Az Erdélyen
kí
vüli magyar unitarizmus
története
a XVI.
és
XVII.
században
Hosszú hallgatás utánsz61nlmcg a krónikus újra.
hogy
továbbmondjaaz
uniUlrizmus
történetét. A
ha~lgal~
oka a
slcnó
slcmmutélCi ésa
gyógyuhiskényszerplhenóJc
volt.
ezén
a múlt
b
májusábanclcjlcnfonalat
csakmost
'lehel
te
fel
újra.
Mindenrosszban van
va
lami
jó
is"mondjaa
magyar
kö~m
ondás
éslehel
is
igazság
l>en~c,
m~rt
kény
szerszünetem
miau
kél
kiváló
tanulmány
IS
mC&Jclcnt
$7;1-
kály
Ferenc
történész
től,
és
elek
igen fontos
~alok~1
lesZ
nek
kö7.1.é
unitáriusvonatkozásban aDunántulról.
cs
gazdagítjákulQlsórejczclünkcl
az
Erdélycll
kívüli
unitárius
tünénctból.
Már
:I
legutolsó megjelentfolyllllásbilll,
~s
c~1íI~llem.
hogya
felsó-Duna-mcll
,!
ki
és
adunánlUh
un.~[anzmus
missziója mintegyszázhúsz
esztend~n
~eres;.tul
élt.
és
több mint félszáz községhenvoltakunllárlus hivek ezekena területeken.Pécsetteurópai
s~.intú
unitárius
főiskolát
tartollak
felIlI.
Hilviták,llulrtott:!k.
amelyek
közül az
egyik
nek.apé!.:sinek
a
teljesszövegétismerjük. Ezeken a vitákon
ncm~sak
hitüketvédték.Imnemolyan
egyetemes em
beri jogokat
és
igal.ságok~t
ismegfogalmnztak.
amikkel
ellenfeleiket
is
tiszteletre kényszerítették.
Olyan
polgárokat neveltek. akik teológiai felkészült
ségge
lvédték
igazsá.
gukat. Százhúsz évig maradhattakfenn.
és csak
<lZ
ellenreformációfegyverei
és ad
m
inismatfv
eszközei
semmisítik
meg szervezetüket
az
1
100-asévek
első
harmadáig.Eszméik azonban újra
meg
újrafelbukkannak aDunántúl
dél
nyugatirészein. aDávidFerenctanításaihoz húséges
és
aZI
továbbfejle.~ztő
hillanukpedigpusztulásuk után is
erő
sítője
ako
lo7.5vári
unitárius szellemi életnek a
refomlát
usfejedelmek. majd aHabsburgok
elnyomása
alatt.Mikoréshogyanjutottak
cl
az
unitárius
eszmék
a
Duna
mellé?KanyaróFerenc
őrizte
megazta líraian
szép
unitáriustradíciót.amelyszerint
Erdélyből.
egy ifjú
lelkészckből
álló
CSOpOlt
BasiliusIstvánirányítása mellett végigvonult
az
AIróldön.ésmindenfelé térítve.Szegednél elérkezetta
Ti-
szához.llt a fiatalok clbúcsúztak lelkes pártrog6jukt61,majd nyugat felé továbbhaladva. a Duna-Tis7.a
kÖ7.én
Bá
esot
és
Küllöd
öl
érint
enék.
Ez utóbbik
özség
nélátkelnek aDunánegyhitvita végeztével.
és
a dél-baranyaitájakatpróbálják mcgtéríteni.Aforrás aztissejteti,hogy Baranya
egyeshelyeinvannak
már
unitáriusgyülekezetek,
és az
ifjak céljaezekneka meger6sitése.Kanyaró sajnosneve
ket nememlíthitelesen.
és
csak feltételezésként
jön
sz.óbaJá.>zberényi György
és
Alvincz;György neve. A legenda
tÖTléneti
hilelességétnemvonhatjukkélségbe,
az
azonbanbiztos,hogynem ezek voltak
az
első
unitáriusmisszionáriusok a Dunakörnyékén
és
a Dunántúlon. Alvinczi
Györgyről.
a
későbbi
tragikus
sor..ű
unitáriuslelkész-mártírról biZIosan tudjuk.hogy
ő
nem ezt
az
utat
járta
.
Ahogy
Bornemissz.a Péter.
az
Ördög;kísértések
cí
mumunkájábanmegírja.miel6ttAlvincziBaranyábament volna.nála járt.
Amikor meglálogalt.'l.. Bornemissza
II
Bala:;siak birtokára
hűz6dva
élt.Nememlíti,hogy hol.
de
több szen:ó Semptére gondol.
Ez
azonbannem
va
lÓszfnu.mert Alvinczirég
Bar.lnyábantérft. amikor (1572-ben)Bornemisszaideköl
tÖl.Öu.
Vitathll.Uitlan
Ul.
is.
hogyaFe
lvidékrólNagymaro-
2
UNITÁRIUS
ÉLE
Tson
és
Székesfehérváron keresztülvezeta legegyencsebb
Út
BaranyábaésPécsre.K
özelebb
viszatények megi
sme
réséhe?_
és
megértésé
hez
egyigen fontosadat. am
it
Nagy
Barna. a kiváló reformálushittanlörténészállapítottmeg.SzegediKiss István
egyikkönyvéttanulm
ányozva.
Megállapitotta ugyanis.
hogyaz
unitáriusokellen írtkönyvet(m
agyar
címe:
"Igaz
bizonyságtétela Szentháromságról,némelyek
ba
lgatagságaiellen,
amelyeket
Szervélnek
és
más
eS7.eveS7.ett
embereknek
vélckedéseiból
merí
tettek
és
hoztaknyilv:ínosság·
ra. most
első
ízben Magyaror..zág némely részeiben.")
(A
könyvlatinul
Genfben
jelent meg!) A
mű
15
19.
április
22-
e
előll
m:ír készenvolt, vagyis
a
Duna
menti reform:ítusok
már
komolyan foglalkoztak
az
unitarizmus
előre
t
öréséve
l
.
Erre utal
az
atény is,hogyVeszprém város
első
ismert
református
prédikátora.Báthay(egyes szerz/'ik
s7.e
rint Bá
csai-nakolvasandó!)
Istvánháromkörnyékbeliunitárius
egyházközség
me
gszervezűdé
~é
t
je
lenti.
S~.ékesfehérvárét.
Polgárdiét
és
Batthyánét
Bauhyány Boldizsár
veszprémi
főkapitánynak.
Figyelmezteti
már
csak
azértis, mert a török kézen
levő
kétfalu
Batthyány
birtok
vo
lt,hogy
az
uraknak
kötelességük
a
veszedelmes
erctnekséget gyökerestül kiírtani.
Ezeketaz
adatokatrigyelembevévemegállapítható.
hogy
az
unitarizmuskétirányból
hato
lhatolI
be
a Dunán·túlra.A
Felsó-Dunántúlra
valamivelkorábban
(1569-1510
fordulóján),
és
Baranya környékére
valamivel
későbben
(1510-11
körül).
Az
unitáriusok
dunántű1i
megjelenésének
időpontját
tÖbbé·ke\·ésbétisztázva felmerül
a
kérdés:
ki
VOll,
vagyegyáltal:ín
volt·e
olyan
erős
egyéniség,akihez
kapcsolhatóa dunántúli unitárius misszió.
Az
Eger-Kassa-Ungvár
ini·nyába
terjeszkedő
unitáriusok kiváló
vezetője
Egri Lukácsvolt.
Az
AIróldön BasiliusIstvánvállaltaugyanezt aszere
pel.A dunántúli
és
a
fels6-Duna-vidéki
unitárius ke7.delek
homályos
ködéből
egyvilági
hívő
unitáriusélesedikki
egyre
jobban
ésjobbnn
atudományos kutatásfényében.
Ez
a
vi
l
ág
iunitárius
Trombitás
János.nagymarosiharmin
cad-vámo
s.
jónlódű
keresked/ívolt. Életrajzára és
az
u
ni
tarizmus ügyében végzett
tcvékenységé
r
ől
még több folytatáson keresztül
szó
lesz.Most csak
IIZ
indulásban való
közreműköd
ését
em
líI
cm
röviden.
Az
"elfajzolI
Hah
.
~bu
r
g"
Miksa
császáridejében
az
egy'
re izmosodó protestantizmus
egyes
irányzatai.
főleg
a
Ju
theránusok
sz
abadabbanlélegzettck.uralkodójuk reformá·
ciós
rokonszenve
és
toleranciája következményeként.
Az
udvareztkülönösebb
jó
szivvelnem tapasztalta.
és
ahollehetett. követ hajftott a
duzzadó
reformáció sodrásaelé. A
lutheránusoknál kevesebb türelemben részesülteka refor
mátusok.
Egyes
.. veszedelmes"eretnekségek képvisel6ipedig
éppen
olyan
megsemmisítő
kirekesztésbcnrészesültek, mint
m
á.~
mű
velt
nyugatiállamokban.F6kénl két magyarországi vallásos
mozga
lom.
az
unitárius
és az
anabaptista kaptameg
az
"anatéma
siC-c
t.atÖrvényenkivüHsé.
gel.Fókénta pol.sonyior..zággyúlések
ha~~zallli
irány.ullakellenük. 1570-ben cenzúrarendelelethmletnek
kl
akönyvcikkc1 kapcsolatban. 1512-ben
megsemmisítő
intézkedéscket hoznakellenük.Mikor pedig
az
1
514·es
or..zággyu1tsösszeül.afelháborodottkarok
és
rendek
egyöntet~-