A tudományról való viszonyáról, ma itt, átfogó és komolytanulmányokkal szembesültünk. É
n
- röviden- egyházihovatartozását kívánom fölemlíteni, mert Bálint Gábor egyolyan korban élt, amelyben az egyházhoz való tartozás isrányomta bélyegét, a tudományos érvényesülésre.Dr. Obruzsánszky Borbála - a mai konferencia egyik kiválóelőadója, a Magyarországi Unitárius Egyház lapjának, azUnitárius Életnek 2006. május-júniusi számában "Egykorikeleti nagy utazónk nyomában" című tanulmányában - BálintGábor naplótöredékére hivatkozva, elmondja, hogy a RómaiKatolikus Egyház szertartása szerint megkeresztelt BálintGábor nem rokonszenvezett egyháza külsőségeivel.Naplótöredékéből kiderül, hogy már, mint kisiskolásra, negatívhatást gyakoroltak
-
többek között- a templomban elhelyezettszentek szobrai. Az akkori bigott, dogmatikus egyházineveléssel szembeni ellenszenve miatt többszöri iskolaváltoz-tatásra kényszerült, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon, apüspöki líceum növendékeként - szülei kívánságára - papnakkészült. Azonban - a saját bevallása szerint az itt látottakés hallottak, sem testileg, sem lelkileg nem szolgáltákelőmenetelét. Ennek következtében,
még
az Orosz Birodalombainduló Bálint Gábor, 1870-ben szakit a Római KatolikusEgyházzal és az Unitárius Egyház híveihez csatlakozik.Amint ismeretes az 1568-ban lezajlott tordaiországgyűlés a vallásszabadság kihirdetésével tette lehetővéannak az Unitárius Egyháznak a megalakulását, amelyelvetette a zsinati határozatoknak Krisztusnak és aSzentléleknek Istenné való nyilvánítását s az Isten személyiés lényegbeli egységének hirdetésével és a földi élet