Hű az, aki ígéretet tett. Nyáregyháza, 2010. november 24.

A kísértés – és az arra adott válaszunk

Alapige: Mt 26:41
A ma esti téma a kísértés – és, hogy milyen választ ad erre Jézus Krisztus tanítvá -
nya.
Kezdetnek szeretném, ha végeznénk egy kis memóriagyakorlatot. Idézzünk fel olyan
bibliai igéket, amelyekben a kísértés szó szerepel, vagy a kísértésről lehet – van szó.
Elsősorban abban az értelemben, hogy a hívő ember van kísértésben, illetve kísér-
tés alatt.
…
Miért végeztük ezt a gyakorlatot – azért, hogy meglássuk a Biblia milyen komolyan
veszi a kísértést. Ez azért fontos, mert a mindenből gúnyt űző világ a kísértésből is
viccet csinál.
„Mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem.” Vagy jó pár évvel
ezelőtt az egyik jégkrémgyártó kiadott egy jégkrémkollekciót a hét főbűn elnevezésé-
vel. A kísértés egy nagyon komoly dolog és mindenképpen csínján kell bánni a kí-
sértés témakörében a tréfálkozással. A Biblia ugyanis nagyon komolyan veszi ezt a
kérdést. Jézus így tanítja a tanítványait és ez a mai alapigénk, Mt 26:41
Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan
kész, de a test erőtlen.
Két nagy kérdéskört fogunk körbejárni ma este, ahogy a cím is sugallja. Először be-
szélünk a kísértés természetéről, ezen belül arról is szó lesz, hogy, hogy mit jelent
kísértésbe esni és mit jelent a kísértést elszenvedni. A második körben pedig a kí-
sértésre adott tanítványi válaszokat fogjuk megnézni.

1. A kísértés természete
Mi a kísértés természete? A kísértés természete kifejezetten gonosz. Ahhoz, hogy a
kísértés természetét megismerjük és felismerjük az életünkben, meg kell ismernünk
Isten célját az életünk felől. Milyen céljai vannak velünk Istennek?
1. Megismerjük, és egyre jobban megismerjük őt1.
2. Békességre jussunk vele.
3. A bűntől szabadon és tisztán éljünk, mint szeretett gyermekei.
4. A földi élet után, illetve Krisztus visszajövetelekor, amikor feltámadunk vagy
átalakulunk a dicsőséges test formájára átvegyük Istentől az örök élet aján-
dékát és jutalmait.
Ezek Isten világos céljai. Ezzel szemben melyek a kísértő céljai. Azt mondja Pál a Kí-
sértőről, hogy az „ő szándékai ugyanis nem ismeretlenek előttünk.”.
1. Ha lehetséges, egyáltalán ne ismerjük meg Istent. Vagy ha már Istenről gon-
dolkozunk, akkor mindenféle hazugságot gondoljunk Istenről.
2. Hogy egyáltalán ne jussunk békességre Istennel. Mindig lázadjunk az ellen,
amit Isten akar, vagy féljünk Istentől.

1 Ef 1:17 „és kérem, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nek-
tek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt;”
Fil 3:10 „hogy megismerjem őt és feltámadása erejét, valamint a szenvedéseiben való ré-
szesedést, hasonlóvá lévén az ő halálához,”
Kol 3:10 „és felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul,
hogy egyre jobban megismerje őt.”
2Pt 1:3 „Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyesség -
re való, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket.”

A kísértés és az arra adott válaszunk 1/6

 Hű az, aki ígéretet tett. Nyáregyháza, 2010. november 24.

3. Hogy elhitesse velünk, nem lehet a bűntől szabadon élni, sőt a bűnös élet
egyenesen szükséges ahhoz, hogy valaki ebben a világban előbbre tudjon
jutni.
4. És amit ő teljesen eltakar előttünk, de a végső célja ez: hogy magával ránt-
son a kárhozatba, a pokolba jussunk és örökre elszakadjunk Istentől. Jézus
azt mondja róla, hogy két nagyon fontos tulajdonsága: a hazugság és az em-
ber gyilkos gyűlölete.
„Embergyilkos volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert
nincs benne igazság. Amikor a hazugságot szólja, a magáéból szól, mert ha-
zug, és a hazugság atyja.”2
Ezek tehát a kísértő céljai. Ezért veti be a kísértéseit. Mivel azonban rendkívül ra-
vasz és intelligens gonoszról van szó azt is tudnunk kell, hogy a kísértést ő mindig
vonzónak fogja beállítani. Miért, mert akármilyen gonosz, a szavai édesek és kívá-
natosak lesznek. Előbb erre nézzünk bibliai példákat.
1. Ha valahol ezt is kezdeni kell, az Ádám és Éva. A kísértő vonzóvá tette szá-
mukra a jó és rossz tudásának fáját az egyértelmű tiltás ellenére. Ezt úgy
érte el, hogy Istent irigynek és zsarnoknak állította be előttük, aki egy jó dol-
got nem akar nekik odaadni.
2. Jézus megkísértéseiben ugyanez a mechanizmus működik. A böjttől meg-
éhezett Jézushoz azzal a kedves gondolattal jön, hogy Isten Fiaként lehető-
sége, joga és hatalma van arra, hogy a köveket kenyérré változtassa és jól-
lakjon.
A népszerűséget felhasználva sokkal több embert érhetne el az Isten orszá-
gának jó hírével, hiszen bebizonyítaná a templom párkányáról leugrással,
hogy ő a Messiás. De a népszerűségnek ugyanezzel a kísértéseivel csábítják
őt a testvérei: „Mert senki sem cselekszik semmit titokban, aki azt akarja,
hogy nyilvánosan elismerjék őt. Ha ilyeneket cselekszel, tedd ismertté maga-
dat a világ előtt.”3
Harmadszor pedig ha ő, az Isten Fia megszerezné a világ feletti hatalmat,
akkor végre igazságos hatalom uralkodna a földön a gonosz hatalmak he-
lyett – ehhez semmi mást nem kell tenni, mint hódolatot és tiszteletet adni a
Sátánnak. Tudjuk jól, hogy Jézus bár ezeket a kísértéseket elszenvedte, de
mégsem esett ezekbe bele, visszaverte az ördög sugallmait.
3. Ezután az ördög más taktikát választott. Ha nem megy ebből az irányból,
akkor ijesszünk rá és félemlítsük meg Jézust. Amikor Jézus megváltó halá-
lának szükségéről beszél a tanítványainak, Péter az, aki azt mondja: Uram,
ez nem lehetséges, ez nem történhet meg veled. A Gecsemáné kertjében Jé-
zus ott gyötrődik és szomorkodik, mert tele van a szenvedéstől való félelem-
mel, a kereszten pedig még egy utolsó nagy próbálkozás: „Ha Isten Fia vagy
szállj le a keresztről és hiszünk benned …” - gúnyolják a papok és a főembe-
rek. „Ha te vagy a Krisztus mentsd meg magadat és minket is …” - káromol-
ja őt egy gonosztevő.
Ha a kísértést ismerni akarjuk, akkor Jézus megkísértéseinek a történeteit kell ta-
nulmányoznunk. Ez már nagyon sokat segíthet nekünk, ha Jézusra figyelünk. Hi-
szen minél jobban megismerjük őt – ami Istennek célja az életünkkel, annál köny-
nyebben fogjuk felismerni a gonosz kísértéseket is.
Van egy kis könyvecske, amit szeretnék most megmutatni. C. S. Lewis írta, az a
címe: Csűrcsavar levelei. Ebben egy keresztyént ért legváltozatosabb kísértéseket
írja le. Ebben egy ördögök közötti képzeletbeli levelzés van. Arra figyeljünk, hogy ha
a szövegben az „Ellenség” szót halljuk, akkor az Istenre vonatkozik, hiszen itt kísér-
tő ördögök leveleznek. Ebből könyvecskéből szeretnék idézni néhány részletet, és
ajánlom az egészet elolvasásra.

2 Jn 8:44
3 Jn 7:4

A kísértés és az arra adott válaszunk 2/6

 Hű az, aki ígéretet tett. Nyáregyháza, 2010. november 24.

1. Az egyház: 11. old.

2. Az imádkozásról. 19. old.
3. A bűnbánatról 57. old.
4. A gyülekezetek és kegyességi irányzatok. 67. old.
Szóval egyáltalán nem vagyunk könnyű helyzetben. De hogy ne vesszünk el a rész-
letekben, az mindenképpen tudnunk és látnunk kell, hogy a kísértő és a kísértés
két alapvetően bennünk lévő érzésre játszik rá: az egyik a kívánságaink és a vágya-
ink, a másik a félelmeink. A célja az, hogy ne Isten akarata szerint cselekedjünk,
gondolkozzunk és éljük az életünket, építsük a kapcsolatainkat, osszuk be az időn-
ket és a pénzünket, gondozzuk a testünket, hanem ezt a vágyaink vagy a félelmeink
irányítsák.

2. Kísértést szenvedni és kísértésbe esni

Jézus azt mondja az alapigénkben: „Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe
ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen.”
Mit jelent kísértésbe esni? Hiszen, ha Krisztus tanítványai vagyunk, akkor alig van
olyan időszak, hogy a kísértő ne lenne mögöttünk és ne súgná a maga gondolatait,
hogy feltüzelje a vágyainkat és kívánságainkat, vagy éppen félelemmel és kétségbe-
eséssel akarna eltölteni bennünket.
Meg tudjuk-e úszni a kísértést? Nos a kísértést egyáltalán nem tudjuk megúszni,
ha Isten gyermekei vagyunk. Ez hozzá tartozik a hívő élethez. De kísértést szenved-
ni és kísértésbe esni az nem ugyanaz. Jézusról egyetlen egy esetben sem olvassuk
azt, hogy kísértésbe esett volna. Azt igen, hogy kísértést szenvedett.
Azt olvassuk Jézusról a Zsidókhoz írt levélben
Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, ha-
nem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a
bűnt.4
Jézus ugyanúgy szenvedett a kísértéstől mint bármelyik más ember, mint én vagy
bárki közületek.
Ami azonban Jézust egészen különlegessé teszi, hogy annyira erős volt benne az
Atya szeretete, hogy soha, egyetlen egyszer sem esett bele a kísértésbe. Vagyis nem
vétkezett.
Kálvin alapigénket nagyon helyesen úgy magyarázza: kísértésbe esni az egyet jelent
azzal, hogy legyőzettünk a kísértés által. Ezt erősíti alapigénk eredeti szövege, amely
lényegében azt mondja: „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy ne menjetek bele a kí-
sértésbe …”
Vagyis aki beleesett a kísértésbe, az már engedett a Kísértőnek és engedte, hogy a
kívánsága megfoganjon és bűnt szüljön. Azt nem tudjuk elkerülni, hogy kísértést
szenvedjünk – ez az újjászületett életünkből következik. Viszont, ha Jézusra né-
zünk, ha a kegyelemre nézünk, ha a kegyelem trónusához járulunk, akkor elkerül-
hetjük, hogy belemenjünk a kísértésbe, vagy kísértésbe essünk.
Tehát egészen más kísértést szenvedni és kísértésbe esni.

3. Milyen választ adhatunk a kísértésre?

A második nagy kérdéskör az, hogy milyen választ adhatunk a kísértésre. Ma este
csak arra fogok koncentrálni, hogy milyen választ adhatunk arra, ha kísértést szen-
vedünk. Más a válasz, ha kísértést szenvedtünk és más ha belementünk a kísértés-
be, vagy beleestünk a kísértésbe. Mivel az alapigénkben Jézus arra akar megtaníta-
ni, hogy hogyan ne essünk kísértésbe, ezért most csak azt szeretném végigvenni,
hogy amikor kísértést szenvedünk, arra milyen választ adjunk.
4 Zsid 4:15

A kísértés és az arra adott válaszunk 3/6

 Hű az, aki ígéretet tett. Nyáregyháza, 2010. november 24.

A Biblia nemcsak azt mondja el, amit alapigénkben olvastunk, hanem ennél sokkal
többet, ezeket szeretném végigvenni.

3.1. Uralkodjunk a bűn felett

Az első, amit a Biblia javasol az, hogy uralkodj felette. Ez azt jelenti, hogy nem en-
gedjük, hogy a kísértés bűn formájában erőt vegyen rajtunk, hanem uralkodunk a
kísértés felett. Ez nagyon fontos, mert az újjászületett keresztyén embernek ez egy
nagy kiváltsága. Szeretném megmutatni, hogy Isten mit mondott Káinnak még a
testvérgyilkosság előtt.
Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? Hiszen ha jól cselek-
szel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt lesel-
kedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.5
Azt tudjuk, hogy Káint elöntötte annyira a harag és a gyűlölet, hogy végül megölte a
testvérét. Egyáltalán nem uralkodott a rá leselkedő bűn fölött, hanem éppen ellen-
kezőleg: a bűn kezdett el uralkodni Káin életén.
Fontos: ha valaki nem tud uralkodni a kísértés és a bűn felett, akkor az fog uralkod-
ni rajta. Ennek az uralomnak a kérdése nagyon hangsúlyos a Bibliában. Ezen áll
vagy bukik az egész életünk. Ha nem tudok uralkodni a kísértés és a bűn felett, ak-
kor elveszett ember vagyok, mert a bűn uralkodik rajtam, akkor a bűn fogja uralni
a gondolataimat és a cselekedeteimet. A bűn állandóan leselkedik kísértés formájá-
ban: tudsz-e uralkodni felette? Pál a római levél hatodik fejezetében előveszi ennek
az uralomnak a kérdését:
Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek
kívánságainak.6
Tehát, ahhoz hogy egyáltalán helyesen tudjunk válaszolni a bennünket érő kísér-
tésre látnunk kell azt, hogy Isten akarata szerint uralkodnunk kell a kísértés felett.
Erre van lehetőségünk és felhatalmazásunk.
De éppen az a kérdés, hogy hogyan tudunk uralkodni felette? Úgy, hogy átadjuk az
uralmat az életünk felett Krisztusnak. Krisztus nélkül nem tudunk uralkodni a kí-
sértés felett. Ezért annyira beszédes, ha egymás mellé tesszük a két igét, amire
most figyeljünk nagyon.
Miért gerjedtél haragra, és miért horgasz- Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha
tod le a fejed? Hiszen ha jól cselekszel, valaki meghallja a hangomat, és kinyitja
emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacso-
cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, rálok, ő pedig énvelem.7
és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.

Ahhoz, hogy legyen lehetőségünk uralkodni a kísértés és a bűn felett, mindenkép-

pen be kell hívni Jézust Úrként az életünkbe: hogy ő uralkodjon felettünk. Enélkül
a jézusi jelenlét nélkül legfeljebb vágyhatunk arra, hogy szabadok legyünk a bűntől,
de magunktól képtelenek vagyunk megszabadulni a hazugságainktól, az önzéseink-
től, a bosszúvágyunktól, az anyagiasságunktól, a gonosz szellemi kötelékekből.
Az első válasz tehát az, hogy uralkodjunk a kísértés által ránk leselkedő bűnön, de
ehhez az kell, hogy az uralmat teljesen átadjuk az életünk felett Krisztusnak.

3.2. Vegyük elő Isten Igéjének fegyverét

A második válasz nagyon erősen az írott Igéhez, a Bibliához kötődik. A Szentírást
több mindenhez hasonlítja Isten, ezek közül az egyik a fegyver.

5 1Móz 4:6-7
6 Rm 6:12
7 Jel 3:20

A kísértés és az arra adott válaszunk 4/6

 Hű az, aki ígéretet tett. Nyáregyháza, 2010. november 24.

Mert Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az elme
és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és
szándékait.8
Ez azért nagyon fontos, mert ha megfigyeljük Jézust a megkísértés történetében mit
látunk? Az ördög minden kísértését egy megfelelő igével hárította. Sőt még azt is,
amikor az ördög egy nagyon ravasz cselt dobott be és a Biblia szavait is felhasználta
a kísértéshez. Figyeljünk erre:
1. „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.”
Ő így válaszolt: „Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, ha-
nem minden igével, amely Isten szájából származik.”
2. Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Angyalainak
parancsot ad, és azok tenyerükön hordoznak téged, hogy meg ne üsd
lábadat a kőbe.” Jézus ezt mondta neki: „Viszont meg van írva: Ne kí-
sértsd az Urat, a te Istenedet!”
3. „Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.” Ekkor így szólt
hozzá Jézus: „Távozz tőlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te
Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”
Meg van írva! Ezért nem lehet túlhangsúlyozni soha sem a Biblia olvasásának, ta-
nulmányozásának a szerepét. Ezért olyan nagy baj, ha a hívők egyáltalán nem te-
kintenek úgy a Bibliára, mint mindennapi táplálékra és mint egy erős kardra az ör-
dög kísértéseinek hárításához és leleplezéséhez. Ezért olyan nagy baj, ha a Biblia
olvasása inkább nyűg és teher egy hívő számára, egy kellemetlen kötelesség, ahe-
lyett, hogy a szenvedélye és az öröme legyen.
Pedig más helyen is mondja: „Vegyétek fel … a Lélek kardját, amely az Isten beszé-
de9. Az Írás szavai nem kevesebb, mint a Szentlélek kardja az életünkben. Nagyon
kemény fegyver, ha megtanuljuk használni. Ennek napi rutinná kell válnia, ha ko-
molyan vesszük a kísértéssel szembeni uralkodásunkat. Azon túl, hogy olvassuk,
fontos tanulni is. Sokan azt hiszik, hogy a tanulás csak a gyerekeknek való. Meg a
papoknak, akikről tudjuk, hogy a „jó pap holtig tanul.” Pedig a tanulás életkortól
függetlenül Jézus minden tanítványának való. És ez elsősorban az Ige tanulását je-
lenti.
Általában a gyermek-istentiszteleteken, vagy gyermek-evangélizációkon szoktak a
gyermekeknek aranymondást tanítani, ami összefoglalja az egész alkalom üzenetét.
Azt gondolom, ha komolyan vesszük a kísértés elleni harcot és Isten igéjét, akkor a
felnőtteknek is szüksége van aranymondásra. Én minden vasárnapi igehirdetéshez
szoktam javasolni a gyülekezetnek egy megtanulandó igeverset. Nem tudom, hogy
mennyire veszik komolyan, de ha egy héten egy igét megtanulunk és naponta ismé-
teljük az bele fog épülni az életünkbe. Mára is van egy aranymondásunk, tanuljuk
meg:
Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan
kész, de a test erőtlen.
A második válaszunk: Isten Igéjének a hatalma, amit megtanulunk és amellyel fel-
ismerjük, leleplezzük és hárítjuk az ördög kísértéseit.

3.3. Éberség és imádság

Lehet, hogy van amikor az éberség konkrét virrasztást is jelent, amíg le nem küz-
döttük a kísértést, de az éberség alatt értem a józanságot és a vigyázást. Péter írja
azt a gyülekezetnek:
Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító orosz-
lán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok ellene a hitben szilárdan, tudván,
hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban.10

8 Zsid 4:12
9 Ef 6:17
10 1Pt 5:8-9

A kísértés és az arra adott válaszunk 5/6

 Hű az, aki ígéretet tett. Nyáregyháza, 2010. november 24.

Az imádság annyira fontos válasz a kísértésre, hogy Jézus még a mintaimába is be-
levette:
ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól;11
Miért olyan fontos ez az imádság és miről szól? Egész egyszerűen azért van erre
szükség, mert alázatosan elismerjük Isten előtt azt, hogy a kísértéssel és a bűnnel
szemben gyöngék vagyunk és rá vagyunk utalva arra, hogy Isten megszabadítson
bennünket minden bennünk lévő gonosz vágytól, hogy nem menjünk bele a kísér-
tésbe, ne essünk bele abba.
Uralkodni csak Isten Igéjének fegyverével és az imádság erejével tudunk a kísértés
felett.

Befejezés
A kísértés gonosz, mert Istentől akar eltávolítani minket – ezért mindent meg kell
tennünk, hogy ha kísértést szenvedünk, akkor se essünk bele. A kísértés nem jópo-
fa játék, amivel viccelődhetünk, hanem halálosan komoly veszély és ezért nagyon
komolyan kell vennünk a kísértéssel szembeni küzdelmet. Uralkodjatok rajta Jézus
Krisztus nevében a Szenlélek kardjával az Igével és az imádság erejével, amellyel azt
kéritek az Atyától, hogy szabadítson meg mindazoktól az indulatoktól, amely a kí-
sértésbe visz.

11 Mt 6:13

A kísértés és az arra adott válaszunk 6/6