Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
8Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Szondi teszt - leírás

Szondi teszt - leírás

Ratings: (0)|Views: 857 |Likes:
Published by wormbone

More info:

Published by: wormbone on Jan 03, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/26/2013

pdf

text

original

 
1
A Szondi-teszt
A Szondi-teszt egy, a XX. század harmincas éveiben keletkezett, 1947-ben publikált pszichológiai vizsgálati eszköz. Nevét alkotójáról, Szondi (Sonnenschein) Lipót magyar származású svájci pszichiáterről kapta. Jellegét tekintve az
averbális,
 
 projektív,
 
választásos
 tesztek sorába tartozik (hasonlóan például a Lüscher-teszthez). A teszt felvétele során a vizsgáltszemély (vsz.) pszichiátriai kezelés alatt álló személyek arcképét osztályozza aszerint, hogyazokat rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek találja-e. Szondi szerint minden emberi választás – így a teszt képeinek rendezése is – ösztönök által befolyásolt. A vsz. választásainak elemzésealapján megrajzolható az
ösztönprofil 
, ebből pedig prognosztizálhatóak a számára kínálkozósorslehetőségek (sorslehetőségek alatt értsd az egyénre jellemző cselekvési tendenciákat, melyek  jó eséllyel elvárhatók, bár nem szükségszerűek).Mind a Szondi-féle
 sorsanalitikus ösztönrendszert,
mind a rá épülő tesztet számos elvi ésmódszertani kritika érte az idők folyamán. Ennek ellenére a Szondi-teszt - jelentős számúklinikai pszichológus véleménye szerint - megbízható és hasznos segédeszköz a diagnosztikusfolyamatban.Szondi Lipót pszichiátriai gyakorlatában kiemelt szerepet kapott a páciensek családihátterének föltérképezése, a családfakutatás. Spontán megfigyelései, majd szisztematikusvizsgálatai nyomán alakította ki elméleti magyarázó rendszerét, amely a sorsanalízis nevet kapta.A sorsanalízis kiinduló feltevése, hogy az ember élete (sorsa) választások sorozatában bontakozik ki: az ember választ magának foglalkozást, ismerősöket, partnert, családot, és végsősoron döntéseivel implicite önmaga választja ki betegségeit és halálát is. A családfakutatásokbólszerzett tapasztalatok arra vezették Szondit, hogy e választások csak részben tekinthetők azegyén szuverén döntésének; a választások jellege családon belül igen gyakran bizonyosmintázatokat követ. Adódott a következtetés, hogy életünk során választásainkban ösztöneink  befolyást gyakorolnak ránk, s ezeket az ösztönöket annak rendje s módja szerint genetikusanörököljük. A sorsanalízis így részben megtévesztő fogalom, hiszen a sors mai értelmezésbenvalami elkerülhetetlent, valami szükségszerűt jelent.
 
2
A Szondi által
 sorsnak 
nevezett életút viszont inkább csak valószínűség. Az ösztönök determinánsok helyett tendenciaforrások, amik között - Szondi megnevezésében - az állásfoglalóego segítségével tudunk választani.A sorsanalízis kulcsfogalma tehát az ösztön. Szondi úgy találta, hogy az ember ösztönösműködése végső soron négy ún. ösztönkörre redukálható. Mindegyik ösztönkör egy-egy sajátos biopszichológiai célt szolgál. E négy ösztön mindegyikét két-két további ún. ösztöntényező (maiterminológiával már inkább szükséglet) alkotja. Az elmélet szerint tehát összesen nyolcösztöntényező létezik, melyek optimális esetben párba rendeződve szolgálnak egy-egy föléjük rendelt biopszichológiai célt.A Szondi-teszt ennek a nyolc ösztöntényezőnek a mérésére lett megszerkesztve, hogy belőle láthatóvá váljanak az egyén szükségletei. A tesztben mindegyik ösztöntényezőre egy-egy betűjellel vagy betűkombinációval hivatkozunk, például
e
,
hy
,
stb. Minden ösztöntényezőt jellemez egy minőségbeli megnyilvánulási forma és egy intenzitás. A minőségbelimegnyilvánulási forma eldönti, hogy az adott ösztöntényező aktuálisan milyen iránybanműködik, illetve egyáltalán működik-e, az intenzitás pedig ennek erejéről ad jelzést. Amegnyilvánulási formákat összefoglaló néven ösztöntörekvéseknek nevezzük. Azösztöntörekvések teszt által mérhető iránya négyfajta lehet: pozitív, negatív, megosztott (vagyambivalens) és megnyilvánulás nélküli.A nyolc ösztöntényező tehát különböző intenzitással és különböző minőségirányokkal uraljaa személyiséget. Lelki betegséghez – vagy ahogy Szondi nevezi:
ösztönbetegség
hez az elméletalapján így az vezethet, ha mondjuk:
 
két összetartozó ösztöntényező (szükséglet) nem képes ugyanazt a biopszichológiai céltszolgálni, mert mondjuk az egyik ezek közül az állásfoglaló ego által elutasított
 
két összetartozó ösztöntényező közül az egyik talál szükségletkielégítő helyzetet éstárgyat a másik viszont nem, így annak ellenére, hogy a szükséglet az állásfoglaló egoáltal jóváhagyott, kielégülésre és a felettes ösztöncél megvalósítására az egyén képtelen
 
az egyik ösztöntényező öröklötten gyenge (konstitúciós gyengeség) stb.
 
3
 A teszt működési elve
A teszt mind a hat sorozata 8–8 olyan ösztönbeteg fényképét tartalmazza, akiknek diagnózisa, kórtörténete és családi háttere pontosan ismert. A teszt működése a hasonló hasonlótválaszt elvén alapul, vagyis a vizsgált személy azokat az arcképeket fogja rokonszenvesnek találni, amiken ugyanazok a tendenciák lelhetők fel, mint saját magában. A vizsgálat tehát azzala feltevéssel él, hogy ösztöntörekvéseink az arcunkra vannak írva, és ezek annál inkábblátszódnak, minél erősebbek az öröklött ösztöntörekvések.
 Az ösztönkörök és ösztöntényezők jelentése
Szondi valamennyi pszichoanalitikushoz hasonlóan nem kívánt éles határvonalat vonni beteg és egészséges ember közé. Alapállásuk szerint a személyiséget mozgató
 strukturálistényezők 
egészséges és lelki betegek között azonosak, s csak a mozgató
tényezők dinamikájában
 térnek el.Szondi így az ösztönkörök és ösztöntényezők felírásánál olyan
 strukturális
rendszertszeretett volna felvázolni, ami minden emberre -, független az adott ember egészségi állapotától -érvényes, s a strukturális rendszert mozgató olyan hajtóerőket szeretett volna megfogalmazni,amik a lelkileg egészséges ember megbetegedéséhez vezetnek, de ugyanúgy a betegbőlegészségest is csinálhatnak.Megfigyelései során Szondi arra a következtetésre jutott (melyből strukturális-dinamikusrendszere következett), hogy a korában használatos betegség-nevezéktani illetve tünetimegjelölések jó néhány osztálya (például szadizmus, hisztéria, paranoia stb.) olyan betegeketazonosít, akiknek betegsége egy-egy különálló szükséglettel kapcsolatos. Szondi így hosszúmegfigyelések és kutatások után összekapcsolta a betegségtípusokat és ösztöntényezőket,melynek eredménye az alábbi, Szondi szerint minden emberre jellemző strukturális rendszer.

Activity (8)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 hundred reads
1 thousand reads
13Scorpion13 liked this
Helga Müller liked this
13Scorpion13 liked this
Csutoras György liked this
Csutoras György liked this
Aniko Balogh liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->