Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Jung c g Gondolatok a Vallasrol Es a Keresztenysegrol Hu Rtf Nncl2641-6bav1

Jung c g Gondolatok a Vallasrol Es a Keresztenysegrol Hu Rtf Nncl2641-6bav1

Ratings: (0)|Views: 91|Likes:
Published by Vizinger Erzsébet

More info:

Published by: Vizinger Erzsébet on Nov 29, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as RTF, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/22/2012

pdf

text

original

 
nncl2641-6bav1
C. G. JUNG
Gondolatok a vallásrólés a kereszténységről
KOSSUTH KIADÓ 2000A fordítás az alábbi kiadás alapján készültC. G. Jung: Von Religion und ChristentumAusgewählt von Franz Alt.Olten und Freiburg im Breisgau, Walter Verlag 1987.Fordította BODROG MIKLÓSMÁSODIK KIADÁSISBN 963 09 4145 7© Walter Verlag AG, Solothurn 1987 © Kossuth Kiadó, Budapest 1996
Előszó
A vallást és a kereszténységet a közvélemény megnyilvánulásai nemtartják sokra. Újságíró kollégáim körében viharos felzúdulást keltett,amikor egyszer a „Riport” című politikai tévémagazinbanmoderátorként kiejtettem az „Isten” szót. Mert – tisztesség ne essék szólván – illenék a politika és a tények határain belül maradnom. Istennem tartozik a politikához? Isten nem tény?Isten mint
 prima causa,
ős-ok, amiképp még a középkorbannevezték, felvilágosult korunkban sokáig el volt fojtva. Napjaink  bálványai – az intellektus, a racionalizmus, a materializmus, azatombomba, a nemiség, a hatalom, a has, a karrier vagy imádatunk 
 
 bármi más tárgya – úgy látszott, megvannak Isten nélkül. Azegyházakon és a teológián is nyomot hagyott a materialista ésegyoldalúan észelvű korszellem. Teológusok és papok generációi próbálták Istent tudományosan bebizonyítani. Az ilyen légkör tönkreteszi a természetes vallásos érzést. Ma viszont egyre többenismerik fel, mennyire szűk az anyag-elvűség és a racionalizmus. Ismétnő létünk legfontosabb törvényének a súlya: a szellem vezérli azanyagot. C. G. Jungnak lényeges része van ennek a – voltaképpenivallási – törvénynek az újrafölfedezésében.A legtöbb embernek, főként értelmiségieknek, vannak bizonyosnézeteik és vélekedéseik a vallásról és Istenről. Az egyházak évszázadokon át tanították és támogatták ezt a nézet- ésvéleményhitet. Csakhogy nézetek és vélemények gyakran gátolnak minket személyes megtapasztalások szerzésében. Márpedig mindeneleven vallásban személyes tapasztalatokról van szó. Az a hit, amelyetcsak „hisznek”, halott; a megtapasztalt, átélt hit elevenít meg. A vallása befelé vezető út. Csak az találhat, aki keres. A vallásos emberek keresők. Sok egyház azért olyan unalmas, mert nem keresi Istent,hanem azt hiszi, hogy Ő a birtokában van.Tény, hogy a megismerhető történelem kezdetétől fogva nincsérdekfeszítőbb téma nekünk, embereknek a vallásnál és Istennél.A valódi vallás elsősorban lelki megtapasztalásokból, lelkitényekből áll. Hogy egy vallást valódinak vagy hamisnak tartunk s miróla a véleményünk, az másodrendű. Korunk tömeges
nézetei
elfojtották korábbi nemzedékek érzékét a vallási
tények 
iránt. A vallásnem teológiai spekuláció kérdése, nem is hitvallásé, hanemmegismerésé. Önismeret, legbensőbb önmagunk megismerése – ezkorunk nagy hiányjelensége. Vallási tapasztalatok gyűjtéséhez a bátorság legmagasabb formája szükségeltetik: az alázat. Ám a 20.század intelligenciája a kis formátumú merészséget, a gőgöt szereti jobban. Felfuvalkodottságunk műve, hogy a korábbi istenhit helyéreaz atomkorszakban a bombába vetett hit került. Az atombombák ésatomerőművek materialisztikus babonák jéghegyének csak a csúcsátképezik. Miben hiszünk valójában? Kiben bízunk: Istenben vagy a bombában? Az emberiség döntő intelligenciavizsgája rejlik talán az ekérdésre adott válasz mögött. Vallás és meggyőződéses tett-kereszténység még sohasem volt annyira szükséges az életbenmaradáshoz, mint az atomkorban.
 
Erőszakmentesség és bizalom minden vallás alapja. Ám ezt csak akkor tudom valóban, ha megtapasztalom és átélem. Az erőszak-nélküliség gyógyerejét csak egy jungi terápia során kezdtemmegsejteni. Ezzel az új tudással találtam az utóbbi években mélyebbkapcsolatra a Názáreti Jézussal. Belső forrásom nem C. G. Jung. De őtette számomra hozzáférhetővé újólag benső forrásomat, JézusKrisztust. A nagy lélekgyógyász segített nekem, hogy ismétfölfakadjon számomra veszélyesen eldugult forrásomból az élő víz.Mélylélektan és modern lelki gondozás képezhetne egy nagy koalíciót politikai és magánbetegségeink gyógyítására.C. G. Jung révén megtanultam: a keresztény és vallási megújuláseszményképe nem lehet holmi kötetlen liberalizálódás ésalkalmazkodó modernkedés, hanem csakis a jézusi értelemben vettradikalizálódás és elmélyülés. A názáreti férfiú megmutatta nekünk,hogyan kell helyesen gondolkozni és élni.Baden-Baden, 1986 őszén
 Franz Alt 
A VALLÁSRÓL
Vallás és pszichológia
 Nézetem szerint a vallások mindazzal, amik, és amit kijelentenek, olyközel állnak az emberi lélekhez, hogy legkevésbé a pszichológiánaszabad őket figyelmen kívül hagynia.
GW. 11. köt. 125. old.
Az emberi szellem már évezredek óta fáradozik a lélek szenvedéseinek enyhítésén, talán a testi szenvedésekkel való törődéstmegelőzően. A lélek „üdve”, az „istenek kiengesztelése”, a „perils of the soul”, a lélek veszedelmei nem tegnapi problémák.
 A vallások lélekgyógyító rendszerek 
a szó legsajátabb értelmében s a legnagyobbmértékben. Hatalmas képekkel szemléltetik, mekkora a lelki dilemma.

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->