Read without ads and support Scribd by becoming a Scribd Premium Reader.
 
Ahit
J
52.
éVfo
lyam I-2.szám
1998.
január
-február
Szeretett Testvéreim!Unitárius Híveim!
Tanítványaihozszól
az
Úr
Jézus
az
idézett
igékben.
Feladataikat
jelöli
meg-
ezeketmondván:
1.
Ti
vagytoka fóldsói, és
2.
Ti
vagytokavilág világossága!
Armt az
UrJézus tanítvá
-nyainakmond,
azt
nekünk
ismondja.
Új
esztendönknek emez
első
napján
fontos
tudatosítanimagunk
ban,hogy
Jézu
s
ugyan
meg
halt
a
kereszten
,de ez ahalálvégeredménybenszületésvolt,-
annak
asze
l-
lemnekameg
szü
leté
se
éstovábbélése, amely amin
dent
betölteni
hivatott
sze
retetként szétáradt-beépült
az
apostoloklelkébe
és
meg
határozta
cselekedeteiket.
Ez
a
szeretet
attólfogvamindannyiunkszívébe-lelkébebebocsáttatásravár.Bízunkabban,hogy
saját
te
vékenységünk
által
-valamilyen
mértékben
ez
meg
valósul ebben
az
esztendő-
beni
s.
A:!.
ebbenvaló bizodalomhangjánszólok Hozzátok, kedvesUnitárius
Te
stvére
im,
Új
esztendőnknek
emez
e
l
ső
napján!
ÚJÉVI
PÁSZTORLEVÉL
"Ti
vagytok aföldsója.Hapedig amegízetlenül, mivel lehetneízétvisszaadni'? Semmire sem valómár,csakarra, hogy kidobják,
és
eltapossák az emberek.Ti vagytokavilág világossága. Nem
rejthet
ő
el a hegyenépültváros.
A
lámpástsemazértgyújtjákmeg, hogyvékaalá, hanem hogy alámpatartórategyék,
I
és
akkorvilágítmindenkinekaházban. Ugy ragyogjona
ti
világosságotok az ember
ek
előlt,
hogy lássákj6cselekedeteiket, és
dicsőítsék
a
ti
mennyei Atyátokat"
(Máté
5. 13-16)
Isten
jóvoltából
befejeződött
az
elmúlt
esztendó1
E
visszatekinté
s
alkalmával
hálát
adunk
a
Is
Sejte
l
mes holdudvar,jéghideg
éjszaka.
Dermedt
csend.
fe.ny6ág
fehéren
roskadoz.Kismadár
bújt
aU.
Hallod
-e,
szíved
is
hogy
dob
og?
JA
NUÁ
R
Fels6marosmenti
régilétút
em
té
ke
.ZordéSi
Jámpánk
néha
el
bújl.Nynt
pályán
félórát
vesztegelve
-
születettaz
ötlet.
tennek,
hogy
velünk
volt és
arra
törekedhettiink,
hogyelvégezzük areánkbízotta
kat.
Hálát
adunk
azért,hogy
Unitárius
Anyaszent
egyházunkban együtt
imád
kozhattunk,
s ezáltal példát
adhattunk
gyermekeinknek
és
mindazoknak
,
akik
még
nem
jutottak
el a
Te
szent
neved
tiszteletéig
ésimádásáig.
Segíts
meg
minket
Atyánk
ebben
az
új
esztendóben,hogy lelkünk
fogé-
konysága
minden jóés szép
iránt
tovább gyarapodjék,és
a
Veledvaló lelkitalálko
zásaink
tovább
bővüljenek
,
éshogy
ennek
következmé
nyeként
létrejöjjeneka jólelvégzett
munkának
eredményei,
anyagi
és szellemilelki
javak
formájában.Abban a reménységbenszólok Hozzátok,kedves Atyámfiai,hogyebben az
új
esztendóbenis megsegít
minket
a
jó
I
ste
n!
Az
Ő
sze
nt
nevének
le-
gyen dicséretés
dicsőség
örökkön
örö
kk
é!
Amen
Bencze
Márton
sp
ök
 
Szeretett Híveim,
Lelkésztársaim,
Ünneplő
Gyülekezet!
E
s
ztendőfordu
1
6hoz
érk
ezt
ünk
ismét.Gondol
ata·
inkvégigsu_ha
nnak
az elmúltéven.Volt
benne
ag
go
dalomésremény,
bánat
és
öröm,
kudarc
éssiker.Mindenthál
ás
szívvel szö
nünk
I
stenünk
ne
k.
A:!.
Újévn
ap
ja
nem
lönbsok
sn
apnál,
ame·
Iyek
et
magunk
mögötthagytunk,demégis
s,hiszen nyugtalanító,
és
bizak
o
dó-reményked
ő
gon·
dol
atokkaJltimegle
lkünket
.Egy vajúdó
rsadalommindenbizonytalansága,egyleromlott gaz daságihelyzet
mind
en te
rheés
nyomorú
sága
ne·hezedik rnk. Félelm
eskilátá
sok árnyékolják beegyéni és családié
ltünket
,egyház
unk
ésnépünk
so
rsát,
jövőjét.
Mit várh
atunk
az új
eszte
ndőtó1?
Hoz-eél
et
ünk
egéreegykisvilágosságot,
annyi
csalódás
ut
ánegykevés örömet?Hoz
-e
az
elv
ak
ult
gyűlölködé
s
és
megrend
ült
e
rk
ölcshelyébe
megértő
szeretetet,
értékeinkmegújulótisztel
etét?Egyházunk
el
eget
tud-e
te
nnihi
vatásának:munkálni
aj
ézusi
ember
lelkigét,ajóságot,igaz
ságotésbékes
séget?Kép
es
lesz-en
épünk
betöl
teni történelmiküld
etését, smegtalál
ja.
ebold
ogulásának
l
e
h
etősége
i
t?
Csoda·e,
ha
ane
künk
f
eszülő
kihívásokl
áttán
afélelemszorítjaössze szív
ünket
shomályosítja el
jövőt
kutat
ó
tekintetünket?
Deíme, egysze
rr
e
szét
fo
sz
lik
acsügg
edés
köde,sévezredek mélységébólszíven
ta
lála zsoltáros
va
llomás,
mintaz
Ujév üzenete:
,.I
ste
nb
enbízom, nem félek" (Zsolt 56.12.)
Mert
a
j
ö
vő
I
stenné
l
van
.
Ó
tartja
kezében
ezt
avilágot
és
szabja
meg
éle
tünk
célját
és
rende
lt
etését
.
Az
új
esztendő
isaz
ő
atyaikezében
van
.Ezé
rtitt
és
most
hí
vő
unitáriu
s
nak
le
nniannyit
je
le
nt,
mint
rábíznia
magunkésmi
e
ink
sor
sát
éle
tünk
örök
Urára,
azI
stenre
.
Ugyanakko
r
szabadakarattal
l
aszta
niaso
kf
éle
leh
etőség
közül,demindig azt,
amire
I
ste
nvezet el,
amit
lelkiismere
tünkbe
n,
mint
az
ő
akaratát
tudj
uk
e
lf
ogadn
i
és
vállalni. AkikI
ste
nbenbíznak, azokféle
lem
nélkül,n
em
túlz
ott
derülátással,
defel
tétlenhittelés
bizalommal
bátran tekintenek
ajövóbe.
Schleiermacher
németteológus1807-ben a napóleoni
háborúk
válságos
id
ősz
ak
á
ban
arra
figyelmeztettenépét,hogy
"A
jövőtó1,
hozzon
bármit,
nem kell
fél
nünk
,
ha
Istentö1nincs
okunk
félni.DehaI
stenünk
e
l
őtt
tisz
ta
lelkiismerettel nem
tudunk
megállni,
akkor
fél
n?nk
ke
ll
minde
ntó1
,mégalegnagyo
bb
boldog
g-
l,a legnagyobbszerncsé
tó1
is.".
Ez
így
.igaz.
Ha
lelkii
s
mer
e
tü~
úgyérzi,hogy IstennelJárunk, az6
akarata
sze
nn
t é
lünk
,
akkor
a holna
pt
ól,
tartoga
sson
bármit
isnem kell fél
nünk
,
mert
I
sten
ve
lünk
van.S
a~
apostol bizonyosságávalkiáltjuka
jövőnek
:
"HaazIstenve lünk,kicsodae
ll
enünk?" (Róm8.31
).
2
UN
ITÁRIUSÉLET1997nem
múlt
elhiába.Nehézgeinke
ll
enére egyház
unk
lelkiél
ete
mélyült,anyagi
és
szel1emiér
k
ekben gyarapodott
.
Hálával
gondolunk hív
e
inkreés
bel
ső
embereinkre,
akik
hozzáállásukkalbizony
ságot
tettek
hithű
sé
gükró1
és
egyházszerete
tük
r61.
Az
Újév
nemcsak
s
zámvetést jelent
,de
felada~
vállalást
isa
jövőre
.
Egyházunk
jellegébó1, de
hi
vatá
ból iskövetkezik,hogymégszívósabban kell küzde
nünk
alapvető
e
mb
erijogainkért, népünk nemzeti-közösségij
ogaina
kbiztosítá
é
rt,elvettegyházi
javaink
vi
sszaadáé
rt
és
a felekezetiok
tatá
shelyreál
lítáé
rt.
Egyházunk
bel
ső
megúj
ulá
s
ának
folytatásaér
dek
é
ben
e
r
őte
l j
es
belmi
ss
ziói
munkát
ke
ll
kifejte
nünk
az
is
tenti
szteleti
min
őségibb
szolgálat, a
mvek
fokozottabblelkigondozása,a valláserkölcsi nevelés
és
az
isko
lai
vallá
s
oktatás
hatékonyabbvégzéseá
lt
al.
Ennek
érdekében
támogatnunk
kellegyl
eteink
közösséget
e
r
ős
í
tő
munkáját
:
m
egfe
l
elő
tan-
és
kézikönyvekkel,vallásos irodalommal kie lé
gítenünk
sokévtizedes s
zükségleteinket
a nyom
dánk
kínálta
l
e
h
etőség
kiha
s
ználá
v
a1.
Folytat
nunk
kell
épülő
temp
lom
aink
támogatá
s
át,
ameg
l
e
vő
temp
lomok,le
lk
észi
laká
sok
és
s egyházi
épületek
k
arbantartását,
egyszóval
őse
ink
-
tó1
örökö
lt
anyagi
javaink
m
egő
rz
ését
és
gyarapí
t, de
lelki-szellemi
adottságaink
gazdagítá
tisa gyako
rl
at
i
és
tudományos
továbbképzés
foko
zásával.
Végül
er
ősítenü
nk
kell jelenl
ét
ünket
az
országba
n
és
te
s
tvéregyházaink
nemzetközi közösségé
ben
úgyis
mint
vallás
,úgyis
mint
egyház.
A
kialakuló
él
et
nyújtotta
l
ehetősége
kk
e
l
jobban kellé
lnünk
.
Az
új
eszte
nd
ő
nem
l
esz
könnyű,
újabblok
at
és
f
eladato
k
at
hoz,
egyre
magasa
bbr
aállítjaamé
rcét
emberségben,
kötelességben,szolgálatban.
Odaadó
h
it
re,becs
ülete
s
munkára
,közös
erőfeszí-
tésreés
áld
ozatkészségre
leszszükségünk.
Az
új
évet
Is
ten
nevé
ben
kezdjük.Reá bízzuk
magunkat
.
Azért
imádkozunk
,hogy
áldása,
szer
e
teteés
békessége
áradjon
ki
egyh
ázunkra,
híveinkre
és
egész
népünkre
.Gondviselése
ő
rk
ö
dj
ö
n
o
ttho
nainkéstemp
lo
maink
felett.Ilyengo
nd
ol
atok
és
érzése
k közöttkívánok
gyü
l
ekezeteinknek,
le
lk
észeinkne
k,gondnok
ainknakés
híveinknek,
valam
int
minden
jóakaratú
embernek
áldott
és
béké
súj
eszten
d
őt.
Kolozsvár, 1998.
január
1.
Atyafiságosüdvözle
ttelés
főpá
s
ztori
szeretettel
Dr.
Szabó Arpád
spök
 
Bocsásd
meg
a
mivétkeinket
Veress
Zoltán
Svédországban
élő
tró
aMi-
atyánkr61 szóló
elmélkedéseinek
folytatá80.
Minden vallás,
sőt
mind
en
ősi
vallásos
sejte
l
em
ésképzet
alapvető
eleme
a
bűn:
azisteni törvényt
megszegö,
az
isteni
akarattal
szembeforduló embe
ri
cselekedet.Igen,csakis
az
ember,a
tudatos
lény
cselekedete.A
farkas
is
t
a"ne
ölj"
parancsa
ellen
amikor
átha
r
apja
a
bárány
torkát,
de
ő
ezáltal'nem követel
bűnt:
annak
a
létfenntartó
ösztönnek
engedelmeskedik,
amit
a
Teremtő
helyezett
belé,s
nem
tudja,
hogy közben
megszeg
egy,
ugyanattól a
Ter
e
mtőt
6
1
szár
mazó
tilt
ást.
larnifélelmetes
éskrisztusinak
aligha
nevezhető
természetellenesség.Mikorezeket
mondom,
nem
kicsinyl
em
lea ke
re
sztény
teológia
kétezer
évesigazságkeresését s
n~
m
tagadom
a
bi~,liai
teremtéstörténetben
rejWző
kIJelentést.
Az
elsot
folytatni próbálom,amásodi
kat
pedig
úgy
érte
lm
ezni,ahogyI
sten
értelm
ez
nem
engedi csekély,de
tó1e
kapott
eszemmeléshé zagos, de
az
ő
jóvoltából
nyert
ismereteimmeL.
Mindezek
pedig
arra
a gondo
latr
a vezetnek,
amit
röviden
már
fentebb
megfogalmaztam: hogya
tudás
fájáról való
evésjelképes
kifejezésea
tudás
e
lnyerésének,
s
ezá
ltal
a
teremtmény tudatos
lény
ny
é
válásának,
I
ste
nh
ez
valóközeledésének
,
fe
lem
e
lk
edésé
neka lé tezóKegy olyanka
tegóriájába
,
ame
lyben
együtt
van
Istennel.
Tehát
a
bűn
köze
lebbviheti
az
embert
I
stenhez?
Azt mondhatjátok:atörvény
bizonyára
csak
az emberre
vonatkozik,a
Teremtő
csak
neki
adta
a törvényt,ésnem
minden
teremtményének.
Ha
én
erre
azt
mondom,hogya
magam
részéró1 inkább hiszek a
törvény
egyetemességébendeegyszersmind
abban
is,hogy
az
embert
a
tudás
helyeziatörvény érvényessége
alá
,a
tudás
vezeti be
az
erkölcs világába, aholatettesek,
sőt
a gondolatok is
megmérettet-
nek
és
megítéltetnek
-nos,
akkor
lényegében
ugyanazt
mondjuk.Abibliai
teremtéstörté-
netben
a jó s gonosz
A zabolai
refonnátustemplomer6d
Igen, én
ezt
olvasom
ki
a
teremtéstörténet-
bó1:
a
Teremt
ő,
aki
a
bűnbeesés
,
azaz
a
tudás
fájárólvaló evés
pillanatáig
tulajdon
képpencsak
játszott
az
emberrel
,
mint
cse
csemő
gyermekévela
szülő
,
most
megharag
szik,
felelősségre
vonja,megszidja s
megbünteti
-
s
szóval kölcsönösségetésbizonyos
egyenlőséget
,
m
ajdnem-egyenlőséget
feltételező
relációba
tudásának
fájáról
eszik az ember,
s erkölcsi
érte-
lemben
ezt
tekinthetjükemberréválásának:
mie
l
őtt
ezt
megtette
volna, boldog
állat
volt
az
Éden-
ben.A
keresztény
teológia
eredendő
bűnnek
nevezi a
tudás
fájárólvaló evés,
azisteni
parancs
se
mmib
evevésének
első
alkalmát
,súgy
tartja,
hogyez a
bűn
öröklődik:
minden
ember
az
eredendő
bűn
priuszávalerkölcsi
terhéveln
avilágra. Van
ebben
valamifélelmetesés
krisztusinak
aligha
nevezhető
~etenninizmus:
aki
egyszer
bűnözött,
annak
afiai
IS,
unokái is,
ükunokái
is
bűnözni
fognak.
s
ta-nítás
a
teremtéstörténetnek
arra
a
mozzanatára
megy vissza,hogy a
bűnbe
esett em
berp
ár
felfede
zi
saját
meztelenségét,s
emiatt
elszégyelli
magát,mintha
ez -s
amit
ezjelképez: a
nemiség
-
már
eleve
bűn
volna.
Az
ember
eredendő
bűne
eszerint
az,hogy
"bűnben
fogantatik",
mert
hiszen
nemi
aktus
révén kezdi meg
létezését
.Van ebbenisva-
kerül
vele
(persze
nem
kelle
lf
elejteni,hogya
majdnem
itt
mégis
micsoda
különbséget
jelent).A
Miatyánk
szava
it
ajkunkra
adó
Mester
mOI~d-
ta
egy ízben, hogy
az
Ur
jobban
öl
e~
megtert
bűnösnek
mint
ezer
igaznak
,s ez szmtéll
arra
mutat
,
hd
gy
az
ember
egyfel
ól
a
bűn,
a
bűntudat
és
a
bűnbánat
,
másfelóla
bűnbocsánat
révénolyanközel
kerül
I
stenhez
,
ami
l
yen
közelségbeöntu
datlan
és
ezért
bűntelen
l
ény
-példáulafarkas,
.a
bárány
_
sohasem
kerülhetlle.
Amikor
tehát
a
MI-
atyánkot
mond~a
ehh~z
a
f?há.~zhoz
é~~~
.
zünk:
"bo-
csásdmeg
aml
vétkemket
,tobbek kozott
ezért
a
felemelő,
m
egny
ugtató
atya-fiú viszonyért,
ezért
am
eg
hitt
közelségért is
im
ádkozunk.
(Foly tat
uk)
UN
ITÁRI
US
ÉLET3
Search History:
Searching...
Result 00 of 00
00 results for result for
  • p.
  • Notes
    Load more