds anyagi aldozarokkal jan, arnire figyelmezrertek a [elenrkezor. Hangsulyoztak az allando rnunkar, melynek soran mindenki egyenl6: "ki ki annyit er, dolgozik".

, annak nagyon vizsgalatnak verettek ala. Ennek ker-

tos volt. Biztosftotta szamukra zartsagot, az exkluzivitast, es vcdre oket

uemkivanatos felhigulastol. Ha valaki alkalmasnak talaltatott, egy kilenc ponrbol aHa fogadalmat terr." Ebb6! a forrasbol is az egylet helsd eletet szabalyozo elvek bonthatok ki, Az elsa pout az allarn rorvenyeinek megtartasa, az utolso harem pe~ dig a Nagypaholy alkotrnanyanak tiszreletere szolit fijI. Kulonosen a kivalas korultaglaltak bovebben. Elvileg ugyanis a felavatas egy egesz eletre szolt. Indokolt esetben a tavozok un. "fedezesi okmanyr" kaptak, melyben latszolag a kapcsoJat megszakadasat igazoltak." A bekerliles es a kivalas nehez es iogilag apr61ekosan szabalyozott volt. A felvetelnel 100 koronar, majd evente 40-et kellett

Majd negyedszazados szunnyadas utan, az 1900-a5 evek elejen tettek a gydri polgawk lijabb kfserletet egy paholy letrehozasara, Errol tudosit egy Budapesten keletkezetr jelentes: "Mi a Magyarorszagi Symbolikus Nagypaholynak F6vilagossagai ezennel tudtara adjuk a vedelmimk alan dolgozo torvenyes es tesrveri szabadkdrmives paholyoknak, a velunk bar. hi aHo szabadkdmilves f6hatosagoknak, s mindazoknak akiket iller, hogy Gyor keleten 1900-ik majus 13-an ideiglenesen alakult Philantropia nevii szabadkdmilves paholyt.,; orok idore megalapftottuk. .. "45

A leveltari el6szor 1901. december elejen emlitik, hogy Gyorott 1901.

marcius 24-en lij 46 Viszonr a Kelet dmu mar

ban tudosltottak errol az olvasokat." Sot, ertesulhetunk arrol is, hogy 1900-ban 47 "testver" mukodott avarosban. Az dter6 datumok mogort nern a forrasok pontatlansaga vagy hianyahnzodik meg. Egyszenien csak ismerni kell a paholy-

bonyolult "ugyrendjet". Legtobbszor valamelyik mar muk6d6 egylet ala-

a szomszedos varosban vagy varosokban . Ezek a kis korok

idovel megerdsodven, az onali6va vaias folyamataban elsa lepeskent a "Szovetsegtanacstol" ideiglenes munkaengedelyr kerhertek. En koverte a Nagypaholy rendes kozgyiilesenek vegleges j6vahagyasa. Ezutan rnondhatrak csak ki az iii pa-

megalakulasat. 'Ieljes ertek5 munka a (tanacsterem) felavatasa man

kezdddherett meg. Ezek mind-mind mas datumok. mai szamara ez erthetetlen szofizma, de a korabeli mozgalom ezeket megkulonboztette es magatdl erterddden kezelre.

Mi is talalrunk olyan adarot, am ely bizonyitja a paholy korabbi fiokegylerkent

val6 milkddeset. a varos polgarrnesterehez in levelbol megtudhatjuk, hogy

fiokegyletkenr mar korabban is mdkodtek, es az allando az

84. SZ3~m 1900. december 29-en koltoztek,

Darurnban tehar nines hiany Kozelebb az igazsaghoz, ha az egyler szer-

vezddeset - a valosagnak megfelelcen - folyamatnak fogjuk fel, arnelyer az igen aprolekos szabalyzat a Iejlddes fokozatainak rnegfelelden tobb szakaszra tagolt. Ezzel magyarazhato, hogy a szabadkdrmlvesseg bels6 pragmatikajat kevesse isrnero kutatok az alakulas idopontiakent elterd darumokar adtak meg, es egyik sem relen." Esetunkben a koverkezo fo datumok jeiolik ki az alakulas folyamatar. 1896. januar 1-jen a soproni Testveriseg paholy kt~t gy6ri tagja, "Jaurinum a harom foly6hoz" neven, fi6kegyletet hozott letre. Az onallo szervezetre val6 igenyiiket

4! Orszagos Leveltar Csa!adok, testiiletek es intezmenyek leveltarai. Jelentes: Budapest keleten az

igaz vi lagos sag 1901-ik <'vonek dec. h6 7. napjan. " Uo.

,~ Kelet, 190 l. januar.

" Voros Karoly 1900. okn~lber 24-rc, Grabics Frigyes redig 1900. marcius 13-r2 terre az alakulast.

Lisd: Voros Karoly 1971a, 393.; Grabics Frigyes 1987,207.

"WI, 1901. junius 27.

<0 MOL P 1114 MIl' 52 db: Tagfelvctcli kerelem.

q MOL P 1114 MIF 52 db: A szabadk6rmivcs fogadalmd. Gyar, 190.3. marcius 24.

'.' Kuli)niiscn a videki tanir6k t', tallarok kcriilrek kellemerlen hclyzetbc, ha slab"dk6nluve, Ii'!iik kitud6Jo!t. llycn problem:ikbl gyakraI1 talalkoztunk.

271

A Gy(iRl POLGAR rARSADALMI, POLlTIJ<AI ERTEKEI

SZABADKOMUvES rAHOLYOK

fizemi tagdiikenr. Az osszeg nagysagat hogy egy ferfi a

hozzavalo 50 koronaba kerlilt ekkoriban.

A "kiralyi mtiveszet remplomai" tipikus szinterei voltak a polgarsag tarsas eletenek. Alacsonyabb statusu ernberek a szigoru anyagi es elvi szur6k rniart nem keriilhettek be." Az arisztokraciat a merev egyhazi rilalmak tartortak tavol. Nem jarunk messze az igazsagtol, ha megkockaztatjuk azt a feltevest, hogy a paholy sza-

balyai a felso- es kozeppoigarsag szamara azt a rarsadalmi exkluzivirast .

amit eddig csak az arisztokracia elvezert. Ezt tamasztja ala a tobbi fogadalrni pont, amelyekben a szervezeti munka bizalmas kezelesere es egymas segftesere szolftottak fol.

A felvetelkor ala kellert Irni meg egy kotelezvenyt, ahol Igeretet terrek, hogy ha-

laluk eseten szabadk6muves iratot 54 A bo-

nyolult, sejtelmes es ceremonialis eljarassor a kivalasztottsag tudatat erdsiterte benniik.

Mi indirhatott egy gyori polgart arra, hogy szabadkcmtives legyen? A "keresokef' alaposan kikerdeztek es az altaluk adott valaszokar irasban rogzitettek. Tobb

maradt elemzese porolhatatlan fowls egy-

egy koztiszteletben a1l6 ember tarsadalomszemlelerenek megismeresehez." A kefdesek tobbsege szemelyre sz016 volt.

Meller Karoly gyarigazgacotol azt rudakolrak, mit var a szabadkdrmlvessegtol, milyen eszkozokkel akarja kiegyenliteni a munkasok es munkaadok ellentet~t. Pol-

Gvoz6 kerdesei a rarsadalom vonatkozrak:

lyen viszonyban van a jorekonysag es a tomegnycmor, melyek a tarsadalmi beren-

dezkedes sarkalatos hibai? Mit tehet a teren a

Mindossze keno fizikai munkat vegz6 szernellye] ralalkoztunk a felverelr kerok soraban." Ilyen volt Vapernitz Imre mazsalo, akinek arra kellett valaszolni: "Mi jut ha az mean reszeg embert lat dulongelni?" A legtobb kerdes azonban sab-

lonos volt. az ember rendelterese? Mivel tartozik on a paholynak es a haza-

nak? Mit varhat antol a A valaszokat, a szabadkdrmivesi let indirekait, ket csoportba lehet sorolni. Legrobben humanus, emberbarati celokat fogalmaztak meg. A szegenyeken, elesetteken valo segitest, a rarsadalom rmiveltsegi szintjenek erneleset stb.

Voltak, akik konkrer tarsadalomkririkat fogalmaztak meg. Kautz Imre iigyved kiiejtette, hogy a felvilagosodas tanai, az ernberek jogi egyenlosege, nem segitette az igazsagtalansagok megszunteteset. "Vilagossa valt eldttern, hogy m1l1de~ embe.fl igazsagtalansagnak elsdsorban gazdasagi okai vannak, s hogy a s~envedes addig nem szunhetik meg, amig lehetseges az, hogy egYlk ember gazdasagllag hatalma-

sabb a masiknal. "17 Mindjart le is vonta a kovetkeztetest, hogy az ernberiseg felsza baditasara egeszen mas rnodszerekre van szlikseg, mint eddig.

Eles rarsadalomkritikar fogalmazott meg Kemeny J6zsef tisztviselo, amikor ta rnadta a felekezeti okratasr, Meg az allami iskolak tobbsegeben is vallasos nevele folyik. Szova tette az allami tanfelligyelet meddoseget, a tanitok kepzetrsegencl alacsony szlnvonalat, Ttlrhetetlennek tartotta a gazdalkodas modjanak elmara dottsagat, a nepellenes birrokviszonyokar (hitbizomany), "Utom, hogy nem kony nyiti, hanern a technikai fejlodes cimen fokozodo terheket ro az adozokra a mili tarizmus nyrige, az allamharalom.''"

Kallay Odon elmondta, parasztok kozott el, ismeri szokasaikar, er

kolcseiket, egesz gondolkcdasukat, es dobbenten latja azt a .rettento nyomorr

6ket hatalmaban tarija, azt a sotetseget, lelkiiker korulveszi"."

f6bb bajnak a felekezeri viszalyt tartotta es azert kivant szabadkdnulvesse lenni hogy ez ellen harcoljon. I

Radikalisan fogalmazott Mausz Ferenc muszaki hivatalnok is, aki elsosorban ok tatas es felvilagositas altalszeretne a tarsadalmat jelenlegi "ketsegbeejto helyzete bol" kimozdfrani. Zaro bar nem a c-vv-vo c t c o o nek, de meg ercszak aran is hajlando a romlott tarsadalmi rendszeren valtozrarni.'

Meller Karoly olajgyaros a rnunkas es a gyaros kozotti ellenreteket a rnunk.i eletenek ranulmanyozasaval, anyagi es szellemi joletenek ernelesevel, a munkaad. alral velte megszuntetni."

Mihaly allasanak koszonhetden a

sadalorn majd' minden retegevel talalkozik, es hogy "rna minden joga

,!'.aM"!'." legtobbszor csak az erosnek van, az egyes ember ereje annak megak.icl.i lyozasara csak porszern" ."' Azert szeretne paholytag lenni, men itt ereje megsok szorozodna.

A viszonylag es altalanos valaszok, mellen talaltunk olyar

teoretikus igennyel fejtette ki A,1 Gvozo

szerint a sokfele celia a tarsadalom nuikodesenek Ezek

zitl a szabadkdrrulvesseget tartotta a leghatekonyabbnak. A szocialdemokra~iar(i alkotott velemenve szerint helyesen larjak a tarsadalmi berendezkedes rokeletlc» seget, de tulsagosan teoretikusak es elmeleti alapelveik miatt elvetik azokat <1 ki lepeseker, "amelyekkel a nagybeteg tarsadalom fajdalmait csillapitani leher".

a vegcelert valo "kiizdelemben orulni kell a szocialis olajcseppeknek". S6t, h;) Ill' ralan ezekbol elobb tamadna "i:izonvlz es az \1 j Noe jobb herendezkedesti ttrs:Hb i mat hozna barkajaval, nem kellene sirankozni, hogy a celt mas Mon ertiik el, mill

"Utalni szeretnenk arra a k6zismert t<"'nyre, hogy a piihoiy egy-ket tagia mar keres volt megakadaIyozni barki bejutasat.

" MOL MIF 52 db: Szabadkomuvesi vegrendeletem. Gror, 1913. maius 6.; MOL i\11F 55 db: Ke-

meny Janos eletrajza.

;; MOL MIF 54 db.

" MOL M!F. 54 db: Vapcrnicz J6zsef tagfelveteli kerelme.

" MOl. MIl'. 54 db: Kautz lmre eletr,1i7a.

" MOL. MIF 55 db: JallOS clctr.1jz.1.

" MOL MIF. 55 Jb: vaiaszai; MOL MIl' 5(, db: Takacs Bernnt vnlnszai.

," Ivl0L MIl'. 55 db: ! Iausz ['crcne v:\laszai .

. ,' lv10L MfF. 55 db: Meller K,iroiy vaiaszai.

".' MOL. Mil: 5.1 Jb· N~?y Mih.ily dlaszai.

l\'1()L i\.11F 59 Jh: Pol~<1r Cl'c)zo vcliasLli.

274

A GYliRll'OLGAA TARSADALMl, rOLlTIKA! lOKITKEI

SZABADK6MUVES pAHOLYOK

sokfele izmus pontosan eldre latna"." A

es a azt tartotta, hogy jotekonysaggal

nern lehet orvosolni a bajokar, mer! a valodi gyogyszer "a terrnelesi rend gyokeres megvaltoztatasa". Sajat szabadkdmiivesi hivarasarol azt tartotta, hogy szererne a szegenyek jogvedelmet minel jobban ellatni es megszervezni.

Szauter Ferenc render alkapitany, kesobbi polgarmester, alkalma volt

larni es tapasztalni, hogy embertarsai koziil "sokan egy nezetem szerint helytelen

tarsadalmi fogva nem reszesulhernek emberi sorsban s a Ietert valo

kiizdelemben az erdsebb hogy segitene a inkabb ott

ahol teheri"."

Korantsem vel

eszmet

Mint mar a korabbi szabadkonulves IS az orszagos mozga· 10m radikalis iranyzatahoz tartoztak. Ez folytatodott, erosodort meg es valt kidolgozotta a .Philantropia" tevekenysegeben. 'Ieljesitmenye orszagos viszonylatban

a videket tekintve pedig mondhato. Bizonyiteknak a Gellert

M6r altal irt vaskos kotetet amelyben az orszagos mozgalorn helyze

tet elemezte es a szandekaval meghatarozta a feladatokat."

Gelleri 1905-ben hibakent rotta fel, hogy az oktatasi munkak,

reszr nagy neha tartanak de ezek f6felaclatnak nern fe-

meg. Nem anal egy-egy extra

un, sablonszeninek velt oktatasi munkat rendezo

hanem azokat

tenni, ..

ran art es kistisztviselot lCU,~"'ClUJ", ossze egyet-egyer, Az

ciozusan meg. minden

marciusaig volt ervenyben. Ha valami ellenrmondas meruit fol, akkor ezt oktobe-

a rnodositasi kellert Hetente ketszer, ked den es pente-

tartottak Kiter tek az esetleges es a

szunidcre is. Minden honapban legalabb egy oktaro eldadasr rartottak. Az ertekezletek rargykoret es lefolyasat pontosan szabalyoztak es irasban rogzitettek. Foglalkozrak meg a risztvisekik jogaival, kotelessegeivel, a gyakorlati tevekenyseget folytato bizottsagok munkajaval.

es szakrnunkast

hosszan lehetetlenne tenni allitasait.

Ionosen es Kossuth szerepelretese nekik, Kazinczyrol probaltak biw

hogy kesobb csal6dott bennuk, Kossuthot redig ugymond nern is verrck

"men aki szererte hazajat, S (lgy ragaszkodott mint 0, az :1 \1

lagpolgarsag nernzerkozi propagandajaba nem valo",

Bennimket nem a cikk hangvetele erdeke l, hanem az a tenv, a

puszta letere is ilyen erovel reagalt egy puspoki szekvaros sajroja. Ezerr ennek :' forrasnak minden naivsaga ellenere is jelzeserteke van. nern a szabadk.i

MUO.

',j MOL MIF 56 db: Szauter Ferenc valaszai, '" MOL MIF 56 db: Takacs Bernat valasz ai. ,. A teljes vezerdseg nevsotar lasd uo.

" Mihalkcvics Tivadar: A Sl.:Ibadk6rnuvessegr61- A nagykozonseg felvilagosit:lsa. C;yl-:i, 90S. mar-

,,' MOL MIF 52 db: Hazszabalyok.

-II Geller 1\16[: Huszonot eu a kirtilyi miivcsret el: srolgalat.ilran. Bp., 1905. Kiadja a

F)ahoiy. " \)0,160.

-, Uo. ]5.3.

-, Sinko Istvan' A szabadkornuvesscgrcl. Mihalkovics e. i. fOll1estcr figyeimebe. DI-I, 1909. !l1:ir

22.

cius 15

276

It. GYOru POLGAR TARsADALMl, POUTIlW ERT~l<F.!

SZABADK6MUVES pAHOlYOK

mi1vesekt6i feltek, hiszen letszamuk ekkor alig haladta meg a kilencvenet. Sokkal inkabb arrol volt 5z6, hogy felkeszultseguk es radikalizmusuk a varosi polgarsag szelesebb retegeit is magaval sodorharta. A felelem igy mar val6ban indokolt volt.

Egy budapesti" paholy (a "Demokrata") es a videki viszonylatban kiemelkedonek tekinthetd nagyvaradi "Laszlo kiraly" paholy eljutott az :hfog6 programalkotas kepessegeig, Ez utobbi nemcsak a polgari demokratikus eszmeny megvalosirasat tI1zte ki celul, haneth munkaprogramia a rarsadalom mikroszferait is adogo modernizaci6s torekves v~1t.'5 Olyan jelentektelcnnek latszo alpontjai voltak a programnak - egy-ket tipik4sat kiragadva -, mint a taneszkozokrdl valo allami gondoskodas, ovodak hal6zata, ahahllbiintetes eltorlese, az alkoholizmus drasztikus visszaszoritasa, a nepotizmus.jogi szabalyokkal torteno csokkentese, a virilizmus eltorlese,

A politizalasra, Az n~"'U''''JJ\_J

beszedek es osszegyiijtese es azonban bizonyitja,

tuljutottak az emberbarati nezerek hangoztatasan es megkezdtek tarsadalmi, politikai eszmeik kidolgozasat. A filantrop es a politikai eszmerendszer azonban meg keveredett, nero torrent eles elhatarolas,

Mar munkajuk megkezdesekor hangsulyoztak az allami gondoskodas megszervezesenek fontossagat, a tarsadalom elesett csoportjainak megsegitese erdekeben.

Felismertek, hogy nem elegseges megoldas a jotekonykodas, ennel sokkal tobbre van szukseg.

Takacs Bernat mar 1900 majusaban a szegenyugy kerdeseit nizte napirendre a Gy6ri Hirlap hasabjain, Megallapitotta, hogy az 1871-es torveny, amely a szegenyiigyet a kozsegek hataskorebe nagyot rontott a helyzeten. Velekedese szerim a helyzet tovabb fog nehezedni. Megoldasi javaslata igen naivnak mondhato: a szegenyseg megsziinteteset a helves nevelestdl es a felvilagositastol varta.

vette viszont a gazdasagi es a szocialis, egeszsegugyi viszonyok kapcsolatar. A kozponti gondoskodas mellett elengedhetetlennek tartotta, hogy a "gyarak epitese csakis volna megengedhetd, ha ezzel egylitt megfelelo munkaslakasokar is epitenenek"." Azt is szukseges megemliteni, hogy elkeriilre figyelmet a korabeli tokes tarsadalom pauperizalo harasa.

A lelenciigyrdl szota eloadasat a Kelet cinul folyoirat is kozlesre erdemesnek

tarrotta." Statisztikai adatok osszehasonlitotta a magyar gyermekhalando-

az nemzetekevel, Felhivta a figye!met arm, hogy ha a csalad nem tud

vagy nem akar gondoskodni a kicsi felnevelesercl, akkor az ki van szolgaltatva a

veletlen yak Szerinte volna

nerncsak az arvakat fogadna be, hanern a sztilo nok oktatasat, a csaladokhoz ki-

ellendrzeset is a letre-

"Szuksegesnek tartanarn meg, hogy mindazon anyak, kik gyerrnekeiker otthon akarjak felnevelni havi segelyben reszesuljenek.''" Szernleleteben keveredetr a racionalitas az irracionalizmus elemeivel. Sikraszallt a modern elveken nyugvo Miami szocialis inrezmenyhalozat kieptteseert, ugyanakkor a bajok f6 okanak a nevelesi rendszert rarrotta.

Ugvanakkor 6 tette szova a gazdasagi cseledek helyzetet is." Azt a nehezseger amellyel a gazdasagi cseledek januari helyvaltoztatasa tortenik, Telviz

csaladostol koltozkodni dolog, Nerncsak e mberbarari szem-

kell figyelembe hanern a hideg racionalitast hiszen "ilyenkor

a cseled csaladjival (ij mans ezenkiviil van

fertaza betegseg, melyet a cseledek gyerrnekeikkel to va hurcolnak es a nagyfoku gyermekhalandosag tovaidezdi". A problema felvetese mellett megoldasi javaslatot is kidolgozott." Kifejterte, hogy "orszagosan egyontenl inrezkedesekre van szukseg", mert reszleges torvenyharosagi inrezkedesekkel ezt nern leher hurnanisztikusan szabalyozni, Itt sem PUSzt;:l11 csak filanrrop szernlelerrdl van 5z6, hanem a racionalis megfontolasrol is: a fogatok teli lekotese igen terhes, egy aprilisi kolrozes pedig meg nem zavarna a munkakat, es klmelobb lenne mindenkinek,

A paholy erderne volt, hogy a mezogazdasagi munkasok nehez eletkor iilmenyci a polgari sajtoban is hanger kaptak. Nern kis batorsag kellert ahhoz, hogy a gy6r1

" A ptogramja:

L titkos valasztojog;

2. A farendi haz

3. Az iskolak allamositasa. Ingyenes okratas, vallasoktatas eltorlese;

4. Sajtoszabadsag, a gyulekezesi jog intezrnenyes biztositasa;

5. Az egyhazi vagyon szekularizacioja;

6. A hitbizornanyok megsztinretese;

7. lngyenes igazsdgszolgalratas es jogvedelern;

8. Az egeszsegiigy allamositasa, ingyenes ellaras;

9. Progressziv ado, a lermini mum adornentessege;

10. Korelezo munkasbiztositas;

11. 8 oras munkanap, 14 tv alatti munkatilalorn, ndk ejszakai rnunkajanak a tiltasa, hetenkenr 36

oras munkasziinet.

'5 A "Laszl6 kiraly" paholy programja:

l. Az egyen etikai megnernesirese. (E cimszo alart foglalkoztak az okraras modernizalasaval, a vallasoktards maganuggye nyilvanitasaval, a rerrneszetrudomanyos es gyakorlati oktatas eloterbe allitasd'0'21. Ide sorolhatok meg a szegenyligy, kozegeszsegugy es a munkassag elet·viszonyainak figyelemmel kiserese.)

I!. "Az erikai igazsagnak a proHnok eletviszonyaiba bevite]e.' (Ezalatt a birlokrendszer a:alakitasat, az ad6rendszer reforrnjst, a milirarizrnus rnegszunteteset, a farendihaz eltorl"set stb. ertette!c)

. 'Iakacs Bernat: Szegenyek kenyere. Megjegyzesek a szegenyugyhoz. CyH, 1900. majus. -- 'Iak.ics Bern.ir A lelencugyr/il. Kelet, 1900. [ulius-auguszrus.

-g Uo.

.,' MOL P 1114 MIl' 52 db: Dr. K 1.: i\ g:lzJas:\gi cscledck crdckebcn. Gyor, 1900. rnarcius 19, '" MOL P 1114 MIF 52 db Dr. K. l : A gazdasagi cseiedek crdekebcn. A biwttSiig mcgbiziis;ib,)i

278

)70

-' ,

A Gy6RI POLGAR TARSADALMJ, POUTIKAI ERTEKEI

SZABADK6MUVES pAHOLYOK

torvenyszeket elmaraszraijak, men elite It valakir aratosztrajki izgatasert, akinek az volt a bilne, hogy "hangor men adni a tomeg fajdalmanak"'.81 A cikk Iroja, Perl Gyula, egy ipari varos "eleven ebb, a kulnira szeletol jobban atjart varos szabad polgarainak" iteletet allitotta szembe a kaposvari megyegyulessel, ahol a tobbseg sikraszallt a nep jogaiert. Gyorrel ellentetben ott elismertek az aratasi szerzodesek modosftasanak jogat arra az esetre, ha nagyobb munkat kell elvegezni, mint azt eldre l:ittak volna. Kijelentette, hogy az igazi problema nem a sztrajk es a biinosok keresese: az orszag elrnaradottsaga stinisodik ebbe a problemaba. ~Az igazi baj, hogy nem risztazzak mi az, ami a nepet az eleguletlenseg ily gyakori es nyomarekos kifejezesere Szerinte nerncsak nem akarjak orvosolni a betegseget, de meg tudni sem akarnak rola, Ez pedig mar nem jogi vagy gazdasagi kerdes, hanem egy egesz orszagnak az iigye.

Az Irasra valaszolt egy magat megnevezni nem akaro gazda, rnely uran a Gy6ri Htrlap hasabjain vitasorozat indult meg. Nem a polemia szinvonalat szeretnenk ki-

noha a szabadkomdves orvosnak egyaltalan nem kellert szegyenkeznie, hanem azt a tenyt, hogy ezr a neuralgikus kerdest felszinen tartottak, Perl Gyula igen elesen amikor a parasztsag kapcsolatba hozta a kivandorlassal, az egykevel es a fert6zo beregsegek rerjedesevel. Valtozas pedig nines, arninek

okat "magyar tarrhatatlan .>!,UlIUV,.U

kereste.

Ezt a kerdest vetre vizsgalat ala Szilard Istvan aki tudovesz kapcsan

el a cseledek eletkorulmenyeinek vizsgalarahoz. Az egyre veszelyesebbe v:H6 kor okait ugyanis a gazdasagi munkasok, beresek lakasviszonyaiban kereste." Kifejrette,

a egeszsege erdekeben nem tortenik mint az allatokert" Sok-

szor tobb csalad kenytelen egy szobaban lakni. Ha egy allat megberegszik, rogton

hogy a kor terjedese A bereseknel egyik gyerek szabadon

fertozheti a masikat - senki sem torodik vele.

meg azt a moralis problema: is, hogy "micsoda erkolcsi vilagnezettel no fel egy olyan szegeny gyermek, aki olyan szobaban lakik arnelyben a csecsemdrdl az aggokig mindket nernbdl minden kor kepviselve van megpedig nern eppen a rrnlvelt elernekbol". A humanista allaspoI1t mellett rnegfigyelhetjuk itt is a racionalis szernleletet. Ramutarott, hogy a j6 letviszonyok kozott dolgoz6 munkas megbizhat6bb, szorgalmasabb, mai sz6val harekonyabb, mint a "zsUfolt lakisban el6 elkeseredett, igenytelen munkas".'4

Nem keriilte el figyeimliket az aikoholizmus sem. KotelessegUknek tartowlk i1 sulyos baj orvoslasat es az alkoholistak megmenteser. Tisztaban voltak azza! is, hogy a "szep sz6, az ertelemre val6 hivatkozas es a peldaadas mit sem haszna[" .'"

~iz ev .~~lva me~ suly~sabbnak talalta]; a helyzeter es a ezernyi beteg sege kozott igen jelentekenynek rartottak a szeszes italok fogyaszrasat, Az antialkoho~!sta kuzdelem jegyeben Irta Andorka Rudolf "Miert beteg a magyar nep" d~ rml kis fiizetet, es alakitottak meg a "Good Templar" rend gycri fiokjat, Ennek a tevekenysegnek mas celia is volt, amir6l egy 1912-es jelentes tudosfr. A paholy mukodeset, arnelynek egyik celia az emberek rneggydzese volt, nagyban gatolta az "alkoholgozoktol eltompulr lelki alia pot, amely ravol van artol, hogy szovetsegunk legnemesebb ~szmeit is befo?adhassa"." A tovabbiakban meg vilagosabban fogal~a~tak; "Anllg a k?csma minden felvilagosulr eszmeinker rerjeszteni megkfserlo intezrnenynek annyrra veszedelmes mint rna, addig a mi eszmeinket a nep szelesebb retegei koze bevinni teljes leheretienseg."

Kovacs Zoltan de vezercikkeben a gyokereig hatolr, Nern

k:l1 ~z?ci~list~nak lenni ahhoz - ina -, hogy "latva a nep nyomorat, az ijeszto mervu kivandorlasr, ezzel szemben a szuletesek csekely, a halalozasok oriasi aranvszamat a kozeposztaly, de kiilOnosen az ertelmi kozeposztaly anyagi zlilleset",'CllOg, az rgaz okokat megleljlik, Szerinte nem ulhetunk fel annak, hogy a Iazirok az okai mindennek, Igazi bajnak a gazdasagi, technikai, rmiveltsegi Iejlodestlnk elmaradri Silt rartja, rovabba azt, hogy "osszes inrezrnenyeink, majdnem kiverel nelkiil ;v uralkodo osztalyok hasznar celozzak", Nern ertik meg a feltorekv6 osztalvok erde

ker es jogait, a csekelyke erOforrasok is rossz helvre ararnlanak. e

.. ~ ~zabadk6muvesi mcdernizacios torekvesek termeszetszenlleg kerultek OSSZC mkozesbe az 1gen elavuit oktarasi rendszerrei, Tobbszor hangsillyoztak az isko!» rendszer .atalakftasanak sziiksegesseget. A "Philantr6pia torerlen 'hive az ingycncs

felekezeti szellemrol mentes allarni oktatasnak"?" -. olvasharjuk a forrasokban. Kri

osszekapcsolrak egy korszertisftesi elkepzelcssel is. yo!

tak. e!l~ek p~~le:ei? Mindene,~elatt koverelte]; a termeszettudomanvn, viLi.gnfzC( taJ;ltasa~, ~ ~O;·te.!1~!ml ,szemlelet retorrnjat, es az egyeterneken szocialpolirik.i] tan szek felallitasat." Ugy erezzuk, ezekert az elvekerr sem kell szegyenkezniuk az uro ~or ,datto Elso, fela~atnak a felekezeti izgatas lckuzdese; tartot;ak. Ebben it prohlemaban ne jarjunk eI agresszivan - mondtak, de kisereljuk meg a klerik.ili. haralorn terjedesenek rnegallitasat.

A megvalosfrasboz nern eleg a puszta akarat. Felisrnertek az inrezrnenvi valto zasok szliksegesseget: az iskolar ne a kozseg, hanem az ~IJam tartsa fenn.Yl) Eg\" os/. taIyban a maximalis letszam 60 f6 Icgyen; ha viszont ennei t6bb, akkor m'e'g "P,\ tanft6t vegyenek f6l. Reformelkepzeieseiketbsszekapcsohak a tanit6kepzes' kc;,

" Perl Gyula: A frazisok OrSlaga. GyH, 1907. febrllar 10.

" Perl Gyula: Mezogazdasagi munkaskerdes. Villasz L. Gyor mq;yei g:u.danak. GyH, 1907. feb-

ru<ir 20.

"MOL P 1114 MIl' 52 db: Szilard Istvan: lnditvdny Gyar, 1902. 10. 17. ,< Uo.

ns MOL MIF 52 d.b: Takacs Bernat: Indftvdny.

", MOL MIF 52 db: f~rdemes Tcstvcr. Gror, 190 I. mar,ius 1.; Szeretett Testvcrek. Cylir, 1 q!, f11<lrc. ho.

" Kov,ics lnltAn: b mtgis "'OWg i1 Fiild. CyJ/, 1907. maius 9.

MOL l\i!F 53 db: Szeretett ·kstverek. C;ylir. 19()6

w, MOL MIF .53 db: Dr. Szontagh }\nt3/ tv. cl6terJesztcse " "t {arc a vilflgossagerr" ((me fC'/oh.!,.', kcretehen.

w 1\10L !vHf 53 Jb: f61des C;(~7.:.l tv, c!6~Jd<i$fin(-1k ji1VasJat(!i ;-1 ncrClktatl.lsi tijrveny rev1zi6i,l r;·ir;},~ .. b:lll.

280

SZABADK6MLIVES PAtiOLYOK

szernsftesevel. Eszerint tanftoi palyara csak eretrsegi vizsga titan leherne menni es kikepzesUk csak pedagogia lenne."

Koveteltek a pedagogusok anyagi helyzetenek rendezeset es szakmai autonorniaiuk biztositasat. E nelkUl ugyanis minden valtoztaras csak kivanalom marad, Mindenkeppen figyelmet erdemel a tanftok vitas ugyeinek kezelesi javaslata, A fegyelmi ugyekben "csak tanltok Itelkezzenek, a nepbdl szervezzenek hivatalos tanfro egyesuletek kereteben tanitoi kamarakat". Alapvete volt szamukra a felugyelet reIormja is: az ellendrzes soran elsdsorban az is kola munkajat vizsgaljak, ne pedig az egyes oktatoet, A pedagogust az iskola ellendrizze, aminek igazgatasaban "reszt ken vennie a testiilet minden tagjanak es az igazgato valasztasa a testiilet joga legyen"." A szemlelet korszenlsegehez nem fer ketseg, es idoall6sagat epp a joval kesdbbi elkepzelesek bizonyftjak."

Ezek utan az sem meglepd, hogy Mihalkovics 1910-ben tobb ujsagdk-

ket szentelt a japan iskolaugy bemutatasanak." Irasanak eloszavaban indokolra valasztasat: valaszrortam en ismertetesem targyaul mert ott mar erdsen hajnalodik, megpedig nem erdlretetten, hanem nemzeri geniuszukkal valo

" hogy a mar a torteneti idokben igen

nagy gondor fordfrottak az okratasi kerdesekre, Egy 701-es torvenyukben mar a nevelesugy is Nemsokara egyetemet alapitottak, 583 evvel megelozve a heidelbergi egyetem megnyitasat. Ilyen alapok utan az 1868-a5 restauracioval kezdetet verte a felzarkozas, es ezutan iott Ietre az elemi,

es f6iskolak valamint egyetemek ismertetesebdl a

szerzd negy szempontot emelt ki, Az iskolakotelezettseg betartasat, a hirtudomany h atterbe szoritasat, a regi es modern elvek valamint a pozitfv ismererek sulykolasa mellen az emberekkel valo banni tudas kepessegenek ranftasat.

Ezek titan mar csak a nagypaholy 1911. evi korleve-

le, amelyben felhlvtak a figyelmet egy oktarasugyi ciklus rendezesere. Levelukben "segedanyagkent" lelrtak mindazt, amivel Gyorben mar evek ota foglalkoztak." Ettdl fuggerlentll megtartotrak a ciklust, Pogany Imre az erkolcsi nevelesrol tartott eloadast. Legfontosabb tarsadalmi inrezmenynek az iskolat tartotta, am it hozza kell igazitani a fejl6d6 elet torvenyeihez. "Szet kell torni az iskolak tananyagat 05Zszefoglalo vallasos dogmaabroncsot es helyette hiss, pezsg6 eletre kell nevelni." A gyermek lelki eletet - errsd egyeniseget - kell a gondozas kozeppontjaba allitani. Meg kell ismertetni vele a kulsd rerrneszeti torvenyeket es sajat belso vilagukat, "Ne terheljtik 6ket bibliai es valhistorteneti mesekkel. Nelleljiik 6ket ontudatos, szomegtart6, cselekvesre kesz emberekke."

A rovabbi felolvasasok figyelmezrettek arra, hogy elhanyagolrak a tanftok meghoditasar, holott Roma ezt mar evszazadok ota biztositorta maganak. Nem hagytak szo nelku] a tanitok rossz kozerzetet, aminek "kovetkezmenye a sok elkeserederr ember a tanarsag koreben, a sok cinikus streber ervenyeslil, a komoly munkasokoak nines ertekuk, lerornek es jaj annak, aki nagy igazsagerzette] sztiletett".

, A falusi nepi~kolak elernzese is figyelemre melto, A felekezeti oktatas monopoliumat tettek szava: "A felekezeri kultura narkotizalas, a felekezeti nepoktatas pedig destru~tf,v, mely a ne~et rurelemre, kizsakmanyolasra neveli, "97 Nagy baj a; is, hogy a tanitok 90%-a teljes odaadassal all az egyhaz szolgalataban, ezert meg ken reremreni az allanu tanftokepzesr, Figyelmezrenek ana, hogy jelenleg a sziil6knek nines beleszolasuk az iskolai neveles mikentjebe. A rorvenyek csak a gyermek tesret vedik, a Ielker nem: "Sem az allarrmak, sem az egyhaznak nem all jogaban, hogy a gyermek elmejenek hatart hanem az is kola kotelessege, hogy azt fejleszsze. Allami, felekezer nelkuli iskolakar kovetelunk, felvilagosulr tanlrokkal es it

sziildk az oktatas

Fo?lalkoztak meg a tanfelugyelok melle kinevezendo szakfeliigyeldk, tovabba a

tanitoi kamarak kerdeseve], amirdl az uleseken referalt valaki.

~ A "Philantr6pia" es a szocidlis kerdes

" Uo. Pontatlan fogalmazas, ugyanis a vallas oktatasat kfv3ntak megszuntetni es nem a szaktiirgyakat (matematika, magyar stb.).

"Uo.

'.1 Az 1987. <'vi oktatiisi tbrveny legalapvetobb gondolatait is ezek alkotjak.

Mihalkovics Tivadar: A iapan iskola. GyH, 1910, marcius 27, os MOL MIF 54 db: Jelentes az 19J2-es evr6l.

% Uo,

Mint a Sandor tarsadalmi vivorr harca ball fontos szerepet szant a n6i emancipacio kerdesenek, A .Philantropia" sem ke-

rulhette meg ezt a kerdest, amit bizonyn, a 1906, 9-i

jan ~ Perl Gyula eloadasat a ndi lIalaszt6iogr61 a Kelet cinui folyoirat is kozolre.

A bevezetd reszben Perl kifejterte, hogy a rarsadalom allandoan mozgo, valtoz6 kepz6dmeny. A valtoz.is nern oncelu, hanem egy szakadatian evolucios folva mat resze. Hogy megis kesik az eredmeny, es nehezen bontakozik ki az (lj rend, ;nnak okat abban latta, hogy a "torvenyhoz6k, a rna hatalmon levok erdekeivel ellenkezik" minden fejJ6des. Akik egyszer a hatalmat kezukbe kaparintottak, most "mereven visszaszorirjak az osztaly keretein klviil rekedt rornegek igenyeit"." A 11<1- talombol, lehetosegekbol kirekesztett csoportok, ha maskenr nem, akkor eroszak kal vfvjak ki kOllete!eseiket. Sokkal jozanabb politika - folytatta a gondo!ator _ "kiterni a biztos bekovetkezendo forradalom elol es elhagyva a feltekeny, merel 511,lspontot, modot adni arra, hogy ma a haladas slazadiiban ne a szenvedely ;j \'<1k

er6 legyen kenytclen vezetni az atalakuliist" _ '

Alapvet6 fontoss;igu az altahinos valaszt6jog bevezetese, hogy minden t:1rs;1(h!

mi reteg kuzdhessen erdekeiert es a torvenyeket ne egy kivalts~lgos "ferfi oswlh " \10_

"Ii Perl Gyuh,: A n6k villas/t6jogJ. Kerel . .1906 m;-'ijus. ·'·'IJp,

282

J\ (''Y6RI POLGAR TARsADAlMl, POUTIlW ERTEKEI

SlABADK6MUvES rAHOLYOK

parlament" adja ki. Ez a velemeny pontosan egybeesett a paholy felfogasaval, ahol tobbszor hangsulyoztak az aitalanos es ritkos valaszrojog fontossagat.!" ennek erdekeben megalaklrottak a Valasztojogi Szoverseg gyad fi6kjat.101

Perl Gyula megitelese szerint a tafsadalomban ket jogfosztotr osztaly volt, a munkasok es a n6k. A n6 fuggese anyagi viszonyaiban rejlik, amely meghatarozza alavetetrsegenek mas osszetevdit is. jogot kell adni a n6nek, hogy sajar erdekeiert kiizdjon, de ez meg korantsem jelent boldogsagot: "Csakis a jogaival kapcsolodo relies moralis egyenjogusttds hozhatja meg a kivant osszhangor." Mindehhez sziikseges a hszassag intezmenyenek es a nak hagyornanyos kotelessegeinek atertekelese. A . ne akrus hanem a ket Eel maganmegegyezese, es ne ez legyen a n6i becsillet megdrzesenek egyeduli media, Jo1 rudja a szerzo, hogy a regi szemlelet megvaltoztatasahoz sok id5 szukseges, es az erkolcsi nezetek

gyokeres atalakitasiert harcolni kell. a kuzdelemben ,,:1 haladas ezen iranya-

ban a 'Iermeszetesen a

szintjen is felverertek ezt a kerdest. Kovacs Zoltan "durvanak es mtiveletlennek nevezte azt a tarsadalmat, amely

veri not. a no szellemi

hangoztatni amikor az agy muk6deser61 alig tudunk valamit' .'02 Megismetelve azt

, I .

a Ielfogast, hogy az a tarsadalom nem lehet j6, amely valakit is e nyo:n; vlsszauta~

sitotta azokat a vadakat is, hogy a nok emancipacioiuk uran el Iogjak hanyagolm hany ferfi teszi ugyanezr, fol neki, Azt scm fogadta el ervnek, hogy a nak robbsege onrnaga sern

egyenjogusitasat. "Az evszazadokon keresztul elnyomottak, ~a er~~~ is az elnyomas

ha kozirluk sok ronkre is megy a teher nem IS sejnx, lehetne

maskeppen ... "'OJ

Kallas Henrik a nok ernancipaciojat mar osszekapcsolra a munkaskerdessel es a tarsadalrni fej16dessel. Fontes mozzanara irasanak a fejlodes kikerulhetetlensegebe vetett hit. Ahogy a XiX. szazadban a harmadik rend, a polgarsag [utott haralornra, most mar "a kovetkezd osztaly, az ipari munkasosztaly innen-onnan mar helyi feljarojanal van. El6bb-ut6bb fel fog oda [utni 6 is."!" Ebbe a fejlodesi vonalba illesztette be az otodik render, a n6i nernet is. Ez rna meg csak elmeleti kerdes, de elobb-ut6bb gyakorlatta fog valni, Mindez szuksegszeni, mert feilodes nelktrl nines haladas. A haladas pedig munkaval jar, amibol a szabadkdmilvessegnek ki kell vennie a reszet.

Ha ezeket a gondolatokat osszevetjiik a Kisfaludy Sandor paholy felfogasava],

akkor ket ktilonbseget fedezhetimk WI. Egyreszt a tirsadalom modernizalasaert Vtvott kiizdelmilkben a noi egyenjogusitas harmadrangllva valt, masreszt szinte mindig osszekapcsoltak a munkaskerdesseL A "Philantr6pia" mar megalakulasat61

kezdve nagy figyelmer szentelt a munkassagnak. Termeszetesen ez nem gyori jelenseg, hiszen a polgari radikalizmus a mnnkasosztaly fele is nyitott volt. Ehhez azonban figyelernbe kell venni, hogy egy alig otvenezer fot szamlalo videki varosban ez korantsem olyan rnagatol ertetodo.

Mar 1902-ben felfigyeltek a szocialis eszrnc allando terhodltasara, Ezek a sikerek pedig "el6jeleiiegy rohamosan kozeledo szocialis vilagforradalornnak"." Megfigyelhetjuk itt is a sziiksegszenlseg gondolatat, A forradalorn be fog kovetkezni, Ezt az esernenyt vulkankitoreshez hasonlitottak, amelyer elnemitani a kraterek beromesevel eppugy 6riilt gondolat, mint ahogy "eredmenytelen es karbaveszett torekves, elnemitani akarna milliok szavat, jogat es puszta eroszakhoz Iolyamodnek" .'07

javaslatot tettek arra nezve, tehet-e valarnit a szabadkormlvesseg a szocialis

mozgalom szabalyozasara Gyorben. Ehhez viszont szuksegesnek rartottak a szo-

cialista teoria megismereser es megismerteteset, Erdemes kulon kiernelni a neptomeg tajekoztatasanak rervet, Ezt a kerdest sem akartak csak a "szentely" f,,lain belul rnegvitatni.

,,0l.V'-1''''~ kerdesekkel valo behatolo nagyon

paholy eletet, Az eloadasok, vitak sora jelzi fogekonysagukar a munkasmozgalorn irant. 1907 -ben meg a Nagypaholy is kiemelre ezen revekenyseguket. '0' Figyeljiik meg a ternakat! Foglalkoztak a csalad, az iskola, a no es a "honfisag" szocializrnus-

hoz val6 hogy csak a ernlitsuk.

Minden nem divatbol, vagy otletszertien szervezrek. A forrasok bizonysaga szerinr megallapitharo, hogy a munkasmozgalom ielenroseget min dig ke1l6en ene-

is adtak. Nern arrol

szo, mintha a gyori szabadkdrmlvesek marxisrak lettek volna, Tevekenyseguk robb szempontbol is jelentds volt. Egyreszr a polgari lapok hasabjain esetenkenr igen rerjedelrnes Irasokban foglalkoztak a szocializmussal, nem egy eserben megvedtck az ragalmakkal szernben. Masreszt a tobbszor is szovetsegeseik voltak. 1906-ban peldaul a szocialdemokrata jeloltre adott szavazarok 70%-at a szabadkcrmivesek biztosirottak.

A szocializmus elsa nyilvanos ismertetesere a sajtoban 1902 tavaszan ror tent kiserler Vajda Emil tollabol. Tobbreszes Irasaban a szocializrnust mint lelekrani es t.irsadalmi jelenseget kivanta bemutarni. Bevallasa szerint ranulrnanyozra az irodal mat Saint Simontol Marxig.'?" Kezderben - mint ina - meg scjterte, hogy "mi I.in terern ", de mara mar teljesen tajekozarlan. Felfogasa szerint minden korszaknak megvan a "balvanya" es a "mumusa". Regen az elegededenseg es a k6znyomor

pH Uo.

'114 Kallas l1enrik: n6kercies a leanyegyesillet. Gyl--i, 1906. februar 14.

"" S,ah6 Mikl6s: Politikai gondolkodiis os kultura )viagyarorsz"gon " duahzmus urols6 ncgycd.Cl.:i["dab"n. 927.

,,", MOL I' 1.1 14 MIF 54 db: Vljda Fmil: lndfrvaol' a C;y6r kclercil dolg076 Philantroria 1':111(1),nak ;17. i 902. marc. 1 R-an tartort clso fOKtl IllLlnk!1jciho7 ..

w Uo.

Kelet, 1907. jaTlUflf 21.

1'" Vajd<-! Emil: szo(i:dizmLls~

slocj,lliZl1lUS mint lClektJni je1cnseg. Gy! i, ! 901, fiprilis 2

'00 MOL MIF 54 db: Szeretett testverek.

'" MOL MIF 54 db: Pogany lmre: Erdemes fomester! Szeretett testverek! 'o! Kovacs Z.oltan: A n6kerd<'s es a Jeanyegyesli!et. GyH, j 906. februar 1

284

A GY6Rl POLGAR TARSADAUvll, POLlTIKAI tRTEKEI

SZABADK6MUVES PfiJlOLYOK

porlazadasokban es polgari forradalmakban kisertett. A mai rarsadalom pedig sulyos beregsegei ellen a szocializmusban keresi a gy6gyirt. Az elegederle nseg egyid6s az emberiseggel. A mai "nemzedek fele azert fohaszkodik, jajgat, larrnaz es kiiszkodik milye nines, kisebbik fele azerr, hogy egyesek robber birnak, tobbet kapnak, robber elveznek nalok ... "110 Ebben latta a szocializmus lelektani hatteret.

A munkasmozgalom tarsadalmi okait vizsgalva is megmaradt ennel a szimpla felfogasnal, amikor "kizar6lag gyomor es zsebkerdesnek" tartotta. A megoldast szerinte mar Arisztotelesz megtalalta, amikor azt tanacsolta, hogy a szegenyeknek is legyen vagyona, Felfogasa nern nevezhetd apologetikanak, rnert elismerte a tarsadalmi osztalvellenteteket: a hajdani jobbagyok helyen ma munkasok nyomorognak, a vonatkozas a munka es toke kozott ugyanaz, mint yalaha a foldesur es jobbagy koz6!! volt. A forradalmat sziiksegszertlnek tartotta, mely orvosolja a tarsadalmi ellentereket, ugyanakkor a szocializmust azonositotta az allami beavatkozassal a nilharalmasodorr toke ellen.

Par evvel kesobb a szabadkotmiveseknek mar kiforrottabb nezeteik voltak. 1907 januarjiban vezercikk [elenr meg a Gvori Hirlapban "Szocializmus es hazafi-

a Kor" alakulasa a

hazafiatlansag es a vallastalansag i61 isrnert vadjaval illerrek a szocialistakat.

A vadakra Perl orvos szinvonalas Beveze-

teskeppen leszogezte, hogy kezdetben minden eszrnenek a tudatos es johiszenui felreertelmezesekkel kell megkiizdenie. Ezert pontosan kell ismerni az elmelet le-

A szerzd a szocializmus a rermeloerdk kozossegi tulajdonaban

larta.'!' Ez teszi lehetdve, hogy a termeles hasznabol ~ne egyesek vagyonosodjanak

rooosea rovasara", A masik /'I.z ill ami lehetove

valik a szuksegletek, leherosegek pontes kiszamftasa es a termeles folyamatanak

alavetese osszmdkodesnek".

Hasonlo szellernben vette vedelmebe a szocialista eszrnet Ka1l6s Henrik is. Jaszi Oszkarnak a Gy6ri Tarsadalomtudomanyi Korben elhangzott eldadasat tarnado irasokkal szernben igen ponrosan fogalmazta meg a marxizrnus nern egy alapteteiet, A sokat tamadort internacionalizrnusrol kifejtetre, hogy nem egyeb, mint a "vilagpiac kifejlodese", ahol a "munka is csak aru"0"2 A munkasok nernzetkozi szervezete objeknv szuksegszenlseg, arnit nern lehet kifogasolni, mint ahogy a tokesek orszagokon atnyulo kartelljet sem vonta ketsegbe senki.

A toke es a munka harcar elernezve kifejtettc, hogy a "munkasnak, aki ketsegtelenul gyengebb fel, egyetlen fegyvere a sztrajk, ameiy rnindaddig mig rorvenytden terre nem lep jogos, s6t a kulturalis haladas szempontjab61 id6nkent sziikseges is".

JfJ. A szabadkomaoes

A paholy legnagyobb sikere a gyakorlati munkat illetden egy diakotthon letrehozasa volt, Sz~~leletiikben mar nagyon koran helyer kapotr az a felismeres, hogy "anuiyen az ifjusag, olyan a jovo". A szabadkormlvesi eszmek legjobb rerjesztesi mod!anak az ifjus,ag neveleser velrek, "Epiteszeti rajzaikban"!" gyakran felnlnt az a felismeres, hogy az egyhaz befolyasanak leghatekonyabb eszkoze az oktatas-neveles kf~onta~oz~atasa mar evszazadok ora. Ennek ellensiilyozasara kfserelte meg a polgari radikalizrnus lerrehozni sajat okrarasi intezmenysir. A legsikeresebb vallalkozas a Kelet cirml foly6irat szerint a gy6ri kezdemenyezes volt.

A forrasok tamisaga szerint elkepzeleseik igen sokrenlek voltak, korantsem csak az egyhazi dogmak volt 5Z00 Gyakorlati munkajuk soran az eszm~1 har?on nil az oktatas modernizalasar rartottak fonrosnak. A jegyzdkonvvek arrol ranuskodnak, hogy kulonos erdeklodessel tartottak szamon a videki ta-

nulok sorsat, J61 hogy a kollegiumok halozata ekkor meg nem epult ki,

sO.k gyerek maganhazaknal nyert elhelyezest. A "Philantr6pia" a tarsadalmi, allarru gondoskodas 114 Fiaral korban elszakadni a csaladtol nagy pszichikai megrazkodtatassa] jar. A szallasado]; pedig robbnyire tizleti vallal-

adtak szobat. Minden eszkozze] tenni a

vallaikozasr, arninek eredmenyekeppen a diakok ellatasa sok esetben nagyon SlC-

volt. A gyori szabadkormrvesek riemegyszer a nyilvanossag szintjen is 51,6- va tertek a nehezebb anyagi helyzerben leva ranulok sorsat,

. Kovacs Zolran f6reaIiskolai tanar a Gyori Hirlap hasabjain rerjedelrnes Irasban igyekezetr bizonyftani az inrernatus sztiksegesscger. ii' Cikkeben celba vette a szallasadok kapzsisagar es a szegenyebb sorsu tanulok nevelesenek kedvezotlen voltar, Kiernelre a diakotthon elonyoket, ahol a szukseges feJretelek mellen "szakavatott" nevelok iranyitasa mellett tanulnak meg a kozos munkar, az idealokat es egymas megbecsiileset.

A megvalosiras, arnint varhato volt, koranrsern menr zokkeriok nelkul. A forlii so~b~n olv~shatjuk; hogy az 1900-as ever jeloltek meg a kezdemenyezes megsziiletesenek datumakenr.!" A rerv kivitelezesere 19000 [unius lO-en rnegalakltotrak ;1 Diak-Otthon Egyler" -et. A szcrvezodes igen lassan haladt. EnbetG is, hiszen az otlet egyidos volt a paholy megalakulasava], A terv es a valor a V,111:1, kii zotti idoszakot rneltan tekinthetjuk a gyori szabadkormlvesseg megerosodesi ken szakanak, Ez negy ever vert igenybe. T 1Il hosszunak ninik tan az ida, de a v.illalkozas nagysagat ismerve m6dosul megftelesiink is. Az epiiletet 42 ~ hosszllIlak. 1440 m2, ala pteriilet,unek terveztek. A ketemeletes, k6zponti f(iteses epiilet he lye ckkor meg blzonytalan volt, de torekedtek a belvaroshoz ki:izeli elhelyezesre.

110 Uo.

'" Perl Gvula: A szocializmusr61. GyH, 1907. jllnius 7. A szerz6 nem hasznalta a marxista terminoi6giat (rerm~16eszkozok, termeiesi viszonyok, kizsakmanyolas stb.), viszont igen pontosan irta koriil oketo

11~ Kallas Henrik; Hazafisag es nemzctkoziseg. Gyl-i, 1907. februar 20.

I'! fgy nevcztek 87 crtekezict iepY7.dkbnyvi't

, MOL MIl' 53 db: /\milyc,; :;~ ifju,j~, ul;·"l1 :1 l(i\,r).

.:' Ko\'Jcl Zoitrin: ['<if 5Z[):1 "Di:\kotthOllr6'''. Gvl1. 1905. m:jrcius 31.

MOl. Mil' 53 db: ;\miiycll ifpjscig, (ll,:1n ,; ji\veJ.

286

SZABADK6M\NES pAHOLYOK

A varhato egybazi ellenallasra szamitva a szervezkedes a legnagyobb titokban folyt. Feltuno viszont, hogy az elsa hiradas a varos nyilvanossaga fele a Dunantuli Hfrlap hasabjain rortent. "Szabadk6muves mozgolodasok" cimmel tajeko~tatt~k a varos polgarait az internatus alapitasdnak szandekarol. A meglehet6sen ironikus vezercikk a szandek ellen nem tudott egyebet felhozni, mint a csaladi elet vedelmet. Hasonlo erveik a szabadkdrmlvesek ellen mar korabban is voltak. A csaladi €Let felbomlasaval, az elvezetek hajszolasaval, a ndk martiromsagba kergetesevel vadoltak 6ket.ll7 Ezeket a nem nil meggyoz6 es nem tul szinvonalas erveket ket ev

multan sem rudtak meghaladni.

A Nagypaholy 1904 rudositott el6szor a gyori kezdemenyezes

r61.\\& A gyori szabadkdmilvesek egy honappal kesdbb, aprilisban tajekoztattak a varos lakossagat terveikrdl, Mi volt ennek a sajatos az oka? Az okot Mihalkovics f6mester egyik jelenteseb61 rudtuk meg.!" A paholy celia az volt, hogy "profan ceg" alatt egylet alakuljon es - rna nevezhetnenk - infermalis csatornakon keresztul a torvenyhatosagi bizottsag tobbseget maguk melle allirva, szinte mar kesz tenyek ele allitsak a donreshozokat- A terv azonban id6 elott

Nezzlik meg roviden, mit tartalmazott az alapitolevel, ameHyei1904 punkosd-

forduitak a Els6 reszeben kifejtettek

celiaikat es elkepzeleseiket a korszenl nevelesrol. "Felvihgosult, valodilag humanus, szigoruan erkolcsos es a tarsadalmi Ierde el6iteletekt61 mentes if jut az eletre kell nevelni."!" A.z iskolak zsUfoltsagaval szemben "az egyeni megfigyelest" €s hanasmodot, valamint a nevelok szakrnai hozzaerteset emelrek ki. A level masodik resze kerdesekkel foglalkozott. Felajanlottak 15 ezer koronat ,,3 varos neve alatt, annak az alabbi modon gyakorland6 felugyelete es ellenorzese mellott"

U,,,,,.,,HUV internatusra. A eel megva16sitasahoz "Gy6r szab, kir. varos felvilagosad on, ertelmes es aldozatra kesz polgarsagatol kerilnk ingyen telket, epitesi es evi segelyt, valamint az epitesi es evi fenntartasi kormanysegely kieszkozlese irant te-

endo lepesek hathatos tamogatasat". N •

Az intezmeny vezeteset 12 tagu igazgatotanacs vegezne, amelybol kilencet

"elethossziglanra", harrnat pedig egy-egy eyre a varos torvenyhatosaga valasztana. A szabadkormives allando tagok a kovetkezo polgarok voltak: Fleischmann MIhaly gabonakeresked?, Mayer Lajos iigyved, Melle~ 19~ac olaj~yaros, ~iha!ko;i~s Tivadar kozjegyzo. Ok mindnyaian a gazdasagi elit kepviselrii, az adolistak ele~ aH6 polgarok voltak. Hozzajuk kepest szerenyebb jovedelU1~ volt :a!da, En:ll! f6realiskolai tanarnak, Zwikli Gyula orvosnak, Ruppenthal LalOS polgan leanYlskolai tanarnak Szilard Istvan f6mernoknek es Hlavics Kornel iparkamarai feHigye- 16nek. Ok ink~bb a szellemi elet es a koze\et aktiv es varosszerte ismert szerepl6i voltak; neviik gyakran feltunt az (ljsagok hasabjain. Az alapit6k fenntartottak

rnaguknak a jogot, hogy harem if jut teljesen, hator pedig felingyenesen evenkent elhelyezhessenek, Ha az 50 fore tervezert kollegium fele evfolyamat vesszuk alaez a szarn nem is volt alacsony,

A gy6ri liberalis polgarsag jol merte fel a helyzeter, amikor titokban akarta tartani a vallalkozast, A konzervativ, klerikalis befolyas elerte, hogy a varos vezetese sernleges magatarsast tanusitson. Nagy kozgyulesi vitak utan megis megszavaztak a telekadornanyt, arnit a miniszter ketszeri visszakiildes utan hagyott csak jova." A nehezsegek hattereben az alit, hogy az egylet alapszabalyat nehezen fogadtak el. Egy jogilag nem letez6 egyletnek pedig nem lehetett telket adomanyozni. A jovri-

1906 vegen meg kesett,'" igy Hadik allamtitkar visszavonta a

varos adomanyozasi hatarozatat. Levelebol azt is megtudhatjuk, hogy a dontesr a rorvenyhatosagi bizottsag kisebbsege hozta - nyilvan a konzervativ kepviseldk tavolleteben --, tehat nem torvenves.!"

Ekozben' nemcsak a hivatalos nehezsegekkel kellett megkuzdeni, hanern az egyhaz tamadasaval is. Szernukre verettek, hogy rnindossze 15 ezer koronat tudtak csak osszeszedni.!" Sokkal koncepciozusabb tamadast inditott Bihar Jen6, a Dundntuli aki azt be nem is alaptalanul -, hogy 15 ezer korona "bernhazassal", varosi es orszagos Iorrasok

szabadkormlves oktarasi akarnak letrehozni, Az

veles ki ncm mendon lenyeget kepezte, hogy at; internatus koltsege a varosi polgarsagra ujabb terheket ro. Ez az erv mar sokkal sikeresebb volt, mint 8Z erkolcsi t.imadas. Bizonyitja ezt a Kelet dmu folyoirat, arnelv 1905 majusaban a grod diakotthon nehezsegeivel foglalkozott, es felhivta az "egesz magyar szab~dk6illU-

vesseget" az iigy "' A sern maradr tetlen. A

okban gyakorra talalkoztunk olyan nevekkel, akik 1000 koronat ajaniotrak fel erre celra.'"

/\z internarus kerdese alaposan felkavarra a kedelyeket. Gydr partpolirikai kuzdelmeiben a klerus Fuggetlcnsegi es 48-a5 Parrot tarnogatta. A dinkotthon kerdeseben viszonr nem voir kulonbseg a ket parr rneghatarozo e mberei

'" MOL MIF 53 db: fcrdemes Fomesteri Szeretett resrverek! '" Gyri. 1906, julius 12,

""Uo,

W A csalad os a szabadk6muvesek. DH, 1902, november 13, Keiet, 1904. marcius 20,

"" MOL MIF 53, E.rdemes F6mester' Szererett testverek! 20 GyH. 1904. marcius 20,

'" Szabadkdmiives diakinternatus. DU, 1904, .iprilis 7,

,!\ A gyori szabadkorruivcs inrernarus. DH. 1904, apr ilis l O. L', Kelet, 1905, majus 15,

12- Ezck az adatok kiv;'16an alblmasak mmak meghataroz;'sara, hogy Gy6rben a politikai szellell1!

'Tzeto r(tegbal kik vallottak liberAlis elveke[, Csak izelitoul kozultik nchany:

Mayer Lajos 1000 K

Mihalkovics T lOOO K

,',ieller L 800 K

Deutsch M, tODD K

Fleischmann 1\1, 500 K

Werdmann 1\, 3(JO K

lwik! Cy, lOO K

Pent!; te~tvcrck (Pr!pa) 25(1) K

288

289

A Gy6RI POLGAR TARSADALMl, POUT!KA! ERTEKE!

SZABADK6MUvES rAHOLYOK

kozott. Az adakozok listajan ott ralalhatok az exponalt fiiggetlensegi vezetok. m A pohar akkor relr be, amikor Hilbert Karoly kepviselojelolt batyia, Hilbert Ferenc, gazdag serteskereskedd, 500 koronaval jarulr hozza a kolrsegekhez, A~ egy~az ~z elkovetkezendo valasztasokon semleges :illaspontra helyezkedett es a valasztok lelkiismeretere bizta a szavazast.!"

A konzervativ csoport helyesen ismerte Iel az anyagi kerdesek fontossagat. A korabbi erkolcsi moralis iellegd tamogarasokat most mar teljesen felvaltotta a penziigyi kerdesek' boncolgatasa. 1905 aprilisaban Bihar Jen6 kethasabos lra~aban minden ervet el6rangatott a polgarsag befolyasolasara."o Eldszor a katolikus vallas nevelesi elveit (a rang es nemzetiseg" alHtoua szembe a liberalis materialista elvekkel, Ez urobbi, amely romlast hoz az ifjusagra, a hazara, valosulna meg szerinte az uj internatusban. Rendktvul iigyesen in a vallasos neveles kiikratasanak kovetkezmenyeirol, de csak roviden, A korabeli gy6ri polgar szemlelete-

re hogy anyagi kerdesekre sokkal nagyobb

helyezett. Aprolekosan szamba vette a telekarat, az epiilet berendezeset, a fenntarras kohsegeit, es megallapitotta, hogy "Gyor polgarsaganak mmtegy negyed mlllio koronat kellene a szabadk6muves internatusra adoznia", '" Mindezt

ba allitotta a varosi kolrsegvetessel, es rnegallapirotta, hogy a beruhazas 10,50/0-05 oorado-novekedest okozna. Aki ezt akarja, "az a polgarsagot kitosztani es koldus-

~a tenni akarja. Gvor varosanak folosleges nines. mar is oly magas,

hogy . a Iegszuksegesebbek "

Par nappa] kesdbb hasonlo szellernben ten vissza a kerdesre. Azt a regebbi ervet vette ujra eld, hogy a sxabadkdmuvesseg minimalis anyagi aldozattal a varosi

",c,>,",,""'pc rovasara egy internatust akar letrehozni l'2 A

is erezre a tamadas sikeres voltat es az elkoverkezendo tobbhonapos "sajt6csend" alan lazas igyekezetrel probalta az alapitvany nagysagar novelni. Sikerulr is 1906 ravaszan 42 ezer koron'at osszegyiljrcnie.!" A torvenyhat6sagi dentes eldtt, ebbdl a szernpontbol, mar kedvezo helyzetben A valasztas es a mege!6z6 csatarozasok fontos informaci6kkal szolgalnak a varosvezetesben reszt vevo konzervativ csoportok erejerol, pozicioirol. Ennek felterkepezeseben a Dunantuli Hirlapot mint forrast sajatos hely illeti meg. A korabeli polgarok ismertek egymas nezeter velemenyet, torekveseit. A politikai es szellerni clet egy-ket vezeregyeniseget lesz~mftva, e;r61 irott forras nem maradt fenn. A t6rvenyhat6sagi bizart· sag liberalis tulsulya miatt a lap ketelyet fejezte ki a domes kimenetelet illet6en.

.Tekintve a m. f. torvenyhatosagi testuletnek vegyes elerneir, nem lehetetlen, hogy

az ilgyben is reljesul a regi kozmondas: ahany annyi nezer, ahany ember

Itelet."!" A korabbi racionalis ervek is megvaltoztak: telulkerekedett az errelmi elern, ekiterbe kerult a szemelyes vadaskodas. "A szabadkdmdvesek, koztuk tobb milliomos gyaros, virilista, fizetett hivatalnok nagy aldozattal kivannak egy szegeny eladosodon varostol es orok id6re hozzajarulast, adokkal mar ugy is tlllterhelt polgaraitol, meg pedig nem a varos sziilottei, hanem idegenek gyermekei tamogatasara, ""5 Es mindezt egy olyan tarsasag kapja, folytatodik az Iras gondolarrnenete, arnely miota "hazankban a labat megvetette, egy ev alatt robb sikkasz-

gyilkossag s mindenfele gonoszsag rortent az orszagban, mint ezelott otven ev alart'"!" Nem mulasztortak el szernukre vetni titokban marado, sotet arrnanykodasaikat,

Az igazi ellenret terrneszeresen nem itt huzodott meg. A tarsadalom modernizalasaert vivort kuzdelem ntkozctt a konzervativizrnus amelvek az individualis eo; racionalis polgari szabadsageszrnevel az organikus kozossegek tradicionalis ertek- es szokasrendjet allitottak szembe. A szabadkomdves korszerfisitest resze az kiszoritasa a es a koz"Jet szferaibol a maganelet vilagaba, Ezerr reagaltak ilyen elesen Mihalkovics Tivadar cikkere, amelyben udvozolre az egyhaz eo; az allarn relies szervalaszrasar Fr a 11 ciao rszagban.

Kozverlenul szavazas mar szabadkouni-

ves diakinternatus iigye nem kulturalis, nern is humaniszrikus, hanem egy rendkivul fontos elvi - ertsd politikai - kerdes."!" Es hogy a par tucat paholytag rnennyire hatrisosan kepviselni tarsadalom es benne oktatas racionalis atalakitasanak tigyet, azt legjobban a klerus felelme igazolta: "Arr6l van szo, szep frazisok, ugycsen alkalmazott cegerek - kultura, humanizmus, haladas - kedveert eio akarja-e segiteni Gyor varosa azt, hogy a jav6 inrelligenciajanak egy resze minden pozirfv val!;\st61 elszakadr, tisztara racionalisztikus elvek szerint nevelodjek, vagy sem.'""

A rorvenyhatosagi bizottsag 1906. marcius 8-i iilesen dolt el a kerdes. A konzervariv tabort Hlarky-Schlichter Lajos vezette. Hlarky, a dusgazdag epirkezesi vallalkozo ebhen az id6ben az adolista kilencedik helycn alit, csup.in kis osszegge! le szakadva az elsoktol. Orszaggyillesi kepviselo, a karolikus tarsadalmi eler egyik luet6je, akinek tekintelye, befolyasa igen nagy volt. Elismerte a kezdemenyezes nemes eszmeit, es kitartasukat, hogy evekig harcoltak az iigyert, de mint mOI1- dorta, a neveleshez nenl ertenek.141l l\_kkor tudna csak tamogatni az inditvanyr, b0 elore kikertek volna a yaros kozepiskoLiinak velemenyet.

''" lauber Karoly partelnok 100 K Gyorgy Karoly parttitkar 40 K Raab Gel' keriileti dn. 100 K Usd GyH, 1905. marcius 30.

", Bihar Jen6: A szabadkomuves internatus kcrdese. DH, 1905. aprilis 23.

H" Uo.

'" Uo.

'" A szabadkomuvcs di:ikotthon. DE-/. 1906. marcius 6. '" Uo.

''', LJo.

". A szahadk6muves internatus. Strammel Viktor' Miben all a keroes lcnyege' DN, 1906. m~rc;us ., '" Szavazas elOtt. Vii. 190fi. marcius S.

II') 110.

'" A szahadkomuves internatu, ,,(-'rr-dmcnyei'·. DI-/, 1905. april is 27. diakinternatus, GyH. 1906. marc;us S.

/, 1906. n1JfC!US 9.

290

291

A GYORI POLGAR TARsADALMl, POUTIKAl £RrEKEl

SZABADKOMUVES pAHOLYOK

A harasos vadbeszed ellenere az internarus iigyet 64 szavazattal 49 elleneben elfogadtak.!" Az ellenzok raboraban olyan nevekkel talalkozunk, mint Nirnsee Ferenc serreskereskedd, jankovics Karoly malorntulajdonos, Veininger Antal vaskereskedd, Korn jozsef haztulajdonos, Sandori Ferenc vaskereskedo, Argay Istvan iigyved. Ve1iik az adolistak igen ei6kd6 helyein talalkozhattunk. Nem Iolytarjuk a felsorolast, csak az eredmenyt kfvanjuk jelezni. A bizortsag virilis tagjainak koreben a .hagyomanyos nagypolgarsag, a valasztorr ragok kozort pedig a papok es tanitok elleneztek az Iigyet. A gy6ztesek szavazatainak osszetetele ennek a forditottja volt. A virilisek ki:ireb61 az ertelmiseg, a valasztortaknal pedig a kis- es kozepegzisztenciak ramoganak az iigyer.

A gyozelem korantsem jelentette a terv gyors megvalosulasat, Majd' ket ever kellett varni, mig annyi penz osszegytllr, hogy megkezdherrek a munkat, 1908. januar 19-en tartott illest a "diakotthon egylet", amelyen Fischer Gyula f6iigyeszhelyettest valaszrottak elnokke. Helyertese Mihalkovics Tivadar, a paholy f6mestere lett. Az igazgarosagi tagok kozott talalharjuk meg Elemer foldbirtokost, Galantai Edet, a Szigetkozi Armentesito Tarsulat fOmernoket, Hegediis Izolda farealiskolai es Imre valamint Meller Ignac olajgyarost, <42

A szemelyi valtozasok mellen modosulr az internarus vallotr

is. Mig korabban a humanizmusr, az ekiltelerekrdl mentes nevelest allirortak eloterbe, ezt most felvaltona a vallasos, erkolcsos es hazafias neveles szellerne. '4.\ Nyilvan volt ebben nerni taktika is. A munkak rnegindulasaban nern kis szerepe volt Fischer Gyulanak, aki tekintelyes varosi polgarkent, mint a nagyon gazdag es befolyasos

Ag. Hitv, mindent megtett i.igyert.

Igy is kozel masfel ever kellett varni az alakulas urani elsd rendes kozgyu!es

144 Erre az idore az egylemek 49 rendes es 108 valamint

60 ezer korona t6keje volt. A gyules legfontosabb targya az epitkezes kezdetenek elhalasztasa volt: ugyanis a koltsegek kozben 180 ezer koronara ernelkedrek, ameiyb61160 ezer korona az epitkezes, 20 ezer pedig a berendezes koltsege volt.!" Az el6zetes tervek szerint az epitkezest 1910 elejen kellett elkezdeni es 1911. j(lnius lS-ere befejezni, "hogy a gyerrnekeiket hazavivo sztildk az akkor befejez6d6 ranevben mar ugy az epiilerer, mint annak berendezeset megismerjek es szerzett tapasztalataik alapjan a kovetkez6 iskolaevre fiaik elhelyezeset biztositsak".

A tervet a tobb paiyaz6 koziil gy6ztesen kikeriil6 fiaral epitesz, Oberlander Sandor dolgozta ki. Az e1kepzeles 60 szemely befogadasat ir:inyozta d6, de kis atalakftassal konnyen 100 fore b6vithet6nek tartotta. A terv korabeli mertekkel igen korszenl volt, gondoskodtak betegszobar61 es a mozgast biztosita ragas helyisegekrol egyarant.

Egy ev rmilva a kozgytlles mar sikerrol szamolt be. Az egyletnek mar 99 tagja volt es vagyona meghaladta a 80 ezer koronar, 146 Kozben a telek kerdese is rendezodorr:

Fischer Gyula, Mayer Lajos, Nemeth Karoly es Winkler Izolda a Eisinger setanv keleti vegeben adomanyozort egy 900 ales telket, arnelyhez meg 300 olnyit vas~roJtak. Ezek titan a varos telekadomanyat, ami kedvezotlenebb helven volt nem fogadtak e1, hanem helyetre ennek penzerteket kertek, ezzel tiz evig 1000 korunas evi tamogatashoz jutortak, ami biztositani latszort a fenntartast. Ezenfeltil az egylet 17 tagja kotelezettseget vallalr, hogy az els6 ev esetleges hianyat a sajatjabol fedezi,

Az internarus 1911 szepternbereben nyilt meg es a kovetkezo ev juniusaban mar olvashato volt a Hirlapban. Az intezet vezetoje Kovacs Zoltan f6realiskolai tanar volt, akir a gazdasagi es uzernben tartasi rnunkakban felesege se-

Az elsa evben 67 novendekrdl koztilttk kett6 relies, ketto pe-

dig Wig ingyenes helyet toltott be. A penztigyi helyzetuker Janak rnondortak. E.gy novendek relies ellatdsanak koltsege 800 korona volt. Megemlitertek hogy egesz evben a nevelok hianyaval kiiszkodtek. Osszessegeben a vallalkozast igen . keresnek tartottak, es rervbe vettek az epiilet bovfreset 20-40 fer6heUyel. -

A ha hosszu idot vert is igenybe, sikeres volt es orsz.i-

gos mertekben is kiernelkedett. Az epulet ma is all es a Deak Ferenc Kozgazdasagi otthont.

Az egyler rmikodeser meg szamralan akcio [ellernezte, arnclyer sikerek es kudarcok egyarant kiserrek. 14i

'" GyH, 1906. febt-uar 9.

'" MOL MIF 52 db: Az igazg",osag tagjai.

'" 1'. szabadkomul'es internaws. Elni:ik - va!aszrmany. DH, jun;us 23.

'" A cliakottholl ki:izgyiilese. ['ii"'piil az inrernatus. GyII. J 905. junius 8.

141 A. gyori di.ikotthon kbzgyulese. ;\2 epUi6 internatus. Gyli. 1910. junius 28.

",. A szabadkdmuves internatus. Az <'pUlo inrernatus. Gyi1, 1910. junius 28. " Uo.

sz abadkdrmivcsek 1912 tavaszan a fakultativ halortharnvaszr.is kerdeseve] kavarr.ik fe1 a kc.lcIy~ket. A [fib. 48 tagja azzal a keressel fordult a varos vezetesehez, hogy kervcnyezze az o,·szaggyUicst(i1 " takulrariv halotthamvasztas bevczeteser. Indokl.isukban kifejtcttek , hogy .Jialado korunk jdlcmvun,1 sa az ernberi jogok kirerjesztese, er. ernberi szabadsagok hovitese". Az aJlampolgarna.k jngot keli ;'llini ;1[r.i, hogy resrcve! halala uran is rendclkczzek. Sern igazsjgi.igyi-orvosi, sem vall.isi szernponrok 1\('!11 indo. koljaK civetcser. PUS1tan a mcgszokorthoz valo ragaszkodas reszi meg mindig idegcnn6 at: crnbcrck Ci(';IL 1 la mindcnben csak a 'lmegszokott mellen rnaradnank: nern volna sohasem [avit.is, ncrn volna scmmihell haladas, clobbrejut.is". Felhivtak a figyelrnet: arra, hogy Europa rnajd' minden orszagaban bcvezer,0k mar, csak mi ragaszkodunk gorcsoscn a hagyom.inyokhoz. Elkepzeleseik ebbcn a kcrdcsben nem v.irr kf)<11oly cllenallasba litkozrek. Ugyancsak Biatky S. Lajosdmadta igen iigyescn ,,7. inditvanyt. A 57."l""jk\·il1l1}vcsek ernlitc'sc nelklil meddi'i vitae nyit6 bekebontoknak nevene a kervenycz(;ket. A figyelrnet (-5 ill cr(it a gazda5agi es drsadalmi bajok, nchrZ5cgek megoldibira ken forditani. Ne engcdtiik, hogy .. 57.(- 5zciyh61 cred" eszmek szolgalat"ra fecsereljiik d, varostlnk poigtir."\g;inak legfobb erki)lcsi java;t'". Kt'rre ;1 hcnytijt6knt javaslatuk vissz<1voY1tlsara) vag)' h.1 ez nem tortcnne meg, ugy vegyek Ie a. naplrc>ndr()l,

1\". ''"ppai kts6bb Hoffmann Adolf mar v{clcke7." alaf"\llasb61 fejtene ki vtlcmenyer. Minden(k. "'(ilt clhat,irolta a swbaJk601uvessegct ~ fakuitativ halotthi1l11vaszt;\$ enl11cjr'tol. Ez i1 reagAIDs cnlll"tct· len volt, hiszcn a kerVCnYClOk majer mindegyikc ti1gjn volt a r:iholynak. El11cllctt a v;\rosl'oiitihi gYilkor. !;ltnt crinto n.';11is felclmci is VOlt:lk. f Ia b~lrmel)' (jgyhcn, IrtJ, cia lehel r.1.Ilgatni a v:11Lisi hckc kcrd/._;\c:i - c!knfele; ;\7. indftvanyt a valLisi bckc megnont"sanak sz<indckival ddolttik - Os i1 n>·ugi11om crddcncn :"\j~)"C)!l Ichct Litni velc1 akkor el6bb-utobb karYllb:1 ragad ;~ v;11'05. r.1eg cnneJ is veszclyesehb ;.Ii': a pJ'c\._'c\!ens) ilinit :17, ellenindftv;1ny ker, hogy vita tH~Jkijl tcrjcnck napircnJre f6Jhttt'. Ennck gyakorlara UgY;lJ1 is lllC'g,Qlint:ctTlc minden delTlokrmikus (crumpt es kis7.olgfilutn<i a v.lrosr;.iZ cgycs (soporfok cn:.kkrind" .-\ k()zgytiltsi jegyz(jkhnyveK t'n!1us;iga s7.crint siker(ilt IlH"gi<; S7,:1vn7:~lsr<l hoc<;,lt:lni ;1/ inditv;l.nyt, ,111(\1

292

293

A GY6ru POLGAR TAAsADAL""I, POUTlKAI ERrtKEI

5ZABADK6MlivES rAHOLYOK

~egigt~ki~tve a gy6ri szabadkcrrnlves mozgalom legfontosabb allomasain, felmend a ker,de~, hogyan tudta mindezt a munkar par tucar ember elvegezni. A valas.z e~Yl,k reszet.~zoknak a ?olg~roknak, :,testvereknek" a gondolatvilagaban, ma~alart~saban le!Juk ,meg, akik mmdennap)alk soran "civil szferajuk" kialakitasakor a!landoan ala~ltottak, szervezrek kornyezeruk-r is. A tagsag ertekreridjet, attinidle~ rekintve harorn csoportba sorolhato. Az els6be azok tartozrak, akik szamara a paholy a, tarsas €let ~6rumat jelentette. Egyerertettek az emberbarari celokkal, s:lmpatlZalva hallgattak a modern eszrneket, de mindenfajta radikalizmust61 tartoz~odtak. !1a foglalkozasukat megvizsgaljuk, mar egy modern polgari szakertelrniseg ielenik meg elotrunk, ertekrendje azonban meg a 19. szazad tradicionalis P?lgarae. Eszmevilaguk es rnindennapi tapasztalataik azonban orokos ellenrrnon?,asban v~nnak;, e~ az aJ;a~d6 feszultseg sarkallja 6ket a filantr6p cselekedetek feie. A felvetelt kerok indftekainak elemzesevel nernigen foglalkoztunk, hiszen vala-

szaik nero tudtak Szarnukr..

paholy a megnyngvast jelentette. Teljesitettek a keresztenyseg ezereves parancsar, segfterrek a raszorulokar.

.:,nasik.,. azok akik nerncsak ertek-

rendjiik alapjan IS modern polgari szakertelmiseginej; rekinrherok. Magatartasuk,

tarsas oket az elsd l.eg-

kepviselojuk Tivadar rovid megszakitasrol elte-

kintve a paholy f6mesreri riszter tOitf)tte be.

azok akik a

musrol indulva eljutott:k a ~L~~k6.s,mozgalomhoz. Mint ahogy ertekek, rarsas kapl:~l~tok tekmt~te,b~n. el~s kuloH?seg volt a m.odem po!gari es az "uri" erteln1lScg k?zon, ?aso~lo elt,eres figyelhero meg a munkasmozgalomhoz csatlakozo polgar<;;1g esereben IS. Szamnkra ill emberbar.iri csciekeder es az cgyleri t5rsas elet me llett egyre nagyobberteket jelentett a po!itikai partokban val6 szereples. Mar egc szen fIatalon tagJa! lettck az MSZDP csoportjanak. A mllnkasszarmn~Sli moz~a~mi vezet6kt61 az kiiionbi5ztette meg 6ket, hogy tevekenysegiik rendkfvii! s~kretll ,volt. A p,artmll,nka mellett minden haiad6 polgari egyletben, f6rumoll, rendez~enyen .aktlvan reszt venek. A [lPIkus kepvise16jiik Pogany Imre volt.

A p~holy slkerelt azonban nem lehet esak egy- ket igen felkesziilt es rengctcger dolg~)zo embernek tl:lajdonftani. A gy6ri mozgalom edja szorosan kapcsoJ6dott' 31 o!"szagoshoz,. a poigarosodas es a modernizaei6 kiteljesitesehez. Nyilv<lnvaloan a 11.1gypolmbl eroter altaI formalr politikai inrezmenyeket, a makrostrukrur<it llcm ;d:1k~tottak at. Ez viszom egyjltaL1.n nem jelenti, hogy tevekenysegi.ik hasznossag:tt kcts~gbc leI:etne vonnl. Az adore hclyi Ui,·sadalmi struktlJrat nagyon is kevesen tIldrak alakItanl, befolyasolni. A legut6bbi id6kig teljesen elfeledkeztiink arr6L hogy az egyes ember sohasem a nagy politi kaval, az aHammal kerlil kapesolatha, 11'!l1em a m1l1dennapi elerhen rapasztalt intczmenyek, eszmck es magmart:i.sforlT1ilk :orm;\!j,\k vilagkepet. Csak az onertelmezes, az egyeni torckvesek ,ltgondolasJ lIt:l!] it' her a I ;1r~,:~ialllli eClokbl <llOn05ulni. J\iegisrnerni onmagllnkar es a vi Llgor. :lI11elybcn elunk, haSZ110SIlilk lenni a tarsJda]omb,lll, ;61 bolJogu!ni, dolgoZI1J.

minimalls aranyban (70:57) verettek el. Ha tekinretbe vesszuk, hogy Gy6r nerncsak ptispoki szekvaros, hanern a polirikai katolicizrnus centrurna is, akkor a thb. allasfoglalasanak ilyen aranya egyaltalan nern kedvez6tlen. A forrasok alapjin arra koverkezrerherunk, hogy a javaslator nern keszitettek el6 kelldkeppen. A paholy megis gy6zelemkent ertekelte. Elertek azt, hogy az "egeSl klerikalis tabor kenytelen volt akcioba lepni es a terror eszkozeihez nyiilni, hogy a halotrharnvaszras eszrnenyevel 2 helyi lapok es az egesz varos kozonsege behatoan foglalkozott es azt rnegismerte es ugy kedvezobb id6ben nem kell rnajd kiildnben haladasbarar polgarokkal es a legkeprelenebb balhiedelmekkel megkuzdeniuk",

Figyelmer erdernel a Dunantuli Hfrlap ora me. Kiilon szarnban szamolt he az esemenyrdl es nern gydzte rneltatni a sikert,

Sikertelennek bizonyult a paholy kisdedovo egyleti revekenysege is. Emlekezzunk ra, hogy az 1870-e5 evekben az akkori szabadkdmilvesek inspiralasara alakult az eis6 ovoda Grorben. Kesobb az egylet, reszben anyagi ero hianyaban beszunrcrre rmlkodeset, az ovodat pedig a Yaros vette at. 1910·ben Petz Lajos kezdernenyezesere ujb61 eletre akartak kelteni. liz egyesuletben reszr vevo szabadkormlvesek es a katolikus polgarsag kozorr ties kuzdelern bontakozotr ki a vezetes kerdeser illet6en. klerus minden erdt mozgosftott, hogy kiszorfrsa 6ket. Azza! vadoltak a szabadkdrmlveseket, hogy az egylet 20 ezer koronas alaptokejh "riatalkorU btlnosok" rnegsegitesere akarjak forditani. A ziirzavaros es indulatoktol felkorbacsolr kozgyU'les vegiil is 243:206 aranyban leszavazta a paholy elkepzeleser es kepviseloit. Szukseges hangsulyoz ni, hogy a jelenlevdk nilnyomo resze no volt es korukben az egyhazi befolyas mindig er6sebb volt. A Dunantuli Hirlap valosagos orornm.imorban uszott es orszagos jelcntcsegiinck rulajdonirorta a gyozelmet.

Gyakorlati revekenyseguk saran azt az elver vallorrak, hogy nem szabad beerni az egyererncs halad.is lassu Iolyamaraval, hanern "beiat6 esszel es jovobe tekinrd ertelernrnel" kc!l meggyors[tani a fei16dest. Serelmezrck, hogy szazadok reltek el anclktil, hog)' a gyerrnekvedeimer valaki is telkarolra volna: ;,A tarsadalorn, mely sajat tokeleresedeser ismerheri csak egycduli celjanak, ne m kezdheri e! az ember nerne,fteset csak ferfiakban. Meddo energiapazarlas a fiaralkorban rnagara hagyott ember k<~s6bbi megjavid.sa." Ezert letesitettek kapcsolaror az Orszagos Cyermekvedo Ligaval es tevekenycn scg(tettek az elso gverrneklap rnegszervezeser Cyorbcn. A liga grori gytijtcse 1910-ben peidaul 1708 korona volt. A nev szerinr felsorolt gyujt6k kozotr ott talalhariuk a paholy tagjait is nagyon szep szarnban.

ingycnkenyer- es a szenakciot is a szabadkorruivcsek kezdernenyezrek es szervezrek meg. Ugyancsak 1910-ben szenadomanyra 4222 koronar aldozrak, amelybol 786 szegeny csalad reszesult, osszesen 123 mazsany. szener osztottak ki kozotruk. Nem egyszenlen penz 6sszegyujteser61 es kiutal.isarol volt szo, hanern meg kellerr szervezni a szen megvetelet, taroL'sat "s eioszr,'sat. A liitsz61ag jeientektelennek nino akci6 igencsak komoly munkat igenye!t.

,\zok a paholytagok, akik munbljuknai fogva befolyasolni tudt3k a viirosigazgatast, segitettek a nepkonyvtar-egylet letrehozasat, Szauter Ferenc f6kapitany redig a szegenyatyai intezmeny felallftasaban szorgoskodott. Atgondolt terveik alapian a varos kblts<'gveteseben igyekeztek helyet szorftani a szocialpolitikai celoknak.

A:l alkoho!izmu.s kerdcsere is el50k kiizi:itt iranyitottak ra a '8res figrelrnet. )910_ febru;\r 10-cn megalakitottak a Good Templar Rend 37. S2. gy6r; csoponjat. Ker ev mulva a fomisok maris eszreV(;heto eredmenyekr61 szamoltak be. Befolyasukat ti:ibb mint szaz csaladra sikertilt kiterjeszteni cs ennek hatasara a rend6rsegi jegyz6konyvek ,zerint az alkoholos allapotbaD elkovetett botranyos viselkedesck Slama jelentosen csokkent.

Panaszkodtak viSIont szereny anyagi viszonyaikra. Eddig csak a gyori csoport nem folyamodott varosi segelyert, most viszont a feladat nagysagat tekintve kenytelenek megtenni. 5ikeres mlik6dcsiik hizooyfteka, hogy 1912-hen Gyorben tartottak a rend orszigos nagygytileset. Az. l. vilaghihon:it mege\oz6 evekben ismet meger6sOdi:itt a "Philantr6pia" tevekenysege. Tulsulyba jutottak a fiatal es radikalis tagok. Energiajukat bizonyitja, hogy fi6kpaholyok felallitasat terveztek Kom~romb2.n, Paran es l\1osonban. l"erieszkedesiik masik iranya, hogy ki.ilon szervezetet szerettek volna alapitani intelligensebb iparosok es munkasok szamara. Heten vagtak neki a nehez feladatnak. lvlunkaiuk 50[,,0 egyariot meg ke! lett kiizdcni\ik a dolgoz6k eltero eletm6dia\":d, a szociaidemokraciiiva! es a keresztenyszoci;;list;l mozg;llolnmal. A terv egyel6re kudarcba fuiiadt, kes6bb p~d;g mar a vd5gnaborUs kesz(i16des akadalyozr,! mak(;JesUkel.

294

2.9S

A Gy6Rl POLGAR TARSi\.DAL\11, POUTlKAI tR1"EKEI

SZAllADK6MiJvES PAr!OLYOK

otrhon lenni. Az egyen es a rarsadalom oszinte elemzese csak er-

Az onismeret es kiskozosseg, a varos megfoghato, atrekinthetd ki az emberek komforterzeset. Ezek a rna is aktualis eszmek tettek sikeresse es korszenlve a szabadkdrmivesseg mozgalmat, Ennek a tapasztalt es megeh mikroszferanak az alakftasaban a paholyok kertos medon vettek reszt, Egyreszt a kieptil6 es tokeletesedo polgari allam "hianypozici6it" toltottek ki, mintegy peldat mutarva az allami in-

rezmenyrendszernek, 5 egyben csak az "avoda egylet-

re". A varos ennek hatasara kezd az ovodai halozat

A

harmadik hogy presztizsuk sok

varosi ember szarnara volt Ezt meg csak fokozta, hogy orvo-

jogaszok leven ernberekke l alltak es magatarrasuk mintaul

szoktatott szemunk letuk nagyon is erezhetd

bazist es adott nekik, Masreszt a rorvenvnarosagi

paholy ertelmisegi viriliseivel egyutr a szavazatok nem kis

tek. A donteshozatali valo inforrnacio es a reszveteli arany jelenterte a

mozgalorn igazi A klerus nagyon pontosan fogalmazorr, amikor robbszor is

a szerniikre verette, hogy a valo aktiv befolyason keresztiil a varosi erdIorrasokat sajat szolgalatukba allitjak. Ez a modszer valoban kimutathato az internatus alapitasatol egeszen a nepkonyvtar Ielallitasaig.

Hatasuk masodik szintje a helyi nyilvanossag kihasznalasa, Az ujsagok egy resze ugyanis eppen tekintelyes polgari hivatasuknal fogva rendelkezesukre allr. Kezdetben, mint lartuk, sajat lapjuk is kesobb a Gy6ri Hirlapban kulonosebb megkores nelkul eszrneiker. Amikor Polgar Imr e eloszor jelcntkezen elismero irasaval a szocializmusrol a liberalis polgarsag Iapjiban, akkor nern az

MSZDP tagjakent hanern a varas igen regi es

akit nem illett visszautasftani.

296

297