MAsODIK KONYV

Eiso fejezet

A regieknek a lelekre vonatkoz6, rank maradt 412 a elmeleteirol legyen elegendoJennyit mondanunk. Most pedig, mintegy ujrakezdve a dol-

got, lassunk hozza es probaljuk meghatarozni; hogy mi a lelek, es milyen lehetne a legaltalanosabb, rea vonatkoz6 definfci6.

A letezdk egyik nernenek- a szubsztanciat mondjuk, s ez egyik ertelemben az anyag, ami onmagaban nem ez-a-valami,s masik ertelem-

I ben az alak es a forma, amin mar ezt-a-valamit

i

I ertjuk, harmadik ertelemben az, ami ezekbol

valo, Az anyag: lehetdseg, a forma: teljesultseg. Ez ut6bbit k etfelekeppen ertjiik: ahogy a tudast es ahogy az elmelkedest.P

Ugy tetszik, nilnyomoreszr a testek a szubsztanciak," megpedig a termeszeti testek: ezek ugyanis principiumai a tobbinek." A termeszeti testek koziil nemelyek elettel rendelkeznek, rnasok nemvEletnek az onmaga altaI val6 tenye-

49

szest, novekedest es fogyast nevezziik, E szerint minden termeszeti test, amelynek elete van, szubsztancianak tekinthetd, megpedig az oszszetett szubsztancia ertelmeben, De minthogy masreszt ez a testilyen meg ilyen-azaz olyan, ami elettel rendelkezik -, a lelek bizonyara nem lesz test. Hiszen a test nem azok koziil val6, amiket alanyr6l allltunk: 0 maga letezik alanykent es anyagkent, A leleknek tehat sziiksegkeppen abban az ertelemben kell szubsztancianak Jennie, hogy 0 a potencialisan elettel bir6 termeszeti test formaja, Mdrmost a szubsztancia teljesiiltseg. A lelek tehat ilyen testneka teljesiiltsege. Ezt pedig ketfelekeppen ertjiik: ahogy a tudast es ahogy az elmelkedest, Nyilvanval6, hogy a lelek a tudas ertelmeben vett teljestlltseg, mert azalvas is es az ebrenlet is benne foglaltatik a Ielek megleteben, Nos, az ebrenlet az elmelkedesnek, az alvas ellenben a tudds tevekenyseg nelkuli birtoklasanak felel meg. Keletkezesenek sorrendje szerint pedig ugyanabban az egyedben elobbre val6 a tudas. Ezert a lelek: apotencialisan elette1 bir6 test-

41% b nek elsd teljesultsege, Ilyen az a test, amdynek szervei vannak. Szervek a novenyek reszei is, de te1jesen egyszeriiek, peldaul a lomb a magburok vedoszerve, a magburok meg a mage, mig a gyokerek a szajnak felelnek meg, hiszen mindketto a tiplalekot veszi fo1.

~o

Ha tehat altalanossagban kell valamit allltanunk minden lelekrol, akkor azt mondhatjuk r6la, hogy elsd teljesultsege a szemekkel blr6 termeszeti testnek. Ezert nem is kell kutatnunk, hogy egy-e a lelek es a test, ahogy azt sem kutatjuk, hogy egy-e a viasz meg az alakja, sem pedig altalaban, hogy egy-e minden egyes targy anyaga es az, amie az anyag. Mert az egy es a let kifejezeseket tobb ertelemben hasznaljuk ugyan, de elsddlegesen a teljesiiltseg ertelmeben,

Nos, altalanossagban megmondtuk, mi a lelek, ugyanis, hogy egy dologban uralkod6 szabalyszeriiseg ertelmeben vett szubsztancia, Ez pedig az ilyenes ilyen testnek a mivolta,aklircsak ha valamely szerszam - pelddul a balta - termeszeti test volna, Ennek ugyanis a balta volta lennea szubsztancidja, s ez lenne a lelke is. Ha ez tole kiilon vainek, nem volna balta tobbe, csak nevleg, De mostani auapotaban megis balta. Am a lelek nem il yesfele testnek mivolta es szabalyszenfsege, hanem egy meghatarozott terrneszeti teste, amelyonmagaban blrja mozgasanak es nyugalmanak okat, A testreszekkel kapcsolatban is elmelkedni kell azon, amit mondtunk. Ha ugyanis a szem elOleny volna, a'latas volna a lelke: ez ugyanis a szemnek a szabalyszeruseg errelmeben vett szubsztanciaja. A szemgoly6 meg anyaga a latasnak: ha ez eltdvozik belole, nem 1esz tobbe szem,

csak nevleg, mint akobQl val6 vagy a festett. De azt, ami a reszrdl allfthato,az egesz 80 testre kell vonatkoztatnunkj mert mikent a resz a reszhez, ugy viszonylik az egeszerzekeles az egesz erzekelo testhez mint erzekelohoz. A potenciilis elOlen y pedig nem az, amelyik mar elvesztette a lelket, hanem amelyikben megvan. A mag es a gyiimolcs ilyen test potencidlisan.

Amilyen ertelemben teljesilltseg a vagas es a latas folyamata, olyarrertelemben az ebrenlet is az,ahogypedig a lads es aszerv kepessege

413 a beteljesultseg, olyan ertelemben az a lelek.

A test pedig a potenciilisan letezo.Mikent a szem: pupilla es Iatokepesseg, ugy a lelek es a test is egyii ttveve.adjakazelolenyt. Tehat vilagos, hogy sem a lelek nem valaszthat6 ela.testtol, .sem pedig - ha reszekreoszlik - a reszei. Nem egyeb ugyanis, mint a test egyes reszeinek teljesultsege, Bar egyes res zeit ebben mi sem akadalyozza, nem leven teljesultsegei semmifele testnek. Nem vilagos tovabba, hogy vajon olyan ertelemben teljesultsege-e a testnek a lelek, mint a haj6sa haj6nak.8 - Nos, nagyjab61 ezekkel a vonasokk al irjuk le es hatarozzuk meg a lelket.

Masodik fejezet

Mivel a homalyosabb, de inkabb szembettlnd dolgokbol lesz a vilagos es definici6 utjan jobban megismerhetd, meg kell probalnunk masfelol, ilyen uton is megkozelttenia lelket. A meghatarozasnak ugyanis nemcsak a tenyallasokat kell rnegvilagitania - ahogy a legtobb meghatarozds teszi -, hanem benne kell foglaltatnia es ki kell belole tfinnie a dolog okanak is. Jelenleg azonban a szillogizmus konkluziojahoz hasonlitanak a meghatarozasok." Peldaul, hogy mi a negyzetesites: egy nem egyenlO oldahi negyszog es egyegyenlO oldalu, derekszogU negyszog tertiletenek egyenlosege." Az ilyen meghatarozas konklUzi6 modjara fogalmazott. Am aki azt mondja: a negyzetesites a kozeparanyos megszerkesztese, az a dolog okat mondjameg.

. Nos, vizsgalodasunknak az a tetel a kiindul6- pontja, hogy a lelkes leny a Ielektelentfil azelet

altai kiilonbozik. Minthogy pedig az elet kifejezest tobbfelekeppen alkalmazzuk, akkor mondjuk egy dologrol, hogy el, ha a kovetkezdknek esak egyike is jelen van benne: esz, erzekeles, a helyvaltoztatassal kapesolatos mozgas es nyugalom, a taplilkozassal osszefuggo mozgds, valamint a fogyas es a novekedes, Ezert a novenyek is valamennyien elevennek mlnosulnek: hiszen latjuk, hogy benniik is van olyan kepesseg es prindpium, amelynel fogva ellentetes helyeken novekszenek es fogynak. Mert nem ugy :Hl a dolog, hogy folfele novekszenek, lefele meg nem, hanem minden, ami tenyeszik, egyarant no mindket iranyba es mindenfele, s mindaddig el, amlg esak taplalekot tud magahoz venni. Az eletnek ez a formaja a tObbitol kiilonvaltan is elofordulhat, a tobbi azonban nemfordulhat elo nelkule a halando lenyekben. Vilagosan Iatszik ez a novenyeknel, bennuk ugyanis semmifele mas kepessege nines meg

413 b a Ieleknek, Az elet tehat e princlpiumnal fogva van meg valamennyi elOlenyben; am az allati jelleg elsosorban az erzekeles alapjan van meg benniik, mert azokr61 is, amelyek nem mozognakes nem valtoztatjak helyiiket, de erzekelessel rendelkeznek, azt mondjuk, hogy allatok es nem csupan azt, hogy elnek,

Az erzekelesbol elsosorban a tapintds van meg valamennyiiikben. Am ahogy a taplal-

~-

koz6kepesseg kiilonvilllat a tapintastol es minden erzekelestol, ugy a tapintas is kiilonvaIhat az erzekeles tobbi fajtajat61. Taplilkoz6kepessegnekpedig a lelek ama reszet nevezziik, amelynek a novenyek is reszesei. Az allatok, ugy iatszik, valamennyien rendelkeznek tapint6- erzekkel. Hogy e kettdnek mi az oka, azt kesl:Sbb mondjuk el.G

Most ellenben csak annyit jegyezziink meg, hogy a lelek az emlltett tevekenysegek princlpiuma, s ezek hatarozzak is meg: tdplalkozas, erzekeies, gondolkodas, mozgas, Vajon ezek mindegyike lelek-e, vagy pedig resze a leleknek, s ha resze, vajon olyan ertelemben-e, hogy csupdn definlci6ja szerint, vagy ugy, hogy helye szerint is elkiilonftheto? Ezt nemelyikneI nem nehez belatni, egyik-masiknal azonban ketseges. Mikent ugyanis a novenyeknel latjuk, hogy nemelyek koziiliik szetvagva es reszeikre kiilonvilva is tovabb elnek, minthogy a bennuk leva .lelek teljesultseg szerint minden egyes novenyben egy, potenciaIisan azonban tobb; es ugyanfgy Iatjuk a dolgot a szetvdgott rovaroknil - am ott a lelek egyeb sajatossagait is Igy Iatjuk, Mindket resznek van ugyanis erzekelese, helyv:Htoztamsaes mozgdsa, De ha erzekelese van, akkor kepzelete es torekvese is van: mert ahol erzekeles, ott fajdalom es gyonyor is talalhato, s ahol ezek vannak, ott sziiksegkep-, pen jelen lesz a vagy is.

Az eszrol, azaz az elmelkeddkepessegrol azonban nemigen vilagos semmi sem, ugy Iatszik azonban, ez a leleknek kulon neme, es egyediil ez az, ami orokkeva16kent a muland6- t61 kulonvalhat, Az eddigiekbol vilagos, hogy a lelek tobbi resze, mint nemelyek alHtjak, nem elkiilOnitheto,10 am az is vilagos, hogy definlciojukban kiilonbozdek. Hiszen mas dolog erzekelonek es mas velekedonek lenni, ahogy az erzekeles is . kulonbozik a velekedestol. Hasonl6 a helyzet a lelek emlitett tobbi kepessegevel is. Tovabba nemely elolenyben ezek mind megvannak, nemelyikben nehany,masokban viszont egyetlen csupan, Ezen az alapon kiilon-

414 a boztetjuk meg az elOlenyeket. Hogy mi az oka ennek, azt kesobb kell megvizsgalnunk.P Hasonl6an vagyunk az erzekekkel is: nemelyekben mind megvan, masokban egyik-mdsik, ismet masokban egyediil a legszuksegesebbik, a tapintas,

Minthogy ketfelekeppen ertjiik azt, a",ivel /liink es erzekeliink, mikent azt is, amioel megismeriink- ez ut6bbit ertjiik egyreszt a tudasra, masreszt a lelekre, mert mindkettejukrdl azt mondjuk, hogyveliik tudunkvalamit-hasonl6 a helyzet azzal, ami/ol egeszsegesek vagytlllk: ez egyreszt az egeszseg, masreszt a test egy bizonyos resze vagy egesze, Kozuluk a tudas es az egeszseg: alak esegy bizonyos forma, tovabba szabaly-

szertisege es mintegy mdkodese annak, ami magaba fogadja oketo Az egyikaze, ami megismerni, a masik, ami egeszsegesnek lenni kepes. Mert ugy tfinik, a cselekvok mtikodese ama dolgokban van meg, amelyek hatast szenvednek el, es egy bizonyos allapotba keriilnek. A lelek az, aminek reven elsodleges ertelemben eliink, erzeke1iink es gondolkodunk. Ezert nyilvan egy bizonyos szabdlyszertiseg es forma a lelek, nem pedig anyag es alany. Miutan ugyanis a szubsztancia kifejezest, mint mar mondottuk, harem ertelemben hasznaljuk, melyek egyike a forma, masika az anyag, a harmadik pedig az, ami e kettobol au; kozultik az anyag potencia, a forma teljesultseg; mivel pedig az, ami kettejukbdl an, Ielkes leny - ezert nem a test a lele k teljesultsege, hanem a lelek valamely teste. Ezert helyesen okoskodnak, akik azt tartjak, hogy se test nelkul nincsen, se nem test a lelekz mert nem test ugyan, de valamije a testnek, s ezert testben van, megpedig valamely meghatarozott testben, nem pedig, mint a. regiek hittek, akik cssk beleillesztettek a test be, nem f(izve hozza annak meghatarozasdt, hogy melyik es milyen test ben lehet lelek, j61- Iehet meg csak latszatra sem fogad magaba akarmilyen test akarmilyen le1ket. A mi fejtegetesiink szerint ugy tortenik ez, ahogyan az ertelem is megklvanja, Mert minden dolog

teljesultsege termeszetenel fogva a potenclalisan letezdben es annak sajatos anyagaban lehet meg.

Nos, hogy a lelek valami teljesiiltseg es szabalyszerusege annak, ami potenelalisan ilyen, az az elmondottakb61 vilagos.

.. ~

Harmadik fejezet

A leleknek emlltett kepessegei, mint mondottuk, nemely eloben mind megvannak, masokban csak egy resztik, nernelyekben meg csak egyetlenegy. Az eml1tett kepessegek pedig ezek: tapIalkoz6-, torekvo-, erzekelo-, helyvaltoztato, mozgast vegzo, gondolkodokepesseg, A novenyekben csak a taplaIkozo van meg, mas eIokben ez is es az erzekellSkepesseg

is. Ha pedig az erzekeles megvan benne, akkor 414 b torekvokepessege is Iesz r a torekves ugyanis

vagy, indulat es ldvdnsag. Az erzekek egyike,

a tapintds meg kivetel nelkul minden aIlatban megvan. Amiben jelen van az erzekeles, abban

a gyonyor- es fajdalomerzet, a gyonyor es fajdalom megkulonboztetese is megtalalhato, amikben pedig ezek megvannak, azokban vagy

is van: ez ugyanis a kellemesre irlinyulo torek-

yes. Rendelkeznek tovabbd az ilyenek a tap-

laIek erzekelesevel is: a tapintas ugyanis a clp-

lalek erzekelese, mert szilard es folyekony, meleg es hideg anyagokkal taplalkozik minden elO, es az ezekre icinyu16 erzekeles a tapintas, amely a tobbi erzekelhetdre [arulekoean vonatkozik csupan, A zaj ugyanis, vagy a szln vagy a szag semmivel se jarul hozza a tapldlkozashoz, az Iz ellenben egyike a tapinthat6knak. Az ehseg es a szomjusag meg vdgyodas, megpedig az ehseg a szaraz es meleg utan, a szomjusag a hideg es eseppfoly6s utan, az Iz pedig mintegy fUszere ezeknek. Tisztazni kesobb kell ezt a

kerde 12 k'

er est, most esa annyit klvanunk megje-

gyezni, hogy amely elolenyeknek tapintasuk van, azokban jelen van a torekves is. A kepzeletet illetoen nem vilagos a dolog, es kesobbi vizsgalodasra szorul.P

Nemelyekben ezeken klviil meg a helyvaltoztatas kepessege is megvan, masokban meg, peldaul az emberekben - es ha van mas ilyen vagy magasabb rendii leny, akkor abban is ...; a gondolkodokepesseg es az esz,

Nos, nyilvanvalo, hogy a lelek definki6ja ugyanazon ertelemben egy, mint a mertani idome; mert ott sines idom a haromszogon es a tobbinklvul, es itt sines lelek az emHtetteken kiviil. A mertani idomokra vonatkoz6an is £01- vazolhatnank egy'kozos definici6t, amely valamennyire illenek, de amely nem sajatos definfci6ja egyik idomnak sem. Hasonlokeppen an a

60

dolog a lelek emlltett fajtai tekinteteben. Ezert

hat nevetseges ezekre es mas hasonl6kra vonatkoz6an a kozos definici6t keresniink, amely a letezdk egyikenek sem lesz sajatos definici6ja,

sem pedig a sajatos es tovabb mar nem oszt-

hat6 formara14 nem vonatkozik, es nevetseges

nem torodniink a sajatos definici6val. A mer-

tani idomokkal es a lelekkcl hasonl6 a helyzet.

A sorban utana kovetkezoben ugyanis - mind

az idomok, mind az elolenyek eseteben - potencialisan megvan a korabbi, peldaul a negyszogben a haromszog es az erzekelokepesseg-

ben a tapl:ilkoz6kepesseg. Ezert kutatnunk kell, hogy mindegyikiiknek mi a lelke: mi a novenye,

es mi az embere vagy az allate, Meg kell vizsgalnunk, miert kovetkeznek ilyen sorrendben. 415 a A taplalkozokepesseg nelkul ugyanis nem lete-

zik az erz ekelokepesseg, mfg a novenyeknel

a taplalkozokepesseg, az erzekelotol fiiggetleniilve van jelen. Tovabba a tapintas nelkul a tobbi erzek egyike sem fordul elo, a tapintas ellenben elOfordul a tobbi erzek nelkul is:

sok :illatnak ugyanis se latasa, se hallasa,-' se szagloerzeke nines. Az erzekelok koziil nemelyekben megvan a helyvaltoztatas kepessege, masokban nines meg. Vegiil es a legkevesebbjiikben van meg az ertelem es a gondolkodas, Amelyek ugyanis a haland6 lenyek kozul rendelkeznek ertelemmel, azokban jelen van a tobbi

61

kepesseg is, mig azoknak, amelyek az osszes tobbivel rendelkeznek, nem mindegyikeben van ertelern, hanem egy reszuknek meg kepzelete sines, masoknak meg csak az van.

A teoretikus esz mas fejtegetes tdrgya, Hogy az ezek mindegyikere vonatkoz6 definlci6 a leleknek is legsajatabb definici6ja, az nyilvanvalo,

Negyedik fejezet

Aki· ezeknek a vizsgalatat akarja elvegezni, sziikseges, hogy mindegyikiikrlSl megallapltsa: mi az, Majd pedig, hogy ugyanigy megvizsgalja a veliik osszefiigglS dolgokat es egyebeket.16 Hamindegyikukrdl meg kell mondanunk, hogy mi az, peldaul hogy mi a gondolkod6- vagy az erzekellS- vagy a taplalkoz6kepesseg, akkor eldbb azt kell megdllapttani, hogy mi a gondolkodas es az erzekeles. Definici6 szerint18 ugyanis a lehetdsegeknel elobbre val6ak a m(ikodesek es tevekenysegek. Ha ez fgy van, s ezeknel is eldbbre val6, hogy a targyakr61, amelyekre vonatkoznak, mar elme1kedniink kellett legyen, akkor ugyanezen oknal fogva mindenekellStt ezeket kell meghatdroznunk, peldaul a taplalekot, az erzekelhetlSt es a gondolhat6t.

EllSszor tehat a taplalkozasr6l es a nemzesrlSl ken sZ6lnunk. A clpW6 lelek ugyanis a tob-

63

biekben is megvan, s a lelek elso es legaltalanosabb kepessege, ennek reven van jelen azelet valamennyi lenyben, Ennek funkci6ja a nemzes es a tapldlkozas. A2 elOknek ugyanis, amennyiben fejlettek es nem nyomorekok, illetve nem spontan modon keletkeztek.P legtermeszetesebb cselekedetiik, hogy egy masikat hoznak letre, olyat, amilyenek ok maguk, az allat al1atot, a noveny novenyt, hogy ameny-

41 ~ b nyire tOliik telik,18 reszuk legyen az orokkevaloban es az isteniben. Mert erre torekszik minden, es evegett cselekszi, amit termeszete szerint cselekszik. (A mi vegett kifejezes pedig kettos ertelmfi: egyreszt azt jelenti, hogy mi eelbol, masreszr, hogy minek a javara.) Mindegyikiik tehat>- minthogy nemtud az orokkeval6- ban es isteniben folytonos letezes reven reszesulni, mert a haland6 lenyek egyike sem kepes mindvegig megmaradni szdm szerint egynek es ugyanannak - ugy veszi ki reszet, ahogy teheti, az egyik inkabb, a masik kevesbe, S fOnnmarad - j611ehet nem a maga - valami olyan, amilyen a maga volt, s ami szam szerint nem egy vele, am fajtattekintve igen.

A lelek az elO test aka es prindpiuma. E kifejezeseket azonban tobbfele ertelemben hasznaljuk, Hasonlokeppen a lelek is hiram ertelemben ok: mert forrasa is a mozgasnak meg dija is, es a lelkes testek SZllbsztancMjakent is ok

a lelek.19 Hogy a szubsztancia ertelmeben vett ok a lelek, az vilagos: a letezesnek ugyanis minden dologban a szubsztancia az aka, az elet pedig letezese az eloknek. Az elet aka es principiuma meg a lelek. Tovabba a teljesultseg: szabalyszenisege annak, ami potencialisan letezik.

Nyilvanvalo, hogy a mi vegett ertelmeben is ok a lelek, mert ahogyan az esz valami vegett alkot, ugy a termeszet is, es ez a valami a celja, Ilyesmi az allatokban - megpedig termeszetuknel fogva - a lelek, Mert minden termeszeti test a lelek eszkoze - mind az allatoke, mind a novenyeke -, es mintegy a lelek vegett van. De kettos errelemben hasznaljuk a mi vegett kifejezest: egyreszt azt jelenti, hogy mi dlb61, masreszt, hogy minek a javara.

De a terbeli mozgasnak is elsa forrasa a lelek.

Ez a kepesseg azonban nines meg minden elOben. A valtozas es a novekedes is a lelek altal megy vegbe, Az erzekeles ugyanis egy bizonyos valtozasnak ttinik, ami pedig nem reszesul lelekben, az nem is erzekel. Hasonl6 a helyzet a novekedessel es a fogyassal: semmi sem fogy vagy novekszik termeszetenel fogva, ami nem taplalkozik, es nem taplalkozik semmi, ami nem reszese az eletnek. Empedoklesz helytelenul beszelt errol, mert hozzatette, hogy a lefele iranyulo novekves a novenyekben, amelyek

arra eresztik gyokereiket, azert van meg, mert a foldnek eza termeszetes mozgasa, a folfele

416 a novekves meg, mert az a tuze. De a fllfeN es lefel« kifejezeseket sem fogja fol helyesen, mert a folfele es lefele nem azonos az osszes eloUny es a mindenseg szamira.2O Hiszen ami a fej az allatoknil, az a gyoker a novenyeknel, ha az eszkozoket funkci6ik szerint mondjuk azonosnak vagy kwonbozOnek. Azonkiviil mi az, ami az ellenkezo irinyokba toro tiizet meg foldet osszetartja? Mert szet fognak szakadni, ha nem lesz, ami ezt meggatolja, .Ha pedig lesz ilyesmi, akkor az lesz a lelek, az lesz a gyarapodis es a taplalkozas oka.

Nemelyeknek ugy tetszik, hogy a tfiz termeszete a tiplilkozasnak, es a novekedesnek a fe1- tetlen oka. Az elemek kozw ugyanis egyediil ez latszik taplilkoz6nak es novekedonek. Ennelfogva folteheti valaki, hogy a novenyekben es az allatokban is ez lesz az, ami e folyamatokat [etrehozza. Bizonyos ertelemben egyiitt hat6 ok ugyan, de a feltetlen ok nem eZ,hanem inkabb a lelek, A tfiz novekedese ugyanis, amig csak gyulekony anyag van jelen, a vegtelenig tart, a termeszet :Htal ·osszeillitott dolgoknak meg kivetel nelkul van hataruk es mertekiik a nagysagban es novekedesben ; am ezek a tulajdonsagok a lelek esnem a tfiz sajatjai, es inkabb a szabalyszeniseghez, semmint az anyaghoz tartoznak.

Mivel pedig ugyanaz a lelki kepesseg tap-

la16 is, nemzo is, szukseges, hogy eloszor a taplalast hatarozzuk meg, mert ez az funkcio kiilonbozteti meg a tobbi kepessegtdl, Ugy lat-

szik, hogy az ellentetes az ellentetesnek tdpldleka, de nem barmelyike, hanem amelyeknek nemcsak keletkezesiik, de novekedesuk is egymasbol fakad. Mert sok dolog egymasbol keletkezik, de nem mindannyian mennyisegek: peldaul az egeszseges a betegbdl Iesz.w Am ugy latszik, amelyek egymasbol novekszenek, azok

sem azonos m6don taplalekai egymasnak, ha-

nem a viz taplaleka a tfiznek, a tfiz ellenben nem taplalja a vizet. Az egyszerd testeknel tobbnyire

ez a helyzet: az egyik a taplalek, a misik a tip-

Ialt, De itt egy nehezseg meriil fol: nemelyek ugyanis azt allitjak, hogy a hason16 taplalja

a hason16t, mint ahogy a novekedes eseteben tortenik, Masek meg, mint mondottuk, eppen forditva ugy latjak, hogy az ellentetes tapldlja ellentetet, mivel a hasonlo a hasonl6ra nem gyakorol hatast, a taplalek ellen ben megvaltozik es megemesztodik, A valtozas minden dolognal

az ellentetes vagy a kozbiilso allapot fele tart. Tovabba a taplalkozotol szenved hatast a tapHIck, nem pedig amaz a taplalektol, ahogy a 416 b mesterember sem szenved hatast az anyagatol, hanem az szenved otole, mig a mesterember

csak atvalt a tetlensegbdl a tevekenysegbe.

Kulcnbseget jelent az is, hogy vajon ami a testbe jut, elsa vagy utols6 alakjaban tapldIek-e, Ha pedig mindketto az, esak az egyik nyers, a masik megemesztett alakban, akkor azt mondhatjuk, hogy mindket m6don tortenik a taplalkozas: amennyiben ugyanis nyers a tdplalek, az ellentet taplalja ellentetet, amenynyiben pedig megemesztett, a hasonl6 a hasonl6t. Ebbol vilagos, hogy bizonyos ertelemben mindketten helyesen is nyilatkoznak, meg helyteleniil is.

Minthogy semmi sem tapldlkozik, aminek nines resze az eletben, ezert ami taplalkozik, az a lelkes test, mint lelkes, ugyhogy a taplalkozas is a lelkes lenyre vonatkoz6an tortenik, nem jarulekosan. De mas dolog a tdplalek tdpIdlek volta es J!Jarapfto volta. Amennyiben ugyanis a lelkes leny egy bizonyos mennyiseg, annyiban a tdplalek: gyarapit6ja. De amennyiben ez-a-valami es szubsztancia, annyiban a taplalek: taplaleka, Mert az tartja fonn a szubsztanciat, amely addig marad eletben, amtg taplalkozik. Keletkezeset is ez okozza - nem a taplalkozo lenyet ugyan, hanem egy hozza hasonloet, mert neki mar megvan a szubsztancia]a, es onmagat semmi sem hozza letre, hanem fOnntartja esupan.

Igy hat a lelek ilyen principiuma az a kepesseg, amely birtoklojat mint lelekkel bir6t fonn-

68

tartani kepes - a cipWok pedig mdkOd"et~ Iehetove, Ezert a taplalektol megfosztva nem ~ tud meglenni az elaleny.

~Mivel pedig mindent vegsa celja utan helyes elnevezni, a eel meg olyan lenynek a letrehozasa, amilyen az elaleny maga, ennelfogva az elsa lelek alighanem az az era, amely magahoz az elOlenyhez hasonl6t nemz. Minthogy harem tenyezd keriil sz6ba: a tapldlkozo, amivel tapIdlkoZik es a tdpldlrJ, ezert meg kell allapitani, hogy az elsa lelek a taplalo, a lelekkel rendelkezo test a taplalkozo, amivel pedig taplalkozik, az a tapIalek.22 Am az amivel tdpldlnak kife[ezes kettos ertelmti, mint az amivel kormdlfloznak: a kez is az, meg a kormanylapat is. Az egyik mozgat6 es mozgatott, a masik csupan mozgatott.

Mivel minden tdplaleknak emeszthetonek kell Iennie, az emesztest pedig a meleg vegzi, ennelfogva minden lelkes lenyben jelen van a ho. - Nagyjabol tehat megmondottuk, mi a taplalas, teljesen tisztaba [onni a dologgal egy kesdbbi, kiilon fejtegetesnek lesz feladata.23

Otodik fejezet

Miutan ezeket taglaltuk, sz6ljunk altalanossagban az erzekeles egeszerol. Az erzekeles a mozgas es elszenvedes korebe tartozik, mint emlitettiik, ugyanis a valtozas egy fajtajanak ttinik, Nemelyek szerint a hasonl6 is szenved a ha-

417 a sonl6t61. Bogy ez milyen ertelemben lehetseges es milyen ertclemben nem, azt eloadtuk a cselekvesrol es az elszenvedesrdl sz616 altalanos fejtegeteseink ben. 84

Nehezseget okoz az a kerdes, hogy miert nem erzekeljuk magukat az erzekszerveinket, s hogy ezek kulsd targyak hijan miert mem erzekelnek, hol ott megvan benniik a tfiz, a fold es a tobbi elem, amelyek vagy onmagukban, vagy jarulekos tulajdonsagaiknal fogva erzekelhetdek, Nos, nyilvanvalo, hogy az erzekelokepesseg nem aktualisan, hanem csupan potencialisan letezik, ezert nem is erzekel, Ezert itt is az lesz a helyzet, mint a gyulekony anyag esete-

ben, amely nero gyullad roeg onmagdtol, a gy6.jt6anyag nelkul, hiszen fgy onmagat gyujtana meg, es nero volna szuksege az aktualisan letezd ttizre, Mivel pedig az irzikelni kifejezest kettos ertelemben hasznaljuk - hiszen a potencialisan lat6r6l es hall6r6l is azt mondjuk, hogy lat es hall, meg ha eppen alszik is, es ugyanezt illftjuk a mar miikodo szervrol is -, kettds ertelemben beszeliink az erzekelesrol is: mint potenciilisr6l es mint aktualisrol, Szintugy ketfele ertelemben sz6lhatunk az erzekeles targyairol is: emez potencialisan, amaz aktualisan az .

. Fejtegeteseinkben mindenekeldtt tekintsiik azonosnak a hatas elszenvedeset, a mozgast es a tevekenyseget, ugyanis a mozgas is valamifele tevekenyseg, csakhogy - mint masutt kifejtettiik - befejezetlen.s" Marmost a hatast gyakorl6t6l es a tevekenytdl szenved hatdst minden, es aItala mozog. Ennelfogva bizonyos ertelemben a hasonl6t61 szenved, bizonyos ertelemben meg a kiilonbozotc5l, mint mondottuk: a hatast ugyanis a kiilonbozo szenvedi, hapedig mar elszenvedte, akkor mar hasonl6.

De pontosabb megktilonboztetest kell tennUnk a potencialitassal es az aktualitassal kapcsolatban; jelenleg ugyanis altalanossagban sz6ltunk r6luk. Lehet valami olyan ertelemben hozzaertd, ahogy az embert hozzaertdnek

71

mondjuk, mert ama lenyek koze tartozik, amelyek ertenek dolgokhoz es amelyek tudassal rendelkeznek. Aztan lehet olyan ertelemben is, ahogy hozzaertonek azt nevezziik, aki rendelkezik a grammatika tudomanyaval, Ezek mindegyike nem ugyanazon ertelemben kepes valamire, hanem az egyik a fajtaja es az anyaga miatt, a masik meg azert, mert ha akarja, kepes liz elmelkedesre - hacsak valami kiilso tenyezd ebben meg nem akadalyozza, Ismet egy masik ember mar elmelkedo tevekenyseget folytat: aki aktualisan es a sz6 szoros ertelmeben tudja ezt az A-t.

Az e1c5bbiek mindketten - potencialisan hozzaertok leven - aktualisan hozzaertokke valnak, am egyikuk a tanulas reven megvaltozva es gyakran az ellentetes habitusbol atalakulva, mig a masik az aritmetika vagy a grammatika

417 b tevekenyseg nelktili birtokldsanak aIiapotab61 jut el a tevekenyseghea: mas m6don tehat,

Nem egyretti a batds elszenvedese kifejezes sem, hanem egyik ertelemben valaminek az ellentete altaI okozott romlasat ertjlik rajta, masker meg inkabb a hozza hasonlo, aktualisan letezo altaI tortenf megorzeset a potencialisan Ietezonek, mert ez ugy viszonyul ahhoz, mint a lehetoseg a teljesultseghez. Hiszen elmelkedni az kezd, ami birtokaban van a tudasnak. Ez pedig nem valtozas (mert onmaga fele es a teljesult-

sege felehalad), vagy mas fajtaja a valtozdsnak. Ennelfogva nem helyes azt mondani, hogy a gondolkod6 ember megvaltozik, amikor gondolkodik, sem pedig, hogy az epitesz teszi ezt, amikor eplt. Ami tehat az ertelmes es gondolkod6 leny eseteben a lehetoseg szerint valotol

a teljesultseghez vezet, az nem nevezheto ta.ni-----tasnak, hanem mas elnevezesre tarthat szamot. Ami pedig a lehetoseg allapotib61 kiindulva tanul es gyujt ismeretet az aktuilisan Ietezonek es tanit6nak a hatasara, arrol, mint mar mondottuk, vagy azt kell allttanunk, hogy nem szenved el hatast, vagy pedig ket fajtajat kell megkulonboztetniink a valtozasnak: a megfosztottsag allapota fele es a keszsegek es a dolog termeszete fele halad6 valtozast. Az erzekelo len y elso valtozasa a nemzo altal tortenik, es ha a nemzes vegbement, akkor az elOIenyben mar megvan a tudas ertelmeben vett erzekeles, Az aktualis erzekeles meg ugy ertendd, mint az elmelkedes, am kiilonbazik tole annyiban, hogy az erzekszervi mfikodest kivalto tenyezok (a lithat6, a hallhat6 es ugyanigy a tobbi erzekelheto is) ktviilrdl hatnak. Oka ennek, hogy az aktualis erzekeles az egyes dolgokra vonatkozik, a tudas ellenben az univerzalekra, ezek meg bizonyos ertelemben a lelekben vannak. Ezert tollink fligg, hogy valamit akkor gondoljunk el, amikor akarjuk; de mar hogy erze-

73

keljiink valamit, az nem toliink fiigg. Ehhez ugyanis az szukseges, hogy az erzekelhetd dolog is jelen legyen. Hason16 a helyzet az erzekelhetd dolgokra vonatkoz6 tudomanyokkal is, es ennek ugyanazaz oka: hogy az erzekeles targyai egyes es rajtunk kivw levo dolgok.

Am ezekkel tisztaba jonni kesobb is lesz alkalmunk. Most esak annyit allapltsunk meg, hogy mivel nem egyretfi a lehetseges kifejezes hasznalata, hanem egyszer ugy ertjiik, mint amikor azt mondjuk, hogy a gyermekbollehet vezer, masker meg ugy, mint amikor ugyanezt

418 a a felnottrol ill1tjuk, ezert az erzekelllkepesseg kifejezessel is ez a helyzet.

Miutan pedig nines szavunk a kozttik fonna1l6 kwonbseg [elzesere - noha megallapltottuk, hogy kiilonboznek es hogy miben kulonboznek -, a hattist szenvedni es vtiltozni kifejezeseket keU sajatos elnevezesekkent alkalmaznunk. A:z. erzekel5kepesseg, mint mondottuk, potencialisan olyan, amilyen az erzekelheto tirgy aktualisan, Tehat nem-hasonlokent szenvedi el a hatast es ha mar elszenvedte, hasonlova lett es olyanna, mint amaz.

74

Hatodik fejezet

Az egyes erzekekkel kapesolatban eldszor az erzekeles tirgyair61 keU sz6lnunk. Az erzekeles tariJa kifejezest harem ertelemben hasznaljuk. Ket fajtajar61 azt mondjuk, hogy onmaganal fogva, a harmadikrol, hogy jarulekosan erzekelhetd, Az elobbi kettd egyike sajatos targya az egyes erzekeknek, a masik kozos targya valamennyinek. Sajatosnak mondom azt, amelyet nem lehet mas erzekszervvel erzekelni es amelyre vonatkoz6an nem lehetseges tevedesbe esniink - peldaul a latas vonatkozik a szinre, a hallas a zajra, az Izleles az Izre, mig a tapintas targyai kiilonbozoek -, hanem mindegyik erzek ezekrol Itel es esalatkozni nem abban szokas, hogy ez szin-e, vagy az za]-e, hanem abban, hogy mi a szlnes targy es hol van, vagy mi a zajt ad6 tirgy es hol van. Nos, az ilyenekrdl mondjak, hogy sajatos tirgyai az egyes erzekeknek, mig a mozgas, nyugalom,

75

szam, alak, nagysdg: kozos targyak.26 Az effelek ugyanis nem sajatos targyai egyik erzeknek sem, hanem kozos targyai valamennyinek. Hiszen nemely mozgast tapintassal is erzekelhetiink es latassal is. Az erzekeles jarulekos targyarol beszelunk peldaul akkor, ha a feher dolog: Diaresz fia; ezt ugyanis jarulekosan erzekeljtik, mert a feher dolognak, amelyet erzekeliink, ez jaruleka. Ezert az erzekelo mint erzekelo nem is szenved hatast az erzekelttol. 27

Az onmaguknal fogva erzekelhetok koziil elsodleges ertelemben erzekelhetok azok, arnelyek sajatos targyai az erzekeknek es amelyekre az egyes erzekszervek szubsztancia]a terrneszetenel fogva vonatkozik,

Hetedik fejezet

Amire a latas vonatkozik, az Iathato. Lathato pedig egyreszt a szln, masreszt az, arnit korulIrni lehet, de megnevezni nem; amit ezen ertiink, az kesobb lesz vilagossa szarnunkra.P'

A lathato ugyanis: szin.29 Ez pedig az onmaganal fogva lathaton van. Az onmaganal fogva Idthat6 nem definlcioja szerint ilyen, hanem

mert onmagaban birja lathato voltanak okat.30 Minden szin kepes arra, hogy rnozgasba hozza 418 b az aktualisan atlatszot: ez a termeszete, Ezert

nem Iathatunk feny nelkul, hanem minden korulrnenyek kozotta fenyben latunk minden szint. Ezert eloszor a fenyrdl kell megallapitanunk, hogy mi az. Nos hat, a feny valami atlatszo. Atlatszonak pedig azt mondom, ami lat-

hato ugyan, de szigonian fogalmazva nem onmaganal fogva, hanem valami idegen szin altaI. Ilyen atlatszo dolog a levegd, a viz es sok szi-

lard test. Mert nem mint viz vagy mint Ievegf

77

atlatszo ez, hanem letezik egy bizonyos termeszeti sajatossag, amely egyarint megvan mindkettejiikben es az orokkevalo fonti testben is.31 A feny pedig ennek: az atlatszonak, mint atlatszonak az aktualitasa, Am amiben a feny megvan, abban potencialisan megvan a sotetseg is. A feny mintegy szine az atlatszonak, middn az a tfiz vagy effele reven aktualisan atlatszo, mint peldaul a fonti test: mert abban egy es ugyanaz a rulajdonsag van meg.

Nos, hogy mi az atlatszo es mi a feny, azt eloadtuk: nevezetesen, hogy se nem tfiz, se nem test altalaban, de nem is kidramlasa valamel y testnek - .mert eb ben az esetben is valamifele test volna -, hanem a tiiznek vagy mas ilyesminek jelenlete az atlatszoban. Mert ket test egyidejfileg nem.lehet ugyanazon a helyen, es ugyHtszik, a feny ellentete a sotetnek, a sotet pedig az ilyen :Ulapotnak tavollete az atlatszobal. fgy hit vilagos, hogy ennek [elenlete a feny, es hogy sem Empedoklesz nem szolt helyesen, sem pedig, ha meg rajta kiviil nyilatkozott ugy valaki, hogy a feny a fold es a vilag hatara kozott terjed, es egy bizonyos idopontban kozottiik van, esak mi nem vessziik eszre a mozgasat, Ez ugyanis ellenkezik mind az ertelem evidenciajaval, mind a jelensegekkel ~ mert rovid tavolsagon eszrevetlen maradhatna ugyan a mozgas, de hogy kelettol nyugatig ter-

I j

jedve eszrevetlen maradjon, az tul meresz posztulatum.32

A szln befogadoja a szintelen, a zaje a zajtaIan. Szintelen az atlatszo s a Iathatatlan vagy alig lathato, amilyennek a homalyos tfinik. Az atlatsz6 dolog pedig ilyen, de nem amikor aktualisan, hanem amikor potencialisan atlatszo; mivel egyazon termeszet egyszer sotetseg, maskor meg feny,

De nem minden dolog fenyben lathato, ha- 419 a nem ez az egyes dolgok sajatos szlne csupan, Nemelyik dolog ugyanis a fenyben nem lathato, de a.sotetben erzetet kelt, mint peldaul a tiizesnek tetszd es ragyogo testek; ezekre azon-

ban nines kozos elnevezesunk. Ilyen a gomba,

a szaru, a halak feje, pikkelye, szerne, Sajat szin~regyikneksemlitjuk. Hogy ezeket milyen oknal fogva latjuk, mas kerdes, Most csak any-

nyi vilagos, hogy amit a fenyben latunk, szln, Ezert ez nem is latszik feny nelkiil: mert eppen abban all a szin szin-volta, hogy 0 a mozgat6ja

az aktualisan atlatszonak. Az atlatszo teljesiilt-

sege pediga feny, Nyilvanvalo tamijele ennek, hogy ha valaki kozvetlenul a szemere helyezi

a szlnes targyat, nem fogja latni, hanem a szin hozza mozgasba az atlatsz6t - peldaul a leve-

got -, ettol pedig mozgasba jon a vele kozvetleniil erintkezd erzekszerv, Mert Demokritosz

nem beszel helyesen, amikor ugy velekedik,

79

hogy ha a kozeg ures volna, akkor az egbolton egy hangyat is pontosan latnink.33 Ez ugyanis lehetetlenseg, Hiszen mivel a latas az erzekelokepessegre gyakorolt bizonyos hatas altaI jon letre, es mert a latott szintol kozvetlenul nem szarmazhatik a hatas, nem marad mas hatra, mint hogy a kozegtdl szarmazzek, igy szuksegkeppen lesz valami kozeg, Am ha ez iires volna, nem hogy tisztan, de egyaltalan nem latnank,

Hogy rnilyen oknal fogva szuksegszerti az, hogy a fenyben lassek a szin, eldadtuk, A tiiz azonban mindkettdben - mind a sotetben, mind a fenyben - lathato, es ez sZiiksegkeppen igy van, mert az atlatsz6 altala lesz atlatsz6va. U gyanez all a zajra es a szagra is, mert egyikiik sem az erzekszerv kozvetlen erintesevel hozza letre az erzetet, hanem mind a szag, mind a zaj a kozeget mozgatja meg, ez pedig a ket erzek mindegyiket, Ellenben ha magara az erzekszervre teszi valaki a zajt keltd vagy illatos dolgot, az semmifele erzetet nem fog kelteni. A tapintas es az Izleles ugyanigy viselkedik, csakhogy ez most meg nem vil:igos. Hogy miert nem, azt kesobb fejtjiik ki.34

A hangok kozege a levego, az illatoke nevtelen. Mert ahogy a szinnek az atlatsz6 a kozege, ugy a szaggal rendelkezo dolgoknak a kozege egy kozos tulajdonsaga a levegonek es

80

a vlznek, s e tulajdonsag rnindkertejtikben megvan. Mert ugy tetszik, a vlz ben elo allaroknak

is van szaglasuk. Am az ember es minden olyan 419 b szarazfoldi aHat, amely lelegzik, csak belegzes-

kor kepes szagot erezni, Ennek okat is kesobb fejtjiik ki.30

81

Nyolcadik fejezet

Taglaljuk most eloszor a hang es a hallas kerdeset! A hang ketfele: aktu:ilis es potencialis, Nemely dolgokr6l, peldaul a szivaesr6l, gyapjur6l azt mondjuk, nem adnak hangot, masokr6l meg, hogy igen. llyen az ere es a tomor, sima dolgok, mert ezek kepesek hangot adni. Ez pedig annyit tesz, hogy onmaguk es a halloszerv kozott aktualis hangot keltenek. Aktudlis hang mindig valami reven, valaminek iitkOzve es valomiben keletkezik, mert iites altal jon letre. Ezert lehetetlen, hogy egy targy egymagaban adjon hangot, Mas ugyanis az, ami iit es amit iitnek. Ezert a hangot ad6 valaminek utkozve ad hangot, iites pedig nines en mozgas nelkiil. De mint eml1tettiik, nem akarmilyen dolgok iitese ad haagot, mert peldaul a gyapju semmifete hangot nem ad, ha megiitjiik, de mar ad az ere es mindaz, ami sima es oblos. Az ere azert, mert sima, az oblos targyak pedig azert, mert

82.

l

sok iitest vegeznek az elsd utan, minthogya mozgasba hozott ·levego nem tud eltavozni. Tovabba a levegon is hallunk meg a vizben is, noha itt kevesbe, A hangot azonban nem a levego okozza es nem a viz, hanem tomor targyaknak kell egymashoz es a levegohoz iitodniiik. Ez ut6bbi pedig akkor tortenik, ha a levego az iitesnek ellenall es nem folyik szet. Ezert ha gyors es eros iites eri, zajt ad. Sziikseges ugyanis, hogy a suhintas mozgasa megeldzze a levegd szetomleset, akarcsak amikor valaki a homokrakasra vagy homokorvenyre mer gyors csapdst,

Visszhang akkor keletkezik, ha a hatarolo es a szetomlest megakaddlyozo edenyben egy tomegge v:ilt levegd visszaveti a kiilso levegdt, mint a labdat, '0 gy tUnik, mindig keletkezik visszhang, esak nem rnindig veheto eszre, minthogy a hanggal is az a helyzet, mint a fennyel, A feny ugyanis szinten mindig visszaverddik (kulonben nem volna mindenfele vilagossag, hanem a napsiitotte helyeken kiviil sotetseg uralkodnek), de nem mindig ugy verodik viszsza, mint a vizrlSl vagy az ercrlSl, vagy valamely mas sima targyr6l, azaz arnyekot okozva, amivel a feny hat:i.cit vonjuk meg.

Az iiresseget pedig joggal mondjuk a hallds okanak, A leveglS ugyanis iiressegnek tetszik; ez kelt hallasi erzeteket, amikor osszefiigglS es

r l

8;

egyetlen tornegkent mozgasba jon. De szetfolyo termeszete miatt nem ad hangot, haesak

420 a nem sima a megurott targy, llyenkor a sik feliilet hatasara egyszerre egysegge valik a levegd, mivel a sima targy feliilete egyseg, Nos, hangot az ad, ami a halloszervig hatoan megmozgatja a folyamatossaganal fogva egyseges levegdt. A halloszervben a szervvel rokon termeszetti levegf van. Mivel a szerv benne van a levegoben, a kiilso levego mozgasa altal mozgasba jon a belsd is. Ezert nem hall az eloleny minden reszevel, es nem is jarja at at mindenfele a levegd, mivel nem jarja at teljesen a Ievegd, A rnozgasra kepes es eleven lenyben ugyanis nines mindeniitt Ievego, Maga a Ievego konynyen szetaramlo leven hangtalan, . de ha szetaramlasdt megakaddlyozzak, akkor rnozgasa: hang. A fiilben levo levego be van oda falazva, hogy mozdulatlan legyen, es fgy pontosan erzekelje a mozgas osszes kulonbseget, Azert hallunk a vizben is, mert a viz nem hatol be rnagaig a halloszervvel erintkezd levegoig, de - a hangjarat kanyarulatai kovetkezteben - meg a fiilbe sern, Ha ez megis megtortenik, akkor nem hall az ember, valamint akkor sem, ha a dobhartya megbetegszik, mint ahogy nem larunk, ha a szaruhartya betegszik meg. Annak, hogy van-e hallasunk vagy nines, [ele, hogy fiiliink allandoan zug, mint a tulok, A fiilben leva

levegougyanis mindig vegez valami sajatos mozgast. A hang azonban kiilso mozgas es nem a sajatja. Azert is mondjak, hogy az iiressel es zengdvel hall az ember, mert a korulhatarolt levegot magaba foglaloval hallunk.

_ Vajonaz iito vagy a megutott ad-e hangot? Vagy taldn inkabb mindketto, de mas-mas modon: a hang ugyanis mozgdsa annak, ami ugy

tud mozogni, mint a sima test felszlnerdl az utesre elpattano testecskek, Mint mondottuk,

nem minden iito es nem minden megutott ad hangot (peldaul ha ket tfit iitiink ossze), ha-

nem sima feluletfinek kell lennie annak, amit megiitnek, hogy a levegd egyszerre pattanjon

le rola es jojjon rezgesbe, A hangot ado testek kulonbsegei az aktuilis hangban valnak nyHvanvalova, Ahogy ugyanis a feny nelkul nem latjuk a szineket, ugy hang nelkiil sem erzekel-

jiik a hangzas elesseget (azaz magassagat) es tompasagat (azaz melyseget). E kifejezeseket pedig a tapintas kotl!bol atvett ertelemben hasznaljuk: mert az eles rovid ido alatt erosen,

a tompa hosszii ido alatt gyengen mozgatja

meg az erzeket, Nem az eles gyors es a tompa lassu, hanem az egyiktol eloidezett mozgas lesz gyorsasagandl, a masike meg Iassusagandl fogva ilyen. 0 gy latszik, hasonlo vele a hel yzet, mint 420 b a tapintas korebe tartozo elessel es tompaval:

mert az eles mintegy szur, a tompa meg nyom

I

L

azaltal, hogy az egyik rovid, a masik hosszu ideig mozgat, ugyhogy az egyiknek a gyorsasag, a rnasiknak a lassusdg a sajatja,

Ennyit jegyezziink meg a hangrol. A kommunikaci6s hang pedig a lelkes leny okozta hang, mert az elettelenek koziil semminek sines kommunikdcios hangja, hanem csak a hasonlosag alapjan mondjuk, hogy sz6lnak, mint peldaul a fuvola, a lant es azok az elettelen dolgok, amelyek hangterjedelemmel, dallammal es artikulacioval rendelkezd hangot adnak. Ez hasonUt a kommunikacios hangra, minthogy annak is megvannak ezek a tulajdonsagai. De sok allatnak nines kommunikacios hangja, peldaul a verteleneknek es a verrel rendelkezok koziil a halaknak. S ez fgy van rendjen, mert a kommunikacios hang a levegdnek egy bizonyos rnozgdsa, Amelyekrol meg koztiliik azt mondjak, szolnak - peldaul az Akheloosz-beli halakrol -, azok kopoltyUjukkal adnak hangot vagy mas ilyesmivel. A kommunikacios hang ellenben az elOleny altal kibocsatott hang, es nem jon letre akarmelyik testresz segltsegevel. De minthogy minden hangkeltesnek feltetele valami, ami iit, amit iitnek es amiben ez tortenik, ez pedig a levegd, joggal allithatjuk, hogy kornmunikdcios hangot esak az adhat, ami levegot fogad be. A belelegzett levegot ugyanis ket celra hasznalhatja fol a termeszet, ahogy a

86

nye1vre is azIzlelee es a beszed vegett van sziiksege, de koziiliik az Izleles sztiksegszerd, ezert tobbekben van jelen, a megertes e1lenben a helyes eletvirel vegett van. fgy a lelegzetre is feltetlendl sztlkseg van a belsd meleg miatt - ennek okat mashol mondjuk el,38 a beszedre ellenben azert, hogy resziink legyen a helyes eletvitelben,

A legzes szerve a gegefO, tovabba ami vegett

ez a szerv van: a tiida. 'I'estiik e reszeben ugyanis a szarazfoldi allatok melegebbek a tobbieknel, A szlv kornyekenek van elsosorban szuksege a legzesre, Ezert szukseges, hogy a legzessel a testbe jusson a levega. fgy hat a kommunikacios hang: a belelegzett levegonek

a testreszekben lakozo lelek altaI az ugyneve-

zett legesah6z valo hozzaiitese, Hiszen - mint megjegyeztiik - nem minden, az eloleny altaI keltett hang kommunikacios, Mert kelthetiink hangot a nyelviinkkel is, meg ugy is, mint kohogeskor, Lelekkel biro lenynek kell vegeznie

a hangtitest, megpedlg egyfajta kepzettel parosult hangutest. A kommunikacios hang ugyanis a hangok egy bizonyos, jelentessel

blro fajtaja. Nem a belelegzett Ievegf iitese, mint a k6h6ges, hanem az elOleny ezzel a .levegovel iiti hozzd a legesoben leva levegot maga- 421 a hoz a legesah6z. Bizonylteka ennek, hogy szolni sem belegzeskor, sem kilegzeskor nem tu-

dunk, esak akkor, amikor visszafogjuk lelegzetiinket. Mert ezzel mozgat, aki lelegzetet visszafogja. Vilagos tovabba az is, hogy miert nemak a halak: mert nines gegefojiik. E testreszuk azert nines meg, mert nem vesznek levegot es nem Ielegeznek, Hogy ez miert van igy, az mas fejtegetes targya.37

Kileneedik fejezet

A szaglassal es a szagolhat6val kapesolatos kerdeseket nehezebb helyesen taglalni, mint az eddig targyalt erzekeket, mert a szag minemtisege nem olyan vilagos, mint a zaje vagy a sztne, Oka ennek,hogy ez az erzekiink nem elegge eles, hanem gyarl6bb sok allacenal. Az ember szaglasa ugyanis tokeletlen, es nem erez semmi szagot kellemes vagy kellemetlen erzes nelkul, minthogy ez az erzekszerve nem elegge eles. Nyilvanvalo, hogy ilyesfelekeppen erzik meg a merev szemfi allatok is a szineket,38 es nem vilagosak elottuk a szinek kulonbsegei, csak abb6l a szempontbol, hogy felelmetesek-e vagy sem, fgy van az ernberi fajta is a szagokkal.

U gy latszik, hasonlosag all fonn a szaglas es Izleles es hasonlokeppen az izeknek es a szagnak a fajtai kozott, de finomabb erzekunk az Izleles, minthogy fajtaja a tapintasnak, ez pedig

88

az ember legfinomabb erzeke, Mert a tobbi erzek tekinteteben sok allat tultesz rajta, am tapintasa a tobbi allatenal [oval pontosabban mfikodik, Ezert is a legertelrnesebb az allatok k6z6tt. Bizonyiteka ennek, hogy maganak az ernberi fajtanak a koreben is nem masnal, .hanem ennel az erzekiiknel fogva ertelmesek vagy ertelmetlenek az emberek. A kemenyhusuak ugyanis ertelmetlenek, a lagyhusuak ellenben ertelmesek.

Ahogy az iz lehet edes vagy keserd, ugy a szagok is. De nemely dolog szaga egyezik az izevel (peldaul edes a szaga is meg az Ize is), mas dolgoke meg ellentetes, Hasonlokeppen lehet a szag csipos, fanyar, savanyu vagy olajos. De mint megjegyeztiik, mivel a szagok nem is-

42.1 b merhetoek f6l olyan hatarozottan, mint az Izek, ezert neviiket a hordozoikhoz valo hasonlatossaguk alapjan nyerik, Az edes ugyanis a safrany es a mez illata, a csipos a kakukkfue, es mas effeleke, es ugyanlgy all a dolog a tobbi szaggal is.

Ahogy pedig a hallas es valamennyi erzek ana vonatkozik, ami hallhato es ami nem hallhato, illetve lathato es nem Iathato, ugy a szaglas is a szagolhatora es a nem szagolhatora vonatkozik. Nem szagolhato az, aminek egyalralan nem lehet szaga, vagy amie csak gy6nge es alig van. Hasonlokeppen ertjiik a nem Izlelhetot is.

A szaglds is kozegen, peldaul a levegdn vagy a vizen keresztiil tortenik, Hiszen ugy latszik, a viz ben elo allatok eppugy ereznek szagot - megpedig a verrel rendelkezdk eppugy, mint a vertelenek -, mint a levegdn elok: mert koziiliik is egyik-masik mar tavolrol elindul a taplalek fele, ha a szag kozelebe jut. Ezert folmeriil a kovetkezd nehezseg. Ha valamennyi elOleny egyarant reszese a szaglasnak, az ember pedig belegzeskor erez szagot, ellen ben ha nem vesz lelegzetet, hanem kileheli vagy viszszatartja a levegot, nem erez, sem kozelrdl, sem tavolrol, de meg akkor sem, ha kozvetlenul az orraba tesszfik az illatos dolgot; tovabba ha a kozvetlenul az erzekszervre helyezett targy nem-erzekelese valamennyi eloleny sajatja, viszont az, hogy legzes nelktil nem erzekel, csupan az embere - amirdl egyebkent proba segltsegevel is meggyozddhetunk -, mindezeknel fogva a vertelen allatoknak, minthogy nem lelegeznek, mas erzekiik is kell hogy legyen az eml1tetteken kiviil. Am ez lehetetlen, minthogy szagot ereznek. A szagolhatonak az erzekelese ugyanis, megpedig mind a kellemese, mind a kellernetlene: szaglas. Tovabba ugy Iatjuk, ugyanazon eros szagok artanak nekik, mint az embernek, peldaul a szuroke, kene es effeh~ke. Szuksegkeppen szagot ereznek tehat, am nem belegzeskor, De ugy latszik, az embereknek ez

" I

az erzekszerviik abban kulonbozik a tobbi allatetol, amiben a szemiik a merev szemtleketdl ; az emberi szemnek ugyanis veddburka es mintegy fedele a szemhe], es ha ezt nem mozgatja s nem nyitja fol, nem lat. A merev szemfieknek ellenben nines ilyeniik, hanem kozvetlenul latjak meg, ami az atlatsz6 kozegben tortenik. Nos

4ZZ a hat, nemelyeknek a szag16szerviik is fedetlen, mint a szemiik, masoknak pedig, amelyek levegotvesznek, van takar6juk, amely a lelegzetvetelkor foltarul az erek es p6rusok tagulasa kovetkezteben, Ezert a lelegzo allatok a v1zben nem ereznek szagot; hiszen szuksegszerd, hogy a szagot belegzeskor erezzuk, ezt pedig a vizben nem lehet megtenni. A szaglas erzeke arra vonatkozik, ami szaraz - ahogy az Izleles a nedvesre -, a szag16szerv pedig potencialisan szaraz,

Tizedik fejezet

Az Izlelheto a tapinthat6nak egy fajtaja, es ez az oka, hogy erzekelese nem valamely idegen test kozegen keresztiil tortenik, hiszen a tapintas eseteben sem igy megy vegbe, Es az a test, amelyben az Iz, vagyis az Izleles targya talalhat6, a nedvesben van, mint anyagban, ez pedig valami tapinthat6. Ezert ha viz ben elnenk, megereznok ugyan a bedobott edesseget, de erzekelesunk nem a kozegen keresztiil, hanem a nedvessegben va16 oldodas reven tortennek, mint az ital eseteben. A szint azonban nem ilyen m6don, vagyis keveredes kovetkezteben latjuk, es nem is kiaramlasok reven, Az lzlelesnel kozegkent nines jelen semmi: ahogy pedig a szln a latas targya, ugy az Izlelese az iz. Nedvesseg nelkul azonban semmi sem okoz Izerzetet, hanem a nedvesseg aktualisan vagy potencialisan van meg benne, mint a s6s dolgokban: ezek ugyanis maguk konnyen old6dnak, es ezaltaI a nyelvbol is nedvet valasztanak ki.

Ahogy pedig a latas a lathat6ra es a Iathatatlanra egyarant vonatkozik (a sotetseg u gyanis lathatatlan, de ezt is a latas Iteli meg), azonkiviil a vakltoan fenyesre is (mert ez is lathatatlan, de maskent, mint a sotetseg), ugyanugy vonatkozik a hallas a hangra es a csendre, melyek koziil az egyik hallhato, a mdsik nem, tovabba a nagy hangra, mint a latas a vakit6ra. Mert ahogy gyonge hang nem hallhat6, ugy bizonyos ertelemben a nagy es eroszakos sem. Lathatatlannak pedig hal altalanos ertelemben mondunk valamit, ahogy egyeb esetekben lehetetlenrol beszelunk, hal meg arrol mondjuk, ami termeszetenel fogva lathato ugyan, de meg nines birtokaban ennek a tulajdonsagnak, vagy esak alig, ahogy peldaul a labat/an vagy mag nllkiili kifejezeseket ertjuk, fgy vonatkozik az Izleles is az Izlelhetdre es a nem Izlelhetdre. Ez ut6bbi pedig az, aminek csekely vagy gyenge az Ize, vagy ami tonkreteszi az izleloerzeket. Ogy latszik, az Iz principiuma az ihat6 es az ihatat/an. Mindket erzet ugyanis egy bizonyos fajta Izleles, de az egyik hirvany es az izleloerzeket tonkreteszi, a masik ellenben megfelel az erzek termeszetenek, A:z. ihato kozos targya az Izlelesnek es a tapintasnak. Miutan pedig az Izlelhetd dolog nedves, a rea vonatkoz6 erzek

422 b is szuksegkeppen olyan [ellegti lesz, ami aktualisan nem nedves ugyan, de nem is keptelen

94

J

arra, hogy megnedvesedjek, Az izleloerzek ugyanis egy bizonyos hatast szenved el az IzIelhetotdl, mint Izlelhetdtol. Szuksegszerf tehat, hogy az Izlelderzek, amely kepes arra, hogy nedvesse valjek anelkiil, hogy ezaltal elpusztulna, de megsem nedves, megnedvesedjek, Jele ennek, hogy sem teljesen szaraz allapotban nem tud erzekelni a nyelv, sem ha tulsa gas an nedves, mert ez ut6bbi esetben az onmagahoz legkozelebbi nedvet fogja erinteni, mint amikor valaki elobb nagyon eros izii dolgot kostol, es azutan Izlel valami mast, es ahogy a betegek szamara is minden keseninek ttinik, mert nyelviik ilyen nedvvel boritva Izlel,

Ami az Izek fajtait illeti, az ellentetesek itt is, mint a szlneknel, egyszeriiek: edes es keseru, Ezekkel hatarosak a kovetkezdk: az eldbbivel az olajos, az utobbival a sos, Kozbul foglal helyet a cslpos, a fanyar, a kesernyes es a savanyu iz. Kortilbeltil ezek az izek kiilonbozo fajtai. Igy hat az izlelo az, ami potencialisan ilyen, az Izlelhetd pedig, ami amazt aktualisan ilyenne teszi.

95

Tizenegyedlk fejezet

esetebennemcsaka magassag es melyseg, hanem erosseg es gyengeseg, a hang lagysaga es erdessege es mas effelek. A szinnek is vannak effele egyeb kulonbsegei. Am hogy a tapintasnak mi az az egyseges targya, ami a hallasnak a zaj, az nem vilagos.

Marmost abban a kerdesben, hogy a tapin-

tas erzekszerve a test belsejeben van-e, vagy maga a hiis az, erre nezve nem tekintheto bizo- 42~ a nylteknak az a korulmeny, hogy a tapintas er-

zete egyidejiileg keletkezik az erintessel. Hiszen

ha valaki a hus korul kifeszitene valamit, mint-

egy hartydt alkotvan, ez az erinteskor azonnal [elezne az erzetet, holott vilagos, hogy nem benne van az erzekszerv, (Ha meg osszenott volna a testtel, meg gyorsabban haladna at hozza az erzet.) Ezert ugy latszik, a test ilyes-

fele resze ugy viselkedik, mint ha koros-korul reank nott volna a levego. Ebben az esetben olyanoknak latszanank, mintha egyetlen szerv-

vel erzekelnenk a hangot, szint es illatot, es a latas, hallas es szaglas valamifele egyetlen erzekeles volna. Most azonban, mivel a testtol el

van valasztva az a kozeg, amelyen keresztiil a mozgasok vegbemennek, nyilvanvalo; hogy az emlitett erzekszervek kulonboznek egyrnastol.

A tapintas eseteben azonban ez nem vilagos: hiszen lehetetlen, hogy a lelkes test levegobol vagy vizbol alljon, mivel valami szilardnak

A tapinthat6ra es a tapintasra ugyanaz az erv vonatkozik. Ha ugyanis a tapintas nem egyetlen erzek, hanem tobb, szuksegszerti, hogy a tapintassal erzekelhetonek is tobb fajtaja legyen. Nehezseget jelent, hogy vajon tobb-e vagy egy, es hogy mi a tapintas erzekszerve: a hus-e - es a tobbi elolenynel az, ami ennek megfelel- vagy nem az, hanem ugy all a dolog, hogy a hus: kozeg, az elsddleges erzekszerv pedig valami egyeb, ami a test belsejeben foglal helyet. Mert ugy tfinik, minden erzekeles egyetlen ellentetre vonatkozik, peldaul a latas a feherre es a feketere, a hallas a magasra es a melyre, az Izleles a kesertire es az edesre, Am a tapintas teruleten sokfele ellentet talilhat6: hideg es meleg, szaraz es cseppfoly6s, merev es lagy es tobb effele, E nehezsegnek egy bizonyos megoldasa az, hogy a tobbi erzek teruleten is tobbfelek az ellentetek, peldaul a hang

97

kell lennie. Az a lehetoseg marad, hogy foldbol es ezekbol alljon, amilyen a hus es a neki megfelelo anyag klvan lenni. Igy hit sziiksegszerfi, hogy a test legyen a tapintas targyanak szervesen hozzank nott kozege, amelyen keresztiil a tobbfele tapintasi erzet keletkezik. Hogy ezek tobbfelek, azt a nyelvvel torteno tapintas igazolja, hiszen ugyanezzel a testresziinkkel az osszes tapinthato minoseget is erzekeljuk es az Izt is. Marmost ha a hus tobbi fajtaja is erzekelne Izt, ugy tunnek, mintha a Izleles es a tapintas egyazon erzek volna. De jelenlegi allapotukban ezek: kettd, mert nem cserelhetoek fol,

Folvethetne valaki a kovetkezo nehezseget, Ha minden testnek van melysege - ez a harmadik dimenzio -, es ha van ket olyan test, amelyek kozott kozbiil van egy harmadik, akkor a ket test nem tudja erinteni egymast; tovabba sem a cseppfolyos, sem a nedves nines meg test nelkul, hanem szuksegkeppen viz kell hogy legyen, vagy viz van benne; amik pedig vizben erintik egymast, azok kozott kozbul, minthogy a vegiik nem szaraz, viznek kell lennie, ami a kiilsejiiket boritja - nos, ha rnindez igaz, akkor lehetetlenseg, hogy egy dolog erintsen egy masikat a vizben, es hasonlokeppen az is, hogy a levegoben erintse. Hiszen a levego ugy viselkedik a benne leva targyak-

kal szemben, mint a viz azokkal, amelyek a vlz-

ben vannak, esak az elobbi kevesbe tfinik fol nekiink, ahogy a vizben elO allatok sem veszik eszre, amikor a nedves erinti a nedveset. Ker- 423 b dem tehat, vajon egyforman erzekelunk-e mindent, vagy kulonfele modjai vannak az erzekelesnek, aminthogy tenyleg az a Iatszat, hogy az Izleles es a tapintas kozvetlen erintkezes utjan, az erzekeles tobbi fajtaja pedig a tavolbol tortenik, Holott ez nem igy van, ha-

nem a kemenyet es a lagyat is masvalarnin keresztiil erzekeljuk, mikent a hangzot, a latha-

tot es a szagolhatot, emezeket azonban messzi-

rol, amazokat kozelrdl « es ezert eza teny elke-

riill figyelmiinket. Hiszen kozegen keresztiil erzekeliink mindent - de az emlitett esetekben

ez a teny rejtve marad a szamunkra, Megis, mint

az iment is megjegyeztiik, ha mindegyik tapint-

hato minoseget egy hartyan keresztiil erzekelnenk anelkul, hogy eszrevennenk azt, hogy kozbul egy hartya van, akkor ugyanaz volna

a helyzetiink, mint most a vlzben vagy a leve-

gon: most ugyanis ugy tfinik, magukat a dol-

go kat erzekeljuk, es nines kozbiil semmi. De a tapinthato abban kulonbozik a lathato es a zajt

ado dolgoktol, hogyezeket a kozegnek reank gyakorolt hatasa kovetkezteben erzekeljuk, a tapinthatokat meg nem ennek hatasa altal, ha-

nero vele egyiitt, mint amikor valakit pajzson

I.

99

keresztul er csapas, Ez esetben ugyanis nem a megutott pajzs sujtja le az embert, hanem mindkettdt egyiitt eri az iites. Altalanosan ugy fest a dolog, hogy ahogyan a levegf es a viz viszonyul a latashozyszaglashoz, hallashoz, ugy viszonyul a hus es a nyelv a tapintas erzekszervehez, Am ha maga az erzekszerv erinti a targyat, sem az egyik, sem a masik esetben nem tamad erzekeles, ahogy akkor sem, ha valaki egy feher testet szeme felszlnere helyezne. Ebbdl az is vilagos, hogy atapintds erzekszerve beliil van a testen, mert igy tortenhetik meg az, ami a tobbivel is megtortenik, hogy amit az erzekszervre tesznek, azt nem erzekeli, amit azonban a husra, azt megerzi, Ennelfogva a hus a kozege a tapintasnak,

Tapinthatoak pedig a. testnek mint testnek kulonbsegtevd minosegei, Ezen azokat a kiilonbsegeket ertem, amelyek az elemeket jellemzik: hldeg, meleg, szaraz, nedves. Ezekrdl mar beszeltunk az elemekrdl szolo miiben.39 Erzekszervuk a tapintas erzeke, amelyben a tapintasnak nevezett erzekeles elsodleges medon van jelen, Ez a testnek az a resze, amely potencialisan meleg, hldeg, szdraa vagy nedves.

424 a Az erzekeles ugyanis a hatas elszerrvedesenek egy fajtaja, Ennelfogva amilyen a hatast gyakorlo, olyanna teszi- a hatas elszenvedojet, mely potencialisan olyan, mint amaz aktualisan,

100

Ezert nem erzekeljtik azt, ami ugyanolyan meleg vagy hldeg, kemeny vagy lagy (mint az erzekszervunk), hanem csak a tulsulyban levo minosegeket, mert az erzek egy bizonyos kozep a targyaiban Jelen levo ellentetes minosegek kozott, es ezaltal Iteli meg az erzekelhetoket. A kozep ugyanis az, ami megitelni kepes, ugyanis az ellentetek mindegyikevel mint ellenteres veglet all szemben. Ahogy a feheret es a feketet erzekelni kesziilo ezek egyike sem lehet aktualisan, am potencialisan mindkettf (es a tobbiek eseteben hasonlo a helyzet), ugyanugy szukseges, hogy a tapintas eseteben se legyen az erzekszerv se meleg, se hideg, Tovab ba ahogy a lads bizonyos ertelemben a Iathatora es a lathatatlanra, es hasonlokeppen a tobbi erzekis az ellentetekre vonatkozott, ugy a tapintas is a tapinthatonak es a tapinthatatlannak az erzeke, Tapinthatatlan pedig az, amiben minden tekintetben kicsiny a tapinthato minosegek kulonbsege - ilyen peldaul a Ievego -, tovabba a tulsagosan eros, mintegy pusztlto hatasu tapintasi minosegek,

fme, fobb vonasaiban minden egyes erzekrol szoltunk,

101

Tizenkettedik fejezet

Altalanossagban minden erzekrol meg kell [egyezniink, hogy az erzek az, ami az erzekelheto formakat anyaguk nelkiil befogadni kepes, ahogy a viasz a pecsetgyfini [elet a vas vagy arany nelkul fogadja magaba ; atveszi ugyan az arany- vagy ercjelet, de nem mint aranyat vagy ercet, Hasonlokeppen minden egyes erzekelheto minoseg eseteben erzekelesunk att6l szenved el hatast, aminek szine, Ize vagy zaja van; de a hatast ezektol nem mint ilyen meg ilyen neven nevezett dolgokt6l szenvedi, hanem mint ilyen meg ilyen mindsegfi dolgokt6l, megpedig att6l fiiggoen, hogy az illetd dolog milyen mertekben rendelkezik a kerdeses minoseggel.

EI.rOdlege.r pedig az az erzekszerv, amelyben jelen van az effele kepesseg, Az erzekszerv es a kepesseg azonosak ugyan, am mivoltuk kiilonbbzik, Az a szerv ugyanis, amelyik erzekel,

102

egyfajta kiterjedes lehetne, de sem a szerv erzekeld volta, sem az erzekeles nem kiterjedes, hanem egy bizonyos aranya vagy kepessege a kiterjedesnek, Ebbdl az is vilagos, hogy miert teszik tonkre a tulsagosan eros ingerek az erzekeket. Azert, mert ha az erzekszerv mozgasa nagyon eros, megbomlik az arany - ami nem mas, mint az erzekeles -, ahogy az osszhang es a hangzas is megbomlik, ha tul erdsen iitjiik meg a hurokat, Tovabbd vilagos az is, hogy rniert nem erzekelnek a novenyek, noha rendelkeznek egy bizonyos lelekresszel, es a tapinthat6 targyak hatnak is rajuk (his zen lehtil-

nek es folmelegszenek): azert, mert nem rendel- 4Z4 b keznek sem kozeppel, sem olyan principium-

mal, amely magaba fogadna az erzekeles targyainak formait, hanem a formak anyagukkal egyiitt hatnak raj uk.

Ketseg tamadhat az irant is, vajon hathat-e a szag arra, ami nem kepes szagot erezni, vagy a szin arra, ami nem kepes latni, Hasonlokeppen az erzekeles tobbi fajtaja eseteben is fonnall ez a nehezseg. Marmost ha a szag az, ami szagolhat6, akkor ha valami, hat a szag okozza a szagldst, Ezert azokra, amik szagot erezni nem kepesek, egyaltalan nem hat a szag, es ugyanez all az erzekeles tobbi fajtajara is. De az erzekelni kepesekre is csak olyan mertekben hat, amennyire mindegyikiik kepes erzekelni,

103

Kivihiglik ez meg a kovetkez5kbol is: sem a feny, sem a sotet, sem a zaj, sem a szag nem gyakorol semmifele hatast a testekre, hanem hatast az gyakorol, amiben ezek benne vannak: peldaul a rnennydorgessel egyiitt jar6 legaram szethaslt]a a fat. De mar a tapinthat6 rnindsegek es az Izek gyakorolnak hatast ; ha nem igy volna, ugyan rnitol szenvednenek hatast es valtoznanak meg az elettelen dolgok? Nos hat, vajon gyakorolnak-e hatast az el5bb emlitettek is? Vagy pedig az a helyzet, hogy nem minden testre van hatassal a szag es a zaj, es amikre hatassal vannak, azok hatarolatlanok es nem allando termeszetfiek, Ilyen peldaul a levegd. (Hiszen ez, amikor szaglani kezd, mintegy hatast szenvedett el.) Marrnost mi a szaglas - azonfeliil, hogy egy bizonyos 'hatas elszenvedese? Vagy talan a szaglas: erzekeles, mig a levegd, ha hatast szenvedett el, tustent erzekelhetave valik,

HARMADIK KONYV

Elsa fejezet

Hogy nines mas erzekeles az otfeIen kiviil - ezeken a latast, ballast, szaglast, Izlelest es tapintast ertem -, errol meggyozodhetiink a kovetkezdkbol, Mindenrol, aminek erzekelese tapintas (a tapinthat6nak ugyanis mint tapinthat6nak minden minoseget tapintassal erzekeljiik), allithat6, hogy szuksegszeru, ha egyfajta erzekelesunk hianyzik, akkor egy erzekszerviink is hianyozzek. 'I'ovabbd mindazok, amiket erintes utjan· erzekelurik, tapintassal erzekelhetoek, tapintasunk meg van. Amiket . meg kozegen keresztiil erzekelunk es nem ugy, hogy megerintjdk oket, azokat elemek segltsegevel erzekeljuk - ezen azt ertem, hogy peldaul viz es Ievego segitsegevel. Ha egyetlen elem segltsegevel tobb, egyrnastol nemiiket tekintve kiilonb6zo mindseget erzekeliink, szuksegszerd, hogy aki iIyen erzekszervvel bir, mindketfele minoseget erzekel]e

104

(peldaul ha Ievegdbol all az erzekszerv es a Ievegd egyarint alkalmas mind a zaj, mind a szln

425 a erzekelesere); ha pedig tobb elem alkalmas ugyanazon minoseg erzekelesere, peldaul a szln eseteben mind a levegd, mind a viz (mivel mindkettd atlatszo), akkor amiben esak az egyik elem van jelen, erzekelni fogja azt, ami mindkettdn keresztiil erzekelhetd, Az erzekszervek csupan e ket elembdl vannak osszeallitva (a pupilla ugyanis vlzbOl all, a halloszerv meg Ievegobel, mig a szagl6szerv ezek egyikebdl vagy masikdbol), a tfiz ellenben vagy egyikben sines jelen, vagy mindegyikiikkel kozos (hiszen meleg nelktil semmi sem kepes erzekelni), a fold pedig vagy egyikben sines jelen, vagy az a sajatossaga, hogy Ieginkabb a tapint6szervben keveredik. Ezert meg kell allapitanunk: nines mas erzekszerv azokon kiviil, amelyek vlzbol es levegcbol allnak. Marmost nemely eloleny rendelkezik ilyennel. Minden erzek megvan tehat a nem fejletlen es nem esonka allatokban (hiszen ugy latszik, meg a vakondnak is van szeme a b6rtakar6 alatt). Ennelfogva - haesak nines valami olyan masfajta elemi test es tulajdonsag, amellyel nem rendelkezik egyetlen, a mi vilagunkban lakoz6 test sem - nines egyetlen olyan erzek sem, amelynek hljaval volnank.!

De nem letezhetik valamifele sajatos erzek-

106

1

szerviink a kozos erzekeles targyai szamdra sem, amelyeket az egyes erzekekkel jaruIekosan erzekeliink, Ilyen a mozgas, nyugalom, alak, kiterjedes, szam. Mindezeket ugyanis a mozgas segltsegevel erzekeljiik.2 Peldaul mozgas sal erzekeljtik a kiterjedest - es ennelfogva az alakot is, hiszen az alak: a kiterjedes egy fajtaja. A nyugv6t pedig azaltalerzekeljuk, hogy nem mozog, mig a szamot a folytonossag tagadasa es az egyes erzekek targyai reven (ugyanis minden egyes erzek egy-egy fele dolgot erzekel). Ennelfogva vilagos, hogy nem letezhetik kulon erzek az olyan targyak szamara, amilyen peldaul a mozgas, Hiszen akkor ugy volnank vele, mint jelenleg azzal a tenynyel, hogy Iatasunk reven erzekeljuk az edeset. Ez azert van 19y, mert mindkettdt erzekeljuk, es ily m6don, ha ezek egybeesnek, hit ezt folismerjiik. Ha nem igy volna, semmikeppen sem ilyenforman, hanem jarulekosan erzekelnenk ezt, ahogy peldaul Kle6n fiat eszlelven nem azt erzekeljuk, hogy ez a Kle6n fia, hanem hogy feher, es ehhez jarulekosan tartozik hozza a Kle6n-fia-volta. Am a kozos erzekeles targyaira valojaban - nem jarulekos ertelemben - kOzos erzek vonatkozik. Ezekre tehat nem az egyes erzekek vonatkoznak, mert kulonben semmikeppen sem erzekelnenk oket maskepp, hanem esak ugy, ahogy mondtuk [hogy ldtjuk

1 i

a Kleon fiat].3 Egymas sajatos targyait pedig [arulekosan erzekelik az erzekek, nem sajatos erzekekkent, hanem egysegkent, amikor egy-

415 b idejuleg tdmad erzekeles egyazon targyrol, peldaul az eperdl, hogy az keserd es zold, Hiszen nem az egyiknek a feladata kimondani, hogy a ketto: egy. Ennelfogva tevedher is valaki: megeshetik, hogy valami zoldet epenek vel.

Azt is kutathatna valaki, miert van tobb erzekunk es nem egyetlen .csupan. Talan hogy kevesbe keruljek el a figyelmiinket a sajatos objektumokat kisero olyan kozosdolgok, amilyen a mozgas, a kiterjedes es a szam? Hiszen ha egyediil a latas leteznek - es ennek a feher volna a targya -, akkor ezek jobban elkeriilnek figyelmiinket, es - azaltal, hogy a szln es a nagysig mindig egyiitt jirnak - ugy tfinnek, hogy az erzekeles minden targya azonos. J elenleg azonban az a teny, hogy mdsfajta erzettargyakban is jelen vannak a kozos objektumok, vilagossa teszi, hogy ezek mindegyike kulonbozik az erzekeles sajatos targyait61.

lOS

Masodik fejezet

Miutan pedig erzekeljuk azt, hogy Iatunk es hallunk, szuksegkeppen vagy a litasaval erzekeli az ember azt, hogy lat, vagy mas erzekevel. De akkor egyazon erzekvonatkozik majd a litis tenyere es a targyiul szolgalo szinre, es igy vagy ket erzekunk lesz ugyanarra, vagy onmagat erzekeli az erzek,

Tovabba ha mas volna a litis tenyere vonatkoz6 erzek, akkor vagyegy vegtelen regreszszus ill elo, vagy valamelyik erzek vonatkozni fog onmagara. Ennelfogva helyesebb, ha ezt mindjart a sorozat elso tagjarol allltjuk. De van itt egy nehezseg, Ha a Idtdssal erzekelni annyit tesz, mint Idlni, es ami latszik, az vagy a szin, vagy az, aminek szine van, akkor ha valaki latja a Iatot, az elsd lito sztnes lesz. Marmost vilagos, hogy a lstassal va16 erzekeles nem egyfele, Hiszen amikor nern Iatunk, akkor is a latassal kulonboztetjuk meg a sotetet es a

fenyt is, esakhogy nem azonos m6don. Tovabba bizonyos ertelemben a lat6 is szines, mert minden erzekszerv magaba fogadja az erzekeles objektumat, annak anyaga nelkul, Ezert van az, hogy az erzekszervekben az erzettargyak tavoztaval is vannak erzetek es kepzetek,

Az erzekeles targyanak es az erzeknek a tevekenysege egy es ugyanaz, am mivoltuk nem azonos. Gondolok peldaul az aktualis hangra es az aktualis hallasra, Hiszen lehetseges, hogy ami hallassal rendelkezik, nem hall, es aminek van hangja, nem ad mindig hangot. De amikor a potencialis hallas mfikodesbe lep, es a potencialis hang hangzani kezd, akkor egyidejtileg tamad az aktualis hallas es az aktuilishang,

4z6 a amelyek kozul az egyiket meghallgatasnak, a masikat hangzasnak lehetne nevezni. Ha pedig a mozgas (a hatasnak mind a gyakorlasa, mind az elszenvedese) abban van jelen, ami' hatas alatt all, akkor szuksegszerti, hogy az aktualis hang es hallas a potenciilisban legyen jelen. Hiszen a hatast gyakorl6 es mozgat6 rmikodes abban tarnad, ami elszenvedi a hatast, Ezert nem szuksegszerfi, hogy a mozgat6 mozogjon. Marmost a hangot ad6nak mdkodese a hang vagy a hangzas, a hallokepessege a hallas vagy a meghallgatas, Kettos ugyanis a hallas es kettos a hang, es ugyanez all a tobbi erzekre es az erzekeles tobbi targydra is. Hiszen ahogy a ha-

110

tas gyakorlasa es elszenvedese abbanvan jelen, ami elszenvedi a hatast, es nem abban, ami gyakorolja, ugy az erzekelonek es az erzekeles targyanak rmikodese az erzekeloben van jelen. Csakhogy nemelyiknek van neve - peldaul hangzas es meghallgatas -, mas esetben az egyiknek vagy a masiknak nines: mert nezesnek nevezzuk a Iatas mtikodeset, mig a szin mfikodesenek nines neve, izlelesnek az Izlelderzek mfikodeset, az iz mtikodese ellenben nevtelen, Minthogy pedig az erzekelesnek es az erzekeles targyanak mfikodese egy es ugyanaz, am mivoltuk kulonbozo, szuksegszerd, hogy egyidejuleg muljek el es egyidejtileg maradjon meg az igy ertelmezett hallas es hang, iz es izleles, es hasonlokeppen a tobbi is. Am azok eseteben, amelyeket potencialiskent ertelmeztink, ez nem szuksegszerd,

Csakhogy a korabbi termeszetkutatok errol nem beszeltek helyesen, mert ugy veltek, latas nelkul sem feher, sem fekete nem letezik, sem pedig iz Izleles nelkiil.' Mert bizonyos szempontbol helyesen velekedtek ugyan, mas szempontbol azonban helyteleniil. Mivel ketfele szempontbol beszelunk az erzekelesrol es annak targyar61- mint potencialisrol es mint aktualisr61 -, az ut6bbiakra all az, amit mondottak, a tobbire azonban nem. Am ok kulonbseg nelkul sz6ltak olyao dolgokrol, amelyekrdl pedig nem beszelhettink kulonbsegteves nelkul.

1

l

Nos, ha a hang az osszhangnak egy fajtaja, a hang es a hallas meg egy bizonyos ertelemben egy; tovabba ha az osszhang: arany, akkor szuksegkeppen a hallas is egy bizonyos arany, Ezert is rontja minden tulzas, mind a tul magas, mind a tul mely hangu, Hasonl6t mG.velnek az Izleloerzekkel az Izek koreben jelent-

426 b kezd tulsagosan eros minosegek, a Iatast meg a tul fenyes es nil sotet szin rontja, a szaglas eseteben az eros szag - mind az edes, mind a keserfi - van ilyen hatassal, leven az erzekeles egy bizonyos arany, Ezert keIlemesek a tiszta es vegyitetlen minosegek akkor, ha egy bizonyos aranyban keverednek. Peldaul a savanyu, az edes vagy a s6s - mert osszekeveredve kellemesek. De altalaban a keverek inkabb minosul osszhangnak, mint a magas vagya mely, mig a tapintas eseteben az kelt kellemes erzetet, ami kepes melegge es hidegge valni. Az erzekeles pedig olyan arany, amelyre rombol6 vagy rongalo hatassal van az erzekeles tulsdgosan eros tdrgya.

Minden erzek az erzekelesnek ot megilleto targyara vonatkozik. Az erzekszervbenmint erzekszervben van jelen, es az erzekeles targyanak kulonbsegtevo minosegeit iteli meg. Peldaul a litas a feheret es a feketet, az Izleles az edeset es a kesenit, es a tobbi esetben ugyanez a hel yzet. De mivel a feheret, az edeset es az erze-

112

kelhetok mindegyiket mindegyikiik viszonyaban Iteljuk meg, ezert valamivel erzekeljiik azt is, hogy kulonboznek, Megpedig szuksegkeppen erzekkel, mert erzekelhetok. fgy az is vilagos, hogy a hus nem a vegso erzekszerv, mert ha az volna, akkor az itelo erzekszerv csak akkor Itelne, ha a targya hozzaer,

Egymastol kiilonbozo erzekekkel nem lehet megltelni, hogy az edes kulonbozik a fehertol, hanem kelllennie egyvalaminek, amiben mindketten megnyilvanulnak, Hiszen egyebkent akkor is nyilvanvalo volna, hogy kulonboznek, ha az egyiket en vennem eszre, a masikat teo Arra van szukseg, hogy egyazon erzek aIlitsa, hogy kulonboznek; his zen az edes kulonbozik a fehertol, Ezt tehat egyazon erzek allltja. Ennelfogva ahogy egy aIlitja, ugy egy gondolja es egy is erzekeli, Nos, hogy az egymastcl elkiiIonulterzettargyakat nem lehet egymastolelkulonult erzekekkel megltelni, az vilagos, De a kovetkezokbdl kittinik, hogy nem is elkiilonult idopontokban tortenik a meglteles. Mert ahogyan ugyanaz all1tja, hogy a j6 es a rossz kulonboznek, eppen 19y van az idoponttal is, amikor az egyikrol allitja, hogy kulonbozik a masiktol, akkor a masikrol is allltja, Az amikor kifejezes nem jarulekos ertelemben ertendo, azaz nem ugy, hogy peldaul "most illitom, hogy ezek kulonboznek, de nem allitom, hogy most kii-

II}

lonboznek", hanemugy, hogy "most allltom es azt allltom, hogy most ... " - tehat egyidejusegrol van sz6. tgy hat egy el nem kulonult kepesseg mukodik el nem kulonult ida ben. De lehetetlen, hogy ugyanaz mint osztatlan es

427 a osztatlan idohen mukodo, ellentetes mozgasokat vegezzen. Hiszen ha a targy edes, akkor ilyen modon mozgatja az erzekelest es a gondolkodast, mig a keserti ellentetesen, a feher megint maskeppen, Vajon tehat szdmszerfien osztatlan es el nem kiiloniilt az itelOerzek, mivoltara nezve azonban megosztott? Vagyis mintegy egyreszt oszrottkent is erzekeli a folosztott targyakat, masreszt osztatlankent is? Hiszen mivoltara nezve megosztott, terben es szamszertien azonban osztatlan. Vagy talan ez nem Iehetsegesf Mivel ugyanaz az osztatlan dolog potencialisan az ellentetekbol all, mivoltit tekintve azonban nem, hanem annak folytan, hogy aktualisan van, oszthat6; es nem lehet valami peldaul egyidejUleg feher is meg fekete is, kovetkezeskeppen az is lehetetlenseg, hogy a feher es a fekete formajanak hatasat egyidejUleg szenvedje el valami - ha az erzekeles es a gondolkodas ilyen. Hanem itt hasonI6 a helyzet, mint azzal, amit nemelyek pontnak neveznek, es amely mint egy es ketto: osztatlan is es osztott is. Nos, mint osztatlant, egy az, ami megiteli es egyidejUleg teszi; mint

114

l

oszthat6t pedig egyidejuleg kettosen hasznalja ugyanazt a jelet. Amennyiben pedig kettdsen hasznalja, a hatas reven kettdnek fUli es elvalasztottaknak, mivel elktllonltert szakaszokhoz tartoznak, Amennyiben meg egynek tekinti, egy szakaszt itel meg es egyidejUleg.

Nos hat, ennyit jegyezziink meg arr61 a principiumrol, arnelynel fogva az elolenyt erzekelni kepesnek mondjuk.

I I 5

Harmadik fejezet

Mivel a lelket fokeppen ket sajatossagaval: a helyvaItoztat6 mozgassal es a gondolkodassal, ertelemmel, erzekelessel szoktak meghatarozni, am a gondolkodas es az ertelem is mintegy az erzekeles egy fajtajanak tGnik (hiszen mindkettdben egy bizonyos letezot Itel es ismer meg a lelek), ezert az ertelmet es az erzekelest a regiek azonosnak is tartjak, Ahogy Empedoklesz is mondotta: "Mert aszerint, ami jelen van, novekszik az emberekben az elme", mdsutt meg: "Ezert nekik az ertelem is mindig mas dolgokat nyujt," Ugyanerre iranyul a homeroszi "Mert hisz affele az elme" is,6 mert ok a gondolkodast vaIamennyien testi jellegiinek tartjak, mint az erzekelest, es ugy latjak, mind az erzekeIes, mind az ertelem a hasonl6- val fogja fol a hasonl6t, amint ezt a bevezetd fejtegetesekben is taglaltuk. (Egyuttal azonban sz6lniuk kellett volna a tevedesrol is, mert az

II6

kozelebb an azeIoIeny termeszetehez, es hosz- 4Z7 b szabb idlSt tolt ebben az aIlapotban a lelek, Ezert sZiiksegkeppen vagy az osszes jelenseg

igaz, mint nemelyek mondjdk, vagy pedig a nemhasonl6 erintese: tevedes - ugyanis ez az ellen-

tete annak, hogy a hasonloval ismerni meg a hasonl6t. De ugy tiinik, a tevedes es a tevedes targyanak ellentetere vonatkoz6 tudas azonos.)

Nos, hogy az erzekeIes es az ertelmi miikodes nem azonosak, az viIagos: ~ elobbiben ugyanis valamennyi, az ut6bbiban meg esak keyes eUSlenyriek van resze. De a gondolkodas, amelyben a heIJer es a helytelen van jelen (a helyes: az errelem, tudds es igaz velekedes, a helytelen ezek ellentete), sem azonos az etzekelessel. A sajatos erzekek targyalnak erzekdese ugyanis mindig igaz, es valamennyi eU5Ienyben megvan, az elemzd gondolkodas ellenben teves is lehet, es nines is meg mas eloIenyekben, csak azokban, amelyeknek ertdmiik (logosz) is van. A kepzelet ugyanis mind az erzekdestol, mind az elemzd gondolkoddstol kiilonbozik, es nem is fordul ellS erzekeIes nelkul, mig kepzelet nelkiil meg az 1 teletalkotds nem fordul elo.'·· ..

Hogya kepzeler nem ugyanaz a fajtaja a gondolkodasnak, mint az Iteletalkotas, az vilagos.8 A kepzelet ugyanis toliink fiigg, amikor esak akarjuk (mert szemiink ele idezhetdnk valamit, ahogy ezt azok teszik, akik jartasak az emle-

kezes mfiveszeteben es kepeket alkotnak), a velemenyalkotas azonban nem t6liinkfiigg, hiszen sziiksegkeppen vagy tevedlink, vagy igazunk van.? Tovahbd amikor valamit szornyfi-. nek velunk vagy felelmetesnek, tiistent a megfelel6 erzes fog el, es hasonlokeppen, ha batorsdgosnak veljiik a dolgot. Ellenben ha elkepzeljiik, ugyanabban a helyzetben vagyunk, mintha kepen szemlelnenk a szornyii vagy batorsagos dolgokat, Maganak az Iteletalkotasnak is kiilonboz6 fajtai vannak: tudas, velekedes; ertelem es ezek ellentetei ; kulonbsegeikrol kes6bhlesz sz6.

A gondolkodasrol sz6lva, minthogy kulonbozik az erzekelestdl » es egyik fajtaja kepzeletnek, a masik Iteletalkotasnak tiinik -, el6bb a kepzeletet kell meghatdroznunk, es ugy kell

428 a sz6lnunk a masik fajtarol, Ha kepzeleten azt ertjiik, aminek reven egy bizonyos kepzettink keletkezik, nem pedig atvitt ertelemben hasznaljuk a kifejezest, akkor ez egyike ama kepessegeknek vagy keszsegeknek, amelyek segltsegevel Itelunk, megpedig vagy igaz, vagy teves m6don. Ilyen kepessegek: az erzekeles, velekedes, tudas, esz, Hogy a kepzelet nemerzekeles, az vilagosa kovetkezokbdl. Az erzekeles vagy kepesseg, vagy miikodes - ilyen a latokepesseg es a nezes -, am kepzetunk akkor is tamad, amikor ezek egyike sines jelen, peldaul

118

almunkban. Man meg az erzekeles mindig j den van, a kepzelet ellen ben nem. De ha aktualisan a kett6 azonos volna, minden allatnak volna kepzelete, pedig ugy tiinik, nines. Pelddul a hangyanak es a mehnek van, de a gilisztanak nines. Tovabba az erzetek mindig igazak, legtobb kepzetunk meg teves. Azt, hogy "ez szamunkra embernek tiinik", nem akkor mondj uk, ha az erzekszerveink az erzekeles targyara vonatkoz6an pontosan mtikodnek, hanem inkabb olyankor, amikor nem erzekeljiik vilago san, hogy kepzetunk igaz-e vagy teves, De mint az iment is mondottuk, behunyt szemmel is vannak latasi kepzeteink. De ama keszsegeink koze sem fog tartozni, amelyek - a tudas vagy az esz ilyen - mindig igaz eredmenyre jutnak, hiszen van teves kepzet is. Tehat az marad hatra, hogy megvizsgaljuk, vajon nem velekedes-e, mert a velekedes hoI igaz,hol teves. Am a velekedest nyomon koveti a meggy6z6des (mert lehetetlen, hogy a veIeked6 ne legyen meggy6z6dve arr61, amit velelmez), az allatok koziil azonban egyiknek sines meggyl:5z6dese, kepzelete ellenben soknak van. Tovabba minden velekedessel meggy6z6des jar egyiitt, a meggy6z6dessel meggy6zottseg, a meggyozotrseggel ertelem, Kepzelete van ugyan nemely allatnak, de ertelme mar ninesen.

Mdrmost vilagos, hogy sem nem erzekeles-

sel parosult, sem nem erzekeles reven keletkezlS velekedes, sem pedig velekedes es erzekeleskombindcio]a nem lehet a kepzelet .; reszint az elobb emUtett okok miatt, reszint azert, mert ha .megis komblnacio, akkor nem vonatkozhatik egyebre a velekedes, csak arra, ha egyaltalan van ilyen, amire az erzekeles is vonatkozik. Ezt ugy ertem, hogy a feherre vonatkozo velekedesbdl es erzekelesbol adodo kombinacio lesz a kepzet, nem pedig az, ami a j ora vonatkoz6 velekedes bol es a feherre vo-

428 b natkozo erzekelesbdl adodik, Kepzetet nyerni annyit tesz, mint nem-jarulekos m6don velelmezni azt, amit erzekelunk. ElOfordul, hogy tevesen kepzik valami elottunk, holott rola alkotott Iteletiink helyes. Peldaula Nap egylabnyinak tunik, holott meg vagyunk gyozodve rola, hogy nagyobb a lakott foldnel, Tehat vagy el kellett veszlteniink a magunk helyes velemenyet, amely megvolt benniink, holott a targy vdltozatlan maradt, s mi nem felejtettiik el vagy valtoztattuk meg nezetiinket, vagy ha meg ugyanugy velekedunk, mint az eldbb, sztikseges, hogy egyszerre helyes is legyen es teves is a velekedes, Tevesse azonban akkor valik egy velemeny, amikor elkeriili a figyelmiinket a dolog elvaltozasa, Tehat a kepzelet nem is ezek egyike es nem is ezekbol szarmazik.

De mivelIehetseges, hogy egy bizonyos dolog mozgas kozben megmozdltson egy masikat; a kepzelet pedig egyfajta mozgasnak tunik, es nem erzekeles nelkul, hanem az erzekelOkben tamad, es azokban, amelyekre azerzekeles vonatkozik: tovabbd lehetseges, hogyaz erzekeles mfikodese mozgast keltsen es e mozgas sZiiksegkeppen hasonlo az erzekeleshez - mindezekbol kovetkezik, hogy a mozgas sem erzekeles neIkiil nem Iehetseges, sem azokban nem lehet jelen, amik nem erzekelnek; tovabba hogy az, amiben jelen van, a mozgas soran sokfele hatast tud gyakorolni es elszenvedni, es hogy mind igaz, mind teves is lehet. Ez pedig a kovetkezd korulmenyeknel fogva tortenik. A sajatos erzekszervek targyaira vonatkozo erzekeles igaz, vagy legalabbis olyan, hogy a legritkabb esetben tartalmaz teveset, Masodsorban kovetkezik 'annak a tenynek az erzekelese,l"hogy az erz~kelheto targyakhoz jarule-

-'

kosan hozza tartozo minosegek tenyleg hozza-

jarulnak a targyakhoz. Itt mar lehetseges a tevedes, Mert abban, hogy feheret latunk, nem szoktunk tevedni, de mar abban igen, hogy a feher targy ez-e vagy masvalami. Harmadik a k6z6s objektumok erzekelese, es azoke a jarulekoke, amelyek egyiitt jarnak a sajatossagokkal, ertem ezen peldaul a mozgast es a kiterjedest, Ezekkel kapcsolatban az erzekeles ;soran

120

121

mar igen nagy a tevedes lehetosege. Az erzekelds mtikodese :Htal keltett mozgas az erzekeles e harom fajtajaban kiilonboza lesz. Megpedig az elsa igaz lesz, ha az erzekeles jelen van, mig a masik ketto, akar jelen van az erzekeles, akar nines, lehet teves is, kivalt akkor, ha az erzekeles targya nagy tavolsagra van.

Nos, ha az eml1tett jelleggel semmi egyeb

429 a nem rendelkezik, esak a kepzelet - marpedig ezt aWtottuk -, akkora kepzelet: az aktualis etzekeles altai keltett mozgas, Minthogy elsosorban a Iatas minas iiI erzekelesnek, ezert a kepzelet (phantaszia) neve is a feny (phaosz) sz6b61 szdrmazik, mivel feny nelkul nem lehet Iatni.

AzaltaI, hogy a kepzetek megmaradnak es hasonl6ak az erzetekhez.vsok mindent ezek segltsegevel eselekszenek az elOlenyek. Nemelyek - peldaul azallatok - azert, merresszel nem rendelkeznek, masok meg - peldaul az emberek - azert, mert esziik olykor szenvedely, betegseg vagy alom kovetkezteben elborul.

Hogy mi a kepzelet, es mi okbol van, arrol ennyit klvantunk megjegyezni.

111

Negyedik fejezet

A lelek ama reszevel kapesolatban, amellyel megismer a lelek es megert - akar elkulonlthetf ez,akar pedig kiterjedese szerint nem, csupan definki6ja szerint kulonlrhetf el-, azt kell megvizsgalni, hogy mifele sajatos kiilonbseggel rendelkezik, es hogyan megy vegbe a gondolkodas.Ha a gondolkodas olyasmi, mint az erzekeles, akkor vagy egy bizonyos hatas elszenvedese, amit az gyakorol ra, amirol gondolkodni lehet, vagy valami mas effele, Nos, olyannak kell lennie, ami nem szenved el hatast; ami hefogad6ja a formaknak, es potencialisan olyasfele, mint azok,de nem azonos veliik. Az esznek ugy. kell viszonyulnia a gondolkodas targyaihoz, ahogy az erzekeles az erzekeles targyaihoz viszonyul. Szuksegszerd tehat - mivel mindeneket gondol -, hogy vegyitetlen legyen, mint Anaxagorasz mondja, azert, .,hogy uralkodjek'"; ami annyit tesz, "hogy megismer-

jen".8 A mellette megjelend idegen elem ugyanis akadalyoz es gatol. Ennelfogva az esznek semmi egyeb termeszete nem lehet, mint az, hogy potenciilis. Amit a Ielekben esznek neveziink - azt mondom esznek, amivel elernzden gondolkodik es Iteletet alkot a lelek, az, mielott gondolkodni kezdene, az aktualisan letezo dolgok egyikevel sem azonos, Ezert az sem esszerfi folteves, hogy a testtel elkeveredjek, mert akkor meghatarozott minosegii volna: hideg vagy meleg, es valamilyen szerv volna, mint az erzekelokepessege - holott eppenseggel nem az.

E.s akik a lelket a formdk terenek tartottak, helyesen sz6ltak - am azzal a megszorttassal, hogy nem az egesz lelek, hanem a gondolkod6- kepesseg az, es nem aktualisaknak, hanem potencialisaknak a helye. Hogy az erzekelo- es a gondolkodokepessegnek a raj uk gyakorolt hatasok iranti erzeketlensege nem azonos, az vilagos az erzekszerveknek es az erzetnek a vizsgalata alapjdn, Az erzekeldkepesseg ugyanis

429 b nem kepes eros ingerek utan erzekelni: peldaul sem zajt igen eros zajok utan, sem a nagyon eros szinek vagy szagok utan latni vagy szagolni nem kepes, Mig az esz ha olyat gondol el, ami m6dfelett targya a gondolkodasnak, nem kevesbe, hanem meg nagyobb mertekben fogja elgondolni azt, ami gyengebbvAz erzekelokepesseg ugyanis nines test nelkiil, az esz

J I

..

ellenben fiiggetlen a testtdl, Middn olyanna vilik, ahogyan azt az aktwilisan megismerdrol is mondjuk (ez akkor tortenik, amikor onmagat6l tud miikodni), egy bizonyos ertelemben akkor is potencialisan Ietezik, j611ehet nem 01 yan ertelemben, mint miellStt tanult vagy megismert volna. Ilyenkor onmagat6l kepes a gondolkodasra,

Mivel mas a kiterjedes es a kiterjedesnek a kitetjedis-volta, ahogy a viz es a viznek vizvolta is kulonbozik - ez sok mas esetben is igy van, de nem mindig: nemelykor ugyanis a kettlS azonos -, ezert a hus hus-voltdt es magat a hust vagy mas, vagy masfele illapotu kepesseggel iteljiik meg. A hus ugyanis nem anyag nelkul letezik, hanem oly m6don, ahogy pelddul a pisze: emez amabban.9 Nos, az erzekeldkepesseggel a meleget es a hideget Iteljtik meg, valamint azokat, amiknek egyfajta aranya a hus, De mar a hus hus-voltat mas kepesseggel Iteljiik meg, amely vagy fiiggetlen amatt6l, vagy ugy viszonyul hozza, mint a megtort vonal onmagdhoz, ha kiegyenesltjuk.l'' Az elvont dolgokll megismerese megint ugyanugy tortenik: ott az egyenes felel meg annak, ami itt a pisze, ugyanis egy bizonyos folytonossaggal kapesolatosak. Mivolta azonban - ha kulonbozo az egyenesnek egyenes-volta es az egyenes - mas. Nos, legyen e lenyeg: a kettosseg,

i

Mas, vagy masfele allapotukepesseggel {teljiik meg tehat. Altalaban ahogy a dolgok fiiggetlenlthetdk anyaguktol, ugy van ez az esz tevekenysegevel is.

Folvethetne valaki azt a nehezseget is, hogy ha az esz egyszerd, hatasoktol erintetlen, es nines benne semmi, ami massal k6z6s, mint Anaxagorasz allltja, akkor hogyan fog gondolkodni, ha a gondolkodas a hatas elszenvedesenek egy bizonyos fajtaja.(Ugyanis amenynyiben valami k6z6s van jelen mindkettejiikben, akkor minos iiI viszonyuk olyannak, hogy emez gyakorolja a hatast, amaz meg elszenvedi.): Az is kerdes tovabba, hogy vajon maga az esz is lehet-e t:irgya a gondolkodasnak. Mert vagya tobbi dolgokban is [elen lesz az esz - ha o maga nem masndl fogva gondolhato es a gondolkodas targya fajtajat tekintve eo -, vagy pedig lesz benne valami kevert dolog, ami azreredmenyezi, hogy az esz, csakugy, mint egyebek, targya lehet a gondolkodasnak, Vagy pedig egy bizonyos - korabban mar emlltett - k6z6s targy altaI gyakorolt hatas elszenvedese eredmenyezi, hogy az esz potencialisan azonos a gondolkodas targyaival, am rnielott gondolkodni kezd, aktualisan nem azonos. Potencia-

430 a lisan -r- ez ugy ertendo, mint annak az Irotablanak az eseteben, amelyen aktualisan nines jelen Iras, Ez a he1yzet az esz eseteben is. Es 0

12.6

J j

magais t'argya a gondolkodasnak, ahogy a tobbi targy. Az anyag nelkiili dolgok eseteben ugyanis a gondolkodo es a gondolt - az elmeleti tudas es az ilyen tudas targya - azonosak. (Annak okat, hogy miert nem gondolkodunk sziintelenul, meg vizsgaInunk kell.) Az anyaggal rendelkezo dolgokban ellenben potenciaIisan van meg a gondolkodas minden egyes targya, Ezert ezekben nines jelen esz - az esz ugyanis az ilyeneknek anyag nelkuli potencialitasa -, mig az eszben jelen van a gondolkodas targya,

j

I

Otodik fejezet

Miutan az egesz termeszetben jelen van az, ami anyagaul szolgal a dolgok minden egyes nemenek - ez az, ami potenciilisan: mindenek -, es a masik, ami az okuk, megpedig letrehozo okuk, mivel oly m6don hoz letre mindeneket, ahogy a mesterseg jar el anyagaval, ezert szuksegkeppen a lelekben is megvannak ezek a kulonbsegek.12

Az egyik fajta esz azaltal ilyen, hogy mindenne valik, a masik fajta meg azaltal, hogy - mintegy habitus kent, mikent a feny - mindent letrehoz, Egy bizonyos m6don ugyanis a feny is letrehozza az aktualis szineket a potencialis szinekb51. Ez az esz elkulonlthetd, hatasok altal nem erintett es keveretlen, lenyegenel fogva mtikodes. Mindig becsesebb ugyanis a hatast gyakor16 a hatast elszenvedonel, a princ1pium az anyagnal. [Az aktualis tudas azonos a targyaval. A potencialis pedig idorendben

128

elobbi az egyedben, am altalanos szempontb6l ido szerint sem elsodleges, Es nem ugy all a dolog, hogy nemelykor gondolkodik, masker meg nem.]IS

Elkulonltve pedig 0 csupan az, ami; es csak ez az, ami halhatatlan es orok.14 (Csakhogy nem emlekeziink,16 mivel ez hatast nem szenved, a passzlv esz pedig muland6, es nelkirle semmit sem gondol. )16

Hatodik fejezet

Az osztatlan targyakra17 vonatkoz6 gondolkodas ama dolgokkal kapcsolatos, amelyekre nezve nem lehetseges a tevedes ; mig amivel kapcsolatban mind a revedes, mind az igazsag elofordulhat, az mar osszetetele a gondolatoknak, melyek igy mintegy egyseget alkotnak, ahogyan Empedoklesz is mondta: "Sok allkapocs sarjadt itt nyakatlan",18 es hogy azutan a szeretet egyesitette a tagokat; Igy tevridnek ossze a gondolkodas elkiilonltett targyai is, peldaul az oldallal osszemerhetetlen es az titla. Ha pedig

430 b megtortent vagy megtortenendo dolgokrol van szo, az idot gondoljuk hozza es hozzakapcsoljuk. A tevedes ugyanis mindig az osszetetelben van: hiszen ha valaki a feheret nem-fehernek (mondja, akkor az torrent, hogy a feheretj'" es a nem-feheret osszekapcsolta, Mindezt azonban szetvalasztasnak is nevezhetjiik.20 Am a tevedes vagy az igazsag nemcsak abban a kijelentesbe ••

130

van, hogy "Kleon feher", hanem abban is, hogy ilyen volt vagy lesz. - Ami pedig mindezeket eggye teszi, az az esz,

Mivel}z osztatlan kifejezest ketfele ertelemben hasznaljuk, potencialisan es aktualisan, semmi akadalya annak, hogy (a nem-osztatlant) oeztatlankent gondoljuk el,21 peldaul midon a hosszusagor gondoljuk ( ez ugyanis aktualisan osztatlan), es hogy osztatlan idoben gondoljuk. Az ido ugyanis a hosszusaghoz has onloan nem-osztatlan is es osztatlan is. Ezert nem lehet megmondani, hogy az idonek egy-egy feleben mit gondolunk. Mert ha az idot nem osztjuk £61 fele-idokre, akkor ilyen csak potencialisan letezik, Ellenben ha kulon gondoljuk a fele-reszek mindegyiket, akkor szervalasztjuk az idot is, es ilyenkor ez olyan, mint ket hossz. Mig ha a targyat ugy gondoljuk el, mint a ket fele-reszbol osszetettet, akkor olyan idoben is gondoljuk, amely a ket fele-resz idejebol all. (Am ami nem mennyisege, hanem formaja szerint osztatlan, azt a lelek osztatlan reszevel osztatlan ido alatt gondolja el.]22 De jarulekosan osztja fol oket, aki elgondolja es az idot, amelyben elgondolja: nem mint ezeket es ezeket, hanem mint ezeket az osztatlan targyakat. Mert ezekben is van valami osztatlan - jolleherez bizonyara nem onallo osszetevojuk -, amely eggye teszi az idot es a hosszusagot, Es ez az

osztatlan minden folyamatos targyban - mind a folyamatos idejfi, mind a folyamatos hosszusagu targyakban - jelen van. (Am ami nem mennyisege, hanem forrnaja szerint osztatlan, azt a Ielek osztatlan reszevel osztatlan ido alatt gondolja el.)

A pont es minden folosztas es mindaz, ami ilyen ertelemben osztatlan, hianykent magyarizhato.23 Hasonlo erveles vonatkozik a tobbi esetre is, peldaul arra, hogy hogyan ismerni meg a rosszat vagy a feketet, Valamikeppen ugyanis az ellentetiikkel ismerni meg. A megismerdnek pedig potencialisan kell leteznie es targyainak potencialisan benne kell lenniuk.P' Ha meg valaminek nines ellentete [az okok kozott],25 akkor onmagat Ismeri meg, es aktualisan, valamint onalloan Ietezik,

Az alUtas valamit alUt valamirol - mikent a tagadas is -, es minden kijelentes vagy igaz, vagy teves, De mar az esznek nem minden hasznalatara all ez, hanem a dolog mibenleteneka lenyeg szerint valo megertese: igaz - am ez nem valamit alllt valamirol, Ahogy a latas sajatos targyanak latasa igaz, de mar hogy a feher targy ember-e vagy sem, nem mindig igaz. U gyanez a helyzet az anyagtalan dolgok eseteben is.

Hetedik fejezet

Az aktualis tudas azonos a targyaval. A poten- 43 I a cialis pedig idorendben elobbi az egyedben,

am altalanos szempontbol idd szerint sem elsodleges: ugyanis minden, ami Ietrejott, 'aktua-

lisan letezobol szarmazik.26

Ugy latjuk, az erzekeles targya az erzekelot potencialisbol aktualissa teszi. Hiszen ez nem szenved el hatast es nem valtozik. Ezert ez mas formaja a mozgasnak, mert a mozgas befejezetlennek rmikodese, a feltetlen ertelemben vett mtikodes ellenben mas: a befejezettnek a mfikodese.27

'{Nos, az erzekeles az egyszerfi all1tashoz es i;~erethez hasonlit. Am amikor kellemes vagy fajdalmas az erzekeles, (a lelek) mintegy alUtva vagy tagadva torekszik fele, vagy keriili azt, Es a kellemes meg a fijdalmas erzese: az erzekelO k6zepnek28 a [ora es a rosszra, mint jora es rosszra iranyulo rmikodese. Az aktualis kerii-

les es torekves is azonosak, es a torekvd lelekresz meg az elkertilo lelekresz sem kulonboznek sem egyrnastol, sem az erzekelokepessegtol, j6llehet mibenletuk mas. A gondolkod6 lelekben a kepzetek erzetek modjara vannak jelen, amikor j6t vagy rosszat allit vagy tagad, keriili azt vagy torekszik utana, Ezert nem gondolkodik soha kepzetek nelkul a lelek,

Ahogy a Ievego a pupillat ilyenne meg ilyenne tette, a pupilla meg mas egyebet tett ilyenne; es a hallas ugyanlgy viselkedik, am a vegso szerv egy, es egy a kozep is, noha mivoltuk szerint tobben vannak ... 29

Mi az, aminek segltsegevel a lelek megiteli, hogy miben kulonbozik az edes es a meleg? - j611ehet ezt mar megallapltottuk az iment, de meg kell mondani a kovetkezokeppen is. Ez ugyanis valami egy, oly m6don, mint a hatar;80 es a mindsegek, amelyek arany szerint es szamszerfien egyek, ugy viszonyulnak egymashoz, mint arnazok masokhoz, Hiszen az a kerdes, hogy hogyan Iteli meg a lelek a nem-egyszerti mindsegeket, miben kulonbozik att6l a kerdestol, hogy hogyan ismeri meg az olyan ellenteteket, mint a feher es a fekete? AlUtsuk fol a kovetkezd aranyt: ahogyan A (a Feher) viszonyul B-hez (a feketehez), ugyanugy viszonyul C a D-hez. [Ahogy ezek egymdshoz.] Ennelfogva az arany folcserelt tagok eseten is all.

Ha C es D egyazon alanyban vannak jelen, ugyanolyan allapotuak lesznek, mint A es B: azonosak es egyek, am mivoltuk nem azonos - es mas esetekben is hasonl6 a helyzet. Es akkor

is ugyanez az arany ervenyes, ha A az edes es B 43 I b a feher.81

Nos, a gondolkodokepesseg a formakat a kepzetekben gondolja, es minthogy ezekben van szamara meghatarozva az, amire torekszik meg amit elkeriil, az erzekelestol fiiggetleniil, middn kepzeteivel foglalkozik, mozgasba jon. Peldaul ha eszreveszi a jelad6 faklydt, ami tuz, mozgdsat larva kozos erzekevel ismeri fol, hogy az ellenseghez tartozik.

De nemelykor a lelekben levo kepzetek vagy gondolatok segltsegevel - mintegy latvan oket - merlegel es tervezi el az ember a jelenlegi dolgokhoz viszonyitva azt, amit a jovoben szandekozik tenni, es amikor megallapitja, hogy ez kellemes vagy fajdalmas, akkor itt keriili el vagy torekszik ra.; es ez altalaban a cselekves szerint egy. Es az igaz meg a teves, ami fiiggetlen a gyakorlati cselekvestol, ugyanazon nembe tartozik, mint a j6 es a rossz, am abban kulonboznek, hogy amaz feltetlenul olyan, ez meg valamihez viszonyitva.

Az elvont kifejezeseket meg ugy gondolja el az ember, mint ha valaki a piszet nem mint piszet, hanem onallokent, mint homorut gon-

L

dolja el: mint homorut, a nelkul a hds nelkul gondolta, amelyben a homoru benne van. fgy a matematikai objektumokat - [ollehet nem fiiggetlen targyak - fuggetlenkenr gondolja el az ember, amikor mint matematikai targyakat gondolja oketo AltaIaban sz6lva a rnfikodesben leva esz azonos a targyaival. Marrnost hogy az esz, amely nem fiiggetlen a kiterjedestdl, kepes-e valami ettdl fiiggetleniilt targyat elgondolni vagy sem, azt kesobb kell megvizsgalnunk.32

Nyolcadik fejezet

Most pedig osszegezve a lelekrdl mondottakat, ismeteljuk meg, hogy a lelek bizonyos ertelem-

ben azonos minden letezf dologgaI. Mert vagy erzekelhetoek a dolgok, vagy elgondolhat6ak;

a tudas pedig bizonyos ertelemben a tudott dolgokkal, az erzekeles az erzekelhetdkkel azonos.

De hogyan? Ezt kutatni kelI. Nos, a tudas es az erzekeles targyaik szerint fOloszthat6ak: a potencialis a potencialis szerint, az aktualis az aktualis szerint.f" A lelek erzekelo- es rnegismerokepessege pedig potenciilisan azonos veliik: emez a megisrnerhetd, amaz az erzekelheto targyakkaI. Szuksegszent, hogy vagy magukkal

a dolgokkal, vagy a formakkal legyen azonos.

Am a dolgokkal nyilvan nem lehet azonos, hi-

szen nem a ko van a lelekben, hanem a formaja, Ennelfogva a lelek olyan, mint a kez, A kez 432 a ugyanis a szerszamok szerszama, az esz pedig

a formak formaja, az erzekeles meg az erze-

kelhetdk formd]a, M Mivel ugy tetszik, az erzekelhetd, kiterjedt targyakon kiviil nines mas targy, ennelfogva az erzekelheto formakban vannak a gondolhat6k: mind azok, amelyeket elvontan emlltiink, mind azok, amelyek az erzekelheto targyaknak habitusai es mindsegei. Ezert aki nem erzekel semmit, nem fog sem megtanulni, sem megerteni semmit; amikor pedig az ember elmelkedik, szuksegszerti, hogy egyuttal egy bizonyos kepzetet is szemleljen, A kepzetek ugyanis olyasfelek, mint az erzetek - csakhogy anyag nelkul val6k. A kepzet kiilonbozik az allitast6l es a tagadastol. A gondolatok kombinacioja ugyanis az igaz es a teves, Am mi fogja megkulonboztetni az elsa gondolatokat azon kivul, hogy nem kepzetek ?3ft Ezek nem kepzetek - j6llehet kepzetek hijin nem leteznek,

Kilencedik fejezet

Miutan ket kepessegevel hatdrozzuk meg az el5lenyek lelket: a megitelessel, ame1y a gondolkodas es az erzekeles funkci6ja, valamint a helyvaltoztato mozgas ertelmeben vett mozgatassal ; mivel az erzeke1esrol es az eszr5l enynyit klvantunk megjegyezni, 19y hat a mozgat6ra iranyul6kerdessel kapesolatban, tudniillik, hogy m.i a mozgat6 a lelekben, azt kell megvizsgalni, hogy az vajon - kiterjedeset vagy definlciojat tekintve - elktilonlthetf resze-e a leleknek, vagy a lelek egesze; ha pedig valamely resze, akkor vajon egy mas, sajatos resz-e azokon tUl, amelyekrdl beszelni szokas es amelyeket elmondtunk, vagy pedig ezek egyike? Itt mindjart az a ketsegfink tdmad, hogy milyen ertelemben kell a lelek reszeit emUteni es koziiliik hanyat. Szamuk ugyanis egy bizonyos ertelemben hatartalannak tiinik, es nem csupan azok leteznek, ame1yeket meg szoktak

139

ernllteni, nemelyek a gondolkod6, az indulattal biro es a vagy6d6,38 masok az ertelmes es az ertelem hljan va16 lelekreszt kiilonboztetven meg. Mert ama kulonbsegek alapjan, amelyeknel fogva ezeket megkulonboztetik, mas, ezektol nagyobb mertekben kiilonbozo reszei mutatkoznak a leleknek, amelyek itt is sz6ba keriiltek: a tdplalo lelekresz, amely jelen van a novenyekben es valamennyi allatban, es az erzekeld lelekresz, amelyet egykdnnyen se ertelmesnek, se ertelem hijan va16nak nem mondhatunk. Tovabba a kepzetalkoto lelekresz,

43Z b amely ugyan mivoltat tekintve valamennyitol ktilonbozik, de amelyre nezve sok ketseg merulhetfol, hogy - ha elkiilOniilt reszeket tesziink fol a lelekben - mennyiben azonos ezekkel, vagy kulonbozik toliik. Ezekhez [arul meg a torekvo lelekresz, amely mind definlciojat, mind kepesseget tekintve a tobbitdl kiilOnbozonek latszik. Ezt keptelenseg is volna kiilonvalasztani, mert a klvdnsag az ertelmes lelekreszben, a vagy es indulat pedig az ertelem hijan valo lelekreszben tamad, mig ha harem reszbol all a lelek, a tcrekves mindegyik reszeben jelen lesz.

Elertunk hat ahhoz a ponthoz, amelyrol most folyik a beszed: mi okozza az elOleny helyvaltoztat6 mozgasat? A novekvo- es fogy6mozgasukat ugyanis, amely mindegyikiikben jelen

140

van, ugy tfinik, a mindegyikiikben jelenlevo nemzd- es taplalokepesseg okozza. A be- es kilegzes, az alom es az ebrenlet mozgasat a kesobbiekben kell szemiigyre venniink, ez ugyanis sok nehezseget rejt magaban, Ami pedig a helyvaltoztato mozgast illeti, azt kell megvizsgalni, mi inditja az elolenyt halad6 mozgasra, Hogy nem a taplal6kepesseg, az vilagos ; ez a mozgas ugyanis mindig valami vegett mtikodik, tovabba kepzelettel es torekvessel pdrosultan van jelen. Semmi sem mozdul meg ugyanis - hacsak nem kenyszer hatasara - anelkul, hogy torekednek valamire vagy keriilne valamit, Tovabba ebben az esetben a novenyek is mozognanak, es volna valamifele szerviik az ilyen mozgdshoz,

Hasonlokeppen az erzekelokepesseg sem oka ennek. Sokolyan eloleny letezik ugyanis, amely erzekelessel rendelkezik ugyan, de halalaig egy helyben es mozdulatlanul marad. Nos, ha a termeszet semmit sem alkot hiaba es nem hagy el semmit a szukseges szervek koziil (kiveve a csonka es fejIetlen lenyeket, marpedig az emlitett elOlenyek kifejlettek es nem csonkak: jele ennek, hogy nemzdkepesek, van erett es hanyatl6 allapotuk) - ennelfogva meglennenek a halad6 mozgas celjara is a testreszeik.

De az ertelmes lelekresz es az ugynevezett esz sem lehet a mozgat6. Az elmeleti kepesseg

ugyanis nem elmelkedik olyasmin, ami gyakorlati tevekenyseg targya, es semmit sem mond az elkerulendd dolgokr61 meg azokrol, amelyekre torekedniink kell, mdrpedig a mozgas mindig olyannak a sajatja, ami elkeriil valamit vagy torekszik valarnire, De meg ha szemlel is ilyesmit az esz, nem indit arra, hogy elkeriiljiik azt vagy torekedjunk ra; peldaul gyakran vegiggondol az ember valami felelmetes vagy kellemes dolgot anelkul, hogy esze fele-

433 a lemre indltana, j611ehet szlve - vagy kellemes erzes eseten mas testresze is - megmozdul. Tovabbd ha osztonoz is az esz, es azt javasolja a gondolkodas, hogy keriiljiink valamit vagy torekedjiink ra, megsem mozdul az ember, hanem a vagya szerint cselekszik; igy tesz peldaul, aki fegyelmezetlen,

Es altalaban azt latjuk, hogy akinek a birtokaban van az orvoslas mestersege, nem mindig gy6gyit, minthogy a tudas szerint val6 cselekvest masvalami kormanyozza, nem maga a tudas. De nem is a torekves kormdnyozza ezt a mozgast: a fegyelmezett emberek ugyanis, meg ha folebred is benniik a torekves es a vagy, nem azt teszik, amire a torekves osztonzi oket, hanem az eszuk utan mennek.

Tizedik fejezet

Lathato, hogy e kettd az, ami mozgast ebreszt: vagy a torekves, vagy az esz - ha a kepzeletet a gondolkodas egyik fajtajanak tartjuk. Sokan ugyanis tudasuk ellenere kovetik kepzeteiket, a tobbi elolenyben meg sem gondolkodas, sem megfontolas nines, csupan kepzelet, E ketto - az esz es a torekves - ebreszt tehat helyvaltoztat6 mozgast. Megpedig az esznek az a fajtaja, amely valamely celra iranyulva megfontol: a gyakorlati esz, Ez az elmeleti esztol eeljaban kUlonbozik. Egy bizonyos celra Iranyul az osszes torekves is : ami ugyanis a torekvesnek celja, az a gyakorlati esz kiindul6pontja. A eelsorozat legutols6 tagja pedig a cselekvesnek szolgal kiindulopontjaul. Ennelfogva helyesen Iatjuk, hogy e ketto: a torekves es a gyakorlati esz a mozgat6. A torekves targya ugyanis mozgat; a gondolkodas pedig azert mozgat, mert a kiindul6pontja: a torekves targya.

143

A kepzelet, ha mozgdstebreszt, ezt nem teszi torekves hijan. Egyetlen fajta hat a mozgat6: a torekvf Ielekresz, Mert ha ketto mozgatna, az esz es a torekves, valami kozos forma szerint mozgatnanak. Marmost lathato, hogy az esz nem mozgat torekves nelkul (a ldvansag ugyanis torekves ; es ha valakiben megfontolas hatasara ebred, akkor egyben klvansag hatasara ebred a mozgas), mig a torekves a megfontolas ellenere is mozgat; a vagy ugyanis egy fajtaja a torekvesnek. - Nos, az esz szava mindig he- 1 yes; a torekvese es a kepzelete meg hol helyes, hol helytelen. Ezert a torekves targya mindig mozgast ebreszt ugyan, csakhogy ez a targy vagy a j6, vagy a latsz61ag j6. Nem mindenfajta azonban, hanem a gyakorlati j6. Gyakorlati pedig az, ami lehet maskepp is.

Nos, hogy a lelek effajta kepessege: az ugy-

433 b nevezett torekves az, ami mozgast ebreszt, nyilvanvalo, Azoknak pedig, akik a lelket reszekre osztjak, ha kepessegek szerint osztjak fol es ktilonboztetik meg, nagyon sok ilyennellesz dolguk: taplal6, erzekelo,gondolkod6, megfonto16 es torekvd lelekresszel. Ezek ugyanis j obban kulonboznek egymastol, mint a vagy6 es az indulatos, Minthogy keletkeznek egymassal ellentetes torekvesek is - ez akkor kovetkezik be, amikor az ertelem es a vagyak ellenkeznek egymassal; ilyen az idoerzekkel

144

rendelkezd lenyeknel fordul elo (az ettelem ugyanis ellenallasra buzdlt amiatt, ami a j ovoben kovetkezik be, a vagy meg azzal hat rank, ami mar itt van, mivel a j elen leVQ kellemes feltetlenul kellemesnek es feltetlenul j6nak t(inik szamunkra azaltal, hogy a jov6t nem latjuk) -, ezert fajta szerint egy a mozgaro: a torekv6 lelekresz, 1IIint torekvo. De valamennyi mozgat6 koziil elso a torekves tirgya: ez ugyanis mozgast ebreszt anelkul, hogy maga mozogna - azaltal, hogy gondoljuk vagy elkepzeljuk, Szam szerint azonban tobb a mozgat6. Mivel harom tenyezlSt kulonboztetunk meg: az egyik a mozgat6, a masik az, amivel mozgat, a harmadik pedig a mozgo; a mozgato ketfele: az egyik mozdulatlan, a masik meg mozgast ebreszt es maga is mozog; a gyakorlati ;6 mozdulatlan, a mozgato es mozgo pedig a torekvo lelekresz, (A mozgo ugyanis azaltal mozog, hogy torekszik valamire; az aktualis torekves pedig a mozgds egy fajtija.) A mozg6: az eloleny. Amivel a torekves mint eszkozzel mozgat, az mar testi j ellegii tenyezo, ezert a test es a lelek kozos tevekenysegei kozott kell rola elmelkedniink.

Most pedig hogy rovidensz6ljunk, szerv modjdra az mozgat, amiben a kezdet es a veg azonos - ilyen peldaul az Iztilet, Ebben ugyanis a dombora es a homorU a veg es a kezdet (ezert

emez nyugalomban van, amaz meg mozog) - es ezek definlci6 szerinr kiilonboznek, de terbelileg elkulonlthetetlenek, Ugyanis taszitas· vagy vonzds kovetkezteben mozog minden. Ezert kell valaminek - mint a korben is - mozdulatlanna.k maradnia, es a mozgdsnak ebb<S1 kell kiindulnia.

Nos, aItallinosan szolva az elol6oY, mint mondottuk, amennyiben torekvessel rendelkezik, annyiban mozgatja onmagde, Torekvo leny pedig nines kepzelet hijlin. Minden kepzelet vagy ertelmi, vagy erzekelo j ellegti, Ez ut6bbiban a tobbi eUSlenynek is resae van.

146

Tizenegyedik fejezet

Azt is meg kell vizsgaInunk, hogy a tokeIetle-

niil fejlett lenyekben, amelyeknek egyediili er- 434 a zekiil a tapintds jutott, mi a mozgato ; vajon lehetseges-e vagy sem, hogy meglegyen benniik

a k6pzelet es a vagy? Ldthato ugyanis, hogy a fajdalom es a gyonyor megvan benniik. Ha pe-

dig ez megvan, akkor sziiksegkeppen vagy is

lesz. De hogyan lehet kepzelettikj' Vagy talan amikent mozognak is, am hatarozatlanul, ugy

ezek is megvannak benniik, csak eppen hatdrozatlan m6don? Nos, az erzeki kepzelet, mint mondottuk, Jelen van a tobbi eIolenyben is, a megfonto16 kepzelet pedig az ertelmes lenyeke, (Hiszen hogy ezt vagy azt cselekszi-e, annak eldontese mar merlegeles dolga. Es egyetlen mercevel kell merniuk, mert az ertekesebblkre torekszenek: ezert tobb kepzetb<S1 egyet kepe-

sek alkotni.) Annak a hiedelemnek, hogy ama-

zok a 1 enyek velekedessel sem rendelkeznek,

147

az az oka, hogy kovetkeztetesen alapulo velekedessel nem rendelkeznek, marpedig ez az, ami mozgast ebreszt. Ezert a megfontolokepesseg nines meg a torekvesben, De neha az egyik torekves gyozi Ie es mozgatja a masikat, masker meg a masik emezt - ahogy a jatekban az egyik labda kiiiti helyebol a masikat -, amikor a viselkedes fegyelmezetlenne valik, De termeszetenel fogva mindig a magasabb rendfi az, amelyik az uralkodasra Inkabb kepes es amely mozgast ebreszt, EnneIfogva haromfele mozgas lesz.37 A tudas kepesseget azonban nem mozgatja semmi, az valtozatlan marad.38 ,

Mivel pedig az Iteletalkotasnak es a beszednek egyik fajtaja az univerzalera vonatkozik, a masik meg az egyesre (az elsd ugyanis azt mondja meg, hogy az ilyen es iIyen embernek ezt meg ezt kell cselekednie, ennek az embernek ilyesmit kell eselekednie, en pedig ilyen es ilyen vagyok), vagy ez a velemeny mozgat es nem az univerzale, vagy mindkettd, de az egyik inlcibb mozdulatlan marad, a maslk meg nem.

Tizenkettedik fejezet

Sztlksegszerd, hogy mindennek, ami csak el es Ielekkel rendelkezik, legyen tapIalo lelke a keletkezesetdl a pusztuldsaig, Mert ami keletkezik, annak szuksegkeppen van gyarapodasa, viragzasa es fogydsa, ez pedig taplalkozas nelkul lehetetlen. Sztikseges tehat, hogy mindenben, ami novekszik es fogy, meglegyen a tapIalkozokepesseg, Az erzekelesnek azonban nem kell meglennie minden ellSIenyben; mert sem az egyszeru elolenyek nem rendelkezhetnek tapintassal, semazok, amelyek nem fogadjdk be a formakatanyag nelkiil. Az aIlatokban azonban sztikseges, hogy meglegyen az erzekeles - eneIkiil semmi sem lehet allati leny, ha a termeszet semmit sem alkot hiaba, Minden termeszeti dolog ugyanis valamilyen eel vegett van, vagy kiserlSjelensegekent Ietezik olyan dolgoknak, amelyek eel vegettvannak.

Foltetelezhetd, hogy minden olyan (elo) test,

149

amely halad6 mozgast vegez ugyan, de nem

434 b rendelkezik e~ekelessel, tonkremenne, es nem erne el eeIjat, amely pedig termeszeti funkci6ja. Hiszen hogyan tapldlkoznek? Az egy helyben marad6k s~amara ugyanis ott van (a taplaIek), ahonnan kindttek; de hogy egy test lelekkel es megttelo esszel rendelkezzek ugyan, am erzekelessel nem, ~ lehetetlen, ha a test nem helyben elo, de keletkezett.

De hat nem is keletkezetlen I Hiszen miert ne volna erzekeIese? Ez az allapot esak akkor fordulhatna eld, ha vagy a lelke, vagy a teste sZatnara ugy volna jobb. Am egyikiik szamara se jobb ugy, mert a lelek att61 nem fog jobban gondolkodni, a test meg nem Iesz ezaltal fokozottabb mertekben test. Egyetlen, nem helyben ellS testnek sem lesz tehat erzekeles htjan val6 lelke.

Am ha erzekelessel rendelkezik, sZiiksegkeppen vagy egyszeru, vagy osszetett testnek kell lennie. Egyszeru azonban nem lehet: akkor ugyanis nem lesz tapintoerzeke, aminek pedig sZiikseges, hogy a birtokaban legyen. Vilagos ez a kovetkei6kbOl. Mivel az eI6leny eleven test es minden test tapinthat6, tapinthat6 pedig az, ami tapintassal erzekelhetc, szilkseges az is, hogy az el6leny teste kepes legyen a tapintasra, ha eletben akar maradni. Az erzekeles egyeb fajtru ugyanis, a szaglas, latas, hallas

IjO

mas testeken keresztiil erzekelnek. Am ha valami megerinti, de nem volna ilyen erzeke, nem tudna nemely dolgokat elkeriilni, masokat pedigmegragadni.HaigyaIladolog,lehetetlen, hogy az elOleny eletben maradjon. Ennelfogva az Izleles is a tapintas egyik fajtaja: a tapWek megtapintasa, A taplaIek: rapinthato test. A zaj, a szln meg az illat nem taplal, es novekedest vagy fogyast sem eredmenyez, Hogy az Izleles a tapintds egy fajtaja legyen, azert szukseges, mert az a tapinthatora es a tapIalora vonatkozo erzekeles,

Nos, ezek szukseges erzekei az el5lenynek, es nyilvanvalo, hogy tapintas nelkiil nem lehet meg az ellSleny. A tobhi erzek pedig a kellemesre irlinyul, es nines is meg az allatokakarmelyik fajtajaban. Hanem azokban, amelyek valtoztatjak a helyiiket, szukeegkeppen meg .. van: ezeknek ugyanis, ha eletben akarnak maradni, nemesak akkor kell erzekelniiik, ha megerinti lSket valami, hanem a tavolbol is. Ez pedig akkor kovetkezik be, ha kozegen keresztiil erzekelnek ugy, hogy a kozeg az erzekeles targyat61 szenvedi el a hatast es jon mozgasba, az elo!eny meg a kozeg hatasara. Ahogy ugyanis a helyvaltoztato mozgast elOidezo dolog egy bizonyos hatarig kelt vaItozast, es a taszit6 masvalamit kesztet arra, hogy taszltson, a mozgds meg kozegen keresztiil tortenik, az

151

elsd mozgat6 pedig tasz{t anelkiil, hogy at taszltanak, az utols6t viszont taszltjak anelktil, hogy 5 taszltana, mlg a kozbiilsonek mindket-

435 a toben resze van, es a kozbiilslS dolgok szama igen nagy - ugyanez a helyzet a minosegi valtozas eseteben is, azzal a kiilonbseggel, hogy itt a dolog egy helyben maradva okozza a valtozast. Peldaul ha viaszba nyul valaki, addig hatol el a mozgas, amilyen melyen belenyult: a ko eseteben nem tortenik iIyesfajta mozgds, a viz ellenben nagy tdvolsagra megmozdul. Legnagyobb mertekben a levego mozog, gyakorol es szenved el hatast, felteve, hogy helytall es egyseget alkot. Ezert a fenyvisszaverodes kerdeseben is helyesebb ugy fogni fol a dolgot, hogy: a levegd, amlg egyseget alkot, szenved hatast az alakt61 es szlntdl - mintsem azt alUtani, hogy a szembol kiJepo latas verodik viszsza. A sima felszlnen pedig egyseget alkot a levego, ezert visszafele halad6 rnozgdst kelt a latasban, mintha a viaszba nyomott jel keresztiilhatolna a viasz szeleig,

Tizenharmadik fejezet

qz

Nyilvanvalo, hogy az eloIeny teste nem lehet egyszerfi, ugy ertem, pusztan tfiz vagy Ievego. Tapintas Wjan ugyanis nem rendelkeznek egyeb erzekkel sem (mert mint mondottuk, minden eleven test kepes a tapintdsra), A fold kivetelevel a tobbi elem alkothat erzekszerveket, de valamennyien valami mason, megpedig a kozegen keresztiil kesztetik erzekelesre az erzekszervet, mIg a tapintds maguknak a dolgoknak a megtapogatdsa reven - ezert is ez a neve. Am a tobbi erzekszerv is tapintassal erzekel, csakhogy valami mason keresztiil. Ez az egyetlen, amely ugy tGnik, onmagan keresztiil erzekel. Ezert nem aIlhat az eifele elemek egyikebol sem az eIOleny teste. De foldb5I sem aIlhat. A tapintas ugyanis az osszes tapinthat6 targyak vonatkozdsdban mintegy kOzvetlt8, erzekszerve pedig nemcsak a fold minlSsegkiilonbsegeinek, de a melegnek, hidegnek es az osszes tobbi

IH

tapinthato mindsegnek is befogadoja, Ezert nem erzekelunk a esontunkkal, hajunkkal es mas effele reszevel a testiinknek, mivel azok fOldbol vannak. A novenyeknek is azert nines semmifele erzekelesuk, mert foldbol vannak.

435 b Tapintas hijan viszont masfele erzekeles sem lehet jelen, ez az erzekszerviink viszont nem foldbol van es nem is valamely mas elemb61.

Marmost nyilvanvalo, hogy ez az erzekeles egyetlen olyan fajtaja, amelytdl ha az el6Ienyeket . megfosztjak,sziiksegkeppen. elpusztulnak. Ezzel ugyanis nem rendelkezik, ami nem elOleny, ami meg el6leny, annak viszont nem sziiksegszerf ezen kiviil mas erzekelessel is rendelkeznie, Ezert az egyeb erzeki objektumoknak, peldaul a szlnnek, a hangnak es a szagnak a mertektelen jelenlete csupan erzekszervet, nem pedig az e16lenyt pusztltja el, hacsak nem jarulekos modon: peldaul ha a hanggal egyidejuleg lokes vagy iites is eri ; a lathato dolgok es a szag hatasara is masvalami jon mozgasba, ami erintes reven pusztuldsat okozhatja. Az Iz is, amenynyiben tortenetesen tapinthato, annyiban pusztithat is. Am a tapintasi erzettargyaknak, peldaul a meleg, hideg, szaraz dolgoknak a mertektelen [elenletetonkreteszi az el6lenyt. Minden erzekelheto dolog tulsulya tonkreteszi ugyanis az erzekszervet, igy a tapinthato dolgoke a tapintast ~ mirpedig ez az eloIeny meghatarozo

tulajdonsdga. Megmutattuk ugyanis, hogy az eIoleny tapintas nelkiil nem letezik, A tapintasi mindsegek tulsulya ezert nemcsak az erzekszervet pusztltja el, hanem magdt az elOlenyt is, mert szfikseges, hogy ezzel a~ eggyel rendelkezzek, Az elOlenytobbi erzekszerve, mint eml1tettiik, nem az elet, hanem a kellemes elet vegett van. Peldaul a litas - minthogy vlzben es levegon, aItalanosan fogalmazva: atlitszo kozegben el-, hogy lasson, fzlelessel a kellemes es a f4idalmas miatt rendelkezik, hogy eszrevegye azt a taplalekban, vagyakozzek ra es megmozduljon; hallassal meg, hogy [elzeseket kapjon, [nyelvvel meg, hogy 0 jelezzen].39