ISSN 1450-5010

ÚJ KÉP
Pedagógusok és
szülők folyóirata

2000 szeptember
Pedagógusok és szülők folyóirata Tar ta lom
X. évfolyam 9. szám,
2006. szeptember Tantárgyháló 2006 3

Szerkesztőbizottság Tanulmányok, kutatások

/članovi uredništva: Prof. dr. Kolumbán József: A kolozsvári matematikai iskola
Bori Mária, dr. Gábrity Molnár kialakulása (Száz éve már, több is talán…) 4
Irén, Hajnal Jenő magiszter, dr.
Hózsa Éva (irodalmi szerkesztő/ Hivatásunk eszköztárából
književni urednik), dr. Illés Tibor Szőke Anna: Fejlesztőpedagógia az óvodapedagógusok nyári
(Eötvös Loránd Tudományegye- továbbképzésén 23
tem), dr. Péics Hajnalka, Siflis Gordán Klára: A kommunikáció alapfogalmai 28
Soós Edit (felelős szerkesztő/ Beszámoló a X. Szabadkai Nyári Akadémiáról 33
odgovorni urednik), Szálas Tímea Csíkos Eszrényi Éva: Megalakult a Kárpát-medencei
(kéziratgondozás), Szőke Anna, Magyar Tannyelvű Iskolák Szövetsége 45
dr. Zsolnai Anikó (Szegedi Tudo-
mányegyetem), Beszédes István Pedagógusportré
(műszaki és művészeti szerkesz- Koczó Ferenc mgr.: Találkozásaim dr. Ribár Bélával 47
tő/tehnički i umetnički urednik).
A laptanács tagjai/Savet lista: Könyvajánló
Miskolczi József (elnök), dr. Bányai Papp Ágota: Dr. Sági Zoltán: Belső viharaink 52
János, dr. Pintér János (alelnökök), Zora Ćujić: Priča o jednoj knjizi 55
Grgo Francišković, dr. Horváth
Mátyás, Kucsera Géza, dr. Losoncz Hírkosár 60
Alpár, Ninkov Irén, Pető István, Contents and summary 62
Priboj Potrebić Vesna, dr. Szöllősy Számunk szerzői 64
Vágó László, Varjú Potrebić Tatja-
na, dr. Zolnai Albert.
Lektor: Bálint Irén.
Rezümé/Rezime:
Tiberije Kopilović, Szálas Tímea.
Szerkesztőség/Uredništvo:
24000 Subotica, Age Mamužića
13/II., tel./fax: (024) 554-184,
e-mail: ujkep@tippnet.co.yu.
Kiadó/Izdavač:
Vajdasági Módszertani Központ
Szabadka, Vojvođanski centar za
metodiku Subotica.
Elnök/Predsednik: Soós Mihály.
Készült/Štampa: Grafoprodukt,
Szabadka/Subotica.
Az Új Kép az interneten: www.
ujkep.tippnet.co.yu Egyes szám. Ára 100 dinár.
 3

Tantárgyháló – 2006
TÁJÉKOZTATÓ AZ ÚJ KÉP IX. TANULMÁNYI VERSENYÉRE
BEÉRKEZETT PÁLYÁZATOKRÓL

Kedves Pályázók!

Nagyon köszönjük, hogy az idei évben is sokan találtátok meg helyeteket a „szövöge-
tő pók hálójában”, s küldtetek be szép pályamunkákat. Ugyanakkor külön köszönjük
tanáraitoknak is, hogy felhívták figyelmeteket a pályázatra, és segítséget nyújtottak
nektek, vezettek benneteket a „pókháló-szövögetésben”.

A nyertes pályázók névsora a következő:

Acsai Edvin (Óbecse, Samu Mihály Á.I.), témavezető: Varga Éva

Benkó Anna (Szabadka, Majsai Úti Á.I.), témavezető: Mészáros Borbély Tünde
Bikár Angéla (Martonos, J.J. Zmaj Á.I.), témavezető: Törteli Telek Márta
Bíró Felisz, Faragó Angéla, Lackó Arnold, Lajszt Brigitta, Márton Hermina, Molnár Larisza,
Nagy Krisztina, Pál Klaudia, Virág Olivér (Szabadka, Miloš Crnjanski Á.I.), témavezető:
Sziveri Móra Regina
Csernók Nikolett és Komáromi Dóra (Pacsér, Moša Pijade Á.I.), témavezető: Beszédes Nagy
Andrea
Farkas Sándor és Homolya Ákos (Zenta, Stevan Sremac Á.I.), témavezető: Farkas Ildikó
Gyarmati Dénes (Kikinda, Fejős Klára Á.I.), témavezető: Momić Violetta
Hallai Áron (Szabadka, Majsai Úti Á.I.), témavezető: Mészáros Borbély Tünde
Haska Evelin (Magyarkanizsa, J.J. Zmaj Á.I.), témavezető: Sarnyai Mária
Kocsis Árpád (Szabadka, Bosa Miličević Közgazdasági Középiskola), témavezető: Szabó
Cibolya Teréz A 2006. SZEPTEMBER
Krisztin Réka (Magyarkanizsa, J.J. Zmaj Á.I.), témavezető: Sarnyai Mária 30-I PROGRAM:
Körmöci Lajos (Magyarkanizsa, J.J. Zmaj Á.I.), témavezető: Sarnyai Mária 9.30–10.00 Megnyitó
Losonc Anna (Magyarkanizsa, J.J. Zmaj Á.I.), témavezető: Sarnyai Mária 10.00 – 13.00 A pálya-
Mac Valéria (Magyarcsernye, Petőfi Sándor Á.I.), témavezető: Deák Ildikó munkák bemutatása két
Molnár Krisztina (Oromhegyes, Kiss Ferenc Á.I.), témavezető: Kálmán Gizella szekcióban
Muhi Ágnes (Martonos, J.J. Zmaj Á.I.), témavezető: Detki Györgyi 13.30 – 15.00 Ebéd
Végel Krisztián (Pacsér, Moša Pijade Á.I.), témavezető: Beszédes Nagy Andrea 15.30 – 16.00 Előadás
Zsoldos Dávid (Magyarkanizsa, J.J. Zmaj Á.I.), témavezető: Sarnyai Mária 16.00 – 16.30 Eredmény-
hirdetés
A nyertes pályázókat és tanáraikat 2006. szeptember 30-án szombaton 9.30-kor
várjuk Szabadkán a Zeneiskola épületében (Štrosmajer u. 3), hogy a tanulók önál- Mindenkit szeretet-
lóan egy 10 perces beszámoló keretében ismertessék pályamunkáikat. A szóbeli is- tel várunk a szabadkai
mertetés ideje alatt számítógépet, plakáto(ka)t, képe(ke)t, zenei hanganyagot, illetve rendezvényen!
bármilyen más olyan segédeszközt is lehet használni, ami a beszámolót változatossá
teheti és jól kiegészíti. A Versenybizottság
4 Tanulmányok, kutatások

Kulcsszavak:
matematikatörténet A kolozsvári matematikai iskola kialakulása
(erdélyi) magyar
matematikusok (SZÁZ ÉVE MÁR, TÖBB IS TALÁN...)
a kolozsvári egyetem
története 1919-ig Kolumbán József

1. Prológus
Kada se nešto minuciozno
istraži, onda pored osnovne B OLYAI JÁNOS születésének századik évfordulója alkalmával, a Kolozsváron rendezett
teme, svetlo dana ugledaju ünnepi megemlékezésen, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége bejelentette
mnogi drugi momenti. a Bolyai-díj létrehozását, melyet ötévenként szándékoztak odaítélni annak a mate-
Tako u slučaju ovog napisa matikusnak, aki az előző években a kutatásban kimagasló eredményeket ért el.
autor govori o centenarnoj Elsőként ezt a díjat 1905-ben H ENRI POINCARÉ francia matematikus nyerte el. Ezzel
proslavi rođenja Janoša kapcsolatban GERGELY JENŐ, aki egykor R IESZ F RIGYES tanítványa volt, majd a Bolyai
Boljaija i o začetku slavom Tudományegyetem tanára lett, a következő történetet mesélte:
ovenčane matematičke škole A Keleti pályaudvaron a magyar tudományos élet számos kiválósága izgatottan
u Koložvaru. Iz pisanja se várta a párizsi gyors érkezését. A kor egyik legnagyobb tudósa jött Budapestre, hogy
razabire pitanje zašto baš
tamo i odakle ta tradicija?
Odgovor je, ustvari pomoć
poklonicima matematike
pa i drugim radoznalim
ljudima. Kao što je svaki
početak opterećen brigama
tako je i ovde bilo otpora.
Nejedinstveno viđenje celine
i perspektive čekalo je str-
pljivo nastup lucidnih umora
da to postave na mesto.
Katedre ovog univerziteta
bili su rasadnici ne samo
vrsnih istraživača i teo-
retičara već i edukativnih
kadrova. Poznati stručnjak
ostavio je za sobom vrsne
naslednike što je bila pose-
bna draž. Čak su u ovome
bili zaslužni za matematiku
i ne-matematičari po vokaciji
(Brašai i Martin) koji su
ostavili za sobom ozbiljne
činidbe. Mnoga imena su se
ili školovala u inostranstvu
A kolozsvári matematikai iskola kialakulása... 5

átvegye a Bolyai-díjat. Az állomáson az üdvözlő szavak elhangzása után megszólalt ili su tamo nastavili rad.
Poincaré is: – Hol van Fözsé? – kérdezte. A magyarok zavartan néztek össze. Ki lehet Hod vremena doneo je i
az a Fözsé? Hamarosan rájöttek, hogy F EJÉR L IPÓT ról, a kolozsvári egyetem tanáráról izmenjen odnos države
van szó, aki 25 éves kora ellenére az akkori idők egyik legismertebb magyar mate- prema univerzitetu, pojača-
matikusa volt. A trigonometrikus sorokra vonatkozó úttörő eredménye alig húszéves nom potporom. Lista imena
korában a párizsi Comptes Rendus-ben jelent meg. Az ott közölt Fejér-féle összege- u ovom napisu je duga
zési eljárás a Fourier-sorok reneszánsza kiinduló pontjának bizonyult. Ugyanabban pa je poželjno ići redom
az időben kezdte el Fejér azokat a kutatásokat, amelyek jelentősen gazdagították u njihovom upoznavanju.
a klasszikus polinomokra vonatkozó ismereteket. Egy új, talán a legegyszerűbb Koložvar kao grad domaćin
bizonyítását adta a Weierstrass-féle approximációs tételnek, majd megindította a u svemu ovome posebna je
Csebisev-polinomokkal kapcsolatos nagy hatású vizsgálatait. Ettől kezdve a legis- prozaična priča.
mertebb folyóiratok rendszeresen közöltek Fejértől származó fontos eredményeket.
Érthető tehát Poincaré óhaja, hogy magyarországi rövid látogatása alkalmával talál-
kozhasson a fiatal tudóssal. Mit lehetett tenni? Hathatós közbenjárás után, néhány
óra múlva egyetlen személykocsiból és mozdonyból álló szerelvény robogott Fejérrel
Kolozsvárról Budapest felé…
Akár hiteles, akár nem, a történet azért is érdekes, mert a kolozsvári matematika
akkori állapotát tükrözi. Fejér Lipót nem az egyedüli matematikus volt, akinek te-
vékenysége jelentősen befolyásolta a XX. század tudományának fejlődését, és aki ak-
kortájt hosszabb-rövidebb ideig a kolozsvári egyetemen dolgozott. Figyelemre méltó,
hogy a magyarországi tudományegyetemek közül először nem a budapesti, hanem a
kolozsvári vált fontos matematikai centrummá. A háborút megelőző évtizedekben a
kolozsvári matematikai iskola a világ legjobbjai közé küzdötte fel magát. Képviselői Amikor az újonnan
hervadhatatlan érdemeket szereztek maguknak és a magyar tudománynak. Nem létesített kolozsvári
valószínű, hogy mostanában elmúlik olyan munkanap, amelyen valahol a világon egyetemen a matema-
FARKAS GYULA, Fejér Lipót, H AAR A LFRÉD vagy Riesz Frigyes neve szóba ne jönne. tikai tanszékek
Hogyan jutott a XX. század elején e magaslatokra a kolozsvári matematika? megszervezésére sor
Milyen személyi feltételek, társadalmi és gazdasági jelenségek, tudományművelési és került, az erdélyiek
oktatásfejlesztési stratégiák segítették a fejlődésben? (Bizonyára az erdélyi magyarság közül csak Brassai
mai gondjainak kezelése szempontjából is tanulságos lehet ezekre a kérdésekre adott jöhetett szóba...
válasz.)
2. Az első évtizedek
1872-ben, a kolozsvári egyetem megnyitásakor, a matematika szempontjából
Erdélyben a helyzet nem volt kecsegtető. A két Bolyai tevékenységétől eltekintve,
a kor itteni matematikai irodalma egészen szegényes. A leginkább említésre méltó
esemény BRASSAI SÁMUEL nevéhez fűződik, aki magyarra fordította EUKLIDÉSZ Elemek
című könyvét.
Amikor az újonnan létesített kolozsvári egyetemen a matematikai tanszékek meg-
szervezésére sor került, az erdélyiek közül csak Brassai jöhetett szóba, aki akkor az
Erdélyi Múzeum-Egylet igazgatója és a Természettár őre volt. Tudományos hírneve,
tekintélye Kolozsváron oly nagy volt, hogy az egyetem ügyével foglalkozó újságcik-
kek állandóan emlegették őt a jelöltek között. Már 1870-ben egyetemi tanárságra
pályázott Pesten, és várta, hogy hívják meg a szanszkrit nyelv tanárának. Úgy tudjuk,
Brassait báró E ÖTVÖS JÓZSEF tanügyminiszter megkérdezte, hajlandó volna-e az alapí-
6 Kolumbán János

tandó kolozsvári egyetemen valamilyen tanszéket vállalni. A választást rá bízták, de

ő több tárgyat jelölt meg, ami utóbb a kinevezéseket eszközlő új tanügyminiszternek,
TREFORT nak nem kis bajt okozott, „nem könnyen állapodhatván meg abban, melyik
tanszékre nevezzék ki”. Brassai azt ajánlotta, hogy válasszanak a filozófia, növény-
tan, pedagógia, művelődéstörténet, nyelvtudományok és a matematika közül. Végül
kinevezték nyilvános rendes tanárnak az Elemi Mennyiségtan tanszékre, amire
– B OROS GYÖRGY Dr. Brassai Sámuel élete című könyve szerint – maga Brassai is a
legkevésbé számított.
Brassai Sámuel (1800–1897) Torockószentgyörgyön született. Huszonegy éves
korában a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte a filozófiai tanfolyamot.
(Egyetemi tanulmányokat nem végzett.) Néhány évig nevelő, majd 1837-ben a ko-
lozsvári unitárius kollégiumban a földrajz és a történelem tanára, később a matema-
tikát és a természettant tanította. 1841-ben németországi tanulmányúton vett részt,
azután visszatért tanári állásába mint igazgató. A szabadságharc után Pesten, majd
ismét Kolozsváron tanárkodott.
A Brassai által magyarra fordított Elemek ma is megtalálható a kolozsvári mate-
matikai könyvtárban. Sok tankönyve közül már csak az 1883-ban Budapesten ki-
adott Algebrai gyakorlatok című könyve van meg nálunk. Akit a magyar matematikai
szaknyelv fejlődése érdekel, sokat tanulhat ezekből a művekből. Sajnálatos módon
nem ismerte fel B OLYAI JÁNOS új korszakot nyitó felfedezésének jelentőségét, és nyil-
vános fellépésével akadályozta annak magyarországi elismerését.
A másik kinevezett matematikus nyilvános rendes tanár M ARTIN L AJOS volt a
Felsőbb Mennyiségtan tanszéken, aki mérnökként lett 1859-ben az Akadémia leve-
lező tagja.
Martin Lajos (1827–1897) Budapesten született, egyetemi tanulmányait a budapesti
Műegyetemen és a Genie-Akadémián végezte. 1859-ig tartó hadmérnöki pályafutása
után 1861-ben budai főmérnök, 1863–68 között középiskolai tanár. Ebben a minő-
ségében, a közoktatásügyi miniszter megbízása alapján, mennyiségtan-, mértan- és
ábrázoló mértan tankönyvet írt. 1868-ban a pesti távirda gondnoka, 1869-ben pedig
a debreceni távirda helyettes igazgatója. Innen 1871-ben a kolozsvári távirdához igaz-
gatónak nevezték ki. 1872-től haláláig a kolozsvári egyetem Felsőbb Mennyiségtan
tanszékének nyilvános rendes tanára. Tudományos tevékenységének középpont-
jában a repülés kérdése állt. A repülés magyar úttörője. Főbb művei: A vízszintes
szélkerék (Budapest, 1874), Az erőműtani csavarfelületek (Budapest, 1874), A csil-
lagászat újabbkori haladásáról (Kolozsvár, 1877), Variátio Számítás (Kolozsvár, 1879),
A madárrepülés általános elmélete (Kolozsvár, 1890). Ezek közül az első két mű, egy
kötetbe foglalva, valamint a Variatio Számítás a kolozsvári matematikai könyvtárban
ma is megtalálható.

A szó szoros értelmében, sem Brassai, sem Martin nem volt matematikus. Egyikük
sem végzett matematikai kutatásokat, nem ez állt érdeklődésük középpontjában.
Viszont mindketten érdeklődtek alkalmazott matematikai kérdések iránt: az előbbi
csillagászattani, az utóbbi pedig repüléstechnikai tárgyú dolgozataival igazolta ezt.
A harmadik matematikai tanszékre, melynek neve Mennyiségtani Fizika volt,
csak 1874-ben találtak megfelelő embert a fiatal R ÉTHY MÓR személyében. A németor-
A kolozsvári matematikai iskola kialakulása... 7

szági híres egyetemeken doktorátust szerzett, alapos felkészültséggel és rendkívüli

tehetséggel rendelkező fiatal matematikusok, akik a kolozsvári egyetemre kerültek,
új lendületet adtak az itteni tudományos életnek. Közülük időrendi sorrendben az
első Réthy Mór (1848–1925) volt. Nagykőrösön született, a bécsi, a göttingeni és a
heidelbergi egyetem hallgatója volt. Ez utóbbi helyen szerzett doktorátust 1874-ben.
Már ebben az évben a kolozsvári egyetem rendkívüli tanára, majd két év múlva
a Mennyiségtani Fizika tanszékének nyilvános rendes tanára. 1884–1886 között
az Elemi Mennyiségtan tanszék vezetője. Ezután a budapesti Műegyetemre ment
át. Az elméleti fizika egyik első magyarországi professzora. Külföldön is elismert
eredményei az inkompresszibilis folyadéksugár alakjára vonatkoznak. Jelentősek
a mechanika elveire és a kémiában szereplő Ostwald-elvre vonatkozó kutatásai. A
matematika terén különösen értékesek azok az eredményei, amelyek a B OLYAI FARKAS
által vizsgált végszerűen egyenlő területek kérdésére vonatkoznak. Réthy Mór ren-
dezte sajtó alá, KŐNIG GYULÁval együtt, Bolyai Farkas főműve, a Tentamen, második
kiadásának első kötetét.
1874-ben előadást tartott Kolozsváron a Bolyai geometriáról, a legelső ilyen tárgyú
előadást az akkori Magyarországon. (Megjegyezzük, hogy a jeles osztrák matema-
tikus, JOHANNES F RISCHAUF, már az 1871-72-es tanévben kurzusszerű előadásokat
tartott a grazi egyetemen a nem-euklideszi geometriáról. Ezek tartalmazták Bolyai
János zseniális művének, az Appendixnek első részletező ismertetését. Az előadások
1872-ben Lipcsében könyv alakban is megjelentek Absolute Geometrie nach Johann
Bolyai címmel. Ez a könyvecske az első és sokáig az egyetlen olyan tanulmány volt,
amely az abszolút geometriát, az Appendixre támaszkodva, elemi úton építette fel. A
könyvben viszont nem esik szó azokról a szerkesztési feladatokról, amelyeket Bolyai
János a hiperbolikus térben megoldott.)
Az Appendix tanulmányozását Réthy úgy próbálta megkönnyíteni, hogy több de-
finíció (például: a párhuzamosság, paraciklus, paraszféra, hiperciklus és hiperszféra
Bolyai-féle értelmezése) olyan átfogalmazását adta, amely az eredetinél jobban követ-
hető. Felhasználva azt, hogy az abszolút geometria végtelen kis térrészében az eukli-
deszi geometria tételei érvényesek, továbbá támaszkodva arra, hogy az állandó görbü-
letű felületek trigonometriája független az euklideszi ötödik posztulátumtól, Réthy a
Bolyai-trigonometriát önállóan is felépítette. Külön érdeme még, hogy az Appendixben
található szerkesztéseket legelőbb ő méltatta és dolgozta ki részletesen.
Réthy szószólója volt annak a gondolatnak, hogy a hazai matematikai kutatások-
nak a két Bolyai eredményeire kell támaszkodniuk. Ahogy mondta: „hazánkban,
ahol eddig a két Bolyain kívül számottevő matematikus nem élt, ezen két férfiú mű-
ködéséből kell minden további tudományos törekvésnek kiindulni”.
Az egyetemnek nagyon keményen kellett küzdenie a kezdet nehézségeivel. A Bolyai-jutalom
Számos, többnyire célszerűtlen épületben folyt az oktatás. Az intézetek s az egyetemi bizottsága 1905-ben
könyvtár helyzete szinte kétségbeejtő volt. Igaz ugyan, hogy az Erdélyi Múzeum- (Felix Klein, Darboux
Egylet összes gyűjteményét, mintegy 30.000 kötetből álló könyvtárával együtt, évi Gaston, König Gyula,
ötezer forintért 50 évre az egyetemnek bérbe adta, de az oktatás és a tudományos Rados Gusztáv)
kutatás céljaira szolgáló szakkönyvtárak alapjait még ezután kellett lerakni. Az
állam, a szükségletekhez képest, kezdetben csak csekély összeggel tudta segíteni
az egyetemet. A kolozsvári társadalom maga is „kevéssé buzdult fel, s az első évben
8 Kolumbán János

mindössze csupán négy alapítványt tett az ifjúság számára”. A tanárok csak hosszas
keresgélés után találtak maguknak megfelelő lakást, s a kisvárosban a diákság sem
talált elég szórakozást, ezért „elég zajos mulatságokban keresett kárpótlást”.
Ilyen előzmények után nem csoda, hogy az egyetem létesítése után néhány évig
a kolozsvári matematika a felzárkózás kényszere alatt állt. A nehézségeket tetőzte,
hogy azokban az években valójában az egész magyar matematika hasonló gondokkal
küszködött. Az érdekeltek többsége tudta, hogy az egyetem csak úgy töltheti be igazi
szerepét, ha ott, az oktatás mellett, magas szintű tudományos kutatás folyik. Ennek
ellenére, úgy tűnik, az első években a tanárok között nem volt egyetértés az egyetemi
tevékenység céljait és formáit illetően. A kolozsvári Ferencz József Tudományegyetem
1896-ban kiadott története és statisztikája szerint 1878. szeptember 8-án I MRE SÁNDOR
rektor a tudományos szellem hiányát kifogásolta, hangsúlyozva, hogy az egyetem
nem iskola, hanem tudományos intézet, s a kettőt nem szabad összetéveszteni.
Ugyanakkor, „első és fődolognak a tudományok meggyökereztetését s terjesztését
tartván, erélyesen sürgette a középiskolák reformját, hogy az ifjak igazán megfelelő
előkészültséggel jöjjenek az egyetemre”. A következő évi rektorváltás idején a régi
rektor büszkeséggel utalt az utóbbi tanévben kétszer tartott pályázati ünnepségre
s az egyetemi ifjúság tudományos szorgalmának, önállóságának jeleire, valamint a
tanári karnak a nemzeti és egyetemes tudományosság előbbre vitelében tanúsított és
külföldön is elismeréssel fogadott munkásságára. Ezzel szemben Brassai Sámuel, az
új rektor, „kikelt az ellen, hogy a tanár ne csak maga törekedjék új dologra a tudo-
mányban, hanem tanítványait is ez irányban vezesse. Az egyetemi tanárnak nem az
az első és fő kötelessége, hogy újat találjon, s az efféle research iránt való követelőzés
felesleges, jogtalan és képtelen. Annál feleslegesebb, jogtalanabb és képtelenebb
magukkal a hallgatókkal szemben.” Ezért kifogásolta a pályadíjakat, „mint a melyek
megtestesítései ama, már sokszor elutasított követelménynek, hogy a tanítványt újak
fölfedezésére, a tudomány tovább-vitelére kell vezetni”.
Szerencsére a következő években a kolozsvári egyetemen nem ez a felfogás vált
uralkodóvá. Az egyetem egyre nagyobb figyelmet fordított a legtehetségesebb hallga-
tók alapos felkészítésére és a kutatásba való bevezetésére. A hallgatók számára kiírt
kutatási pályázatok évről évre népszerűbbekké váltak, a tananyag pedig fokozatosan
közeledett a tudomány aktuális problémáihoz. A legjobbak továbbképzését ösztön-
díjakkal segítették. Ugyanakkor az egyetem vezetősége nagy gondot fordított olyan
tanárok kinevezésére, akik híres külföldi egyetemeken doktorátust szereztek, és ott
elismert tudományos eredményeket értek el. Ezek sok olyan speciális kollégiummal
segítették a tehetséges fiatalok fejlődését, amelyek egy-egy divatos diszciplína legmé-
lyére nyúltak, magukba foglalva előadójuk sokszor egészen alapvető eredményeit is.
Kolozsváron matematikából a számelmélet, a differenciálegyenletek elmélete, a komp-
lex függvénytan, a vektoralgebra, az analízis, a kvaterniók és az elliptikus függvények
tana, valamint a Bolyai-geometria volt előtérben. Az eredményességet és a színvonalat
nemcsak a megjelent néhány monográfia, a sok litografált jegyzet, de a bel- és külföldi
folyóiratokban közzétett értekezések egyre nagyobb száma is bizonyítja.
Az állam évről évre többet költ az egyetemre: az első 15 évben 160.000 forintról
279.000-re nőtt a költség. A tanárok tudományos működéséről és az egész egyetem-
ről elismerő szavak hangzottak el a sajtóban s az országgyűlésen is. Mindezen erő-
A kolozsvári matematikai iskola kialakulása... 9

feszítések ellenére 1876 és 1886 között a matematikus hallgatók száma 67-ről 23-ra
csökkent. Az egyetem vezetősége abban látta az okot, hogy éveken át még a jelesebb
tanárjelöltek is hiába vártak alkalmazásra. Annak fő okát pedig, hogy a fiatalok nem
jönnek nagyobb számban egyetemre, a város rendkívüli drágaságában kereste.

3. Új lendülettel

A XIX. század utolsó évtizedének elején az egyetem életében fontos változások

történtek. Ekkorra a tanszékek száma 51-re, a tantestület tagjaié 68-ra, a tanár-
segédekkel és gyakornokokkal együtt pedig a tudományos alkalmazottak száma
119-re emelkedett. A hallgatóké az első negyedszázadban 233-ról 702-re ugrott.
Hasonlóképpen növekedett a matematikusok száma is.
Az épületgondok megoldása végett, M EIXNER K ÁROLY tervei szerint, R EMÉNYIK Réthy Mór külföldön
K ÁROLY kolozsvári építész 1893-ban megkezdte a központi épület felépítését. Így is elismert eredmé-
1895-ben M ARTIN L AJOS rektor, aki székfoglalójában a repülőgépről értekezett, immár nyei az inkompresszi-
az egyetem új épületében üdvözölhette az ifjúságot. Ugyanabban az évben Kolozsvár bilis folyadéksugár
városa az államnak ajándékozta a Bel- és Külső-Torda utca sarkán levő telket, hogy alakjára vonatkoznak.
rajta az egyetemnek egészen modern könyvtári palotát emeljen. A századfordulóra
az egyetem Erdély szellemi központja, a tudományoknak valóban olyan szentélye
lett, ahol – gróf M IKÓ I MRE szavai szerint – „az ismeret, a felvilágosodás és ezáltal a
szabadság igéit hirdetik”. Mindez, természetesen, elválaszthatatlan attól a társadal-
mi, technikai és gazdasági fejlődéstől, amely abban az időben Magyarországra – és
benne Erdélyre – jellemző volt. Az ekkor kialakuló polgári társadalom igényelte az
oktatás és a tudomány fejlesztését. A polgári családokból származó fiatalok egyre
nagyobb hányada vonzódott a tudományokhoz. Nem egy fiatalember mondott le
biztos megélhetést ígérő karrierjéről a tudományos pálya kedvéért.
Külön ki kell emelnünk a magyar középiskolai reformok jótékony hatását. Az
Eötvös József nevéhez fűződő közoktatási törvény és a zsidók emancipációjának
kimondása fontos változásokat hoztak a matematika és a fizika oktatása terén is. A
‘90-es évek elejére sikerült kiépíteni egy modern iskolahálózatot, amelyben igényes,
hatékony oktatás folyt. Kitűnő középiskolai tanárok jelentek meg, akik fáradtságot
nem ismerő munkájukkal a fiatalok hosszú seregét nyerték meg a tudománynak.
A középiskolák számára készült új szellemű Trefort-féle tanterv matematikai
részét Kőnig Gyula dolgozta ki. Bírálva a matematikai oktatás addigi eredménytelen
módszereit, Kőnig így ír: „Kérdeznünk kell, vajon azon a módszertani alapon, mely a
középtanodai mathematikai tananyagból elvont, érdektelen és ennek következtében
érthetetlen „igazságok” egymásutánját gyártja – melynél a tanuló alig bírja belátni,
hogy minek való mindaz, amit tanul, s melynél a cél nem annyira a matematikai gon-
dolkodásmód fejlesztése, mint csak minél több „tétel”-nek félig erőszakos lehozása –,
kérdeznünk kell, vajon ezen az alapon lehet-e egyáltalán jobb eredményeket várni?”
E ÖTVÖS L ORÁND (1848–1919) és Kőnig Gyula (1849–1913) 1891-ben megalakították
a Mathematikai és Physikai Társulatot. A Társulat célját Eötvös Loránd így fogalmaz-
ta meg: „Tanuljunk egymástól, hogy mennél jobban taníthassunk” A K ÁRMÁN MÓR
(K ÁRMÁN TÓDOR világhírű fizikus apja) elgondolásai alapján, a budapesti és a kolozs-
vári egyetemek mellett felállított tanárképző intézetek és gyakorló iskolák (ilyen volt,
10 Kolumbán János

például, a budapesti Mintagimnázium) a tanárképzés színvonalának emelkedéséhez

vezettek. A sajátos magyar tanárképzési modell az Eötvös Collegium létrehozásával
teljesedett ki. A bentlakásos intézményben tehetséges tanárjelöltek tanulhattak
neves tanárok irányítása mellett.
A matematikus- és fizikusképzés szempontjából fontos szerepet játszott a fiatal
győri tanár, A RANY DÁNIEL által 1893-ban elindított „magyar csoda”, a Középiskolai
Matematikai Lapok, amely ma a világon a leghosszabb életű – ilyen jellegű – ki-
adványnak számít. (A lap szerkesztését három év múlva a budapesti evangélikus
gimnázium legendás tanára, Rátz László, vette át.) Hamar kiderült, milyen hasznos,
ha tehetséges fiatalok éveken át példák tucatjain törik a fejüket és írják le gondola-
taikat. A ma hivatalosan KöMaL-nak nevezett lapon nevelkedettek egy része tudós
lett, mások „csak” nagyon jó szakemberek, tanárok. Megoldói közül kerültek ki a
XX. század legjobb magyar matematikusai, így azok is, akik az első világháborút
megelőző időben világszintre emelték a kolozsvári matematikát.

Kik voltak abban az időben azok a személyiségek, akiknek munkássága meghatá-

rozta a kolozsvári matematika fejlődését? Itt alkotott műveik közül – a folyóiratokban
közölt cikkek mellett –, a viszontagságos feltételek ellenére, melyek találhatók még
meg Kolozsváron? A vázlatos felelet is képet nyújt arról, hogyan alakult az itteni
matematika helyzete az új évszázad küszöbén.

A felsorolást Réthy leghíresebb tanítványával, a Marosvásárhelyen született VÁLYI

GYULÁval (1855–1913) folytatjuk, aki a kolozsvári egyetem első erdélyi származású,
markáns matematikusa volt. Egyetemi tanulmányait 1877-ben Kolozsváron végezte,
majd az egyetem támogatásával négy féléven át Berlinben WEIERSTRASS, K IRCHHOFF,
K RONECKER, B ORCHARDT és KUMMER előadásait hallgatta. A másodrendű parciális dif-
ferenciális egyenletek elméletéhez című doktori értekezését 1880-ban Kolozsváron
védte meg. 1881-ben kezdi meg magántanári működését a kolozsvári egyetemen.
1884-ben a mennyiségtani természettan, majd 1886-ban az elemi mathésis tanára
lett. Több fontos publikációja a Mathematikai és Természettudományi Értesítőben
jelent meg. Amint Réthy is megjegyzi, „értekezéseinek nem a száma és nagysága,
hanem azok minősége imponál”. Testi törékenysége gátolta a munkában, ennek elle-
nére „lelke maradandók alkotására vitte”.
A kolozsvári egyetem tanrendje szerint az Appendixről kurzusszerű előadásokat
először Vályi Gyula tartott az 1891-92-es tanév második felében. E népszerű kollégi-
umát ettől kezdve csaknem változatlan formában négyévenként többször megismé-
telte. Az előadásról készült 102 oldalas litografált jegyzet Bolyai János Appendixéről
címmel 1904-ben Kolozsváron jelent meg. Ebben az eredeti bizonyításokat magya-
rázó részek közbeiktatásával egészítette ki. Az abszolút és hiperbolikus geometria
összehasonlítása céljából helyenként kölcsönzött L OBACSEVSZKIJ eredményeiből is.
Vályi Gyula buzgó munkásságának is köszönhető, hogy Kolozsvár a Bolyai-kul-
tusz fellegvára lett, és hogy tanítványai közül többen is eredményesen vettek részt a
Bolyai-geometria továbbfejlesztésében.
Az Erdélyi Múzeum-Egylet (EME) vezetőségében a matematikusokat sok éven
keresztül Vályi Gyula képviselte.
A kolozsvári matematikai iskola kialakulása... 11

Különösen nagy nyeresége volt az egyetemnek FARKAS GYULA és a tíz évvel később
Kolozsvárra került SCHLESINGER L AJOS, akiknek munkássága döntő módon kihatott
az itteni matematikai életre. Nagy szaktekintélyüket és rátermettségüket arra hasz-
nálták, hogy a matematikai oktatás és kutatás feltételeit minél magasabb szinten
biztosítsák, a kolozsvári iskola eredményeit mindenhol elismertessék
Farkas Gyula (1847–1930) Pusztasárosdon született, egyetemi tanulmányait a pesti
egyetemen végezte, ahol főleg JEDLIK Á NYOS volt rá nagy hatással. Később BATTHYÁNY
GÉZA gróf jóvoltából franciaországi tanulmányúton vett részt. Farkas Gyula fiatalkori
matematikai eredményei közül itt csak Bolyai Farkas trinomegyenletekre vonatkozó,
a Tentamen-ben röviden tárgyalt gyökközelítő algoritmussal kapcsolatos vizsgálatait
említjük meg. Ezáltal a Bolyai-algoritmus igen ismertté vált; általánosításaival, al-
kalmazásaival, a vele kapcsolatos konvergenciaproblémák vizsgálatával – a legújabb
időkben is – több magyar és külföldi matematikus foglalkozott. Farkas Gyula 1887-ig
Pesten magántanár, amikor kinevezik a kolozsvári egyetem rendkívüli tanárának. Eötvös Loránd:
1888-ban az egyetem rendes tanára lett, és e minőségében 1915-ig működött. O RTVAY Tanuljunk egymástól,
RUDOLF, egykori tanársegéde írta róla, hogy „mélyreható kritika, a hajthatatlan, hogy mennél jobban
mellékes szempontok által el nem téríthető keresése az igazságnak jellemezte úgy tu- taníthassunk!
dományos működését, mint egyetemi közügyekben kifejtett tevékenységét... És épp
mivel nem kereste a népszerűséget, igen nagy tekintélyt tudott magának szerezni, és
áldásdús befolyást gyakorolni az egyetemi ügyek vezetésére.”
Egyetemi tanárként főleg elméleti fizikai problémákkal foglalkozott, de a vizsgált
fizikai problémák matematikai hátterét oly mélységben dolgozta ki, hogy azok között
klasszikus matematikai eredmények is vannak. Különösképpen a Fourier-féle mecha-
nikai elv foglalkoztatta a ‘90-es évektől. Dolgozataiban egyenlőtlenségekkel adott kö-
tések esetén az egyensúly szükséges feltételét adja meg. Ehhez bebizonyítja a lineáris
egyenlőtlenségekre vonatkozó tételét, mely Farkas-lemma néven az egyik legismer-
tebb magyar matematikai eredmény. Ezeknek a munkáknak az alapján ma világosan
látjuk, hogy Farkas Gyula egyike a modern optimalizáláselmélet megalkotóinak.
Egyetemi előadásait gondos kidolgozásban litografálva közreadta. A kolozsvári
matematikai könyvtárban még ma is megtalálhatók egyetemi jegyzetei: Analytikus
mechanika (1907–08), Analitikus mechanika (1913–14), Erőtan (1913–1914), A
mechanika alaptanai (1913–14). Ugyancsak megtalálható a Kolozsváron megjelent
Vector-tan és az egyszerű inaequatiok tana című könyve. Ez egy nagyon jól megírt
vektoranalízis-könyv, mely tartalmazza kutatásainak fontosabb eredményeit is.

K LUG L IPÓT (1854–1944) Gyöngyösön született. Budapesten matematikából szer-

zett tanári oklevelet. Pozsonyban, majd Pesten tanított, 1897-től 1917-ig a kolozsvári
egyetemen az ábrázoló geometria tanszék tanára. Eközben, nagyszámú értekezés
mellett, öt népszerű tankönyve jelent meg: A projektív geometria elemei (Budapest,
1892), Projektív geometria (Budapest, 1903), Az általános és négy különös Pascal-
hatszög configuratiója (Budapest, 1898), Ábrázoló geometria (Budapest, 1900) és A
harmadrendű térgörbék synthetikai tárgyalása. Ezek közül az első négy Kolozsváron
ma is megtalálható. Sajnos, egyetemi jegyzetei közül csak egy van meg: Az egyszerű
görbe felületek ábrázolása (1909–10).
12 Kolumbán János

A századfordulón a kolozsvári egyetem matematikai intézetének külföldön

legismertebb tanára SCHLESINGER L AJOS (1864–1933) volt. Nagyszombatban szüle-
tett, középiskolai tanulmányait Magyarországon, egyetemi tanulmányait pedig
Heidelbergben és Berlinben végezte. Mint a berlini egyetem magántanára, 1890-ben
egy félévet Kolozsváron tanított. A híres berlini professzor, L AZARUS F UCHS tanítvá-
nya és veje volt, ezért mondták róla, hogy „a tehetséget leginkább a vej örökli”.
1897-ben, amikor nyilvános rendes tanárként az egyetemre került, már ismert
tudós volt. Lipcsében a Teubner Kiadónál addig megjelent a Handbuch der Theorie
der Linearen Differentialgleichungen híres könyvének első két kötete, melyet a
berlini egyetem magántanáraként írt. A harmadik kötetet 1898-ban már kolozsvári
professzorként jelentette meg. A matematikus társadalom ekkor úgy ismerte őt, mint
a differenciálegyenletek komplex függvénytanra épített elméletének egyik megha-
tározó szaktekintélyét. Kevés olyan része van ennek a jelentős elméletnek, amelyet
Schlesinger ne gazdagított volna lényegbevágóan új eredményekkel.
Kolozsvárra érkezve, a kutatói munka folytatása mellett, nagy lelkesedéssel vé-
gezte az egyetemi oktatást. A kolozsvári matematikai könyvtárban ma is megtalálha-
tó 15 egyetemi jegyzete. Talán nem érdektelen ezek címeinek felsorolása: Elliptikus
függvények elmélete és alkalmazásai (1898–99), Égi testek mechanikája (1898–99),
A differentiál-számítás (1900), Riemann-féle felületek (1900), Elliptikus függvények
(1901), Bevezetés a variatio számításba (1902), A tér abszolute igaz tudománya (jubilá-
ris előadássorozat Bolyai János születésének 100. évfordulójára), Differenciálszámítás
(190?), Az abszolút sík eltolásaiból alkotott discontinuus csoportokról (1905), Fucks-
féle függvények (1906–07), Égitestek mechanikája (190?), Görbevonalak és felületek
elmélete (1907–08), Válogatott fejezetek az infinitesimális geometriából (1908), Égi
testek forgásáról (1908–09), Differenciál-egyenletek elmélete (1909–10).
Ezek az előadások lenyűgöznek áttekinthető, világos stílusukkal és a tárgykörök
akkori legújabb eredményeinek szabatos tárgyalásával. Kétségtelen, hogy a fenti
előadások a mindenkori kolozsvári matematikai oktatás csúcsteljesítményeihez
tartoznak.
Schlesinger Lajos kolozsvári tudományos munkásságának fontos eredménye a
Teubner Kiadónál 1908-ban megjelent Vorlesungen über lineare Differentialgleichungen
című könyve. Ez nem a fent említett Handbuch-ban kifejtett elmélet átdolgozása,
hanem a lineáris differenciálegyenlet-rendszerek teljesen új módszerekkel való
tárgyalása. Ez az első monográfia, amelyben a V. VOLTERRA olasz matematikus által
értelmezett szorzatintegrál segítségével kezelik a változó együtthatójú lineáris diffe-
renciálegyenlet-rendszereket.
Schlesinger szaktekintélyének elismerését jelenti a Német Matematikai Társaság
gondozásában – a Teubner Kiadónál 1909-ben – megjelent Bericht über die
Entwicklung der Theorie der linearen Differentialgleichungen seit 1865 című könyve
is. A kolozsvári matematikai könyvtárban megtalálható Automorphe Funktionen
című ismert könyvét már mint a giesseni egyetem professzora írta.
A Kolozsváron töltött évei alatt igen sokat tett az itteni matematikai élet fellendí-
téséért. Farkas Gyulával és Vályi Gyulával együtt döntő szerepe volt abban, hogy az
egyetemen kitűnő matematikai könyvtár jött létre.
A kolozsvári matematikai iskola kialakulása... 13

4. A Bolyai centenárium

1894-ben a Congres international de bibliographie des sciences mathematiques, Henri

Poincaré elnöklete alatt, tekintélyes bibliográfiakiadványt készített elő, amelyben – az
eredeti tervek szerint – az egyik fejezet címe Geometrie de Lobatschewsky lett volna.
Magyar tudósok egy csoportjának közbenjárására sikerült a fejezet címét Geometrie
de Bolyai et Lobatschewsky-re módosítani. A szakirodalomban ettől az időponttól
kezdve szerepel egyenértékűként – a nemeuklideszi geometria kapcsán – a két tudós
neve. Miért csak ekkortól? Bolyai János érdemeinek elismerése több okból késett.
Kezdődött azzal, hogy GAUSS, bár elismerte Bolyai zsenialítását („Ich halte diesen
jungen Geometer v. Bolyai für ein Genie erster Grösse” – írja egyik levelében), sajná- Vályi Gyula buzgó
latos módon hátrányosan befolyásolta az utókor véleményét az Appendix-ről. Gauss munkásságának is
szerint, a nemeuklideszi geometria gondolatát ő vetette fel személyes beszélgetéseik köszönhető, hogy
alkalmával Bolyai Farkasnak, és ötletét az apa közvetítette Jánoshoz. Hasonló véleke- Kolozsvár a Bolyai-
dés Lobacsevszkijjel kapcsolatban is elhangzott; ez esetben BARTELSet (Gauss egykori kultusz fellegvára
tanárát, aki később Kazányban volt professzor) tartották az új eszmék továbbítójának. lett.
A valóság az, amint a Bolyai-hagyaték feldolgozása során kiderült, hogy Bolyai János
másoktól függetlenül, önállóan fedezte fel geometriai rendszerét. Az elismerés késé-
séért azonban leginkább az akkori magyar matematikusok mulasztásai okolhatók.
(Jellemző, hogy Brassai Sámuel még 1886-ban is elmarasztalóan ír Bolyai művéről.)
Ismeretes, hogy a Bolyai-kutatás pionírjai külföldiek voltak. Az Appendixet HOÜEL
bordeaux-i professzor már 1867-ben franciára fordította és (SCHMIDT FERENC temes-
vári építész Bolyai-életrajzával kiegészítve) megjelentette. BATTAGLINI gondozásában
ugyanabban az évben jelent meg az olasz fordítás is, a német nyelvű ismertetés pedig,
amint említettük, 1872-ből származik. HALSTED texasi professzor közreműködésével
1891-ben megjelent az angol nyelvű változat is. A magyar tudomány képviselői csak
a külföldi kezdeményezések hatására döbbentek rá, hogy e téren adósságaik vannak.
Hosszas huzavona után 1897-ben az Appendix végre megjelent magyarul is. Ilyen előz-
mények után érkezett el Bolyai János születésének 100. évfordulója.
A centenáriumi ünnepségeket Kolozsváron az esemény jelentőségének megfe-
lelően készítették elő. Az egyetem matematikai és természettudományi kara 1899.
december 29-én tartott ülésén elhatározta, hogy annak a napnak a 100. évfordulóján,
amelyen Bolyai János született, szülőházát emléktáblával jelölik meg, ünnepélyes
megemlékezést tartanak és emlékiratot bocsátanak ki, amelyben felvázolják a Bolyai
geometria hatását a matematika fejlődésére a XIX. században. A centenáriumi ünnep-
ségek megszervezésében a főszerepet Farkas Gyula és Schlesinger Lajos játszotta.
Bolyai szülőházát Schlesinger Lajos kutatta fel. Ez a ház ma Kolozsvár egyik neve-
zetessége, ezért talán nem érdektelen, ha az azonosítás körülményeire is kitérünk. A
kérdéses ház felkutatására az első támpontot Bolyai Farkasnak 1802. szeptember 11-
én Domáldról kelt, Gausshoz intézett levele szolgáltatta, melyben a címet így adja:

„Meine Adresse: Mr. Wolfg. Bolyai

Bodor Pál urnal
a belső közép utczában”
14 Kolumbán János

A következő leveleken is ez a cím szerepel 1804. szeptember 16-ig, amikor

Farkas közli a marosvásárhelyi címét. Valószínűnek látszott, hogy Bolyaiék ko-
lozsvári tartózkodása alatt, vagyis 1802. őszétől 1803. tavaszáig, a belközép-utcai
Bodor-féle házban laktak és János ebben a házban látott napvilágot. Több kolozsvári
lakos (ezek közt Bodor László királyi táblabíró, Bodor Pál unokája), valamint Bolyai
Farkasnak Bodor Pálhoz intézett és Bodor Pál hátrahagyott irattárában őrzött más
levelek tanúsága szerint azonban kitűnt, hogy Bolyainé (Benkő Zsuzsanna) szüleinek
saját házuk volt. Ezt a házat Farkas anyósa, özvegy Benkő Józsefné megbízásából
Bodor Pál 1816-ban nyilvános árverésen eladta Szenkovits Jakabnak. Schlesinger
arra a következtetésre jutott, hogy Bolyaiék kolozsvári tartózkodásuk idején nem
Bodor Pál házában, hanem a szintén a belközép-utcában fekvő, akkor Benkő József
tulajdonát képező, 1816 óta pedig Szenkovits –féle házban laktak, és ebben a házban
látott Bolyai János napvilágot. Hogy Bolyai Farkas leveleit kolozsvári tartózkodása
idején, éppen úgy, mint mikor még Domáldon lakott, Bodor Pál barátjához címeztet-
te, egyszerűen azzal magyarázható, hogy szükségtelennek látta Gausst rövid időre
címváltozással megterhelni, mivel kolozsvári lakása a Bodor Pál lakásához oly közel
volt, hogy az oda érkezett levelekhez időveszteség nélkül hozzájuthatott. A Bolyai-
Bodor levelek alapján Schlesinger kizárásos alapon megállapítja: „Marad tehát mint
egyértéküleg meghatározott ház a Tivoli és belközép-utcza főtér felőli sarkán fekvő,
jelenleg a kereskedő társulat birtokában levő ház, mely, mivel csak a Tivoli-utcza
felől bír bejárattal, Deák Ferencz-utczai számot nem visel, hanem Tivoli-utczai 1.
számot.... E szerint tehát bebizonyítottnak tekinthető, hogy a jelenleg Tivoli utcai 1.
számú ház Bolyai János szülőháza.”
A latin nyelvű, bőrkötéses emlékirat szép kivitelezésben készült el, melynek
címe: Libellus post saeculum quan Joannes Bolyai de Bolya anno MDCCCII a.d/
XVIII Kalendas Januarias Claudiopoli natus est, ad celebrandum memoriam eius
immortalem ex consilio Ordinis Mathematicorum et Naturae Scrutatorum Regiae
Litterarum Universitatis Hungariae Francisco-Josephinae Claudiopolitanae editus,
Claudiopoli, MCMII.
A könyv Bolyai János 1823-ban apjához írt híres temesvári levelének latin fordítá-
sa mellett három dolgozatot tartalmaz, melyek közül az első kettő 1903-ban az Acta
Universitatisban (magyar fordításban) is megjelent. Ezek a következők:

– Schlesinger Lajos (Kolozsvár): Az abszolút geometriának a komplex változó függvényeinek

elméletére való némely alkalmazásáról.
– Stäckel, Paul (Kiel): A többméretű sokaságok mechanikájáról.
– Bonola, Robert (Pavia): Az abszolút geometriával kapcsolatban 1839 és 1902 között meg-
jelent dolgozatok jegyzéke.

Az egyetemi tanács 1902. novemberében úgy döntött, hogy Bolyai János születé-
sének 100. évfordulóját 1903. január 15-én ünnepli, tekintettel arra, hogy a távolból
meghívandó vendégekre nézve nehézségekkel járt volna a december közepi utazás.
Az ünnepségek megrendezésére 4 tagú bizottságot alakítottak, melynek tagjai SZABÓ
D ÉNES (elnök), Farkas Gyula, A PÁTHY I STVÁN és Schlesinger Lajos. Emlékbeszéd tartá-
sára Schlesinger Lajost kérték fel. A Magyar Tudományos Akadémia 1902. november
A kolozsvári matematikai iskola kialakulása... 15

22-én báró Eötvös Loránd vezetése alatt az ünnepségekre küldöttséget nevezett ki,
melynek tagjai SZILY K ÁLMÁN, Réthy Mór , Kürschák József és TÖTÖSY BÉLA.
A kitűzött napon délelőtt 10 órára az új egyetemi épület aulája megtelt a tudomá-
nyos intézetek és társulatok küldötteivel, Kolozsvár hivatali és értelmiségi kitűnősé-
geivel, „diszes hölgy közönséggel” és ifjúsággal. A történész rektor a kor stílusának
megfelelően nyitotta meg az ünnepi gyűlést: „1802. december 15-én parányi csillag
vonult ki városunk láthatárán, hogy rövid pályafutása alatt hazai kultúránk, az egye-
temes tudomány egén, mint elsőrangú fényesség tündököljön; hogy bevilágítson oda,
hova emberi szem még nem tekintett. Bolyai János föltárta ama rejtelmeket, amelyek
2000 éven át annyi fényes tehetséget sodortak útvesztőbe.”
Az elnöklő rektor sorra felkérte szólásra a küldöttségek szónokait, akik üdvözlő
beszédeiket a következő sorrendben mondták el: báró Eötvös Loránd, az MTA el-
nöke, dr. F RÖLICH I ZIDOR a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem részéről, dr.
B EKE M ANÓ a budapesti egyetem bölcsészeti kara nevében, dr. R ADOS GUSZTÁV a bu-
dapesti Királyi Magyar József Műegyetem nevében, BUDISAVLIEVIC E MÁNUEL alezredes
a bécsi Császári és Királyi Műszaki Katonai Akadémia képviseletében, dr. Kürschák
József a Matematikai és Fizikai Társulat nevében, C SÍKI L AJOS a marosvásárhelyi
Evangélikus Református Kollégium képviseletében, dr. SZAMOSI JÁNOS az Erdélyi
Irodalmi Társaság nevében, és végül hozzászólt BEDŐHÁZI JÁNOS, a két Bolyai élet-
rajzírója. A szónoklatok láthatóan mély benyomást gyakoroltak a közönségre, mely
lelkesült éljenzéssel nyilvánította ki tetszését. A hozzászólókon kívül, az eseményre
számos intézet és társulat küldte el képviselőit. Az ünnep alkalmával táviratban
fejezte ki üdvözletét a göttingai Matematikai Társulat, levélben a Matematikusok
Német Egyesülete és a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia.
Mint tudjuk, a centenáriumi ünnepségeken jelentették be a Bolyai-díj létrehozá-
sát. A kezdeményezők Kőnig Gyula, Rados Gusztáv, Kürschák József, Farkas Gyula és
Schlesinger Lajos volt. Ezzel kapcsolatban Szily Kálmán, az MTA főtitkára a következő
jelentést terjesztette elő: „Bolyai János születése 100. évfordulója ünnepléséhez az
MTA azon határozatával járul hozza, hogy a halhatatlan tudósnak, valamint az ő
mélyen gondolkozó atyjának és a tudományban mesterének emlékezetére első ízben
1905-ben és azután minden 5. évben a decemberi összes ülésen, a megelőző 5 évben
bárhol és bármely nyelven megjelent legkiválóbb matematikai vizsgálat szerzőjét,
tekintetbe véve az illetőnek előbbi tudományos működését is, 10.000 korona Bolyai-
jutalommal és éremmel tünteti ki. Az érem egyik oldalát az MTA és Budapest képe,
másik oldalát magyar felirat díszíti.”
Sajnos a díjat csak két alkalommal lehetett odaítélni. Az első világháború idején
megszakadtak a nemzetközi tudományos kapcsolatok, a pénz is elértéktelenedett, és
a szép kezdeményezésnek nem volt folytatása.
A Bolyai-geometria, amint egyetemi jegyzeteiből is kitűnik, Schlesinger Lajos
szívügye volt, ezért nem véletlen, hogy őt kérték fel Bolyai János születésének
centenáriumi ünnepségén az emlékbeszéd megtartására. Erre ő nagyon alaposan
felkészült. Szép és tartalmas előadásában fontos érveket sorakoztatott fel a Bolyai–
Lobacsevszkij-geometria prioritási vitájában, nagymértékben hozzájárulva Bolyai
János lángelméjének elismertetéséhez.
16 Kolumbán János

Az emlékbeszéd elhangzása után kiosztották az emlékkönyv néhány példányát,

majd a rektor felhívására az ünneplő közönség Bolyai János szülőházához vonult,
hogy jelen legyen a matematikai és természettudományi kar által e ház Deák Ferenc
utca felőli homlokzatán elhelyezett emléktábla leleplezésénél. A helyszínen Farkas
Gyula (akkori dékán) mondott beszédet. Ebben többek között elmondta, hogy „A
táblán Bolyai Jánost Magyar Euklidesnek mondjuk, mert a geometriának az alkotó
mestere volt, mint Euklides. Atyját, Bolyai Farkast is megnevezzük a táblán, mert
mint a Tentamen mély gondolkodású szerzője megérdemli ezt, mihez járul, hogy atya
volt ő János matematikai tehetségének fejlesztésében is.”
A tábla szövege a következő: „Az 1802. év 12. havának 15. napján, itt született
Bolyai János, a Magyar Euklides, bolyai Bolyai Farkasnak, a Tentamen mély gon-
dolkodású szerzőjének fia, minek az emlékezetére száz év múltán a Ferencz József
Tudományegyetem matematikai és természettudományi kara állítá e követ.”
A Bolyai-díj létesítésével egyidejűleg az Akadémia pályázatot írt ki a Bolyai-
Lobacsevszkij geometriát tárgyaló monográfia megírására. Nem tudjuk, mi lett a
kiírás következménye. Schlesinger Lajos 1902-ben A tér abszolúte igaz tudománya
címmel a kolozsvári egyetemen előadássorozatot tartott, és – SZÉNÁSSY BARNA szerint
– ez lett volna a pályázatra készített monográfia alapja. A kézirat, helyenként alig
olvashatóan, ma is megtalálható a kolozsvári egyetem matematikai könyvtárában.
Kiadása tudománytörténeti szempontból rendkívül fontos volna.
Kétségtelen, hogy a Kolozsváron megrendezett centenáriumi ünnepségek jelen-
tették Bolyai János végleges győzelmét nemcsak külföldön, hanem saját hazájában is.

5. A csúcs

Farkas Gyula – máig ható tudományos tevékenysége mellett – meghatározó szere-

pet játszott abban, hogy a kolozsvári Matematikai Intézet, szinte a semmiből indulva,
az egyetemalapítás után alig negyedszázaddal a Monarchia legkiválóbb tudományos
műhelyei közé emelkedett. A tudomány iránti elhívatottsága, nagyszerű emberi
kvalitásai következtében tanártársai és tanítványai körében egyaránt nagy tekintély-
nek örvendett, melyet az egyetemi ügyek intézésében érvényre is juttatott. Hétszer
volt dékán és egyízben az egyetem rektora is. Szava mindenben döntő volt. Igényes
volt, sokat kívánt magától és másoktól is. Az emberi értékeket igen nagyra becsül-
te, és sokat tett azokért, akiket arra érdemesnek tartott. Befolyását arra használta,
hogy az egyetemi tevékenység anyagi és személyi feltételei minél jobbak legyenek.
Kifejezetten az ő közbenjárására kerültek a kolozsvári egyetemre olyan ragyogó ké-
pességű fiatal matematikusok, mint Fejér Lipót (1905), Riesz Frigyes (1911) és H AAR
A LFRÉD (1912), akik az idősebbekkel együtt a XX. század első évtizedeiben olyan mi-
nőségi szintre emelték a kolozsvári matematikát, melyet – ha a tanárok nemzetközi
presztízsét tekintjük – nehéz lesz valaha túlhaladni.
Fejér Lipótnak címzett alábbi leveleiből is kitűnik, hogy Farkas Gyula mennyire
szívén viselte a honi matematika és fizika ügyét. (Ezeket a leveleket P RÉKOPA A NDRÁS
közölte Farkas Gyula élete és munkásságának jelentősége az optimalizálás elméle-
tében című dolgozatában; lásd a KOMLÓSI SÁNDOR és SZÁNTAI TAMÁS által szerkesztett
A kolozsvári matematikai iskola kialakulása... 17

Új utak a magyar operációkutatásban. In memoriam Farkas Gyula, Dialóg Campus

Kiadó, Budapest – Pécs, 1999 kötetet.)
Miután sikerült Fejér Lipótot a kolozsvári egyetemre kineveztetni, 1905. július
9-én a következő levelet írta:

Tekintetes Dr. Fejér Lipót úrnak

Tégla utca, Kolozsi ház, Gödöllő,

Kedves Doctor Úr !
Örömmel látom szívesen hozzám intézett soraiból, hogy a lehető legjobb helyen, most
a családi tűzhely mellett tölti azt az idejét, amelyben az Alma Mater közvetlenül nem
osztozhatik. De tudom, hogy kerülőn ebből is kijut majd közös otthonunknak az a része, Farkas Gyula
akár pihenve, akár munkában töltse azt a kedves doctor úr, első esetben az erőszerzés,
másodikban az ismeretszerzés és ismeretközlésnek a révén ... Melegen üdvözlöm kedves
doctor , de adjon üdvözletemből kedves hozzátartozóinak is. Ki váltig szeretettel gondolok
múlt és jövendő együttlétünkre.
Farkas Gyula

Az 1911. október 1-jén írt levelében Farkas Gyula már Riesz Frigyes Kolozsvárra
hozatalával foglalkozik:

Kivalóan tisztelt Kedves Tanártársam!

...Kérem azonban, hogy szíveskedjék vélem közölni Riesz Frigyes lakcímét, hogy a helyet-
tesítés ügyének eldöntése után lehető közvetlenséggel fordulhassak hozzája.

Igaz barátja, Farkas Gyula

Egy névjegy-kártya hátára 1911. október 3-án ezt írta:

Nagyságos Dr. Fejér Lipót

Tud. Egyetemi ny. r. Tanárnak
Budapest, Vörösmarty utcza 19, földszint 1. lakosztály

A bizottság tegnap javaslatomat magáévá tette, s a rendes tanszék helyettesítésére meg a

szeminárium ügyvezető igazgatására Riesz Frigyes fölkérését javasolja. Kari ülés holnapu

A következő levél keltezése 1911. október 20.

Nagyságos Dr. Fejér Lipót

ny. rendes egyetemi tanár úrnak
Budapest VII, Vörösmarty utcza 19, földszínt 1. lakosztály

Fölöttébb Tisztelt és Kedves Tanártársam!

18 Kolumbán János

A mai napon Riesz Frigyes új társunk megérkezett; délben a dékáni hivatalban talál-
koztunk véle a dékán, Vályi meg én, s immár a matematikai szemináriumok vezetését
is kezébe adtuk. Nyomban megírta a fekete táblánkon előadásainak és gyakorlatainak a
hirdetését, 23-án megkezdi előadásait. Most már bizonyos jótékony megnyugvás szállotta
meg árvaságunkat. Haar felől írt szíves értesítését vételekor azonnal közöltem a dékáni
hivatallal...
Legmelegebb üdvözleteim ismétlésével
igaz barátja, Farkas Gyula

Miután 1911. nyarán a kolozsvári egyetemről Schlesinger Lajos is távozott, Farkas

Gyula figyelme Haar Alfréd felé fordult. 1911. november 4-én a következő levelet
írta:

Nagyságos Dr. Fejér Lipót

tud. egyetemi tanár úrnak
Budapest, Nádor u. 51. V. Em.

Kiválóan Tisztelt és Kedves Tanártársam!

Íme Riesz Frigyes társunk már javában megkezdte itteni működését nagy lelkesedéssel
a math. szeminárium körül is... Tegnap levelet kaptam Haartól. Úgy látszik ebből, hogy
meghívójában, mint a tanszéki bizottság kari referense meg lettem nevezve. Következőleg
válaszomban jónak láttam kissé körvonalazni a lényeget. Egyébiránt Haar levele oly mély
hazafias érzelmeket árul el, hogy most már nem is tartok attól, hogy ha egyszer haza került,
elveszítsük a külföldnek...
Boldog életet kivánok új lakásában
igaz barátja, Farkas Gyula

Kolozsvári évei alatt Fejér Lipót, később pedig Riesz Frigyes egyik fontos fel-
adata a Matematikai Szeminárium ügyvezető igazgatása volt. Ezt a szemináriumot,
melynek igazgatói Farkas Gyula, Schlesinger Lajos és Vályi Gyula voltak, 1901-ben
létesítették. Az ügyvezető igazgatói teendőket 1905-ig Schlesinger látta el.

Kik voltak az új hullám fent említett képviselői?

Fejér Lipót (1880–1959) Pécsett született. Középiskolás korában egyik legsikere-
sebb megoldója volt a Matematikai Lapok feladatainak. 1897-ben a Matematikai és
Fizikai Társulat versenyén második helyezést ért el. Ugyanebben az évben beirat-
kozott a budapesti műegyetem gépészmérnöki szakosztályába, egy szemeszter után
azonban átlépett az ún. egyetemes szakosztályba mint a matematika- és fizikatanári
szak hallgatója. Itt főleg Kőnig Gyula, Kürschák József és Rados Gusztáv előadásait
hallgatta, majd átkerült a budapesti tudományegyetemre. Az 1899-1900-as tanévet a
berlini egyetemen töltötte, ahol L. F UCHS, G. F ROBENIUS és H. A. SCHWARZ előadásait
látogatta. Hazatérve, az 1900-1901-es tanévet ismét a budapesti egyetemen töltötte.
Ezalatt publikálta a párizsi Comptes rendus-ben a Fourier-sorokkal kapcsolatos
A kolozsvári matematikai iskola kialakulása... 19

tételét, ami nevét világszerte egy csapásra ismerté tette. Tanári szakdolgozatát mate-
matikából a Fourier-sorokról, fizikából pedig a fényelhajlásról írta. 1901. szeptember
1-től repetitor volt a budapesti egyetemen, majd 1902 tavaszán megszerezte ott a
bölcsészdoktorátust. Az 1902–1903-as tanév első felét Göttingenben töltötte, ahol
főleg D. H ILBERT és H. M INKOWSKI előadásait hallgatta. E tanév második szemeszterét
Párizsban töltötte, E. P ICARD és J. H ADAMARD előadásait látogatva. 1905-ig kilenc köz-
leménye jelent meg, melyből három a már említett Comptes rendus-ben, egy pedig
a Mathematische Annalenben. Ilyen előzmények után – Farkas Gyula szavait hasz-
nálva – senki sem szerette volna „elveszíteni őt a külföldnek”. A kolozsvári egyetem
lehetőséget biztosított számára az előlépésre. A mennyiségtani természettan tanszé-
ken (melynek egyedüli tagja Farkas Gyula volt) repetitorként alkalmazták. Ebben Riesz Frigyes
ragyogó matematikai tehetségének tanúbizonysága mellett annak is szerepe lehetett,
hogy korábban fizikát is tanult, és érdeklődéssel fordult az elméleti mechanika
felé. Miután 1905. június 23-án a Ferencz-József Tudományegyetem Matematikai és
Természettudományi Karán Stabilitási és labilitási vizsgálatok a tömegpontrendszer
mechanikájában című dolgozatával habilitált, karrierje gyorsan ívelt felfelé. Az 1905-
1906-os tanév első felében Schlesinger Lajos tanársegéde, a második szemeszterben
már az analízis s az analitikai mechanika magántanára, 1906. szeptemberében
adjunktus lett, 1911-ben pedig nyilvános rendkívüli tanár. A kolozsvári egyetemen
tevékenységét ez év nyarán befejezte, mert szeptembertől a budapesti egyetem
nyilvános rendes tanára lett. 1908-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező
tagjává választották. Kolozsvári évei alatt mintegy 30 tudományos értekezést közölt,
többnyire híres matematikai folyóiratokban. Ezek Fourier-sorokkal, elméleti mecha-
nikával és analitikus függvényekkel foglalkoznak.
Riesz Frigyes (1880–1956), aki 1912 és 1919 között vezette a Felsőbb Mennyiségtan
tanszéket, Győrött született, és igen gondos nevelésben részesült. A középiskolát a
bencésrend győri gimnáziumában végezte, egyetemi tanulmányait pedig a zürichi
műegyetemen kezdte. A tudományos hivatás utáni vágya azonban győzedelmeske-
dett a biztosabb megélhetést nyújtó mérnöki pálya vonzóerején, és tanulmányait
1899-től a budapesti tudományegyetemen folytatja, majd egy évet tölt Göttingenben.
Budapesten Kőnig Gyula és Kürschák József, Göttingenben Hilbert és Minkowski
előadásai voltak rá a legnagyobb hatással. 1902-ben Budapesten avatják doktorrá.
Első nagy tudományos felfedezését, az ún. „Riesz-Fischer tétel”-t, 27 éves korában
publikálta. Később e tétel segítségével mutatták ki a kvantummechanika két felépí-
tése, a Schrödinger-féle hullámmechanika és a Heisenberg-féle mátrixmechanika
azonosságát. Riesz nevéhez fűződnek a ma széles körben használt p-edik hatványon
integrálható függvények terének felfedezése, a folytonos függvények halmazán értel-
mezett lineáris funkcionálok Stieltjes-integrál alakjában való ábrázolása, valamint a
Hilbert-terek duálisának meghatározása. 1908-ban a római nemzetközi matematikai
kongresszuson tartott előadásában megalapozta a topológikus tér fogalmát. Ezek a fi-
atalkori felfedezései hamar világhírűvé tették, még mielőtt Kolozsvárra került volna.
Egyetemi jegyzetei közül Kolozsváron ma csak három található meg: Függvénytan
(1911–12), Fourier-féle sorok (1913–14) és Függvénytan (1914–15). Ugyancsak megta-
lálható a Riesz kolozsvári évei alatt Párizsban megjelent Les systemes d’équations
linéaires a une infinité d’inconnues című könyve, amely jelentős szerepet játszott
20 Kolumbán János

a funkcionálanalízis fejlődésében. Kolozsvári működése idején egy tucatnyi fontos

értekezést közölt.
Riesz Frigyes nemcsak a legkiválóbb magyar matematikusok egyike, hanem vi-
lágviszonylatban is azok között tartják számon, akik a matematikai analízis modern
ágainak megalapozására és kifejlesztésére a legnagyobb hatással voltak. Az általa
bevezetett fogalmak, kidolgozott módszerek, a neki köszönhető eredmények a valós
függvénytan, a funkcionálanalízis és az általános topológia klasszikussá vált anyagá-
hoz tartoznak. Ezeknek az eredményeknek egy részét tartalmazza a SZŐKEFALVI -NAGY
B ÉLÁval közösen írt Leçons d’analyse fonctionnelle című híres könyve, amelyet több
nyelvre lefordítottak, és a világon mindenhol ismernek.
A mai Magyarország területéről Kolozsvárra került kiváló fiatal matematikusok
sorát Haar Alfréd (1885–1933) zárta. Budapesten született, és az ottani evangélikus
gimnáziumban érettségizett, ahol R ÁTZ L ÁSZLÓ, a Középiskolai Matematikai Lapok
neves szerkesztője volt a matematikatanára. Ennek a lapnak Haar is szorgalmas
munkatársa volt középiskolás korában. Az előző évben érettségizettek számára
évenként tartott országos „Eötvös Loránd matematikai verseny”-en 1903. őszén Haar
Alfréd nyerte az első díjat. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Göttingában vé-
gezte. Budapesten Beke, Eötvös, Frölich, Kürschák, Rados, SCHOLTZ, Göttingában pedig
C ARATHÉODORY, H ILBERT, K LEIN, M INKOWSKI, P RANDTL , RUNGE , S CHWARZSCHILD, VOIGT és
Z ERMELO előadásain, illetve szemináriumain vett részt. Hilbertnél doktorált 1909-
ben. Ezt követően magántanár Zürichben a műegyetemen. 1912-ben a kolozsvári
egyetem egyik matematikai fizika tanszékére nevezték ki, először nyilvános rend-
kívüli tanárrá, majd 1917-ben nyilvános rendes tanárrá. Haar Alfréd munkássága a
matematika legújabb fejlődésére elismerten nagy hatással volt. Benne a tehetség az
igazi tudós lelkiismeretességével párosult. Kutatómunkássága igen széles területre
terjedt ki. Az ortogonális függvényrendszerekkel, a variációszámítással, a szingulá-
ris integrálokkal, a halmazelmélettel, a függvényapproximációval, a lineáris egyen-
letekkel és a topológikus csoportokkal kapcsolatos eredményei ma is világhírűek.
A Haar-féle bázis, a Haar-tulajdonságú függvényrendszerek, de különösen a Haar-
integrál fogalma végleg bevonult a matematikusok mindennapi eszköztárába. Haar
eredményeinek mai hatását ékesen bizonyítják azok az előadások, amelyek 1985-ben
a centenáriumi tudományos értekezleten hangzottak el, és az Alfred Haar Memorial
Conference című kötetben olvashatók.
Haar Alfrédtól könyv nem jelent meg, azonban több igen gondosan megírt
jegyzetet készített, amelyek sok eredeti részletet tartalmaznak, s mint egyetemi tan-
könyvek ma is beválnának. Sajnos, ma ezek közül Kolozsváron csak négy található
meg: Differential-Gleichungen (Göttingen, 1911), Algebra (1912–13), Determinánsok
és quadratikus formák (1912–13), Számelmélet (1915–16).

6. Szép város Kolozsvár

Végül szóljunk arról is, milyen város volt Kolozsvár száz évvel ezelőtt? PASSUTH
L ÁSZLÓ Kutatóárok című önéltrajzi regényében felvillant néhány emlékképet a város
akkori hangulatából. „Úgy idézem vissza a várost, mint amelyet egyik oldalon a
Monostor, a másikon a Hóstát zöld övezete határol. A Hóstát két végtelenbe nyúló
A kolozsvári matematikai iskola kialakulása... 21

főutcája mellett... néhány ezerfőnyi parasztság „corpus separatum”-ként élt. Elég sok
vasutas tömörült telepekbe, kevés kisebb gyárüzem volt... Viszonylag sok volt a bank,
az egyházi intézmény, de mindent felülmúltak az iskolák. A nem városi eredetű di-
ákok özönlése szeptembertől júniusig tartott, s rengeteg kosztot adónak, szabónak,
kvártélyosnak juttatott kenyeret. Szemináriumokon töltötték a bölcsességet mezei
jogászok fejébe, s viszonylag színes volt a város „éjszakai” élete is... Ipari munkásság
csekély számban élt, s nem emlékszem arra, hogy bérkövetelések, sztrájkok vagy
munkanélküliség formájában éreztünk volna társadalmi feszültséget. A szociális
eszmék elsősorban elméleti forrásokból közelítettek: egyetemi professzorok „radika-
lizálódtak”..., erős volt a Munkásbiztosító Pénztár hatása (...KUN BÉLA is itt dolgozott),
a sokféle vallás együttélése feltételezett bizonyos türelmességet, melyben nem volt
sok helye a vaskalaposságnak. Mert talán sehol Magyarországon nem volt olyan tarka
a lakosság vallási megoszlás szerinti térképe akkor, mint ebben a városban, ahol a
főiskolák egy része is felekezeti formákban élt tovább. A többség katolikus volt, de a
város törzsökös lakosságának komoly hányada – kálvinista. A lutheránusok inkább
szász ajkúak. ... Az unitáriusok egyetlen püspöksége is itt volt... Két „görög” templom
osztozott a román híveken: a görögkatolikus és a görögkeleti. A háború előtt patrí-
cius zsidóság élt a városban, neológ életformák között. A biedermeier város a maga
apró szellemi vulkánjaival alapjában provinciális pletykafészek volt, bár a városlakók
távolról sem ismerték úgy egymást, mint más – ötven-hatvanezer lakosú városban.
Ennek oka az állandó népcserélődés volt, elsősorban a középosztályban: nagyszámú
tisztviselő telepedett be, vagy vándorolt el, a hivatali lét mozgástörvényei szerint.”
A városközpont akkoriban nyerte el mai arculatát, 1902-ben helyezték talapzatára
FADRUSZ JÁNOS remekművét, a Mátyás-szobrot.
A New York Szálló nagykávéháza volt a társadalmi és szellemi élet központja. A
teremben két hosszú különasztal volt, ahol egyetemi tanárok s mágnások jól megfér-
tek egymás mellett. Sűrűn ültek össze, poharaztak, közösen vonultak a „művészasz-
talokhoz”. Ott a Nemzeti Színház színészei, írók, újságírók vertek hagyományszerű
tanyát. „Van itt Kolozsvárt egy néhány nyakas, javíthatatlan idealista. Kifinomodott
ízlésű, művészi hajlandóságú emberek. Van közöttük piktor is, szobrász is, építész is,
íróember is” – írja az Ellenzék 1905. január 3-án. A város sajátos, történelmi légköre,
s ugyanakkor szellemi avantgardizmusa éreztette hatását ezeken az összejövetele-
ken. A szájhagyomány szerint Fejér Lipót törzsvendég volt a New York kávéházban.
Így találkozott egy tarokkparti sodrában Passuth anyjával is, aki nagyjából egyidős
volt vele. Passuth elbeszélése szerint, játék után az ifjú professzor megkérdezte az
anyjától, miért nem iratkozik be az egyetemre, s felajánlotta, hogy vállalja matema-
tikai előkészítését... Egyébként Fejér szellemi érdeklődése a matematikán messze
túlterjedt. Szenvedélyesen szerette a zenét, és maga is jól zongorázott. Muzsikusok
és írók éppúgy nagyra tartották ítéleteit, mint esztéták és jogfilozófusok. A New York
kávéházban többször találkozott A DY E NDRÉ vel is. Barátságukat Ady neki ajándéko-
zott arcképén a dedikáció melegsége illusztrálja.
A Farkas utca volt a tudomány és a múzsák közös szentélye, gyönyörű gesztenye-
sorral. Egyik végében az egyetem főépülete, mellette a régi kőszínház, velük szem-
ben a piarista gimnázium, a másikban pedig a református kollégium és a toronynél-
küli református templom. Ezek az épületek, a köréjük társult intézményekkel együtt,
22 Kolumbán János

mintegy megszabták e nevezetes városrész hangulatát. Ebből az utcából tértek be

nagy matematikusaink munkahelyükre, az egyetem főépületébe.

7. Epilógus
1919-ben a kolozsvári egyetem román fennhatóság alá került, ezért a tanárok
nagy része – köztük Haar Alfréd és Riesz Frigyes – Szegedre ment, ahol egy új egye-
tem alapjait rakták le. Közben a magyar „matematikusokat gyártó szerkezet” tovább
működött. Kevéssel a háború befejezése után a tudomány olyan művelői jelentek meg
Magyarországon, mint Kármán Tódor, PÓLYA GYÖRGY, SZEGŐ GÁBOR, NEUMANN JÁNOS és
mások. Ők viszont már nem a Kárpát-medence keleti régiói felé vették útjukat, mint
néhány évvel előttük járó társaik, hanem…, de ez már egy másik történet.
Hivatásunk eszköztárából 23

Fejlesztőpedagógia az óvodapedagógusok
nyári továbbképzésén
Szőke Anna
Véget ért a Vajdasági Magyar Óvodapeda-
gógusok Egyesületének tizedik nyári
találkozója, pontosabban az óvodapeda-
gógusok egyhetes szakmai továbbképzé-
se. Az ideiről, a szervezést illetően nem
mondhatjuk el, hogy zökkenőmentes lett
volna, hiszen a képzés-támogatás elma-
radása nem tette lehetővé az óvónők
díjmentes részvételét. Mégis, az önrészt
vállaló pedagógusok húszan igényelték
elméleti tudásuk gazdagítását, kinél-
kinél pedig a már megszerzett tudás
felfrissítését.
A jobb napokat megélt egyesület
maga mögött tudhat olyan nyarakat
is, amikor két különböző helyszínen,
két alkalommal is megszervezhette az
óvodapedagógusok szakmai találkozó-
ját: július hónapban egyhetes képzést a
tömbmagyarság területén és egyhetes
képzést augusztusban, a szórványban
tevékenykedő óvónők részére. Így kere-
kedett ki idénre a tízes számkör. De nem
a számadatok tükrében szeretném be-
mutatni az idei tábort. A témaválasztás
indoklásával, az előadások tartalmával
és az együtt töltött egy hét tapasztalatai-
val szeretnék foglalkozni.
A témaválasztás indoklása
„A nevelésbeli egyenlősdi anti-
demokratikus, mert nem teszi
lehetővé a képességek kibonta-
kozását.” (Konfuciusz)
Két évtizeddel ezelőtt még nem hal-
lottunk a hiperaktív gyermek fogalmá-
ról. Ha akadt is ilyen a csoportban, azt
az akkori szaknyelvi eszköztárunk más
szóval illette, illetve stigmatizálta: izgá-
ga, szétszórt, figyelme csapongó, enyhén
fogyatékos. Legtöbbször a magatartási
zavart egyértelműen a családi háttérre
írtuk. A tünetegyüttes okát a gyermek,
a természeti környezet és a társadal-
mi környezet kölcsönhatásában véltük
rejleni, illetve ezek egyenlőtlenségének
tulajdonítottuk a fogyatékosságot. Az
1970/1980-as években a legnagyobb
hangsúlyt a társadalmi környezet kapta.
Kizárólag a környezet negatív hatását
láttuk a tapasztalt rendellenességekben.
A sajátos nevelést igénylő gyermekeket
hétéves korukra a többségi populációhoz
tartozó gyermekekhez zárkóztattuk fel.
Ők voltak a mind gyorsabban változó
világ első „áldozatai”. Később megta-
pasztaltuk, hogy a kisgyermek életébe
berobbanó mind több új inger egyensúly-
bomláshoz vezetett. (Vezet ma is, csak
kezdjük megtanulni kezelni ezeket.) A
beiskoláztatásról szóló törvény csak na-
gyon kirívó esetekben engedélyezte a
lassabban érő gyermekek óvodai tartóz-
kodásának meghosszabbítását.
Ma már ismerjük a hiperaktív (túlmoz-
gásos, túlzottan aktív), a hiperkinetikus
(kórosan fokozott mozgástevékenységű)
szavak jelentéstartalmát. Az utóbbi fo-
galom magában foglalja a figyelemzavar,
a tanulási, illetve részképesség-zavarok
jellemzőit. A tünetjelenség nálunk az
utóbbi években kapott nagyobb publici-
tást. A Valósítsd meg önmagad projekt
kutatási eredményei elsőként társadal-
Stručno usavršavanje
poslenika u predškolskim
ustanovama teču već deset
godina preko udruženja
koje okuplja kadar mađar-
skog jezičkog područja.
Nažalost, presahli materi-
jalni izvori podrške velika
su smetnja, budući da su
troškove boravka finan-
sirali sami učesnici. To je
uticalo i na odziv i na klimu
boravka. Uprkos svemu
problematika razvojne
pedagogije uzeta je u
razmatranje ove godine.
Još prije dvadeset godina
nije bilo ni terminološke
markacije hiperaktivne
dece niti hiperkinetične a
danas imamo opis za te
pojave i uputstvo za tret-
man. Fenomen je ozbiljno
istraživan, naročito u SAD-
u i zapadnim zemljama već
unazad sto godina.
Zahvaljujući znanjima
razvojne pedagogije
imamo u posedu meto-
dičku opservaciju za
uspostavljanje dijagnoze
i određivanje tretmana,
naravno, u sudejstvu sa
drugim stručnjacima. Zbog
složenosti problema, vaspi-
taču su potrebna znanja
da prepozna sociološke,
perceptivne, egocentrične i
druge moguće karakteristi-
ke dece.
24
mi szemszögből vizsgálták az említett
szindróma kezelésének módját. 2000-től
másként tekintünk a tünetegyüttesre.
Azóta a fogyatékosság organikus hát-
tere az óvodai nevelésben kategoriku-
sabban jut kifejezésre, élesen megkü-
lönböztetve a hiperkinetikus tünetektől.
A hiperkinetikus szindróma az érintett
családok szociálisan hátrányos helyzetbe
kerülésében, a gyermek esetleges de-
viáns életútjának kialakulásában igen
súlyos oknak tekinthető.
A jelenség kutatása más államok-
ban, különösen az Amerikai Egyesült
Államokban és Nyugat-Európában több
mint száz évre nyúlik vissza. A mi nyelv-
területünkön – hazai vonatkozásban – az
óvodapedagógusok többsége nem rendel-
kezik elégséges elméleti ismeretekkel a
hiperkinetikus zavarok tüneteivel kap-
csolatban, így a gyakorlatban sem tud-
ják ezeket megfelelően kezelni. E tudás
hiánya megfosztja a pedagógust attól a
lehetőségtől, hogy fejlesztő erejű kapcso-
latba kerüljön a gyermekkel. Mind több
az olyan gyermek, aki egyedi nevelhe-
tőségre szorul. A sajátos bánásmódhoz
(nehezen kezelhető) pedig sajátos fej-
lesztő pedagógiai tudásra van szükség.
Továbbképzésünk ehhez nyújtott segítsé-
1. Szűcs Marianna (2003): get az erre igényt tartó pedagógusoknak.
Esély vagy sorscsapás? A hiperkinetikus gyermekek képessé-
A hiperaktív, figye- geiben legtöbbször multiplex zavarok ész-
lemzavarral küzdő lelhetők, szükséges a sokoldalú vizsgálat,
gyerekek helyzete illetve az óvodapedagógus sokoldalúbb
Magyarországon. képzettsége. Ezért a képzés kérdéskö-
Nemzeti re és témaválasztása multidiszciplináris
Tankönyvkiadó, volt, azaz több tudományterületet is érin-
Budapest tett: a gyógypedagógiát, a pszichológiát,
a szociológiát és a résztudományok egész
sorát. A szociológia megkerülhetetlen
volt, hiszen az érintett gyermekek ma-
gatartását, a jelenség kialakulását nagy-
mértékben meghatározza környezetének
makro-és mikrostruktúrája, amelyben
Szőke Anna
él, valamint a belső biológiai érési folya-
mat, amely minden kisgyermeknél más.
Ki gyorsabban, ki később adaptálódik az
új, változó feltételrendszerhez. Azonban
a kiváltó okok egyik vagy másik túldi-
menzionálása helytelen következtetések-
hez vezetne.
Fejlesztőpedagógia az óvodában
A tudomány jelenleg még nem ren-
delkezik arra vonatkozó összesítő kont-
rollvizsgálatokkal is alátámasztott ada-
tokkal, hogy az említett tünetegyüttes
gyakoribb-e bizonyos népcsoportoknál.
Ez idáig néhány összehasonlító kutatás
született. CARTWIRGHT és munkatársai 1981-
ben arra az eredményre jutottak, hogy az
afro-amerikai gyerekeknél gyakoribb a
hiperkinetikus zavarok előfordulása, mint
a fehér gyermekeknél. Valószínűsíthető,
hogy egy olyan soknemzetiségű ország
esetében, mint például az Amerikai
Egyesült Államok, egy-egy népcsoport
helyzete a többséghez viszonyított ked-
vezőtlenebb szociális állapot miatt – mely
összekapcsolódik az ebből fakadó pszi-
chés problémákkal is – szintén szerepet
játszhat a negatívan értékelt magatartási
tünetek felerősödésében.1
Bár nem hasonlíthatjuk magunkat az
Egyesült Államokhoz, s nincs is szándé-
kunkban ilyen jellegű viszonyítási ala-
pot elemezni, egy dolog azonban közös:
mi is többnemzetiségű országban élünk.
Csupán a terminológia fogalmaz más-
ként: a kisebbség szó odaát, az óceánon
túl más jelentéstartalommal bír, mint
nálunk.
A hiperkinetikus szindróma először
óvodás korban jelentkezik, hiszen itt van
először lehetőség az összehasonlításra.
Mozgásterük az otthonhoz viszonyítva
hol nagyobb, hol szűkebb, amiből fa-
kadóan hamarabb feltűnik a gyermek
Fejlesztőpedagógia az óvodapedagógusok nyári továbbképzésén
nyugtalan jellemvonása. A hiperaktivitás
leggyakoribb előfordulása a lányoknál
óvodás korra esik, azonban ebben az
életszakaszban is négy és félszer maga-
sabb a fiúk aránya. A vizsgálatok a fiúk
egyértelmű többségét mutatják.
A viselkedésre vonatkozó nevelői
megfigyelések segítik a diagnózis felál-
lítását.
A differenciálódás előfeltételei:
az előzetes tudás
az aktivitási készenlét
az önállóság
az együttműködés
a társas kapcsolatok
(Milyen az önállóságkészsége? Meny-
nyire fogékony az aktivitásokra? Tud-e
együttműködni társaival?)
Mikor beszélünk hiperaktivitásról?
Hiperaktivitásról csak akkor beszélhe-
tünk, ha a gyermek minden élethelyzeté-
re egyaránt jellemző a magatartási zavar,
tehát nemcsak az óvodai foglalkozáso-
kon mutat nyugtalanságot, hanem sza-
badidős tevékenységében is.2 Mozgásai
általában nem célravezetőek. Jellemző
rájuk még a játéktárgyak gyakori válto-
gatása, rombolása. Szekundér tulajdon-
ságaik közé tartozik a túlzott ragaszko-
dás, a segítőkészség fokozott jelenléte,
a gondolkodás nélküli segítségnyújtás.
Kamaszkorukban naivaknak titulálnánk
őket, mert átgondolás nélkül, semmi
hátsó gondolat nélkül segítenek min-
denkin. Érzelmileg az átlagosnál moti-
váltabbak.
A szindróma sajátosságai, tünetei is-
mertek az óvónők előtt. Ezen a téren
csak megerősítést kaptak tapasztalatuk-
ban. Sok-sok bemutatott példán keresz-
tül ismertek fel helyzeteket, amelyeket
maguk is megtapasztaltak a gyakorlati
oktató-nevelő munka során. Így például:
25
A motoros koordinációs zavar, amelyre
a diszharmonikus, darabos, ügyetlen-
nek tűnő mozgás a jellemző,
Az emocionális problémák, amely-
nek egyik megnyilvánulási formája a
túlzott reakciókészség (önuralmukat
kevésbé izgalmas körülmények között
is elveszítik) A későbbi évek folyamán
ezek a gyerekek önmagukat negatívan
értékelik a sok kudarc és a környezet
elutasító magatartása miatt.
Figyelmet követelő magatartás: mindig
a központban akarnak lenni.
Szociális problémák. A többiek feletti
uralomra törekszik, csakis központi
figura lehet.
Észlelési zavar, azaz a környezeti inge-
rek, érzékszervek útján történő felvé-
tele. E téren a legtöbb újat a tapintás
és a mozgás észlelése terén kapott új
ismeretek megszerzése nyújtott.
A sorozatmegjegyzési gyengeség
– sorrendi észlelés. Ha baj van a
szerialitással, akkor nem tud megta-
nulni olvasni.
A nyelv, a beszédfejlődés zavarai. Nem
tudja megkülönböztetni a hangzókat
egymástól, nem észleli a hosszú és a
rövid magán-és mássalhangzók közöt-
ti különbséget. Ezzel kapcsolatban a
hallgatók elsajátították a beszéd alaki 2. Porkolábné Balog
és tartalmi szempontú vizsgálatát. CD- Katalin (1992): A tanulási
lemez segítségével alkalom nyílt az ún. képességeket meghatáro-
akusztikus differenciálás megismeré- zó pszichikus funkciók.
sére is. In: Porkolábné Balog
Katalin (szerk.): Kudarc
Különböző feladatlapokkal gazda- nélkül az iskolában.
gíthatták eszköztárukat a részvevők. E Alex-Typo, Budapest,
feladatlapok ismeretében (kitöltésekor) 30-40.p.
megállapíthatja a nevelő, hogy figye-
lemzavarral áll-e szemben amikor a fel-
nőttek (szülők) az ellenkezőjét állítják.
Figyelemszóródásra otthon legtöbbször
azért nem kerül sor, mert a hiperkinetikus
gyermekek szokatlanul hosszú ideig ké-
26
pesek egy bizonyos tevékenységet folytat-
ni. Pl. órákon át játszik kavicsgyűjtemé-
nyével. A magukválasztott tevékenység
(csendes foglalkozás) mellett szokatlan
módon kitartanak. Ilyenkor úgy hatnak,
mintha valami erősen lekötné őket. Az
egyébként szétszórt figyelmű gyermek
ilyen paradox magatartása elbizonytala-
nítja a szülőt és a nevelőt is. Az említett
jelenség okát – noha tipikusnak tekint-
hető a figyelemzavar esetében – ma még
nem ismeri az orvostudomány.3
A figyelemzavarban szenvedő gyer-
mekeknél az ingerek egzakt differenci-
álására és azok szisztematikus feldolgo-
zása az agyban nem egymásra épülően
zajlik, hanem pontszerűen és ugrálva.
Náluk minden észlelés egyformán fon-
tosnak tűnik. „Amikor az óvónő mesél,
az épp oly fontos, mint az a veréb, amely
az ablakpárkányra szállt.”
Az előadások egyike az impulzivi-
tás tanuláselméleti és pszichoanalitikus
szempontú meghatározásával ismertette
meg a hallgatókat. WENDER tanuláselmé-
leti megközelítésében az impulzivitás
nem más, mint egy felelet – mindenek-
előtt verbális felelet – visszatartásának
képtelensége. A személy, gondolkodás
nélkül beszél és cselekszik. A különböző
kutatásokból kapott tapasztalatok azt
bizonyítják, hogy azon személyek, akik
gyermekkorukban hiperaktívak voltak,
60 %-a mutatja felnőttkorban is az im-
3. Neuhaus, Cordula pulzivitás tipikus tüneteit.4
(1999): Hiper-és A vizuális észlelés vizsgálatához a to-
hipoaktivitás, figyelem- vábbképzésen résztvevők kézhez kapták
zavar. Kairosz Kiadó, a Frostig-tesztet, amely eddig ismeretlen
Budapest, 62.p. volt az óvónők előtt. A figyelem és emlé-
kezet vizsgálatához a GMP-diagnosztika
4. Uo. – tesztek diszlexiásoknak – szolgál majd
segítségül.
5. Szűcs Marianna (2003)
50.p.
Szőke Anna
A hiperkinetikus zavarok okai
A genetikai hatásokról is szó esett
az előadásokon, bár ezzel kapcsolatban
inkább szakirodalmi utalásra került sor,
ami úgy tűnik, így a legbiztosabb. Az or-
ganikus okokkal kapcsolatban megosz-
lik a kutatók véleménye. Ezzel kapcsolat-
ban SZŰCS M ARIANNA könyvéből idézek
néhány kutatással kapcsolatos tényt. A
hiperaktivitás és az agyi károsodás ösz-
szefüggésének korai tapasztalata volt az
alapja annak a kutatási iránynak, amely
a gyermekkori hiperaktivitás hátterében
álló biológiai tényezőkre helyezte a hang-
súlyt. Az organikus agykárosodás tényét
elutasító szerzők arra hivatkoznak, hogy
nem található anatómiai eltérés, agy-
szöveti szerkezeti elváltozás az érintett
gyermekeknél.5 Még több helyről is idéz-
hetnénk definíciókat, ehelyett inkább a
minél sokoldalúbb tájékozódást ajánljuk
az óvodapedagógusok figyelmébe. Mind
több szakirodalmi tanulmány felkutatá-
sa és elolvasása legyen a cél.
Fontos, hogy óvodás korban a speci-
ális nevelési eljárásokat igénylő gyerme-
kek esetében hiányról beszéljünk, amely
lehet organikus és pszichológiai eredetű,
jelentkezhet együtt, de külön is. Fontos
mindig szem előtt tartani, hogy ugyanaz
a környezeti inger nem ugyanúgy hat
minden egyénre, az, hogy a karakterje-
gyek milyen irányba haladnak, függ a
környezettől.
Valamennyi terápiás eljárásnak elő-
ször is a segítő szándék megértetését kell
sugallnia a szülő felé, és arról biztosítani
őt, hogy a segítő eljárások után részben
vagy teljesen megszűnik a hiperkinetikus
zavar.
A gyermek környezetétől való elté-
rése a vizsgálatok egész sorát igényelné:
hogyan alakultak ki ezek a problémák,
Fejlesztőpedagógia az óvodapedagógusok nyári továbbképzésén
a deviancia (a társadalmi normáktól
való eltérés) csak a családok jövedelmi
helyzetével indokolható-e? A családon
belül kialakult értékrendek a mentális
(neurotizálódó) betegségek kialakulásá-
hoz vezethetnek-e? S bár jól tudjuk, hogy
az óvodák többsége személyi és tárgyi
feltételei miatt jelenleg nem alkalmas a
hiperkinetikus szindrómás gyermekek
kezelésére, megfigyeléseiket jegyezzék
fel, s küldjük el e sorok írójának, ha
csak utalásszerűen is, mert egyik elkö-
vetkező előadásunk témája a begyűjtött
megfigyelések elemzése lesz. Különösen
fontos ez, mert így további ismeretekre
lehetne szert tenni: az agresszivitás, a
konfliktuskezelési problémák, az önfe-
gyelem, az önkontroll hiánya, a bohóc-
kodás, a túlérzékenység, a zárkózottság
és szorongás.
Az idei találkozónak – immár ötö-
dik alkalommal – a tiszaszentmiklósi
katolikus plébánia adott otthont. A hely-
szín zártsága, ugyanakkor természetes
zöldövezete, amellyel az objektum ren-
delkezik, jó hatással volt a résztvevők-
re. Előadóink voltak: KOPERNICZKYNÉ dr.
TORMA M ÁRIA, KULCSÁRNÉ dr. PAPP E NIKŐ,
GYIMESINÉ dr. M ARKÓ ETELKA. A pedagó-
gus-továbbképzés keretében külön téma-
kört jelentett a zenepedagógia, amelyet
B ODOR A NIKÓ, népzenekutató vezetett.
Előadásainak tartalmát a következő
számban fogjuk bemutatni. A hatnapos
pedagógus-továbbképzés befejeztével
megbizonyosodtunk arról, hogy a téma
feldolgozását több tényező is indokolta:
A balkáni háború következményeiből
származó neurotikus családokkal való
gyakori szembesülés,
27
Az új értékrendek megjelenése. Mind
gyakrabban találkozunk értékrend-
eltolódással, amely nagyon „ragadós”,
terjed.
A kisebbségi sorsból fakadó szülői
magatartásformák újabb megjelenési
formái (típusai)
Végezetül a jegyzetekben feltüntetett
szakirodalmon kívül még néhányra sze-
retném felhívni az óvónők figyelmét:
Csányi Yvonne (2000): A speciális nevelési
szükségletű gyermekek és fiatalok integrált
nevelése-oktatása. In: Illyés Sándor (szerk):
Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE Bárczi
Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar,
Budapest, 377-409. old.
Fodorné Földi Raita (1997): Hiperaktivitás az óvodá-
ban. Óvodai nevelés, No. 10. 306-310 old.
Franz, Silvia (1998): A hiperaktív gyermek. Trivium
Kiadó, Budapest
Jones, Maggie (2001): Hiperaktív gyermekek.
Hogyan segítsük gyermekünket a csecsemőkor-
tól kamaszkorig. Édesvíz Kiadó, Budapest
Donald W. Winnicott (2000): Kisgyermek, család,
külvilág. Animula Kiadó, Budapest
Dr. Buda Mariann (2004). Óriás leszel? A tehetséges
gyermek. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest.
Tölgyszéky Papp Gyuláné (1995): Képességfejlesztő
technikák és eljárások az anyanyelv tanításában.
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskola, Budapest
Fejlesztő eszközök, könyvek beszerezhetők,
illetve teljes körű tájékoztatás kapható a
http://www.freeweb.hu/krasznaresfiai hon-
lapon.
28
Komunikacija je potreba
čovekova kao društvenog
bića da se ispolji, da pouči.
Ona je veoma stara, no
u novije vreme ona se
ozbiljno nameće pošto se
sve više teorijski fundira
a praktično sprovodi.
Postoje brojne podele
komunikacije što zavisi
od aspekta posmatranja.
Ozbiljnim posmatranjem
ljudi u komunikacijskom
odnosu mogu se prepozna-
ti osobine koje se verbalno
ne izriču ali one suštinski
jesu. Važno je, naravno
poznavanje vlastite komu-
nikacije, a za to su nam
potrebne i informacije
– spolja. Upoznavanje
sebe može se šematski
predstaviti pomoću Johari
prozora.
I govor telom je važan
komunikacijski fenomen
koji se dešava uz pomoć
gestova sa značenjem.
A kommunikáció alapfogalmai
Összeállította: Siflis Gordán Klára
Mit értünk kommunikáción?
A kommunikáció információ, gondolatok,
érzelmek átadása – szimbólumok – sza-
vak, képek, grafikai alakzatok stb. hasz-
nálata révén, a kommunikáció során a
kommunikátor átad egy üzenetet a befo-
gadónak azzal a tudatos szándékkal, hogy
befolyásolja annak viselkedését. Az embe-
ri kommunikáció oka, hogy az ember tár-
sadalmi lény, kommunikációra van ítélve.
A társadalomból jövő ingerekre választ
ad. Az egészséges ember önmaga is oka a
kommunikációnak, mert minden egészsé-
ges ember vágya az önkifejezés.
A kommunikáció funkciója
Kifejező funkció: Minden egészséges
emberben él az önkifejezés vágya, a
megszólalási kényszer.
Partnerre irányuló funkció: A másik
ember meggyőzése.
Üzenet funkció: Minden közléssel üze-
nünk valamit.
Kontaktus teremtő és szabályozó funk-
ció: A közlő és a befogadó viszonyát a
kommunikáció szabályozza.
Metanyelvi funkció: A kódot, a jelet,
amivel az üzenetet közöljük, tovább
adjuk, nem verbális eszközökkel egé-
szítjük ki, azaz magáról a jelről is kom-
munikálunk, nyomatékot adva ezzel a
közlésnek.
A kommunikáció főbb fajtái
Interperszonális: Két ember közötti.
Multiperszonális: Egy és több ember
közötti
Hivatásunk eszköztárából
Intraperszonális: Egy ember egyéni
reakciói, belső monológja.
Verbális: Alapja a nyelvi közlés; lehet
tudatos és öntudatlan.
Non-verbális: A nyelvi kifejezést álta-
lában kíséri, ekkor nevezzük meta-
kommunikációnak; ha nem kíséri a
nyelvi kifejezést, akkor non-verbális-
nak nevezzük. Általában tudattalan.
Direkt, közvetlen: Az érintkező felek
közvetlen jelenléte adott.
Indirekt, közvetett: Az üzenetet vala-
milyen közbeiktatódó dolog közvetíti
a kommunikáló felek között: Térbeli
eltérés (telefon) Tér- és időbeli eltérés
(nyomtatott kommunikáció).
A kommunikáció mindig kontextus-
ban jön létre.
A kontextus vagy szituáció lehet:
interperszonális (2 személy közötti)
csoportos (néhány fő részvétele)
szervezeti (szervezeten belüli, vagy
szervezetek közötti)
közéleti (retorikai alaphelyzet – szónok)
médiakommunikáció (nyomtatott ill.
elektronikus sajtó)
A kommunikáció két szintje
Szöveg – verbális szint MIT?
Mögöttes szöveg – nem
verbális szint HOGYAN?
Verbális kommunikáció: Általában
megfontolt, tudatos, sokat elárul a sze-
mélyiségről, de nem mindent, mert a
teljes személyiségről a verbális és nem
verbális kommunikáció együtt árul el
mindent.
A kommunikáció alapfogalmai
Nem verbális kommunikáció: Általá-
ban tudattalan, spontán, egy része örö-
költ. Vannak általános emberi non-ver-
bális jelek, és kultúrakötött jelek. A nem
verbális kommunikációnak rengeteg
formája létezik, ezek legrégebbike az
érzelmi állapot kifejezésére szolgáló testi
jelzések csoportja. Tánc, zene, panto-
mim, festészet szobrászat ugyanúgy nem
verbális kommunikáció, mint az ember
alkotta formális nyelvek – matematika,
statisztika, stb. A nem verbális kom-
munikáció alátámasztja, módosítja, vagy
teljesen felváltja a verbálist.
A szóbeli és nem verbális
kommunikáció hasonlóságai és
különbözőségei
A nyelvi és a nem verbális üzenetek
abban különböznek egymástól, hogy a
nem verbális jelzéseket általában gyor-
sabban küldjük és fogadjuk, kevesebb
tudatos kontroll irányul rájuk, és kevés-
bé követjük őket figyelemmel, valamint
hatásosabban kommunikálnak attitűdö-
ket és érzelmeket, mint a nyelv. Ezeknek
a különbségeknek az egyik következ-
ménye, hogy amíg a nyelv elsősorban a
külső világra vonatkozó, a megoldandó
problémákkal kapcsolatos információk
továbbítására alkalmas, a nem verbá-
lis üzenetek különösen fontos szerepet
játszanak a társas életben, az értékek,
attitűdök, vonzalmak és más személyes
reakciók kommunikálásában. A nem ver-
bális üzenetek különösen fontos szerepet
játszanak az érzelmi állapotok kommu-
nikációjában.
A nem verbális jelzések funkciója
(1) a társas helyzet kezelése – jeleznünk
kell pozitív vagy negatív reakciónkat,
növekvő vagy csökkenő érdeklődésün-
29
ket. A kommunikáció kezdete és vége
szintén a nem verbális kommuniká-
ció feladata. Kezdés: szemkontaktus,
mosoly, egymás felé fordulás, kihátrá-
lásnál fordított a sorrend, a szemkon-
taktust csökkenése, távolság növelése
(2) énmegjelenítés – az új partnerekben
ki kell alakítanunk, a régiekben pedig
fenn kell tartanunk azt a képet, ame-
lyet magunkról őrzünk. Ezt leginkább
külsők kialakításával tesszük, ruházat,
megjelenés, jelvények viselése.
(3) az érzelmi állapotok közlése – Az olyan
érzelmeket, mint a szorongás, boldogság,
félelem vagy undor, az arckifejezések
mellett kifejezhetjük még testtartással,
gesztusokkal, térközszabályozással is. A
nők mind az érzelem kinyilvánításában,
mind felfogásában jobbak a férfiaknál.
(4) az attitűdök kommunikációja – A társas
érintkezésben az ideiglenes attitüdöket
kizárólag nem verbális kommunikáció-
val közlünk. Pl. a legprofibb műsorve-
zetők is elárulják politikai beállítottsá-
gukat azzal, ahogy egy hírt felolvasnak
(5) csatorna-ellenőrzés – a szóátadás és
szóátvétel koordinációját jelenti. Pl. aki
át akarja venni a szó, igyekszik elkapni
a beszélő tekintetét, előrehajol, vesz
egy mély lélegzetet.
A nem verbális kommunikáció
fajtái
Tekintet: Az egyik legfontosabb nem
verbális csatorna. Elmélyíti, árnyalja
a közlést, de vannak esetek, amikor
ellentmond. Leleplező értékű.
Mimika: Arcjáték. Fontos kommuniká-
ciós szerepe van, különösen a homlok-
résznek, a szem és az ajkak környéké-
nek.
Vokalitás: Paranyelv. Ahogyan mon-
dunk valamit. A hangnak vannak
állandó tulajdonságai, ilyen a hangma-
30
gasság, a beszédsebesség, és a hangki-
adási tulajdonságok: sírós hang, neve-
tős, nyafogás, nyöszörgés. Hanghibák:
funkciótlan szünet, dadogás, idegen
hangok.
Gesztus: Szintén az egyik legfonto-
sabb. Testünk minden porcikája beszé-
des. Leleplezhet.
Kinezikus kommunikáció: Testtartás,
testmozgás.
Proxemika: térérzékelés. A távolság
függ a kultúrától, a személyiségtől és
a szituációtól. A különböző kultúrkö-
rök között nagy különbségek vannak
az interperszonális kommunikációban
(pl. az interperszonális távolság nagy a
skandináv országokban /népsűrűség/,
kicsi Japánban) A beszélgető partner
interperszonális tere fontos (pl. táská-
mat a mellettem levő székre teszem,
mert az az én interperszonális terem)
Taktilis kommunikáció: az érintés,
tapintás nyelve. Érintéssel kifejezhe-
tünk lelkiállapotot, üdvözlést. Érintési
szokások nemenként, kultúránként és
személyenként eltérőek. Ez a legalap-
vetőbb emberi kód, aminek jelentősé-
gével tisztában vagyunk és használjuk.
Erőteljes üzenetkód. Különösen alkal-
mas érzelem, hatalom kifejezésére. Az
érzelmek közül a lelkesedés, együttér-
zés, rosszallás, szeretet átadására.
Mit jelent a hatékony
kommunikáció?
Hatékonyan kommunikálunk ha:
időegység alatt sok információt köz-
lünk
mondanivalónkat pontosan értik
személyünket elfogadják, rokonszen-
vesnek, bizalomgerjesztőnek tartják
Grafika: meggyőzőek, hitelesek vagyunk
Farkas Miklós
Siflis Gordán Klára
az általunk javasoltak szerint csele-
kednek
kellemes hangulatú, egyenrangú, konf-
liktusmentes beszélgetést tudunk foly-
tatni
elérjük a kívánt hatást
Az önismeret és a kommunikációs
készség fejlesztése
A hatékony kommunikációhoz a
megfelelő önismerete elengedhetetlenül
szükséges. Csak olyasmit tudunk szabá-
lyozni, amit ismerünk, ezért szükségünk
van arra, hogy visszajelzéseket kapjunk
saját kommunikációnkról, megnyilvánu-
lásainkról.
Az önismereti ablak
Kommunikációnk egy részét ismer-
jük és tudatosan használjuk, más része
viszont rejtve marad számunkra és eset-
leg úgy nyilvánul meg, hogy nem is
tudunk róla. Mások megnyilvánulásaiból
viszont mi észlelhetünk olyan elemeket,
amelyeknek ők nincsenek tudatában. Ezt
a helyzetet modellezi a Johari–ablak.
Nyílt terület – saját magunk és
mások számára is észlelhető, ismert terü-
A kommunikáció alapfogalmai
let. Ehhez a területhez tartoznak azok
a megnyilvánulásaink, amelyek hatását
pontosan ismerjük. Milyen a megjele-
nésünk, beszédtempónk, stílusunk, mi-
lyen benyomást teszünk másokra, ha
belépünk egy helyiségbe, hogyan fog-
nak reagálni többször előadott történe-
teinkre, tanácsainkra.. Ezen a területen
könnyedén, gátlás nélkül mozgunk, itt
a leghatékonyabb a kommunikációnk.
A nyílt terület annál szélesebb, minél
ismerősebb a szituáció, minél őszintébb
és nyíltabb a kommunikáció.
Vak terület – a mások számára ész-
lelhető viselkedésmódjainkból, cselek-
véseinkből áll, de ezeknek mi magunk
nem vagyunk tudatában. Akár akarjuk,
akár nem, jelenlétünkkel, mozdulata-
inkkal informáljuk, befolyásoljuk kör-
nyezetünket. A vak területhez tartozó
gesztusaink, megnyilvánulási módjaink
árulkodóak a minket szemlélők számára,
mi azonban nem tudunk rólunk. A „vak-
ság” megakadályoz bennünket abban,
hogy megállapítsuk: egy dicséret a másik
részéről valódi elismerésen alapul, vagy
akar tőlünk valamit, vagy udvariassági
formula.
Rejtett terület – olyan érzések, gon-
dolatok, viselkedések és tények, amelyek
mások elől rejtve maradnak, csak mi is-
merjük őket. Attól függően, hogy milyen
viszonyban vagyunk kommunikációs
partnerünkkel, meghatározzuk, milyen
mértékben engedünk bepillantást éle-
tünk belső világába. A kommunikáció
hatásossága szempontjából kívánatos,
hogy képesek legyünk meghatározni,
mikor, mennyit akarunk elrejteni, il-
letve megmutatni, szükség esetén tud-
junk őszintén megnyilvánulni, merjük
elmondani véleményünket, kifejezni ér-
zelmeinket, ugyanakkor semmi olyat ne
áruljunk el, ami az adott szituációban
nem odaillő.
31
Ismeretlen terület – amelynek sem
mi, sem mások nincsenek tudatában.
Tudattalan vágyaink, késztetéseink, el-
fojtott emlékeink tartoznak ebbe a zó-
nába.
Ahhoz, hogy ne legyünk kiszolgál-
tatva saját hiányos önismeretünknek,
lehetőség szerint csökkentenünk kell
elsősorban a vak területet, hogy minél
kevesebbszer kerüljünk olyan helyzetbe,
amikor mi magunk nem tudjuk, hogy mi
történt, mások sajnos nagyon is tudják.
A hatékony kommunikációhoz fontos, 1. kép
hogy megfelelően tudjunk visszajelzé-
seket adni és a kapott visszajelzéseket
értékelni.
A testbeszéd
A testmozgások kommunikációja
A legtöbb nem szóbeli kommuniká-
ció az emberi testtel van kapcsolatban,
amelyet érthetően sokkal kevésbé tar-
tunk ellenőrzésünk alatt, mint a beszélt
nyelvet.
Az egyik legsúlyosabb hiba, amelyet
a testbeszédben járatlan ember elkövet- 2. kép
het, hogy egy gesztust más gesztusoktól
elkülönítve értelmez. Képzeljük el, hogy
milyen kínos félreértés adódhat abból,
ha egy nőket jobban megérteni akaró
ifjú elolvasván a megfelelő testbeszédről
szóló szakkönyvet, bebiflázza, hogy a
hajigazítás szexuálisan felhívó gesztus.
Vagy ha valaki pl. az orrát vakargatja, az
jelentheti azt, hogy viszket az orra 1.kép,
de azt is, hogy egy ásítást nyomot el,
vagy az is lehet, hogy automatikusan el-
takarja, „őrzi” a száját, nehogy véletlenül
megszólaljon, esetleg úgy találja, hogy
beszélgetőpartnere hazudik 2. kép.
Akinek jó beleélő képessége van,
az az egész gesztuscsoportot értelmezi,
és összeveti a verbális mondanivalóval.
Mind a közlő, mind a befogadó legin-
32
3. kép
4. kép
FELHASZNÁLT
IRODALOM:
Griffin,e.: Bevezetés a
kommunikációelméletbe,
Budapest
Horányi Ö. Béres I:
Társadalmi kommunikáció,
Budapest, Osiris
Németh Erzsébet: Az
önismeret és a kommuni-
kációs készség fejlesztése,
Budapest, Századvég
Kiadó
Róka Jolán:
Kommunikációtan,
Budapest, Századvég
Kiadó
kább az arc gesztusaira figyel, a követke-
ző kitüntetett rész a kezek. A legkevésbé
ellenőrzött terület a lábaké, ezért a japán
üzletemberek tárgyalóasztalként az átlát-
szó üvegasztalokat preferálják.
A non verbális kommunikációban
való jártasságot első lépésben úgy lehet
megszerezni, hogy az ember megtanul
figyelni.
A testtartás
A testtartás utalhat arra, hogy valaki
hogyan él meg egészében egy helyzetet,
és kifejezheti a társas kapcsolatok do-
minanciaviszonyait, pl. 3. kép: „főnöki”
és a „bocsánat, hogy élek” testtartás.
A megfelelő színvonalú, hatékony in-
tellektuális működéshez bizonyos testi
összeszedettség szükséges. Ezért érde-
mes akaratlagosan is rendezett tartásból
indítva megkezdeni gondolataink össze-
szedését. A testtartás stabilizálásához
fix pontokat kell keresnünk: hátunk a
szék támlájának vetve, kezünk a karfán,
lábunk a talajon.
Siflis Gordán Klára
A gesztusok
A kommunikációs tanácsadók általá-
ban azt szokták javasolni, hogy használ-
junk gesztusokat, de kerüljük az archoz,
fejhez illesztett kézgesztusokat. Ezeknek
viszonylag könnyen érthető szimbolikája
van: pl. a szájőrzés a hazugság leleple-
zése, a szem eltakarása, ha valaki egy
kellemetlen szituációban szinte fuldok-
lik, a nyakkendőjét igazgatja (4. kép),
körömrágás. Egy vagy két kézzel, mell-
magasságban gesztikuláljunk!
Igyekezzünk olyan szituációt teremte-
ni, amelyben nem kell meghazudtolnunk
magunkat, amelyben úgy viselkedhe-
tünk, ahogyan érzünk, és azt mondhat-
juk, amit gondolunk. Ha azt akarjuk,
hogy lelkesnek látsszunk, próbáljunk
meg valóban lelkesedni. Hitessük el ma-
gunkkal, hogy nem kellemetlen, nem ve-
szélyes, nem ellenséges a szituáció, amely-
ben vagyunk, ha azt akarjuk, hogy ne
látsszunk szorongónak. Viselkedésünk
legyen természetes, mesterkéletlen, nyi-
tott, tartsunk szemkontaktust a közön-
séggel, mosolyogjunk.
Hivatásunk eszköztárából
Beszámoló a X. Szabadkai Nyári Akadémiáról
Augusztus: a vajdasági magyar pedagógu-
sok számára a továbbképzések hónapja.
Nagy öröm számunkra, hogy az idén
immár 10. alkalommal kerül megrende-
zésre a Szabadkai Nyári Akadémia.
A Vajdasági Pedagógus Egyesület
keretein belül 1993-ban kezdtünk mű-
ködni, mert szükség volt a magyar nyel-
ven tanító pedagógusok összefogására
és továbbképzésére. 1995-ben megtör-
tént az Egyesület hivatalos bejegyzése,
és ezután mint Észak-bácskai Magyar
Pedagógusok Egyesülete dolgoztunk. A
Nyári Akadémia megszervezésére 1996-
ban került sor. Ebben az időben az álta-
lunk szervezett képzéseken kívül nem
volt magyar nyelvű tanári továbbképzés.
Az elnökség jeles hazai és külföldi
előadókkal szervezte meg a munkát, és
igény szerint növekedett a szakcsoportok
száma.
Hagyománya és múltja van e rendez-
vénynek, amely tíz évvel ezelőtt indult,
azzal a céllal és elgondolással, hogy itt,
a délvidéken a magyar anyanyelvű okta-
tást ápoljuk, képezzük, hiszen a kisebb-
ség ereje a minőségben van.
Az első továbbképzések nehézségek-
be ütköztek. Nehéz feladatuk volt azok-
nak a kollégáknak/kolléganőknek, akik
vállalni merték a szervezést, az előadást
és a részvételt.
De voltak, akik mindezt felvállalták,
és jöttek tízen, majd húszan, ötvenen,
százan, százötvenen…
Ma már ez egy nagy csapat, nagy pe-
dagógus társaság, ahova szívesen jönnek
a kollegák, hiszen sok újat, hasznosat
hallhatnak szakmai téren, és munká-
jukba beépítve ifjúságunk nevelési és
oktatási színvonalát emelhetik.
33
Pitanje stručnog usavrša-
vanja nastavnika mađar-
skog jezičkog područja u
Tevékenységünket a szerbiai severnoj Bačkoj sprovodi
Oktatásügyi és Sport Minisztérium is se već više od deset godina
elismerte a 2003-as akkreditációval. putem udruženja. Pionirski
Bízunk benne, hogy a Szabadkai put (početak) nije bio lak.
Nyári Akadémia továbbra is tartalmas Vreme je učinilo svoje. Na
és színvonalas továbbképzést nyújt a avgustovskoj akademiji
magyar nyelven oktató pedagógusok szá- sve je više slušalaca željnih
mára. informacija i druženja.
Köszönet mindazoknak, akik segítet- Da nije bilo vlastitog
ték munkánkat. organizovanja ovog vida
Köszönet a támogatóinknak: usavršavanja ne bi bilo.
Ovako, zahvaljujući samom
a Magyar Köztársaság Oktatási Minisz- odazivu i podršci činilaca
tériuma kojima je do svega ovoga
a Szabadkai Önkormányzat stalo radili su se izveštaji
az Apáczai Közalapítvány sa skupova učitelja, stručne
az Illyés Közalapítvány grupe po predmetima i
a Tartományi Oktatási és Művelődési drugim oblicima rada.
Titkárság Utisak je vrlo pozitivan jer
gro izveštaja završava sa
TANÍTÓK SZAKCSOPORTJA – doviđenja nagodinu.
Az elmúlt időkben egyre többször
találkozunk, mi tanítók, olyan gyerekek-
kel, akiknél az elsődleges meghatározá-
sok értelmében „minden rendben van”.
Sajnos, ahogy telik az idő, rájövünk, hogy
ez az első benyomás csak látszólagos, a
tanulónál valami sántít, mert nehézkesen
ismeri fel a betűket vagy írásképe borzal-
mas, a számolással is gondjai vannak.
Szerencsére ma már sok új könyv és
információ áll a pedagógusok rendelkezé-
sére, hogy megállapítsák milyen rendelle-
nességgel állnak szemben, esetleg mit és
hogyan tegyenek annak érdekében, hogy
segítsenek ezeknek a tanulóknak a „prob-
lémájukat” megoldani, s ne utalják át
őket azonnal a speciális tagozatra. Ebben
az évben, a szervezőknek köszönhetően
pont ezzel a témával foglalkoztak a nyári
34
továbbképzésen, vagyis a tanulási zava-
rokkal. Szó volt a diszkalkulia meghatá-
rozásáról, segítségnyújtás lehetőségeiről.
Az előadók magas szakmai tudásról
tettek tanúbizonyságot, s többször is a
gyakorlatból vett példákkal támasztották
alá a dolgokat. Minden esetben hangsú-
lyozták, nagyon fontos a gyerekek diag-
nosztikus felmérése, bármelyik tanulási
zavarral is küzd. A felmérés egy általános
és egy speciális készségvizsgálatból áll.
Az eredményességhez viszont szükséges a
tanító-fejlesztőpedagógus és pszichológus,
valamint a szülő maximális segítsége.
Öröm volt számunkra, hogy hazai
előadóink voltak s, hogy a velük való
kapcsolatfenntartás módját is megbeszél-
hettük, s remélhetőleg az ígért jövőbeli
találkozások megvalósulnak, amelyek
során sok új dologra világítanak rá, s
lesznek segítségünkre.
Fejős Vajda Beáta
Tanítók
Fejős Vajda Beáta
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
– SZAKCSOPORT
Lezárult a X. Szabadkai Nyári Aka-
démia, ismét gazdagodtunk tudásban,
tapasztalatban. Az előadások témakörét
a szervezők körültekintően és tematikai-
lag gazdagon válogatták össze.
Külön kiemelnék néhány előadást,
amely megragadott. Elsősorban H AVAS JU -
DIT előadóművész előadását említeném a
beszédkultúráról és a beszédművészetről.
Amiről beszélt, igen fontos azok számára,
akik intenzíven foglalkoznak szavalókkal
és szövegmondókkal. Jó volt hallani azo-
kat az utasításokat, amelyek megszívle-
lendők. Sőt arra is kaptunk ötletet, hogy
ne csak a tehetségesekkel foglalkozzunk,
hanem bizonyos elemeket építsünk be az
óra anyagába is.
Érdekesek és hasznosak a történelmi
csoporttal bizonyos témák közös hallga-
Beszámoló a X. Szabadkai Nyári Akadémiáról
tása is. Az elhangzottak sokban felhasz-
nálhatók az irodalomórán is.
Kovátsné dr. NÉMETH M ÁRIA előadá-
sa is sokban segíti a tanárok, főleg az
osztályfőnök munkáját. Bizonyos jelen-
ségekre hívta fel a figyelmet. Ezekről a
jelenségekről mind többet kellene beszél-
ni és beszélgetni. Sajnos mi pedagógusok
kissé bátortalanok vagyunk, és félszegen
kapcsolódunk be a beszélgetésbe. A
közös munka sokban segítene bizonyos
problémák megoldásában.
Mivel irodalmi beállítottságú vagyok,
nagy figyelemmel hallgattam végig VADAI
ISTVÁN Magyar költészettörténet c. előadá-
sát. Érdekes volt belelapozni a BALASSI
BÁLINT kézzel írott verses könyvébe, de a
régi kiadású TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN köny-
ve is nagy élményt jelentett. Javaslatom
az lenne, hogy egy-egy előadás kívá-
natos anyagát mi is megkapjuk, mivel
ha jegyzetelünk, nem tudunk igazán
odafigyelni az érdekes előadásokra. Ha
kezünkben van az előadás anyaga, bár-
mikor felhasználhatjuk.
Magyar nyelv és irodalom szakcsoport
35
Havas Judittól folyóiratot és köny-
vet kaptunk, amelyek gyarapítják házi
könyvtárunkat, és amelyek igen fonto-
sak, mert általuk követhetjük a történé-
seket. Igaz, mondják, hogy itt van a szá-
mítógép, az internet. Ez így van, de mi
idősebbek nem vagyunk olyan jártasak
és gyorsak a felhasználásukban, viszont
a folyóiratok, mind az irodalmi, mind a
nyelvi órákon sokat segítenének.
A számítógép használata az irodalom-
és nyelvtanórákon segítene abban, hogy
korszerűsítsük a tanítást.
Szabó Eszter
*
Nagyon változatos és érdekes előadá-
sokat hallgatunk.
Első nap Havas Judit kápráztatott el
mindannyiunkat magávalragadó előadás-
módjával, személyiségével. Számos saját
példával, tapasztalattal támasztotta alá
mondandóját, módszertani ötleteit pedig
hasznosítani tudjuk. Az est fénypontja a
36
különböző költők verseiből összeállított
előadóestje volt.
D R. HORVÁTH R ICHÁRD Mátyás király
Magyarországáról tartott előadást, sajnos
keveset beszélt az előadás címében emlí-
tett főúri mindennapokról.
Kovátsné dr. Németh Mária az erköl-
csi nevelés rejtelmeibe vezetett be ben-
nünket, számos szakirodalmi és saját pél-
dával próbált rávezetni arra, hogyan kell
jóra, igazságosra, merészségre nevelni.
Számomra a legérdekesebb előadást
Vadai István szegedi előadó tartotta a
magyar költészettörténetről, érdekesen,
élvezetesen és nem utolsó sorban érthe-
tően beszélt Tinódi Lantos Sebestyénről
és Balassi Bálintról. Olyan szempontok
szerint közelítette meg a témát, ami a
régi magyar irodalmi tanulmányainkat
új szemszögből érintette.
MUHI B ÉLA a tehetséggondozás elmé-
letéről és gyakorlatáról tartott előadást,
és bemutatta az Ismeretterjesztő füzetek
tankönyvpótló-sorozatokat.
A szabad programok is jól szervezet-
tek és vidámak voltak. Felejthetetlen szá-
munkra, hogy Hódmezővásárhely tiszte-
letbeli polgáraivá váltunk. Ópusztaszer
pedig csodálatos.
Összegzésképpen, jól sikerült Nyári
Akadémián vagyunk túl.
Virág Ildikó
TERMÉSZETTUDOMÁNYI
– SZAKCSOPORT
Csoportunk a természettudományok
különböző szakterületeit oktató tanárok-
ból (fizika, kémia, biológia) valamint
műszaki tantárgyakat, pl. elektrotechni-
kát, élelmiszeripari technológiát tanító
szaktanárokból állt össze.
Említésre méltó, hogy egyes előadá-
sokra olyan tanulók is eljöttek, akik
kémiából, fizikából, rendszeresen verse-
Virág Ildikó
nyeznek, hazai és külföldi versenyeken
és diákkonferenciákon is sikeresen sze-
repeltek kutatómunkájukkal.
Kitűnő, élvezetes előadások hangzot-
tak el, amelyeket érdekességük, aktuali-
tásuk miatt mindennap teli tanteremben
kísért figyelemmel a hallgatóság. A kö-
vetkező előadásokat hallhattuk:
A megújuló energiaforrások szerepe
napjainkban
A szelektív hulladékkezelés lehetősé-
gei és gyakorlata. A katalízis szerepe a
környezetvédelemben (dr. Halász János
a SZTE TTK Alkalmazott és Környezeti
Kémiai Tanszék)
A bor kémiája (dr. Palinkó István a
SZTE TTK Szerves Kémiai Tanszék)
Emberközpontú természetoktatás
Ifjú géniuszok – a tehetséggondozás
elmélete és gyakorlata (Muhi Béla, fizi-
katanár Újvidék)
Manipuláció akusztika – avagy miként
használhatók fel a hangok az érdekérvé-
nyesítéshez (dr. Pap János, Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem, Budapest)
Találkozásaim fizikusokkal (Staar
Gyula, a Természet Világa című ismeret-
terjesztő folyóirat főszerkesztője)
Az űrturizmusról (dr. Both Előd, a
Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója, aki
egyben az ENSZ Világűrbizottságának
alelnöke)
A gravitációs hullámokról (dr. Rácz
István, a Központi Fizikai Kutató
Intézet tudományos főmunkatársa)
Az elhangzott előadásokról a termé-
szettudományi szakcsoport résztvevői-
nek értékelő véleményéből, idézetek:
„Dr. Halász János rámutatott környe-
zetünk legégetőbb problémáira. Sok
új dolgot hallottunk tőle a hulladékan-
yagok újrahasznosításáról. Előadásaival
Beszámoló a X. Szabadkai Nyári Akadémiáról
emelte az Akadémia színvonalát. Az itt
hallottakat az oktatásban is használni
tudjuk. (Fajka Valéria, Ivacsity Matild,
Bicskei Erzsébet)
„Dr. Pálinkó István rendkívül élvezetes
és szemléletes előadást tartott A bor
kémiája címmel. Megillatozhattuk(új
kifejezés!), valamint meg is kóstolhat-
tuk az egri merlot bársonyos, a villányi
merlot testes és a szekszárdi merlot
savanykás ízét.” (Molnár Gábor Gizella,
Baji Klára, Török Cétényi Zsófia)
Muhi Béla az emberközpontú ter-
mészetoktatásról tartott előadása során
nagyszerű példákkal illusztrálta, hogy
a fizika és a kémia tanítása során szám-
talan lehetőség van arra, hogy a tanulók
számára nehezen érthető törvényeket,
jelenségeket szemléltetés segítségével
magyarázzuk. Akár saját testünk, vagy
a különböző testhelyzetek, valamint egy-
szerű eszközök, pl. gyerekjátékok segít-
ségével szemléltethetünk. Az így szer-
zett tudás tartósabbá válik.
„Muhi Béla előadásai színes skálá-
ját mutatták be az elmélet gyakorla-
ti bemutatásának. Az Ismeretterjesztő
Füzetek hasznos tankönyvpótlók a diá-
kok számára, és Muhi Bélának köszön-
ve szinte minden iskolába eljutnak.”
(Fajka Valéria, Ivacsity Matild, Bicskei
Erzsébet)
Különleges élményben volt részünk,
azokat az előadásokat hallgatva, melyeket
a „Természet Világa csapatát” képező elő-
adók tartottak. A folyóirat főszerkesztője
idén ismét kitűnő előadókkal jött, és ő
maga, valamint az előadók nagyszámú
folyóiratot, tudományos-ismeretterjesztő
könyveket, CD-ket DVD-ket ajándékoztak
a szabadkai és zentai gimnáziumoknak, a
37
Városi Könyvtárnak, valamint a szórvány-
ban levő iskolák könyvtárainak.
„Mindenképpen kiemelném dr. P AP
JÁNOS előadását. Filmrészletekkel, rek-
lámfilmekkel támasztotta alá élvezetes
előadásának mondanivalóját, miköz-
ben sok sejtés vált bizonyossá, így
döbbentek rá a jelenlevők a cseppet
sem megnyugtató valóságra: a hangok
akkor is hatnak ránk, ha nem figyelünk
rájuk. Ezáltal bizonyos fokig mindenki
irányítható, ezt pedig lépten-nyomon
ki is használják a mai társadalomban.”
(Máriás Ildikó)
„Dr. BOTH ELŐD az űrrepülés jövőjét
ecsetel te, az űrturizmus fellendü-
lését jósolva. dr. RÁCZ ISTVÁN levetítet-
te az Einstein befejezetlen szimfóniája
című DVD-t az olaszországi gravitáci-
ós hullám-érzékelő berendezés üzem-
be helyezéséről. Ezt a DVD-t minden
jelenlevő meg is kapta. STAAR GYULA, a
Természet Világa című ismeretterjesz-
tő folyóirat főszerkesztője beszámolt a
Fizika Éve alkalmából megjelent külön
kiadásról, amelyben érdekes interjúkat
olvashatunk híres külföldi és magyar
fizikusokkal. Megtudhattuk, hogy
milyen szófukar ember volt DIRAC és
milyen bőkezű SIMONYI KÁROLY, meg
számtalan egyéb érdekességet, amelyek
nem találhatók meg egy sima fizikatör-
téneti könyvben.” (Szakmány Lajos)
Az idézett értékelések betekintést
nyújtanak a természettudományi szekci-
ósok továbbképzésébe. Reméljük, hogy az
itt szerzett tapasztalatok, az új ismeretek
igazi haszonélvezői a tanulóink lesznek.
*
38
16 résztvevő adott át értékelést, amely
a következő szempontokat tartalmazza:
Az elhangzott szakmai előadások:
Szinte kivétel nélkül minden előadó
a maximális pontszámot kapta az össze-
sítés után, ami azt jelenti, hogy egyedi
esetben osztályoztak egy-két előadást 4
vagy 3 ponttal.
A résztvevők az előadásokat a kö-
vetkezőképp minősítették: színvonalas,
érdekes, élvezetes, értékes.
Az előadóknál pedig a kiváló minősí-
tés a leggyakoribb.
Észrevételek a szervezéssel kapcso-
latban:
elégedettek voltak
az információk időben érkeztek
jó volt
a kirándulás szervezése jó volt, az időzí-
tés, hogy hét közben volt, különösen jó
Javaslatok: ilyen előadásokat év köz-
ben is kellene szervezni.
A témákkal kapcsolatban: elégedet-
tek, tetszettek a témák.
Javaslatok a jövőbeni témaválasz-
táshoz:
genetikával, evolúcióval, orvostudo-
mánnyal kapcsolatos témák
fúziókutatás eredményeiről
technológiai újításokról
magyar tudomány és technika történe-
téből
délvidéki származású magyar tudósok-
ról és munkájukról
a legújabb kémiai elemekről
E-számok és élelmiszeripari adalék-
anyagok
Szakmány Lajos
Vélemények tömören:
nagyszerű volt, jó volt itt lenni, színvo-
nalas volt, jól éreztem magam, nagyon
elégedett vagyok, gratulálok, jövök
jövőre is
Dömök Éva
szekcióvezető
*
Augusztus 7-én, a városháza díszter-
mében megtartott ünnepélyes megnyitó
után átvonultunk a Kosztolányi Dezső
Tehetséggondozó Gimnáziumba, ahol dr.
HALÁSZ JÁNOS a Szegedi Tudományegye-
tem kémiatanára megtartotta megnyitó
előadását a megújuló energiaforrásokról.
Bár a hallgatóság összetétele némileg vál-
tozott, teli tanterem előtt tartotta meg
következő napi előadásait is a szelektív
hulladékgyűjtés tapasztalatairól, vala-
mint a katalízis szerepéről a környezet-
védelemben. Ezek az előadások olyan
témákat tárgyaltak, amelyek mindenkit
érintenek, tekintet nélkül arra, hogy hol
él, milyen társadalmi berendezésű állam-
ban. Dr. PÁLINKÓ ISTVÁN előadása a bor
kémiájáról viszont főleg e nemes nedű
kedvelőit érdekelte. Az előadást az színe-
sítette, hogy az előadó felbontott három
üveg minőségi vörösbort, amelyet a hall-
gatóság el is fogyasztott, miközben figyel-
mesen követte az érdekes információ-
kat. Szintén minden pedagógus számára
érdekesek voltak Kovátsné dr. NÉMETH
M ÁRIA az erkölcsi nevelésről szóló előadá-
sai. Annál is inkább, mert a szocializmus
fölszámolta a keresztény erkölcsöt, de
nem építette ki helyette a szocialista er-
kölcsöt. Jelenleg erkölcsi válságban van
a társadalom, és ez megnehezíti a peda-
gógusok munkáját. Dr. FÜVESI ISTVÁN a
kooperatív tanulásról, dr. URBÁN JÁNOSNÉ
pedig nagymama és unoka viszonyáról
Beszámoló a X. Szabadkai Nyári Akadémiáról
tartott előadást. Szerdán volt egy felejthe-
tetlen kirándulás Hódmezővásárhelyre.
Aki kívánta, megszerezhette a város
tiszteletbeli polgára címet. Csütörtökön
Muhi Bélát hallgattuk az emberközpon-
tú természetoktatásról, az ifjú géniuszok
tehetséggondozásáról, valamint dr. Pap
Jánost arról, hogy miként használhatók
föl a hangok az érdekérvényesítésben.
Este volt egy kitűnő bográcsos vacso-
ra Paticson. Pénteken dr. Both Előd a
Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója (aki
egyben az ENSZ Világűrbizottságának
alelnöke) az űrrepülés jövőjét ecsetelte,
az űrturizmus fellendülését jósolva. Dr.
R ÁÁS ISTVÁN elméleti fizikus levetítette
az Einstein befejezetlen szimfóniája című
DVD-t az olaszországi gravitációs hul-
lám-érzékelő berendezés üzembe helye-
zéséről. Ezt a DVD-t minden jelenlévő
meg is kapta.
Szakmány Lajos fizikatanár
* portvezetőnek, aki biztosította ezeket a
Nagyon örülünk, hogy részt vettünk
a X. Szabadkai Nyári Akadémián, nem
csak azért, mert jubiláris év az akadé-
mia történetében, hanem mert az idén
is, mint az előző években, színvonalas
előadásokat hallhattunk a természettu-
dományi csoport tagjaiként.
Dr. Halász János, a szegedi egyetem
professzora rámutatott környezetünk
legégetőbb problémáira. Sok új dolgot
hallottunk tőle a hulladékanyagok újra-
hasznosításáról. Előadásaival emelte az
akadémia színvonalát. Az itt hallottakat
az oktatásban is használni tudjuk.
Dr. Pálinkó István A bor kémiája c.
előadása nem csak érdekes, hanem ta-
nulságos is.
A délutáni közös programok közül
Kovátsné dr. Németh Mária előadása az
39
erkölcsről mélységesen megérintett ben-
nünket. Beszédstílusa, kifejezésmódja
felülmúlhatatlan.
Havas Judit előadóestje nagy élmény-
ben részesített bennünket.
Dr. Füvesi István az új oktatási esz-
közöket, az informatika új vívmányait
hozta közelebb hozzánk. Előadásmódja
humoros, közvetlen, és hozzáállása, ma-
gatartása minden hallgató számára érde-
kes előadást eredményezett.
Muhi Béla előadásai színes skáláját
mutatták az elmélet gyakorlati bemu-
tatásának. Az ismeretterjesztő füzetek
hasznos tankönyvpótlók a diákok szá-
mára, és Muhi Bélának köszönve szinte
minden iskolába eljutnak.
Dr. Papp János előadása érdekes
módon mutatta a hangokkal való mani-
pulációt. Előadásából érződött a nagy-
mértékű hozzáértése, könnyedsége és a
téma iránti szeretete.
Utoljára, de nem utolsósorban szeret-
nék köszönetet mondani Dömök Éva cso-
színvonalas előadásokat. A XI. Szabadkai
Nyári Akadémián is szeretnénk az elő-
adókat viszontlátni, és új munkáikkal,
előadásaikkal megismerkedni.
Köszönettel,
Fajka Valéria
Ivačić Matild
Bicskei Erzsébet
*
A Nyári Akadémia immár a tizedik.
Bevallom, visszajáró vendége vagyok az
akadémiának. Szeretek itt lenni…
A természettudományi csoport mun-
kája során alkalmunk volt betekinteni a
környezetvédelem aktuális problémáiba,
hallottunk előadást a bor kémiájáról,
az emberközpontú természetoktatásról,
űrszondákról és űrutazásokról, gravitá-
40
ciós hullámokról, valamint a hangokkal
történő manipulációról.
A felsoroltakból talán mindenki szá-
mára egyértelművé válik, hogy a szerve-
zők igyekeztek minél színesebb, sokrétű
előadássorozatot biztosítani.
Mindenképpel kiemelném dr. Papp
János előadását, aki a manipuláció akusz-
tikájába igyekezett bevezetni a hallgató-
ságot. Filmrészletekkel, reklámfilmekkel
támasztotta alá élvezetes előadásainak
mondanivalóját, miközben sok sejtés vált
bizonyossá, itt döbbentek rá a jelenlévők
a cseppet sem megnyugtató valóságra. A
hangok akkor is hatnak ránk, ha nem figye-
lünk rájuk, ezáltal bizonyos fokig mindenki
irányítható, ezt pedig lépten – nyomon ki is
használja a mai társadalom, hiszen:
„Az ember nem annyi, amennyi,
hanem amennyi tőle kitelik ”
(Örkény István)
Arról, hogy az embertől mi telik ki,
sokat lehetne vitatkozni, és változó, de
Természettudományi szakcsoport
Máriás Ildikó
talán ezzel is összekapcsolható a környe-
zetvédelem kérdése. Kell-e nekünk az
anyagok újrahasznosítása? A gazdaság
szempontjából, vagy a sajátunkat kell-e
néznünk? Miért igyekeznek az európai
országok a hulladékanyagokat minél tá-
volabb elszállítani, akár már másik konti-
nensre vinni.
Gondolatébresztő kérdések…
A csoport tagjai a délutáni, általáno-
sabb témájú előadásokat szintén látogat-
hattak. Az értékrend megteremtése és
fontossága, a tehetséggondozás, korszerű
oktatási módszerek, mind-mind szóba
kerültek.
Kovátsné dr. Németh Mária személye
és az általa képviselt mélyreható gon-
dolatok más látásmódot mutattak meg
az értékekről, pedagógusok, valamint
az oktatás szerepéről. Érdekes színfoltja
volt az idei Nyári Akadémiának.
Az Akadémiának viszont van egy állan-
dó színfoltja is. TOLNAI ILONA, aki a reggeli
Beszámoló a X. Szabadkai Nyári Akadémiáról
közös éneklést vezeti. Ő az, aki töretlen
tenni akarásával, elhivatottságával mutat
példát. Tudását önzetlenül átadva segít a
pedagógusoknak abban, hogy szerettes-
sék meg a népzene világát a gyerekekkel.
Köszönjük! Nem csak neki, hanem
az előadóknak, a csoportvezetőnek, a
szervezőknek is …
Bízom benne, hogy az egy heti munka
után senki nem érzi azt, hogy:
„…Szótlanul, gondolatlanul
Mondod magadnak: mindegy,
mindhiába…”
(Reményik Sándor)
Máriás Ildikó
MATEMATIKA-SZAKCSOPORT
Kockázzunk vagy merjünk-e kockáztatni!?
Beszámoló a X. Nyári Akadémia
matematika szekciójának
munkájáról
Mottóként:
„A tudomány területén az igazság kénysze-
re a döntő, a nevelés területén az érzelmi
melegség.”
Gyulai Zoltán
A matematikaszekció munkájának
tervét a pályázatban úgy hirdettük meg,
hogy érdekes matematikai témák feldol-
gozása a cél és azokhoz módszertani út-
mutatókat adunk, valamint az Euler 3D
számítógépes program újabb változatá-
nak megismerése és alkalmazása azon-
kívül egy új könyvsorozat a Kecskeméti
Matematikai Füzetek kerül bemutatásra.
A megvalósítás után a hallgatóság
elragadtatással nyilatkozott a témakörök
feldolgozásáról és az előadások színvo-
naláról, mert a különböző témákat kíná-
41
ló előadásokban olyan összhang alakult
ki, hogy mindenhol előkerült a KOCKA,
mint a problémák geometriai módsze-
rekkel való megoldásainak lehetősége.
Dr. URBÁN JÁNOS: Érdekes összegek
és sorozatok valamint A kombinatorika
feldolgozása című előadásai hiánypótlók
a délvidéki matematikatanárok számára,
ugyanis nálunk csak érintjük ezeket,
a témákat pedig a modern matematika
sokkal többet igényel e témakörökből.
A neves és Rátz Tanár Úr díjas ma-
tematikatanártól érdekes módszereket
tanulhattunk meg (mint például a meg-
oldás ábrázolása gráffal, útdiagrammal
és a lehetőségek megszámlálása által)
és példát vehettünk az alapos és precíz
előadásmódjáról is.
Dr. URBÁN JÁNOSNÉ matematika-tanár-
nő a Nagymama szemmel az öt szeret
nyelvről tartott előadásában a hallgató-
ságot a személyes és hiteles tapasztalati
példák ragadták meg. A tanárnő rámu-
tatott arra, hogy a kisgyermekkel, de az
élettárssal is mennyire szükséges a sze-
retetünket éreztetni, ugyanakkor hogyan
lehet áthidalni a kilátástalan állapotokat
és visszatérni a mindennapi élethez!
BRENYÓ MIHÁLY és felesége: Kockázzunk?
Kockáztassunk? című előadásban bemutat-
ták, hogy hogyan kell és elengedhetetlenül
szükséges a kisgyerekkel a kockát megis-
mertetni, valamint eljátszani a logikai
játékokat. Sokféle színes kartonmodellel
mutatták be a különböző „játékokat”, eze-
ket a tanítóknak is meg kellene ismerni!
A felső osztályokban való alkalmazási
lehetőségeket is megtapasztalhattuk a
modellek segítségével is. Azonkívül meg-
ismerhettük az újonnan induló könyvso-
rozat, a Kecskeméti Matematikai Füzetek
első könyvét, ez az elemi iskolások 3-4.
osztályosainak íródott a Kalmár László
Matematikaverseny feladatai és megol-
dásai címmel, amely nagyon sok érdekes
42
megoldási módszert ad (megvásárolható
a kecskeméti MATEGYE Alapítványnál,
azaz www.mategye.hu ill. www.banyai-
kkt.sulinet.hu ). Mi matektanárok pedig
megismerkedhettünk a kisgyermek gon-
dolkodási módozataival, amelyet hagyni
kell kibontakoztatni, bármennyire is bo-
nyolultnak tűnik, is számunkra és nem
egyenlettel oldani meg a kicsikkel a lo-
gikai feladatokat! Tehát, szülőként vagy
nagyszülőként is ilyen módon kell segíte-
ni, ha szükséges, a tanítóknak pedig így
kellene tanítani, hagyni a kisgyerekek
gondolkodását egyénileg fejlődni, mert
az egyenletek és képletek alkalmazása
elsorvasztja a gondolkodási készséget és
akaratot, ugyanakkor legtöbb feladat meg
sem oldható egyszerűen képlettel, tehát
azt érik el vele, hogy a kisdiák megold-
hatatlannak tartja a problémát, és hátat
fordít a matematikának!)
Dr. SZILASSI LAJOS: Kézzelfogható geome-
tria és a Módszertani útmutató a geometria
tanításához című bemutatóiban a tőle
megszokott módon „bűvészkedett” a szá-
Matematikai szakcsoport
Szabó Magda
mítógéppel és így megismerkedhettünk
a KOCKA és a többi négy szabályos test
síkmetszeteinek bemutatásával, azok du-
álisával és egyúttal az Euler 3D program
alkalmazási lehetőségeivel. A bemutató
végén még szellemi csemegével (külön-
leges összetett alakzatok számítógépes
megjelenítésével) kecsegtette el a hall-
gatóságot, másnap pedig a tanársegéde
KÓRÓDI LÁSZLÓ segítségével gyakorolhat-
tunk az Euler3D program alkalmazási
lehetőségeit( letölthető www.euler3d.hu
honlapról). Ők felkínálták azt a lehe-
tőséget, hogy a kollégáknak bármikor
segítséget adnak a program alkalmazá-
sához! (az elérhetőségük a szegedi Juhász
Gyula Tanárképző honlapján található ill.
szilassi@jgytf.u-szeged.hu ill. a program
szerzőjénél petro.tamas@euler3d.hu ).
Tehát a matematikaszekcióban igazi
módszerkavalkádot hallhattunk és lát-
hattunk, vagyis megbizonyosodtunk,
hogy különösen a geometriai módszerek
alkalmazása alkalmas bármely korban a
megoldás megindoklásához, ennek kü-
Beszámoló a X. Szabadkai Nyári Akadémiáról
lönben másik funkciója is van, mégpedig
a térérzék fejlesztése (amelyet az új isko-
lareform teljes mértékben mellőz!)
A résztvevők a továbbiakban is igény-
lik a logikai feladatokat és azok prezentá-
lását a diákok és tanárok megoldásaival,
valamint a szaktársak nagyon jól ráérez-
tek, hogy nálunk mennyire hiányoznak
a sorozatok az általános iskolában is és
a középiskolában is igazán csak harma-
dik osztályban kerül feldolgozásra! Pedig
ez a témakör alkalmas kísérletezésre, a
törvényszerűségek megfigyelésére és kö-
vetkeztetés megformálására azaz matema-
tikai formulába való leírásra vagy még álta-
lánosításra. Azonkívül igény mutatkozik a
matekcsoportban is a diszkalkulia felisme-
résének és korrekciójának lehetőségére.
Végső összegzésként a szekció mun-
kájának értékeléseként egy résztvevő
véleménye tömören „érdekes, változatos,
hasznos, alkalmazható és szükséges! ”
Összefoglalta a szekciószervező
és vezető
Szabó Magda, gimnáziumi
matematikatanár
„Félig sem oly fontos, mit tanítunk gyereke-
inknek, mint az, hogy tanítunk. Amit az isko-
lában tanulunk, annak legnagyobb részét elfe-
lejtjük, de a hatás, mit egy jó oktatási rendszer
szellemi tehetségünkre gyakorol, megmarad.”
Eötvös József
TÖRTÉNELEM-SZAKCSOPORT
Az idei év különös jelentőséggel bír a
magyar történészek ill. a magyar törté-
nelmet érdeklődéssel tanulmányozó lai-
kusok számára, ugyanis két kiemelkedő
történelmi esemény évfordulóját ünne-
43
peljük ebben az évben. Az egyik az 1456-
os nándorfehérvári diadal 550. évfordu-
lója, a másik az 1956-os forradalom 50.
évfordulója. Mivel minket, vajdasági tör-
ténelemtanárokat a törökök elleni csata
márcsak a helyszíne: Nándorfehérvár
(azaz Belgrád) miatt is közelebbről érint,
az idei Nyári Akadémián az elhangzó
előadások e témakört, ill. a nándorfe-
hérvári csatát követő időszak Hunyadi
Mátyás és a Jagellók korának eseményeit
taglalták.
Az idén három előadó érkezett hoz-
zánk Magyarországról: dr. Horváth
Richárd Budapesten, a Pázmány Péter
Egyetemen dolgozik, dr. GŐZSY Z OLTÁN
és dr. VARGA SZABOLCS a Pécsi Tudo-
mányegyetem munkatársai.
Az első napon egyetlen referátum
hangzott el dr. Horváth Richárd előadá-
sában, amely az 1456-os szultáni had-
járat és a nándorfehérvári csata esemé-
nyeit taglalta, kitérve a csata közvetlen
és közvetett előzményeire, okaira, a két
szembenálló fél harcászati felkészültsé-
gére, HUNYADI JÁNOS katonai pályájára.
A Hunyadi János és K APISZTRÁN JÁNOS
jellemét, személyiségét érintő kitérők
különös színfoltot vittek az egyébként is
érdekes és alapos beszámoló menetébe.
A második napon dr. Horváth Richárd
folytatta az előadássorozatot, melyeknek
témája a Hunyadiak kora volt. Egyik
előadása a király és az udvari nemesség
viszonyát taglalta Mátyás uralma idején,
a másik előadás pedig a Mátyás korában
élő főurak mindennapjait próbálta elénk
tárni, különös tekintettel a főúri kastély
és kápolnaépítkezésekre.
A harmadik nap a kirándulás jegyé-
ben telt el, melynek során a résztvevők
egy egész napos magyarországi, Szegedet,
Hódmezővásárhelyt és Ópusztaszert
érintő túrán vettek részt. Ez a kirán-
44
dulás, melyre a Nyári Akadémia min-
den szakcsoportjából voltak jelentkezők,
sokrétű programjánál fogva nemcsak a
történelemtanárok számára jelentett kü-
lönös és maradandó élményt, hanem a
többi szakcsoport résztvevői is gazdag és
sokszínű élménnyel tértek haza. A kirán-
dulás résztvevőit a hódmezővásárhelyi
városházán ünnepélyes keretek között
tiszteletbeli polgárokká nyilvánították,
majd átvették az ehhez járó adományle-
velet is.
A negyedik nap beszámolóit dr. Gőzsy
Zoltán és dr. Varga Szabolcs tartották: az
előbbi Mátyás alakjának megjelenését
mutatta be a korabeli historiográfiában,
míg a másik előadás a Jagelló kor visz-
szásságait és II. L AJOS uralmának belső
viszonyait boncolgatta.
Az utolsó napon ugyancsak a fenn
említett két előadó tartott nagyon érde-
Történelem-szakcsoport
Szabó Magda
kes beszámolt az újkori Magyarország
művelődési és vallási viszonyairól.
Dr. Gőzsy Zoltán itt behatóbban vizs-
gálta a mohácsi csatavesztés előzményeit,
okait és azt, hogy ez hogyan került be-
mutatásra a későbbi időszakok történeti
munkáiban. Mindent összevetve elmond-
ható, hogy az idén is nagyon érdekfeszítő
és tanulságos, a történelemtanárok szá-
mára mindenképpen hasznos informá-
ciókat nyújtó referátumokat hallhattunk
alapos felkészültségű és kiváló előadói
képességekkel bíró egyetemi tanárok-
tól. Ugyanakkor kellemes időtöltést is
jelentett a Nyári Akadémián való részvé-
tel, amit elsősorban a jól megszervezett,
sokszínű délutáni és esti programok,
valamint a már említett egynapos ma-
gyarországi kirándulás biztosított.
Ürge Lívia, történelemtanár
Hivatásunk eszköztárából
Megalakult a Kárpát-medencei Magyar
Tannyelvű Iskolák Szövetsége
Csíkosné Eszrényi Éva
2006. július 21-én Lakiteleken a Kiste-
lepüléseken Tanítók XI. Országos Ta-
lálkozóján, a Klebelsberg Szabadegyetem
programján belül megalakult a Kárpát-
medencei Magyar Tannyelvű Iskolák
Szövetsége (röviden: KMTISZ).
A Szövetség székhelye a magyar-
országi Kaskantyú, de az Alapszabály
értelmében tevékenysége kiterjedhet
Magyarországon kívül minden olyan or-
szágra, ahol magyar nyelven folyik az is-
kolai oktatás. Az alakuló ülésen, miután
PÁLINKÓ GYULÁNÉ , a Szövetség elnöke is-
mertette a jelenlévő iskolák képviselőivel
a Szövetség céljait, sorra csatlakoztak az
iskolák, így a Szövetség harminchat tag-
gal megalakult. Az alapító tagok között
18 magyarországi, 4 szerbiai/vajdasági, 5
ukrajnai/kárpátaljai, 5 romániai/erdélyi,
3 szlovákiai/felvidéki ill. 1 horvátorszá-
gi iskola található. Elnökségi tagok a
domonyi, a gátéri, a piliscsabai ill. a
kunbaracsi iskolák képviselői lettek.
Az Alapszabály szerint a Szövetség tag-
jai olyan magyar és külföldi magyar nyel-
ven tanító iskolák, civil szervezetek lehet-
nek, akik már rendelkeznek egy határon
túli testvériskolai vagy egyéb kapcsolattal,
vagy erre készek, s vállalják a kapcsolatok
további bővítését. A Szövetség nemzetközi
jellegű annak érdekében, hogy a magyar
nyelven tanító határon túli iskolák is a
Szövetség tagjaivá válhassanak. A rendes
tagok felvétele belépési szándéknyilatko-
zattal történik. A jelentkezőt az Elnökség
titkos szavazással, egyszerű szavazattöbb-
séggel veheti fel.
45
Osnovan je savez škola
na mađarskom jeziku
Karpatskog basena.
Značaj ovoga je u mogu-
ćnostima saradnje, razme-
ne iskustava i uzajamne
pomoći. Danas, u eri brze
A Szövetség tagjai tiszteletbeli tagok komunikacije nije dopusti-
is lehetnek, erről Pálinkó Gyuláné a kö- vo da se dozvoli da se u
vetkezőképpen nyilatkozott: nekoj sredini stagnira rad
i rezultati samo zato, što
– Úgy gondoltuk, hogy egy nemzetközi se ne poseduju informacije
szövetség annál nagyobb súlyú, minél o mogućnostima. Ovaj
prominensebb személyiségek is támo- savez okuplja sve one koje
gatják, ezért jött az ötlet, hogy minden podupiru ovu ideju, koja
határon túli országban megkeresünk kao što znamo niče širom
olyan politikusokat, akik egyetértenek Evrope u vidu regionalne
a céljainkkal és módszereinkkel, és saradnje. Zbližavanje
ehhez erkölcsi segítséget is tudnának ljudi, đaka i roditelja pozi-
nyújtani, ezért kértük fel a délvidéki tivna je namera u momentu
és az erdélyi magyar oktatáspolitikával uzburkanog sveta.
foglalkozó prominens személyiségeket
tiszteletbeli tagnak. Ők tulajdonképpen
a személyes jelenlétükkel és tekinté-
lyükkel növelik a Szövetség tekintélyét
és súlyát. Közfelkiáltással a Közgyűlés
L EZSÁK SÁNDORt, a Parlament alelnökét
kérte fel tiszteletbeli elnöki posztra, ame-
lyet ő el is vállalt. Erdélyből az Erdélyi
Parlament Oktatási Bizottságának alel-
nökét, A SZTALOS F ERENCet kértük fel.
– Egy iskola számára milyen előnyöket
nyújthat ez a tagság?
– A testvériskolai kapcsolatok fellen-
dülését és kiszélesedését, jó, bevált
programok, módszerek továbbítását.
Amennyiben pedig testvériskolai kap-
csolatokkal rendelkezik, nyilván több
esetben gondot okozott az általa elkép-
zeltekhez az anyagi javak megszerzése,
és úgy gondoljuk, hogy egy Szövetség
lehetőséget ad arra, hogy ezt könnyebbé
tegyük
46
A Felügyelő Bizottság elnökének a
vajdasági C SÍKOS SÁNDORt választották,
aki az egyik kitalálója és megfogalmazó-
ja volt a KMTISZ-nek. Kérésemre felso-
rolta a Szövetség kitűzött céljait.
– A Szövetség elsődleges célja annak
támogatása, hogy több ország iskoláinak
részvételével testvériskolai kapcsolatok
működjenek, továbbá annak előmozdí-
tása, hogy a különböző országokban élő,
magyar nyelven tanító iskolák diákjai
megismerjék egymás életét, kultúráját.
Mi is évek óta aktívan ápoljuk a testvér-
iskolai kapcsolatainkat és nagyon pozi-
tív visszajelzést kapunk. Célunk annak
elősegítése, hogy a magyarországi és a
határon túli általános és középiskolás
korosztály egymás megismerését is szol-
gáló közös kulturális és sport rendezvé-
nyeken, ill. közös versenyeken vehessen
részt. A Szövetség segítségével szeret-
nénk kihasználni a magyarországi és az
Európai Uniós pályázati lehetőségeket.
Célunk egy szakmai érdekképviselet lét-
rehozása és működtetése. További célja-
ink között szerepel az ifjúság nevelésének
színtereit bővítő lehetőségek feltárása,
fórum biztosítása a tapasztalatcserékhez,
a szakmai kapcsolatok bővítésére és fej-
lesztésére a magyar nyelven tanító isko-
lák között. Végül, de nem utolsó sorban
célunk a határon túli magyar tannyelvű
iskolák megmaradásának, érdekeinek
képviselete és védelme.
A felügyelő bizottság további tagjai
PÁL TAMÁS Erdélyből és TAMÁS E RZSÉBET
Csíkosné Eszrényi Éva
Szlovákiából, a szádalmási általános
iskola igazgatóhelyettese, aki saját él-
ményeiből merítve a testvériskolai kap-
csolatok fontosságát a következőképpen
fogalmazza meg: „Egymást testvérként
elfogadni, ahol a határok megszűnnek,
és csak nemzetek vannak. Szeretnénk
bemutatni gyermekeinknek egymás éle-
tét, mindennapjait, örömét, bánatát.”
A közös találkozások sokat nyújtanak
diáknak, tanárnak egyaránt. Az egyik
ilyen találkozó után Tamás Erzsébet a kö-
vetkező gondolatokat fogalmazta meg:
„Rengeteg élménnyel lettem gazdagabb,
és egy csodának is a tanúja lehettem. A
csoda az volt, hogy hét ország különböző
tájairól származó, különböző körülmé-
nyek között élő emberek, akik akkor és
ott látják először egymást, ugyanolyan
szöveggel, dallammal és odaadással
éneklik a Darumadár fenn az égen-t vagy
a Kis kút, kerekes kutat és még sorolhat-
nám a megannyi népdalt és nótát. Akkor
és ott tudatosítottam, hogy ezt a cso-
dát át kell adnunk gyermekeinknek! Ez
minden határon túli magyar pedagógus
feladata.”
Az alakuló ülésen a tagok megegyez-
tek abban, hogy évente tartanak közgyű-
lést, a legközelebbi találkozó időpontja
pedig novemberben lesz.
A vajdasági érdeklődők számára
a Szövetség felé a kapcsolatot Csíkos
Sándor biztosítja. (Elérhetősége: József
Attila Általános Iskola, Kupuszina, tel.:
063-564306, e-mail: csikos@ptt.yu.)
Pedagógusportré
Találkozásaim dr. Ribár Bélával
Koczó Ferenc magiszter
Mint ismeretes 2006. március 22-én
el hunyt a vajdasági magyar kutatók
jelentős egyénisége dr. R IBÁR BÉLA, aka-
démikus. A vajdasági napilapokban és
hetilapokban méltatták pályafutását,
tevékenységét. Ebben a cikkben , remé-
lem nem veszik szerénytelenségnek, ha
bemutatom milyen szerepet játszott az
én szakmai pályafutásom alakulásában,
példákkal támasztom alá, milyen bölcs,
szerény, segítőkész egyéniség volt.
A szabadkai Műszaki Főiskola vezető-
sége 1969-ben alkalmazott állandó mun-
kaviszonyban (VÖRÖSBARANYI GYULA, okl.
matematikus volt ekkor az igazgató). A
Fizika Tanszékre kerültem tanársegédi
posztra, ahol akkor a katedra főnöke mgr
HORVÁTH LÁSZLÓ, okl. fiziko-kémikus volt,
DULIĆ NESTO (1940–2005), mérnök fizikus
szintén már állandó munkaviszonyban
levő tanársedegéd volt. Abban a kitünte-
tett helyzetben voltam, hogy szinte, mint
főiskolai pályakezdő megismerkedhettem
dr. Ribárral. Horváth tanár úr akkoriban
dolgozott a doktori értekezésének elké-
szítésén, így gyakran utazott Újvidékre.
Egyik alkalommal magával vitt és meg-
látogattuk dr. Ribár Béla tanár urat, aki
akkor már a Természettudományi Kar do-
censeként tevékenykedett (1970 szeptem-
bere óta). Miután a továbbképzésem volt
a megbeszélés témája, felkínálta, hogy
esetleg a röntgensugaras kristályszerkezet-
vizsgálat területén tudna témát és helyet
biztosítani. Ez valahol a hetvenes évek
elején volt. A szegedi egyetem Kísérleti
Fizika Karán is volt néhány ismerősöm,
akikkel szintén beszélgettem erről a té-
47
Sećanje na velike ljude
u svojoj obradi ne mogu
nikad biti završena uvek
se otkrije neki detalj koji
tu veličinu pojačava. Dr.
Ribar je ovoga puta u
máról és miután a lézerekkel kapcsolatos fokusu sećanja a sudovanje
problémák vonzóbbnak tűntek, ez utóbbi o njemu može se svesti na
témát és helyet választottam. Miután két to da je bio velikog znanja,
év aktív tevékenység eredményeképpen nesebičan, skroman, znao
Horváth tanár úr is, én is megvédtük je podsticavati druge, cenio
doktorátusainkat (1975), így lehetőség je tuđe napore i pomagao.
nyílt a fizika katedrán egy kutatócsoport Ovo je samo deo atributa
megalakítására. Csak érdekességként koji su ga uzdigli na pije-
említem meg, a szegedi doktorátusom destal nauke i ljudskosti.
újvidéki honosítási bizottságának egyik Autor napisa ovako misli o
tagja dr. Ribár Béla volt. njemu a možda još snažni-
Miután a Horváth tanár úr doktorátu- je oseća.
sa a folyékony dielektrikumok kivizsgálá-
sával kapcsolatos villamos tulajdonságok
mérése volt, ő erre a célra kifejlesztett
egy mérőrendszert, illetve mérő cellát.
További kutatási területként a szilárd por-
hanyós anyagok dielektromos tulajdon-
ságainak mérését vettük célul, amihez
konstruálni kellett egy mérő cellát. Ez a
feladat elsődlegesen az én feladatom volt,
Dulić kolléga pedig főleg a mérésekkel
kapcsolatos matematikai hátteret biztosí-
totta. Miután ezt sikeresen megoldottuk,
a kalibrálási folyamatokon is túl voltunk,
már csak a nyersanyagot kellett beszerez-
ni. Potenciálisan olyan kutató intézetek
jöhettek számításba, amelyek eddig nem
ismert vegyületeket szintetizáltak: ezek
a vegyészeti intézetek és gyógyszerku-
tató intézetek voltak. Miután ezeknek a
vegyületeknek ekkor még ismeretlen volt
a szerkezetük, ezeket általában röntgen-
szerkezeti vizsgálatok alkalmazásával ol-
dották meg. Így vezettek a szálak ismét dr.
Ribárhoz. Jóakarata és ismeretsége alap-
ján kapcsolatot teremtettünk a Magyar
Tudományos Akadémia Központi Kémiai
48
Kutató Intézetének néhány dolgozójá-
val (a kapcsolatot elsősorban dr. R EITER
JÓZSEF kollegán keresztül tartottuk), az
újvidéki Fizikai Intézet munkatársaival
(itt elsősorban maga Ribár tanár úr volt a
kapcsolattartó). Ezek az intézetek végez-
ték a vegyületek szerkezeti kutatásait,
míg mi (a szabadkai Műszaki Főiskola
Fizika Katedrájának munkatársai) az
anyagok dielektromos viselkedését vé-
geztük el. Az egyik minta 2503/B mun-
kajelzésű szerkezeti felépítését 1975-ben
publikálták az újvidékiek [1], mi később
vizsgáltuk ki a dielektromos tulajdon-
Koczó Ferenc
ságát [2]. Egy másik mintának előbb
mi határozhattuk meg a dielektromos
tulajdonságait [3], míg dr. Ribár és mun-
katársai csak később határozták meg
a szerkezetét. Miután cikkükben hivat-
koztak a mi munkánkra, az én nevem is
feltüntették a szerzők között [4].
Ugyanebben az évben készültünk el
két korábban kapott minta mérésével,
amelyek bruttó képleteit megkaptuk a
kivizsgálás előtt (Ce (NO3)36H2O il-
letve Y (NO3)3 6H2O). Igen érdekes
eset történt, a mi méréseink szerint [5],
az egyik minta, az ittrium vegyület ki-
Találkozásaim dr. Ribár Bélával 49

sebb, a cérium vegyület pedig nagyobb majd 1995-ben ismét Szabadkára jöttem
relatív permittivitással rendelkezett. és szeptemberi kezdéssel, elhelyezked-
A bruttó képlet alapján nagyjából azo- tem az Egészségügyi Középiskolában,
nos értékeket kellett volna mérnünk. de közben beadtam a pályázati kérel-
Az eltérés jóval nagyobb volt, mint a memet az Építőmérnöki Kar által kiírt
mérési hiba, tehát szignifikáns volt az pályázatra. Az Egyetemi Tanács három-
eltérés. Konzultáltunk dr. Ribárral, ő tagú bizottságának egyik tagja dr. Ribár
is csodálkozott az eredményen, de azt Béla, „rendes” nyugdíjállományba vo-
mondta, nyugodtan publikáljuk az ered- nult tanára lett, ekkor már a Vajdasági
ményt. A minta eredetét nem ismertük, Tudományos és Művészeti Akadémia
de végül a cikk megjelenése után, dr. levelező tagja. Miután megválasztottak
Ribár telefonon jelezte, hogy valóban (1996), az ötéves megbízatási idő utáni új-
az ittrium vegyületben csak 5 molekula raválasztáskor ugyancsak Ő volt az egyik
víz van lekötve, tehát téves volt a brut- bizottsági tag, ugyan ekkor már (2001),
tó képlet. Ismereteim szerint nem ők
(dr. RIBÁR csoportja) határozták meg
a szerkezetét ennek a vegyületnek, bár
hasonló vegyület szerkezetét vizsgálták
(Ce(H2O)4(NO3)3)[6].
Az 1986. április 24-i levele rámutat
az akkor már jelentkező erős pénzügyi
megszorításokra... A Vajdasági Kutatási
Érdekközösség egyre kevesebb pénzt ka-
pott, így a kutatócsoportok létszámát,
költségvetését megnyirbálták.

Az 1988-as év őszén végül is úgy

döntöttem, hogy engedek a csábításnak
és elmentem az iparba dolgozni. Az ese-
mények olyan gyorsan és váratlanul zaj-
lottak le, hogy az év végéig nem tudtam
Ribár tanár úrnak jelentkezni, de az
Ő levele itt is megtalált. Arra már nem
emlékszem, hogy a levélben emlegetett
séma és katalógus adatok milyen beren-
dezésre, problémakörre vonatkoztak. A
levél fénymásolata a mellékelt képen
látható.
*

A SIGMA-céget 1992-ben elhagytam

és Magyarországra mentem dolgozni,
50
IRODALOM: mint akadémikus (a Szerb Tudományos
és Művészeti Akadémia rendes tagja).
[1]. Gy. Argay; A. Kálmán; Meg kell említenem, hogy az Építő-
Á. Nahlovski; B.Ribár, mérnöki Kar szervezésében időnként
Acta Crystallografica, neves szakemberek, az általuk jól ismert
Vol. B 31 1956, July1975, szakterület valamilyen érdekességéről tar-
[2]. mgr Koczó F.,Dulić tottak előadást. Javaslatomra az egyetem,
N., Dr Horváth L. kérésemre pedig dr. Ribár Béla akadé-
Néhány bioaktív anyag mikus is elfogadta a meghívást és 1996
relatív permittivitásának őszén, a röntgensugár felfedezésének 100.
hőmérsékletfüggése és évfordulója (1895) alkalmából, nagy érdek-
dipolusmomentumának lődést kiváltó előadás keretében beszélt a
meghatározása – Kandó hallgatóság előtt W. C. RÖNTGEN munkás-
Kálmán Műszaki ságáról és a röntgen-sugarak jelentőségé-
Villamossági Főiskola ről. Meg kell, hogy mondjam ismereteim
,VIII. Tudományos ülés- szerint teljesen „önköltséges” alapon.
szak, Bp. 1983, Két év multán az Egészségügyi Kö-
[3]. F. Koczó; Dulić N.; L. zépiskolával megszűnt a kapcsolatom,
Horváth: Temperaturna de miután a Zeneiskola maradt fizika-
i frekventna zavisnost oktató nélkül, így azt honoráris státus-
relativne permitivnosti ban elvállaltam. Tettem mindezt azért is,
nekih trijazola, JUKEM mert a zenei akusztika kedvenc témám
1984, N.Sad, str. 51.1- volt. Három év tanítás után konzultál-
51.7 tam dr. Ribár Bélával, volna-e lehetőség
[4]. B. Ribár; S. Stanković; egy jegyzet kiadására, a válasz igenlő
Gy. Argay; A. Kálmán; volt és a magyar nyelvű oktatás részére,
F. Koczó, Acta az Oktatási Minisztérium Határon Túli
Cryst.(1987),C43, 1712- Magyarok Titkársága anyagi támogatá-
1713, sával, elkészült a Zenei akusztika címet
[5]. F. Koczó; N. Dulić; L. viselő jegyzet 2000-ben, az Atlantis gon-
Horváth: Acta Physica dozásában [8].
et Chemica,Tomus XXX, Mint ismeretes nyugdíjaztatása után
Fasciculi 3-4, Szeged, erőteljesebben fordult a vajdasági magyar-
Hungaria, 1984, ság sorsát befolyásoló kérdések irányába,
[6]. N. Milinski; P. a vajdasági magyar kutatók érvényesülési
Radivojević; B. problémáihoz. E célból alakult egy tár-
Ribár, Cryst.Struct. saság, a Jugoszláviai Magyar Művelődési
Comm.(1982),11,1241 Társaság (JMMT), egyike az alapítóinak.
[7]. A JMMT Majd a felhívás eredményeképpen
Természettudományi megjelent a Tudományos kutatóink című
Szakosztályának katalógu- katalógus [7].
sa, Rubicon, Ada, 1997 Mivel ez a szakosztály nem bizonyult
elég hatékony intézménynek, fáradozásai
több más magyar kutatóval, egy a vajda-
Koczó Ferenc
sági magyar tudomány érdekeit védő tár-
sulat megalapítása irányába terelődnek.
A megvalósítás nem nehézségek nélküli,
erről idézem szavait, az egyik e-mailben
szétküldött körlevelükből, amely hozzám
is eljutott (ekkor már ritkábban találkoz-
tunk személyesen):
„A VMTT 1997. február 22-én alakult,
de a tartományi illetékesek hónapokig
tartó hallgatás után két ízben is visz-
szautasították a bejegyzési kérelmün-
ket. Ezek után a szövetségi igazságügyi
minisztériumhoz adtuk be bejegyzési
kérelmünket és két hét leforgása alatt
1999. január 29-i dátummal bejegyez-
ték a társaságunkat”.
E társaság: Vajdasági Magyar Tudomá-
nyos Társaság (VMTT – amelynek elnö-
ke volt haláláig) szervezésében többször
rendezett akár évi közgyűléseket, akár
tudományos értekezleteket (Újvidéken
a Szerb Tudományos és Művészeti Aka-
démia, Újvidéki Tagozata dísztermében,
vagy Vajdaság más helységeiben, így
Szabadkán is volt több rendezvény, meg-
beszélés stb.). Az alábbi néhány publi-
káció a testület aktivitását igazolja, ahol
mint szerkesztő, vagy társszerkesztő, vagy
sorozatszerkesztő dr. Ribár Béla jelenik
meg 9], [10], [11]. Érdemes megemlíteni,
hogy a társulat megalakulása előtt már az
MTA „Magyar Tudományosság Külföldön”
Elnöki Bizottságának tagja volt.
Visszatérve dr. Ribár Béla karrierjé-
re, érdekes megfigyelni, hogy 1987-től
a Vajdasági Tudományos és Művészeti
Akadémia levelező tagja. A Szerb
Tudományos és Művészeti Akadémia ren-
des tagja 2001-től, míg a vajdasági akadé-
mia csak 2004-től fogadja rendes tagjai
körébe! Ekkor (2004-ben) már a Magyar
Tudományos Akadémia rendes tagja is.
Találkozásaim dr. Ribár Bélával
ÖSSZEGZÉS
Meg vagyok győződve, hogy rajtam
kívül sok olyan személy van az ipar-
ban, főiskolán vagy egyetemen, akiknek
ilyen vagy hasonlóan szoros kapcsolata
volt dr. Ribár Bélával és ez sok éven át
tartott. Eleinte kutatási együttműködés
alakult ki közöttünk, majd személyisé-
ge ilyen vagy olyan módon befolyásolta
pályafutásom alakulását. Biztosította az
anyagiakat (elsősorban külföldi doná-
torok révén) a magyar-nyelvű oktatás
megvalósulásához, előadást tartott, nép-
szerűsítette a tudományt, akár szerb
nyelven is! Társadalmi tevékenysége
sokrétű volt, felesége elvesztése után
szinte összes idejét a vajdasági magyar-
ságot érintő kérdéseknek szentelte, a
túlterhelt test már nem tudta ezt elvisel-
ni, és az első komolyabb sérülés, amelyet
kiküldetésben, feladata végzése közben
kapott végzetessé vált.
Ki kell emelnem, hogy pályafutása
állomásainak, titulusainak változásával
egyáltalán nem változott meg egyénisé-
ge: a docens vagy az akadémikus ugyan
az a személy volt – Ribár Béla. Köszönöm,
Béla, a magam és a többi érintett nevé-
ben, amit tettél értünk!
51
[8]. Koczó Ferenc mgr:
Zenei akusztika, Atlantis,
Újvidék, 2000
[9]. VMTT, A reáltudományok
jugoszláviai magyar műve-
lői, ATLANTIS, Újvidék,
1999,
[10]. VMTT, Magyar tudo-
mány a Vajdaságban,
Tudományos műhelyeink
és egyetemi oktatásunk,
Atlantis, Újvidék, 1999,
[11]. VMTT, A reál- és tár-
sadalomtudományok jugo-
szláviai magyar művelői,
Atlantis, Újvidék, 2002.
52
Dr. Zoltan Sagi često se
oglašava svojim rado čita-
nim tekstovima. Dobar deo
čitalaca zna da je on autor
više knjiga koje mogu ani-
mirati ne samo užestručnu
javnost već i one koje ova
oblast privlači. Autor ovog
prikaza ocenjuje njegovu
stručno-literarnu delatnost
dragocenom jer na veoma
«uhvatljiv» način saopšta-
va složene fenomene.
Primerice, mržnju, nasilje,
osamu, umeće ljubavi,
žalost itd.
Dr. Sági Zoltán: Belső viharaink
Életjel könyvek 118., Szabadka, 2006
Papp Ágota
Dr. Sági Zoltán már eddig is jelentős
kiadáványokkal gazdagította a vajdasá-
gi magyar szakpszichológiai irodalmat.
Belső viharaink c. könyve a szakma mel-
lett főleg a laikusok étvágyát csillapíthat-
ja, ami cseppet sem mellékes tényező.
Az Életjel kiadásában ez már a harmadik
műve. Nem tudnék minden értékes gon-
dolatra külön kitérni, sem reagálni, ezért
fejezetenként készültem kóstolókkal.
Mindemellett meg kell említenem, eddigi
tapasztalataimban más víziók és fantáziák
is élnek egy-egy elmélet gyakorlati megje-
lenésével, illetve egy-egy jelenség elméleti
hátterével kapcsolatosan, mégis fontosnak
tartom Sági gondolatait, leírásait.
A sérült önértékelés gyökerei c. fe-
jezetben olyan károsító nevelési attitű-
dökkel ismertet meg bennünket, mint a
tökéletes szülő mítosza, az alkoholista
szülő, a domináló-irányító szülő, az al-
kalmatlan szülő, a rivalizáló szülő, az
erőszakos szülő. Érdekes elemzést ol-
vashatunk a kegyetlen szavak hatalmá-
ról és a családi hiedelmekről – mindezt
életszerű esettanulmányokkal spékelve.
S ez az, ami igazán nagy ereje (a főleg
elméleti alapokon nyugvó) könyvnek: a
praxis. Ami itt és most történik, s már
nem a pszichoanalízis hajnalán vagy az
Új Világban.
A szorongás arcaiban a szerző részlete-
sen kitér a mindenkit érintő félelmekre,
frusztrációkra, melyek jelenléte a léthez
elengedhetetlen, melyek megjelennek
– ha előbb nem, akkor – a fejlődési stá-
diumok váltakozásakor. Már tudjuk azt,
hogy az elfojtott szorongás akkor válhat
Könyvajánló
fenyegetővé, ha lejár a „szavatossági ideje”,
ha túlságosan intenzív, illetve, Freud óta
már az sem titok, hogy a gyermekkori
traumák azok, melyek a leginkább visz-
szahatnak a későbbi életünkre. Ennek
kiegészítéseképpen olvashatunk arról a
négy posztulátumról is, melyek folyama-
tos váltakozása lehetővé teszi a mindenna-
pi működésünket. Különös kielégülés még
ez a fejezet azoknak az olvasóknak, akik a
személyiségtípusok patológiás szerkezete-
ire kíváncsiak, mint amilyen a skizoid, a
depressziós – azon belül a kodependencia
egyre gyakoribb megjelenésére is kitér –, a
kényszeres és a hisztérikus személyiség.
A modern pszichológia – ha lehe-
tek ennyire merész a meghatározásában
– szívesen foglalkozik a család rend-
szerelméletű működési és strukturális
alapjaival, a pozíciókkal és az azokhoz
kötődő szerepekkel. Ennek és egy remek
irigység-féltékenység komparációnak le-
hetünk a tanúi a Féltékenység – a veszí-
tés félelme címet viselő stációban.
Könnyedén és kategorikusan tudunk
a szeretetről, szerelemről és a gyűlöletről
beszélni, pláne logikai összefüggést ta-
lálni közöttük laikus szemmel. De, vajon
tényleg olyan egyszerűen leírható ama
kellemetlen érzés és okai, ahogyan az a
fejünkben összeáll? Ezt válaszolja meg A
gyűlölet hálójában c. fejezet. S noha sze-
retnék szemet hunyni, de nem tehetem
meg, el kell mondanom azt, hogy ez az
a rész, melyben napirendre kerülnek az
előítéletek, a hátrányosan megkülönböz-
tetettek, és a másság el nem fogadásának
problematikái is. Fény derül az attribúció

jelentőségére, avagy a dolgok meghatáro-
zásának kiindulási pontjára.
Talán nem véletlenül követi ezt Az
erőszak útjain című rész, amelyben szó
esik a házastársi erőszakról, az erőszak-
ról, mint kommunikációs eszközről és
az emberi kommunikációban megjelenő
erőszakról. Ismét bebizonyosodik a csa-
ládi minta jelentősége, a csoport egyénre
gyakorolt hatása, a zárt gondolkodás
eredménye a nemzeti énképek kialakí-
tásában, illetve az Ellenségkép gyártásá-
ban... a patriotizmus ereje. Analizálódik
a vezetők és államvezetők, a bántalma-
zók, a nemi erőszakot elkövetők szemé-
lyiségszerkezete. Definiálódik az empá-
tia, a nárcizmus és az altruizmus.
Nem titok, hogy emberi kapcsolataink
teszik lehetővé az énkép realitásélményét
és saját értékeink megítélését. Reálisan
annyit kaphatok, amennyit adok, bele-
fektetek. No de, mi van akkor, ha már
nincs kinek adni sem? Ettől talán még
egyérteleműbbé válik a magány személyi-
ségre kifejtett romboló hatása. Ám az sem
mellékes, hogyan alakul ki az egyedülléti
állapot, s mi okozza ezen felül/ezen belül
a magányt, vagy a társas magányt. Itt is
valós életutakból kaphatunk szemelvé-
nyeket. Minderről A magány segélykiáltá-
sai című fejezetben.
Az Irányt mutató veszteségeinkben, a
szeparációs szorongással indítva a koráb-
ban már említett fejlődési lépcsők – kissé
Eriksoni metódusban – lekövetett kisebb-
nagyobb érési megtorpanások és válto-
zások hozadékait, az adott periódusban
elvárt és meg nem valósított feladatok
folyamodványait követhetjük végig. Hisz
hányszor felvetettük már a kérdést: Mi
lesz velem, ha elmegyek? S vajon visz-
szatérhetek-e hozzá, ha elhagyom? Azaz
van itt gyermekkor, ifjúkor, fiatal felnőtt-
kor – amikor azzal az ambivalenciával
Dr. Sági Zoltán: Belső viharaink 53
küzdünk, hogyan legyünk önmagunk
urai, amellett, hogy anyánké maradjunk,
hogyan és kivel azonosulunk –, felnőtt-
kor a maga lehetetlen meghatározásaival
(tényleg csak annyit jelent, hogy feladjuk
gyermekkori álmainkat? Ne vicceljünk
már!), majd leszünk barátok, szeretők,
házastársak, szülők, s rájövünk minden
kapcsolat tökéletlen a maga nemében. Eljő
a középkor, majd az időskor...
A gyász fejezetében nem a teljes ki-
dolgozottság a jellemző, sokkal inkább
a tényfelvetés, sem mint a feltárás.
Állíthatom ezt biztosan, hisz jómagam
sokat kutattam ebben a tematikában.
POPPER nyílván hatást gyakorolt Ságira
is, ami felismerhető abban a minimalista
elemekkel jellemezhető, a vallásra rá-
csengő elméleteiben. Ami fontos, szépen
lekövethető a gyász folyamata.
A szeretet képessége c. részben sem
könnyebb kérdéseket vet fel, mint a:
Szabad-e szeretnünk magunkat, és ha
igen, az mennyire az önzésünk megnyil-
vánulása? Önzés és önzetlenség? Fehér
és fekete? Összehasonlítja az érettnek és
éretlennek titulált szeretet logikáját.
Közhelyes lenne csupán annyival
zárni, hogy ha tehetik, olvassák el egy
neuropszichiáter pragmatikus patológia-
nézeteit, azt a könyvet, melyet K EREKES
SÁNDOR rajzai és borítója tesz még kedve-
sebbé. De, ez a mód nem lenne hiteles, s
itt már szó sincs kompetenciáról. Ó, igen,
milyen könnyen elfeledjük a fájdalom,
a veszteség, a boldogság, a traumák, s
még sorolhatnám, gyötrő érzését. De,
vajon valóban az a megoldás, ha szemet
hunyunk efelett, vagy meg sem próbál-
juk felfedni miért történik? Higgyék el,
a Miért megválaszolásától már csak egy
hajszálnyira van a Hogyan... s ki tudja,
talán egy nap, már másképp látjuk a
mögöttünk hagyott éveket.
54
DR. SÁGI ZOLTÁN
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA
Dr. Sági Zoltán neuropszi-
chiáter, pszichoterapeuta,
csoport-pszichoanalitikus, a
szabadkai Kórház Pszichiátriai
Osztálya Nappali Kórházának
vezetője. Több mint tíz éve pub-
likál rendszeresen, különböző
lapokban, folyóiratokban. A
Hét Nap hetilap állandó mun-
katársa, az Új Kép folyóiratban
megjelenő írásaiban leggyak-
rabban a gyermek, pubertás és
adoleszcens-kor jellegzetessé-
geivel, pszichés problémáival
foglalkozik. A lelki egészséggel
kapcsolatos információ, tudás
továbbadását tartja elsődleges
céljának, a mindennapi ember
gondolkodási szintjén
Hitvallása szerint: „Az ember
legnagyobb ellensége a tudatlan-
ság. A dolgok megismerésébe
befektetett energia mindig busá-
san megtérül.”
1997-ben jelent meg első köny-
ve A félelem iskolája címmel.
1999-ben a Való világon túl
– fiatalok, drog, alkohol c. könyv
a folyamatosan aktuális fiatal-
kort megkeserítő, megnehezítő
pszichológai jelenségekkel
foglalkozik. 2000-ben megjelent
szerb nyelven is, 2003-ban pedig
újra kiadták. 2002-ben jelenik
meg A fiatalkor fekete foltjai
– depresszió, és öngyilkosság c.
könyve, amely 2003-ban szintén
megjelent szerb fordításban.
2003-ban jelenik meg negyedik
kötete – A félelem hálójában –,
amely ismét a félelemmel, fóbi-
ákkal foglalkozik
2005-ben, az Újvidéki
Diáksegélyező Egyesület
és a Vajdasági Magyar
Tankönyvtanács felkérésére egy
kézikönyvet ír – Osztályfőnöki
kézikönyv – Az osztályfőnöki
Papp Ágota
munka pszichológiai vonatkozá-
sai címmel.
A belső viharaink hatodik köny-
ve, azokról az érzelmi viharok-
ról szól, amelyeket a személyi-
ségünk érettségi szintjétől füg-
getlenül mindannyian átélünk
életünk során. Üzenete ennek
a kötetnek az, hogy az érzelmi
krízisekkel legcélszerűbb szem-
benézni, mert szorongással teli
világunkban biztosabban tájéko-
zódunk, ha ismerjük magunkat.
Egy kis közösségnek különösen
szüksége van jó önismeretre.
Érdeklődési és kutatási területe
az öngyilkosság jelensége, a
kisebbrendűségi érzés, amelyik
szinte köztudottan éppen terüle-
tünkön a legkifejezettebb.
Az Szabadkai Egészségügyi
Középiskolában évek óta szakta-
nárként is tevékenykedik.
Könyvajánló
Priča o jednoj knjizi
Zora Ćujić
Knjiga Č ARLSA M ERIL a, The Walled Garden
– The Story of a School, napisana je 1981.
a pod naslovom Bašta – priča o jednoj
školi, kod nas se pojavila 2004. godi-
ne. Za potrebe prekograničnog Projekta
GEST, subotičke Nevladine organizacije
„Školsko zvono”, preveli su je srednjo-
školski profesori – O TILIJA K IŠ iz Subotice
i BAKIR R EŠIDBEGOVIĆ iz Lukavca .
Ovu knjigu Čarls Meril je poklonio svo-
joj školi Komonvelt, kao svoj Veliki čas
pred odlazak u penziju. Međutim, svojim
domenima i dubinama, ona znatno preva-
zilazi prigodni letopis o jednoj uglednoj
bostonskoj školi, i predstavlja human i
podsticajan koncept obrazovnim strate-
gijama svakog društva koje se opredelilo
za humane demokratske puteve. S tom
misijom, ova knjiga zaslužuje da se nađe
i u našoj sredini, a u mnogim oblastima,
zavređuje vrlo uvaženo čitanje.
Sa Baštom treba da se sretnu stariji sre-
dnjoškolci. Mnogi njeni odlomci mogu po-
služiti kao debatne teme uz odrastanje. Na
tim stranicama, adolescentna egocentri-
čnost može uvežbavati umeće uvažavanja
svakolike drugačijosti, te postojanje i ne-ja
sveta. Primeri iz knjige, mogu postati vi-
dokazi za nesagledive mogućnosti ličnog
i društvenog aktivizma. Neodgovornost
bi mogla sazrevati u plodove sopstvene i
tuđe odgovornosti. I, možda je najvažnije
to, što bi Budući uz ove tekstove mogli
sticati kondiciju za armiranje svesti o oba-
vezama, pravima i slobodama, svesti koja
nikada ne bi pristala na zloupotrebu čove-
ka. Ni na sopstvenu, ni na tuđu.
Naravno, da bi Priča o jednoj školi
dospela do učenika, nju bi najpre morali
55
Charles Merrill könyve,
a The Walled Garden,
The Story of a School az
Egyesült Államokban
1982-ben jelent meg, a
iščitavati nastavnici, direktori, članovi magyar fordítás a nyír-
školskih odbora, stručnjaci iz oblasti obra- egyházi ART-EAST KFT.
zovanja, roditelji, političari... Zapravo, svi kiadásában 2002-ben. A
odgovorni odrasli, a takvim se mogu szerb nyelvű megjelenést
smatrani samo oni koji sopstvenu ulogu a GEST Projektum kere-
ne iscrpljuju sa osionim ili uplašenim teiben a Školsko zvono
egoizmom (dovde je moje, drugo me ne in- civil szervezet biztosította
teresuje..), već je doživotno dograđuju sve- 2004-ben.
šću za interes celine. Ovo osvešćavanje,
naročito tamo gde se demokratski put
tek trasira, prispeva samo kroz uporan i
naporan rad – najpre misionara, a potom
njihovih nastavljača. Merilova knjiga je
vredno oruđe za trasiranje toga puta.
Važnost prosvećivanja, uviđali su
mnogi mislioci. Od KANTa i DOSITEJa, sve do
POPERa. Danac HAL KOK, prepoznao je školu
ne samo kao najvažniju prosvetnu insti-
tuciju, već kao noseći stub demokratskog
društva: „Omladina se najbolje vaspitava
za demokratiju time što sama živi u demo-
kratiji – sa pravima i obavezama. Zato je
tako važno da škola i vojska – kao velike
institucije zajedničke za ceo narod – zaista
budu prožete demokratskim duhom.(...)
Ako demokratija treba da sačuva svoje A körbezárt kert – Egy
zdravlje, mora se voditi stalna i planirana iskola története a Charles
bitka protiv političke nezrelosti, protiv Merrill által alapított
mentaliteta mase; mora se izgraditi vaspi- Commonwealt Iskola
tanje jasno usmereno ka cilju čovečnosti i szellemiségét, felelősség-
samostalnosti”. Mladi Čarls Meril, prene- tudattal telitett pedagógia
ražen bliskim susretima sa smrću, ali i sa törekvéseit mutatja be
životom, mesto da nastavi da teče očevo 1958-tól 1981-ig. Az
bogatstvo, osniva svoju školu, uveren da Iskola mindennapjainak
samo prosvećeni mogu čuvati, ili bar ubla- esszészerűen átmesélt tör-
žiti strahote i nepravde pojedinih života i ténete, az iskolavezetés és
čovečanstva uopšte. To uverenje pojavljuje a tanári kar vívódása meg-
se kao lajtmotiv u Bašti, a kroz stihove döbbentő mindenkori aktu-
DŽONA KITSa, stoji kao moto knjige: alitásával: „A körbezárt
56
kert nem erőd… Jó kerté-
szeket próbálunk nevelni,
nem korlátokat építeni…
A tanár ültet, gyomlál, és
metsz. Semmit sem erőltet.
Az iskola nemcsak felkészít
az életre, hanem maga az
élet…”
A merrilli, intellektuális
őszinteségen alapuló neve-
lési gyakorlat megismerése
mindazok számára tanul-
ságos, akik bárhol, bármi-
lyen szinten és formában
befolyásolják az oktatást.
Legyen az diák, akinek
segít a világ értelmezésé-
ben. Tanár vagy szülő, aki
erőt és megerősítést nyer.
Iskolaszék-tag, felelős poli-
tikus, akiben tudatosítja,
hogy az iskola nem csak
oktatási intézmény, hanem
a demokratikus társadalom
tartópillére is, Hogy az
„iskola erejének” kimun-
kálása minden oktatási és
társadalmi rendszerben
meghatározó.
Zar vi ne uviđate
kolika potreba je
sveta Bola i Patnje,
za vaspitavanjem umnih,
Dušu da mu udahnu?
(prev. Otilija Kiš)
* i mislećih, poruke ovih metafora uverljivo
Već vekovima nagovaraju se učitelji
da budu blagorodni prema Budućima,
koji su, sa svojom lepotom, naivnošću i
frustracijama, povereni njima i njihovim
znanjima, umećima, moralu, i njihovim
frustracijama. I, odvajkada se u tome,
uglavnom – ne uspeva. Po školama se
još uvek više zebe i pati, no što se radu-
je. Škole neoprostivo retko nude radost
saznanja i uzore. One su, većini đaka,
samo mučno moranje. Zastrašujuće često
ono je i – beskorisno. Priča o Komonveltu
pruža nadu da je moguća i korisnija i
radosnija škola. Takvom je može učiniti
samo kvalitetan nastavnik, a njega može
iznjedriti samo odgovorna škola. Nju,
naravno, stvara društvo sa zrelim vođ-
stvom, onim koje je u stanju da sagleda
važnost i isplativost ulaganja u obrazova-
nje. U baštovane, umesto u parazite. U
nastavnike umesto u divizije.
Meril, kao savremeni humanista, ne
prašta kada konzervativizam i autori-
tarnost nasrću na zdrava htenja mladih.
Ipak, kao praktičar, on se ne zavarava ni
sa primamljivim, ekscentričnim samer-
hilskim dobronamernostima – odrasli
više znaju, iskusniji su i – moraju usmera-
vati. Kao profesionalac predano posvećen
zadatku, on je realan u zahtevima prema
školi – ona je ograđena bašta. Njena
svrha jeste da podiže i štiti mlado rasti-
nje – radi pripreme za zdravu održivost
u nezaštićenim prostorima, izvan bašte.
Za to je neophodna silna odgovornost
baštovana. Bez nje, rastinje teško izrasta
Zora Ćujić
u zdravo... U bašti koja se neguje, zdravo
se čuva od korova. Uspeo Merilov para-
lelizam. Takve su i sve ostale metafore.
Neusiljene su i kada nagovaraju na nadu
i smisao, i kada su (samo)ironične, i kada
su, zbog grubih neminovnosti „socijalnog
darvinizma“, setne i gorke. Do poetičnih
i snažno prispevaju. Međutim, ako dobro-
namernici ne budu umeli artikulisati uve-
renja iz ove knjige: samo zdrave škole štite
i pojedinca i društvo od masovnih bolesti,
i kao zahteve ih naturati nepoetičnim
šefovima globalnih, lokalnih, grupnih i
pojedinačnih stratišta i gubilišta – učinci
ove dobroćudne knjižice, biće osamljeni
kao bulke u žitnom polju.
Bašta je humani apel Čarlsa Merila,
upućen svima onima koji čine i koji utiču
na obrazovanje – od učenika do predse-
dnika države; taj apel je namenjen svim
geografijama – od Bostona preko Novog
Sonča, do Lukavca i Subotice. I dalje.
Gde god je čoveka.
*
I, evo, plemenito seme je tu. Poklonio
plemeniti Amerikanac. (Ne onaj Mr.
Stereotip kako nam Amerikance često
predstavljaju, već jedan od onih koji se
znaju i rastužiti i razgneviti i ponositi
svojom zemljom.) Neko ko se raduje
svakom pomaku u pravcu čovečnosti i
smatra da se taj pomak, dobrim delom,
spravlja u školi. Plemenita je, mada tužna
i nekultivisana, i zemlja za kojom to
dobronamerno seme vapi. Plemeniti su
i prijatelji iz Poljske, dobri poznavaoci
tame, jer s nama podeliše deo osvojene
svetlosti, obučiše prve baštovane...
Da li će, ovako združeni, uspeti ogra-
diti bar poneku baštu merilijanskim
zidom, nesebično razdeliti seme i opu-
stošenosti sačuvati od lokalnih i širih
Priča o jednoj knjizi
nepogoda Vremena? Hoće li svi ovi do-
bronamernici uspeti da dobrotu učine
važnom i na njoj odnegovati jednu
generaciju? Generaciju kojoj neznanje i
neverica neće biti izvor masovnog strada-
nja? Generaciju koja pred Budućima neće
tugovati, stideti se nad onim što se juče
dopustilo i propustilo?
Čarls Meril nam je dao šansu.
PRIČA UZ BOSANSKO-SRPSKO
IZDANJE
Bosansko-srpski prevod ove knji-
ge izrastao je iz Projekta GEST (Good
Examples in Sad Times/Dobri prime-
ri u tužnim vremenima) Nevladine or-
ganizacije „Školsko” zvono iz Subotice.
Projektom se želi podsticati svi oni koji,
nakon Strašnog Svega, uviđaju da je do-
stojanstvena sutrašnjica moguća jedino u
tolerantnom suživotu multietičkih dru-
štava. GEST je pozivnica najpre onima
koji vaspitavaju mlade.
Dobronamernost Projekta prepozna-
li su i podržali, autor knjige – gospo-
din Čarls Meril, osnivač međunarodne
Mreže Škola plus – poljska MTO i oni koji
su GEST-u prvi podarili pomirenje i nadu
– Gimnazija Otvoreni centar iz Lukavca.
Za srpsko-bosansko izdanje, gospo-
din Meril je napisao pogovor. Deo toga
smo čuli na promociji Bašte u subotičkoj
Velikoj većnici 3. juna 2004. godine, a
delom ga prilažemo uz ovaj prikaz.
„Sada je 2004. godina, a ne više 1981.
Gde je škola Komonvelt? Svet? Bašta je
napisana za Amerikance. Šta ona ima da
kaže bosanskim i srpskim čitaocima? I
budući da američki predsednik želi sebe
prikazati najvažnijom osobom na svetu,
sa svojom zemljom koja je najpoznatija
po bombarderima i gigantskim korpora-
cijama, štagod da dolazi sada iz Amerike,
vrlo je verovatno da će biti primljeno sa
57
manje poverenja i poštovanja nego pre
nekoliko godina. Ipak, priču o ovoj maloj
nevažnoj školi u Bostonu, o idealima koje
je ona sebi postavila, o njenim patnjama
i porazima, ali i o naporima njenog dire-
ktora, njenih nastavnika, njenih učenika
da se postigne određeni nivo intelektu-
alne iskrenosti, društvene korisnosti, li-
čnog poštenja, vredi čitati.
Ova knjiga je nastala kao simbol bo-
sansko-srpskog pomirenja nakon užasa
od pre desetak godina. Štampana na oba
jezika, parna poglavlja su na srpskom,
neparna poglavlja na bosanskom, a me-
đusobno su razumljiva, kao kod Čeha i
Slovaka.
Kako da se ponaša jedna nevažna
mala škola, u jugoistočnoj Evropi, u
Bostonu u ovakvim vremenima? Mi po-
mažemo našim učenicima da se distanci-
raju od »patriotizma« koji otupljuje duh.
Ne smemo ih, međutim, ostaviti sa auto-
matskom »liberalnom« porukom – kakvoj
su se odrasli Nemci morali suprostaviti
nakon 1945. sa svojim tinejdžerima – da
je sve što je njihova zemlja ikada uradila,
automatski bilo potpuno pogrešno.
Bez obzira šta zvanične poruke go-
vore, mi živimo u vremenu poraza. Šta
je vredno da se pomaže ? U šta je vre-
dno verovati? Ući na Harvard i postati
uspešan inženjer kompjutera možda nije
dovoljno dobro. Pesma koja dopire do
mene je poljska nacionalna himna, njena
prva dva stiha: Jeszcze Polska nie zgin-
da kiedy my z yjemy – Još Poljska nije
izgubljena sve dok mi živimo. Umesto
Poljske možete koristiti bilo koji naziv.
Ošamareni smo u lice, poniženi, izne-
vereni, ali sve dok vi, ja i onaj tamo, još
živimo i držimo se nekakvog razumeva-
nja, hrabrosti, poštenja i volje, onda mi
još nismo izgubljeni. Da li da zaustavljam
prolaznike i da im pevam? Da li je to po-
ruka ove knjige?” (Čarls Meril)
58
BIBLIOGRAFIJA
ČARLSA MERILA
Veliki ukrajinski partizanski
pokret i ostale priče iz
Ajzenhaurevih godina
Bašta – Priča o jednoj školi
– (prevedeno na srpski i
mađarski jezik)
Čekovna knjižica – Politika i
etika fondancijske filan-
tropije
Emilina godina (prevedeno
na mađarski jezik)
Priča o Čarlsu Merilu
Charles Merrill je diplomirao na
Univerzitetu Harvard. Kao pripadnik Pete
armije, borio se u Alžiru i Italiji, uključu-
jući i Dan D u Salernu. Proveo je godinu
dana kao Fulbright nastavnik u Austriji,
i putovao je cijelim svijetom, naročito po
Latinskoj Americi i istočnoj Evropi. Cijeli
svoj život nastavnik historije, a osno-
vao je vlastitu školu, Commonwealth,
u Bostonu, koju je vodio dvadeset i tri
godine. Filantrop i humanist, Merrill je i
nakon odlaska u mirovinu 1981. godine
ostao predan misiji obrazovanja, poma-
žući i podržavajući mnogobrojne obrazo-
vne institucije diljem svijeta. Puno je dao
svojoj voljenoj Poljskoj, i za to je 2003.
dobio njihovo visoko odlikovanje.
Čarls Meril danas živi uglavnom na
relaciji između Bostona i Novog Sonča
(gradića blizu Krakova). Slika plame-
ne geometrijske slike na XI spratu je-
dnog solitera. Povremeno otputuje do
Bugarske, Dablina, Helsinkija, Lisabona,
Subotice… a nedavno je sa svojih 85
godina duhovito i uporno protestvovao
na rumunskom aeredromu i – pobedio:
dopustili su mu da razgleda Temišvar.
O sebi je pisao i ovo:
„Nisam ostvario nekoliko svojih deča-
čkih snova. Nisam postao uspešan igrač
bejzbola, niti oficir u kanadskoj ili ame-
ričkoj vojsci (bio bih poručnik koji bi se
lako dao zaplašiti), političar demokratske
stranke, mada sam pozvonio na 3500
vrata prilikom izbora administrativnog
veća okruga St. Luis (nikad se ne bih
setio imena ili se nasmešio, onima koji su
me molili za uslugu). Sada je bilo jasno da
nikada neću postati uspešan drugorazre-
dni romanopisac. Šta bih mogao uraditi
sa preostalim godinama svog života?“
Zora Ćujić
„U penziju sam se povukao 1981.
Imao sam 60 godina, bio sam umoran
od pisanja preporuka za koledže, od
ispravljanja kontrolnih zadataka, pisanja
molim-hvala pisama, radi godišnjih fon-
dova, i uzimanja zdravo za gotovo radost
koju sam nalazio u svakodnevoj nastavi.
Meri i ja smo iznajmili stan na Velikom
kanalu u Veneciji.
Od tada sam napisao tri knjige: jednu
dugu studiju o politici i etici osnivanja fi-
lantropije (20 godina sam bio predsednik
dobrotvorne fondacije koja se finansirala
iz zaostavštine mog oca); jedan roman
o sedamnaestogodišnjoj radnici poljsko-
američkog porekla iz jednog učmalog
industrijskog mesta u Masačusetsu (pre-
veden na osam jezika, nedavno i na
turski i rumunski); jednu istoriju savre-
mene Poljske i Čehoslovačke, prevasho-
dno viđenu mojim očima, prevedene na
poljski, slovački i bugarski. Pokušavam
da ostanem angažovan u obrazovanju, u
Istočnoj Evropi i, preko rasističkih tema,
u našoj zemlji, sa crncima. Investiram
velika sredstva radi zaštite okoline i libe-
ralne alternative reakcionarnoj, naciona-
lističkoj politici republikanaca.»
Uskoro iz štampe izlazi srpski prevod
još jednog, do sada neobjavljenog dela
ovog pisca – roman Put u Pariz. I ovoga
puta,prevodilac je profesorka Otilija Kiš,
a Subotica će opet dobiti šansu da bude
domaćin njegove promocije.
A körbezárt kert
(III. Zsiráfok, 41. old.)
„1960 júniusában hét gyereket, di-
ákjaink 7%-át kellett elküldenünk rossz
eredményeik miatt. Néhányan nem is
titkolták megkönnyebbülésüket, hogy el
kellett menniük, mások viszont mérgesek
Priča o jednoj knjizi
voltak, szégyellték magukat, vagy pedig
szomorúak voltak. Ez döntő momentum
volt az iskola működésében: ettől kezdve
tudatosan arra törekedtünk, hogy emel-
jük az iskola intellektuális mércéjét, ami
nemcsak a tanítás minőségének javítását
jelentette, hanem azt is, hogy meg kellett
szabadulni azoktól, akik nem ütötték
meg ezt az általunk megállapított szintet.
De mivel kis iskola voltunk, jól ismer-
tük egymást, ezért osztoztunk azon a
bánaton, amit azzal okoztunk, hogy el
kellett tanácsolni valakit, hiszen ebben a
közösségben azt tanultuk, hogy bíznunk
kell egymásban.
Valamilyen szeretlek-gyűlöllek kap-
csolat foglyai voltunk. A zsiráfok a fák
leveleit eszik, de ahogy sokasodtak az
aszály beköszöntével egyre több fa pusz-
tult el. Levél már csak a fák csúcsán
maradt, amit csak a kellően hosszúnya-
kúak étek el. Ezért csak ők maradtak
fenn, mivel csupán ők voltak képesek a
fajfennmaradás szempontjából megfelelő
utódokat létrehozni. A rövidnyakú zsi-
ráfok éheztek, ők és ivadékaik portyázó
hiénák prédájává váltak. Az életért folyó
versenyben csak a legjobbak maradhat-
nak meg. A gyengébbek irányába mu-
tatott kedvesség, nagy felelőtlenség. Ha
a leghosszabbnyakú, legbüszkébb zsiráf
megnyomorodik, tudja, hogy nincs máso-
dik esély. Nem kérheti társait, hogy adják
neki az éppen most leharapott levele-
ket. Inkább addig biceg a bozótban, míg
szembe nem találkozik egy oroszlánnal.
Ugyanakkor a rövidnyakúak között
is lehetnek nagyon kedves állatok. Mi is
megpróbáltunk kapaszkodókat létrehoz-
ni, alacsonyabb lombú fákat felkutatni és
nyakhosszító kurzusokat indítani a mi
rövidnyakúink számára. Éjszakánként,
ha senki sem figyelt, létrákról vágtuk
59
le a gallyakat azok számára, akikkel a
legtöbbet kellett törődnünk. Néhányan
értékelték erőfeszítéseinket, és saját ké-
pességeik szerint megpróbáltak együtt-
működni. Mások viszont vagy »A rövid
az igazi« kitűzővel protestáltak, vagy
azt mondták, hogy őket nem érdekli
az egész, és megpróbáltak a hiénákkal
barátkozni.
Más iskolák számára a következő
lépés az »x = y, azaz rövid nyak, hosszú
nyak ugyan mi különbség van közöttük«
elv bevezetése volt, ami egy olyan, az el-
veinkkel való ellentmondás, ami rombol-
ja az erkölcsi törvényeket. A Jó egyenlő
a Rosszal, a Helyes a Helytelennel. A
munka semmit nem jelent, egyedül csak
a hűség tud megmenteni. A megbecsülés
végeláthatatlan formái, amihez az élet
annyira ragaszkodik, a hatalmas lég-
kondicionáló üzlet beindításától Szaud
Arábiában, egészen addig, hogy valaki
a halálos ágyán viselkedik, a protes-
táns felelősség az egyén megmentéséért
– mindezt tagadják.”
Toldiné B. Andrea ford.
DRUGI PUT ...
Priča o prispeću jedne knjige
Prispeće ove knjige na srpskohrvat-
sko područje, odvijalo se po holivud-
skom scenariju u nekoliko nastavaka ali
sa balkan-endom. Autore toga prispeća
činili su jedan filantrop, dva profesional-
ca, jedan amater i provincijalni distribu-
teri. Rezultat – nedovoljna gledanost.
Új Kép, pruža šansu za remake toga
prispeća, a time i nadu da će vredni ba-
štovani plemenito seme iz Bašte, rasejati
među Buduće, radi budućnosti.
60
A Balassi Bálint Intézet, az Apáczai
Közalapítvány támogatásának
köszönhetően, több évi szünet után
ismét szaknyelvi továbbképzést szervez
a Kárpát-medencei magyar szakértel-
miség részére.
A továbbképzést két szakaszban
(2006. november 24-26. és 2007. márci-
us 16-18. között) összesen 30 fő részére,
három szakterületen (oktatáspolitika /
8 fő, jog- és közigazgatás / 10 fő, mű-
szaki és gazdasági /12 fő) terveztük.
A műszaki és gazdasági szaknyel-
vi képzésre elsősorban a középiskolák
illetve gimnáziumok szaktanárait vár-
juk. Az oktatáspolitikai továbbképzés-
re olyan oktatók jelentkezésére számí-
tunk, akik oktatási intézményekben,
társadalmi- és érdekvédelmi szerveze-
tekben oktatásszervezéssel, stratégiák
kidolgozásával foglalkoznak. A jog- és
közigazgatás, valamint közgazdaság
területén dolgozó szakértelmiség szé-
les körből jelentkezhet: oktatási intéz-
mények, önkormányzatok, társadalmi
szervezetek stb. A résztvevők száma
korlátozott, de arra számítunk, hogy
a továbbképző végzettjei itt szerzett
tapasztalataikat továbbadják.
A képzésen kívül szállást, ellátást
biztosítunk a résztvevők számára, és
útiköltségüket megtérítjük.
Szeptember 30-ig egyéni/csopor-
tos jelentkezéseket várunk a követke-
ző adatok feltüntetésével:
szakterület
név
cím, elérhetőség (e-mail, tele-
fon)
munkahely, foglalkozás, feladat-
kör
SZAKNYELVI TOVÁBBKÉPZÉS
milyen nyelven végezte közép-
és felsőfokú tanulmányait
mit vár a továbbképzéstől
Jelentkezni lehet:
Balassi Bálint Intézet
Fischerné Fülöp Ildikó
pályázási referens
1016 Budapest Somlói út 51.
1519 Budapest Pf. 385
e-mail: fischerfulop.ildiko@bbi.hu
tel.: 00-36-1 381 5134,
mobil: 00-36-70-321 5774
A SZAKNYELVI TOVÁBBKÉPZÉS
BEMUTATÁSA
A továbbképzés célja
Ma már minden környező ország-
ban – ha némiképpen eltérő mérték-
ben is – adottak az anyanyelv-hasz-
nálati jogok. Azonban még azokban
az országokban is gondot okoz ezek
érvényesülése, ahol szóban (és írás-
ban) is élhetne a magyar kisebbség a
számára biztosított nyelvi jogokkal.
Az ok részben a szakoktatás vissza-
fejlesztése, részben a többség évtize-
deken át tartó nyelvi intoleranciája,
hegemóniára való törekvése, amely-
nek az elsődleges színtere a közéleti
anyanyelv-használat visszaszorítása
volt. Azokban az országokban, ahol az
MTA Kisebbségkutató Intézete ötletére
és segítségével megszervezték a nyelvi
irodákat (ma már kutatóállomásokat),
az ott dolgozók egyik legfontosabb
tevékenysége a nyelvi tanácsadás.
A jelen pályázat célja az, hogy
olyan szakembereket fogadjon, akik
a továbbképzésen szerezett tudásukat
Hírkosár
saját területükön továbbadhatják, és
így kitágíthatják a szaknyelvi ismere-
tekkel rendelkezők körét.
A megcélzott három terület közül
az első kettő nyelvpolitikai szempont-
ból mindig a „tűzvonalban” van, de a
harmadik terület sem elhanyagolható
fontosságú, különösen, ha figyelem-
be vesszük az Európai Unió szabad
munkaerő áramlásával kapcsolatos
alapelveit. A kisebbségi magyar szak-
emberek számára Magyarország az
elsődleges munkavállalási célállomás,
azonban ha nem megfelelő a szaknyel-
vi felkészültségük, hátrányba kerülnek
a munkaerő-piacon. A továbbképzésen
az adott terület szaknyelvéhez értő
nyelvészek, valamint a magyarországi
szakképzésben résztvevő, szakterületi
szakemberek biztosítják a cél elérését
– ennek megfelelően a képzés elsődle-
gesen gyakorlati jellegű.
A résztvevők köre: Csehország,
Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia,
Horvátország, Szlovénia, Ausztria ma-
gyar anyanyelvű szakértelmiségéből
a) az oktatáspolitika területén dol-
gozó szakemberek (8 fő)
b) a jog- és közigazgatás, közgazda-
ság területén dolgozó szakembe-
rek (10 fő)
c) műszaki és gazdasági területen
oktató/kutató szakemberek (12
fő)
A TOVÁBBKÉPZÉS
IDŐTARTAMA:
Mindhárom csoportnak 2 alkalom-
mal 3-3 nap, összesen 18 oktatási nap
 61

A továbbképzés tartalmi mokat, amelyek problémát okoznak, használt változatokkal, a tapasztala-

váza, ütemterve:
Minden résztvevőtől kérjük, hogy
a képzés megkezdése előtt gyűjtse-
nek olyan magyar nyelvű dokumentu-
illetve hozzanak a szakterületükről
szólistákat. A foglalkozásokon ezeket
a dokumentumokat elemezzük nyel-
vi szempontból, összehasonlítjuk a
magyarországi és az egyes régiókban
tokat egy néhány oldalas, gyakorlati
szempontokat figyelembe vevő „súgó”
formájában összegezzük, amit minden
résztvevő kézhez kap, hogy terjeszt-
hesse az érdekeltségi körében.

Tantárgy / előadás megnevezése Óraszám Tantárgy / előadás megnevezése Óraszám

I. szakasz – 2006. november 24-26. II. szakasz – 2007. március 16-18.

1. Bevezető előadás: Nyelvi jogok a 1. A magyar szaknyelv tanításának
Kárpát-medencében – de jure és tanulságai a határon túli, egyetemre
de facto (közösen a 3 csoportnak) készülő diákok esetében – előadás
tekintettel a célcsoport szakterületére 2 (közösen a 3 csoportnak) 2
2. A magyar szaknyelv általános 2. Magyar szaknyelvi szövegek elemzése
jellemzőinek bemutatása – előadás – feladat: az 1. szakasz végén kapott
(a három csoportnak közösen) 2 szövegek elemzése (a három csoportnak
3. A fenti témában gyakorlat külön-külön, 2-2 óra, minden nap) 18
/szeminárium – nyelvész szakértő 3. Szaknyelvi szöveg készítése, majd
vezetésével (a három csoportnak hibaelemzés (a három csoportnak
külön-külön, 2-2 óra, minden nap) 18 külön-külön, 2-2 óra, minden nap) 18
4. Konzultáció (workshop) a szakterület 3. A továbbképzésen hallottak
meghívott szakértőjével, ill. több továbbadásának hatékony módszerei
szakértővel is (a három csoportnak – előadás (közösen a 3 csoportnak) 2
külön-külön, 2-2 óra, minden nap) 18
5. Papír és elektronikus szótárak, Összesen:
segédkönyvek bemutatása (és vására) előadás 4
közösen a 3 csoportnak – kiadók és szeminárium/gyakorlat 36
szerzők meghívásával 4
A teljes képzésre összesen:
Összesen: előadás 8
előadás 4 szeminárium/gyakorlat 72
szeminárium/gyakorlat 36 bemutató 4
bemutató 4
Dr. Nádor Orsolya programvezető

ILLUSZTRÁCIÓK JEGYZÉKE
Luc Faydherbe: Villámszóró Jupiter (1645-55). Terrakotta. Musées Royaux des Beaux-Arts,
Brüsszel. 1
Márton A. András: Egy geometria misztériuma (1995). Akril, vászon. 4
Márton A. András: Akrobaták a „Villa A” előtt (1996). Akril, fém, vászon, fa. 22
James Pradier: Public Education (1837-39). Kő. Palais Bourbon, Párizs. 25, 27
Luca della Robbia: Cantoria (1431-38). Márvány. Museo dell’Opera del Duomo, Florence. 29, 37,39, 51
62

CONTENTS AND SUMMARY

József Kolumbán PhD: The Formation of the Mathematics School in Cluj-Napoca (p. 4)
The Babes-Bolyai university in Cluj-Napoca is more than a 130 years old, and
its foundation and history provides a big and interesting topic to be studied. Here
the focus is on its Mathematics School the formation of which was preceded by the
groundbreaking work of János Bolyai, who was, by the way, born in Cluj-Napoca.
Despite initial difficulties the university has grown to be one of the most well-known
Hungarian educational institutions, and quite a few number of eminent Hungarian
mathematicians used to be both its professors and students.

Anna Szőke: Developmental Pedagogy at the Summer Refresher Course for Pre-
School Teachers (p. 23)
The Summer Refresher Course for Pre-School Teachers was organized for the
10th time this year. Dried up financial sources had their effect on the number of the
participants who, for the first time, had to finance the expenses of their stay. The
terms ‘hyperactivity’ and ‘hyperkinetic disorders’ did not exist two decades ago, but
today these kinds of neurological disorders are frequently diagnosed in childhood,
and have been seriously investigated, especially in the USA and Western Europe. It
is important for pre-school teachers to recognize the syndromes and know ways of
treatment that developmental pedagogy can offer, as inadequate attitude may lead
to harmful effects.

X. DUDÁS KÁLMÁN NEMZETKÖZI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ

TALÁLKOZÓ

A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete és a bácsfeketehegyi

Művelődési Egyesület 2006. november 18-19.-e között szervezi meg a X.
Dudás Kálmán Vers- és Prózamondó Találkozót.
A versenyben minden 12. életévét betöltött magyar nyelvű versmondó
részt vehet. A jelentkezőknek készülniük kell két verssel vagy prózával a
magyar irodalomból, és egy művel a kisebbségi irodalomból.
A verseny 2006. november 18-án délelőtt 10 órakor kezdődik. Szeretettel
várjuk a jelentkezőket a bácsfeketehegyi Kultúrotthonban (JNA 26.).
Érdeklődni Barta Júliánál a 024/738-003-as telefonszámon lehet hét-
köznapokon 19-21 óráig. Jelentkezési cím: Barta Júlia, Lenin u. 29. 24323
Bácsfeketehegy, vagy a bartatenyi@neobee.net ill. lodibeka@eunet.yu email
címen. Jelentkezési határidő: november 1-je.
 63

Klára Gordán Siflis: Communication Fundamental Ideas (p. 28)

Communication, as a human need for expression and learning, stems from the
social nature of humanity. It has a long history and today it is getting more and more
theoretically founded and intensely practiced. There are numerous branches of com-
munication depending on the focus of attention. As the article is the edited version
of a lecture given to teachers at the 10th Summer Academy, it points out features of
successful communication, draws attention to metacommunication, the importance
of self-knowledge etc.

A Report About the 10th Summer Academy in Szabadka (p. 33)

The traditional refresher course for teachers organised by the Teacher Association
of North-Bačka took place in Subotica for the tenth time this year. Jus as before
the work was organized in several smaller workgroups around topics such as the
Hungarian language and literature, mathematics, teaching in lower elementary
school classes, computer science, history, natural sciences, etc. The enthusiastic re-
ports of participants from different workgroups carry the positivity, effectiveness of
the course and the general wish to come back next year as well.

Éva Eszrényi Csíkos: About the Recently Founded Association of Hungarian-

Language Schools in the Carpathian Basin (p. 45)
The recently founded Association supports the affiliation of schools from Hungary,
Serbia, Romania, Croatia, Slovenia, Ukraine and Slovakia. School partnership is an
opportunity for cooperation, experience exchange, mutual help, and it brings people,
teachers, students, parents closer to one another. The Association invites both schools
with existing affiliates and those without to join.

Koczó Ferenc mgr: My Encounters with Béla Ribár (p. 47)

Béla Ribár was one of the most eminent figures in both scientific research in phys-
ics and public life in Vojvodina. He was a member of both the Hungarian and Serbian
Scientific Academy, one of the founders and a longtime president of the Scientific
Association of Vojvodina Hungarians. The author remembers him as a professional
of great knowledge, a helping and unselfish teacher, consultant, a person of action
and inspiration.

Ágota Pap: Zoltán Dr. Sági: Inner Storms (p. 52)

Dr. Sági, a psychiatrist, psychotherapist and psychoanalyst is a well-known figure
not only in professional but public circles, too. He has enriched the Hungarian lan-
guage specialist literature in psychology in Vojvodina with numerous publications.
Inner Storms is his new book that deals with psychological phenomena such as ha-
tred, aggression, ability to love, envy, loneliness, mourn, etc. in an easily comprehen-
sible way, which makes this publication an engaging reading for the laymen, too.
64

Az Új Kép Zora Ćujić: A Story about a Book (p. 55)

megjelenését a 2006. Charles Merrill was the founder of the Commonwealth School, a small independ-
évben támogatja: ent high school in Boston. One of his books, The Walled Garden (originally pub-
lished in 1981) has recently been translated to Serbian and Hungarian. The target
group of readers are all the participants in the educational process, teachers, stu-
dents, headmasters, parents, politicians, etc. The author emphasises the importance
of the school as an institution impregnated with democratic ideas and practice, as
children learn best from what they experience.

SZÁMUNK SZERZŐI
A X. Nyári Akadémia résztvevői Tudományegyetem, Matematika és
TARTOMÁNYI Csíkos Eszrényi Éva, magyar nyelv és Informatika Kar, Kolozsvár
OKTATÁSI ÉS irodalom tanár, Bácskertes Papp Ágota, pszichológus, Szabadka
MŰVELŐDÉSI Ćujić Zora, szerb nyelv és irodalom tanár, Siflis Gordán Klára, televíziós szerkesz-
TITKÁRSÁG Szabadka tő, rendező, Szabadka
és a Koczó Ferenc magiszter, nyugalmazott Szőke Anna, óvodapedagógus és nép-
VAJDASÁGI főiskolai tanár, Szabadka rajzkutató, Kishegyes
PEDAGÓGIAI Prof. dr. Kolumbán József, Babes-Bolyai
INTÉZET

SZÜLŐFÖLD ALAP

Illyés Közalapítvány

CIP-Katalogizacija u publikaciji
Biblioteka Matice Srpske, Novi Sad

37 (05)

Új Kép : pedagógusok és szülők folyóirata / felelős szerkesztő Soós Edit.

– 1. évf., 1.sz. (1997) – . – Szabadka : Vajdasági Módszertani Központ, 1997-.
– Ilustr. ; 23 cm

Deset puta godišnje. – Rezimei na srpskom jeziku.

ISSN 1450-5010