Aikido Konyv

Aikidó kiskönyv
Sándor Zsolt
2004. október 4.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés 11
2. Találkozásom az Aikidóval 12
2.1. Az első alkalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
3. Az AIKIDO 13
3.1. Mi az Aikidó? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
3.2. Az Ai-ki-dó kanjik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13
DÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
AI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
KI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
AIKI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
4. Budoka - Mit jelent budokának lenni? 16

4.1. Ki a budoka? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
5. Útmutató új tanulóknak 18
5.1. Öltözködés, etikett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
5.2. Az edzés menete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
A ceremónia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18
A bemelegítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Gyakorlat bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Az edzés vége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
6. Etikett: viselkedés a dojoban 21

6.1. Az etikett szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
6.2. Mi a dojo? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21
6.3. Kamiza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
6.4. Általános viselkedési formák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
6.5. Az edzés kezdete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
6.6. A leborulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22
6.7. A fegyveres etikett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
6.8. A szabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
6.9. Kapcsolatok az Aikidóban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
6.10. Uke-tori kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
6.11. Sempai-kohai kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
6.12. Sensei-tanítványok kapcsolat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25
1
TARTALOMJEGYZÉK
7. Az Aikidó gyakorlása 26
7.1. A tori és az uke, mint egység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
7.2. Az uke feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
7.3. A tori feladata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
7.4. A céllal történő edzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
7.5. A szeretet művészete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
8. Ruházat és eszközök 29
8.1. Edzőruha (keikogi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
8.2. A felsőrész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
A nadrág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
8.3. Az öv (obi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
8.4. Nadrágszoknya (hakama) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
8.5. Papucs (zori) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
8.6. Törölköző (tenugui) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
8.7. Fa kés (tanto) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
8.8. Fa kard (boken) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
8.9. Bot (jo) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
8.10. Védőfelszerelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
9. Gondolatok az Aikidó oktatásról 32

9.1. A tanulás sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
9.2. Az érzés átadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
10. A tudat 36
10.1. A támadó irányításának szintjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
11. A félelem 39
11.1. Mi a félelem? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
11.2. A probléma oka az ego és a félelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39
12. Ronnie Gamble cikke a félelemről 43

12.1. A hüllő agy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
A Triune elmélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
Agy és viselkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
12.2. Hogyan kezeljük a hüllőket . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
12.3. Az érzelmi hullámvasút . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
Stressz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Félelem - a pszichológiai magyarázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
Félelem - a négy elem kombinációja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
13. Az energiamodell, és annak használata az Aikidóban 55

13.1. Mi a modell? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
13.2. Az energiamodell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
13.3. A kérdések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
13.4. A válaszok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
Mi az energia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
2
TARTALOMJEGYZÉK
A hétköznapok során hol találkozunk az energiával? . . . . . . . . . . . . . 56

Miért jó, ha van energiánk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Hogyan áramlik a testben az energia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Honnan lehet energiát gyűjteni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
Az energiaközpont . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Hogyan és mire lehet ezt az energiát felhasználni? . . . . . . . . . . . . . . . 58
Milyen törvények érvényesülnek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
Betegségek kialalkulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
14. Jelképek az aikidóban 59

14.1. A négyzet, kör, háromszög . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
14.2. A tükör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
14.3. Vízszerűség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
14.4. A fenyő története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
15. A természet és a harcművészetek kapcsolata 62

15.1. A természeti jelenségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
15.2. Az állatok viselkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
16. Az öt állat elmélete 64

16.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
16.2. Első fejezet: az állatok sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
A Sárkány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
A Tigris . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
A Daru . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
A Kígyó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
A Leopárd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
16.3. Összefoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
16.4. Második fejezet: Az Elemek sorrendje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
A Tűz létrehozza a Földet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
A Föld létrehozza a Fémet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
A Fém létrehozza a Vizet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
A Víz létrehozza a Fát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
A Fa létrehozza a Tüzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
16.5. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
16.6. Befejezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
17. A térdelő ülés (seiza), és a meditáció (muksó) 71

17.1. A meditáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
17.2. Mire jó a seiza gyakorlása a mai világban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
17.3. Van ennek valami köze a Zen gyakorlatokhoz? . . . . . . . . . . . . . . . . 72
18. Suwari-waza 73
19. Alapelvek az Aikidó gyakorlása során 79

19.1. Melyek az alapelvek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
Ma is tanulok valamit... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
A lélegzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
A lazítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
3
TARTALOMJEGYZÉK
A kopogás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
A süllyesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
A kilépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Kapcsolat felvétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Egyensúlyvesztésbe hozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Kiterjesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
A támadó vezetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Központba tartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
Megfelelő mozgás-megfelelő sebességgel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
A háromszögpontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Belépés a dobásba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Karok és test együtt mozgása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
A súlypont áthelyezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
A csukló fordítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
A nagy (dai) mozgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
Furi kaburi, kiri-oroshi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
A hátsó kéz dolgozik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
Kamae-váltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
A megfelelő távolság (ma-ai) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
A tekintet, avagy hova nézzünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
A tér legjobb kitöltése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83
A megfelelő irányítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
Védekezés támadó szemlélettel (pro-aktív) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
20. Az érintés használata az aikidóban 85

20.1. 1. kisérlet: Óvatos érintés (aware touch) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
20.2. 2. kisérlet: Az érzelmi állapot fizikai hatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
20.3. 3. kisérlet: Teljes érintés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
20.4. 4. kisérlet: Kiterjeszett gondolatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
20.5. 5. kisérlet: Az alkalmazás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
20.6. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 89
21. Távolságok az Aikidóban 90

21.1. A pusztakezes távolságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
21.2. A fegyveres távolságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
21.3. A távolságok váltása, kihasználása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
22. Állás, kéztartás 91

22.1. A három gyakorlási helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
22.2. Állások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
A shizen-tai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91
A kamae . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
Tegatana - a kardkéz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
A kokyu kéztartás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93
23. A szabad mozgás 94
4
TARTALOMJEGYZÉK
24. A központ és a mozgások kapcsolata 95

24.1. A támadás vonala . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
24.2. A lépések, elmozdulások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
Irimi lépés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
Tenkai fordulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
Tenkan fordulás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
25. Bemelegítés 97
25.1. A bemelegítés célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
25.2. Légző gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
A gyakorlatok célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
A levegővétel módja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
Nyújtózkodó gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
Nyújtózkodó-kézkeresztező . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
25.3. Átmozgató gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Ugrálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Fejkörzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Karhajlítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Karkörzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Csukló körzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99
Derék körzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Törzs körzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Hajlás előre-hátra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Testfordítás balra-jobbra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Testfordítás hátra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Hát kiropogtatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Térd rugózás egyik lábról a másikra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Térd körzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Boka körzés, bemelegítés ülve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Gurulás rávezetés, vissza ülésbe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Gurulás rávezetés, féltérd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
Gurulás rávezetés, állás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 100
25.4. Nyújtó gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Láb nyújtás 1 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Láb nyújtás 2 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Láb nyújtás 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
A derék nyújtása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
25.5. Az Aikidó technikákra épülő nyújtás-melegítés . . . . . . . . . . . . . . . . 101
A gyakorlatok leirása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Kotegaeshi nyújtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Nikkyo nyújtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Sankyo nyújtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
Yonkyo nyújtás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
25.6. Erőfejlesztő gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
Erőfejlesztő gyakorlatok leirása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
Eszköz nélküli gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
5
TARTALOMJEGYZÉK
25.7. Eszközös gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

Marokerősítő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
Medicinlabdás gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
25.8. Érzékenység fejlesztő gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
Tapadó gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
Kiterjesztés fejlesztő gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
25.9. Rávezető gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
A gyakorlatok leirása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
Kontra technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
26. Gurulások és esések 104

26.1. Gurulások fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
Előre gurulás (mae-ukemi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
Hátra gurulás (ushiro-ukemi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
Oldalra gurulás (yoko-ukemi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
26.2. Gurulás rávezető gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Csoportos előregurulás gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Hátragurulás gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
26.3. Esések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
Esés rávezető gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
27. Támadások az Aikidóban 107

27.1. Fogások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Ai-hanmi katate dori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
A gyakorlat értelme . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107
Gyaku-hanmi katate dori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Kata-dori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Hiji-dori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Eri-dori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Ryote-dori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Katate-ryote-dori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Ushiro-dori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Ushiro-Kakae-dori, Ushiro-Haga-jime . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 108
Muna-dori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
27.2. Ütések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
Tsuki . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109
Uchi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
27.3. Rugások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Mae-geri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Mae-geri-keage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Mae-geri-keakomi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Yoko-geri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
Mawashi-geri . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 110
6
TARTALOMJEGYZÉK
28. Technikák - általános leirás 111

28.1. A vizualizáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
28.2. Alaptechnikák - Osae Waza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 111
Ikkyo osae (ude osae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Nikkyo (kote mawashi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Sankyo (kote hineri) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Yonkyo (tekubi osae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Gokkyo (ude no bashi) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
28.3. Dobás és feszítés technikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Hijikime-osae (udekime osae) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 112
Kokyu nage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Shiho nage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Udekime nage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Kote gaeshi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Irimi nage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Uchi kaiten nage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Soto kaiten nage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Tenchi nage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Koshi nage . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Aiki otoshi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Sumi otoshi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Kiri otoshi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
Juji garami . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113
29. Fegyveres edzés 114

29.1. A gyakorlatok fajtái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
29.2. A fegyveres edzés célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
29.3. Igazi vagy sem? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
29.4. Fegyver használata az aikidóban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115
29.5. A fegyverek fogása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
A tantó fogása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
A bóken fogása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
A jó fogása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
A nyitás jelentősége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
29.6. Alapgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Alapgyakorlatok tantóval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Alapgyakorlatok bokennel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
Alapgyakorlatok jóval . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 116
29.7. Páros gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Tantós párosgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Bókenes párosgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
Összetapadás gyakorlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
29.8. Jo-s párosgyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
29.9. Formagyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
21 lépéses jo formagyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
29.10.Pusztakéz fegyver ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118
29.11.Gyakori félreértések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119
A fegyver a vége jodan kamae esetén merre nézzen ? . . . . . . . . . . . . . 119
7
TARTALOMJEGYZÉK
Vágást honnan indítsunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119

Bele kell süllyeszteni a vágásba ? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119
Yokomen vágás célja hol van? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119
Láb mozgása-test mozgása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120
30. Vizsgák 121

30.1. Fokozatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
30.2. Miért fontos a vizsgázás? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
30.3. 5. kyu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
30.4. 4. kyu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
30.5. 3. kyu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
30.6. 2. kyu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
30.7. 1. kyu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
30.8. 1. dan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
30.9. 2. dan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
30.10.3. dan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
30.11.4. dan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
31. Gyakorlási módok az aikidóban 123

31.1. Edzésmódszerek és alkalmazásuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 123
Statikus gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Go-tai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Ju-tai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Aiki-tai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Nini-tori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Ju-waza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
Henka-waza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Kaeshi-waza . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Randori . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Slow motion . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Partner segítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
Edzés a szabadban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 125
32. Mennyiség vagy minőség? 126

32.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
33. A Stratégia 128

33.1. Mi a Stratégia? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
34. Atemi waza 129

34.1. Az atemi szó jelentése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
34.2. Az atemi pontok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
35. Sérülések az Aikidóban 133

35.1. Sérülések okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
Rossz edzéskörülmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
Figyelem hiánya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
Fáradtságból adódóan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
Felesleges versengés, nem megfelelő kontrák . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
8
TARTALOMJEGYZÉK
Képzetlenség, képességek nem megfelelő felmérése . . . . . . . . . . . . . . 134

Véletlen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
35.2. Tipikus sérülések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
Boka, lábfej sérülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
Térd sérülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
Kéz, karizületek rándulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
Arc sérülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
Ficamok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
Törések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
36. Doka - az út versei 137

36.1. Okui - The Secrets . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 137
Masakatsu Agatsu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
Izu and Mizu . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
"The Way of the Mountain Echo" . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
The pine, bamboo and plum (sho, chiku, bai) . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
37. Bemutatózás 148

37.1. Miért csinálunk bemutatókat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
37.2. A jó bemutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
37.3. Amit kerülni kellene . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
37.4. Egyebek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 149
38. Harcművészet - Önvédelem 150

38.1. Harcművészet-küzdősport-önvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
38.2. Az önvédelemről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
38.3. Hogyan? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
38.4. Az elkerülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 152
38.5. Az irányítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153
38.6. A megzavarás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 154
39. Történet a rendkívüli macskáról 155

39.1. Történet a rendkívüli macskáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 155
40. Egy történet Tadashi Aberől 158
41. Az ökölvívás és a harcművészetek kapcsolata 160

41.1. A boksz története (a változások követése) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 161
41.2. A kezek sérülése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 162
41.3. A harcművészetek átvették az ökölvívók gyakorlatait . . . . . . . . . . . . . 163
41.4. Biztonság és a pereskedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 164
41.5. Versenyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 165
41.6. A küzdősport ütések gyengeségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 166
42. Rövid mese aikidokák számára 168
9
TARTALOMJEGYZÉK
43. A szabadküzdelem és a kickbox csapda 171

43.1. A kickboksz csapda - bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
43.2. 1. csapda: Megpróbálni nem veszíteni . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
A probléma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 171
A megoldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
43.3. 2. csapda: Gyorsabban próbálunk mozogni, mint a támadó . . . . . . . . . . 172
A probléma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 172
A megoldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173
43.4. 3. csapda: A céltalan gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
A probléma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
A megoldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 174
43.5. Konklúzió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 175
44. Egyéb hasznos képek 176

44.1. Az öv megkötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176
44.2. Hakama szabásminta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176
44.3. Hakama megkötése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 176
45. Szótár 180
10
1. fejezet
Bevezetés
Kedves Olvasó!
E zen könyv sok évi aikidózás, és egy teljes nyár eredménye. Azért készítettem el ezt a
könyvet, mert úgy éreztem, hogy ma, Magyarországon, nagyon kevés információ jelenik
meg az Aikidóval kapcsolatban. Ez egy elektronikus könyv, megpróbálom mindig frissíteni,
ahogy lesz rá időm, illetve ahogy haladok előre az Aikidó művészetében. Minden, ami ebben
a könyvben megjelenik, a saját véleményem, és a valóságnak csak egy kis része. Egyetlen
könyv sem lehet teljes, nem is akarok teljességre törekedni, ezért javaslom, hogy tanuljatok
és gyakoroljatok együtt, egymást segítve.
Nem gondoltam volna, hogy így fogok haladni ezzel a könyvvel. Arra számítottam, hogy
ha elérem a 100. oldalt, akkor már mindent leírtam, ami csak eszembe jutott. Hát, nem. Most,
hogy a 200. oldalt is túlhaladtam, kezdek rájönni, hogy a harcművészetekben milyen ren-
geteg információ halmozódott fel. Feladatomnak érzem, hogy ezeket kibányásszam, össze-
foglaljam, és a többi gyakorló elé tárjam. Remélem, hogy a könyv gondolatébresztő lesz, és
megindul az általam annyira várt fejlődés, szabad információcsere az aikidós társadalmon
belül.
Ez a dokumentum olyan mozgássorokat tartalmaz, amelyeket csak szakszerű felügyelet

mellett szabad gyakorolni! A könyv szerzője, szerzői nem vállalnak felelősséget semmilyen
sérülésért!
11
2. fejezet
Találkozásom az Aikidóval
2.1. Az első alkalom

Sosem felejtem el az első alkalmat, amikor beléptem az Aikidó dojo-ba. Egy barátom
vitt le edzésre, hogy nézzem meg, biztos tetszeni fog. Mint minden fiút, kiskoromban engem
is lenyűgöztek a harcművészeti filmek, Bruce Lee-n, és Chuck Norris-on nőttem fel, de a
harcművészetekről nem sokat tudtam. Gondoltam, ez is valami japán sport, ahol fehér ruhába
öltözött bácsik bírkóznak, meg csépelik egymást.
Ahogy beléptem a terembe, megcsapott a tatami illata. Fantasztikus volt, mint a filmek-
ben. Tényleg egy csomó fehér ruhás ember dobálta egymást, és csavargatta egymás kezét.
Azonnal megtetszett. Hamarosan a gyakorlók között találtam magam, böngésztem az interne-
tet, könyveket olvastam, hogy minél többet megtudjak erről a művészetről, a művészetekről.
A harcművészetek gyakorlása számomra egy utazás. Ahogy gyakorlunk, megismerke-

dünk saját testünk működésével, a fizikai, biomechanikai elvekkel, és lehetőséget kapunk
arra, hogy saját magunkat is jobban megismerjük. A harcművészetek, az Aikidó gyakorlása
az őszinteségen alapul. Őszintének lenni saját magunkhoz és másokhoz, mind a dojon belül,
mind azon kívül, nagyon nehéz feladat. Fontos tehát az egymással szembeni tolerancia, oda-
figyelés, hiszen a dojo egy nagy csapat. Mindenki szivét-lelkét beleadva azon dolgozik, hogy
fejlődjünk. Ehhez pedig szükség van partnerre, aki segít, csiszol, és cserébe mi is segítjük,
csiszoljuk őt. A harcművészetek legnagyobb erényét abban látom, hogy egy tükröt tesz elénk,
melyben minden jó, és rossz tulajdonságunk őszintén megjelenik. Az életben a legértékesebb
tanítások azok, melyeket első kézből tapasztalunk, a harcművészetek pedig pont ezt adják. A
harcművészetek tanítása, az Aikidó tanítása Igazság, melyet lehetőségünk van első kézből,
saját bőrünkön tapasztalni. Becsüljük meg hát ezeket az értékeket!
Az általam látott egyik legjobb harcművészeti film a Tökéletes Fegyver (Perfect Weapon)
Jeff Speakman főszereplésével. A történetben a mester azt magyarázza, hogy a Tigris1 gyors,
és erős, de nem gondolkodik. A Sárkány is erős, de a Sárkánynak mindig van választása, a
Tigrisnek soha. Ezért ha útra kel a srác, keresse a Sárkányokat. Erre megkérdezte a srác, hogy
akkor lesz ő is Sárkány? Nem, akkor leszel ember. - válaszolta a Mester.
1
Az öt állat elméletéről később olvashattok
12
3. fejezet
Az AIKIDO
3.1. Mi az Aikidó?
Az Aikidó egy távolkeleti, japán harcművészet, melyet Morihei Ueshiba alapította. Az
Aikidó, mely egy gendai budó - tehát a 20. században jött létre - több stílus szintézise: töb-
bek között jujutsu(Daito-ryu aikijitsu), kenjutsu (Shinkage ryu kenjitsu), lándzsavívás, ba-
jonettvívás, japán masszázs (Shiatsu). Filozófiai terén az Omoto-kyo és a japán vallásokból
(főleg Shinto) merített. Az Alapító (akit aikidós körökben O-Sensei-nek szoktak hívni) ezek-
ből a stílusokból, rendszerekből átvett dolgokat, és beépítette a saját harcművészetébe. Az
Aikidót gyakran a Béke Művészetének, illetve a Harmónia Művészetének is nevezik, a célja,
hogy békét teremtsen mind a gyakorlókban, mind pedig a világban, megállítva a felesleges,
értelmetlen harcokat. Ezt a magasztos célt a kemény, szakadatlan edzéssel (keiko) próbáljuk
elérni. Technikailag az Aikidó az ellenfél erejét használja fel, a támadás lendületét átvéve
földreviszi vagy megdobja az támadót. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy aikidós passzívan
várja, míg az ellenfele támad. Az Aikidó egyik legfontosabb része a megfelelő érzékenység
kifejlesztése, és a támadóval történő folyamatos kapcsolat fenntartása, ezt különböző képes-
ségfejlesztő gyakorlatokkal lehet elérni.
3.2. Az Ai-ki-dó kanjik

Japánban három írásfajtát használnak, ezek a Hiragana, Katakana, és a Kanji. Minden
Hiragana és a Katakana megfelel egy-egy szótagnak, például ai, chi, te, stb... A Kanjik egy-
egy szónak felelnek meg.
13
Az AIKIDO
Az Aikidó kanji három részből áll :
– Ai - harmónia
– Ki - energia
– DO - út
A DO szó jelenti az utat, az AI szó jelenti harmóniát, a KI pedig az energiát. Először

megvizsgáljuk az egyes szavak jelentését külön-külön, majd pedig együtt.
DÓ
Ezen szavak közül a DO (Út) szót viszonylag legegyszerűbb megmagyarázni. Ez egysze-
rűen csak annyit jelent, hogy haladunk egy úton, lépéseket teszünk egy cél felé. Ezen lépések
összessége pedig maga az út, mi pedig egy, az aiki felé mutató utat próbálunk járni. Itt azon-
ban nem szabad abba a tévedésbe esni, hogy nekünk az egyedüli utunk az aiki-dó. Nekünk,
mint emberi lényeknek megvan a saját utunk, a saját céljaink, és megvan a helyzetünk, amit
ezen célok elérésében jelenleg elfoglalunk. Ennek az útnak egy része az aiki-dó. Keleten úgy
gondolják, hogy minden út egy irányba mutat. Ez egy érdekes gondolat, érdemes elgondol-
kodni rajta.
AI
Az AI szó harmóniát jelent. A harmónia pedig feltételez egyfajta kapcsolatot. Harmóniá-
ban lenni egy másik emberrel, azt jelenti, hogy kapcsolatban vagyunk vele, érezzük minden
rezdülését.
KI
Az ázsiai kultúrában ki-nek neveznek minden energiaáramlást, legyen az mérhető (pl.
mozgási) vagy nem mérhető(űr, szeretet, vagy például az életenergia).
Jelen tudások szerint a KI-nek nevezett energia valóban létezik, de mi csak az áramlásá-
nak hatását tudjuk megfigyelni, magát az energiát nem. A hatása pedig hőérzet formájában
jelenik meg. Ez olyan, mint amikor a vezetéket melegíti a benne folyó áram. Tipikusan ilyen
az információ is: megfogni nem lehet, vagy hullám vagy anyag formában található. Tudjuk,
14
Az AIKIDO
hogy van, mégis nagyon megfoghatatlan dolog. Az energia szó a mi, nyugati szóhasznála-
tunkban is eléggé homályos. Mert mi is az energia? Fizikából azt tanultuk, hogy a testek
munkavégző képessége. Ez így igaz, ez a definíciója, de azért mondanék ehhez kapcsolódó-
an néhány érdekességet, illetve felvetnék néhány, számomra még megválaszolatlan kérdést
is: Azt mondjuk valakire hogy energikus. Tele van energiával. Miről is beszélünk ? ! Vagy,
azt ugye tudjuk, hogy az ember a hitéből hihetetlen erőket tud meríteni. Nem a vallásából,
a hitéből. Mi ez az energia, hogyan kell használni, tudunk-e másnak is adni belőle ? (Rei-ki,
chi-kung) Lehet-e irányítani?
Van egy könyv, a címe a Mennyei Prófécia. Ebben a könyvben egy energia-modellről ír
az író, melyben röviden összefogalva arról van szó, hogy az emberek az energiáért harcolnak,
amit egymástól szereznek. Különböző magatartásformákat követnek, melyek nem öncéluak,
a cél a többi ember energiájának elszívása, ezáltal saját magukat magasabb energiaszintre
tudják juttatni. Több felismerésen keresztül eljut a könyv főszereplője ahhoz a szinthez, hogy
tudatosan figyeli ezen reakcióit, és inkább a természetből vesz energiát. Szerintem az Aiki-
dó is egy hasonló energiaszerzési forma, ahol a csoport együtt dolgozik, és együtt emeljük az
energia szintünket. Pontosabban, lehet, hogy csak az energia rezgésszintjét emeljük. Ez a rész
is további tanulmányozásra szorul, lehet-e az ember energiaszintjét emelni, vagy rezgésszin-
tet, igazából mi a rezgésszint? Amikor úgy megy ki az ember az edzésről, hogy feltöltődött,
akkor erről van szó. Minden egyes művészet gyakorlása egyben energiaszerzési mód, amit
nem egymástól elvéve, hanem egymást magasabb szintre emelve érhetünk el. Ugyanígy a
hitből is lehet energiát szerezni. Hogy ennek Istenhez mennyi köze van, az is egy jó kérdés !
AIKI
Eljutottunk oda, hogy AIKI. Az AIKI a partner energiájával való harmonikus kapcsolat
létrehozást jelenti, és ezt próbáljuk elérni, ezt az utat próbáljuk gyakorolni, hogy ez a képes-
ségünk - az érzékelésünk és kontrollunk - minél jobb legyen. A másik támadásával, szellemi
nyomásával, röviden, energiájával való kapcsolat felvétele, és ennek az irányításának a célja
a másik felett aratott győzelem útja volt régen. Ez az aiki-jitsu. Érezni az ellenség minden
rezdülését, és a megfelelő időben lecsapni rá, összetörni és megölni.
Ueshiba sensei ezt a módszert fejlesztette tovább, mely használatával nem szükséges
összetörni a támadót, lehetőség van arra is, hogy földrevigyük, vagy sérülés nélkül meg-
dobjuk, rádöbbentve ezzel a tettei értelmetlenségére.
15
4. fejezet
Budoka - Mit jelent budokának lenni ?
Ez a fejezet azzal foglalkozik, hogy ki a budoka, és mit is jelent budokának lenni?
4.1. Ki a budoka?
A budoka egy olyan személy, aki japán harcművészetet gyakorol. Nem számít, hogy Ai-
kidót, karate-dót, kendót, judót, iaidót gyakorlunk, a lényeg a megfelelő hozzáállás. Ha vakon
követjük a tanítónkat, akkor nem fogunk igazán fejlődni. Egy budoka feladata nem csak az,
hogy lejárjon edzéskre, és ellesse az önvédelmi technikákat, hanem az is, hogy megértse a
tanítást, amit edzésen kap, bővítse a tudását, minden lehetséges forrásból. A budó gyakorlá-
sa nem azonos a technikák gyakorlásával, az csak egy kis része a művészeteknek. A budó
gyakorlásához hozzá tartozik a történelem megismerése, de nem holmi könyvtári történész
hozzáállással,hanem abból a célból, hogy jobban megértsük, mit is próbáltak a régi taní-
tók átadni a tanítványaiknak. Ismeritek a mondást: Nem a mestert kell követni, hanem amit
ő követ. Milyen igaz. A történelmet, a régi történeteket olvasva könnyen belemerülünk az
érdekességekbe, a mesékbe, de nem ez a cél. A cél az, hogy felismerjük azokat a módszere-
ket, elgondolásokat, röviden: a stratégiát, amit megpróbáltak átadni. Egy harcművészet nem
attól lesz élő, hogy ugyanazokat a technikákat gyakoroljuk, amiket annó nekünk mutattak.
A harcművészetek gyakorlása állandó útkeresés, betartva az alapelveket. Ne ragadjunk le
egy alacsonyabb, csak a technikával foglalkozó szinten, hiszen annyi irányba el lehet menni,
annyiféle dolgot ki lehet próbálni. Érdemes tanulni más harcművészetekből, filozófiai rend-
szerekből is, ezeket nyugodtan be is építhetjük a mindennapi edzéseink közé.
A „tiszta” Aikidó gyakorlása csupán egy kelet európai mítosz ! Nem létezik tiszta Aikidó !
Nincs is értelme ennek. Ha azt mondanánk, hogy tiszta Aikidó, az a halott Aikidó lenne ! Az
élő Aikidó, vagy akár egy élő vallás nem statikus, hanem dinamikus. Folyamatosan változik,
alakul, fejlődik, ahogy egyre több dolgot megértünk, megfigyelünk, tapasztalunk. Ezt azon-
ban nem lehet máshogy elérni, mint a szakadatlan gyakorlással és odafigyeléssel. Az igazi,
élő Aikidó a bátorságból, az újításból ered. Abból, hogy kipróbálunk másfajta edzésmódsze-
reket. Megfigyeljük mások megoldásait, ezek alapelveit átvesszük, és beépítjük. Ezzel nem
fog elveszni az Aikidó, csak gazdagodik. Persze, kérdezhetnénk, hogy ez régen miért nem
volt ennyire látványos. Több száz évvel ezelőtt az információ nagyon nehezen terjedt az em-
berek között, be voltak zárva a saját országukba, így a módszereket nehezen cserélték egymás
között, ráadásul nem is akarták megmutatni a technikáikat, nehogy mások ellopják. Ez vala-
hol érthető is, hiszen ha már kitaláltunk néhány piszkos trükköt, és mások ezt megfigyelik,
16
Budoka - Mit jelent budokának lenni?
akkor könnyen csinálnak rá valamilyen ellentechnikát.
A jujitsu és a judó az 1900-as években bekerült Amerikába illetve Európába. Itt fejlődés-
nek indult, átalakult, keveredett az akkori ökölvívással, a szabadfogású bírkózással, a savate-
val. Ezek a mesterek folyamatosan tanultak egymástól, csiszolták a tudásukat, cikkeket írtak.
A stílusuk élő volt. Sajnos a legtöbb ilyen rendszer nem tudott elterjedni, és a kitalálójukkal
együtt elhalt, viszont újjá lehetett éleszteni, hiszen volt írásos anyag, amiből építkezni lehe-
tett.
TODO: ide egy kép kerül
Ha megvizsgáljuk, az Aikidó is rengeteg gyökérből merített: daito-ryu aiki-jitsu, katori-

shinto ryu, jujutsu, shinkage ryu, a kínai chi-kung rendszerekből, a yojitsuból, a shinkage
ryuból, és sok más rendszerből. Végig megtartva az alapelveket, hogy az Aikidó több tá-
madó elleni védekezési mód, akik fegyvert is hordhatnak maguknál, nem puszta erővel, ha-
nem magas szintű érzékelés, időzítési képességgel dolgozik, lehetőséget biztosítva arra, hogy
ne kelljen megölni, vagy súlyosan megsebesíteni a támadót. Persze nem lehet technikákat
egy-az-egyben átvenni más rendszerekből, előbb a saját képünkre, a saját rendszerünkbe kell
formálni. Utána egy páros lábfelszedés is lehet aikidós technika, megfelelően előadva.
17
5. fejezet
Útmutató új tanulóknak
Amikor új tanulóként bekerül valaki egy Aikidó dojoba, akkor nem tudja, hogyan zajlik
egy edzés, miket kell mondani, mit-miért kell tenni! Ebben a fejezetben erről lesz szó.
5.1. Öltözködés, etikett

Edzésen nem viselünk zoknit, sem cipőt.(kivétel egészségügyi okok) A teljesen kezdők-
nek megfelel a melegítőnadrágot és a fehér póló, de pár hónap múlva, ha már elhatároztad,
hogy járni fogsz, érdemes egy git (edzőruhát) venni. A judos git tudnám ajánlani, mert a
karatésnak a felső része nem valami erős, és hamar el fog szakadni. Nem érdemes elsőre drá-
ga ruhát venni. Ékszereket, fülbevalót, karkötőt, egyéb díszitőelemeket kéretik az öltözőben
hagyni, mert ha edzés közben valaki véletlenül beleakad, akkor komoly sérüléseket okozhat.
Körmöt tessék levágni a lábról és a kézről. (Lányoknál is ellenjavallt a hosszú köröm, pláne
a műköröm) Hosszú hajat összefogni. Fiúk általában nem húznak a gi felső alá pólót, a lá-
nyoknál viszont mondhatni kötelező. (Persze ha nem zavar:) ) Szemüveg viselése ellenjavalt,
helyette vagy kontaklencse, vagy akár nyugodtan le is lehet venni, nem árt, ha javul az em-
bernek a térlátása. (Én -6, -6 és nem hordok szemüveget edzésen) Érdemes térdgumit, illetve
bokagumit, csuklógumit használni, ha valakinek problémás a lába vagy a keze. Ha fáj a ke-
zünk, akkor valahogy próbáljuk jelezni, hogy az sérült, pl. egy csuklógumival, hogy láthassa
az edzőpartner.
Nem árt papucsot vinni edzésre, hogy az öltözőből kifele és befele menet ne mezitláb
kelljen menni.
5.2. Az edzés menete

A ceremónia
Amikor belépsz az edzőterembe (dojoba), meg kell hajolni. Meghajolni úgy kell, hogy
derékból egy kicsit előredőlsz, majd vissza. Nem kell kimérten, csak természetesen. Aztán
bemész az öltözőbe, átveszed az utcai ruhádat az edzőruhára. Ha fellépsz a szőnyegre, meg-
hajlás, ha lelépsz róla, meghajlás. Ha elkezdődik az edzés, akkor sorba állunk. Legelől a
legmagasabb fokozatú, a sor végén a teljesen kezdők. A sorrend : hakamások, fehér gi-sek,
tréningruhások. Csak hogy jól nézzen ki:) Leülünk térdelő ülésbe (seiza, ezt mondja is). Utá-
na azt mondja, hogy mokuso (mukkszó). Ez azt jelenti, hogy meditáció. Becsukjuk a szemün-
ket, a két kezünket összerakjuk magunk előtt, és kihúzzuk magunkat. A meditációról majd
18
később. Ezután azt mondja, hogy "mukkszó jame", tehát vége a meditációnak. Megfordul az
alapító képe felé, kétszer tapsol, ezután meghajlás következik, amivel kifejezzük az alapí-
tó iránti hálánkat, hogy létrehozta ezt a művészetet, majd egymás felé meghajlunk, kétszer.
Taps helytől és edzésvezetőtől függően elmaradhat. Van, amikor az edzésvezető mondja is,
hogy mit kell csinálni : O-Sensei ni rei: O-Senseinek köszönés , Otaga ni rei: edzőtársaknak
köszönés, sensei/sempai ni rei : mesternek, edzésvezetőnek köszönés. Ha egy dojo lát vendé-
gül egy mestert, akkor előbb a dojo vezetője és a vendég üdvözlik egymást meghajlással, és
csak utána üdvözlik a gyakorlók a mestert. Ha több instruktor tart tábort, akkor a rangidős
mester foglal helyet a gyakorlókkal szemben, és a másik mester a sor elejéhez ül oldalt, és a
tisztelgés után előbb egymást köszöntik meghajlással és csak utána üdvözlik a gyakorlók a
mestereket. Aztán felállás, majd a bemelegítés következik.
A bemelegítés
Gyakorlat bemutatása
A bemelegítés után gurulás, esés, és egyéb gyakorlatok, majd a technikák bemutatása.
Technikák bemutatása közben ülhetsz térdelő ülésben (seiza), vagy törökülésben. Ne támasz-
kodj az edzőterem falának, ne nyújtsd ki a lábad a bemutató tér felé, nehogy véletlenül rá-
dessenek. A technikák gyakorlásánál párokba álltok, meghajoltok egy más felé, majd meg-
csináljátok a technikát mindkét oldalra (bal illetve jobb oldalra), 4-szer. Ezután cseréltek.
Kezdőként próbálj mindent lemásolni, és LASSAN gyakorolni, nehogy megsérülj. Ke-

rüld a hírtelen mozdulatokat. Edzés közben ne beszélgess, ne zavard a többi gyakorlót, ha
megsérülsz, azonnal jelezd az edzésvezetőnek. Ha elfáradtál, és leülsz, akkor ezt úgy tedd,
hogy nehogy véletlenül rádessenek, tehát ne a terem közepén. A földről kelj fel minél gyor-
sabban. Együtt kell dolgozni a partnerrel, nem szabad "betartani" neki, csak akkor, ha ez
volt a feladat. A legfontosabb dolog, hogy ha fáj, akkor kopogj. A kopogás azt jelenti, hogy
valamely szabad végtagoddal többször jól hallhatóan ráütsz a testedre, vagy a földre, ezzel
jelezve, hogy a partner hagyja abba a feszítést. Ha a partnered kopog, akkor azonnal engedd
el. Ne feledd, ezek a szabályok azért vannak, hogy elkerüljük a felesleges sérüléseket!
Ha az edzésvezető leállítja a gyakorlást, az aikidokák megköszönik a párjuknak a gya-

korlást (meghajlással, illetve arigato gozaimasu szavakkal) és gyorsan elhelyezkednek a sző-
nyegen seizában (ha sokáig tart a bemutató, lehet törökülésben is ülni) úgy, hogy elegendő
hely maradjon a technika bemutatására. A hátsó sorokból lehet féltérden, vagy állva is fi-
gyelni a bemutatást. Az edzésvezetőnek nem szabad hátat fordítani, mert lehet, hogy éppen
veled akarja bemutatni a gyakorlatot. Ha az edzésvezető hosszasan magyaráz, akkor az uké-
nak ezalatt féltérden kell várakoznia. Az MKDE dojoiban (és a többi Kobayashi Dojoban is)
a bemutatás végén az uke is megcsinálja párszor a gyakorlatot az edzésvezetőn (az MKDE-n
kívül is előfordul néhány helyen).
Ha gyakorlás közben az edzésvezető külön megmutat valamit valakinek, akkor az illető-

nek szintén seizában kell végignézni a bemutatást. Ezt mások is megnézhetik, szintén seizá-
ban.
19
Az edzés vége
Az edzés végén rövid levezető gyakorlatok (légzőgyakorlatok és/vagy sótörés (ez a kihú-
zás? !), suwari waza kokyuho) után újból sorba leülnek az aikidokák, rövid meditáció után
előbb a kamiza, majd pedig egymás felé meghajolva búcsúznak az aikidokák és az edzésve-
zető (több oktató esetén szintén előbb egymástól búcsúznak az edzésvezetők). Néhány helyen
a gyakorlók még megvárják amíg az edzésvezető lemegy a szőnyegről, és csak utána állnak
fel ők is (Suga Sensei szerint ez fura szokás, mert lemegyek, aztán visszajövök összehajtani a
hakamát...), vagy feláll mindenki, és állva újból meghajlanak az aikidokák és az edzésvezető
egymás felé. Hazánkban több dojoban miután az edzésvezető feláll, lemegy a szőnyegről,
és meghajol a szőnyeg szélén, a szőnyegen maradt rangidős aikidoka hangos rei kiáltással
jelez, ekkor az aikidokák újból meghajlanak (ez nem szokás a Hombu Dojoban, de pl. Fran-
ciaországban sem). Néhány dojoban az edzés után az aikidokák végigjárják azokat, akikkel
az edzés folyamán gyakoroltak, és meghajlás kíséretében újra megköszönik a közös munkát
egymásnak.
20
6. fejezet
Etikett: viselkedés a dojoban
6.1. Az etikett szerepe

Az etikett, tehát a megfelelő viselkedési formák összessége, fontos része mindennapi éle-
tünknek. A különböző kultúrákban más-és-más viselkedési formát tartottak kívánatosnak,
gondoljunk csak arra, hogy a hagyományos japán etikettben nem fognak kezet, hanem meg-
hajolnak egymás felé. Vagy gondolt-e már valaki arra, hogy miért kell a mester bal oldalán
menni? A válasz egyszerű: mivel a legtöbben jobbkezesek, ezért ha támadás ér minket, akkor
a mellettünk lévőnek szabad a jobb oldala, tud védekezni, ki tudja húzni a kardját, míg mi
játsszuk a pajzs szerepét.
Habár ezek az írott és íratlan szabályok elég jelentős változásokon estek át, mégis, a tra-
dicionális budóban alapvető fontosságú a megfelelő viselkedés betartása. Nem azért, mert
máshol is így csinálják, hanem a megfelelő viselkedési rend biztosítja a sérülésmentes gya-
korlást, és fejleszti a többiekre való figyelés képességét.
6.2. Mi a dojo?
Japánul az edzőterem - dojo. Itt mindjárt felvetődik a kérdés, hogy a dojo az a hely, ahol
edzünk, vagy pedig egy olyan hely, ahol csak budo edzések folynak. Magyarra fordítva a
kérdést: a tornaterem dojo? A válasz: igen is, meg nem is. Szűkebb értelembe véve a válasz
nem, abban az értelemben, hogy a tornaterem nem egy klasszikus dojo, tehát nincs tatami
fixen lerakva, nincs kamiza(oltár), nem csak budo edzés folyik ott.
Tágabb értelemben viszont bármely helyet, ahol edzünk, tekinthetjük dojonak, akár a ter-
mészetet is. Ez hasonló, mint ha megpróbálnánk meghatározni, hogy mi egy templom? A
templom egy olyan hely, ahol vallásos tevékenység folyik. Ha azonban mondjuk renoválják
a templomot, akkor a hívek összegyűlnek a tornateremben, és az egyházi vezető ott vezeti
le a szertartást. Templomban van a hívő? Igen, hiszen a vallási tevékenység ott valósul meg,
viszont a templom-e a tornaterem kérdésre a válasz nyílvánvalóan nem.
Visszatérve a dojora: nyugodtan mondjuk azt, hogy a dojoban vagyunk, akkor is, ha tor-
nateremben edzünk.
21
6.3. Kamiza
A kamiza az a hely, ahol O-Sensei képét, vagy az Aikidó kalligráfiát elhelyezzük.
6.4. Általános viselkedési formák

Ha egy budoka belép a dojo-ba, akkor meghajol, ha fellép a tatamira, akkor is, ha kimegy,
ugyancsak. Az edzést elhagyni csak azután szabad, ha előtte szólsz az edzésvezetőnek. Erre
azért van szükség, hogy tudja, hogy nincs-e esetleg valami bajod, nem kell-e esetleg kórházba
vinni, ha történt valami. Ha valami baleset történik, akkor fontos, hogy ne álljuk körül a szen-
vedő félt, mert nem fog rendesen levegőt kapni. Azonnal jelezni kell az edzésvezetőnek, ha
valaki megsérül, ő majd intézkedik a további teendőkről. Ha elkezdtek egy gyakorlatot, akkor
meghajlás egymás felé, ha vége, akkor is. Gyakorlat közben, amikor támadó-védő szerepet
cseréltek, akkor nem kell feltétlen hajlongani, bár több helyen is ez a megszokott. Itt két cso-
portba lehet osztani a véleményeket, az egyik az, hogy egy keretben foglaljuk a gyakorlást,
a másik vélemény pedig az, hogy ezzel igazából csak feleslegesen megy az idő, már köszön-
tünk egymásnak, amikor párt választottunk. Igazából nincsenek nagyon szigorú szabályok,
annyit kell csak betartani, hogy ha valamit kérdezni szeretnél valamely haladótól vagy az
edzésvezetőtől, akkor odamész, meghajolsz, és aztán megkérdezed.
Ha valamit bemutat a mester, akkor féltérdre ereszkedünk, vagy leülünk seizába. Ezzel
védjük is magunkat, mert a fejmagasságban szálló kardok és botok nem fognak eltalálni.
6.5. Az edzés kezdete

Amikor elkezdődik az edzés, akkor meghajolunk O-Sensei képe előtt. Nagyon fontos,
hogy ennek semmi köze nincs a vallási leboruláshoz, egy háromszöget képezünk a kezünk-
kel, és meghajlunk, de nem a képnek, hanem így köszönjük meg, hogy ez a gyönyörű mű-
vészet létrejött, és ezzel fejezzük ki a hálánkat. Téves tehát az az elképzelés, amikor valaki
azt mondja, hogy neki vallási okokból nem szabad leborulni egy kép előtt. Mert ha belegon-
dolunk, arról volt ott is szó, hogy egy szobrot vagy képet imádtak, ami, lássuk be, teljesen
értelmetlen, és haszontalan dolog. Itt nem leborulunk, hanem meghajlunk, és nem imádjuk a
képet. Persze, szoktunk viccelni azzal, hogy O-Sensei-nek nem ülünk háttal, meg "vigyázza-
tok szegény öregre", meg hasonlók, de ezt nem kell komolyan venni.
6.6. A leborulás
A leborulás egy más dolog. Amikor leborulunk egy templomban, egy mecsetben, vagy
otthon, akkor elfogadjuk, hogy mi Isten egy apró része vagyunk. Elfogadjuk, elismerjük ha-
landóságunkat, jelentéktelenségünket, megtisztítja a lelkünket. Ha nem őszinte a leborulás,
akkor viszont semmi értelme sincs. A leborulásnak szívből kell jönnie.
22
6.7. A fegyveres etikett

A fegyverek használatának, a fegyverek biztonságos kezelésének is megvannak a maga
szabályai. Ezek is azért alakultak ki, hogy védjék az edzőtársakat, és a gyakorlót a sérülések-
től. Fontos, hogy úgy kezeld a fegyvereket, mintha igaziak lennének. Ebből következik, hogy
nem szabad átlépni, rálépni (mert pl. eltörik, és a tulajdonosa nem lesz valami boldog), nem
hadonászunk vele. Amikor leülünk, akkor a kardot a jobb oldalra rakjuk. Ennek az az oka,
hogy a kardot BAL oldalt hordták, és ha valaki támadni akart, akkor ha bal oldalt volt, akkor
könnyedén kihúzta, és vágott. Ha jobb oldalt volt a kard, akkor ezzel is jelezte, hogy nem akar
támadni. Persze, biztos volt arra példa, hogy valaki balkezes volt, és habár jobbosan használ-
ta a kardot, nem okozott gondot a jobb oldalról való vágás... Mindenesetre jobb oldalra kell
pakolni a kardot, így nem lesz gond. Ha gyakorlás közben odajön a mester vagy egy haladó,
akkor engedjük le a kardot alsó tartásba, vagy fogjuk a bal kezünkkel, éllel hátrafele, mintha
a tokba visszatettük volna. Bot esetén a bal kézbe fogjuk, alkarhoz csapva. Kést (tanto) az
övbe dugjuk, vagy a kezünkbe tartjuk, de semmiképp se támadó fogásban. Ha gurulni vagy
esni kell, akkor viszont ne az övünkbe dugjuk, mert még megsérülünk. Ekkor rakjuk a tatami
szélére úgy, hogy senki se tudjon még véletlenül se ráesni.
6.8. A szabályok
Léteznek bizonyos általános szabályok, melyeket melyeket O-Sensei és Kisshomaru sen-
sei írt le, sok évvel ezelőtt. Ezeket a szabályokat két részre szedhetjük, mint régi (O-Sensei)
és új (Kisshomaru). Ha jobban megfigyeljük, a szabályok között lényegi különbség nincs,
inkább csak modernizálták azokat.
Az első hat irányelvet O-Sensei írta le, íme :
– Az Aikidó életről és halálról dönt egyetlen ütésben, ezért a tanítványoknak gondosan

követniük kell az instruktor útmutatásait, és nem szabad versengeniük egymással.
– Az Aikidó egyszerre több irányból jövő támadás hárítását tanítja. A tanítványoknak

gyakorolniuk kell, hogy képesek legyenek észlelni olyan támadásokat, amelyek oldal-
ról vagy hátulról jönnek.
– Az edzéseknek mindig kellemes és örömteli légkörben kell folyniuk.
– A tanár a művészetnek csupán egy kicsiny részét, mozaikját tanítja : Ennek sokoldalú
alkalmazását mindegyik tanítványnak saját magának kell felfedeznie szakadatlan edzés
és gyakorlás révén.
– A napi gyakorlás a test átmozgatásával kezdődjön, azután folytatódjon az intenzívebb

gyakorlatokkal! Soha ne erőltessünk semmit természetellenesen vagy ok nélkül! Ha ezt
a szabályt követjük, még idősebb emberek esetében sem fog a mozgás sérülést okozni,
és a gyakorlás egy kellemes, örömteli légkörben fog zajlani.
– Az Aikidó célja a szellem és a test fejlesztése, valamint őszinte, felelősségteljes embe-

rek nevelése. Mivel minden technikát személytől személyig kell átadni, ne fedjétek fel
felelőtlenül másoknak, mert ez oda vezethet, hogy rossz célra is felhasználhatják.
23
Ezen szabályoknak egy későbbi változata :
– Az Aikidó csak akkor sajátítható el megfelelően, ha szigorúan követjük a tanár utasítá-

sait.
– Az Aikidó mint harcművészet azáltal is tökéletesíthető, hogy művelője minden irány-

ban éber a körülötte zajló dolgok iránt, és nem hagy sebezhető rést (suki).
– A gyakorlás kellemessé és örömtelivé válik, ha az ember eleget gyakorolt már ahhoz,

hogy ne okozzon fájdalmat a gyakorlás.
– Ne elégedjél meg azzal, amit a dojóban tanítottak számodra! Folyamatosan elmélkedj

felette, kísérletezz vele és fejleszd tovább azt, amit tanultál!
– Sohasem szabad természetellenesen és ésszerűtlenül erőltetni a dolgokat az edzés so-

rán. Úgy kell gyakorolni, hogy az megfeleljen a test fizikai adottságainak és az életkor-
nak.
– Az Aikidó célja a valóban humánus személyiség kialakítása. Nem szabad öncélúan

használni.
6.9. Kapcsolatok az Aikidóban

Az aikidóban, mint minden csoportosan gyakorolt tevékenységben, létezik egyfajta hie-
rarchia, illetve kapcsolati rendszer, ami magától kialakult. Ilyen például a mester és a tanít-
ványok, a támadó és a védő, az idősebb és a fiatalabb közötti kapcsolat.
6.10. Uke-tori kapcsolat

Az tori az a személy, aki csinálják a technikát, az uke pedig az, akin csinálják. A tori-uke
kapcsolat jelentőségéről, a megfelelő támadás és védekezésről egy másik fejezetben olvas-
hattok.
6.11. Sempai-kohai kapcsolat

A sempai-kohai rendszer régen élt. Manapság már nem. Legalábbi abban az értelemben,
ahogy Japánban volt. Mivel ez egy nem élő dolog, nem is kell úgy csinálni, mintha az 1920-
as években lennénk, azok az idők már elmúltak. Mit jelent MA a sempai-kohai viszony?
Az alapjelentés nem változott, sempai az a személy, aki előbb kezdte az edzést. Ha Józsika
egy nappal előbb kezdte az aikidózást, mint Pistike, akkor Józsika a sempai a Józsika-Pistike
kapcsolatban. Ez mindösszesen annyit jelent , hogy ő előbb kezdett edzeni. Ha tegyük fel,
Gézu Józsika előtt 2 héttel kezdte az edzést, akkor Gézu Józsinak is, és Pistikének is a sempai-
ja. Ők pedig a kohai-ok. Régen ez a függőség sokkal több dolgot jelentett, a kohai a sempai-
ok szolgálója volt. Olvastam anno egy cikket arról, hogy Japánban minden egyetemi diákot
egy-egy professzorhoz rendelnek, és a diák feladata, hogy a tanár kéréseit kiszolgálja, és így
hihetetlen mértékben függ tőle.
24
6.12. Sensei-tanítványok kapcsolat

A sensei szabad fordításban azt jelenti, hogy mester. Ő az, aki tanítja a diákokat, kb. Azért
kb., mert előfordul, hogy vannak kvázi segédedzők is, akik a mester tanítványai, de már olyan
szintre jutottak, hogy ők is segítenek az edzésvezetésben. De ők edzést vezetnek, míg a mester
tanít. Remélem ez érthető. Ami nagyon nagy hibalehetőség a távolkeleti harcművészeteknél
és küzdősportoknál, hogy a diákok nagyon könnyen sztárolni kezdhetik az edzést vezetőt.
Főleg, ha ő nem csak edzést tart, hanem okítani is próbálja a diákokat. Nem szabad elfelejte-
ni, hogy a mester is csak ember. Ő is hibázik, néha rossz napja van. Ez benne van a pakliban.
De mi úgy szeretjük Őt, amilyen. Emberként. Ne gondoljuk azt, hogy a mester nem fejlődik,
csak azért, mert nem jár valamilyen nálánál magasabb fokozatú egyénhez. Ha az ember eljut
egy szintre, akkor már magától is tud fejlődni. Vesz egy érdekes témát, mint mondjuk a kés
használata Aikidó technikák közben, vagy hogyan lehet fejleszteni az érzékenységet, hogy
lehet jobban kontrollálni a másikat, hogyan tudunk dinamikusabban mozogni, és elkezdi be-
leásni magát. Van úgy, hogy az ember akkor jön rá a dolgok mélyebb értelmére, miközben
magyaráz. Ezután pedig az így nyert tudását építi tovább. A tanítványoknak is nagyon fon-
tos szerepük van, hiszen minél több haladó ember dolgozik együtt, annál gyorsabban lehet
fejlődni, tudják egymást felfele húzni a tudás spirálján, sokkalta gyorsabban, mint ha egye-
dül próbálnák az utat járni. Érdemes kipróbálni új dolgokat, szokatlan dolgokat, mindent,
ami csak eszünkbe jut, hiszen az út elég széles, nagyon hosszú, tele mindenféle érdekes le-
ágazóval, ami lehet, hogy rövidít, lehet, hogy nem, de mindenképp érdekes és tanulságos
tapasztalatokkal szolgál.
25
7. fejezet
Az Aikidó gyakorlása, útmutató

tanulóknak és tanítóknak
Aikidó edzés során fontos megérteni a tatamin való viselkedés, a korrekt munka, a másik
fél partnernak való tekintésének jelentőségét. A haladóbbak feladata, hogy ne csak a part-
nerjukra figyeljenek, hanem mindenki másra is az edzés során. Nagyon rossz látni kezdőket,
akik egyedül ácsorognak, mert senki nem megy oda hozzájuk, és veszi be őket harmadiknak.
Ez biztos rosszul esik a kezdőnek, és egy néhány edzés óta járó tanítványtól nem lehet elvár-
ni, hogy bátran becsatlakozzon valahova (Aikidós szóval élve beoszoljon [be-osu-ljon ]). Aki
kezdő, és épp itt tart a könyvben, annak azt tanácsolnám, hogy bátran merjen szólni.
Fontos megérteni, hogy nem egyedül gyakorlunk. Ha csak egyedül vagyunk, akkor for-
magyakorlatot csinálhatunk, de ha már ketten, akkor érdemes együtt dolgozni. Ha két vagy
több ember együtt dolgozik, sokkal jobban tudnak fejlődni, mintha saját magukban próbálná-
nak. Ez az energia modellben úgy néz ki, hogy együtt húzzák felfele egymás energiaszintjét.
Amikor úgy érezzük, hogy "hú, milyen sokat fejlődtünk együtt", akkor erről van szó. Persze,
itt felmerül a kérdés, hogy miért vannak más harcművészetekben formagyakorlatok (katák).
Ezek olyan gyakorlatok, amiket akkor érdemes csinálni, amikor egyedül vagyunk, hiszen
bennük az adott harcművészeti ág teljes mozgásanyaga megtalálható. Ha azonban már többen
vagyunk, akkor sokkal jobban lehet fejlődni a közös munka segítségével! Egy ideig jártam
karatézni, és ott sok formagyakorlat, és levegő csépelés volt. Amikor párosan próbáltak gya-
korolni, akkor nagyon hamar előjött, hogy a lényeges, küzdelemben használható képességek
hiányoznak: a távolság érzékelése, az időzítés, a szabad mozgás, a partnerral való kapcsolat
fenntartása, a partner érzékelése, a periférikus látás használata, a helyes légzés, a megfelelő
erő beleadása egy támadásba a megfelelő időben. Ezeket a képességeket csak és kizárólag
páros gyakorlás segítségével lehet kifejleszteni, felfejleszteni.
A edzőpartnert társnak kell tekinteni, mind a tori, mind az uke oldalról.
7.1. A tori és az uke, mint egység

Az uke feladata az, hogy őszintén támadjon, a tori feladata pedig az, hogy végrehajtsa a
technikát úgy, hogy ne okozzon sérülést a partnernak. Aikidó edzésen nem ellenségek vagy
ellenfelek dolgoznak, hanem partnerek. Ez egy kölcsönös megállapodáson alapuló viszony.
26
Az Aikidó gyakorlása
7.2. Az uke feladata

Az uke feladata az, hogy őszintén, de nem bután támadjon, a tori képességeinek meg-
felelően, mozogjon, ha vezetik, és essen bele a dobásba. A módszer az, hogy csak akkora
erővel/lendülettel támadunk, hogy a tori meg tudja csinálni a technikát. Ahogy fejlődik, úgy
lehet egyre erőteljesebben edzeni, de semmi értelme nincs egy kezdőt jól megfogni, aztán
csináljon valamit, ha tud. Ez flusztrációt fog benne okozni, és elmegy a kedve az egésztől.
Próbáljunk erre egy kicsit figyelni. Az uke szerepe kezdő szinten sem egy áldozati bárány,
aki miután megtette a feladatát (pl. megfogta a tori kezét), csak áll, és várja, hogy csináljanak
vele valamit. Az uke feladata, hogy egy folyamatos nyomás alatt tartsa a torit, de csak annyi-
ra, amennyire az el tudja ezt viselni. Az uke önvédelme az esésben van, fontos, hogy tudjunk
gyorsan, nagyot esni. Ha az uke kap egy atemi-t, akkor szükség van arra, hogy gyorsan tudjon
esni, így kerülve el az ütés általi sérülést. Jogosan felmerül a kérdés, hogy ilyenkor az uke
saját magát dobja a levegőbe? A válasz igen, mert ez az ő védekezése, belekapcsolódott a
támadó akciójába, és semlegesítette azt az esés segítségével. Az uke feladata az is, hogy nem
hagy felesleges réseket a védelmén (szuki), felrakja a kezét, ha arcon akarják vágni, illet-
ve a támadás után ne álljon meg, hanem mozogjon tovább. A fogásokat ne szemből, hanem
oldalról indítsa, így ő is jobb helyzetben van, és a tori is könnyebben tud dolgozni.
7.3. A tori feladata

A tori feladata az, hogy kontrollálja az uke-t, végig érezze a kapcsolatot, vezesse, majd
vigye a földre, illetve dobja meg azt. Mivel az uke felkinálja saját magát, ezért tilos ráncigálni,
rángatni, összetörni. Figyelje a nyitásokat, és figyelmeztesse erre az ukét a megfelelő módon.
7.4. A céllal történő edzés

Fontos, hogy amikor gyakorlunk egy technikát, a támadásnak és a védekezésnek is legyen
célja. Vagy, a másik oldalról nézve: akkor cél nélküli az edzés, ha egy technikának nincs
világos célja, és nincs tisztázva, hogy a támadó és a védekező mit szeretne elérni. A támadó
célja lehet például az, hogy meghúzza, vagy megtolja a tori kezét, így szerezve ellenőrzést
felette. Fontos a folyamatos kapcsolat fenntartás, mind az uke, mind a tori részéről. Az uke
folyamatosan keresi a lehetőséget a következő támadás indítására, míg a tori végig kontroll
és kiterjesztés alatt próbálja tartani, megakadályozva a próbálkozásokat. Egy gyakori hiba,
amit nagyon sok harcművészeti edzésen meg lehet figyelni, a rögzített támadási forma. Itt
most nem arra gondolok, hogy megadott támadással kell támadni, hanem arra, hogy a támadó
megcsinálja a maga mozdulatát, majd megáll, és otthagyja a kezét. Ez nagyon látványos tud
lenni a késes támadásoknál, amikor a támadó a szúrás után otthagyja a kezét. Jól néz ki,
csak éppen a folyamatos áramlás elvének, és a józan ész szavának mond ellent. A különböző
edzésmódszerekről a Gyakorlási módok az aikidóban fejezetben lesz szó.
7.5. A szeretet művészete

Az Aikidót hívják a szeretet, illetve a béke művészetének is. Miért? Én egy filmből ér-
tettem meg ezt : egy fickó mesélte, hogy összekaptak a testvérével valamin, aki részeg volt,
27
Az Aikidó gyakorlása
és megpróbálta megütni őt. Erre ő nagyon szorosan átölelte a testvérét - aki így nem tud-
ta megütni -, és megvárta, míg az megnyugszik. Ezért is tanítják az Aikidóban, hogy közel
kell kerülni a támadóhoz, kontrollálni kell (ő itt átölelte), rögzíteni (ott tartotta, nem engedte
el), és meg kell várni, amíg lenyugszik. Azért a béke művészete, hogy megállítsuk az embe-
rek közötti küzdelmet, rávilágítsunk arra, hogy semmi értelme sincs a saját egónk túltengése
miatt másokat bántani, másokra ráerőszakolni magunkat.
28
8. fejezet
Ruházat és eszközök
Edzésen különböző öltözékeket viselünk, illetve különböző eszközöket használunk. Ezek-

ről következik egy rövid leirás.
8.1. Edzőruha (keikogi)

Az edzőruha azért jó, mert magába szívja a nedvességet, nem úgy, mint egy póló, tehát
egy óra nyári edzés után sem fog ragadni, illetve úgy van megvarrva, hogy bírja a fogásokat,
húzásokat, és ne szakadjon szét. Az edzőruha három részből áll, egy felső kabát részből, egy
alsó nadrág részből, és egy övből.
8.2. A felsőrész
Érdemes judós, vagy aikidós felsőt venni, mert a karatés nagyon hamar szétszakad. Leg-
többen levágatják a felsőrész kezét úgy, hogy csak az alkar közepéig érjen, mert az Aikidóban
használt fogásoknál nem lesz zavaró, és nem kell állandóan tűrögetni.
A nadrág
A nadrág legyen jó anyagú, fehér színű. A térdnél legyen megerősítve, mert könnyen
kikopik. Nyáron, hakama alá érdemes félhosszú nadrágot húzni. A nadrágból érdemes gumis
derekút venni, mert az nem vág az oldalunkba.
8.3. Az öv (obi)
Az öv színe az Aikidóban hagyományosan fehér a tanuló fokozatoknál, illetve fekete
az 1.dantól kezdve. Van olyan hely, ahol használnak szines öveket, főleg gyerekeknél. Ezek
sorban: fehér, citromsárga, narancssárga, zöld, kék, barna, fekete. Van, ahol még csíkokat is
raknak rá.
8.4. Nadrágszoknya (hakama)

A hakama egy nadrágszoknya, amit az edzőnadrág fölé húzunk. Hogy miért alakult ki
ez a ruhadarab, arra rengeteg magyarázat van, a legvalószínűbb, hogy egy lovasruházat volt,
29
és azért hordták, hogy a nadrág ne dörzsölődjön ki. Érdemes megfigyelni, hogy az alföldi
csikósok is hasonló ruhát hordanak, bár a megkötése egy kicsit más, a kultúrális okokból
adódóan. Hakamát persze nem csak lovagláshoz hordtak, hanem a mindennapokban is, volt
olyan hakama, amit csak bizonyos ünnepekkor vettek fel, ezek nagyon jó minőségű anya-
gokból készültek, drágák voltak, ezért nagyon vigyáztak rájuk. Volt persze olyan hakama is,
amit a hétköznapokban használtak, amit lehetett nyűni. Aikidóban is hakamát használunk,
szövetségtől függ, hogy ki hordhat. Nálunk (MAKSZ) 2. kyutól lehet hakamát hordani, van
ahol mindenki hord, van hely, ahol csak dan vizsgától, van, ahol csak a haladók, és a lányok,
tehát az, hogy valakinek van egy hakamája, nem jelent túl sokat. Egy értelmes magyarázat
arra, hogy miért jó a hakama: mivel Aikidó gyakorlása során sokszor dolgozunk a térdeken,
rengeteg esés-kelés csinálunk, ha hakamát hordunk, akkor a fehér nadrágunk nem lesz olyan
hamar koszos. Szebb is lesz tőle a mozgás. Mivel általában nem használunk szines öveket, az
edző gyorsan felmérheti, hogy hány haladó van az edzésen, és ennek megfelelő tart edzést.
Magyarországon általában fekete vagy sötétkék színû hakamát használnak (esetleg barnát),
de tulajdonképpen színre és mintára nincs megkötés (a minta lehet festett vagy beleszôtt).
O-Sensei fehér színű hakamát használt sok alkalommal (shinto szertartásokon is ilyet horda-
nak), Kisshomaru Doshu szürkében edzett, de vannak akik indigó, bíbor, illetve rózsaszín(!)
hakamát hordanak. az európaiak hosszabb hakamát hordanak, a japánok inkább akkorát ami
éppen eléri a bokacsontjukat (nem is esnek benne hasra...). Arra vigyázni kell, hogy ne lógjon
ki alóla a nadrág.
8.5. Papucs (zori)

Hogy tiszta lábbal érkezzünk a szônyeghez. Tilos bármiféle lábbelivel felmenni a tatami-
ra.
8.6. Törölköző (tenugui)

Egy egészen kis méretû törölközôt szoktak összehajtogatva a dogiben az öv fölött tartani,
hogy az izzadságot letöröljék vele edzés közben. Eredetileg tradicionális pamut törölközô,
amit a munkások a homlokuk köré tekertek, hogy felszívja az izzadságot, illetve háziasszo-
nyok használták a konyhában, vagy teaszertartásnál volt mindig kéznél, hogy használják, ha
kilöttyent a tea, stb... Gyakori a hagyományos szövött kivitelezés (pl. a kék és fehér egy régi
hagyományos színkombináció). Nálunk nem annyira elterjedt a használata, pedig (fôleg nyári
hôségben) nagyon praktikus.
8.7. Fa kés (tanto)

Egy fából készült kés utánzat. Jó, ha megközelítőleg akkora, mint egy igazi kés, és kellően
könnyű.
8.8. Fa kard (boken)

Egy fából készült kard utánzat. Az Aikidóban nem használunk hozzá kézvédőt.(tsubát)
Nem árt, ha van súlya, mert tovább kibírja.
30
8.9. Bot (jo)

Egy szegycsontig érő fa bot. Ha bemész a gazdaboltba, akkor egy gereblyenyelet kell kér-
ni, mert az hengeres. Aztán méretre kell vágni, a nekünk megfelelő méretet úgy kapjuk meg,
hogy a bot a földtől a szegycsontunkig érjen, óvatosan átkenni friss növényi étolajjal (olivát
még nem próbáltam, valaki?), majd ki kell rakni néhány órára a napra száradni. Ezután még
végig lehet dörzsölni valami papírral. Kész :) A lakkozott jól néz ki, viszont nem használható,
mert nem csúszik a kézben.
8.10. Védőfelszerelések
Aikidó gyakorlása során általában nem használunk egyéb védőfelszerelést, bár edzés so-
rán, akiknek valamilyen izületi problémájuk van, gyakran használnak boka, térd, könyök,
csuklógumit, illetve edzés végén gyakorolhatjuk az ütéseket, ebben segít a seikenvédő.
31
9. fejezet
Gondolatok az Aikidó oktatásról
9.1. A tanulás sorrendje

Az Aikidóban, ellentétben például a judóval, nem alakult ki egy általánosan elfogadott
oktatási rendszer. Persze, itt is megvan az a fajta fokozatosság, mint például először a lépé-
sek, majd a gurulások, és az esések tanulása történik, utána alapelvek, majd technikák. Ez
nagyon fontos, van egy mondás, miszerint „Előbb tanulj meg ülni, utána járni!” A lényeg a
fokozatosság, bármit is gyakoroljunk.Az Aikidó egy út, ahol megyünk előre, kipróbálunk új
edzésmódszereket, különböző érdekes gyakorlatokat,amit eddig még soha nem tettünk. Fej-
lesztjük saját magunkat. Nem a következő versenyre, nem a biztos-ami-tuti technikákat . Van
időnk kipróbálni mindenfélét. Az út a lényeg. Itt szeretnék egy érdekes dolgot megemlíte-
ni. Van egy könyv, Dr. Újváry Miklós írta, és a régi japán kardvívókról szólt. Ebben olyan
mesterekről olvashattunk, akik mindenféle érdekes gyakorlattal elvitték a tanítványokat a ké-
pességeik határához. Pl. naponta 10000-et szúrni egy dobozra, vagy 100 ember ellen küzdeni,
és egyéb képességfejlesztő módszerek. Ők a legtöbbet akarták kihozni a tanítványokból, hogy
képesek legyenek átbillenni, egy magasabb szintre érni, és megérezni azt a hatalmas erőt, ami
bennünk van.
9.2. Az érzés átadása

Fontos megérteni, hogy gyakorlás során az edzőtársak egy-egy érzést próbálnak átadni
nekünk, ezért nem lehet a harcművészeteket centiméterekben és fokokban leírni. Ezt nagyon
fontosnak tartom. Hiszen egy technikát, miközben végrehajtjuk, folyamatosan érezni kell. Ha
nem érezzük, nem lesz jó a technikánk. Ezen érzés átadása pedig nagyon nehéz.
Amikor azt mondják, hogy érezd, ahogy áramlik az energia, vagy úgy tartsd az kezed,
mintha egy labda lenne benne, vagy amikor nyomás alatt kell tartani a társunkat, akkor egy
érzés átadásáról van szó. Ez a személyes tanítás. Figyeljük meg tehát az elveket, a mozgá-
sokat, és próbáljuk meg utánozni. Az Aikidó oktatása során az edzésvezető megmutatja a
technikát, amit a tanítványok megpróbálnak minél jobban lemásolni, megérteni. Ez a fajta
mozgás első ránézésre bonyolult, de valójában nagyon egyszerű, és épp ezért olyan nehéz.
Az évek során rengeteg felesleges mozgásformát átvesz az ember, és ezeket le kell csiszolni,
hogy egyszerűen, hatékonyan tudjon mozogni. Minden technika sok apró mozdulatból áll,
amely végrehajtásának a feltétele, hogy urai legyünk a testünknek, tudjuk tudatosan irányíta-
ni, azért, hogy az egyes technikákat felesleges mozgások nélkül végre tudjuk hajtani. Senki
32
ne gondolja, hogy ez egy könnyű feladat, a gyakorlónak össze kell hangolnia a lábak, a test,
a karok, az ízületek, a súlypont mozgását, éreznie kell a partnert, folyamatos kapcsolatot kell
tartania, eközben pedig mozognia, úgy, hogy a kapcsolat nem szakadhat meg, és ő nem bil-
lenhet ki.
Amikor még kezdő voltam, nagyon zavart, hogy annyit bénázok. Ez persze most is így
van, de már nem zavar annyira:) Zavarja az embert, hogy nem tudja, hova lépjen, hogyan
forduljon, zavarja az, hogy két keze van, amivel jobb esetben két különböző dolgot kell csi-
nálnia, közben pedig lépnie, fordulnia kell, úgy hogy ne essen hasra. Ahhoz, hogy valaki jó
sportoló, jó Aikidós lehessen, meg kell tanulni uralnia a testét. Szerencsére az Aikidó gya-
korlatok minden irányba megmozgatják a karunkat, a törzsünket, a csípőnket. Ahhoz, hogy
valaki tudatosan tudja mozgatni a testét, fontos, hogy értse a saját teste működését, tapasz-
talatból tudja, hogy melyik ízülete milyen irányba csavarodik, milyen pozícióból hogyan tud
erőt kifejteni, hogyan tudja egy pontra koncentrálni az erejét, hogyan tudja áthelyezni a test-
tömegét, hogyan tud egyenes vonalú, körkörös, illetve spirál formájú mozgást létrehozni. Ezt
nevezik testtudatosságnak. Nyilvánvaló, hogy ennek megtanulása nem egyszerű feladat, sok-
sok évbe telik.
Elmesélek egy történetet : egy időben járt hozzánk egy srác, aki biztonsági őr volt, és
közben gyúrt is. Látszott rajta, hogy nagy súlyokkal dolgozik. A feladat egy kétkezes hátsó
lefogás (ushiro-ryote-dori), és ebből való szabadulás volt. A srác megfogott, de könnyedén
szabadultam. Utána szóltam neki, hogy fogjon erősebben, de megint könnyen kiszabadultam.
Aztán én fogtam le, de nem tudott mozdulni. Nem értette, hogy csináltam. A helyzet az volt,
hogy éreztem, hogy a srác erősen próbál fogni, de a fogása szétszóródott a tér minden irányá-
ba, megfeszült az egész teste, nem koncentrálódott az erő egy pontra, a kezeimre. Erős volt,
de mégis gyenge, így könnyen ki tudtam szabadulni, kiterjesztés nélkül is. Nem baj az, ha
valaki erős. De ez nem cél. A cél az, hogy amink van, a lehető leghatékonyabban tudjuk ki-
használni, és fejleszteni, aminek pedig híján vagyunk, azt megszerezzük, majd felfejlesszük.
Ahhoz, hogy oktatni, tanulni lehessen az Aikidót, meg kell érteni, hogy is alakult ki, ho-
gyan terjedt el Magyarországon, milyen más stílusok befolyásolták.
Az Aikidó egy nagy hátránnyal indult itt, Magyarországon. A gond pedig az, hogy nem
volt anno japán mester, aki ideköltözött volna hozzánk, hogy oktassa ezt a művészetet. Így
nagyjából csak edzőtáborokból lehetett tanulni. Ma, Magyarországra, több különböző irány-
zatból is járnak, több tanítótól is tanulunk. Ezen tanítások pedig összekeverednek a fejekben.
Ha valakit magunk felé helyezünk, és őt mesterünknek nevezzük, akkor megvan az esélye
annak, hogy nem fogunk saját magunktól fejlődni. Ez fokozottan igaz, ha a mesterünkkel
nem tudunk nap-mint-nap találkozni. Ráadásul, nem tudom, miért, de kialakult az a hely-
zet, hogy kevesen mernek kérdezni, és akik kérdeznek, nem kapnak válaszokat. Nehéz azt
mondani, hogy A kérdésedre nem tudom a választ.. Japánban állítólag csak olyat szabad kér-
dezni egy professzortól, amire tudjuk, hogy tudja a választ. Nehogy elveszítse az arcát. De
mi Európában vagyunk. Ha a kérdés őszinte, a válasznak is annak kell lennie. Mondhatjuk
bátran, hogy nem tudom. De utánanézhetünk, megkérdezhetünk másokat, elküldhetjük a kér-
dezőt olyanhoz, aki tudja. A nemtudás nem szégyen. A szégyen az, ha nem vagyunk őszinték.
Idejön egy mester, és azt mondja, hogy úgy gyakorlunk, mint 20 évvel ezelőtt. Félreér-
tés ne essék, ez nem dicséret! A legszomorúbb pedig az, hogy teljesen igaza van. Idejött,
33
mutatott valamit, mi lemásoltuk, de anélkül, hogy elgondolkodtunk volna rajta. Ő annak a

szintnek oktatta ezt, ami 20 éve volt, nem pedig a mostaninak ! Mi megfogtuk, lebetonoztuk,
kőbe véstük ezeket a dolgokat, technikákat. Persze, ha tudtuk volna, hogy ez csak egy képes-
ségfejlesztő gyakorlat, nagyon alapszinten, akkor talán más lett volna a hozzáállás.
Mondok erre egy nagyon egyszerű példát, ai-hamni-katate-dori ikkyo. A legelső technika,
amit minden kezdőnek megtanítanak. Régebben úgy csináltuk, hogy megbillent, földre visz,
majd megpróbáltuk elhúzni a földön. Ez ugye nem megy, csak akkor, ha erősebb vagyok. A
következő lépés az volt, hogy behúztuk a csípőhöz, és úgy húztuk el, a test teljes súlyával.
Ez egy hasznos gyakorlat arra, hogy megtanuljuk használni a testünk súlyát. De ez még nem
az ikkyo technika, hiszen ez is csak akkor működik, ha nincs jelentősebb súlykülönbség. Ez
csak egy testsúly használat fejlesztő gyakorlat, nem ikkyo. Ekkor már zavart, hogy mindig azt
tanítják, hogy körívesen kell mozogni, de amit tanultunk, és amit tapasztaltam, az nem fedte
egymást, inkonzisztens volt a rendszer. Ez a probléma pedig nem csak ennél a technikánál
jött elő. Azután Ogi megmutatta, hogy ha köríven mozgatom a kezet, és befele tolom, akkor
ezáltal a támadó vállán keresztül hatást gyakorlok az egyensúlyára, így könnyedén, erőlkö-
dés, és ami számomra a legfontosabb, fájdalom okozása nélkül földre tudom vinni. Valóban
létezik egy egyszerű lehúzós módszer, de ez csak akkor megy, ha a könyöknél lefele, a csuk-
lónál felfele feszítem a támadó kezét, ami nagy fájdalmat okoz, és ha valaki nem elég erős,
akkor ez nem is fog működni.
A másik probléma, hogy kevertük a statikus és a dinamikus gyakorlást. Be kell látni, hogy
másként kell mozogni, ha valaki megragadja a kezünket, és ha valaki felénk üt. Egy edzőtá-
borban Rudi azt mutatta meg, hogy a legtöbb haladó mozgása teljesen szétesik, ha dinami-
kusan kell mozogni, nem pedig statikusan. Miért ? Mert nem gyakorolták! Hamis elképzelés,
hogy mozgásból ugyanúgy kell dolgozni, mint állásból. Ez NEM IGAZ. Mozgás esetén van
egy plusz erővektor, rosszabb esetben nem is vektor, hanem egy bonyolult, összetett erőhatás.
Ha ezt nem vesszük figyelembe, akkor olyan, mintha a fejünket a homokba dugnánk.
Sajnos a kelet-ázsiai harcművészetekről elterjedt egy hamis kép. Sokan elhiszik (én is
beleestem ebbe a hibába), hogy ők szamurájok, nindzsák, és mindenféle fura szerzet. Azt
gondolják, hogy azért, mert harcművészeti technikákat tanulnak, azáltal megtanulják az utcai
bunyót, önvédelmet, stb. Egy idő után úgy érzik, hogy mekkora májerek, milyen ügyesek.
Ekkor jön az első pofon. Egyszer csak azt vesszük észre, hogy hiányzik valami. Az, hogy
ne csak „ügyesek” legyünk. Hogy belelássunk a harcművészetek mélyébe. Valami több, mé-
lyebb. Miért van az, hogy amit a rendszerünk filozófiája, az különbözik attól, amit edzésen
gyakorlunk? Ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket megválaszoljuk, le kell rombolnunk a míto-
szokat, amit mi építettünk magunknak. Ezután rájövünk arra, hogy amit eddig tanulásnak
gondoltunk, az nem volt más, csak ismerkedés. Eddig a rosszabb esetben csak a testnek szen-
teltünk figyelmet, jobb esetben a szellemnek is, de csak külön-külön. Itt az idő, hogy össze-
kapcsoljuk a kettőt.
Amikor rátaláltam a Systemara egy honlapon, az ott olvasott cikkek kijózanítóan hatottak.
Ők azt csinálják, amit O-Sensei követett, arra tanítanak, hogy légy szabad, mozogj szabadon,
ne ragaszkodj. Az Aikidóban, legalábbis amit tapasztaltam, általában erre tanítanak, de nem
ezt gyakorolják.
Vegyük a technikákat. Az az elképzelés, hogy a tanult technikákkal mindent meg lehet
34
oldani. De ez nem igaz. Technikával egy adott típusú támadást lehet megoldani. Ez csak egy
doboz. Ha több technikád van, akkor nagyobb a dobozod. De akkor is csak egy nagyobb
dobozod. Ami azon kívül van, arra nem jó. Ha megkérdezed, egy taekwondostól, hogy mit
csinál, ha valaki késsel jön, azt mondja, hogy kirúgja a kezéből. Ha egy aikidóstól, akkor
azt, hogy kicsavarja. De valóságban lehet, hogy nem az a jó megoldás. Systemaban arra ta-
nítanak, hogy minden egyes támadásban benne van a rá adható legjobb védekezés is. És ha
belegondolunk, ahogy a Tadashi Abe-s történetben is olvashatjuk, az Aikidó nem merül ki a
karok csavargatásában, mert nem ez a végcél.
Az edzők, a mesterek feladata, hogy megmutassák a tanítványoknak az Aikidót teljes

valójában.
35
10. fejezet
A tudat
Ebben a fejezetben az elméről, ennek a rögzüléséről, a gondolatokról, és a partner irányí-

tásáról lesz szó.
10.1. A támadó irányításának szintjei

Az Aikidóban a célunk az, hogy irányítsuk a támadónkat. Hogy lehet ezt megtenni? A
legjobb az lenne, ha a támadó követné a mozdulatainkat, nem pedig harcolna ellene, így a
dobás, vagy a földrevitelt könnyedén menne.
Az irányítás legalacsonyabb szintje, amikor megragadjuk a másikat, és erővel abba az

irányba vonszoljuk, amerre mi szeretnénk, hogy menjen, felkapjuk, és ledobjuk a földre.
Mindenki számára világos, hogy ez a módszer csak akkor működik, ha elég erősek vagyunk.
Egy magasabb szintje a dolognak az, hogyha megindítunk egy hamis mozgást, ezt a másik
fél lereagálja, és az így kialakult helyzetet használjuk ki. Azonban ez az elképzelés versen-
géshez vezet, az győz, aki ügyesebb trükksorozatot tud kitalálni. Ezzel viszont az a gond,
hogy a nem sportszerű körülmények között nem lesz idő arra, hogy mindenféle trükkös tak-
tikát kitaláljunk, másod, vagy harmadszándékból csináljunk technikát.
Van azonban egy harmadik lehetőség. Ekkor a támadó gondolatait kell irányítanunk, el
kell érni, hogy ő pontosan azt tegye, amit mi szeretnénk. Az egyik legfontosabb kulcsa a
dolognak az ütközésmentesség. Ha megrántom valakinek a kezét, akkor ő automatikusan
megpróbálja visszarántani. Ha viszont fokozatosan húzom, anélkül, hogy hirtelen mozdula-
tot tennék, akkor a dolog könnyedén megy. Ezt úgy is szokták mondani, hogy elveszem a
rugalmasságát. Ha meglökök valakit, akkor ő visszaugrik, visszapattan az eredeti helyére. Ha
óvatosan megtolom, és fenntartom ezt a tolást, akkor oda tudom tolni, ahova csak szeretném.
Ha valaki elkap hátulról egy fojtással, és én arre gondolok, hogy jajj, elkapott, akkor szépen
meg is fojt. Ha azonban előre koncentrálok, és továbbmegyek, akkor könnyedén elhúzom,
úgy, hogy nem fog tudni lefojtani.
Sok könyvben olvashatjuk, hogy a Tudat és a Test EGY. Mit is jelent ez, hogyan kell
ezt értelmezni? Ahhoz, hogy ezt megértsük, egy kicsit át kell érezni a keletiek gondolko-
dásmódját, bár nem hiszem, hogy létezne olyan, hogy keleti, vagy nyugati gondolkodásmód.
Egyszerűen vannak emberek, akik a szellemi tanulmányaikban nálunk előrébb járnak, így ők
36
A tudat
egy magasabb szintről próbálnak oktatni minket. Tehát, ha vesszük a testet, az egy anyagi
dolog, míg a tudat egy szellemi. Ha úgy gondolkodunk, hogy van külön a testünk, és van
külön a tudatunk, akkor ez egy dualisztikus gondolat. Például megtolnak, mi reagál, a test
vagy a tudat ? A válaszom az, hogy mindkettő. A dualisztikus gondolkodás felszámolása nem
azt jelenti, hogy ne fogadnánk el az érme két oldalát, hanem azt, hogy egy magasabb szintről
tudjuk szemlélni a dolgokat. Tehát, a Tudat és a Test EGY valóban azt jelenti, hogy a kettő
egységet alkot, egymáshoz kapcsolódik. Persze, a Test test, a Tudat pedig tudat, a kettő nem
egyenlő egymással, de együtt alkotnak egy embert. Minden érzelmünk, gondolatunk befo-
lyásolja a testünk működését. Nagyon durván! Nemrég olvastam egy pszichológiai könyvet,
melyben arról írnak, hogy manapság már bizonyítottnak kell tekinteni, hogy minden egyes
betegség kialakulásának van lelki része is.
TODO: ide jön egy idézet
Aki egész nap boldog, az sokkal nehezebben fog elkapni egy betegséget, míg aki lehan-
golt, depressziós, az sokkalta könnyebben. Sőt, az emberi tudat magától is képes létrehozni
a testben betegségeket. Így jelez nekünk, hogy Hé, figyelj már oda magadra!. Ezzel együtt a
gyógyításnak új, komplex módjai alakulnak ki, melyek nem csak a testet, mint a beteg anya-
got, hanem a lelket, mint a probléma gyökerét is gyógyítani fogják. Láthatjuk, hogy semmi
ördöngősség nincs a Test és a Tudat egységében.
Az elme az a hely, ahol a gondolatok keletkeznek. Az összes DO-ban azt tanítják, hogy az
elme rögzítettségét, a ragaszkodást kell megszüntetni. Ezt úgy lehet elérni, hogy nem ragasz-
kodunk egy gondolathoz sem, hagyjuk, hogy megjelenjenek, és eltűnjenek. A félelemmel
kapcsolatos fejezetben pont erről volt szó, úgy lehet megszabadulni a rögzítettségeinktől,
hogy a jelenben tesszük a dolgunkat, nem gondolkodunk a múlton (hű de jól elhajoltam az
ütés elől), sem a jövőn(Most mit fog csinálni?)
További példák az elme rögzülésére, amikor beszélgetünk valakivel, és egyszercsak ész-

revesszük, hogy ugyanahhoz a gondolathoz értünk vissza úgy, hogy nem is akartunk, vagy
amikor egy balesetet szenvedett ember gondolatai újra-meg-újra visszatérnek a balesethez.
Ez eddig nagyon szép, és jó, de hogyan használhatjuk fel ezt a tudásunkat a harcművésze-
tek gyakorlása során? Ha harcművészeteket gyakorlunk, és ragaszkodunk egy adott techni-
kához, mint bármit csinál, majd ikkyoval válaszolok , akkor az nem fog működni. Nyugodtan
próbáljátok ki, hamar rájöttök. Nem fog működni, hiszen minden egyes támadásban benne
van a rá adható legjobb védekezés, és mi elhatározzuk magunkat egy adott fajta védekezés
mellett, még akkor is, ha az adott helyzetben teljesen rossz. Ez persze nem azt jelenti, hogy
nem kell gyakorolni a technikákat minden egyes támadási irányra: erre azért van szükség,
hogy automatikusan jöjjön elő egy válasz, ha az elménk rátalál a megoldásra. Aikidóban a
szabad válaszadást a juwazaban gyakoroljuk. Ekkor egy adott támadásra kell szabadon rea-
gálni.
De miért kell megszabadulni a rögzítettségeinktől? Azért, hogy szabadok legyünk. Sza-

badok, alaktalanok, rögzítettségtől mentesek. Mint a víz. Ennek egy apró szelete az idő. Ha
mindenféle felesleges gondolatok foglalkoztatnak, az időt vesz el a helyes reakciótól. Az em-
ber hajlamos azt gondolni egy ütésre, hogy á, ezt így is védhetem, meg így is, meg amúgy is,
és a végén leveszi arccal, mert túl sokat gondolkozott.
37
A tudat
Amit megtanultunk, az, hogy az tudat és a test között létezik egy oda-vissza kapcsolat.
Ha változtatom az elmét, a gondolatokat, akkor megváltozik a test, ha mozgatom a testet, az
változást okoz az elmében.
Kérdés, hogy az elme rögzítettségét hogyan lehet felhasználni az Aikidó gyakorlása so-
rán? Ha a támadó oldaláról vizsgáljuk, ha elérjük, hogy egy adott dologra koncentráljon, tehát
rögzítettséget hozunk benne létre, akkor tudjuk irányítani. Ha például megfogja a kezünket,
és mi a fogásnak nem állunk ellen, továbbmozgatjuk úgy, hogy nem próbáljuk kirántani a ke-
zünket, akkor könnyedén meg tudjuk mozgatni, belevezetni a mozgásba. Ő arra gondol, hogy
megfogja a kezünket, de mi finoman, fenntartva a kapcsolatot, továbbvezetjük a mozgását.
Ha megpróbáljuk elrántani a kezünket, akkor nem fogja folytatni a mozgást, visszarántja a
kezét, vagy utána kap. Ha felénk üt. mi pedig megfordulunk, és tovább engedjük az ütését,
akkor az ütését könnyedén tudjuk hárítani. Nagyon sok ilyen gyakorlat van, ezeket összekap-
csolva a partner érzékelésének fejlesztésével, ki-teszteknek hívjuk.
Ide jön egy rész a ki tesztekről!
38
11. fejezet
A félelem
11.1. Mi a félelem ?
A félelem az élet része. A félelem egy érzés, ami segít túlélni. Nekünk, akik budót gya-
korolnak, a félelem kezelése egy komoly feladat. A félelem úgy lemerevíthet, hogy mindent
elfelejtesz, amit addig tanultál. Túl kell lépni a félelmeinek, le kell győzni azokat. A legjob-
ban attól félünk, amit nem ismerünk. Mi van, ha megtámadnak? Mi lesz, ha elveszítem a
küzdelmet? Mi lesz, ha meghalok? Ezekkel a gondolatokkal rögzül az elme, és ez a rögzülés
visszahat a testre, szétesik a mozgás, vagy nem is leszel képes mozogni. Más stílusokban
szabadküzdelmet használnak a félelem legyőzésére, ahol kontrollált körülmények között is-
merheted meg saját magad. Ha félelmet érzel, gondolj arra, hogy ez csak egy jelzés számodra,
hogy jobban figyelj. Lazítsd el a tested, mozogj, és mosolyogj. Egy jó gyakorlási forma, ha
edzés közben mindig mosolyogsz. Ha ezt teszed, és bajba kerülsz, akkor csak elmosolyodsz,
és már át is kerülsz az edzőtermi mentális állapotba. Mint a Pavlov kutyája.:)
11.2. A probléma oka az ego és a félelem

Tehát ezt kell valahogy megoldani, feloldani. Hogyan szabadulhatunk meg a félelmünk-
től? A válasz egyszerű, valahogy túlontúl is az. Mitől félünk ? Az ismeretlentől. Attől, hogy
a dolgok nem kiszámíthatóak. Attól, hogy úgy fog valaki támadni, amire nem vagyunk fel-
készülve. Attól, hogy bántani fognak. El kell fogadni a dolgokat úgy, ahogy jönnek, abban a
pillanatban, amikor megtörténnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy hagyjuk magunkat laposra
verni, hanem hogy ne foglalkozzunk a múlttal (de hát rámordított) sem a jövővel (na, vajon
mit fog csinálni), csak a jelennel. Itt egy fordítást közlök az AikidoJournal című internetes
újságban megjelent cikk, ami a Systemaról szól:
A Systema rendszer, amit Mikhail és Valdimir oktat, egy elfogadás-alapú rendszer. A
rendszer magja az a folyamat, ahogy a gyakorló feladja az ego alapú személyes erőt, és elfo-
gadja, a dolgok úgy zajlanak, ahogy kell. Mikhail azt tanítja, hogy a félelem természetellenes
mozgásokat hoz létre. Egyedül a dolgok elfogadásával - tudva, hogy a dolgok úgy zajlanak,
ahogy kell - tudunk megszabadulni a félelemtől, és természetesen mozogni.
A végzet azon a tényen alapul, hogy minden, amire szükségünk van a létezéshez, mega-
datott. A legtöbb dologra, ami szükséges a létezésünkhöz, nem is gondolunk. Hajlamosak va-
gyunk arra, hogy tudatosság nélkül lélegezzünk, akkor is, ha az oxigén bevitel a legfontosabb
dolog, ami a testünket érinti. Ez az energiabevitel alapja, ezáltal lesz minden más lehetséeges.
39
A félelem
Ahogy Mikhail mondja: Belélegzel, amikor megszületsz, kilélegzel, amikor meghalsz, és e

kettő között van az egész életed. A gravitáció tart a földön minket és az atmoszférát, ami az
oxigént tartalmazza, amire szükség van az élethez. Az elektromágnesesség segítségével jön
létre az alak és a forma. Mindezek, és még több nem látható erő is a mi javunkra dolgozik,
mégis ezek mind ajándékok, és nincs dolgunk azzal, hogy meghatározzuk őket. Kegyelemből
élünk, amin érdemes elgondolkodni. Ha jobban érdekelnek ezek a dolgok, kutass utánuk.
Amit mi szilárdnak és valóságosnak látunk, nem tart sokáig. Azok az energiák, amelyek
lehetővé teszik számunkra az életet, amit nem láthatunk, sokkal valóságosabbak, mint azok
a szilárd testek, amelyek mind eltűnnek egyszer. Az egyik gyakorlat, amit használok, hogy
megtartsam a jelent, és elfogadjam a dolgokat, az, hogy rajta kapom magam, amikor máso-
kat bírálok, vagy híján vagyok a megbocsátásnak. Az elme ezen állapotai nem a végzetből
jönnek, ezek a félelemből származnak. Úgy fogod találni, hogy te folyamatosan ítélkezel, és
ez nem csak a negatív ítélkezésekre vonatkozik. Elfogadni a dolgokat úgy, ahogy vannak,
éppoly felszabadító, mint amilyen nehéz. A valóság az, hogy a dolgok minden pillanatban
pontosan olyanok, amilyennek lenniük kell, mert az egyetemes törvényre válaszolnak. A tény
az, amikor azt gondoljuk, hogy nekik másmilyennek "kellene" lenniük, azt jelenti, hogy nem
fogadjuk el, ami van, elutasítjuk a valóságot.
Kérdezhetnéd, hogy ezt a gondolatmenetet hogy lehet egy harcművészetre átvetíteni?

Azáltal, hogy hagyjuk a dolgokat úgy, ahogy vannak, megszabadít minket a harctól és a
versengéstől. Egy kulcs elem a Systemában az, hogy nem versengünk a térért, vagy a terü-
letfoglalásért. Megtanulni azt, hogy belehajoljunk, és áramoljunk a támadó hatással, ezt egy
kivételes szintre emeljük. Ez a jelen pillanatban tart minket, megszabadít a múlt és a jövő ha-
táraitól. A tudatos elme, az egó elme, folyamatosan mozog a múlt , és a jövő között (eddig mi
történt, mi fog történni). Egyik állapot sem valós, és mindegyik korlátozza vagy meggátolja a
képességünket, hogy érzékeljük a most pillanatát. Az időnk nagy részét ezekben a nem való-
ságos elmeállapotokban töltjük. Azok a pillanatok a lényegesek, amikor valójában a jelenben
élünk, mint amikor amikor valamilyen nagyon veszélyes dolgot csináltunk, ami megoldására
szükség volt minden képességünkre, és amikor befejeztük, akkor leszünk az abszolut jelen-
ben.
We arrive at the understanding that living the will of God is the passport to
the endless possibility of infinity itself.
Urantia
A térért való versengés egy félelem alapú válasza az embereknek. Gyakran beszélünk ar-
ról, hogy emberek betörnek a terünkbe, mintha birtokolnák azt. A tény az, hogy valakinek az
ökle és az arcom egy ponton való találkozása a tér-idő szerkezetben egy megállapodás. Hogy
is mondhatnád, hogy valaki ilyen megállapodást akar kötni. Ezek a megállapodások, hogy
küzdjünk és teret védjünk, a félelem, és a bizonytalanságérzet szülöttei. A megijedési reflex,
amikor élesen lélegzünk, és remeg a test, amikor meglepődünk, vagy félünk valamitől, egy
csodálatos példa erre a válaszra. Ez a válasz félelem alapú, és ártalmas számunkra. Az egyik
ok, hogy a részegek olyan jól megússzák a veszélyes helyzeteket az, hogy nincs meg ez a
válaszuk, nem elég éberek ahhoz, hogy féljenek, hogy harcoljanak a mozgási energiával, és
hogy megsebesítsék saját magukat.
40
A félelem
És itt a valódi igazság, saját magunkat sebesítjük meg. Olyan sok módon, hogy, itt van
egy egyszerű példa, hogy könnyebben megértsük. Az, hogy a feszültség ellenáll a mozgá-
si energiának, azt jelenti, hogy valakinek engedni kell. Mivel a mozgási energiát nem lehet
létrehozni, sem megsemmisíteni, találd ki, ki fog veszteni. A természetes, elfogadás-alapú
válasz, hogy egyszerűen ne legyünk az erő vektorban. A valóságban nincs semmi, amit vé-
deni kellene. A tér, amiben az adott pillanatban vagyunk, nem tartozik hozzánk, ezért miért
nem mondunk le róla, ha valaki más akar ott lenni.
Van egy japán mondás: Masakatsu Agatsu avagy A legnagyobb győzelem az önmagunk
fölött aratott győzelem Először meg kell tanulnunk saját magunkat kontrollálni, és csak utána
lehet másokat is kontrollálni. Ha mentálisan nem vagy egyensúlyban, az visszahat a testedre,
egyensúly problémáid lesznek, nekimész másoknak véletlenül, nem állsz stabilan. A lába-
id elnehezednek, nem tudsz lazán mozogni. Úgy érzed, mintha részeg lennél, aki nem tud
a lábán állni. Ahogy megoldod ezeket a lelki problémáidat, újra stabilnak és erősnek érzed
magad.
Amikor Aikidót gyakorlunk, akkor jobb érzékelést, és kontrollt akarunk kifejleszteni. A

kontrollt nem csak egy fizikai értelemben kell venni, hanem mentálisan is. Amikor az ut-
cán sétálsz, könnyű megérzeni az emberi agresszivitást. Nézd csak meg azokat a srácokat,
akik épp a diszkóból lépnek ki, fel vannak pörögve, és azt gondolják, hogy ők a királyok.
Bunyózni akarnak, meg akarják mutatni, hogy milyen menők. De nem akarnak igazi harcot,
vért, törött kezeket, lábakat, szétvert arcot. Azt gondolják, ez csak egy játék. De nem az!
Ugyanez a helyzet azokkal az emberekkel, akik tudják, hogy Te valamilyen harcművészetet
gyakorolsz, és megpróbálnak provokálni, vagy megfogni. Azt gondolják, hogy ha megütnek,
akkor majd jól megönvéded magad, de úgy, hogy ők nem sérülnek meg. Micsoda bolondság.
Senki sem garantálhatja, hogy a támadó nem fog megsérülni. Ha nem is miattad, hanem csak
megcsúszik, elesik, beveri a fejét. És mit lehet velük kezdeni? Nem lehetsz durva, mert ők a
"barátaid". Ki kell zárni egy csomó technikát, nehogy megsérüljenek. Azt kell ,hogy mond-
jam, nyugodtan adj nekik egy barátságos fülest, vagy rúgást a hasba, vidd a földre, szorítsd le,
aztán beszélgess velük:) Nem szabad elfelejteni: csak azért, mert jobban birod a fájdalmat, az
ütéseket, az emberi hülyeséget, még nem vagy egy boxzsák. Ha valaki arra próbál használni,
akkor szólj neki, hogy vegyen egy zsákot, és azt ütögesse.
Röviden összefoglalnám a lényeget: a félelem egy érzés. Az érzés oka az ismeretlentől

való rettegés, hiszen az kiszámíthatatlan, és nincs semmi, amit jobban utálunk, mint a vélet-
len, kiszámíthatatlan eseményeket. A félelem lehet jó dolog, hiszen segítségével életbe lép
a test természetes önvédelmi reakciója, megemelkedik az adrenalin szint, erősebbek, gyor-
sabbak leszünk, viszont van úgy, hogy teljesen megbénítja az embert, leviszi a tudatot egy
alacsonyabb, állati ösztönös szintre, így lecsökken az ember ítélőképessége, izomfeszültsé-
gek keletkeznek, ezáltal nem tud a test természetes lazasággal mozogni. Ez nagyjából olyan,
mint ha védekezésként felvennénk egy teljes lovagi páncélt, ami ugyan véd, de sem érzékelni,
sem mozogni nem lehet benne. A félelem egy mentális, pszichikai dolog, ezért fizikai úton
nem lehet semmit sem kezdeni vele, a megoldás a tudat, a gondolatok más nézőpontra he-
lyezése, ami által meg tudunk szabadulni a félelmeinktől. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha nem
törődünk sem a múlttal, sem a jövővel, csak a jelennel, a most-tal. Nem számít, hogy valaki
ránkordított, nem számít, hogy majd mi fog történni, a lényeg a most-on van. Azt, hogy ebbe
a tudatállapotba kerüljünk, illetve ezt fenntartsuk, el kell fogadni, hogy mi a világ egy apró
kis része vagyunk, el kell fogadni a történéseket úgy, ahogy jönnek. A valóság az, hogy a
41
A félelem
dolgok minden pillanatban pontosan olyanok, amilyennek lenniük kell, mert az egyetemes
törvényre válaszolnak, így nincs is okunk félni. A támadó el akar venni tőled egy darab te-
rületet, te pedig hagyod, had tegye. Így majd automatikusan megtalálod a támadásra adható
legjobb védekezést, hiszen minden egyes támadás magában hordozza a rá legmegfelelőbb
védekezési formát.
42
12. fejezet
Ronnie Gamble cikke a félelemről
Ronnie Gamble kidobóemberként dolgozott hosszú éveken keresztül. Egy nagyon jó hon-
lapja van, ahol sok mindenről szó esik. Az emberi viselkedésről szóló részt nagyon érdekes-
nek, és tanulságosnak találtam, erről a részről lehet a következőkben olvasni.
DS = Door Supervisor, kidobóember
12.1. A hüllő agy

Bevezetés
Éjszakánként a kidobóembereknek megfigyelhetik az emberi viselkedés teljes spektru-
mát. Ezek a viselkedési minták a világos és fényestől egészen a sötét és veszélyesig tartanak.
Ez a fejezet azért készült, hogy az DS-eknek betekintést adjon azon egyének elméjébe, akik
úgy tűnnek, hogy elvesztették az önuralmukat, és antiszociálisan viselkednek. A legtöbb em-
ber társalog, iszik, és drogokat használ azért, hogy lazítson, és élvezze az életet. De, sok
esetben, ez a három faktor egy szörnyet eredményez. AZ emberek közötti interakció, az ivás,
és az illegális drogok használata mind megváltozott tudatállapothoz vezethet, közvetlen ha-
tásuk van az előagyra. Az agy ezen része felelős a tanulásért, az ítélőképességért, illetve a
viselkedés szabályozásért (Scarf 1976, 87. oldal), valamint a beszéd feletti irányításért. Ha az
előagy kikapcsol akár a drogok, az alkoholfogyasztás és egy felfokozott érzelmi állapot okoz-
ta hormonok miatt, nagy a valószínűsége annak, hogy az előagy által biztosított önkontroll
elveszik. Enélkül a kontroll nélkül, az agy sokkal primitívebb részei fogják meghatározni az
ember viselkedését. Szociális szabályok, empátia, lelkiismeret, és a tanult viselkedésminták
elvesznek, és az egyén úgy fog viselkedni, mint egy hüllő.
A hüllőagy elméletet nem bizonyították még, de ennek ellenkezőjét sem. Itt úgy hasz-
nálom, mint egy metafórát, az emberi agy egy egyszerű, kézenfekvő leirására, azon szörnyű
viselkedések leirására, amivel egy DS találkozhat éjszakai munkája során.
Ahogy felismered a lentebb található figyelmezető jeleket, melyek arra utalnak, hogy egy
személy lesüllyed egy gonosz és veszélyes viselkedési szintre, képes leszel megelőzni ezt
a viselkedést. Később, a jogászok felöltözethetik az ügyfelüket, megfésülhetik a hajukat, és
hivatkozhatnak arra, hogy Részeg volt, mint egy szamár, vagy hogy sértegették őt, de amikor
43
a gond előtted van, egy veszélyes hüllővel kell szembenézned.
A Triune elmélet
A gonosz és veszélyes emberi viselkedésnek az egyik lehetséges forrását A hüllő agynak
nevezik. A fogalmat előszor P.D. McLean használta 1973-ben. Észrevette, hogy az emberi
agyat tisztán el lehet választani három részre. Ezt az elképzelést mikrogenezisnek hívják,
ahol az emberi agy három szekciója reprezentálja a fő evolóciós fejlődési állapotokat. Habár
ez a három szekció különáll, közöttük neurális, idegkapcsolatok vannak.
A hüllő agy - a mechanikus viselkedésért felelős

A hüllő agyat primitív, vagy arcipallium agynak is hívják. Nem sokat változott az utóbbi
240 millió éveben. Ez a terület tartalmazza az agytörzset, beleértve a középagyat, pont és
medulla-t, éppúgy, mint a cerebellumot. (TODO: magyarra fordítani, ha lehet, esetleg ké-
pet berakni) A külső világból érkező információ az agytörzsből továbbítódik az agy másik
két szekciójába. Az agytörzs felelős a mechanikus és ösztönös emberi viselkedésért. Ez ma-
gában foglalja az életfenntartó reflexeket, a légzést, az alvást, a szívverést, éppúgy, mint az
aggressziót, a harcot, a párosodást, és a védekezést. Amikor az agy ezen része irányítja az em-
beri viselkedés, akkor ez szerelem nélküli szexben - beleértve az erőszakot és a gyermekek
kihasználását - dühroham, gyilkosság, és családon belüli erőszak formájában jelenik meg.
Nincs jele annak, hogy az érzelem irányítja az elmét, vagy az elme az érzelmeket, csak esz-
telen viselkedés van. Habár valószínűsítik, hogy az agytörzsben egyszerű tanult válaszokat
tárolunk (Ornstein és Carstensen, 1991. , 96. oldal), az agy ezen része nem képes tanulni a
múlt hibáiból.
A Limbikus Rendszer - az érzelmekért felelős

A limbikus rendszert, vagy más néven Ősi Emlős agyat, amely körülveszi az agytörzset, a
hüllőket felváltó emlősökről nevezték el. A limbikus rendszer 60 millió évvel ezelőtt fejlődött
ki. Ezen terület feladata, hogy az egész testen felügyelje a homeostasis-t. Ez azt jelenti, hogy
szabályozza a testhőmérsékletet, a vérnyomást, a szívverést, és a vércukorszintet. A homeosz-
tázis ezen folyamatai nélkül az emberi testi hideg és hüllőszerű maradna. A limbikus renszer
irányítja az érzelmi ösztönöket és viselkedéseket, amit a négy F kapcsolatában jelenik meg.
Ezek: Étkezés (Feeding),Harc (Fighting),Menekülés (Fleeing), és szexuális együttlét (Finally
sexual union). Itt a szív felül tudja bírálni az ésszerű elmét. Például az előérzetek, intuíciók,
különböző érzések befolyásolják az egyén végső döntését. Egy alapszinten az agy ezen része
meghatározza, hogyan érzünk különböző dolgok irán. Ez lehet pozitív vagy negatív, jó és
rossz, és végezetül, a fájdalom elkerülése, és az ismétlődő élvezet.
A Neocoetex - a racionális viselkedésért felelős

A hüllő agyat és a limbikus rendszert körbeveszi a Neocortex szürke anyaga, vagy más
néven az Új Emlős agy. Ez a harmadik rész az utóbbi néhány millió év alatt fejlődött ki. Habár
minden állatnak van Neocortexe, az embereknél ez sokkal fejlettebb, a teljes agy kb. kéthar-
madát adja. A feladata az érvelés és a nyelv (Eyesenck H és M 1994 230. oldal) Továbbá
44
agy ezen része felelős a hüllő agy ösztöneinek és reflexeinek irányításáért, illetve a limbi-
kus rendszer érzelmi magatartásainak irányításáért. Az agy ezen harmadik része, evolúciós
időtartalmban kifejezve, robbanásszerűen fejlődött ki. (Hunt 1982 28-30. oldal)
Agy és viselkedés
Mivel az emberi agy régebbi részei, és az annak megfelelő halak, hüllők és korai emlősök
agya hasonló, ezért valószínűsítik, hogy a viselkedés mintázat is hasonló. Ezután több külön-
böző véleményt olvashatunk, amelyek nem voltak olyan érdekesek, hanem: Montague (1975)
a vélemények ellen érvelt. Azt állítja, hogy azért, mert vannak hasonlóságok az emberi agy
és a hüllők agya között, még nem szükségszerű, hogy hasonló magatartást kövessen. Amit
viszont Montague nem próbált meg kifejteni, az, hogy mi történik, amikor a cortex elveszti az
elsődleges irányítást, és a viselkedésre közvetlenül az ősi emlős és hüllő agy hat. Ez megtör-
ténhet, amikor a személy drogokat nyel le, vagy alkoholt fogyaszt, vagy más módon elveszti
az érzelmi kontrollját. Például, amikor nyers félelmet érez, vagy jogi meghatározással élve,
A pillanat hevében, hírtelen felindulásból.
A most következő táblázatban felsoroltam néhány jelet arra, amikor valaki hüllő viselke-
dést követ, vagy hamarosan verekedésbe kezd. Feltétlenül szükséges, hogy felismerd ezeket a
jeleket. Ez a táblázat leegyszerűsíti a Gyerek Molesztáló, a Feleségverő és az Erőszakoskodó
viselkedési mintáját.Az egyén, akit figyelsz, leereszkedik az elme egy sötét, és veszélyes ré-
szére. Készek arra, hogy a szóbeli gyalázkodó fázisról a fizikai fázisra váltsanak. Ha már előre
eldöntötték, hogy megtámadnak, csak idő kérdése, hogy mikor telik meg a testük adrenalin-
nal, és indítják meg a támadásukat. A következő információkkal felfegyverkezve lehetséges
lesz számodra, hogy visszahúzd őket, vagy pozitívan tudj reagálni.
A hüllő agy átveszi az irányítást, ha :
– A mondatok rövidebbek lesznek, talán csak morgások, vagy csend
– A test előre görnyed, és bezárkózik, kész a közdelemre
– Gyöngyözik a veríték a homlokon
– Remeg a test az adrenalin sokktól
– A légzés gyors, és kapkodó
– Az ujjak ökölbe szorulnak
– A bőre a dühtől vörös lesz, és a verekedésnél fehér
– Elfele néznek, majd vissza rád, hogy lássák, sikerült-e megzavarni
– Lemerevednek. A testük erős, és nem lehet megmozdítani.
– Az arcuk halálfélelemmel teli, kifejezéstelen, bámulnak rád, és azon vannak, hogy meg-
támadjanak.
45
Ha egy egyén ebbe a végső fázisokba kerül, akkor egy olyan személlyel kerültél szem-
be, akinek nincs lelkiismerete, és racionális gondolkodása. A testük bezáródik, lemerevedik.
Ebben a helyzetben, lefogás, vagy bármilyen mozgatási próbálkozás nem fog működni. Úgy
fogod érezni, mintha egy szilárd fallal próbálnál dolgozni. Ez a személy úgy fog viselkedni,
mint egy pszichopata. Ezen azt értem, hogy lobbanékonyan és vakmerően fognak viselkedni,
nem törődve a tetteik következményével. Ez a viselkedési minta történik, amikor megtámad
egy részeg, egy belőtt, vagy egy felbőszített egyén..
12.2. Hogyan kezeljük a hüllőket

A megelőző csapáson kívül két másik fegyvert is használhatsz azért, hogy visszahozd az
egyént a hüllő viselkedésből az illedelmesbe. Ezek a Helyezkedés, és a Szóbeli Interakció.
Ha bele tudod vinni az egyént egy beszélgetésbe, miközben egy nem támadó helyzetet veszel
fel, kicsi a valószínűsége, hogy teljesen hüllő szintre kerüljenek. Például, egy alkalommal
úgy állítottam meg egy személyt a verekedéstől, hogy mindkét tenyeremet felé mutatva meg-
kérdeztem tőle: Mi történt ? Mi a baj ? Azáltal, hogy a kezdődi erőszakhoz nyugodtan hoz-
záállással, és egy nem erőszakos testhelyzettel álltam hozzá, hatástalanítottam a helyzetet,
és a személy egyszerűen csak elsétált. A tenyereim nyitva voltak, ez nem volt szembenállást
okozó, de100%-ig kész voltam arra, hogy kivédjem a támadását, és leüssem a fickót, ha csak
egy kicsit is mozdul.
A hüllőknek van egy másik típusa, aki a tűréspontig próbálja feszegetni a nyugalmadat és
jó természetedet. Ezel azok a részegek, akik észreveszik, hogy te a minimális erő bevetése el-
vvel dolgozol, és nem fogod őket megütni, míg csak részegen dumálnak. Ahogy elviszed őket
az ajtóig, anélkül, hogy verekednél, az érzelmeik a boldog részegből a pszichopata hüllőbe
gyorsabban átalakulnak, minthogy becsuknád az ajtót a hátad mögött. Rendszerint tárgyakon
fogják levezetni a mérgüket, és nem rajtad, amennyiben az ajtót zárva tartod.
Figyeljünk meg néhány statisztikát a Health Promotion Agency (NI)(2002), ahol az alko-
holt tették felelőssé a következő esetekben :
– 45%-ban sérülés, vagy támadás esete
– 88%-ban a letartóztatás miatti sérülés
A következő valós életbeli történet tartalmazza mindkét százalékos értéket, ahogy a fickó
részeg aggresszóból átment hüllő módba, adrenalin pörgésbe megközelítőleg 10 percen ke-
resztül.
Észrevettem, hogy a társam megpróbál fizikai erőt használva kivinni egy részeget a ta-
lálkozóhelyről, miután nem sikerült beszélnie vele. Az ajtónál átvettem az irányítást, hogy
megmeneküljön a társam az ellenséges környezettől. Ez a művelet általában lenyugtatja a ke-
délyeket. Ebben az esetben sajnos nem, mert Mr. Anus még zavarodottabb, és flusztráltabb
lett, minden igyekezetem ellenére. Azután megpróbálta kiásni a növényeket a bár kertjéből,
és nekem dobni azokat. Ez csak a kezdet volt, majd elég közel jött ahhoz, hogy leköpjön,
és a barátai figyelmeztetésének ellenére, megpróbált megrugni. Becsaptam az ajtót, remélve,
46
hogy megnyugszik, és eltünik a barátaival együtt.
Ez a húzás sem sikerült. Mr. Anus elment az oldalsó ajtóhoz, és annak ellenére, hogy a
barátai megpróbálták lefogni, köpött, rugott, és megpróbált lefejelni. Ebben az állapotban, el-
szakadt a barátaitól, ezért én a falnak nyomtam a Vulcano Death technika egy általam használt
változatával. Meg kellett állapítanom, hogy ez a mozdulat használata után az edzőpartnere-
im arccal a földön feküdtek, szótlanul, és lekopogták. Boldogan használtam kétszer akkora
erőt, de Mr. Anus csak vinnyogott, Engedj el, nagy ember! De a fogás legalább megállítot-
ta a rugásokat, köpködést, és a fejelést. Teljesen egyértelmű volt, hogy az adrenalin átvette
az irányítást, és a minimális erőt használval érzékeny pontok nyomása taktika nem működik
teljesen. Ezt az időt is arra használtam, hogy megkérjem Mr. Anust, hogy ne hagyjon fel az
aggresszív viselkedésével. Egy barátja újra beavatkozott, és elsétált vele az ajtótól, amikoris
megpróbálta kirúgni a kerti világítást.
De nem, még nincs vége. Mr. Anus, és a barátaiból álló csoport szétvált, de ez túl nagy
falat volt már neki. Mr. Anus még mindig hüllő módban volt, és begyűjtött egy féltéglát a
környékbeli épületből, amit bepakolt a hátitáskájába. Ezután bekopogott az ajtón, arra szá-
mítva, hogy a fekete ruhás ember kiköszön majd neki. Hál Istennek a CCTV-ért és a bárban
lévő monitorért. Megvártuk, míg megérkezik a rendőrség, amikor az megérkezett, Mr. Anus
eldobta a fél téglát, mosolygott, és úgy tett, mintha világéletünkben pajtások lettünk volna.
Nem működött. Amikor két óra múlva a rendőrség visszajött, hogy felvegye a vallomásom a
levideózott bűncselekményéről és támadásáról, Mr. Anus még mindig azt gondolta, hogy ő
Elvis, a Király.
"God help the beast in me" Johnny Cash, ( by Nick Lowe. Plangent Visions Music Inc)
Ezután olyan részek következtek, amelyek az ajtónálló munkájáról, a szórakozóhelyen

tartózkodó vendégek viselkedéséről szól, ezt kihagytam.
12.3. Az érzelmi hullámvasút

Bevezetés
Rövid definíciók
Stressz
Reber (1985) állítása szerint, a stressz a „pszichológiai mozgás feszültség” A feszültség
pedig a környezeti igények eredménye, melyeket egy adott személlyel szemben támasztanak,
amiket az vagy meg tud oldani, vagy nem. Az egyes emberek személyes képességei és ta-
pasztalatai gyakran meghatározzák, hogy a személy hogyan válaszol a stresszorokra.
47
Érzelmek
Az érzelem (emotion) szó egy latin szóból származik, melynek az eredeti jelentése mo-
zogni, vagy felkavarni. Ezt a szót használjuk arra, hogy leírjuk egy adott személy belső ér-
zéseit, míg stressz alatt van. Ilyen például a fájdalom, düh, méreg, boldogság, öröm, fluszt-
ráció, aggodalom és a félelem, ezek mind érzelmi válaszok a stresszre. Ezek az érzelmek
befolyásolják a viselkedés. Mivel minden egyes emberi lény egyedi, és különböző, lehetetlen
pontosan meghatározni, vagy megmérni az egyes személyek belső érzéseit. Mindenki más és
más módon válaszol érzelmileg az egyes szituációkra.
Félelem
A félelem egyike az emberi érzelmeknek. A legegyszerűbb úgy elfogadni, mint egy szel-
lemi és fizikai vészjelzést egy jellegzetes fenyegetéssel szemben. A vészjelzést az okozza,
hogy adott probléma területekre gondolunk, és minden igazi veszélyre. A tudati és fizikai
veszély ezután egy pszichológiai feszültéset okoz, egy idegi energiát hoz létre, amit nagyon
nehéz, és néha lehetetlen irányítani.
Aggodalom
A félelem egy azonnali válasz egy adott veszélyforrásra. Az aggodalom egy érzelmek
közül az ijedtség érzése, előérzete annak, hogy valami veszélyes történhet. A válaszod, amit
egy félelmetes incidensre adsz az, hogy betegnek fogod érezni magad, kiver a víz, görcsöl
a gyomrod, de mindez csak ideiglenes. Az aggodalom érzése esetén ezek az érzések mindíg
veled vannak, még akkor is, amikor nincs semmi ésszerű ok erre az állapotra. Az aggodalom
gyenge formái elősegítik az óvatosságot (Kalat 1992)
Egy erőszakos esetben az érzelmi folyamatok fő szerepe az, hogy a semleges állapotból
elvigyenek a maximumig, legyen az a küzdelem, a menekülés, vagy a megdermedés állapota.
A fenti módok egyike az, amelyik felülírja az ésszerű gondolkodásod folyamatát, és úgy re-
agálsz, mint egy állat. Ez az, amikor káromkodás és öklök indulnak útjukra. Végezetül, ez a
folyamat ad rengeteg munkát az ügyvédeknek. (Itt az eredeti szerző kevésbé diplomatikusan
az „Armani öltönyös keselyűk” szavakat használta)
Ha egy veszélyes eseményre az érzelmi válaszod túl erős, van egy másik pszichikai és
mentális válasz, amely megölhet; ez pedig a megdermedés.
Ha elveszted az érzelmi stabilitásodat, az rengeteg problémát fog okozni. Időnként na-

gyon nehéz felügyelni az érzelmeinket. Amennyiben viszont magabiztos, nem vitatkozó, sze-
méytelen maradsz, lehetséges a jéghideg profi állapotban maradni. Ezekről a későbbiekben
még lesz szó.
Minden egyes probléma egy érzelmi csomag. Bizonyosodj meg arról, hogy ezeket a cso-
magokat nem viszed magaddal, a saját érdekedben. Maradj mindíg olyan semleges, amennyi-
re csak lehetsz.
48
Stressz
„Felébredtem reggel, az volt az első tévedésem (Ismeretlen)”
Két fő formája van a stresszoroknak, az egyik a Mentális, a másik a Fizikai. A mentális
stresszorok először tudati, majd fizikai stresszt okoznak. Fizikai stresszorok először fizikai
stressz, majd pedig mentálist.
TABLAZAT
Pozitív és negatív stressz viselkedések

Minden egyes stresszor kedvezőtlenül befolyásolhat, mind fizikai, mind tudati szinten.
Éppen ezért, ha felkészíted mind a tested, mind az elmédet, hogyan kezelje a stresszorok
négy csoportját, a reakcióid sokkal pozitívabbak lesznek.
A stressz felgyorsítja a gondolkodási folyamatod, ez pedig egy jó ok arra, miért nem sza-
bad megszűntetni a félelmet. A felgyorsított gondolkodás segítségével a helyes döntést hoz-
hatod egy veszélyes szituációban. Amikor a stressz túl heves, akkor rossz döntéseket fogsz
hozni.
Ha az alapvető és folyamatos gyakorlásod tartalmaz valóság alapú forgatókönyveket, ak-

kor a válaszaid sokkal nagyobb valószínűséggel pozitívak lesznek. Ekkor a helyes folyam-
tatot fogod követni, meghatározod a fenyegetést, és a legális keretrendszer szerint fogsz rá
reagálni.
Ha egy olyan rémisztő szituációban találod magad, amire még nem készültél fel, nagy
a valószínűsége annak, hogy negatívan, rosszul fogsz rá válaszolni. Ekkor, vagy túlreagálod
a dolgot, vagy pedig nem fogod kezdeményezni azt a viselkedés, mely lecsökkentené a ve-
szélyt.
Mindegy, hogy mit és hogyan gyakorolsz, akkor is lesznek esetek, amikor teljesen elve-
szettnek érzed majd magad. Félelem, bizonytalanság, fizikai és mentális kimerültség esetén
rossz döntéseket hozhatsz.
TABLAZAT2
Félelem - a pszichológiai magyarázat

A félelmet úgy definiáltuk, mint egy személy válaszát egy incidensre, amit ő veszélyesnek
értékel.
A pszichológia tudománya eddig még nem tudta megmagyarázni, hogyan tapasztaljuk
a félelmet. Mint mindig, a pszichológia sokkal eredményesebb abban, hogy kategóriákba
sorolja, és leírja a veszélyes esetekben történő reakciókat. Nem világos, hogy mi a félelem :
– Egy fizikai válasz, gondolkodás nélkül, az előtted lévő hírtelen veszélyre

– A fizikai reakcióidra gondolva az egy érzelmi választ indít az előtted lévő veszélyre
– A kettő keveréke
49
Azért, hogy le tudjuk írni a félelmet, négy részre osztjuk. (Rosenhan és Seligman 1995).
Mivel a félelem egy intenzív személyes érzés, nem lehet előre megjósolni a hatását. Külön-
böző eseményeknek különböző hatásai vannak, sőt, egy személy, aki többször ugyanabba a
helyzetbe kerül, gyakran másként reagál.
TABLAZAT 3
Mentális
Valami történik, és arra gondolsz, hogy „Meg fogok sérülni”. az eredményként megjelenő
félelem sugár arra késztet, hogy egy gyors, pozitív választ adhass. Ha túl sok a félelem, akkor
nem leszel képes ésszerűen gondolkodni vagy megbénulsz, vagy túlreagálod a dolgokat. Ez
az elem aggódás, kételkedést, koncentrációzavart, illetve rosszullét érzetet tartalmaz.
Fizikai
A félelem érzése miatt a tested mind kívül, mind belül megváltozik. Néhány esetben
ezek a változások olyan gyorsan megtörténnek, hogy nem veszed észre ezt a változást. Ilyen
például a remegés, elnehezedő lábak, gyors légzés, kiszáradt száj, azonnali vizelési inger,
hányinger, izzadás, és gyorsuló szívverés.
Érzelmi
Különböző érzéseket tapasztalsz, mint például rettegés, pánik, vagy úgy érzed, hogy
összeszorul a gyomrod. Képzeld el a következő esetet: beérsz a munkahelyedre este 8-ra,
és a tulajdonos a következőket mondja : „Szia ! Ott van három fickó, akik dél óta folyamato-
san isznak. Három hónappal ezelőtt kitiltottuk őket, mert verekedtek. Nem akarnak elmenni,
dobd ki őket”
Viselkedésbeli
A viselkedés tényezői között szerepel a harc (fight), a menekülés (flight), vagy a leme-
revedés (freeze). Talán gyorsan fogsz beszélni, harapdálod az ajkaidat, dobolsz a lábaddal,
ásítasz, vagy rángatózol. Van legalább öt különböző viselkedésminta, melyeket követni tudsz,
ha bajba kerülsz:
– Először is, megjósolhatod, hogy mi lesz a gond, és leléphetsz, mielőtt kitör a balhé.
– Másodszor, amikor eldurvul a helyzet, leléphetsz.
– Harmadszor, megjósolhatod az események végeredményét, és megállíthatod egy jól

elhelyezett tenyérütéssel
– Negyedszer, akkor válaszolsz a támadásra, amikor az megtörténik, és megvéded magad
50
– Ötödször, a félelem olyan lehengerlő, hogy lemerevedsz, mind fizikailag, mind szelle-
mileg, és bekapsz egy ütést.
Vegyük észre azt a tényt, hogy te egy ajtónálló vagy, aki felelős másokért, tehát mely
esetek lehetnek hasznosak a számodra ? Csak egy! (a harmadik) A megelőző csapást úgy
is értelmezhetjük, mint egy támadást, de ez az egyetlen életképes reakció, amikor a szemé-
lyes biztonságod miatt félsz. A helyszín elhagyása a te esetedben megegyezik a gyávasággal,
míg az önvédelem és a lemerevedés passzív dolog, egy olyan állapot, amiben meghalhatsz.
Amikor az erőszak kezeléséről van szó, a határvonalak gyakran homályosak. A DS feladata,
hogy kezelje a veszélyes szituációkat, míg a kórház és a jogrendszer feladata, hogy a kö-
vetkezményekkel foglalkozzon. A nap végére a DS-nek ugyanúgy ott kell állnia, lenyelni a
szóbeli támadásokat, lebeszélni a verekedő feleket, és továbbra is rendíthetetlenül a helyén
kell állnia.
Félelem - a négy elem kombinációja

A félelem egy azon emberi érzelmek közül, mely a stresszre válaszol. A félelem jó do-
log, „elkormányoz a veszélytől” (Kalat 1992) Könnyű megérteni, ha úgy tekintjük, mint egy
mentális és fizikai bántalmat, melyet egy adott fenyegetésre válaszolunk. Ez a bántalom úgy
keletkezik, hogy rágondolunk a lehetséges probléma területekre, és minden valós veszélyre.
A fizikai fájdalomtól, a megalázástól, a küzdelem elvesztésétől való félelem bálmozgáso-
kat okoz, melyek gyakorisága egyre nő. Emellett ideges kacagás, beteges vigyor, gyomorre-
megés, hányinger, izzadás vagy reszketés jöhet elő.
Fizikai feszültség
Paradox módon, ez az idegi energia egy alapvető segítség az ember túléléséhez. A félelem
feletti teljes kontroll se nem szükséges, se nem kívánatos. Az idegi energia, amelyet a félelem
hoz létre, felrázza az egész testet, és felkészíti a küzdelemre, vagy a menekülésre. Amikor
az emberi test egy kissé feszült, akkor sokkal gyorsabban tud válaszolni, int egy teljesen
ellazított test. A fizikai feszültség emellett felkészíti a testet az ellenfél támadásával való
találkozásra. Mindezek mellett a félelem megnöveli a személy fájdalomküszöbét, és segít
a testnek több traumát elviselni, mint normális esetben. A bőr felső részében történő vér
áramlása is lecsökken, épp ezért, a sebek vérzése is lecsökken.
Fókuszált figyelem
A félelem nem csak fizikai, hanem mentális feszültséget is okoz. A harcoló felek a problé-
ma forrására koncentrálnak, és beszűkül a gondolkodásuk. A figyelmük egyenesen a veszély
forrására irányul. Ebben az állapotban nem hallanak, és nem tudnak válaszolni semmilyen
külső tanácsra. Ezt az állapotot úgy nevezik, hogy a hallás kizárása. A küzdő felek nem képe-
sek a terveiken változtatni, amikor a dolgok rosszul állnak. Emellett, nem látnak semmilyen
más dolgot, csak a céljukat. Egy jele ennek a megnövelt és fókuszált figyelemnek az a tény,
hogy minden olyan lassan történik.
A gyakorlati edzésprogramodnak tartalmaznia kell olyan gyakorlatokat, melyek segítenek

megbírkózni a beszűkült tudattal, és a fókuszált figyelemmel. Meg kell tanulni kiterjeszteni
a tudatot a gyakorlás alatt, azért, hogy többet tudj látni és hallani, és képes legyél arra, hogy
megváltoztasd a terveidet, amikor valami váratlannal találod magad szemben. Amikor az
51
azonnali veszéllyel kell törődnöd, lehetnek más veszélyek is a figyelmeden kívül, amelyek-
nek figyelmet kell szentelni.
Az adrenalin csapda
Mindegy, hogy a félelem, vagy a harag miatt, de az emberek bekerülnek az adrenalin csap-
dába. Ez azért történik, mert az adrenalin löket a semleges állapotból a maximumra kapcsol,
mindegy, hogy az most harc, menekülés, vagy lemerevedés. Ezen túlélő hormonok segítségé-
vel az emberek nem képesek összefüggő, ésszerű gondolkodásra. Ez azért van, mert az agy
egy sokkal egyszerűbb része, a Hüllő Agy, lép működésbe ezekben az esetekben. Ebben az
állapotban, az egyetlen célja az, hogy túléljen. Felkészült arra, hogy leüsse, megrúgja és meg-
ölje azt a dolgot, amibe mentálisan fogságban tartja. A humánusság, és az ésszerű gondolatok
mostanra már eltűntek a vörös ködben, a totális dühben vagy félelemben. Ezek a jellegzetes-
ségek csak a bíróság előtt jönnek újra elő, és a barátaid ezt fogják kérdezni: „Mi szállt meg?”
A Lemerevedés
A „lemerevedés” akkor történik, amikor a személy nem képes kezelni a rémisztő estet,
és passzív marad, miközben megtámadják. Például az Írországi terroristák kitalálták, hogy
felesleges kérdezni a túszokat, mielőtt megölik őket. Ahogy a túsz megtudja, hogy meg fog
halni, mentálisan lemerevednek, érzéketlenek lesznek a fájdalomra, és passzívan várják a ha-
lált. Lesznek esetek, amikor a támogató embered nem tud jönni segíteni, mert egyszerűen
lemerevid, mialatt te ütéseket szedsz be.
A lemerevedés akkor is megtörténhet, ha túl sok tudást gyűjtöttél össze. Amikor nem
tudsz választani a sok technika közül egy veszélyes esetben, gyakran egyszerűen lemere-
vedsz, ahelyett, hogy pozitívan tudnál reagálni. Ha csak egy kis gyűjteményed van, akkor
azokat adaptálni tudod úgy, hogy megfeleljenek az adott szituációra, ekkor sokkal könnyebb
alkalmazni azokat, mintha egy adott támadásra egy adott válasszal rendelkeznél.
Vannak olyan emberek is, akik olyan jólelkűek, hogy teljesen képtelenek kezelni a fizikai
erőszakot, még akkor is, amikor a saját védelmükben kellene. Amikor erőszakos szituációban
találják magukat, képtelenek erőszakosnak lenni, azért, hogy megvédjék magukat, ehelyett
egyszerűen lefagynak.
A képzésnek tartalmaznia kell olyan feladatokat, amivel ki lehet gyomlálni az olyano-

kat, akik lemerevednek. Halálosan veszélyes lehet olyasvalakit alkalmazni, aki egy veszélyes
esetben nem képes pozitívan reagálni.
A düh vörös köde

Nézd meg az agyatlan TV showműsorokat, hogyan manipulálják mások érzelmeit, amíg
valaki bele nem kerül a vörös ködbe. Először szemtől szembe állítják a csoportokat. Ezu-
tán, az egyik embert megszégyenítik. Az érzelmi reakciója erre a megszégyenítésre könnyen
megjósolható. Vegyük észre, milyen egyszerű elválasztani a küzdő feleket a Fókuszát figye-
lem, és az Adrenalin Csapda miatt. Olyan nagyon egymásra fókuszáltak, hogy biztonságos
52
bejönni hátulról vagy oldalról, és elválasztani egymástól őket. Néhány tragikus kivételtől el-
tekintve, ez a „vörös köd” szinte azonnal eltűnik, és a küzdő feleket össze lehet újra hozni,
hogy ésszerű és civilizált módon kezeljék a problémáikat.
Egy széles körben ismert taktika, melyet több rendőr és bárban dolgozó is használ, az,
hogy hagyjuk dühöngeni őket 8 másodpercig. Ezután, az adrenalin löket leesik, és a bárban
dolgozók, vagy a rendőrség átveheti az irányítást. Az értelem visszatér, és az adrenalintól ki-
merült verekedők a legtöbb esetben örülnek annak, hogy elválasztják őket egymástól.
A remegés
Egy veszélyes helyzetben a test természetes reakciója a harcolj-vagy-menekülj válasz.
(Ornstein and Carstensen 1991) Ezt bizonyos hormonok elengedésével éri el, ilyen például
az adrenalin. A megnövekedett adrenalin szint az agyban és az izmokban megnövekedett vér-
áramlást okoz. Az események ezen láncolata megnöveli az erőt és az energiát. Ez a kirobbanó
energia a test különböző részeiben remegést fog okozni. Az ajkakban, a lábban, a hangban,
vagy a kezekben. A remegésnek valószínűleg három forrása van (Frijda 1989 p. 139 and 153)
– Először, a remegés a test megfeszítéséből történő fáradtság eredménye, amit azért tet-
tünk meg, hogy elnyeljük a fizikai vagy szóbeli sértéseket.
– Másodszor, megpróbáljuk irányítani vagy elnyomni azt a fizikai aktivitást, amit az el-
engedett energia hozott létre
– Harmadszor, a puszta energia korlátozottság nélküli elengedéséből adódhat, amit a harc
vagy a menekülés kezdeteként megjelenik.
A harmadik esetet Richardson is támogatja, aki szerint a rázkódást egy „gyors önkéntelen
izomreakció”. A rázkódás célja pedig az, hogy felmelegítse a testet hogy az kész legyen az
akcióra.
Minden egyes szituációban az a cél, hogy irányítsd ezt az energiát azért, hogy nehogy
elérje a maximumát. Ha ez az energiaszint eléri a maximumát, harc nélkül is, a remegés
beáll, és nem leszel képes pozitívan reagálni.
A feladatod az is, hogy az ellenfél energiáját is megállítsd, hogy ne kerülhessen az ad-
renalin csapdába. Ha ezt eléri, akkor érzéketlen lesz a fájdalomra, és nem képes ésszerűen
viselkedni.
A feladatod az, hogy szóban intézd a dolgokat, maradj nem fenyegető, olyan sokáig, amíg
csak lehetséges.
Érzékeny pontok nyomása

Az érzékeny pontok nyomása és a szóbeli kapcsolat felvételét gyakran azért alkalmazzuk,
hogy egy minimális erővel állítsuk meg a küzdőket.
Amikor különböző nyomásokat, vagy lefogásokat alkalmazol, figyelj rá, hogy csak egy
rövid ideig alkalmazd. A lefogást csak addíg, amíg nem szerzel irányítást a másik felett. Ha
53
ennél tovább próbálod, akkor az adrenalin löket miatt épp az ellenkezőjét fogod észrevenni.
Amikor fizikai kapcsolatba kerülsz a fickóval, beszélned is kell hozzá. A fizikai kapcsolat
miatt adrenalin löket jön létre. Ha beszélsz hozzá, akkor az inkább félelmet vagy menekülést,
mintsem lemerevedést vagy harcot fog okozni. Amikor az életpontok nyomása taktika nem
működik, az annak a jele, hogy az adrenalin irányítja az embert. Ekkor taktikát kell változtat-
nod. Ekkor vagy hagy abba az erő használatát, vagy próbálj más pontokat támadni.
Komplex Motorikus képességek elvesztése

A remegés, az adrenalin csapda, és a fókuszált tudat eredménye nem csak az, hogy nem
tudunk racionálisan gondolkodni. Ezzel együtt a pontos motorikus képességeink is leállnak.
Azok a bonyolult technikák, melyeket a dojoban tanultunk, nem fognak működni, amikor
az agy egy sokkal egyszerűbb területe veszi át az irányítást. Ahelyett, hogy három, vagy
négy részből álló mozgásokat gyakorolnánk, egyszerű mozgásokat tudsz majd csak csináni,
legyen az egy-egy, vagy egy-kettő, egy-kettő. Például, amikor úgy védesz egy ütést, hogy :
védés, csukló elkapása, karfeszítés, dobás A valóságban az egyszerű tudatszint csak rövid
válaszokat enged meg, egy elhajlást, és egy tenyeres ütést.
Stressz, félelem és aggódás másolása

A személyes véleményem és tapasztalatom szerint, három aspektusa van a stressz, a féle-
lem, és az aggódás kezelésének. Ezeket kezelési folyamatnak hívom.
Először, nem akarod megszűntetni a veszéllyel szemben adott azonnali válaszaidat. Ha

valamit szeretnél, az az, hogy kicsiszold az érzékeidet, hogy a potenciális veszélyhelyzeteket
felismerd. Egy magasabb fokú éberség megszűnteti a félelmet, és segít válaszolni, illetve el-
szökni a veszélyes helyzetekből.
Másodszor, a tested egyszerű, egy lépéses gyakorlatokkal kell edzeni, folyamatosan. Ezek-
nek a gyakorlatokat azokara a tipikus esetekre kell alapozni, melyekkel a munkád során ta-
lálkozol. Ebben az esetben, amiko veszélybe kerülsz, nagyobb a valószínűsége annak, hogy
a tanult tudatalatti viselkedések felülírják a nyers testet, és a néha jogilag megengedhetetlen
válaszokat.
Tudattalan viselkedés? Hajolj le, és kösd ki a cípőfűződ, majd azonnal kösd be. Ezután,
kösd ki a cipőfűződ újra, majd kösd be úgy, hogy közben gondolj arra, mi lesz a következő
fázis. Melyik volt gyorsabb? A technikáknak olyan természetesen kell jönniük a napi gya-
korlatban, mint például az autóvezetésnél a kuplung.
Harmadszor, meg kell tanulnod megérezni minden egyes veszélyt, amivel a munkád so-
rán találkozhatsz. Ha ezen dolgozol a gyakorlásod közben, nem csak a félelem válaszokra
fog felkészíteni, hanem beolt a munkád során bekövetkező aggódás ellen is. Talán nincs időd
annyit gyakorolni, amely segítségével teljesen tudatalatt tudj reagálni, de tény az, hogy minél
többszőr gyakoroltál egy gyakorlatot, annál biztosabban fog előjönni, vagy alkalmazkodni
azért, hogy kezeld a helyzetet.
54
13. fejezet
Az energiamodell, és annak használata az

Aikidóban
13.1. Mi a modell?
Ahhoz, hogy a következő alfejezeteket megértsük, be kell vezetni a modell, illetve a mo-
dellezés fogalmát. A modellezés azt a célt szolgálja, hogy egy bonyolult dolgot egyszerűbben
láthassunk, csak a lényegre koncentrálva, ezt pedig úgy tehetjük meg, hogy csak a számunkra
fontos (reveláns) részeket figyeljük. Ez lesz a mi modellünk. Mondok egy egyszerű példát :
amikor fizikából azt tanultuk, hogy ha valaki meglök egy téglatestet, akkor hogyan lehet
kiszámolni, hogy adott súrlódás mellett mekkora távolságot fog csúszni. Ez egy modell. Elte-
kintettünk egy csomó tényezőtől, például feltettük, hogy az erő pontosan merőlegesen fogja
érni a testet, egyenletes erővel, valamint azt, hogy az egész kisérlet a síkban, nem pedig a
térben történik.
Ebből világosan érthető, hogy egyetlen modell sem lehet azonos a valósággal, annak csak
egy piciny szelete, metszete. Mind mérnöki, mind harcművészeti szempontból nézve azért
készítünk modelleket-elméleteket, mert úgy gondoljuk, hogy azok hasznosak lesznek a szá-
munkra. Ha egy modell-elmélet csiszolásra, kiegészítésre szorul, akkor azt meg kell tenni,
egészen addíg, míg megfelel az igényeinknek. Ha már túl bonyolult lett, akkor új modellt-
elméletet kell készíteni.
13.2. Az energiamodell
A távol keleti rendszerekben egy energia modellről beszélnek, ami azért jó, mert a segít-
ségével rengeteg dolgot meg lehet magyarázni.
A modell, amin dolgozok, igazából sok-sok könyv összegzése. Nagyon valószínű, hogy
lehet sokkal magasabb szinten is beszélni ezekről a dolgokról, így inkább csak gondolatéb-
resztőként irok.
Tudjuk, hogy több féle energia is van. Minket a ki vagy chi energia, ennek az áramlása
érdekel, azért, hogy jobban megérthessük az Aikidó célját, illetve azokat a dolgokat, melyeket
O-Sensei, és a többi tanító mondott. A kérdéseink a következők, melyekre választ várunk a
modelltől:
55
Az energiamodell, és annak használata az Aikidóban
13.3. A kérdések
– Mi az energia?
– A hétköznapok során hol találkozunk az energiával?
– Miért jó, ha van energiánk?
– Hogyan áramlik a testben az energia?
– Honnan lehet energiát gyűjteni?
– Az energiaközpont
– Hogyan és mire lehet ezt az energiát felhasználni?
– Milyen törvények érvényesülnek?
13.4. A válaszok
Előrebocsátom, hogy több kérdésre sem tudok teljes, vagy akár csak részleges választ
sem adni, ezért várom mindenki ötletét, tapasztalatait!
Mi az energia?
Mit tanultunk a középiskolában? Az energia egy test munkavégző képessége. A közép-
iskolában megismert meghatározás közel áll e mennyiség köznapi fogalmához: Az energia
a rendszerek (testek) munkavégző képessége. Az energiát tekinthetjük úgy, mint a rendszer
valamilyen állapotára jellemző (sebesség, helyzetbeli) állapotjelzőt. Láthatjuk, hogy ez a de-
finíció még az olyan, nem mérhető energiákra is igaz, mint az életenergia, vagy a szellemi
energia. Az energiát nem lehet létrehozni, sem megsemmisíteni. Az fizikában használt mo-
delleirás sajnos nem használható (a jelenlegi tudásom szerint) az általunk használt energi-
amodellben, ami nem baj, abból a szempontból, hogy bizonyos fizikai törvényeket viszont
nagyon jól lehet vele szemléltetni, és a célja pontosan ez, nem pedig a teljesség.
Az energia önmagában csak van. Ott van minden egyes atom között, ott van az atomot
alkotó proton, neutron, elektron között, ott van ezen apró részecskéket alkotó részecskék
között is. Mindenütt.
A hétköznapok során hol találkozunk az energiával?

Amikor azt mondjuk valakiről, hogy milyen energikus, pont erről beszélünk. Amikor fel
vagyunk dobódva, és úgy érezzük, hogy majd kicsattanunk az energiától, akkor is. Amikor
azt mondjuk, hogy valamire nincs energiánk. Láthatjuk, hogy a hétköznapok során is gyakran
használjuk ezt a szót. Az energiával van azonban egy apró gond, mégpedig az, hogy szabad
szemmel nem lehet látni, csak a hatását tapasztalni. Nem látjuk, hogy egy testnek adtunk
valamekkora energiát, hanem azt tapasztaljuk, hogy mozog a test, és ezáltal tudjuk, hogy
rendelkezik mozgási energiával. Ugyanez a helyzet az életenergiával is. Látjuk, ha valaki
majd kicsattan az energiától, magát az energiát nem, csak azt az állapotot, amit ez a magas
energiaszint létrehoz. Ha jobban belegondolunk, az energia, mint információ jelenik meg a
56
számunkra. Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos gondolat. Tehát, mire kell rájönnünk ? Ar-
ra, hogy az önmagában a másik energiáját nem tudjuk látni, hanem csak tapasztalni, érezni. A
kínai elméletben azt mondják, hogy kétfajta energiánk van, az egyik, amelyet úgy örököltünk,
és ami folyamatosan fogy, míg meg nem halunk, és egy másik energia, amit lehet gyűjteni.
TODO: jó lenne, ha valaki tudna erről többet mondani!
Miért jó, ha van energiánk?

Ha nincs energiád, akkor nem létezel. Ha sok energiád van, akkor jobban érzed magad.
Ha az energiaszint lecsökken a testedben, akkor egyre rosszabbul leszel. Ha megakad a tes-
tedben az energia áramlása, illetve ha energiatöbblet vagy energiaszűkület jön létre, akkor
megbetegszel.
Hogyan áramlik a testben az energia?

Nagy vonalakban összefoglalva, az energia a meridiánokon keresztül áramlik, melyeket
úgy lehet elképzelni, hogy körkörös csatornák, vezetékek a testben. Van több meridián is,
illetve mellékmeridiánok. A mellékmeridiánok szerepe az, hogy ha megakad valahol az ener-
gia, akkor is tudjon tovább áramlani. Az energia 1 nap alatt ér körbe a testen, a nap megha-
tározott részében egy adott szervcsoportnál van, és aztán megy tovább. Itt felmerül jónéhány
kérdés : akkor a többi szervnél nincs energia, vagy csak kevés? Mérhető-e ez? A lényeg az,
hogy az ember tudjon energiát gyűjteni, ezáltal jobb közérzete, egészsége legyen, illetve értse
ezeket a folyamatokat.
Honnan lehet energiát gyűjteni?

Energiát többféleképpen is lehet gyűjteni, a teljesség igénye nélkül: növényekből, szép
tájakból, szép képekből, más emberektől, az univerzumból a saját energia központunk segít-
ségével, a hitből. a közös együtt végzett energiaemelésből, a harcművészetekből.
Nyilván itt több probléma is felmerül: szabad-e, etikus-e úgy energiát gyűjteni, hogy az-
zal más élőlénynek rosszat teszünk. A válaszom erre az, hogy nem. A falun dafa-s chi-kung
könyvben volt erre egy jó példa: emberek kint jártak egy ligetben, és ott végeztek energi-
agyűjtő gyakorlatokat, a növények idővel elszáradtak. Érdekes párhuzam, hogy ha valaki
olvassa a Mennyei Prófécia című könyvet, akkor ott is írnak növényektől való energiaszer-
zésről, de azzal a feltétellel, hogy vissza kell adni az energiát, amit tőle kapunk.
Egy érdekes pont lehet a másik emberektől való energia gyűjtés. Meg lehet figyelni, hogy
a legtöbb ember ezt teszi. Ezeket hívják hatalmi harcoknak. Az emberek különböző magatar-
tásformákat követnek, mely által próbálnak energiát szerezni. Négy ilyen fő magatartásforma
van, ezek közül általában egy dominál, de a többi is megjelenhet. Ezek a Megfélemlítő Val-
lató,Zárkózott és a Szegény én. Például a Megfélemlítő úgy nyer energiát, hogy legázolja a
másik felett, és így a másik rettegéséből szerzi meg azt. Tudatosan kell figyelni arra, hogy
elkerüljük ezeket a magatartásformákat.
Még egy érdekes pont lehet a hitből való energia. Amikor az embert kitölti a hite, meg-
szállja a Szentlélek, találkozik Istennel, Allah-hal, Buddha fénye ragyogja be, akkor arról van
szó, hogy a saját hitéből merít energiát. Ez szerintem a legnagyobb energiaforrás, ahonnan
energiát lehet nyerni.
A közös, együtt végzet energiaszintemelés ötlete is A Mennyei Prófécia című könyvből
származik. Egy idézet : Megdöbbentő dolgok történhetnek az olyan csoportokban, ahol min-
57
denkinek az a célja, hogy fölemelje a többieket, és energiát adjon nekik. A közösen végzett
munka által ugyanis kölcsönösen emeljük egymást magasabb rezgésszintre. Együtt nagyobb
bölcsességhez, és gyógyításhoz jutunk, mint a csoportban részt vevő egyének külön-külön.
Itt is arról van szó, amikor többen összejönnek Aikidó edzésen, és mindenkinek az a célja,
hogy tanuljon, hogy segítse a másikat, akkor hihetetlen módon fognak fejlődni.
Az energiaközpont
A következő kérdés az lehet, hogy akkor hogy mi a helyzet az ember energiaközpontjával,
a tandemmel. A tandem nem csak a test tömegközéppontja, hanem egy energia központ. A
megfelelő gyakorlatok hatására beindul, és folyamatosan nyom energiával. Ez például a falu
dafa chi-kung alapja. Mivel az Aikidóban is nagy szerepe van a központnak, így egy idő után
itt is beindulhat, vagy jobban mehet ?
Hogyan és mire lehet ezt az energiát felhasználni?

TODO
Milyen törvények érvényesülnek?

Betegségek kialalkulása
A keleti orvoslásban használnak egy úgynevezett meridián-elméletet, mely lényege na-
gyon nagy vonalakban, hogy a testben energia áramlik folyamatosan, különböző csatornákon
keresztül - ezek a meridiánok. Ezek különböző szervcsoportokat kötnek össze. Illetve vannak
a testen pontok, amelyeket ha ingerlünk, pl. tűvel, akkor lehet módosítani az energia áram-
lást. A betegségek azért alakulnak ki ezen elmélet szerint, mert megakad az energia a test egy
pontján. Ezt a pontbeli torlódást kell feloldani, és akkor meggyógyul a beteg.
58
14. fejezet
Jelképek az aikidóban
Az aikidó spirituális részében a magyarázatokhoz többféle jelképet használnak. Ezekről

szeretnék néhány szót ejteni.
Jelképeket minden egyes szellemi tanításban használnak. Azért jó, mert sokkal több van
benne, mint amennyi látszik. A legtöbb jelkép nagyon egyszerű, mint egy kereszt, egy tükör,
egy geometriai forma, mégis, nagyon mély jelentéssel bírnak. Habár nem jelkép, de ebbe a
fejezetbe tartozik az egyes természeti elemekhez való kapcsolódás, mint a víz, a bambusz, a
fenyőfa. A természetből rengeteget tanulhatunk, érdemes megfigyelni a természet jelenségeit,
nagyon hasznos tud lenni a harcművészetek gyakorlása során.
14.1. A négyzet, kör, háromszög

Biztos már mindenki látta ezt a jelképet: egy négyzeten belül van egy kör, azon belül
pedig a háromszög. Miért éppen ezek a formák? Hol jelennek meg ezek a formák az aikidó
gyakorlása során ?
A háromszög és a kör elve rengeteg harcművészetnél megjelenik. A háromszöget és a

kört használják például a judó sankaku-jime (bjj-ben triangle) technikánál: a másik felet a
lábaiddal összekulcsolod, úgy, hogy a lábak egy háromszöget alkotnak, és a csípőd körmoz-
gásával elfordítod, felborítod. A háromszöget használják az escrimában is, ott a fej és a két
váll, illetve a két váll és a has alkot két háromszöget, ami megadja a megfelelő irányokat, és
célpontot. Ezek a háromszögek folyamatosan mozognak, ahogy a célpont mozog, de az elv a
lényeg: csak a háromszögre kell figyelni.
Aikidóban a háromszöget használjuk az állásra, a kéz tartására. Ez a háromszög nagyon

erős, az erő a háromszög csúcspontjában van. Ha a felső és alsó háromszöget egymás felé
fordítjuk, tehát a lábunk és a felsőtestünk egy irányba néz, akkor vagyunk a legerősebbek.
Ezen erő iránya pedig az általunk képzett háromszög csúcsa lesz. Ezt az éket és a körmozgást
használjuk arra, hogy a támadót megbillentsük.
Amikor azt mondják, hogy úgy lépj be, mint egy ék, pont erről van szó. A kezeink, a
háromszögünk beszúr a támadásba.
59
A háromszög tartásba persze bent van a kör is. A kezünk alkotta háromszög belülről egy
kör. A kör, illetve a gömb a tér legjobb kihasználására, kitöltésére szolgál. Ezért olyan erős a
háromszög, mert benne van egy kör. TODO: Kérdés, akkor jó az ábra?
A négyzet a kokyu kéztartásnál jelenik meg. Ha kirakjuk a kezünket kokyu kéztartás-

ba, akkor látjuk, hogy a könyökeink, és az ujjhegyünk pont egy négyzetet ad. Ha ryote dori
kokyuho-t csinálunk, akkor is ott van a négyszög, csak nagyobb. Régebben arra gondoltam,
hogy ezek szabályos alakzatok, de aztán rájöttem, hogy a háromszög sosem lesz szabályos,
illetve egyenlő szárú, ha az egyik lábam elöl van. De ez nem is gond, mert ezekkel a szimbó-
lumokkal az elveket mutatják meg.
14.2. A tükör
A tükör egy buddhista szimbólum. Az elmét jelképezi. Kezdetben a tükör, azaz az elménk
nagyon piszkos. Az állandó, szakadatlan gyakorlás, és tanulás során a tükröt, az elmét meg-
tisztítjuk a felesleges gondolatoktól, a ragaszkodástól. A tiszta elme visszatükrözi a támadó
gondolatait, és az csak saját magát látja benne. Ne gondolj arra, hogy visszatükrözöl, ez nem
lehetséges. Ha visszatükröztél, azt úgyis tudni fogod.
60
14.3. Vízszerűség
A vízszerűség, azaz a „légy olyan, mint a víz” a legtöbb harcművészeti ágban megjele-
nik. A víz része a mindennapjainknak, szükséges ahhoz, hogy életben maradjunk. Bár nem
szeretek idézgetni, de az egyszerűen tökéletes :
Empty your mind. Be formless. Shapeless. Like water. If you put water into a cup, it
becomes a cup. If you put water into a bottle, it becomes a bottle. If you put into a teapot,
it becomes a teapot. The water can flow, the water can quash. Be water my friend. Here
is a natural instinct, and here is controll. You are to combine the two in harmony. If you
have one to the extreme, it will be very unscientific, if you have another to the extreme,
you will become all a such mechanical men.
Bruce Lee
Úgy mozogj, mintha víz lennél. Mit csinál a víz, ha beleütsz ? Felveszi, és elnyeli az ütés
alakját. Mit csinál a folyó, ha előtte van egy szikla ? Megkerüli, átöleli, beburkolja. Vedd át a
támadás erejét, alakját. Sodord el, burkold be. A víz harmóniában van önmagával, és a kör-
nyezettel. Alkalmazkodik, ha kell; elsodor, ha kell. A víz lehúz, vagy felemel. Hömpölyög,
forog, áramlik.
14.4. A fenyő története

Van egy történet arról, hogy egy mester úgy értette meg a lágyságot, hogy egy fenyőágat
figyelt, ahogy ráesik a hó. Ha már túl nehéz volt a hó az ágnak, a fenyőág meghajolt, és a
hó leesett róla, így az nem tört el. Ezt az elvet kell követnie minden egyes lágy irányzatnak.
Tartasz, amíg kell, meghajolsz, amikor már nem megy. Ez az igazi lágyság. Ez aikidóban így
jelenik meg: „Addig megyünk előre, amíg lehet, ha már nem lehet, akkor fordulunk”
61
15. fejezet
A természet és a harcművészetek
kapcsolata
Ha harcművészetekről beszélünk, akkor gyakran előkerül a természettel való kapcsolat.

A természet, és a harcművészetek kapcsolata sokrétegű, és nagyon komplex. Nagyjából két
fő csoportra lehet osztani : az első, a természeti jelenségek, törvények megfigyeléséből adódó
tapasztalatok, a másik, az állatok viselkedésének megfigyeléséből levont következtetések.
15.1. A természeti jelenségek

A természeti jelenségek, törvények, mint például a víz, a villám, a vihar, a gravitációs erő,
a centrifugális és centripetális erő, az egyes növények természettel való kapcsolatának megfi-
gyelése komoly stratégiai részt jelent a harcművészetek gyakorlása során. Ezek a minták egy
tudatállapotot jelképeznek, melyet a harc megnyerése, illetve elkerülése végett használunk.
Tekinthetjük ezeket fejlett vizualizációs technikáknak is, például nem csak azt kell elképzel-
ni, hogy olyanok vagyunk, mint a víz, hanem vízzé kell válni. A víz és a harcművészetek
kapcsolatáról egy másik fejezetben, a Jelképek az aikidóban fejezetben irok majd.
15.2. Az állatok viselkedése

A másik irány az állatok viselkedésének megfigyeléséből adódik. Ezeket a megfigyelé-
seket persze ésszel kell csinálni, mert mint megtudtuk, az általunk használt fegyver, eszköz
határozza meg a küzdésünk stílusát. Az állatok más-más stílusban harcolnak, aszerint, hogy
nagy karmaik vannak, vagy éles fogunk, esetleg hihetetlenül laza izületünk, vagy erős rugá-
suk. Más lesz a stílusuk, ha növényevők, vagy ha ragadozók. Ha egy állat mozgását próbáljuk
lemásolni, akkor ezt adaptálni kell az emberi testre. Ezek a kínai kung-fu stílusok fő mód-
szerei, mint például a Tigris, a Daru, a Kígyó, a Majom stílus. Persze, ez nem olyan meglepő
dolog. Ha megnézzük, az aikidóra, és a júdóra (bjj-re) is fel lehet lelni azokat az állatokat,
melyek mentalitásban hasonlítanak.
Az aikidóra szerintem leginkább a tapasztalt macska mentalitás a jellemzőbb. Figyeljetek

meg egy macskát, hogy mozog, hogy bírkózik, hogyan vadászik. Nem kapkod, nem rohan.
Szép, nyugodt, áramló mozdulatokat tesz. Aztán, ellazítja magát, és lecsap. Nem erősködik,
puhán mozog. Ha felétámadsz, elhúzza onnan a testét. A macska mozgása a lehető legtisztább
62
A természet és a harcművészetek kapcsolata
aikidó mozgás. Nyugodt, méltóságteljes, de ha kell, akkor már csak azt látjuk, hogy cseleke-
dett. Ha megnézzük, az aikidós esés, és a macska esése is nagyon hasonló. Ezért is mondják,
hogy az aikidósok olyan puhán esnek, mint egy macska.
Ezzel szemben nézzük meg egy kutyus mozgását. A kutya, ha támad, akkor hátrahúzódik,
majd odakaffog. Tépi, marja az áldozatát. Oda, vissza ugrál. És ha egyszer megfogott, akkor
többet nem ereszt. Ez a fajta mentalitás teljesen megegyezik a judó, illetve a bjj mentalitással.
Mozogj rajta körbe, ugorj be, kapd el, és tépd szét:)
Persze ez nem azt jelenti, hogy össze lehetne hasonlítani a két stílust. Ez épp olyan, mint
melyik állat a jobb, a kutya, vagy a macska ? Akinek kutyusa van, annak az, akinek macskája,
annak az, akinek mind a két állatja, számára mind a kettő egyformán kedves.
63
16. fejezet
Az öt állat elmélete
16.1. Bevezetés
A most következő cikk az Öt Állat elméletről szól, amely, bár hasonló a Shaolin rend-
szerbeli Öt Állathoz, mégsem egyezik meg vele teljesen.
16.2. Első fejezet : az állatok sorrendje

Az első fejezetben leírt elmélet alapvető tétele az, hogy nincs legjobb formája, módja a
küzdelemnek. Az elmélet a harcban használt stratégiákat öt különböző csoportba sorolja, és
egy állatot/elemet, mint egy metafórát feleltet meg minden egyes csoportnak. Ez hasonlít a
kő,papír,olló játékhoz; minden egyes stratégiának, illetve a neki megfelelő állatnak megvan
a maga erőssége egy másik felett, és megvannak a korlátai is, ha egy megfelelő stratégiával
találja szemben magát. A cél az, hogy az emberek sokoldalúbbak legyenek, vagy legalább
ismerjenek meg más küzdelmi stratégiákat, mint amit ők gyakorolnak. A következő fejezet-
ben elmagyarázzuk, hogy mely állat milyen stratégiát jelképez. Ahogy az előbb leszögeztük,
nincs olyan állat, amely mindegyik felett áll, a felsorolásuk pedig teljesen önkényesen vá-
lasztott sorrendben történik.
A Sárkány
– Elem : Tűz
– Erős: Tigris ellen
– Gyenge: Leopárd ellen
– Összefoglaló: Menj az áramlattal, szívd be a támadást, majd köpd ki
Stratégia:
A Sárkány elsődlegesen egy védekező állat, és a stratégiája az, hogy belekapcsolódik a

támadásba, és visszairányítja a erőt. Habár a Sárkány a Tűz elem kapcsolódik, azon okok-
ból, melyeket majd később részletezünk, a Sárkány tulajdonságai hasonlóak a Levegőhöz :
elhajlás és megkerülése mindennek, ami átmegy rajta. A Sárkány stratégia legegyszerűbb
alkalmazása az, hogy elmozgunk az útból, tehát lemozgunk a támadás vonaláról. Sokkal csi-
szoltabb és veszélyesebb az a stratégia, amikor a Sárkány stratégiát alkalmazó szándékosan
64
hagy egy nyitást, majd csak annyit mozog, ami épp elég ahhoz, hogy a támadó számára úgy
tűnjön, hogy elérte őt, azt az illúziót keltve, hogy a támadó sikerrel járt, aki ezt érezvén foly-
tatja az elrontott támadását. Ezen akció folytatása teszi lehetővé a Sárkány támadó oldalának
megjelenését, vagy úgy, hogy visszairányítja az energiát egy másik irányba, vagy hogy felerő-
sítve továbbengedi az eredeti úton a támadást, mintegy elrántva azt. Ezt általában nyomással,
sodrással, dobással éri el. A sárkány két része olyan, mint a mágnes két ellentétes oldala,
az egy oldal energiát szív be, gyakran annál erősebben, minél közelebb van valaki hozzál, a
másik része pedig visszaveri az energiát, elrepítve a támadót vagy ugyanannyi, vagy nagyobb
erővel, mint amekkorát arra használt, hogy közel vonzza magához. Az Aikidó egy példa erre
a stílusra. A Sárkány nem önálló, ami azt jelenti, hogy szükség van a támadó részéről egy ha-
tározott, elszánt akcióra. A Sárkány legyőzi a Tigrist, mert a Tigris célzott támadásait ellene
fordítja, de veszít a Leopárd ellen, mivel ott hiányzik ez a fajta elszánt támadás, amire ez a
stratégia alapul.
A Tigris
– Elem : Fém
– Erős: Daru ellen
– Gyenge: Sárkány ellen
– Összefoglaló: Egy találat, egy halott
Stratégia:
A Sárkánnyal ellentétben a Tigris a támadásról szól, az erőteljes támadásról. A Tigris

stratégiája a tökéletes, hirtelen történő, nagy elszántsággal végrehajtott támadáson, és a test
megfelelő felfejlesztésén, illetve a megfelelő pozíción alapul. A legegyszerűbb formája a
kocsmai verekedő, aki egy paraszt-lengővel megpróbálja lecsapni a fejed a nyakadról. Fontos
megjegyezni, hogy nem minden Tigris ilyen vad, és képzetlen. Egy gyakorlott Tigris félelme-
tesen célzott erővel tud mozogni, miközben megtartja az egyensúlyát és kontrollálja a testét.
A Tigris célja, hogy előrerobbanjon az egész testével, és minden egyes csapással a lehető leg-
nagyobb sérülést okozza. A Tigris a tehervonat elméletet használja, miszerint ha az ellenség
egyszer megkezdte a hátrálást, akkor már lényegében rajta van a síneken, és addig folytat-
ja a hátrálást, míg valami neki nem megy, vagy ő nem megy neki valaminek. A Tigris ezt a
lehetőséget használja fel arra, hogy legázolja az ellenfelét, és addig fokozza a támadása inten-
zitását, amíg felül nem kerekedik, és le nem csapja az ellenfelét. A Tigris védekezései és épp
ilyen támadó jellegű. Azáltal, hogy előtérbe helyezi az erő-erővel történő találkozást, a Tigris
mottója a következő: „Minden egyes védés egyben támadás” Ha egy köríves ütéssel támad-
ják, akkor a Tigris kilöki a kezét, mint egy Patriot rakétát, azzal a szándékkal, hogy a támadó
fegyvert támadja, és használhatatlanná tegye, vagy még inkább kedveli a célzott, elhelyezett
ellentámadást, lehetőséget biztosítva az ellenfélnek, hogy az egy köríves mozgást válasszon,
és ezáltal belefusson az erre a mozgásra kitalált ellentámadásba, mintha egy kinyújtott kard-
ba, vagy lándzsába futna bele. A Tigris legyőzi a Darut, mert alapjaiban töri le minden egyes
távolságtartásra irányuló próbálkozását, de becsapja a Sárkány megfoghatatlansága.
A Daru
– Elem : Fa
65
– Erős : Kígyó ellen

– Gyenge: Tigris ellen
– Összefoglaló: Próbáld meg távol tartani
Stratégia:
Ahogy már valószínűleg magadtól is kitaláltad, a Daru egy másik védekező állat. A Daru
fő célja az, hogy megpróbálja tartani, vagy növelni a támadó és a közte lévő távolságot, azzal
érvelve, hogy ha nem tud megérinteni, akkor bántani sem tud. Az egyik mód arra, hogy ezt
elérje, az, hogy teljesen kinyújtja a végtagjait a küzdelem alatt a nagy távolságú támadásra,
gyakorlatiasan nézve, a leghosszabb fegyvert, a lábát használja. Ezt úgy éri el, hogy a testet
úgy pozicionálja, hogy a védekező fegyver, a láb, olyan messze legyen a céltól, amilyen
messze csak lehet, értsd: hátra hajol. Emiatt nagy szüksége van az egyensúlyozás és a rúgás
együttes képességére. A Daru válasza a rövidtávú harcra az, hogy rengeteg rövidtávú, de
erős támadást használt, mint például a könyöklést, és a térdelést. Ezt azért teszi, hogy helyet
csináljon a szökésre, miközben ne nyújtsa ki a végtagjait, azért, hogy megelőzze a a támadó
birkózási szándékát. A Daru két oldala arra emlékeztet, amikor a madár kibontja a szárnyait,
hogy megmutassa a szépségét, és a farmer képe, akkor megpróbál elkapni, és megfogni egy
csirkét, akinek esze ágában sincs ebédként végezni. A Daru legyőzi a Kígyót azáltal, hogy
kívül marad a Kígyó tépőfogaitól, és távolabb száll, ha az megpróbál rátekeredni. A Daru arra
épül, hogy mindig megpróbál egyenesen elmozogni a támadás elől, ezért könnyű prédája egy
Tigrisnek.
A Kígyó
– Elem : Föld
– Erős: Leopárd ellen
– Gyenge: Daru ellen
– Összefoglaló: Döfd le, és fojtsd meg
Stratégia:
A Kígyó az Öt Állat Elmélet középső gyermeke, és talán a legváltozatosabb. A Kígyó

egyszerre lehet támadó, vagy védekező szándékú, ütést, rúgást, valamint birkózást is hasz-
nál. Az ütő-rugó része, vagyis a vipera része, olyan, mint a Tigrisé, tehát ugyanúgy egyetlen
csapással akarja az elérhető legnagyobb sérülést okozni, azzal a különbséggel, hogy a Tigris
nyers ereje helyett a Kígyó arra készül, hogy valamilyen létfontosságú, kis területre vigyen
be támadást, hogy a lehető legnagyobb legyen a hatékonysága. Ezen okból kifolyólag a tá-
madás gyakran egy egyenes, éles mozdulat, ahol a végtagok előre mozognak, de a test nem.
Ez ad lehetőséget a Kígyónak arra, hogy gyors és pontos legyen, miközben a lehető leg-
kisebbre csökkenti az ellentámadás veszélyét. Ez természetesen mind a támadásban, mind
pedig a védekezésben megjelenik, lehetőséget biztosítva egy gyors megelőző csapásra, vagy
egy hirtelen történő, megsemmisítő erejű ellentámadásra. A Kígyó stratégia birkózó, vagy
összehúzódó része hasonlóan sokoldalú. A Kígyó ezen része egy pozíció által megszerzett
irányításról szól, amely lehetővé teszi, hogy az ellenfelet összepréselje. Ezt világosan láthat-
juk, amikor a gyakorlók a földön hemperegnek, megpróbálva egy kulcsot, egy fogást, vagy
egy fojtást csinálni. Folytonos támadó és védekező dinamikát fedezhetünk fel, ahol mindkét
66
fél megpróbálja végrehajtani a technikáit, mialatt próbálja akadályozni a másikat, hogy az

képes legyen megcsinálni a saját technikáját. Ez a dinamika a küzdelem más formáiban is
megjelenik, de de a közelség, és a folyamatos kapcsolat elmossa a határvonalat. Ehhez a Kí-
gyónak nagyon fokuszáltnak kell lennie, és nem szabad, hogy az ellenfele meg tudja zavarni,
mialatt meg kell maradni az érzékenységének, és tudnia kell, hogy milyen helyzetben van
a teste, és éppen mit fog csinálni. A Kígyó összeszükülő elvét lehet használni védekezésre,
úgy, hogy elkapjuk, és összecsavarjuk a támadó végtagjait, vagy visszairányítjuk a támadó
végtagot. A Kígyó legyőzi a Leopárdot, vagy úgy, hogy egy végzetes csapást visz be, mielőtt
túl sok sérülést szenvedne, vagy pedig pedig rátapad a Leopárd mozgására, és elveszi a moz-
gékonyságát. A Kígyó nem hatékony a Daru ellen, mert nem tudja lezárni a közöttük lévő
távolságot.
A Leopárd
– Elem : Víz
– Erős: Sárkány ellen
– Gyenge: Kígyó ellen
– Összefoglaló: Repkedj, mint egy pillangó, szúrj, mint 1000 méhecske, vagy a sebesség
öl
Stratégia:
Hasonlóan a Tigrishez, a Leopárd is egy támadó jellegű állat. A Leopárd a sebességet és a

szögeket használja, hogy felőrölje az ellenfelét a folyamatos támadássorozatával, amely úgy
tűnik, mintha mind egyszerre csapódott volna be, vagy olyan elsöprő, mint egy géppuskatűz.
A tényt, hogy minden egyes támadás sokkal gyengébb, mintha a Tigris taktikát alkalmazta
volna, kiegyensúlyozza azzal, hogy az egy időben kombinált akciók hatásának összege na-
gyobb, mintha ezen akciókat egymás után vennénk. Az is a Leopárd taktikájába tartozik, ha
egy sorozat ütést ütünk, és abból egy nem talál, az nem olyan nagy ügy, mert ott van még
további 100. A Leopárd stratégiája nem csak azzal foglalkozik, hogy fizikailag gyors legyen,
hanem azzal is, hogy a sebesség relatív. A Leopárd úgy növeli az ellenfél által érzett, ta-
pasztalt sebességet, hogy nagyon sok, különböző, meglepő szögből támad. Így nem csak "A
semmiből jött", hanem a "Minden olyan gyorsan történt" érzés is meg fog jelenni az ellenfél
fejében. Egy képzett Leopárd harcos mind a kezeit, mind a lábait használja a támadásra, egy-
szerre több célpontot is támad, mind lineáris, mind köríves irányból, fent, len, balról, jobbról,
kifordul, hátraugrik, csak azért, hogy újabb sorozatot küldjön. A várt válasz az, hogy az ellen-
fél nem képes mindent védeni, és ehelyett csak megfagy, és nem csinál semmit. Ez a Leopárd
védekező taktikájának a része, továbbá az, hogy egyhelyben még csak egy szempillantásnyi
ideig sem marad, a csúsztató testmozgást és lábmunkát használja, hogy elkerülje az ütése-
ket, majd hogy egy új támadási hullámba kezdjen. Lényegében, a Leopárd védekezése egy
másodlagos mellékterméke a felülkerekedő, mindig változó támadásának. Mivel a Leopárd
nem egyetlen erőteljes csapásra készül, a Sárkány nagyon nehezen tudja kezelni. A Leopárd
a folyamatos támadássorozata és mozgása miatt áldozatává válik a Kígyó végzetes ütéseinek,
és birkózó szándékának.
67
16.3. Összefoglaló
Amit leírtam, az a harc állati jegyekkel meghatározott irányítási sorrendje. Az egyes álla-
tok elméleti sarkpontok, egyetlen olyan harcművészet, vagy akciók sincs, ismereteim szerint,
mely például 100% Tigris, vagy 100% Kígyó lenne. A legtöbb harcművészet bevett különbö-
ző részeket az egyes állati jegyekből, hogy az még hatékonyabb legyen. Például, az Amerikai
Kempo elsődlegesen Leopárd stratégiát alkalmaz, némi Kígyó stílusba tartozó életpontokra
irányuló támadással együtt, míg az Aikidó a Sárkány mozgását, és a Kígyó folyamatos érzé-
kenységét, rácsavarását keveri. Persze a listát tovább is lehetne folytatni. Nem ritka a harcosok
között, hogy a harc menetében változtatják az állati jegyeiket. Akik jól ütnek, gyakran véde-
kező jelleggel kezdenek, vagy legalábbis nem akarnak teljes erejű célzott ütésekkel kezdeni a
harc elején, ehelyett inkább a gyors, nem célzott technikákra építenek, miközben távolságot
próbálnak tartani, és keresik a nyitást. Ez a Daru és a Leopárd keveréke. Megfelelő idő után,
gyakran a jól ütők Tigrisre váltanak. Ez a váltás időbe kerül, ezért a jó birkózó stílusok, me-
lyek a Kígyó rátapadását és a Tigris célzott támadásait használják, hogy lezárják a távolságot,
előnyben vannak ezzel a stratégiával szemben. Ez megjelent a korai UFC meccseknél, ahol
Royce Gracie uralta a mezőnyt. Még a legegyszerűbb akciókat is le lehet bontani különböző
állatkomponensekre. Például egy ütés félrecsapása, és az ellenfél erejének felhasználása az
egyidejű ellentámadásra a Sárkány védekezése, és a Tigris támadásának kombinációja.
16.4. Második fejezet: Az Elemek sorrendje

Az Öt Állat Küzdelmi Elmélet második fejezete azzal foglalkozik, hogyan használjuk az
irányítási (állati) jegyeket, mint sorrendet a küzdelemben. Ezt kreatív, vagy elemi sorrendnek
nevezzük.
Miközben az egyes elemek (Fa, Fém, Tűz, Víz, Föld) sorrendje, melyek a nekik megfelelő
állathoz tartoznak, megfelelnek az irányítási sorrendnek (A Fém kivágja a Fát, a Víz eloltja a
Tüzet, a Föld megakasztja a Vizet, stb.), az elemi sorrendből következik, hogy ha megszűnik
egy elem, tehát ha nem működik egy stratégia, az lehetőséget biztosít arra, hogy egy másikat
válasszunk.
Az alapelv az, hogy csak arra van lehetőséged, hogy irányítsd az akcióidat, nem építhetsz
arra, hogy az ellenfeled kevésbé képzett, mint Te magad. Ezért, alkalmazkodnod kell. Ezen
feltevésekből következik, hogy ha csinálsz valamit, és az nem működik, akkor stratégiát kell
váltanod, ehhez pedig az elemi sorrend kínál segítséget.
Figyelmeztetlek, hogy a most következő elvek nem tudományos igényességgel készültek,

csak azért vannak, hogy könnyebben tudj emlékezni az elvekre.
A Tűz létrehozza a Földet

Analógia: Ahogy a tűz ég, hamut hoz létre, tehát földet.
Példa: Hogyha Sárkány stratégiát használsz, de megsérülsz, próbálkozz a Kígyóval.
68
A Föld létrehozza a Fémet

Analógia: Ha a földet bányásszuk, akkor fémet fogunk kapni.
Példa: Ha megpróbálsz birkózni, de nem tudsz közel kerülni, mert az ellenfél mindig el-
fut(Daru), akkor cserkészd be(Tigris).
A Fém létrehozza a Vizet

Analógia: Ha tudományosan gondolkodunk, akkor ezt a legnehezebb elképzelni. A tör-
ténet az, hogy a régi emberek az egészet a másik oldalról fogták meg, mely szerint a víz
rozsdásítja a fémet.
Példa: Ha állandóan elveszted az egyensúlyodat, mert a fickót egy csapással akarod leütni
(Tigris), válts gyorsabb, kevésbé célzott támadásra (Leopárd)
A Víz létrehozza a Fát

Analógia: Ez elég könnyű, ha meglocsoljuk a fát, akkor az nőni fog.
Példa: Ha a gyors mozgásod nem tud érvényesülni(Leopárd), mert összekapaszkodtak veled,
törj ki, és hozz létre távolságot (Daru).
A Fa létrehozza a Tüzet
Analógia: A következő egyszerű. Az emberek azt gondolták, hogy a tűz a fa belsejébe
van, és a tűz előugrik a fából.
Példa: Amikor egyenesen hátra visszavonulsz (Daru), de az ellenfél gyorsan feléd tart, térj le
a vonalról, lépj mellé, és hagyd, hogy túlfusson rajtad (Sárkány), bele valamibe:)
16.5. Összefoglalás
Az állatok sorrendje leírja, hogy a küzdelem során mi ellen mi működik. Csak a straté-
giáról szól, és feltételezi, hogy minden más képesség, fizikai tulajdonságok, és a szerencse
azonos szinten van. Egy magasan képzett, erős testalkatú Daru minden bizonnyal könnye-
dén legyőz egy öreg, fogatlan Tigrist. Lehetőség van arra, hogy ne a sorrendet alkalmazzuk,
például a Leopárd stratégiát alkalmazhatjuk Tigris vagy Daru ellen, de ezekben az esetekben
egyik stílusnak sincs stratégiai előnye a másikkal szemben. Egy gyors összefoglalás az állati
sorrendről:
A Sárkány legyőzi a Tigrist,

A Tigris legyőzi a Darut,
A Daru legyőzi a Kígyót,
A Kígyó legyőzi a Leopárdot
A Leopárd legyőzi a Sárkányt
Az elemi sorrend lehetőséget ad arra, hogy a megfelelő stratégiát használd a küzdelem-
ben, tehát akkor, amikor megpróbálnak leverni. Ha az a stratégia, amit használsz, jól működik,
nincs arra okod, hogy változtass. De ha az ellenfeled a saját játékodban ver meg, tehát olyan
stratégiát használ, mely győzedelmes a tiéd felett, az elemi sorrend lehetőséget ad arra, hogy
változtass. I
69
A Tűz létrehozza a Földet

A Föld létrehozza a Fémet
A Fém létrehozza a Vizet
A Víz létrehozza a Fát
A Fa létrehozza a Tüzet
16.6. Befejezés
Az Öt Állat Elmélete nem más, mint egy elmélet. Ez nem egy hideg, kemény tény, ha nem
segít rendezni a gondolataid, ne használd. A kereszttréning előnyei széles körben ismertek, és
elfogadottak, gyakorlatilag lehetetlen, hogy mindenben jó legyél, és már sokan leirták, hogy
minél több különböző területen próbálsz jó lenni, annál inkább elveszted a lehetőséged, hogy
egy stílusban igazán jó legyél.
70
17. fejezet
A térdelő ülés (seiza), és a meditáció

(muksó)
A seiza a térdeken való ülést jelenti, a suwari-vaza pedig az ebből az ülésből való dol-
gozást, technikák végrehajtását jelenti. Arra szolgál, hogy megerősítse a lábakat, a csipőt.
Fontos, hogy jól üljünk seiza-ban. Ha fáj, akkor nem jó:) Fontos, hogy egyenes legyen a há-
tunk, és az ülőcsontainkon üljünk. Az egyenes hát esetén a gerinc a test súlyát természetes
módon vezeti le a földbe, a csigolyák csak a megfelelő irányba terhelődnek. A lábujjak fedik
egymást, van, akinek segít, ha kinyomja a pocakját. A fej előre néz, térdek között két ököl-
nyi távolság. A fejünket úgy tartsuk, mintha a fejünk búbjánál egy kis madzag húzna felfele.
(Lányoknál?) Kezek vagy a combon, vagy pedig egymáson. Ez utóbbi esetben bal kezünket
lerakjuk az ölünkbe úgy, hogy a tenyér felénk nézzen, majd belehelyezzük a jobb tenyerünket.
17.1. A meditáció
A meditációról rengeteg tévhit és babona terjedt el. A meditáció nem kapcsolódik kizá-
rólagosan a vallásokhoz, mégis, valamilyen formában minden vallás része. Nem a külsősége
a lényeg, hanem a gyakorlás értelme, ezért nem állja meg a helyét az a vélekedés, hogy egy
adott vallást gyakorlónak nem szabad meditálni, mert ördöggel, démonokkal, és ki tudja még,
milyen lényekkel találkoznak. Akik ilyeneket mondanak, azoknak nem sok fogalmuk van a
meditációról. A meditáció nagyon egyszerű dolog : csak ülni kell, becsukni a szemünket, és
figyelni a légzésünket. Ennyi. Nem kell hozzá füstölő, tam-tam dob, semmi ilyesmi. Ha va-
lami eszünkbe jut, hagyni kell, hogy olyan könnyedén tűnjön el, ahogy megjelent. Megint
egy más kérdés, hogy valaki úgymond meditatív állapotba kerül. Ilyen hatás alá kerülnek a
sámánok, a táncoló arab szerzetesek (dervisek), a különböző kábító anyagokat fogyasztók.
Nekik lehetnek különböző látomásaik, de ennek semmi köze a meditációhoz, ez inkább egy
felfokozott tudatállapothoz, tehát nem meditatív az állapotuk, hanem ennek épp ellenkezője.
17.2. Mire jó a seiza gyakorlása a mai világban?

A kérdés teljesen jogos. A 21. században milyen jelentősége van a seiza ülésnek, amikor
mi otthon nem ülünk így, tehát a dojon kívül nem sok értelme van. A seiza ülés megerősíti
az alhasi részeket és a combot, valamint hozzászoktat, hogy egyenes háttal üljünk. Sajnos
hozzászoktunk azokhoz a székekhez, amelyekbe ki lehet nyúlni, ez azonban nem tesz jót a
71
A térdelő ülés (seiza), és a meditáció (muksó)
gerincnek. A suwari vaza (térdelésből való gyakorlás) esetén azt gyakoroljuk, hogyan lehet
kis helyen, szinte csak a felsőtest mozgatásával technikákat végrehajtani. Ez a gyakorlási mód
nagy segítséget jelent, hiszen vannak olyanok, akik kerekesszékbe kényszerültek, de így ők
is tudnak gyakorolni. Amikor meditálunk, akkor is a seiza ülést használjuk. Ha sok edzésen
veszünk részt, akkor megszokjuk az ülést, és az ezzel elérhető nyugodt tudatállapotot, ezért ha
bármi problémánk van az életben, akkor ahhoz, hogy megnyugodjunk, elég, ha leülünk ebbe
az ülésbe, becsukjuk a szemünket, és figyeljük a lélegzésünket. Pár perc, és elcsendesedik a
tudatunk.
17.3. Van ennek valami köze a Zen gyakorlatokhoz?

Első ránézésre csak hasonló, hiszen soto zen esetén egy párnán ülsz, és keresztberakod
a lábaidat, míg az aikidóban használt meditációs ülés esetén nincsenek meg a kéz-láb általi
körök, és a kezek a combon, vagy egymáson vannak. A lényeg azonban ugyanaz : a tudatál-
lapot, amit a meditációval elérhetünk. Aikidóban csak néhány percet töltünk a seiza ülésben,
soto zen esetén azért használnak párnát, hogy ki lehessen bírni hosszabb időt is.
72
18. fejezet
Suwari-waza
Aikidó gyakorlása során létezik egy gyakorlásmód, amit suwari-waza-nak nevezünk. Ek-
kor mind a támadó, mind a védekező fél térdelésben van, és onnan próbálnak technikát vég-
rehajtani. Ez egy hagyományosnak mondható gyakorlásmód, mivel ebben az ülésben ültek
régen otthon a japánok. Suwari waza gyakorlása megerősíti a csípőt, és a belső szerveket,
megtanít a jó kontrollra. A suwari-waza nem azonos a földharccal. Aikidóban nem engedhe-
tő meg a judóban megszokott földharc, mivel több támadó ellen készülünk, ahol nem lehet
cél, hogy a földre kerüljünk, és ott bírkózzuk le a támadót, miközben a többi épp a fejün-
ket rúgdossa. A suwari waza helyzet kialakulhat például akkor, amikor féltérdre kerültünk.
A gyakorlás során megtanuljuk, hogy ez nem feltétlenül egy vesztett helyzet, és ebből a po-
zícióból is lehet gyorsan mozogni, anélkül, hogy felállnánk. Ehhez persze arra van szükség,
hogy elsajátítsuk a shikkó-t, a térden való mozgást, csúszkálást. Viszont minden egyes tech-
nika végrehajtása során fel KELL állni a shikkóból, ha a technika ezt lehetővé teszi.
Ez persze csak saját vélemény, de a földön, shikkóban történő kardozásnak nem sok ér-
telmét látom. Ha kard van a kezemben, akkor megpróbálok a lehető leggyorsabban felállni,
féltérdre kerülni. Azok a iaidó kata-kban, amiket láttam, az első lépés mindíg az, hogy kiránt-
juk a kardunkat, és közben féltérdre állunk. Féltérden, illetve állva sokkal gyorsabban tudunk
mozogni, mint shikkóban.
Az aikidojournal.com-on publikáltak egy cikksorozatot a suwari-waza kialakulásáról, az

első cikket sajnos már nem találtam meg, de azért így is érdekes lehet:
A legrégebbi, Japánban még mindíg létező közelharci bírkózó iskolák a Takenouchi-ryu

és az Araki-ryu. Ahogy az Old School cikkemben írtam, ezek közeli rokonságban vannak.
Ezekben az iskolákban, habár már konszolidálódtak, mégis egy elég pontos megfigyelhetjük,
hogyan is fejlődtek ki, és hogyan gyakorolták az iidori technikákat, évszázadokkal Takeda
Sokaku Daito-ryu alapítása előtt.
Ez a két közelharci iskola rengeteg fegyverrel gyakorol - a lándzsától és a naginatától

kezdve a kardon és a kodachin keresztül, egészen a láncos fegyverekig. Ezek magja az, ami
később jujitsu lett, még mielőtt ez a szó elterjedt volna. A bírkózó technikákat a harctéren
használták, és éppen ezért, a legtöbb esetben, a shidachi (aki csinálja a technikát) fel volt
fegyverezve. A kivételek az izületekre-ható módszerek voltak, melyek segítségével foglyokat
lehett megbénítani, és el lehetett hárítani fegyveres támadásokat - elsődlegesen közeli távol-
ságból, amikor az ellenség késsel vagy kodachi-val támadt. Az utóbbi esetre azért készültek,
73
Suwari-waza
mert bár soha nem szabadna ennek a helyzetnek előállnia, a valóságban mégis előfordulhat.
Elejted a fegyvered, az eltörik, fegyvertelen vagy, de te hirtelen, NAGYON közeli távolság-
ban, egy fegyveres ellenféllel kerültél szembe. Ezeket a technikákat, és a hasonló iskolák
megszámlálhatatlan technikáit, iidoriban csinálták, tehát a térdeken.
Téves az a koryu iskolák között fentartott vélemény, hogy iidorit elsődlegesen azért fej-
lesztették ki , hogy formális helyzetekben, a palotán belül használják. Ezt azon fegyverek
miatt gondolom, melyeket a legrégebbi bírkózó rendszerekben használnak, mint például a
hosszú kardot, amelyeket nem viseltek belső terekben, és azon összefüggés miatt, hogy eze-
ket a módszereket eredetileg harcok által edzett katonák használták, akik ezeket explicit a
harcmezőkre csinálták. Két fenntartással: ezeket a technikákat LEHETETT használni belső
terekben, és voltak SPECIFIKUS módszerek arra, hogyan kezeljük a házon belül az ellensé-
geket. Mind a Takenouchi-ryu és az Araki-ryu tartalmaz formákat arra, hogy például valaki
teát vagy sakét szolgál fél, és kihasználja a figyelmetlenséget, meggyilkolja az ellenséget.
Mind a technikát, mind a megfelelő hozzállást gyakorolták: az egyénnek kezdeményezőnek
kell lennie, mintsem reakcióra épülő önvédelemnek.
A japánok soha nem használtak realisztikus forgatókönyvekre épülő gyakorlást, amiben,

mondjuk úgy kezdünk, hogy hempergünk a földön, valahogy előkerül egy kés, és ezután
az adott formát végigjátsszák. Ehelyett, a katák - még a bírkózó katákat is - segítségével
az alapelveket gyakorolták be. [Tehát, modellezték a helyzetet, általánosítottak, megkeresték
azokat az elveket, amelyeket használni kell, és aztán csak az elveket gyakorolták] Iidori -
amikor a földön ülünk - annak a szimulációja, hogy két fickó a fölre kerül. Az eredeti haza
handachiban az a személy, aki talpon maradt, nyert, nem pedig veszett. Az Araki-ryuban,
rengeteg formagyakorlatot gyakorolnak, melyek lényege az, hogyan maradjunk a lábunkon,
és öljük meg a térdelő felet, nem pedig fordítva.
Mivel Japán évszázadokon keresztül lényegében békés volt, az Edo kori ryuk, köztük a
jujutsuval, inkrementális, nem pedig drasztikus változásokon ment keresztül. Gyakorolták az
atemit, biztos, ami biztos alapon, de csak néhány iskola fejlesztett ki valóban hatékony ütés és
rugás módszereket, erre nem volt nagyon szükség, mivel az embereknél általában volt fegy-
ver. Ami kifejlődőtt, az, hogyan válaszoljuk egy támadásra fegyverrel. Az Edo kori jujutsu
felerősítette a régi bírkózó stílusok egyik részét: a "simatta"-t, avagy a "Jajj, ne"-t [Itt arra
gondolhatott a szerző, hogy megtámadnak minket, és mi megijedünk, védünk, félreugrunk,
majd például leszúrjuk a támadót]. A támadásokra választ adva, mint hasznos kontra tech-
nikákat, a régi ryukbeli technikákat kibővítették és gondosan kidolgozták, mint önvédelmi
technikákat.
Az érdekesség kedvéért, egy gyönyörű példa erre a Tenshin Sinyo-ryu. Természetesen,

bővült a fegyvertelen válasz/atemi, de nem volt elég eset a harcok olvasztótégelyében, hogy
a kempo igazán kifejlődhessen. (Tanusítja ezeket a hatalmas előnyöket a harci bírkózás és az
ütéstechnikák jelenléte az úgynevezett ketrecharc versenyeken, a 10-20 évvel ezelőtti Garcie
módszerek ma már antiknak tetszenek) Éppen ezért, az atemijutusu a jujutsuban azzal kezdő-
dött, amijük volt, todomewazaval. (Ütés technikák, melyek segítségével teljesen harcképte-
lenné lehet tenni egy földre került ellenfelet) Fogták a todomewazát, és átírták álláshelyzetbe.
De a tesztelés hiányából adódóan, a legtöbben nem tudják, hogy milyen nehéz sérülést okoz-
ni, vagy kiütni egy mozgó ellenfelet azokkal a technikákkal, melyeket egy leszorított esetére
dolgoztak ki. Ezek a tesztek pedig nem történtek meg, az igazi kéz-és-láb küzdelmek gya-
74
Suwari-waza
korlott ellenfelek között (kivétel a sumo) ritkák voltak, és távol egymástól. A jujutsu iskolák
közötti ilyen tesztek valóban, bizonyíthatóan megtörténtek a késő Edo, és a korai Meiji kor-
ban, mikor a közemberek, akik nem használhattak fegyvert, még akkor sem, ha birtokolták
azokat, voltak a jujutsu gyakorlók.
Röviden, a harctéri bírkózást átalakították a civil életbeni önvédelemre, azáltal, hogy át-
vettek, átírtak már létező technikákat, anélkül, hogy megvizsgálták volna, illetve tesztelték
volna azokat.
Az ötlet, hogy a yokomen és a shomen egy szimulációja a fegyveres támadásokanak na-

gyon látványos, mivel ezeket a támadások voltak szabályosak, kivétel nélkül minden egyes
jujutsu iskolában. Mivel nem volt semmi valós ok arra, hogy megváltoztassák - hiszen nem
volt külső hatás - feltételezték, hogy ez az egyetlen módja, ahogy harcolni lehet. Karate és az
ökölvívás sokként hatott a Meiji korabeli harcművészeteket gyakorlók számára, akik sosem
gondolták, hogy így is lehet ütni. Ehhez hasonlóan, van egy angolról egy történet, mely sze-
rint úgy lett a Fiji sziget királya, hogy a Fiji harcosok mindíg alulról felfelé próbálták leütni a
cápafogas bunkóikkal. A hajótörött angol hajós mindig lehajolt, és leütötte a fogadott törzse
ellenségeit. Habár ismerték az új harci stílusát, a harcosok meg úgy voltak nevelve, hogy az
alulról felfele történő ütés az egyetlen módszer.
Tudjuk, hogy Takeda Sokaku egy hihetetlen képességekkel rendelkező ember volt, aki
több stílust is gyakorolt, és a kortársai szerint sem volt senki hozzá mérhető. A családja be-
számolója szerint, egyszer találkozott, és küzdött egy karatéssal, és azon az estén, az össze-
csapás előtt, meglepődött az ember sebességén, de rájött, hogy az ő sebessége a karddal még
mindíg gyorsabb, és ezt alkalmazta a harchoz : győzött. A beszámolóban sehol sem említi
Takeda Tokimune, hogy az apja Daito-ryu-t használt volna. És, mint egy konzervatív japán,
nem próbálta meg beolvasztani a karatét, egyszerűen csak, a kiváló képességei segítségével,
a saját tudásbázisát tette hatékonyabbá. (Jogos kérdés lehet, hogy vajon ezt mások is meg
tudnák-e tenni?)
Számomra egyre inkább magától érthetődő, hogy vette a jujitsu technikákat, amiket tu-
dott (melyek, definíció szerint, tartalmaztak egy csomó iidori és hanza handachi technikát),
és erre a sablonra ültette át a kardozás és aiki tudását. Takeda vehetettt bármilyen kata-t, és
ezt képes volt beépíteni a tudástárába.
Az mondhatja persze valaki, hogy mivel ő Ono-ha Itto-ryu-t gyakrol, és a shomen és a

yokomen úgy néz ki, mint egy kard technika, ezért kell lennie ilyen szimulációknak - habár
sosem találtam még olyan fegyverre épülő küzdőművészetet, ahol olyan sok időt töltenél a
fegyveres támadás szimulációjával, amikor ott vannak a kezünk ügyében, és gyakorolhatunk
velük.
Ugyanis - nem túl okos dolog shoment vágni valakinek a fejére egy kodachi segítségével
- ez a hiba okozta az egész Chushingura történetet - Asano olyan ostoba volt, hogy megvágta
Kira fejét egy shomen-girivel, amivel csak megsebesítette, ahelyett, hogy megragadta volna,
és leszúrta volna. Ez esetben a csatlósainak nem kellett volna feláldozni magukat a bosszú
miatt. Az, hogy egy használhatatlan technikát alkalmazott, okozta a hozzá lojális 47 rónin
halálát. Épp ezért, ő nemcsak azért felelős a halálukért, mert elvesztette a nyugalmát, hanem
azért is, mert nem volt képes megölni Kira-t..
75
Suwari-waza
Tehát az az állítás, hogy a Daito-ryu hasonló, pusztakezes, fentről lefele történő vágásokat
tartalmaz tanóval vagy kodachival, nem egy lelkesítő bizonyítéka a fegyveres képességeknek.
Újra meg kell említeni, hogy mindezek azt eredményezik, hogy van egy örökölt konzer-
vatívizmus a Daito-ryuban, éppúgy, mint az aikidóban - bizonyos technikákat, módszereket
nem használnak, pedig azok nagyon értékesek lennének: ilyen például a csípő megerősítése
- még akkor is, ha ez az alapítóknak nem volt egy tudatos gondolata.
Éppen ezért, a Daito-ryuban, az iidori a régmúltoz tartozik, de a konzervatívizmus miatt

még mindig jelen van.
...
First of all, in response to one lengthly post which suggested that I have been applying
my imagination to the subject, to some extent, I’m sure this this is true. But what I think
that some are not fully aware, Japanese koryu provide living history - we have access to both
written and extant practices which show training procedures at each level the development of
Japanese martial practices. Thus, how do I know how 16th century jujutsuka trained ? How
17th or 18th century jujutsuka trained ? Because we still have the training procedures - and
I have trained in them. One may not know about the (possible) previous generations of DR
- but we do know a lot about previous generations of jujutsu - as much as we know about
classical music. We have the scores, the composer’s notes, and the same instruments to play.
To sum up, in linear fashion, what I believe is the development - and I base this on prac-
ticing the actual ryu, cross-training against a member of other ryu, and many years of obser-
vation of various ryu, including consultation with their head instructors :
1) Sengoku koryu - Takenouchi-ryu, Araki-ryu, would be examples. Iidori and hanza-

handachi are both practiced. Most kata have both individuals armed, some have the standing
person killing/subduing the person on his knees, and we see the first rudiments of jujutsu,
with counters against armed opponents. What are very rare are kata where both individuals
are unarmed. There are kicks and strikes, but most are of the todome variety - finishing off
a downed enemy or classic atemi - disruption of postural integrity so as to effect a killing
method.
2) Edo-koryu - examples would be Sekiguchi-ryu, Kiraku-ryu, or Tenshin Shin’yo-ryu.

There are far more counter techniques to attacks, with weapons. There is a gradual develop-
ment of "wrestling" - unarmed grappling. We see more and more methods of atemi - kicks
and strikes on the feet. Significantly, there is no boxing, per se. The strikes are often conver-
sions of todome moves in a vertical plane (even though they may not work nearly so well if
the opponent is not pinned.) Also, the strikes often imitate sword or kodachi moves. OFTEN.
Why? They used the movements and techniques that they knew. Developing pugilism would
be a creative leap. Converting weapon movements to empty handed is easy.
We use what we know. An example of this was when Anthony Drexel-Biddle was asked
to create knife fighting for the US Marines before WWII. He was a fencer, not a knifer, and
so he adapted fencing footwork and stances to knife-fighting. (Even though this is definitely
not the best way to fight with a knife, he drew on what he knew).
76
Suwari-waza
Similarly, I am suggesting from the evidence available that jujutsu-ryu used what they
knew well - the cutting motions and footwork with weaponry to develop their pugilistic skills.
They didn’t know that much about fighting with their hands and feet - underline FIGHTING
rather than using atemi in battlefield melee - so they permutated what they knew.
3) Modern ryu. Judo took the increasingly common component of free-style grappling,
isolated it out and made it into a brilliant form in its own right.
DR - I am suggesting (OPINION ! !!!) that Takeda Sokaku took the movements and foot-
work of swordwork and superimposed them on what he knew of jujutsu. In formalizing these,
as much as he did, it still looks a lot like jujutsu, though, I am aware, he added, at the higher
levels, something remarkable. Naturally, basing his movements on the sword, they can easily
return, with some adjustment to swordwork, as several of the posters have claimed. But in
general, he did what was done in most all Edo jujutsu ryu - conversion of sword movements
to empty hand. Given he was of nearly transcendent skill, there is no doubt that he developed
empty handed methods of superlative skill - but the template was the imitation of weaponry.
Where I disagree with some of the partisans of DR is that the empty handed movements are
merely a covert practice of fighting with weapons.
As for Ono-ha Itto-ryu, it was that it was not really associated with DR uconsciousntil
modern times - AFTER Takeda Sokaku. So although they may be the king and queen of a
matched suit in some modern groups, but they weren’t in the old days. Ono-ha Itto-ryu is
specific to DR descended through Tokimune, and please correct me if I am wrong, but he did
not learn much of his DR from his father - he learned from his mother, Sue, and from others,
if I have read my AJ correctly.
One writer, trying to disprove my point, cites the vast number of weapons disarms in DR,
but these are, in fact, very common in any pre-modern grappling system of Japan. Weapon in
hand in attack - there are innumerable schools of this nature as well.
My statement, in essence, underlining the unique nature of DR, is this - I know of no

other system in which there is so much time devoted to empty-handed practice that is RE-
ALLY about weapons. I’m aware that this is the claim of some lines of DR - I simply don’t
believe that it is supported historically, even though it is quite fair to point out that the empty
hand methods can easily be reconverted to weapons techniques. If nothing else, if this is the
method by which DR honed their weapons skills (one claim of a writer) it is truly unique in
this method among extant koryu. ALSO, it may be true of some lines of DR NOW, but that
does not necessarily prove that it is so even a generation ago. An instructor can reintegrate the
focus on weapons, so to speak, putting the weapon back in the hands of the jujutsuka, either
in metaphor or fact, where it was taken out generations ago in the development of empty-hand
methods.
But there is also a conflicting claim, that they were empty handed methods for the palace,
where weapons were forbidden. THIS can be historically proven or disproven, and I would
encourage the avid researcher to do so.
Some final notes: This claim that DR was the otome-ryu of the hatamoto is, frankly, quite
77
Suwari-waza
dubious. The otome-ryu of the higher class samurai were the best documented of any ryu in
a han. They were not "secret," like CIA spycraft - they were restricted. But otome-ryu were
well known - the records of almost every han lists the ryu, often the membership, and very
commonly, local temples have boards on them where the elite otome-ryu offered a honno
embu to the god. Everyone’s name is listed on the temple. The existence of an otome-ryu,
practiced by the elite bushi of a han, that is not listed anywhere among the ryu practiced by
Aizu hanshi, is unbelievable to me.
78
19. fejezet
Alapelvek az Aikidó gyakorlása során
TODO: ezt a fejezetet átszervezni tudati, illetve biomechanikai részre, illetve teljesen,
mert így nincs benne koncepció
19.1. Melyek az alapelvek?

Ahhoz, hogy egy Aikidó technikát jól végre tudjunk hajtani, fontos látni, és érteni, és be-
gyakorolni az alapelveket. Most csak néhány alapelvet írok le, ennél biztosan több van.
Ahhoz, hogy sikeresen végre tudjunk hajtani egy jó Aikidó technikát, vagy bármilyen
küzdősport technikát, rengeteg dolognak teljesülnie kell. A technika sikerét nagy mértékben
meghatározza a végrehajtó tudatállapota. A mechanikai alapelveket folyamatosan, rogyásig
kell gyakorolni, hogy automatikusan menjenek. A tudati technikák, elvek használata ezután,
illetve ezen elvek gyakorlása során fognak bejönni. A gond az, hogy sajnos nem lehet 100
százalékosan szétválasztani, és külön-külön gyakorolni a fizikai, és a tudati gyakorlatokat.
Azért nem, mert a tudat, és a test egy, mint már láttuk, tehát kölcsönösen kapcsolatban van-
nak egymással. Ráadásul van egy olyan sejtésem, hogy minden-mindennel összefügg, vagy
kapcsolódik. Ezt a szép nagy összekapcsolódó gráfot kellene valahogy ügyesen szétszedni,
hogy külön-külön, illetve egyben is lehessen gyakorolni. Erre várom az ötleteket.
Egy kezdőnek elsőként a saját teste működésével kell megismerkednie. Ez a test anatómi-
ai, biomechanikai működésének megismerésével kezdődik, mint például merre csavarodik a
kar, csukó, hogy lehet a két kezet külön-külön, illetve együtt használni, hogyan lehet a súly-
pont áthelyezésével mozgást, erőt generálni, hogyan kell süllyeszteni, a test, nem pedig csak
a kar erejével dolgozni. Utána a test önvédelmi felhasználásával, a gurulások, esések, lépések
begyakorlása következik. Ezen gyakorlás során felfedezi, kitágítja saját teste korlátait, képes
lesz az Aikidó gyakorlásához szükséges lazaság kifejlesztésére. Utána a technikák jönnek,
és rájön, hogy a technikája nem működik. Nem működik, mert nem nincsenek meg az ala-
pelvek, ezért visszatér, és tovább gyúrja az alapelveket. Hát igen, senki nem mondta, hogy
könnyű lesz. Minden egyes edzés képességfejlesztésről kell, hogy szóljon. Ha elkezdesz fut-
ni, először mondjuk csak 1 km-et tudsz futni. Aztán egyre többet, és többet, egyre jobban,
könnyebben. Ez a fejlődés. Ugyanennek a fejlődésnek kell megjelennie Aikidó gyakorlása
során. Amikor már ismeri a technikákat, tudja azokat használni, akkor rájön, hogy a tudat
befolyásolja a testet, ezáltal az egész Aikidója megváltozik, magasabb szintre ér. És innen
79
látszik, hogy még sokkal-de-sokkal magasabb szintek is vannak.
Ennyi bevezető után lássunk néhány alapelvet:
Ma is tanulok valamit...
Úgy vettem észre, hogy ez egy nagyon hatékony hozzáállás, megakadályozza, hogy sok-
sok edzésen át csak stagnáljunk. Ha úgy megyek be edzésre, hogy Nézzük, ma mit fogok
tanulni? akkor biztosan tanulok valamit. Így sikerül felvenni a kezdők szellemiségét. Nem is
olyan nehéz, ugye?
A lélegzés
Fontos, hogy folyamatosan lélegezzünk a technikák végrehajtása során. Amikor két em-
ber szabadküzdelmet, vagy földharcot gyakorol, könnyen előfordul, hogy annyira koncent-
rálnak, hogy elfelejtenek levegőt venni, ezért nagyon hamar kifáradnak. Ha megfognak, nem
szabad megakasztani a lélegzést, vagy ha meg is akad, tudatosan, mély légzéssel kell foly-
tatni. Ezáltal ellazul a test, és könnyen, szabadon tud reagálni, megszűnik az izomfeszültség.
Hogyan lélegezzünk? Én a chi-kung légzést tudom javasolni, mert úgy vettem észre, hogy ez
mind futás közben, mind pedig aikidózás közben használható. Azért jó, hogy futás közben is
lehet alkalmazni, mert így jobban lehet ellenőrizni, hogy jól csináljuk-e? A teszt pedig az,
hogy kb. 20-40 percen keresztül futsz.
Amikor azt veszed észre, hogy kevés a levegő, csináld a következőt: levegő belégzése úgy,
hogy közben érzed a gerinced, majd a levegő kifujása, hogy a alhasadra koncentrálsz. Pró-
báld a levegőt majdnem teljesen kifújni, de amikor már majdnem elfogyott, akkor kezd el
beszívni, és amikor már majdnem tele vagy, akkor kezd kifújni. Így megmarad a légzés kör-
körössége, folyamatossága. Mindezt kombináld azzal, hogy a hátad végig egyenesen tartod,
és előre néz a tekinteted, nem pedig a földet figyeli. Ez a tartás a hosszútávfutókra jellemző,
ahol folyamatosan, sokáig kell lélegezni. Mivel az edzés is sokáig tart, ezért ezt a gyakorlást
is be lehet vezetni az Aikidó gyakorlatok közé.
A lazítás
Fontos, hogy képesek legyünk arra, hogy ellazítsuk a testünket. A legtöbb feszítés esetén
nem szabad erőlködni, feszíteni, hanem el kell lazítani a testet, így nem fáj annyira, több
időnk marad reagálni.
A kopogás
Ez egy fontos dolog, ha nem is elv: ha fáj, akkor kopogj. Ez azt jelenti, hogy a tenyereddel
jól hallhatóan többször a földre, vagy valamely testrészedre ütsz. Ekkor tudja a partner, hogy
nem szabad tovább feszítenie. Cselgáncsosoknál megfigyeltem, hogy ha kopogsz, akkor is
még néhány másodpercig fognak. Ez nagyon veszélyes, hiszen Aikidóban azért jelzel, mert
nem birod tovább, és ha tovább folytatják a feszítést, vagy fojtást, az alatt a két másodperc
alatt kiugorhat a könyököd, elájulhatsz, vagy még rosszabbul járhatsz.
80
A süllyesztés
Fontos, hogy a súlypontunk a támadó súlypontja alá kerüljön. TODO: miért, hogyan !!
A kilépés
A támadás vonalából mindig ki kell lépni. Ez egy nagyon fontos dolog, hiszen így nem
ütközünk neki a támadónak, hanem el tudjuk kapni valamelyik oldalról. Így nem egy bírkózás
fog kialakulni, ahol az győz, aki erősebb.
Kapcsolat felvétele
A kapcsolat felvétele azt jelenti, hogy hozzáérintjük magunkat a támadóhoz. Minél na-
gyon felületen érintkezünk, annál jobban érezzük, hogy merre akar mozogni, így tudjuk irá-
nyítani. Ezt a kapcsolatot a dobás befejezéséig fent kell tartani!
Egyensúlyvesztésbe hozás
Miután belekapcsolódtunk a támadó mozgásába, valahogy elérjük, hogy elveszítse az
egyensúlyát, így meg tudjuk dobni. Aikidóban nincsenek erő dobások, amik csak akkor mű-
ködnek, ha erősebbek vagyunk, hanem a támadó mozgásába belekapcsolódunk, és a saját
lendületét fordítjuk ellene.
Kiterjesztés
A kiterjesztés során egy apró kis tolást végzünk a kezünkkel, ettől fog kibillenni a támadó,
ezután könnyedén megdobhatjuk. A kiterjesztés az Aikidó egyik nagyon fontos elve, nélküle
a technikánk nem fog működni. A kiterjesztés gyakorlása persze nem egy lépésben, hanem
fokozatosan zajlik. Először átalakul a test, a befele és a kifele görbülő testhelyzetből egy
egyenes testhelyzet lesz, a test kiterjed, kihasználja a legnagyobb teret, amire csak képes,
mint egy felfújt lufi. Azután, a kezünk segítségével még nagyobb teret tudunk kihasználni,
és ekkor tudjuk irányítani a partnert. Mintha az általunk elfoglalt tér egy nagy gömb lenne.
Ezzel együtt az elme is átalakul, megnyugszik. A gondolkodásunk nem reaktív, hanem pro-
aktív lesz, a folyamatos kiterjesztés gyakorlása miatt. Gyakorlatilag ez a kiterjesztés az, amit
tudati szinten mint nyomásként jelenik meg. Gyakran lehet látni sokdanos mestereket, akik
azzal játszanak, hogy megcsinálják a kiterjesztést, és az uke pedig nem tud mit tenni, és ezzel
együtt simán kontráznak. Na, itt is erről van szó.
A támadó vezetése
A támadást elvezetjük úgy, hogy végig kibillentett állapotban legyen az uke.
Központba tartás
Miközben vezetjük a támadót, végig magunk előtt tartjuk, és úgy kontrolláljuk.
81
Megfelelő mozgás-megfelelő sebességgel

Gyakran úgy gondolják, hogy minél gyorsabb egy mozgás, annál jobb. Ez nem igaz. Ha
túl gyorsan próbálok valakin egy dobást csinálni, akkor a kibillentett test tehetetlensége miatt
nem úgy fog reagálni, ahogy szeretnénk. A túl gyors mozgás esetén könnyen elmosódnak
az egyes technikai apróságok, és ez könnyen odáig fajulhat, hogy nem fog működni egy
technika. Minden egyes technikának megvan a maga sebessége, üteme, tanulmányozzuk ezt.
A háromszögpontok
Akárhogy is állunk, mindig lesz két pont, ahova ha elhúzzuk a testet, akkor az kibillen.
Ezek a pontok az első háromszög pont (hívják irimi pontnak is), illetve a hátsó háromszög
pont. Egy technika végrehajtása során az ukét ezekbe a pontokba mozgatjuk.
Belépés a dobásba
Megkeressük a támadó háromszögpontját, és úgy dobjuk el, hogy ebbe a pontba belépünk.
Ehhez felhasználjuk a karok és a test együtt mozgatását, illetve a súlypont áthelyezését.
Karok és test együtt mozgása

Ahhoz, hogy valakit meg tudjunk dobni, nem elég, ha csak a karunkkal húzzuk, ha csak
a felsőtestünket forgatjuk, hanem az egész testünket használjuk. A fegyveres gyakorlatok
segítenek ezen mozgás megtanulására, begyakorlására.
A súlypont áthelyezése
Fontos, hogy a dobásokba, a mozgatásokban, az ütések létrehozásához ne csak az izom-
erőnket, hanem testünk teljes súlyát is bele tudjuk helyezni. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy a
súlypontunkat áthelyezzük egyik lábunkról a másikra. Miután a test tömegközéppontja a kö-
rülbelül az alhasnál található, ezért a súlypont áthelyezést, a lábakra nehezedő súly arányát
úgy tudjuk szabályozni, hogy előretoljuk, illetve hátrahúzzuk a csípőnket. A mozgás által
egy plusz erőhatást tudunk létrehozni, amit a dobásokhoz, a partner mozgatásához tudunk
felhasználni.
A csukló fordítása
Nem csak a testet mozgatjuk, hanem a csuklót is forgatjuk, azért, hogy egy spirális erőt
tudjunk létrehozni.
A nagy (dai) mozgás

A nagy mozgás azt jelenti, hogy a test teljes mozgástartományát kihasználjuk a mozgás-
hoz, nem szűkítjük be a mozgásunkat. A nagy mozgás megtanulása a feltétele annak, hogy
könnyen tudjuk irányítani a másikat, illetve később majd kisebb mozgásokkal is dolgozni
tudjunk.
82
Furi kaburi, kiri-oroshi

Kard emelés, végső vágás. Úgy dolgozunk a megfogott kézzel, mintha egy kardot fog-
nánk, felemeljük, majd levágunk vele.
A hátsó kéz dolgozik

A hátsó kéz dolgozik alapelv a kardvívásból ered, aholis a hátsó kezünk a bal kezünk,
az első a jobb, az első kéz csak irányít, míg a hátsó adja az erőt. Minden egyes technika
végrehajtása során érdemes ezt az érzést figyelni.
Kamae-váltás
A kamae során az egyik kezünk mindíg elöl van. Kamae váltás során megcseréljük az
állásunkat, anélkül, hogy feladnánk a kiterjesztésünket.
A megfelelő távolság (ma-ai)

A megfelelő távolság megtartása nagyon fontos. TODO: még írni
A tekintet, avagy hova nézzünk

A lényeg, hogy ne a támadó kezeit nézzük, mert az nagyon gyors lehet, és nem tudjuk
követni. A legjobb, ha az úgynevezett hegy-nézést használjuk, amikor úgy nézünk, mintha a
partner mögött lévő nagy hegyet néznénk. Ez gyakorlatilag megegyezik azzal, mint amikor
azt mondják, hogy használjuk a periférikus látásunkat, tehát ne csak azt nézzük, ami előttünk
van, hanem azt is, ami mellettünk, azaz ne legyen csőlátásunk. Csőlátás gyakran kialakul rö-
vidlátóknál, akik megszokják, hogy csak a szemüveg üvegén keresztül látnak jól, ezért pedig
nem is figyelnek a szemüveg keretén kívül lévő dolgokra. A másik probléma, ami ugyan-
csak a szemüvegesekre jellemző, hogy a földet nézik. Ennek pedig az az oka, hogy addig jól
látnak, ezért néznek lefele. Meg kell szokni, hogy előre nézzünk, hiszen nem a földön törté-
nik az edzés, illetve a támadás, valamint azt, hogy használjuk a periférikus látásunkat. Nem
kell elkeseredni, én is rövidlátó vagyok, és szemüveg nélkül edzek, úgyhogy másnak is men-
ni fog.:) Bíztatásként annyit mondanék, hogy a bemelegítő gyakorlatok közé leirok néhány
szem-torna gyakorlatot, ami javítja a látást. Ezeket érdemes minden edzésen gyakorolni, csak
néhány percet vesznek igénybe.
A tér legjobb kitöltése

A testünkkel próbáljunk olyan testhelyzetet felvenni, amivel a teret legjobban kitöltjük.
Ha valaki fél, akkor megpróbálja minél kisebbre összehúzni magát, ezáltal kisebb célpontot
nyújtson, kevésbé legyen feltünő. Ennek a reakciónak azonban van egy hatalmas hátránya:
mivel összehúzódik, nem lesz mozgékony. Egyáltalán nem fog tudni mozogni. Amit el aka-
runk érni, az, hogy minden helyzetben szabadon tudjunk mozogni. Ezt pedig nem lehet egy
összehúzott testtel. Ezért próbáljuk meg minden helyzetbe kihúzni magunkat, és elérni, hogy
a legnagyobb teret tudjuk kitölteni. Ez persze nem azt jelenti, hogy a tér a miénk lenne, csak
azt, hogy amiben éppen vagyunk, azt a legjobban használjuk ki.
83
A megfelelő irányítás
Ha nem tudod irányítani a partnert, mozgás közben nem fognak működni a technikáid.
Ezért, egy folyamatos kapcsolat segítségével, be kell csapni a támadót. Ha megpróbálja meg-
fogni a kezem, egy kicsit mozdulok, úgy hogy még ne érjen el, de ne is rántsam el a kezem.
Ha elrántom, megváltozik a fókusza, és vált. Ha hagyom, hogy megfogjon, úgy, hogy én ál-
lok, akkor megint vált a fókusza, tudata, és jön az ütés, rugás, fejelés. Ehelyett, egy kicsit
ellépek, a kezemmel pedig csalogatom. Ha hozzám is ér, akkor is folyamatosan mozgatom a
kezem, de úgy, hogy fenntartsam a kapcsolatot. Ezáltal irányítom a tudatát, és ezzel együtt a
testét.
Védekezés támadó szemlélettel (pro-aktív)

Ha úgy próbálsz egy védekező technikát végrehajtani, hogy azt védekező szemlélettel
csinálod, azon veszed észre magad, hogy nem tudsz közel kerülni a támadóhoz, hanem folya-
matosan menekülsz előle. Láthatjuk, hogy ez nem megy. Ez egy re-aktív szemlélet, történik
valami, és mi erre reagálunk. A kérdés az, hogy akkor hol maradt az érzékelésünk? Amit
hasznosnak találtam, az a pro-aktív szemlélet, tehát mindíg támadó szemlélettel próbálom
végrehajtani az önvédelmi technikákat. Az egy hamis elképzelés, hogy az Aikidó védekező
stílusú. Ez nem igaz. Az Aikidó igenis támadó szemléletű. Onnantól kezdve, hogy felveszem
a kapcsolatot, lelépek a vonalról, máris támadom a központját. Megint egy más kérdés, hogy
nem célom az, hogy súlyosan megsérüljön, vagy meghaljon a támadó. De elveszem a lehe-
tőségét, hogy bárkit is bántani tudjon a támadó. Úgy viszem földre, vagy dobom meg, hogy
végig kontrolláljam, és ne essen baja, ha nem akarom. Tehát, az Aikidó lehetőséget biztosít
arra, hogy sérülés nélkül földre vigyük a támadót, úgy, hogy ne legyen képes tovább folytatni
a támadását. De ezt nem lehet védekező szemlélettel elérni! Lásd még : folyamatos áramlás
84
20. fejezet
Az érintés használata az aikidóban
THE USE OF TOUCH IN AIKIDO PRACTICE By Paul Linden Aikido of Columbus

www.being-in-movement.com
Az Aikidó gyakorlatok során az idő nagy részét azzal töltjük, hogy az ukéval közvetlen
fizikai kapcsolatban vagyunk. Rendszerint közvetlen kapcsolatban vagyunk az ukéval a tá-
madás elvezetése, befogadása, visszairányítása, és a dobás vagy földrevitel végrehajtásának
teljes időtartama alatt. Ez a hosszú időtartam lehetőséget nyújt számunkra, hogy érezzük és
tanulmányozzuk az uke mozgását, és hogy megtanuljuk, hogyan lehet még hatékonyabb irá-
nyítást gyakorolni az uke felett. Az ukéval való közvetlen kapcsolat érintést jelent. Ebben a
cikkben, a hatékony érintést, mint a hatékony Aikidózás egy elemét szeretném megvizsgálni.
A hatékony érintés témája az aikidó témák között nem gyakori. Talán túl egyértelmű, és talán
magától érthetődőnek tetszik, de úgy gondolom, hogy nagyon hasznos lehet, ha megvizsgál-
juk magát az érintést. Ez, mindenekelőtt, a kommunikáció közvetítője uke és nage között.
20.1. 1. kisérlet: Óvatos érintés (aware touch)

Ahelyett, hogy csak beszélnénk az érintésről, azt tanácsolom, hogy végezzünk el néhány
gyakorlati kisérletet, amivel felfedezhetjük az érintés erejét. Az első kisérletben, ülj a partner
mellé. Most nyúlj oda, fogd meg a társad csuklóját, emeld fe a kezét, majd engedd le. Egy-
szerű, ugye? Talán egyszerűnek tűnik, de sokat lehet tanulni belőle. Kezdetnek, mint emeltél
fel? Ez az, mind GONDOLSZ, mint emeltél fel? A társad kezét, vagy a társad a kezén ke-
resztül? Azt próbálom itt magyarázni, hogy fontos különbség van aközött, hogy felemesz
egy kézszerű dolgot, mint egy tárgyat, vagy felemelsz egy személyt (egy tudattal rendelke-
ző lényt). Ismételd meg a mozgást újra két különböző módon. Először, gondolj arra, hogy
egy tárgyat emelsz fel, másodjára, érezd, hogy ez egy óvatos, gondolkodó, érző lény, aki-
hez kapcsolódsz, és megpróbálod mozgatni. A gondolataid különbséget váltanak ki? A kar
megfogása és mozgatása különbözik-e, ha figyelmet szentelsz a társad emberiességének? Ha
igen, akkor hogyan? Sok ember azt tapasztalja, hogy a cselekvése sokkal puhább, érzéke-
nyebb, valahogy teljesebb lesz, és egész lényét átjárja egy magasabb rendű, humánus érzés.
Kérdezd meg a társad, hogy mit érzett, amikor a két különböző mozgást végezted. A legtöbb
személy idegennek érzi, hogy ha úgy kezelik, mint egy tárgyat, és ez az idegenségérzés el-
vezet ahhoz, hogy nem akarnak veled mozogni, vagy ellenállnak a mozgásnak. Viszont, az
emberek gyakran úgy érzik, hogy vigyáznak rájuk, ha igazán érzik őket, és ellazulnak, és a
85
mozgással mennek. Hogyan hat ez az önvédelmi technikák minőségére?
20.2. 2. kisérlet: Az érzelmi állapot fizikai hatása

Ássunk mélyebbre a fogás folyamatába. Újra fogd meg a partner kezét, két különböző
módon. Először, gondolj arra, illetve érezd úgy, hogy a társad gonosz, és undorító, valaki, aki
iránt haragot érzel. Másodszor, próbáld úgy érezni, hogy a társad valaki olyan, aki nagyon
kedvesen és nagylelkűen viselkedett veled szemben, és te hálát és tiszteletet érzel iránta. Vedd
észre a nyelvi leirást, amit használtam, hogy leírjam a két különböző hozzáállást. Egy érzelmi
nyelvezetet használtam: undorító haragos <-> nagylelkű hála. Ez az, ahogy a mindennapok-
ban megjelennek az érzéseink. Azonban a nyelvi szint alatt ott van egy sokkal érzékenyebb,
test-alapú folyamat. Amikor utálod a társad, mit érzel a TESTEDEN BELÜL? Hogy jelenik
meg ez a légzésben, az izommunkában, a testhelyzetben, a mozgás folyamatában ? A legtöbb
ember egyfajta összehúzódást, vagy csavarodást érez a testében.
Hogy jelenik meg a hálaérzet a testben ? A legtöbben egyfajta nyitottságot, szabadságot,

lágyságot, és kiegyensúlyozottságot éreznek. Vedd észre, hogy mit érzel/teszel a testeddel.
Amikor megfogod a partner kezét, hogyan befolyásolja a negatív érzelmi állapotod a fizikai
érintésed hatását? Hogyan befolyásolja a partner kezének tartását és mozgatását?
Hogyan befolyásolja a pozitív érzelmi/fizikai állapot a partner kezével való kapcsolatot,

és a kéz mozgatását?
A legtöbben úgy érzik, hogy a negatív állapot egyfajta durvaságot okoz az érintésben, és
elvezet ahhoz az érzéshez, hogy elkülönülünk, idegennek érezzük a társunkat. [Tehát nem
lesz meg a kapcsolat közöttünk]
A pozitív érzelmi állapot esetén a másik iránti figyelem és együvétartozás jelentkezik,

egyfajta kölcsönösség, és együttműködés. Az első kísérletben egy érzés alapú nyelvet hasz-
náltunk, míg ebben a kisérletben egy test-alapú nyelvet.
Van különbség abban, hogy mennyire figyelünk az ilyen interakciós állapotok - mint az
idegenérzet, illetve a harmónia - fizikai hatásaira ?
Legtöbben úgy találják, hogy amikor figyelmet szentelnek az érzelmeik fizikai hatásaira,
akkor új információkat, és új nézőpontokat nyernek. Ha az érzelmeket úgy látjuk, mint fizi-
kai hatásokat, akkor jobban figyelhetünk saját magunkra és másokra, lehetőséget kapunk a
változásra, a fejlődésre.
20.3. 3. kisérlet: Teljes érintés

Ebben a kisérletben ülj le a folyosóra, majd a társad feküdjön eléd a földre, hanyatt. Tedd
a tenyered a vállára, és kezdj egy ringató, ide-oda toló mozgásba. Próbáld megtalálni a part-
nered testének természetes ritmusát.Ha gyorsabban, vagy lassabban próbálod mozgatni, mint
a természetes ritmus, a mozgása ragadós, nehézkes lesz, de ha megtalálod a helyes ritmust,
86
akkor a test könnyen fog mozogni. Mindezek közben, figyeld meg az érintésed ritmusát és
minőségét. Mekkora nyomást gyakoroltál a partner vállára. Keményen vagy lágyan nyom-
tad? Nagy, kemény, tompa érintést használtál, vagy meglágyítottad, és idomultál a társad
testéhez? Csak az érintési ponton nyomtad, vagy érezted a társad egész testét? Most hagyjuk
egy kicsit a társunkat. Most egy kicsit dolgozni fogunk a kezünk segítségével, amit eddíg az
érintéshez használtunk. Az egyszerűség kedvéért a következő utasítások a jobb kézre fognak
vonatkozni, de ha te balkezes vagy, akkor egyszerűen csak cseréld fel az irányokat.
Ülj kényelmesen, seizában, ha ez könnyen megy, vagy egy székbe, és tedd a jobb kezed
az öledbe. Fogd meg a jobb hüvelykujjadat a bal hüvelykujjaddal, és a többi ujjaddal, majd a
bal kezedet használva kezd el mozgatni a jobb hüvelykujjadat, és ezzel együtt a jobb karodat.
A jobb hüvelykujjadnak olyan passzívnak és ellazultnak kell lennie, amennyire csak lehet.
Forgasd el óvatosan, mozgasd előre és hátra, hajlítsd be, és nyújtsd ki. Ezeket a mozdulatokat
lassan és óvatosan csináld, kb. egy percig. Ezután tedd meg ugyanezt a jobbkezed többi ujja-
ira is. Miután megmozgattad az összes ujjadat, használd a bal kezed, és forgasd a jobb kezed
előre és hátra a combodon. Hagyd, hogy a jobb kezed, a csuklód és a felkarod lágy legyen,
és idomuljon a mozgáshoz.
Miután ellágyítottad a jobb kezed, visszatérhetünk az aktív mozgásokhoz, de ezeket olyan

erőlködés nélkül kell végrehajtani, olyan lágyan, ahogy csak lehetséges.
Kezd el mozgatni a kezed körbe. Mozgasd az ujjaidat. Fordítsd a tenyered fel és le. Haj-
lítsd be, majd nyújtsd ki a csuklód. Csináld ezeket a mozgásokat folyamatos, lassú, finom
mozgással. Minden egyes mozgásra haggy legalább egy percet. Figyeld a légzésed, ahogy
az egyre finomabb és szelidebb lesz. Most menj vissza a társadhoz. Tedd vissza a kezed a
vállára, és próbáld megtartani azt a lágyságot, amit eddíg elértél. Úgy érintsd meg, ahogy egy
szerető szülő tartja a gyermekét. Idomítsd a kezed a vállához. Kezd el újra a ringató mozgást.
Hagyd, hogy a nyomás a központodból jöjjön, ne csak a karodból. Figyelj rá, hogy nem le-
gyél kemény, ahogy nyomást fejtesz ki a vállra. Maradj puha. Milyen érzés ? Miyen érzés a
partnernek ?
A legtöbben úgy érzik, hogy az érintésük teljesebb lesz, jobban kapcsolódik, harmóniku-
sabb, amikor ellazítják a testünket, és hagyják, hogy az érintésük idomuljon a társukhoz.
20.4. 4. kisérlet: Kiterjeszett gondolatok

Vegyük fel a 3. kisérlet kiinduló helyzetét. Tegyük újra a kezünket a társunk vállára, és
kezdjük el újra nyomni, és ringatni. Mit csinálsz, amikor nyomsz? Amikor megvizsgálod a
mozgás belső szándékot vagy célját, tényleg csak azt érzed hogy a vállat nyomod? Vagy azt
érzed, hogy a váll belsejébe, és azon keresztül a test valamely részébe hatsz ? Talán nem vilá-
gos, hogy mit jelent a belsőbe nyomás, és az átnyomás.Ülj le, úgy hogy megérinted a társad
jobb vállát. Érezd az érintés pontját, ezzel együtt pedig fordítsd a figyelmed a társad bal Ante-
rior Superior csípőcsontja felét. (A csípő felé) Nyomd átlós vonalon a felsőtesten keresztül a
csípő felé, és próbáld mozgatni. Tudod mozgatni a az ASIS-t a váll ringatásával? Most, tedd
át a figyelmed és a célodat a jobb térdhez. Tudod előre-hátra ringatni? A testen keresztüli
célzás ezen folyamata magában foglalja azt, hogy célzott figyelmet küldünk a testbe. Próbáld
87
meg a társad vállát ringatni úgy, hogy egyszerűen csak megnyomod a vállat, majd próbáld
úgy, hogy átnyomsz az egész testen, majd vedd észre a különbséget, hogy mennyit mozog a
test, ahogy nyomod. Vedd észre a ritmus és minőségbeli különségeket. Kérdezd meg a társad,
hogy hogy a nyomás, és az ebből eredő mozgás milyen érzéseket váltott ki benne. A legtöbb
esetben azt vesszük észre, amikor a nyomást kifejtőnek az a szándéka, hogy együtt mozgassa
a testet, és szándékot küld a testen keresztül valamely pontja felé, akkor a mozgás sokkal
természetesebb és folyékonyabb lesz. Továbbá, a társ úgy érzi, hogy az a mozgás, melyet a
nyomás hoz létre, sokkal tisztább és megkülönböztető, kedvesebb és kényelmesebb, amikor
a nyomást kifejtőjét a fenti célok vezérlik.
20.5. 5. kisérlet: Az alkalmazás

A fent említett kisérletek célja, hogy megtanuljuk ezt a fajta érintést, és ezt alkalmazni
tudjuk az önvédelmi technikák során. A legegyszerűbb technika, amivel gyakorolhatunk, a
katadori ikkyo.
Állj bal hanmiban (bal láb elől), és hagyd, hogy az uke megfogja a bal vállad a jobb ke-
zével.
Csináljuk azt a verziót, amikor úgy kezded, hogy átlósan balra hátrafele lépsz a bal lábad-
dal.
Ezután, fogd meg az uke jobb kezét a jobb kezeddel. Állj meg egy pillanatra. Milyen ér-
zés? Milyen érzés az ukenak? Az uke csuklójának csak a külső felét fogod, úgy, mintha egy
vasrudat tartanál ? Vagy úgy fogsz, hogy a csukló belsejébe hatsz, puhán és erősen, érezve az
uke személyiségét?
Úgy fogod, mintha egy harcias kiskutyát fognál, óvatosan és vigyázva, hogy ne sérüljön
meg, de mégse tudjon megszökni?
Lazán lélegzel-e, hagyod hogy a hasad relaxáljon, ezáltal a teljes testsúlyod vízszintesen
a földbe vezetődik a lábaidon keresztül, ezáltal ezáltal a gerincoszlopod és a fejed szabadon
mozoghat?
Most pedig, a technika következő része azzal kezdődik, hogy a bal kezed az uke jobb kö-
nyöke alá teszed. Ez az ikkyo megfelelő kezdése. Ahogy előre-fel nyomod a könyököt azért,
hogy elmozgasd az uke kezét, hogyan érinted meg? Lágyan és udvariasan, vagy kemény és
agresszív éllel ?
Amikor elkezded mozgatni az uke kezét, csak a kezet nyomod, vagy pedig az egész testet
mozgatod, és érzed?
Ha udvarias figyelemmel burkolod be az ukét, fokozottan figyelve a testén történő átha-

tással, az uke sokkal inkább lágyan és alkalmazkodóan fog mozogni az irányításod szerint.
88
Sokkal tisztábban, ütközésmentesebban irányíthatod az uke mozgását.
Minden technikában fontos, hogy átcélozzunk az uke testén, és destabilizáljuk meden-

céjét, a gerincoszlopát, és a lábait. Ha bele tudsz kapcsolódni az uke központjába, sokkal
tisztábban fogod tudni érezni, hogyan is mozog. Sokkal jobb fogod érezni, hogyan lehet des-
tabilizálni az állását, majd megdobni. Ráadásul sokkal jobban tudod majd érzékelni azon
gondolatait, melyek a technikád megkontrázására irányulnak.
20.6. Összefoglalás
A szelíd és átható érintés sokkal hatékonyabb és harmónikusabb technikákhoz vezet. Rá-
adásul, az uke iránti nagyobb érzékenység segíteni fog, hogy csökkentsük a gyakorlás során
bekövetkező sérüléseket.
Az Aiki filozófiáját nem csak a nagy számú önvédelmi technikákra kell kiterjeszteni, ha-
nem a légzés, testhelyzet és érintés elemeire is.
Az aiki érintés gyakorlása egy olyan dolog, amit a szőnyegen tanulunk, de a mindannapi
életben is használhatjuk, amikor érintkezésbe lépünk másokkal, legyen ez fizikai vagy men-
tális kapcsolat.
Most már megvan a lehetőségünk arra, hogy tanulmányozzuk és csiszoljuk az érintésün-

ket, amikor megérintjük az ukénket, és ez újabb mélységekkel gazdagítja az Aikidó gyakor-
lásunkat.
89
21. fejezet
Távolságok az Aikidóban
21.1. A pusztakezes távolságok

A pusztakezes küzdelemben több különböző távolságot különböztetünk meg, ezek : nagy
távolság, ahol csak lábbal érjük el a másikat, közepes távolság, ahol az ütések, közeli ru-
gások élnek, a belharc, ahol már a könyök is szerephez juthat, a bírkózó távolság, ahol át
tudjuk karolni a támadót, és a földharc. Ezek a távolságok átfedik egymást, és a küzdő felek
mozgásától, képzettségétől függenek. Az Aikidóban a távolság a ma-ai, az a távolság, ami
számunkra megfelelő. Ezt általában úgy mérhetjük le, hogy összeakasztjuk a kardkézben ki-
nyújtott csuklónkat. Akkor jó a távolság, ha az uke az első kezes ütésével semmiképp nem
tud elérni, anélkül, hogy lépne. Az Aikidóban az a cél, hogy ezen a távolságon belülre a tá-
madó már csak kibillent helyzetben kerülhet. Az ütések miatt nem engedhetjük meg, hogy
egyensúlyi állapotban ezen a körön belül kerüljön, mert akkor megüt, megkönyököl, lefejel.
21.2. A fegyveres távolságok

A kés távolsága nagyobb, mint ameddig a puszta kéz elér, és mégegy okból nagyon veszé-
lyes : egy késnél elég, ha csak hozzádér, már meg is sebesülsz. A kard távolsága még nagyobb,
ott a helyes távolság az, hogyha a kardok hegye keresztezi egymást néhány ujjnyira. A bot
távolsága még a kard távolságánál is nagyobb.
21.3. A távolságok váltása, kihasználása

Mind a fegyveres, mind a pusztakezes küzdelemben arra törekednek a küzdők, hogy a
távolságot a lehető legjobban kihasználják, és abban a távolságban harcoljanak, mely a szá-
mukra a legkedvezőbb, ami a legjobban fekszik nekik. Ha valaki rá tudja erőltetni a másikra a
saját stílusát, akkor könnyedén fog győzelmet aratni. Ezt láthatjuk, amikor UFC versenyeken
a bírkózó stílusú harcos belép, megragadja a másikat, és lerántja, ledobja a földre. Ezután el-
kezdenek bírkózni, ahol az esetek igen nagy részében a bírkózó stílusú fog győzelmet aratni.
Mi tehát a megoldás: meg kell akadályozni, hogy a támadó a távolságunkon belül kerüljön, és
kihasználja azt, illetve azt is, hogy nagy távolságot tartson, és onnan próbáljon beszúrkálni.
Innen kezdődik a Stratégia.
90
22. fejezet
Állás, kéztartás
Az Aikidó gyakorlása során először meg kell tanulni állni, majd lépni, majd szabadon
mozogni. Azt gondolnánk, hogy már tudunk, állni, pedig nem feltétlenül. A helyes állás lé-
nyege, hogy a minimális erő befektetéssel tudjunk állni, teljesen laza testtel. Ha nincsenek
feleslegesen megfeszített izmok, akkor nincs felesleges energia fogyasztás, hiszen az izmok
megfeszített formában használnak csak energiát, ellazult formában nem (vagy jóval keveseb-
bet).
22.1. A három gyakorlási helyzet

Aikidót három helyzetből szoktunk gyakorolni. Az első a suwari-waza, ekkor a tori és az
uke is a földön van, és térdelő állásból dolgozik, a második a hamni-handachi waza, ekkor a
tori suwariban van, míg az uke áll, illetve az tachi waza, ekkor mind a ketten állnak.
A suwari-waza gyakorlás során megerősítjük a csípőnket, és megtanuljuk, hogy mindíg
csípőből kell mozogni.
A hamni-handachi waza gyakorlásának van egy olyan magyarázata, hogy így lehet meg-
tanulni, hogyan kell gyakorolni, ha nagy a magasságkülönbség. Van egy másik magyarázat
is : ha az uke megpróbálja kikapni a lábunkat, akkor természetes, hogy eltérdelünk hátrafe-
lé, illetve hogy lerakjuk mind a két térdünket. Így már elő is állt a hamni-handachi helyzet.
Lehet egy olyan magyarázat, hogy jobban meg lehet érezni a kiterjesztés fontosságát hamni-
handachi helyzetben. Vajon milyen más edzésmódot lehet kitalálni a hamni-handachihoz ? A
kérdés megválaszolását az olvasóra bízom.
22.2. Állások
A shizen-tai
A shizen-tai a természetes állás, mint amikor valakivel beszélgetünk. Két lábfej párhuza-
mos, a talpak teljes felületükkel érintkeznek a talajjal, térd kicsit berogyasztva, hát egyenes,
karok lazán a test mellett lógnak, fej előre néz. A farkcsontunkat húzzuk magunk alá! Itt
is segít, ha elképzeljük, hogy a fejünk búbjánál fogva egy kis madzag húz minket felfele.
Nyújtsuk ki a kezünket felfele az égnek, majd hagyjuk lazán leesni. Ezt a gyakorlatot szoktuk
bemelegítésnél csinálni, az értelme az, hogy segít megtalálni a helyes tartást. Fontos, hogy
a testsúlyt - hasonlóan az ülésnél - a gerincoszlop vezesse le a földbe, ehhez pedig az kell,
hogy egyenes háttal álljunk. Ha egyenes a hátunk, akkor nem kell a hátizmoknak feleslegesen
91
megfeszülnie, így nem használ fel energiát, ezáltal kényelmesebben, hátfájás nélkül tudunk
állni. Ez elsőre talán egy kicsit furcsa érzés lesz, de idővel megszokja az ember.
A kamae
A kamae szó állást, testhelyzetet, testtartást jelent, ilyen például a kardvívó állás, az ököl-
vívó állás, a teniszező állása, és igen, az Aikidóban is használunk egyfajta állást. Ez általában
a fizikai helyzetre utal, de az Aikidóban jelentős párhuzam van a fizikai és a lélektani tar-
tás között. A következetes, határozott állás általában határozott lelki tartást is eredményez,
a test és az elme kapcsolatáról bővebben egy másik fejezetben lehet olvasni. Az Aikidóban
használt állás egy módosított kardvívó állást. A lábunk, illetve a karunk egy-egy háromszöget
képez. Ha természetesen járunk, akkor is ezt az állást veszi fel a testünk (most eltekintünk a
karok tartásától.)Lépjünk előre a bal lábunkkal (ekkor egy bal oldalas állás fog kialakulni) a
hátsó láb (a jobb) természetes módon elfordul egy kicsit, hogy stabilan álljunk. Rugózzunk
egy kicsit, érezzük, hogy a testünk súlyát az állásunk a földbe vezeti. Egy kicsit fordítsuk el
a csipőnket, és nyújtsuk ki a két kezünket, mint a fényképen. Az első kéz védi a bal és felső
szekciót, a hátsó kéz a jobb és alsót. Ha ökölbe zárjuk a kezünket, akkor úgy néz ki, mint egy
1920-as évekbeli ökölvívó állás. Ha egy kicsit előre nyújtjuk a bal kezünket és a testünket,
akkor meg úgy, mint egy régi muay-thai boxoló állás. Ha egy picit forgatunk az első kezün-
kön, úgy, hogy a tenyerünk legyen felül, akkor úgy néz ki, mint egy wing-chun kéztartás.
A hátsó lábat meg lehet feszíteni, de ha belegondolunk, hogy mozogni szeretnénk ebből az
állásból, akkor ez nagyon nehézkessé teszi az íveken való mozgást. Kendóban persze ez így
jó, hiszen segít a gyors előrehaladásban, de Aikidóban oldalra kitérünk, fordulunk, köríveken
mozgunk úgy, hogy a csipőnket elrántjuk valamely irányba.
Miért használjuk ezt a kéztartást, miért nem egy ökölvívó kéztartását? A válasz egyszerű,
bővebben az ökölvívás és a harcművészetek kapcsolata című részben olvashattok. Ökölví-
vásnál, ahol kesztyűben küzdesz, felrakhatod a kezed kettős fedezékbe, a kesztyűket pedig
úgy használhatod, mint egy pajzsot. Ha azonban nincs rajtad kesztyű, az egész alsó részed
nyitott lesz, és nem lesz időd a felső kezes védekezésből az alsó részt védeni, ráadásul egy
ököl nagyon könnyen áthatol ezen a passzív védelmen. Azon kéztartásnál, melyet például
az Aikidóban is használunk, a kezek védik a középvonalat, és lehetőséget biztosítanak arra,
hogy hozzá tudjunk tapadni a támadáshoz, ezáltal kapcsolatot felvenni, kiterjeszteni, irányí-
tani, kibillenteni.
Tegatana - a kardkéz
Aikidó gyakorlása során általában kétfajta kéztartással dolgozunk, az egyik a tegatana, a
másik a kokyu kéztartás. A tegatana kard-kezet jelent, úgy tartjuk a kezünket, mintha kardot
fognánk. Ez egy nagyon erős kéztartás, nehéz benyomni, ez egy megállító kéztartás. Valószí-
nűleg úgy alakult ki, hogy akik kardvívást tanultak, de szükség volt pusztakezes technikákra
is, fogták a kardmozgásokat, kéztartást, és ezt lemásolva, felhasználták a pusztakezes gyakor-
latokhoz, így nem kellett új mozgásformákat megtanulni. Kardkezet használunk gurulásoknál
is, azon kezünket, amin átgurulunk, kardkéz formában tartjuk.
92
A kokyu kéztartás
A kokyu kéztartás a másik fő kéztartás, amit használunk. Itt a könyökünk lent van, a te-
nyerünk felfele néz, és kiterjesztjük a kezünket. Kokyu nage végrehajtásához általában szim-
metrikusan tartjuk, hogy jobb legyen a test stabilitása.
A két kéztartást együtt használjuk az Aikidóban, igazából nincs dualisztikusság, a kettő

egy, egymás variációi. Ha el akarom vezetni a támadót egy vágással, akkor kardkezet hasz-
nálok, ha vissza akarom pattintani, akkor a kardkéz átmegy kokyu kéztartásba, így könnyen
megvan a kapcsolat. Ha kirakjuk magunk elé a kokyu kéztartást, befordítjuk a kezünket, hogy
a tenyerünk lefele nézzen, akkor pont egy olyan kéztartást kapunk, amit guruláshoz haszná-
lunk, mind a két kéz kardkéz lesz.
A kéztartásoknak nem szabad merevnek lenniük, ezt hívják halott kéznek. Amikor meg-
próbálják megfogni a kezünket, akkor ha egy merev kardkezet használunk, azt könnyedén
eltolják. Miért is lehet ezt megtenni? Az ok egyszerű: magunk előtt egy körben próbálunk
dolgozni, és nincs egy előremutató erővektorunk, csak egy oldalirányba mutató van. Így ha
valaki felénk nyomja a kezünket, akkor megbillenünk. Miért lehet megtenni? Ennek pusztán
anatómiai, és fizikai oka van: a testünk alapvetően jól kezeli az egy irányba ható erőket, mint
a tolás és a húzás, ennek könnyen ellen tudunk állni, de a köríves forgómozgásokat, illetve a
spirális mozgásokkal nem tud mit kezdeni, azoknak nem tudunk ellenállni.
Hogyan jön létre egy spirális erőhatás ? A válasz egyszerű, két erőhatás összegeként. A
két erőhatás pedig egy vonalon történő mozgás, illetve egy köríven történő mozgás. Ha ezt a
két mozgást egyszerre csináljuk, akkor egy spirális mozgást tudunk létrehozni. Ahhoz, hogy
ezt a mozgást létrehozzuk, a testünket fogjuk használni. A helyzet tehát adott: valaki meg-
fogja a kezünket , mi pedig a fogó kézre, illetve a fogó kezen keresztül a támadó könyökére,
vállára, ezáltal pedig az egész testére akarunk egy spirális mozgatással hatni, így akarjuk
kibillenteni. Ezt a spirális mozgást akarjuk egy körmozgás, és egy egyenes irányú mozgás
együttes alkalmazásával létrehozni. A lehető legerősebb egyenes irányú mozgást úgy érhet-
jük el, hogy az egész testünket mozgatjuk, tehát előre helyezzük, mozgatjuk a súlypontunkat,
azaz a csipő erejét használjuk fel. A körmozgást a csuklónk elforgatása fogja adni. Tehát ha
sikerül a két mozgást összehangolni, akkor létrehoztunk egy nagyon erős, spirális mozgást,
amely segítségével meg tudjuk mozgatni a partnerünket, az erő továbbterjed a támadó fogó
kezén, a könyökén, a vállán, a testén, kibillentve azt.
93
23. fejezet
A szabad mozgás
El is érkeztünk a mozgásokhoz. Amit személy szerint kényelmesnek és hatékonynak érez-

tem, az a csipőből való kényelmes mozgás. Ez úgy történik, hogy nem csak lépünk valamely
irányba, hanem a lépéssel egyidőben a csípőnket is toljuk, amely mozdulat segítségével sok-
kal gyorsabban és kevesebb energiabefektetéssel lehet haladni, könnyedén. Itt nagyon fontos,
hogy a térdeink ne legyenek merevek, hanem be legyenek egy kicsit hajlítva, hogy kényel-
mesen tudjunk mozogni. Ezt a sétálási formát minden nap lehet gyakorolni az utcán, boltba,
iskolába menet. A különböző fordulásokat már könnyedén lehet ebből a mozgásból felépíte-
ni, csak el kell rántani a csipőnek valamilyen irányba.
94
24. fejezet
A központ és a mozgások kapcsolata
A csipő rántásához szükség van egy új fogalom megértéséhez, ez pedig a központ. Ami-
kor aikidóban központról beszélünk, akkor egy fizikai és egy energiapontról van szó, ami a
köldök alatt pár cm-mel helyezkedik el. Ez a pont a test tömegközéppontja, illetve egy energia
termelő központ is. Az aikidó gyakorlása során cél lenne az, hogy fejlesszük a központunkat,
ezáltal egy stabilabb álláshoz, ami által pedig egy erős mentális hozzáálláshoz jussunk, mely-
re szükség is van az élet minden területén. Ezáltal pedig az energiaközpontunk is erősödik,
energikusabbakká válunk, nehezebben fogunk megbetegedni, tehát az aikidó egy egészség-
fejlesztő módszer is egyben. Ha elképzeljük, hogy a középpontunkból kimegy egy végtelen
vonal, akkor világossá válik, hogy ez a vonal határozza meg azt az irányt, amerre dolgozni
tudunk. Ez a támadásunk vonala. Ha egy kardot fogunk a kezünkbe, akkor könnyen érezni le-
het, hogy ha kivisszük a kezünket ebből a vonalból valamilyen irányba, akkor az egyik karunk
jobban megfeszül, és már nem érezzük magunkat olyan erősnek. Létezik egy középvonalnak
nevezett fogalom is, ha összekötjük az orrunkat a köldökünkkel, akkor ezen a függőleges vo-
nalon, illetve a vonal közelében helyezkednek el a létfontosságú, és könnyen megsebezhető
testrészeink (szem, orr,torok, szívgödör, gyomor, ágyék, stb.) Minden harcművészetben a cél
az, hogy ezt a vonalat védjük. Ezen a vonalon van rajta nyílván a központunk, csak míg a
középvonal egy fizikailag jól meghatározott része a testünknek, addíg a központból kimenő
vonal egy elképzelt segítség.
24.1. A támadás vonala

A támadás vonala az a vonal, amit a támadó központja meghatároz. Kezdő szinten te-
kinthetjük úgy, hogy az az irány, amerre a támadó központja mozog. Ha ezen a vonalon jön
egy támadás, és mi lelépünk róla, akkor nem fog eltalálni minket. Ha hátrafele lépünk, akkor
lehet, hogy az első támadás nem fog elérni, de ott a lehetőség a következőre. Ha oldalirányba
kilépünk, akkor a támadás elzúg mellettünk, így lehetőséget kapunk a visszatámadásra. Ha
lefordulunk a támadás vonaláról, akkor pedig bele csatlakozhatunk a támadásba, így tudjuk
majd vezetni. Haladó szinten a dolog sokkal komplexebb: adott a háromszögünk, amit gya-
korlatilag a kamae-ünk határoz meg. Ezen háromszöget ha mozgatjuk, egy gömböt kapunk.
Ez a hatásgömbünk, ennek a középső részén vagyunk a legerősebbek. Azt kell elérni, hogy
a háromszögünkkel széttörjük a támadó támadását, háromszögét. Gyakorlatilag a mi három-
szögünk fog belecsatlakozni a támadó háromszögébe. Kérdés, mi történik, ha a támadó el-
nyomja a kiterjesztésünket? Ekkor sincs semmi gond, a mi feladatunk az, hogy visszavegyük
a kezünket, tehát lelépünk oldalra, míg újra nyújtva nem lesz a kezünk, és így visszavettük a
95
A központ és a mozgások kapcsolata
háromszögünket.
24.2. A lépések, elmozdulások

A lépések és a fordulások is ebből a kényelmes mozgásból erednek.
Irimi lépés
Az első lépés az irimi lépés. Ekkor lelépünk a vonalról úgy, hogy a támadóval ne fron-
tálisan találkozzunk, és a támadás erővonalával ne ütközzünk, hanem lehetőségünk legyen
csatlakozni.
Tenkai fordulás
Tenkai fordulásnál csak a testünket fordítjuk meg, a csípő elfordításával. Ezt általában
egy irimi lépéssel kezdjük.
Tenkan fordulás
A tenkan lépés az elfordulás, itt is egy irimivel kezdünk, (hívják gyakran irimi-tenkannak)
majd pedig elfordítjuk a testünket, és a lábunkat hátra húzzuk. Így az egyenes vonalú mozgást
egy spirális körmozgással győzzük le. Ehhez viszont kell egy kis erőt adni a mozgásba, ez
lesz majd a kiterjesztés egyik felhasználási célja.
96
25. fejezet
Bemelegítés
Az Aikidóban a bemelegítő gyakorlatok fokozatosan kerültek be a mindennapi edzések-

be, ráadásul folyamatosan átalakultak, változtak, az oktatók felfogása, képzettsége szerint.
Több könyvben lehet olvasni, hogy régen Japánban, amikor elkezdődtek az aikidó edzések,
akkor nem voltak bemelegítések, a mester bejött, és elkezdte dobálni a tanítványokat. Va-
lószinűleg túl sok volt a sérülés, és ezért több testátmozgató gyakorlatot, rendszert bevettek
az Aikidó gyakorlatai közé, ezek átalakultak, illetve átalakították őket, de sajnálatos módon
bizonyos gyakorlatok már csak halvány másolatai az eredetieknek, és elvesztették a céljaikat.
Az Aikidó bemelegítő gyakorlatok a Shiatsu nevű japán masszázsrendszerből kerültek át,
annak is a Do-In gyakorlatoknak nevezett részéből, melyek a test átmozgatására szolgálnak.
Érdemes tanulmányozni ezt a rendszert, sok gyakorlat értelmet kaphat, illetve újra be lehet
venni jó néhány gyakorlatot, különösen az arc masszázs gyakorlatokat. További gyakorla-
tok kerültek át a kínai chi-kung rendszerből, sajnos ezek is csak részleteiben, magyarázatok
nélkül. Az Aikidóban használt technikák mozgásai is bekerültek a bemelegítések közé, ezek
a kote-gaeshi, nikkyo, sanyo, yonkyo nyújtás gyakorlatok, az evezés gyakorlat, és sok más
egyéb gyakorlat, valamint az aikidó technikák a bemelegítő, aiki taiso gyakorlatokra is hatot-
tak, és átalakították azokat. Vannak úgynevezett „ki fejlesztő” gyakorlatok. Annak, hogy ki
fejlesztő , ebben a formában semmi értelme sincs. Ki-t nem lehet fejleszteni. A ki, az csak
energia. Lehet formába önteni, lehet érzékelni, de fejleszteni nem lehet, ez így értelmetlen.
Ezek a gyakorlatok nem ki fejlesztő, hanem aiki fejlesztő gyakorlatok, tehát az érzékelést
fejlesztik!
25.1. A bemelegítés célja

A bemelegítés célja az, hogy bemelegítsük az egyes izomcsoportokat, megmozgassuk
a testet, hogy gyakorlás során minimálisra csökkentsük a rándulás, húzódás, ficam, azaz a
sérülés valószínűségét.
Edzés előtt mindig alaposan melegíts be !
A bemelegítés szót mint átfogó fogalmat használom a továbbiakban, beleértve több gya-
korlatcsoportot is:
– Légző gyakorlatok
– Átmozgató gyakorlatok
– Nyújtó gyakorlatok
– Lépés-mozgás gyakorlatok
97
Bemelegítés
– Érzékenység fejlesztő gyakorlatok

– Egyensúly gyakorlatok
– Rávezető gyakorlatok
– Erőfejlesztő gyakorlatok
A gyakorlatokat sorba egymás után írtam, ez persze nem azt jelenti, hogy feltétlen mind-
egyiket kell csinálni egy bemelegítés során, de az ajánlott gyakorlatoknál ezt odaírtam.
25.2. Légző gyakorlatok

A gyakorlatok célja
A légző gyakorlatok célja, hogy kifejlesszünk egy tudatos, mély légzést, amit folyama-
tosan fent tudunk tartani, és stresszhelyzetben is tudatosan tudjuk szabályozni a légzésünket,
nem blokkolunk le. Stressz helyzetben előfordul, gyorsan kifáradunk, mert egyszerűen elfogy
a levegő, és ezt nem pótoljuk. A légzőgyakorlatoknál általában az alhasi légzést használjuk.
A levegővétel módja
Levegőt az orrunkon keresztül szívjuk be, és a szánkon keresztül fújjuk ki. Levegővétel
után tartsunk egy kis szünetet. A legkönnyebben úgy tudunk levegőt venni, ha megpróbál-
juk az orrunk hegyével venni a levegőt. Az alapelvek fejezetben erről további információ-
kat lehet találni, az ott leírtakat röviden összefoglalnám: Levegőt úgy kell belélegezni, hogy
közben érzed a gerinced, majd a levegő kifujása, hogy a alhasadra koncentrálsz. Próbáld a
levegőt majdnem teljesen kifújni, de amikor már majdnem elfogyott, akkor kezd el beszívni,
és amikor már majdnem tele vagy, akkor kezd kifújni. Így megmarad a légzés körkörössége,
folyamatossága.
Nyújtózkodó gyakorlat
Álljunk párhuzamos lábbal. Nyújtsuk fel mind a két kezünket az égbe, a fejünk felé,
nyújtózzunk, amíg lábujjhegyen nem állunk, és közben folyamatosan szívjuk be a levegőt.
Pár másodperc szünet (ekkor nincs se levegő beszívás, se kifújás), majd fújjuk ki, és közben
lassan engedjük le a kezünket magunk mellé.
A gyakorlat célja
A gyakorlat során felfrissülünk a mély levegővételtől, illetve a testünk súlya a kinyújtózás
után egyenletesen fog eloszlani. Ide jön egy képsorozat, illetve videó a gyakorlatról A gya-
korlat magasabb szinten egy chi-kung gyakorlat, ahol azt kell elképzelni, hogy a kezünkben
egy energiagömböt tartunk, és ahogy lefele mozgatjuk, úgy toljuk ki a rossz ki-t a testünkből.
98
Bemelegítés
Nyújtózkodó-kézkeresztező
25.3. Átmozgató gyakorlatok

Az átmozgató gyakorlatok célja, hogy elvégezzük a testünk minden egyes részének beme-
legítését a nyújtásokhoz, illetve a gyakorlás megkezdéséhez. A legtöbb gyakorlat a shiatsu-
ból a reikiből és a chi-kungból származik. A shiatsu japán masszázs, amelynek van egy do-in
nevű része, ez az egyszemélyes testátmozgató gyakorlatokat foglalja magában, míg a többi
gyakorlat páros gyakorlat: a masszázst végző nyomogatja-csavargatja a pácienst. A reiki illet-
ve a chi-kung gyakorlatok, illetve ezek módosításai az energia visszaadásával, megérzésével
foglalkoznak. Illetve vannak speciális gyakorlatok, melyek kifejezetten az Aikidó gyakorlása
során használt mozgásokra épülnek. Fontos, hogy a gyakorlatok dinamikusan kapcsolódja-
nak egymáshoz, ez nem katonai kiképzés, és nem testnevelés óra. Cél, hogy a gyakorló a
bemelegítő mozgásokat egyedül is fejben tudja tartani, ezért célszerű valamilyen fix sorrend-
ben haladni, amit könnyen megjegyzünk, és nem marad ki egyetlen testrész sem, pl: fej,
karok, törzs, láb, lábfej. A bemelegítés során minden gyakorlatot legalább négyszer-ötször
csináljuk meg mindkét irányba. Ha tudjuk, hogy egy testrészünket jobban be kell melegíteni
(ilyen például a sérült térd), akkor azt csináljuk többször. Nem kell 100%-ban a bemelegítést
mutató gyakorlataival lépést tartani, hiszen a cél az, hogy minden gyakorló bemelegedjen,
és ne legyen sérülés. Ezt a célt pedig nem lehet robotikusan, "mindent 5* csinálunk, aztán
kész" elvvel megoldani. A bemelegítést tartó feladata, hogy figyelje a többieket, és csak ak-
kor kezdjen új gyakorlatba, ha mindenki befejezte. Ha kezdő is van a csoportban, akkor egy
haladó álljon mellé, és miközben csináljuk a bemelegítést, mutassa a mozdulatokat.
Ugrálás
Ugrálhatunk párhuzamos lábbal, egyik láb elől, lábcserével. Figyeljünk arra, hogy puhán
érkezzünk a földre.
Fejkörzés
Balra-jobbra billentsünk, először csak kicsiket, majd egyre jobban, próbáljuk meg elérni
a vállunkat. Ezután próbáljunk meg a lehető legnagyobb körben körözni, balra is jobbra is.
Karhajlítás
Karkörzés
Karkörzést csinálhatunk páros kézzel előre, hátra, egyik kéz előre, a másik hátra. fontos,
hogy a lehető legnagyobb körön próbáljunk dolgozni, mert így tudjuk legjobban megmozgat-
ni a vállunkat.
Csukló körzés
Összefogjuk a két tenyerünket, és körbe megmozgatjuk.
99
Bemelegítés
Derék körzés
Törzs körzés
Törzs körzése mindkét oldalra. Lehet csípőre tett kézzel, vagy kinyújtott kézzel. Próbáljuk
meg a teljes mozgástartományt kihasználni.
Hajlás előre-hátra
Előre és hátrahajlásnál nyújtsuk ki a kezünket, amennyire csak tudjuk.
Testfordítás balra-jobbra
Kokyu kéztartással forduljunk el, mind balra, mind jobbra, a lehető legjobban. Ez a gya-
korlat megmozgatja a hátizmokat.
Testfordítás hátra
Hát kiropogtatása
Bal kezünkkel próbáljuk elérni a bal vádlinkat, majd a jobb kezünkkel a jobb vádlinkat.
Térd rugózás egyik lábról a másikra

Térd körzés
Boka körzés, bemelegítés állva
Boka körzés, bemelegítés ülve

Bal láb kinyújtva, jobb láb a bal lábunkon, a kezünkkel megmasszírozzuk a lábunkat,
majd megforgatjuk balra, illetve jobbra. Ezután lerázzuk.
Gurulás rávezetés, vissza ülésbe

Hátragördülünk, a váll hátsó részénél a holtponton megcseréljük a lábunkat, majd vissza-
gurulunk a kezdeti helyzetbe. Figyeljünk arra, hogy a gerinc egyik oldalán guruljunk hátra, a
másik oldalán vissza, mindezt finoman tegyük meg, így ez egy masszázsként is funkcionál.
Gurulás rávezetés, féltérd

Ugyanaz, mint előbb, csak féltérdre érkezünk, nem pedig ülésbe. Ha előrenyomjuk a csí-
pőnket, akkor ez könnyedén fog menni.
Gurulás rávezetés, állás

Ugyanúgy hátragurulunk, majd előre, és felállunk. Úgy tudsz könnyen, a kéz használata
nélkül felállni, ha megvárod, hogy a csipőd alád kerüljön, és függőlegesen felfele mozogsz.
100
Bemelegítés
25.4. Nyújtó gyakorlatok

A gyakorlatok célja, hogy megnyújtsuk az izmainkat, így azok lazábbak lesznek, könnyeb-
ben tudunk majd mozogni. A nyújtó gyakorlatoknál - és minden egyéb gyakorlatnál - fontos,
hogy fokozatosan és lassan nyújtsunk, egy hírtelen mozdulat esetén könnyedén megsérülhe-
tünk. Az is fontos, hogy bemelegítés nélkül NE nyújtsunk! Amikor az Aikidó kéz nyújtó -
átmozgató gyakorlatokat csináljuk, akkor nem kell erősen nyomkodni a kezünket, hogy fáj-
jon, csak finoman, de határozottan. ídővel egyre lazább lesz a kezünk, akkor menni fog jobban
is!
Láb nyújtás 1
Láb nyújtás 2
Láb nyújtás 3
A derék nyújtása
25.5. Az Aikidó technikákra épülő nyújtás-melegítés

A gyakorlatok leirása
Kotegaeshi nyújtás
Megfogjuk a kezünket kote-gaeshi tartásban, és a tenyerünk fele csavarjuk, miközben
lefele mozgatjuk.
Nikkyo nyújtás
Kifordítjuk a kezünket nikkyo tartásba, és átfogjuk a másik kezünkkel, és magunk felé
húzzuk, majd visszaengedjük.
Sankyo nyújtás
Megfogjuk a kezünket sankyo fogásban, és csavarva, hátra felfele nyújtjuk.
101
Bemelegítés
Yonkyo nyújtás
25.6. Erőfejlesztő gyakorlatok

Erőfejlesztő gyakorlatok leirása
Eszköz nélküli gyakorlatok
Fekvőtámasz
Fekvőtámasz esetén próbáljunk meg szabályos fekvőtámaszokat nyomni, ne nyújtsuk
egyenesig a kezünket, és ne is hagyjuk teljesen behajolni. Gyerekek esetén TILOS öklön
fekvőtámaszt csináltatni, pláne parkettán vagy egyéb kemény felületen, mert a csontok elde-
formálódhatnak! Az ököl felkeményítését NEM gyerekkorban kell csinálni! Felnőttek esetén
is inkább valami félpuha felületen csináljuk. Itt is a legfőbb a fokozatosság.
Felülés
25.7. Eszközös gyakorlatok

Marokerősítő
Medicinlabdás gyakorlatok
25.8. Érzékenység fejlesztő gyakorlatok

Az érzékenység fejlesztő gyakorlatok feladata, hogy megtanuljuk jobban érzékelni a part-
ner reakcióit, fent tudjuk tartani a partnerrel a kapcsolatot.
Tapadó gyakorlatok
Lökő kezek gyakorlat
A lökő kezek gyakorlat a kínai tai-chiből ered. A gyakorlat lényege, hogy sikeresen fent
tudjuk tartani a kapcsolatot a partnerral, érezzük, ahogy mozgat minket, átvegyük, és vissza-
irányítsuk a mozgását. Ezt csak a megfelelő csípőmozgással, és laza kéztartással lehet elérni.
Tapadó kezek gyakorlat

A tapadó kezek gyakorlat is a kapcsolat fenntartását segíti. A feladat, hogy érintsük össze
a kezünket, érezzük, ahogy a partner mozgatja, és próbáljuk meg fenntartani ezt a kapcsolatot,
anélkül, hogy elszakadnánk tőle.
Kiterjesztés fejlesztő gyakorlatok

A kiterjesztés fejlesztő gyakorlatokkal a kiterjesztést lehet jobban begyakorolni, megé-
rezni.
102
Bemelegítés
Gyaku-hamni, kokyu,irimi
Gyaku-hamni, kokyu, tenkan
Ai-hamni, shiho-kezdés
Gyaku-hamni, oldalra kilépés, billentéssel
25.9. Rávezető gyakorlatok

A rávezető gyakorlatok a különböző technikákra, dobásokra vezetnek rá.
A gyakorlatok leirása
Kontra technikák
A kontra technikák segítségével rávezetjük a testünket a technikákhoz szükséges mozgá-
sokra. A kontra technikák nem tartalmaznak dobást, vagy rögzítést. Folyamatosan, megállás
nélkül lehet gyakorolni őket.
Ikkyo-kontra
Kotegaeshi-kontra
Irimi-kontra
103
26. fejezet
Gurulások és esések
A gurulások és eséseknek tanulásának a célja, hogy ne sérüljünk meg, ha megbotlunk,

vagy elesünk. Ez egy, a mindennapokban is használható dolog, ezért érdemes nagyon jól
megtanulni, illetve az aikidó gyakorlása során csak úgy tudunk igazán fejlődni, ha megsze-
rezzük a jó gurulás és esés képességét. Amikor először lát valaki aikidóst esni, akkor azt
mondja, hogy úgy esik, mint egy macska. Sokáig nem értettem ezt, aztán láttam egy macs-
kát esni, és hírtelen világossá vált: a macska teste esés közben elcsavarodik, hogy a legjobb
pozícióban tudjon a földre érkezni, és puhán landol. Gurulás és esés gyakorlásánál is ezt a
puha érkezést szeretnénk begyakorolni, hogy a becsapódás ne egy pontba történjen, hanem
fokozatosan.
26.1. Gurulások fajtái

Ahhoz, hogy megtanuljunk esni, először meg kell tanulni gurulni, hiszen Aikidóban az
esés a gurulás egy speciális - gyorsabb, kevesebb érintkezési felülettel rendelkező - fajtája.
Gurulni lassan kell megtanulni, majd utána lehet gyorsítani.
Előre gurulás (mae-ukemi)

Lényeg, hogy először az alkarunkat rakjuk le, majd gördüljünk végig a vállunkon, úgy,
hogy a gerincünk nem érinti a talajt. Fontos, hogy a karunkat ne hajlítsuk be. Végig próbál-
junk meg előre nézni, és csak az utolsó pillanatban fordítsuk el a fejünket.
Hátra gurulás (ushiro-ukemi)

Hátra gurulás esetén üljünk le, rakjuk ki valamelyik kezünket oldalra, majd tegyük át a
lábunkat a kinyújtott kezünk felett.
Oldalra gurulás (yoko-ukemi)

Oldalra gurulást akkor alkalmazunk, amikor nincs idő arra, hogy előregurulást csináljunk,
mint például a kaiten-nage dobásnál. Ekkor a kifeszített alkarunk, felkarunk, vállöv, másik
kéz felkar, másik kéz alkaron gurulunk végig. Fontos, hogy a feszítés (kiterjesztés) végig
megmaradjon.
104
26.2. Gurulás rávezető gyakorlatok

Csoportos előregurulás gyakorlás
Egy gyakorló a földön ül seiza-ban, míg egyik oldalról jönnek a többiek. Ha bal oldalról
jönnek, akkor az ülő tori a bal kezét nyújtja, ezt megfogja az első uke, és elgurul előre a bal
kezén. Ezután jön a következő, és őt is átgurítja. Ezután mindannyian a jobb oldalon lesznek.
Ekkor a tori a jobb kezét nyújtja, amit az uke a jobb kezével fog meg, és ezen fog átgurulni.
Hátragurulás gyakorlás
Egyvalaki összekuporodik a földön. A gyakorlók háttal megközelítik, és megpróbálnak
úgy hátragurulni, hogy átguruljanak a földön összekuporodott társuk fölött.
26.3. Esések
Az esések adják azt a képességet, hogyha az ember talajt veszít, akkor is biztonságban
tudjon földre érkezni. Aikidóban a legtöbb dobásnál befordul az uke a dobás irányába, így
lehetősége van megnézni, hogy hova dobják, tudja az esését kontrollálni, illetve elkerüli, hogy
beverje a fejét esés közben, illetve lehetőséget ad magának a dobás utáni gyors felkelésre, és
újboli támadásra. Az esések a gurulások speciális fajtái, ugyanaz történik, mint gurulásnál,
csak esés végén tompítunk. Ez azt jelenti, hogy az esés pillanatában lecsapjuk a kezünket,
lábunkat a földre, hogy az esés energiája minél jobban eloszolhasson. Haladók ezt a tompítást
tovább is vihetik, és az esés illetve a tompítás révén szerzett mozgási energiát használják arra,
hogy gyorsan fel tudjanak kelni. Miközben esünk, fújjuk ki a levegőt, így az nem fog belénk
szorulni. A kezünket lökjük ki oldalra, nehogy ráessünk.
Esés rávezető gyakorlatok

Hullámozás
Előre ugorva egy hullámmozgással megpróbáljuk elnyelni az esés energiáját
Honbu-ukemi
Aki látta a mátrixot, az tudja, miről van szó, hátra hajolunk, egyik karunkat kinyújtjuk, és
földet érünk.
Társon át esés előre

A társunk összekuporodik a földön, vagy négykézláb áll, mi ráfogunk a testére és átesünk
rajta
Társon át esés hátra

A társunk összekuporodik a földön, vagy négykézláb áll, mi ráülünk, és hátra esünk.
105
Szabadesés
Egy lendületvétel után a levegőbe ugrunk, és átfordulunk.
106
27. fejezet
Támadások az Aikidóban
Aikidó gyakorlása során többféle támadásból dolgozunk, amik lehetnek ütések, csapások,
rúgások, lefogások, fojtások. A tanulók először fogásokból gyakorolnak, hiszen ezzel lehet
legegyszerűbben megtanulni a helyes állást, távolságot, technikai alapelemeket.
Fontos: mindig az a láb van elöl, amelyik kéz !
27.1. Fogások
Ai-hanmi katate dori
Ai azt jelenti, azonos, hanmi azt jelenti, állás. Kata a kéz (váll), katate : egykezes, dori
pedig a fogás. Így könnyen meg lehet tanulni az egyes fogásokat, hiszen csak az alap szavakat
kell ismerni, és abból össze lehet rakni.
Tehát azonos állásban megfogjuk a partner csuklóját (A csuklófogást szokták tekubi-dori-nak
is hívni). Az azonos állás azt jelenti, hogy mindkét gyakorlónak azonos (bal-bal illetve jobb-
jobb) lába van elöl. Az elöl lévő kézzel megfogjuk a partner csuklóját, tehát bal kéz fog bal
csuklót, jobb kéz fog jobb csuklót.
A gyakorlat értelme
Mind az ai-hanmi, mind a gyaku-hanmi fogás több szintű tanítást hordoz magában, ha-
sonlóan minden, az Aikidóban oktatott dologhoz. Attól függően, hogy milyen szinten áll a
gyakorló, több dolgot is fejleszt, illetve tanít : egy egyszerű fogást, ami egy nagyon könnyű
mozdulat. Utána a megfelelő távolság és a testpozíció begyakorlását jelenti, hiszen ebből a
távolságból az uke nem tudja megütni torit a másik kezével anélkül, hogy előrelépne, illetve,
ha szemben áll az uke a torival, akkor az könnyen meg tudja ütni, tehát egy kicsit oldalról kell
támadni. Egy erőhatást is jelenthet, ahogy a támadó megfogja a védő kezét, egy erőhatást fejt
ki. Azután egy gondolatot is jelenthet, azt a szándékot, hogy az uke el akarja foglalni azt a
teret. Még egy olyan apró dolog, mint valakinek a kezének a megfogása, rengeteg tanítást
hordozhat magában!
107
Gyaku-hanmi katate dori

Gyaku azt jelenti, hogy fordított. Tehát fordított állásban csukló fogás, azaz az egyik
gyakorlónak a bal lába van elöl, a másiknak a jobb, és bal kéz fog jobb kezet, vagy éppen
fordítva.
Minden egykezes fogásnál van értelme az ai-hanmi, illetve a gyaku-hanmi megjelöléseknek.
Kata-dori
Váll fogás
Hiji-dori
Könyök fogás
Eri-dori
Gallér fogása
Ryote-dori
Két kézzel (ryo-te) fogjuk a partner kezeit, vállát, könyökét. Eszerint Ryote-katate-dori,
Ryote-kata-dori, Ryote-hiji-dori.
Katate-ryote-dori
Egy kezet fogunk két kézzel.
Ushiro-dori
Hátulról történő lefogás. Ez általában két kézzel történik, megfogjuk hátulról két kéz-
zel a partner vállait, könyökeit, csuklóit, gallérját. Eszerint ushiro-kata-dori. Ushiro-hiji-dori,
ushiro-katate-dori, ushiro-eri-dori. Illetve van egy olyan támadás, ahol hátulról lefogjuk a
partner egyik kezét, és közben átkaroljuk a nyakát, ez az ushiro-kubi-shime.
Hogyan dolgozzunk ushiro támadásból?

Ushiro támadás esetén az alap mindig ugyanaz. Kirakjuk az egyik kezünket. A támadó
megpróbálja megfogni, de kiterjesztünk, ezért csak körbe tud jönni. Ahogy megfogja mindkét
kezünket, behúzzuk magunk elé, majd a központban emeljük. Ezt a központban történő eme-
lést gyakorolhatjuk először bókennel is. Ekkor a partner megfogja hátulról a két kezünket,
miközben mi egy bókent fogunk, és megemeljük a karunkat.
Ushiro-Kakae-dori, Ushiro-Haga-jime
A támadó hátulról átkarol.
108
Muna-dori
Hajtóka fogás szemből
27.2. Ütések
Az Aikidóban az ütések gyakorlása során nem ütésfajtákat tanulunk, hanem erő irányo-
kat. A tsuki az egy előre hatő erő, a shomen-uchi az egy fentről lefele ható, míg egy yokomen
egy oldalról jövő erő.
Ha veszünk két különböző edzőt, akkor ők általában különbözőképpen mutatják meg,
hogyan gyakoroljuk az ütést. Van, aki egy karatés csípő beforgatós tsukit mutat, van, aki
körívesebb ütést, van olyan is, aki lentről üt felfele. Megvan az a veszélye, hogy becsapjuk
magunkat. Hogyan? Megtanulunk egy, úgymond jó ütést, és arra az ütésre gyakorlunk véde-
kező technikát. És lám, milyen jól fog menni. Aztán jön valaki, aki máshogy üt, és nem, vagy
csak nehezen fog menni. Erre akkor jöttem rá, amikor a barátnőm felémütött, én meg próbál-
tam hárítani. Meg kell jegyeznem, hogy az ütése valami igen hülye szögből jött, és persze,
hogy betalált. Na, ekkor esett le, hogy miért gyakorolnak a Systema-sok úgy, ahogy. Mert
csak így lehet. Azaz : abból a helyzetből üss, amiben éppen vagy, úgy, ahogy jólesik, teljesen
szabadon. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem ereszthetsz meg egy karatés, vagy bokszoló
ütést, csak azt, légy szabad. Így majd elveket fogsz gyakorolni, nem pedig a technikára kon-
centrálni.
Aki már ütött meg puszta kézzel valakit, tudja, hogy a kéz milyen sérülékeny. Hiába van
feledzve a kéz, ha valakit arcon vágsz, és megvágja a foga a kezed, akkor könnyen elfertő-
ződhet a seb. Nem is beszélve arról, hogy az ilyen sebek gyógyulásához sok-sok időre van
szükség.
Tsuki
Ez egy egyenes ütés. Becsapódáskor se legyen kinyújtott a könyök, mert megsérülhet.
Próbáljunk meg nem teljesen egyenes vonalban ütni, hanem kis köríven, így folyamatosan
lehet további ütéseket indítani.
Chudan-Tsuki
Ütés felsőtestre, szegycsontra.
Jodan-Tsuki
Ütés fejre, állcsúcsra.
Gedan-Tsuki
Ütés alsó testrészre, gyomorra.
109
Uchi
Az uchi-k vágások, csapások, melyeket a tenyér élével adunk le.
Shomen-uchi
Ez egy vágás fentről lefele, célja a fejtető.
Yokomen-uchi
Ez egy oldalsó vágás kézéllel, cél a nagyszirt,halánték. Yokomen uchira mindig shomen-
uchival válaszolunk. Ha yokomennel válaszolnánk, akkor azonos helyzet alakulna ki, tehát
pontosan ott lennénk, ahol kezdtük.
27.3. Rugások
Az itt felsoroltakon kívül sok más rúgásfajtára is gyakorolhatunk. Érdemes előtte jól be-
gyakorolni a rúgásokat, ha van karatés, kungfus, thai-boxos gyakorló, vagy ismerősünk, akkor
kérjük meg, hogy tanítson különböző rúgásokat.
Rugások ellen is úgy kell dolgozni, hogy kilépünk a támadás irányából. Ha csak védeni
akarunk, akkor megakad a mozgásunk ! Köríves rúgások esetén be kell lépni a központba,
majd belekapcsolódni a forgó lábba, és meghúzni. Ettől az uke elszáll. :)
Mae-geri
Egyenes rúgás
Mae-geri-keage
Rúgott egyenes rúgás
Mae-geri-keakomi
Tolt egyenes rúgás
Yoko-geri
Egyenes rúgás lábéllel
Mawashi-geri
Köríves rúgás
110
28. fejezet
Technikák - általános leirás
Elérkeztünk ahhoz a fejezethez, amit mindenki nagyon várt. (remélem:)) Ebben a feje-
zetben egy általános leirást olvashatunk az egyes technikákról, illetve ide irom le az elveket,
melyekre az egyes technikák megtanítanak. Ez a fejezet teljesen biztos, hogy rengeteget fog
változni az idők folyamán. Fontos megérteni, hogy a technika: semmi. Semmit sem ér, önma-
gában véve egy halott dolog. Akkor meg minek tanuljuk ? Azért, mert az egyes technikákban
benne vannak azok az alapelvek, koncepciók, amelyek megértése után élővé válnak, működ-
ni fognak. Amíg nem érted, hogy és miért működik egy technika, hogyan várhatod el, hogy
használni is tudjad. Ezért elég rossz szó az, hogy technika, inkább alapgyakorlatoknak kellene
hívni. A technikák ismerete egy alacsony szintű tudás, de ez a tudás szükséges ahhoz, hogy
később tovább tudj fejlődni, egy sokkal jobb, minőségileg magasabb szinten tudj Aikidózni.
A technikák csak útjelzők, koncepciók, olyanok mint egy térkép, de a térkép nem azonos
a valósággal, csak, egy útmutató.
Ha megérted a technikák mögött húzódó alapelvet, akkor más stílusok mozgásait nagyon
gyorsan meg fogod tudni tanulni, hiszen érted az elveket, és azokat azonnal meglátod.
28.1. A vizualizáció
A technikák vizualizációjával, tehát elképzelésével is fejleszteni lehet a tanulási képessé-
get. Amikor egy képsorozatot nézünk, akkor próbáljuk meg elképzelni, hogy az egyik hely-
zetből hogyan jutott át a másikba. Amikor Aikidózni kezdtem, letöltöttem egy csomó videót
az internetről, de csak azt láttam, hogy két bácsi dobálja egymást. Néhány év után viszont
már láttam a mozgásokat, az egyes technikákat. Ez nem ördöngősség, bárki meg tudja tanul-
ni, csak sokat kell vizualizálni.
28.2. Alaptechnikák - Osae Waza

Az osae waza (leszorítás gyakorlatok) az ikkyo, nikkyo, sankyo, yonkyo, gokyo techni-
kákat foglalja magában. Az omote és az ura a két irányt jelöli a technika végrehajtása során.
Ebben a gyakorlatban a kilépést, a kiterjesztést, a támadás támadását tanuljuk meg.
111
Ikkyo osae (ude osae)

Az ikkyo az első leszorítási technika. Az ikkyo technika során a támadó könyökét kont-
rollálva, egy köríven földrevisszük. Az ikkyo leszorítás, rögzítés esetén a könyököt lefele
nyomjuk, a kart pedig felfele húzzuk. Az ikkyo segítségével megtanuljuk, hogy nagy moz-
dulattal dolgozzunk, a vállnál fordítsuk meg a támadót a kiterjesztésünk segítségével, úgy
álljunk mellé, hogy ne tudja kiszedni a lábunkat, és hogy végig köríven kell mozogni. Ikkyo
segítségével összekapcsoljuk a karok mozgását a láb mozgásával, és a csipő megfelelő idő-
ben történő fordításával. Nem szabad előbb lefordulni, mielőtt billen a támadó, mert akkor
csak leejti a vállát, és nem tudjuk földrevinni.
Nikkyo (kote mawashi)

Csukó-alkar csavarása. Az csuklót a természetes forgásiránnyal ellentétes irányba csavar-
juk, rögzítjük, majd a testsúlyunk segítségével letörjük a könyököt, ettől pedig a támadó elénk
esik. Ebben a gyakorlatban a testsúly áthelyezését, a kéz rögzítésének szerepét tanuljuk meg.
A technika rögzítése során a támadó hason van, két térdünk közé szorítjuk a támadó kezét, a
tenyerét a könyökhajlatunkba szorítjuk, majd oldal és fej felöli irányba fordítjuk.
Sankyo (kote hineri)

Csukló, könyök csavarása. A támadó könyöke a csavarás során felfele néz, és a termé-
szetes iránnyal ellentétesen csavarjuk, majd levágunk. A leszorítása hasonló, mint a nikkyo,
de itt a mellkhasunkhoz szorítjuk a kezét. A sankyonál figyeljünk arra, hogy a könyöke ma-
gasabban legyen, mint a válla, és könyökén keresztül hassunk a vállára, ott billentsük meg,
majd vágjunk le a karral, mint egy karddal.
Yonkyo (tekubi osae)

Csukló feszítés. A hüvelyk és mutatóujjunk közötti csont segítségével nyomjuk a táma-
dó alkarján lévő idegpontot, vágunk, majd szúrunk a kézzel. Leszorításnál beletérdelünk a
könyökhajlatba, és felfele feszítjük.
Gokkyo (ude no bashi)

Hasonlóan, mint ikkyo, de kívülről leforgatjuk. Gokkyot vágás támadás esetén használ-
juk. A leszorításnál könyöknél felfele húzzuk, csuklónál befele nyomjuk, ezáltal kinyílik a
kéz. Ezután elvehetjük a kézben lévő fegyvert.
28.3. Dobás és feszítés technikák

Hijikime-osae (udekime osae)
Könyök feszítése karral, vállal.
112
Kokyu nage
Dobás a légzés erejével, a támadó mozgásának kihasználásával. Viccesen szólva, ha egy
technikának nem tudjuk a nevét, akkor az a kokyu.
Shiho nage
Négyirányú dobás. A könyökét megemeljük, ugyancsak nagy mozgás segítségével, majd
az így képzett teren átbújunk, átfordulunk, és levágunk. Fontos, hogy shiho nage esetén meg
kell léptetni a támadót, mert különben nem lesz hely, ahová lépni tudunk. Ha átlépünk előtte,
akkor felrúg.
Udekime nage
Könyökfeszítő dobás. Egy shiho nage-t csinálunk, de lecsúszik a könyökhöz közeli ke-
zünk, ezért azt az alkar végéhez rakjuk, majd fordítjuk a tengelye körül, ezáltal az a támadó
könyökét feszíti felfele. A csuklót lefele húzzuk, és természetesen belépünk a dobásba.
Kote gaeshi
Alkar csavaró dobás. A kiterjesztés segítségével mozgatjuk a támadót, úgy, hogy végig
kibillentett állapotban legyen, és a forgatás után, mielőtt leteszi a lábát, földre dobjuk, úgy,
hogy belépünk. A kezet többféleképpen is lehet fogni, ezekről képeket mutatok.
Irimi nage
Uchi kaiten nage
Soto kaiten nage
Tenchi nage
Koshi nage
Aiki otoshi
Sumi otoshi
Kiri otoshi
Juji garami
113
29. fejezet
Fegyveres edzés
29.1. A gyakorlatok fajtái

Aikidó edzésen több fajta fegyveres edzési módszert használunk, ezek lehetnek :
– Alap gyakorlatok
– Páros gyakorlatok
– Formagyakorlatok
Az alap gyakorlatok esetén a fegyveres alapmozgásokat, szúrásokat, vágásokat gyakorol-
juk egyedül. Lényeg, hogy folyamatosan, laza testtel, és megfelelő fogással dolgozzunk. A
páros gyakorlatok esetén vagy mind a két félnél fegyver van, és előre megbeszélt támadást-
védekezést gyakorolnak, vagy az egyik feladata elvenni a másiktól a fegyvert, illetve van
olyan gyakorlás is, amikor a fegyver elvételt kell megakadályozni. Formagyakorlatok esetén
a fegyveres alapmozgásokból összeállított gyakorlatsort csinálunk, számolásra.
29.2. A fegyveres edzés célja

A fegyveres edzés célja elsősorban nem az, hogy megtanuljunk jól harcolni a fegyve-
rekkel, hanem az, hogy megérezzük a fegyverek által nyújtott különböző távolságokat, fej-
lesszük az érzékenységünket. A fegyverek segítségével három távolsági osztályt határozunk
meg, ezek:
– Közeli távolság - tantó
– Közepes távolság - bóken
– Nagy távolság - jo
Habár arra gondolhatnánk, hogy a mai világban senki nem használ kardot, sem botot,
nagyon könnyen elképzelhető, hogy valaki baltával, vagy gerebjével, vasvillával, esetleg egy
partvissal támad ránk, vagy éppen felmosás közben zavar meg. Esetleg éppen sétálunk haza,
és egy esernyő van a kezünkben. Ekkor, a tanult mozgásokat alkalmazva, el tudjuk hárítani a
támadást. Itt is érvényes az az elv, hogy először megtanuljuk használni a fegyvereket, aztán,
miután már tudja a testünk, hogy milyen mozgásokat lehet egy fegyverrel tenni, megtanuljuk
elhárítani ezeket a támadásokat. Mindig szem előtt kell tartani, hogy a fegyveres támadás a
legveszélyesebb, hiszen ilyenkor közvetlen életveszélyben vagyunk. Egy kés, vagy egy balta
114
Fegyveres edzés
lenullázza a testsúlykülönbségekből, fizikai erőből adódó előnyöket. Késes támadó esetén na-
gyon fontos, hogy megszerezzük az irányítást a kést tartó kéz felett, és minél előbb elszedjük
a támadótól a fegyverét. Nem okos dolog belharcba, netán földharcba keveredni vele, mert
ez kétesélyes. Meg kell próbálni valahogy megzavarni a támadót, gyorsan kiverni a kezéből
a kést, rádobni a kést tartó kézre valamit, vagy a támadó arcába vágni egy kulccsomót. Erről
később külön rész, az önvédelmi szekció fog szólni.
29.3. Igazi vagy sem?

Sok félreértés adódhat a fegyverek használatából, hiszen még egy egyszerű shomen uchi-t
(fej vágást) is láthattunk már többféle bemutatásmódban. Elöször is fontos megérteni, hogy
milyen fegyverrel gyakorlunk, és azt milyen célból. A iaidó-val kezdeném a magyarázatot,
hiszen sokan gyakorolnak aikidó mellett iaidó-t is. Iaidóban több lépésben gyakorolunk, elő-
ször csak bókennel (fakard), majd iaitó-val, ami egy általában nem élezett gyakorlókard, majd
végül katana-val, ami egy igazi, vágásra készített kard. Az iaitó nem igazi kard, hiszen ez a
kard gyakorlásra van készítve, például jól lehet hallani a suhogást, ahogy vágunk, így egy
visszajelzés történik a gyakorló felé, hogy jó volt-e a vágása. Ott lesz a legerősebb a suhogás,
ahol a leggyorsabb volt a kard, ennek pedig a célpontnál kell lennie, hogy a fegyver maximá-
lis erővel tudjon becsapódni.
Iaidó tanulása során a bókent úgy kell kezelni, mint ha igazi kard lenne, hiszen a cél az,
hogy a gyakorló ugyanazt a mozgást tanulja meg, amit majd a katana-nál használnia kell.
Az igazság az, hogy az aikidóban nem nagyon kidolgozott a kard használata, így nagyon
sok tanító más stílusok fegyveres gyakorlatait kezdte beépíteni. Ezzel nincs is semmi gond,
de fontos, hogy értsük, mit miért csinálunk. Egy fakardot többféleképp is lehet használni.
Használhatjuk úgy, mint egy igazi, éles kardot, vagy úgy, mint egy párbajfegyvert. Utóbbi
esetben a vágások inkább csapások lesznek, hiszen egy fakarddal nem lehet vágni, viszont
lehet jó erőseket csapni. Ebben az esetben a támadó kardot meg is szabad fogni, hiszen egy
fakard nem vágja el a kezünket, egy közeli vízszintes keresztvágás nem okoz problémát, hi-
szen nincs, ami megvágjon. Jó (fabot) használata esetén nincs ilyen probléma, hiszen akár
úgy használjuk, mint egy lándzsát, akár úgy, mint egy botot, a szúrás így-is-úgy-is fájdalmas.
Tantó esetén az egyetlen ésszerű dolog, ha úgy használjuk, mintha egy igazi kés lenne.
Fontos megérteni, hogy egyik gyakorlási forma se jobb, vagy rosszabb, mint a másik,
hiszen manapság már senki sem járkál éles karddal az oldalán. A legjobb, ha mind a két for-
mát gyakoroljuk, de előtte meg kell mondani a tanítványoknak, hogy most hogyan kezeljék a
fegyvert, mint éles eszközt, vagy mint egy erős fadarabot.
29.4. Fegyver használata az aikidóban

Az aikidóban a fegyver használata arra szolgál, hogy különböző képességeket fejlesszen,
és ezáltal jobban meg tudjuk érteni a pusztakezes technikákat, a bennük rejlő elveket. A
fegyverrel való gyakorlás során megtanuljuk a távolság jelentőségét, a nyitás keresését, a
partner érzékelését, a két kéz közös munkáját.
115
Fegyveres edzés
29.5. A fegyverek fogása

A tantó fogása
A tantót ugyanúgy fogjuk, mintha egy konyhakést tartanánk a kezünkben. A lényeg, hogy
erősen, de lazán tartsuk, hiszen a késes támadás esetén elengedhetetlen a csukló lazasága, ami
segítségével változtatni lehet a támadás szögén, irányán.
A bóken fogása
A kardot úgy fogjuk, hogy a két kezünk között legyen egy tenyérnyi hely. Mindíg a jobb
kéz van felül, és a bal alul, balkezesek esetén is. A kéz nem merőleges a kardra, egy kis szöget
zár be vele. A kard előttünk van, hanmi-ban, a kezünket kardkézben tartjuk, a kard hegyét egy
kicsit előre toljuk, kiterjesztünk vele.
A jó fogása
Jó használata esetén akár a jobb, akár a bal kezünk is elöl lehet, mivel a jó használatát
mindkét oldalra gyakoroljuk. Az egyik kezünk mindenképp a jó végét fogja, tehát nem közé-
pen fogjuk meg, mint például a kungfusok, hanem a végén. Mivel ez egy hosszabb fegyver, a
kezek között is nagyobb távolságot kell hagyni, ezt úgy ellenőrizhetjük, ha a felső kéz olyan
messze van a bot végétől, mint az alkarunk hossza.
A nyitás jelentősége
Amikor páros gyakorlatokat csinálunk, akkor az egyik félnek nyitnia kell. Ez azt jelenti,
hogy a kamae-ból leengedi a kezét, ezáltal egy célpontot mutat a támadónak, ahová az vágni,
vagy szúrni fog.
29.6. Alapgyakorlatok
Alapgyakorlatok tantóval
Tsuki Shomen-uchi Yokomen-uchi Gyaku-yokomen uchi Yoko-tsuki
Alapgyakorlatok bokennel
Tsuki Shomen uchi Yokomen uchi Gyaku-yokomen uchi Kesa-giri Yoko-giri
Alapgyakorlatok jóval
Tsuki Gyaku tsuki Shomen uchi Yokomen uchi Gyaku-yokomen uchi köríves csapás boka
csapás térd csapás halánték csapás hasso védés felfelé védés lefelé
116
Fegyveres edzés
Kezdő gyakorlatsor
– Tsuki, balra és jobbra 10-szer, csak előrelépéssel
– Tsuki, balra és jobbra 10-szer, csak kilépéssel
– Gyaku-Tsuki, balra és jobbra 10-szer, csak előrelépéssel
– Gyaku-Tsuki, balra és jobbra 10-szer, csak kilépéssel
– Shomen-uchi, balra- és jobbra 10-szer, csak előrelépéssel
– Shomen-uchi, balra és jobbra 10-szer, csak kilépéssel
– Yokomen-uchi, gyaku yokomen uchi, balra- és jobbra 10-szer
– Shomen-uchi, kifele pörgetett shomen uchi, balra- és jobbra 10-szer
– Ushiro-tsuki
– Ushiro-tsuki, gedan-barai
29.7. Páros gyakorlatok

Tantós párosgyakorlatok
Bókenes párosgyakorlatok
Összetapadás gyakorlása
1. gyakorlat
Uke vág shomennel, tori jobbra lelép a vonalról, és rávág az uke kardjára. Uke megpró-
bálja felemelni, tori közben nem hagyja, fentről kontrollálja. Tori nyomja a kardot az uke felé,
így az uke fel tudja emelni a kardot, és feltolják a kardjaikat, közben forognak. Egy pillanatra
rögzítik a kardokat, majd:
2. gyakorlat
A tori egy kicsit süllyeszt, felfele tolja az uke kardját, ezzel kibillenti, majd átnyúl, befog
egy kézzel az uke két keze közé, és eldobja egy kokyu-nage-val.
3. gyakorlat
Mint az előbb, csak a tori a kardja markolatát átrakja az uke egyik keze fölött, ezután
megfogja a kardját, és egy shoment vág az uke fejére, így a földre kíséri.
4. gyakorlat
A tori elengedi az ukét úgy, hogy egy pillanatra csinál egy egykezes védést a karddal, az
uke elszáll előtte, befogja a fejét, majd irimi nage-val földre dobja.
5. gyakorlat
A tori elengedi az ukét, de közben tenkant lép, és egy kote-gaeshival eldobja.
117
Fegyveres edzés
6. gyakorlat
Ez elég veszélyes, a tori egy süllyesztéssel és egy kaszáló mozdulattal kisöri az uke lábát.
29.8. Jo-s párosgyakorlatok

29.9. Formagyakorlatok
21 lépéses jo formagyakorlat
A vicces képsor után most következzen a botos formagyakorlat leirása :
– tsuki
– véd
– tsuki
– véd
– yokomen
– gyaku-yokomen
– testtel 180 fokos fordulás
– lepörgetés, jo hátul lesz a végén
– alulról felfelé vágás, állig
– yokomen
– ushiro-tsuki
– láb-fej
– csere
– láb-fej
– lábat ved
– tsuki
– yokomen
– hátra es leguggol
– felpörget
– shomen
29.10. Pusztakéz fegyver ellen

A pusztakezes gyakorlás fegyver ellen nagyon nehéz, hiszen ha valaki jól tartja a távol-
ságot a fegyverrel, akkor nagyon nehéz belépni a fegyver hatókörén belülre. Így inkább a
belépés, az időzítés fejlesztésére szolgálnak ezek a gyakorlatok. Fegyvert elvenni akkor lehet
a támadótól, ha az megfontolás nélkül, trükközés nélkül, őszintén támad. Miért is kellene
trükköznie, hiszen nála egy fegyver van, amivel egycsapással leteríti a védekezőt. Ezért nem
is szurkál, csapkod, hanem egyenesen megpróbálja legázolni a pusztakezes partnert. Ezt a
118
Fegyveres edzés
pillanatot lehet felhasználni arra, hogy lelépünk a támadás vonalából, be, a partner központja
felé, és elvesszük tőle a fegyvert. Késsel való támadás esetén fontos, hogy értelmesen gyako-
roljunk. A támadó nem állhat meg, mint aki jól végezte a dolgát, hanem folyamatosan mozog,
támad, ha megfogják, akkor a torival együtt mozogva megpróbálja megvágni, megszúrni azt.
Így a gyakorlás sokkal érdekesebb lesz. Fontos, hogy ezt a fajta gyakorlást inkább csak fél
vagy negyed sebességgel végezzük, így nem lesz sérülés, illetve hogy a tori ne gondolkodjon
a technikán, hanem csinálja azt, amire automatikusan rátalál. Késsel próbáljunk meg inkább
szúrni, mint vágni, hiszen az sokkal veszélyesebb támadási forma !
29.11. Gyakori félreértések

Gondolkodtam azon, hogy elég az, ha csak leirom az alapelveket, és ebből mindenki meg
tudja állapítani, hogy ahogy ő gyakorol, az jó-e ? Itt a biztonság kedvéért azért felsorolnék
néhány gyakori félreértést.
A fegyver a vége jodan kamae esetén merre nézzen ?

A helyzet adott, a fegyver (legyen az kard, vagy bot) a fejünk felett van, vágásra készen,
kérdés az, hogy a fegyver vége (tehát a hegye) nézhet-e lefele ? A válasz attól függ, hogy
mit csinálunk. Ha a vágást úgy kezeljük, mint egy bemelegítési, megmozgatási gyakorlatot,
akkor akár a fenekünket is érintheti, sőt, a vágás végén akár bele is süllyeszthetünk. Így az
egész testünket megmozgatjuk. Ha páros gyakorlatokat csinálunk, akkor viszont a fegyver
végének felfele kell néznie, mint egy áramszedő, hiszen ha hátrább lenne, akkor először el
kellene mozgatni a vágás ívén felfele, míg a fejünk tetejéhez ér, majd onnan tudunk csak
lefele vágni, tehát feleslegesen mozogtunk, nem is említve azt, hogy így a testünk ki van
szolgáltatva egy szúrásra.
Vágást honnan indítsunk ?

Vágást több pozícióból is indíthatunk. Lehet úgy is, hogy a fülünk mellett van a kard.
Ezt az állást akkor használták, amikor egy olyan helységben voltak, ahol túl alacsonyan volt
a plafon, és jodan kamae-t nem lehetett alkalmazni, vagy az egyik oldalukkal például egy
falhoz lapultak, és onnan vágtak. Ezt is lehet gyakorolni, de általában a fej fölül indítjuk a
vágást.
Bele kell süllyeszteni a vágásba?

A kérdésre megint csak több választ lehet adni. A süllyesztéssel egy plusz lefele irányuló
erőt adunk a vágásba. Így ha shoment vágunk, akkor segíthet, ha belesüllyesztünk, ha yoko-
ment, akkor nem kell feltétlenül.
Yokomen vágás célja hol van?

A fegyver használattól függ. Lehet a halánték, vagy a nyakszírt. Ha sisak volt az ellen-
ségen, akkor valószínűleg inkább a nyakat próbálták, mert a sisak szarvaiban elakadhatott a
119
Fegyveres edzés
vágás. Nyakszirtre biztonságosabb a vágás, mert ha véletlenül bemegy, attól nagy valószínű-
séggel csak letaglózódik a partner, de ha a halántékra megy, akkor komolyabb sérülései is
lehetnek.
Láb mozgása-test mozgása

Kard használata esetén mindig előttünk legyen a kard. Először a vágás indul, majd csak
utána lépünk előre.
120
30. fejezet
Vizsgák
30.1. Fokozatok
Az Aikidóban, mint a legtöbb távolkeleti harcművészetben, különböző övfokozatokkal
reprezentálják a tanuló tudását. Azok, akik még nem vizsgáztak, mukyu-sak, azaz fokozat
nélküliek. Aikidóban általában 6 kyu (tanuló), és 10 dan (mester) fokozat van. Az első fo-
kozat, amire vizsgázni kell, a 6. kyu, majd az 5.kyura, egészen az 1. kyuig. Az 1.kyu után
következik az 1. dan (shodan), majd a 2., 3., és így tovább. A kyu fokozatok száma, és az,
hogy hány danig lehet vizsgázni, országonként és szövetségenként változik. A mi szövet-
ségünkben - Aikikai - 4. danig minden fokozatra vizsgázni kell, utána pedig inkább csak
adományozzák. A vizsgán meg kell mutatnia a tanulónak, hogy milyen szinten sikerült el-
sajátítania az Aikidó művészetét. Az első vizsgáknál nem kell komoly dologra gondolni, a
mester arra kíváncsi, hogy tudsz-e gurulni, ismered-e a lépéseket, ismered-e a technikákat,
valamilyen szinten. Ahogy megyünk feljebb (5,4,3,2 majd 1 kyu), úgy más és más dolgot
fognak figyelni. Dan vizsgát a japán mester előtt kell tenni. Ha valaki levizsgázik 2 kyura,
akkortól már hivatalosan - edzőtáborokban - is viselhet hakamát. Fontos megjegyezni, hogy
a dan fokozatok, úgy mint a kyu fokozatok nem összemérhetők más irányzatok tanuló illetve
mesterfokozataival. Ezért nem mond semmit, hogy valaki 1 danos. Mert lehet, hogy már sok-
sok éve edz, csak most volt ideje-pénze levizsgázni. Vagy az adott sportágban az első dan-t
gyorsan odaadják, aztán később sokkal-de-sokkal nehezebben adják a további fokozatokat.
Inkább azt érdemes kérdezni, hogy az illető mennyi ideje edz.
Attól, hogy valaki danos, még nem jelenti azt, hogy mester. Aikidóban az első dant mond-
ják az első igazi tanuló fokozatnak. Addig csak edzeget az ember , onnantól kezdve viszont
elkezdheti a tényleg komoly edzést, hiszen az első dan eléréséig az Aikidó már valószínűleg
az élete részévé vált, és ezután már sokkal komolyabban fog vele foglalkozni.
Mesterré nem kinevezik, hanem válik az ember !
30.2. Miért fontos a vizsgázás ?

Aikidóban nincsen verseny, viszont valahogy meg kell állapítani, hogy ki hol tart a tanul-
mányaiban. Ezért vizsgákat tartunk, ahol a tanulók bemutatják, hol tartanak az Aikidó művé-
szetében. Kérdés lehet, hogy akkor minek kell vizsgázni? Vizsgázni nemcsak saját magunk,
hanem mások miatt is szükséges. Ha nem vizsgázol, sohasem leszel hakamás, edzésvezető,
így nem tudod majd átadni a tudást, amivel rendelkezel. Ez egy Japán magyarázat. A kezdők
helye a hátsó sorokban van, és ha nem vizsgázol, sosem tudod megmutatni a nálad később
121
Vizsgák
kezdetteknek, hogyan is kell csinálni. Ezáltal pedig nem csak magadnak ártasz, hanem az
egész csoportnak is. Úgy kell felfogni a vizsgázást, mint egy adományt a csoport felé.
TODO: ide jön a vizsgaanyag, 2 oszlopos táblázatban, illetve egy nagy táblázatban.
30.3. 5. kyu
30.4. 4. kyu
30.5. 3. kyu
30.6. 2. kyu
30.7. 1. kyu
30.8. 1. dan
30.9. 2. dan
30.10. 3. dan
30.11. 4. dan
122
31. fejezet
Gyakorlási módok az aikidóban
Ebben a fejezetben a különböző gyakorlási módokról próbálok írni, melyik módszernek

mi az értelme, célja. Nagyon fontosnak tartom, hogy megértsük, hogy egy adott gyakorlási
formát mikor, miért, és hogyan kell alkalmazni.
31.1. Edzésmódszerek és alkalmazásuk

Az edzés során többféle edzésmódszert lehet és érdemes alkalmazni. A gyakorló foko-
zatosan halad a statikus gyakorlástól a dinamikus felé, majd, ahogy jobban megérti ezen
gyakorlási módok jelentését, újra visszatér a statikus irányába, és így tovább, mindezt egy
folyamatosan emelkedő, spirális alakban a legegyszerűbb elképzelni. Ha úgy érezzünk, hogy
mi, vagy a többi tanítvány megakadt a fejlődésben, ha nagyon unalmasak az edzések, akkor
érdemes egy kicsit módosítani az edzésmódszeren. Fontos, hogy minden edzésnek legyen
célja, és hogy a tanítvány tudja, hogy mit gyakorlunk, és miért úgy gyakorlunk, és az adott
gyakorlattal mely képességeket fejlesztjük. A képességfejlesztés egy nagyon fontos része
lenne az aikidónak, hiszen hiába ismer valaki 100 technikát, ha éppen a megfelelő képessé-
gek, mint távolság érzékelése, időzítés, partner érzékelése, kiterjesztés, stb. hiányzik, akkor
nem fog működni a technikája. Úgy is mondhatnánk, hogy ha megvannak ezek a képességek,
akkor a technikák maguktól létrejönnek.
A céllal történő edzés nagyon fontos. Cél lehet az, hogy a támadó megpróbálja kivenni
a pénztárcánkat a kezünkből. Hogy megpróbálja leszakítani a nyakláncunkat a nyakunkból.
Hogy megpróbálja megfogni a vállunkat, és hasbatérdelni. Ha ezzel az elgondolással edzünk,
akkor nem lesz olyan, hogy az uke csak megfogja a kezünk, és megáll, illetve ha elmozgatjuk
a kezünket, akkor nem fogja követni.
Ha próbáltatok már szabadon edzeni, akkor rájöhettetek: nem lehet úgy technikát csinál-
ni, hogy kitalálom előre, hogy például most egy ikkyo-t fogok csinálni. Ez nem működik,
csak akkor, ha a támadó is tudja ezt, és lemozogja. Minden egyes támadásban ott van a rá
adható legjobb védekezés, és ezt próbáljuk megtalálni. Az aikidó technikák úgy vannak kita-
lálva, hogy a támadó teste, keze tetszőlegesen állhat, mindíg tudunk rá valamilyen technikát
alkalmazni. Ezek a technikák fogaskerékszerűen kapcsolódnak egymáshoz, de erről majd a
technikák leirásánál olvashattok bővebben.
123
Statikus gyakorlás
Statikus gyakorlási forma az, amikor nem mozgásból, hanem állásból dolgozunk. Ilyen a
go-tai, illetve néha a Nini-tori is. Statikusan gyakorlunk akkor is, amikor egy adott technikát
megpróbálunk alapjaira lebontani, és kielemezni. Ekkor viszont nem kell gotai-ból fogni.
Go-tai
A go szó azt jelenti, hogy kemény, a ju szó pedig azt, hogy test. Tehát a go-tai azt jelen-
ti, hogy kemény testtel gyakorlunk. Ez a gyakorlásban úgy jelenik meg, hogy az uke tiszta
izomból megfogja a torit. A tori dolga, hogy megpróbálja megmozgatni az uke-t. Be kell lát-
ni, hogy ez komoly erőkülönbség esetén szinte lehetetlen, ha egy 50 kilós lányt megfog egy
100 kilós férfi. Ez a gyakorlási mód semmiképp sem az aikidó végcélja, de hasznos lehet,
mert azonos súly esetén meg lehet tanulni az erős fogást, azt, hogy a teljes testet kell mo-
zogni, süllyeszteni kell, illetve kilépni a támadó erővonalából. Ez a fajta gyakorlás valóban
megerősíti a testet, viszont rászoktat a statikus gyakorláshoz, ami az aikidó csak egy nagyon
kis részét képezi.
Ju-tai
A Ju-tai a leggyakoribb gyakorlási forma. A tori állva várja a támadót, amint az uke elkezd
mozogni, a tori is. A lényeg, hogy a támadó valamilyen irányba nyomja, húzza, üti, rűgja a
védekezőt, aki az adott technikával védi a támadást, és földre viszi, vagy eldobja a támadót.
Mindezt folyamatosan, megszakítás nélkül.
Aiki-tai
Ezen gyakorlási formánál az a cél, hogy megtanuljuk érezni a másikat. Ezt lehet stati-
kusan, vagy dinamikusan. Ahhoz hogy érezzük a partnert, először statikus módon lehet a
kiterjesztés segítségével megtalálni azt az érzést, amikor kibillentjük, és mozgatni tudjuk.
Magasabb szinten már érezni kell tudni a támadót, hogy mi a szándéka, és megelőzni azt. Ez
már nem védekező, hanem megelőző jellegű gyakorlás, az intuíció fejlesztését szolgálja.
Nini-tori
Nini-tori esetén egy tori van, és két uke. A két uke megfogja valahogy a tori-t, például
egyik az egyik kezét, a másikuk pedig a másik kezét, majd a tori megpróbálja eldobni őket.
Három támadó esetén kettő az egyik illetve a másik kezet fogja, míg a harmadik hátulról
átkarolja, vagy megpróbálja fojtani.
Ju-waza
Ju-waza esetén a tori-t folyamatosan támadja az uke, egy adott támadással, és a torinak
lazán, spontán kell reagálni a támadásokra a tanult technikák segítségével.
124
Henka-waza
A technika végrehajtása során valamilyen váltást végzünk, például egy shiho-nage-val
kezdünk, és ebből udekime-nage lesz, vagy egy shiho-nagéval ledobjuk az ukét a földre, aki
fölkel, ezután egy kote-gaeshival eldobjuk.
Kaeshi-waza
Az uke kihasznál egy technikai hibát, és azt megkontrázza egy másik technikával. Ez az
érzékenységet fejleszti, ezért TILOS erővel kontrázni. Ilyenre példa az ikkyo, kontra-ikkyo.
Ikkyo, rossz láb belépése esetén lábkikapás, és hasonlók.
Randori
Randorinak két változata van, az első, amit a legtöbb helyen gyakorolnak, hogy a tori-t
körbeveszik az ukék, ryote-dori-t, vagy hiji-dorit támadnak, ő pedig megpróbálja eldobálni
őket úgy, hogy egymást akadályozzák. Ez egy egyszerű gyakorlási mód, viszont megtanít ar-
ra, hogy több támadó esetén mozogni kell, hogy úgy kell őket mozgatni, hogy egy csomagban
legyenek, és a hozzánk legközelebb eső útban legyen a többinek. A másik gyakorlási mód,
amikor az ukék teljes vagy fél sebességgel, tetszőleges támadással támadják a torit.
Slow motion
Ez eredetileg egy Systemás edzésmódszer, de egyszerű, és jól integrálódik az aikidó edzé-
sek közé: a lényeg, hogy mind a tori, mind az uke folyamatosan, de lassan mozog. Minden
egyes mozgásnak úgy kell kinéznie, mintha teljes sebességgel mozognának, tehát nem lehet
hirtelen irányt váltani, hiszen ezt teljes sebességgel se tudnánk megtenni. Az ukénak nem
szabad megállnia, ha a tori nem vezeti, akkor tovább kell mozogni, és támadni, viszont tilos
visszarántani a kezét.
Partner segítése
Ezt az edzésmódszert is Systemából lestem, a feladat az, hogy van egy barátunk, akit
elkapott valaki, egy kézfogással, testátkulcsolással, fojtással. A barátunk nem tud semmilyen
önvédelmi fogást, viszont a támadó csak vele foglalkozik. Nekünk kell kiszabadítani őt a
támadó fogságából. Nagyon érdekes gyakorlási mód, javítja a kreativitást.
Edzés a szabadban
A szabadban megtanulja a diák, hogy bizony a föld az nagyon kemény, főleg ha valaki jó
lendületesen esik rá.:) Itt a nyár, a jó idő, menjünk ki a szabadba, a friss levegőre, és gyako-
roljunk. Ha dobásokat gyakorlunk, akkor azokból csak lassan, minél mélyebbről próbáljunk
esni. Bár erre néhány esés után mindenki rájön magától is :)
TODO: ide még egyéb gyakorlási módokat írni
125
32. fejezet
Mennyiség vagy minőség?
32.1. Bevezetés
Már biztos sokan voltak olyan állapotban, amikor úgy érezték, hogy hiába gyakorolnak,
nem fejlődnek tovább. Ebben az esetben azt találom használhatónak, ha a problémát megvizs-
gáljuk egy magasabb szintről, így nem veszünk el a részletekben, és sokkal inkább a lényegre
tudunk koncentrálni.
A probléma egyetlen megoldása az,ha

– Felismerjük, hogy miért nem fejlődünk
– Megtesszük a szükséges változtatásokat
Az első eset az egyszerűbb, valahol gond van. Ez a fejezet a minőség és a mennyiség
kapcsolatáról szól, tehát a gond itt lesz, a probléma pedig, mint mindig, a dolgok alacsony
szintű megértéséből fakad.
Emlékezzünk vissza, hogyan jártunk iskolába. Először általános iskolában tanulunk, itt
megszerzünk sok gyakorlás árán bizonyos tudást. Ezután középiskolába kerülünk, ahol az
addíg megtanult tudásra alapozva, egy minőségileg más oktatásban részesülünk. A középis-
kola után pedig a főiskolán vagy egyetemen tanulunk, ahol az esetek többségében egy, a kö-
zépiskolainál is sokkal magasabb szintű gondolkodásmódot teszünk magunkévá. A lényeg,
amit próbáltam kiemelni, az a minőségi változás. Egy középiskolás nem abban tud többet
egy általános iskolástól matematikából, hogy jobban tudja összeadni a 2+2-t, hanem hogy
más, magasabb szintű számolásokat is el tud végezni, mint például másodfokú egyenleteket
megoldani. Nincs olyan szülő, vagy diák, aki azt kérné, hogy hadd maradhasson az általános
iskolában, és gyakorolja tovább a számolást. Ezt addigra már készség szintre kellett fejlesze-
ni. Ez hogy kapcsolódik az aikidó gyakorlásához?
Ott, hogy a technikák, amiket tanulunk, nem mások, mint képességfejlesztő gyakorlatok.
Segítenek különböző, általunk hasznosnak tartott képességek kifejlesztéséhez, mint például
rugalmasság, hajlékonyság, kapcsolattartás, időzítés, könnyed mozgás, biztonságos eséstech-
nika elsajátítása. Ha ezeket megtanultuk, akkor átléphetünk, át kell lépni egy magasabb szint-
re. Az oktató és a tanuló együttes feladata ezt felismerni.
Ekkor változtatni kell a gyakorlatokon. Már nem a technika a lényeg, azt már készség
szinten ismeri a tanuló. A feladat az, hogy minőségileg javuljanak a technikái, új, eddig
126
Mennyiség vagy minőség ?
számára ismeretlen elveket tanulmányozzon, melyeket bár nem ismert fel, de tapasztalta a
hatásukat. (Ez a „De jól sikerült’ érzés’) Ilyenkor a tanuló a középiskolába jutott. Minden,
amit ezután tanulunk, természetesen visszahat a korábban tanultakra, minőségileg változ-
tatva azokon. Ilyen gyakorlat, gyakorlási mód például a folyamatos kiterjesztés gyakorlása,
mely használatával a dobásaink érezhetően erősödnek, és a kontrollunk is javul. Most újra az
alapozásnál tartunk, de már magasabb szinten, és a fejlődés újra érezhető.
A minőség és a mennyiség tehát nem ellentétjei egymásnak, hanem egymásra épülve,
folyamatosan segítik fejlődésünket.
127
33. fejezet
A Stratégia
33.1. Mi a Stratégia?
A Stratégia, mint kulcsszó gyakran megjelenik a japán és a kínai klasszikusokban. A
Stratégia az a módszer, vagy módszerek sorozata, mellyel győzelmet arathatunk. Sokan írtak
a stratégia művészetéről, a két legismertebb író Sun Tzu : A háború művészete, és Musashi:
Az Öt Gyűrű Könyve. A legtöbb Stratégiáról szóló
128
34. fejezet
Atemi waza
Ebben a fejezetben az atemiről, annak eredetéről, és céljáról lesz szó.
34.1. Az atemi szó jelentése

Az atemi szó életpontok megütését jelenti. Az életpontok a testen olyan pontok, melyek
külső ingerlése (nyomása, ütése) bénulást, ájulást, vagy akár komolyabb belső sérülést is
okozhat. Ezek az életpontok tehát a testünk gyenge pontjai, amelyeket védeni kell a támadá-
sok elől. Minden átlagember ismer egy csomó ilyen pontot: állcsúcs, fültő, halánték, tarkó,
szem, torok, here, gyomor, vagy például a könyöknél lévő külső idegvégződést, ha beverjük
a könyökünket, és nem érezzük a kezünket, akkor megtaláltuk. Egy átlagos utcai járókelő egy
verekedés során nem keresi tudatosan ezeket a pontokat, ezért is tarthat két képzetlen ember
közötti verekedés sokáig, illetve ezért kapaszkodnak össze, bírkózni. Aikidóban is használ-
juk ezeket a pontokat, azért, hogy megzavarjuk a támadót, és egy technikával ártalmatlanná
tegyük. Fontos, hogy tudjuk, mekkora egy ilyen pont, ahova az erőhatást, fogást, csípést kon-
centrálni kell, hiszen például bokszkesztyűvel a kezünkön, ökölvívószabályok között nagyon
lecsökken a támadható életpontok száma. Utcán nincs rajtunk kesztyű, tehát érdemes minél
több ilyen technikát begyakorolni, persze szigorúan csak haladók felügyeletével, és az igazán
veszélyes pontok előtt meg *KELL* állni. Állítólag ezeket a pontokat főleg judansa (fekete
öves) szinten oktatják, de ez szvsz csak mendemonda. A valóság inkább az, hogy szinte sehol
sem oktatják, még az ütni tanuló stílusoknál sem. Sose felejtem el, amikor a japán karatemes-
ter edzőtábort tartott, és azt mondta, hogy a karatésok nem keresik ezeket a pontokat, csak
össze-vissza ütnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy az aikidósok keresik, mert általában ők
sem. Tehát itt az ideje, hogy megismerkedjünk ezekkel a pontokkal, a pontokra mért ütések,
rugások, csapások hatásával.
Gondolkodtam azon, hogy szabad-e, etikus-e ilyen dokumentációt közzétenni. Arra a vé-
leményre jutottam, hogy ha az amerikai hadsereg publikálja ezeket a pontokat, akkor egy
átlagember is megteheti ezt.
34.2. Az atemi pontok

Lássuk tehát ezeket a pontokat, és a hozzájuk kapcsolódó támadási formákat.
129
Atemi waza
A fenti ábrákon kétfajta pontot különböztetnek meg, ezek az életpontok, illetve az ideg-
csomópontok. Ha egy idegcsomópontot támadunk, akkor a hozzá kapcsolódó szervek is fel-
mondhatják egy időre a szolgálatot. Ezt tapasztalhatta bárki, aki már kapott egy jól elhelyezett
combrugást.
A testet három részre oszthatjuk: felső, középső és alsó szekcióra.
Ezután már csak angol nyelven folytatom a feljegyzéseket, vélemény!! ! FORDíTSUK ?

(1) The skull is weak where the frontal cranial bones join. A forceful strike causes trauma
to the cranial cavity, resulting in unconsciousness and hemorrhage. A severe strike can result
in death.
(2) Forehead. A forceful blow can cause whiplash ; a severe blow can cause cerebral
hemorrhage and death.
(3) Temple. The bones of the skull are weak at the temple, and an artery and large nerve
lie close to the skin. A powerful strike can cause unconsciousness and brain concussion. If
the artery is severed, the resulting massive hemorrhage compresses the brain, causing coma
and or death.
(4) Eyes. A slight jab in the eyes causes uncontrollable watering and blurred vision. A
forceful jab or poke can cause temporary blindness, or the eyes can be gouged out. Death can
result if the fingers penetrate through the thin bone behind the eyes and into the brain.
(5) Ears. A strike to the ear with cupped hands can rupture the eardrum and may cause a
brain concussion.
(6) Nose. Any blow can easily break the thin bones of the nose, causing extreme pain and
eye watering.
(7) Under the nose. A blow to the nerve center, which is close to the surface under the
nose, can cause great pain and watery eyes.
(8) Jaw. A blow to the jaw can break or dislocate it. If the facial nerve is pinched against
the lower jaw, one side of the face will be paralyzed.
(9) Chin. A blow to the chin can cause paralysis, mild concussion, and unconsciousness.
The jawbone acts as a lever that can transmit the force of a blow to the back of the brain
where the cardiac and respiratory mechanisms are controlled.
(10) Back of ears and base of skull. A moderate blow to the back of the ears or the base of
the skull can cause unconsciousness by the jarring effect on the back of the brain. However,
a powerful blow can cause a concussion or brain hemorrhage and death.
(11) Throat. A powerful blow to the front of the throat can cause death by crushing the
windpipe. A forceful blow causes extreme pain and gagging or vomiting.
(12) Side of neck. A sharp blow to the side of the neck causes unconsciousness by shock
to the carotid artery, jugular vein, and vagus nerve. For maximum effect, the blow should
be focused below and slightly in front of the ear. A less powerful blow causes involuntary
muscle spasms and intense pain. The side of the neck is one of the best targets to use to drop
an opponent immediately or to disable him temporarily to finish him later.
(13) Back of neck. A powerful blow to the back of one s neck can cause whiplash, con-
cussion, or even a broken neck and death.
b. Middle Section. The middle section extends from the shoulders to the area just above
the hips. Most blows to vital points in this region are not fatal but can have serious, long-term
complications that range from trauma to internal organs to spinal cord injuries.
(1) Front of shoulder muscle. A large bundle of nerves passes in front of the shoulder
joint. A forceful blow causes extreme pain and can make the whole arm ineffective if the
130
Atemi waza
nerves are struck just right.

(2) Collarbone. A blow to the collarbone can fracture it, causing intense pain and rende-
ring the arm on the side of the fracture ineffective. The fracture can also sever the brachial
nerve or subclavian artery.
(3) Armpit. A large nerve lies close to the skin in each armpit. A blow to this nerve causes
severe pain and partial paralysis. A knife inserted into the armpit is fatal as it severs a major
artery leading from the heart.
(4) Spine. A blow to the spinal column can sever the spinal cord, resulting in paralysis or
in death.
(5) Nipples. A large network of nerves passes near the skin at the nipples. A blow here
can cause extreme pain and hemorrhage to the many blood vessels beneath.
(6) Heart. A jolting blow to the heart can stun the opponent and allow time for follow-up
or finishing techniques.
(7) Solar plexus. The solar plexus is a center for nerves that control the cardiorespiratory
system. A blow to this location is painful and can take the breath from the opponent. A
powerful blow causes unconsciousness by shock to the nerve center. A penetrating blow can
also damage internal organs.
(8) Diaphragm. A blow to the lower front of the ribs can cause the diaphragm and the
other muscles that control breathing to relax. This causes loss of breath and can result in
unconsciousness due to respiratory failure.
(9) Floating ribs. A blow to the floating ribs can easily fracture them because they are not
attached to the rib cage. Fractured ribs on the right side can cause internal injury to the liver;
fractured ribs on either side can possibly puncture or collapse a lung.
(10) Kidneys. A powerful blow to the kidneys can induce shock and can possibly cause
internal injury to these organs. A stab to the kidneys induces instant shock and can cause
death from severe internal bleeding.
(11) Abdomen below navel. A powerful blow to the area below the navel and above the
groin can cause shock, unconsciousness, and internal bleeding.
(12) Biceps. A strike to the biceps is most painful and renders the arm ineffective. The
biceps is an especially good target when an opponent holds a weapon.
(13) Forearm muscle. The radial nerve, which controls much of the movement in the
hand, passes over the forearm bone just below the elbow. A strike to the radial nerve renders
the hand and arm ineffective. An opponent can be disarmed by a strike to the forearm; if the
strike is powerful enough, he can be knocked unconscious.
(14) Back of hand. The backs of the hands are sensitive. Since the nerves pass over the
bones in the hand, a strike to this area is intensely painful. The small bones on the back of the
hand are easily broken and such a strike can also render the hand ineffective.
c. Low Section. The low section of the body includes everything from the groin area to
the feet. Strikes to these areas are seldom fatal, but they can be incapacitating.
(1) Groin. A moderate blow to the groin can incapacitate an opponent and cause intense
pain. A powerful blow can result in unconsciousness and shock.
(2) Outside of thigh. A large nerve passes near the surface on the outside of the thigh
about four finger-widths above the knee. A powerful strike to this region can render the entire
leg ineffective, causing an opponent to drop. This target is especially suitable for knee strikes
and shin kicks.
(3) Inside of thigh. A large nerve passes over the bone about in the middle of the inner
thigh. A blow to this area also incapacitates the leg and can cause the opponent to drop. Knee
strikes and heel kicks are the weapons of choice for this target.
131
Atemi waza
(4) Hamstring. A severe strike to the hamstring can cause muscle spasms and inhibit
mobility. If the hamstring is cut, the leg is useless.
(5) Knee. Because the knee is a major supporting structure of the body, damage to this
joint is especially detrimental to an opponent. The knee is easily dislocated when struck at
an opposing angle to the joint s normal range of motion, especially when it is bearing the
opponent s weight. The knee can be dislocated or hyperextended by kicks and strikes with
the entire body.
(6) Calf. A powerful blow to the top of the calf causes painful muscle spasms and also
inhibits mobility.
(7) Shin. A moderate blow to the shin produces great pain, especially a blow with a hard
object. A powerful blow can possibly fracture the bone that supports most of the body weight.
(8) Achilles tendon. A powerful strike to the Achilles tendon on the back of the heel
can cause ankle sprain and dislocation of the foot. If the tendon is torn, the opponent is
incapacitated. The Achilles tendon is a good target to cut with a knife.
(9) Ankle. A blow to the ankle causes pain; if a forceful blow is delivered, the ankle can
be sprained or broken.
(10) Instep. The small bones on the top of the foot are easily broken. A strike here will
hinder the opponent s mobility.
132
35. fejezet
Sérülések az Aikidóban
Az Aikidó egy harcművészeti ágazat, itt is a testünkkel dolgozunk, ezért hasonlóan más
sportágakhoz, az Aikidóban is előfordulnak sérülések. A cél persze az, hogy az sérülések
mennyiségét és súlyosságát a lehető legkisebbre csökkentsük. Mivel védőfelszereléseket,
úgymint: kesztyűt, sisakot, lábszárvédőt, sípcsontvédőt,stb. nem használunk, ezért a sérü-
léseket a megfelelő eséstechnika, érzékelés, és odafigyelés által lehet elkerülni. Kérdés, hogy
a sérülések miből fakadhatnak? A teljesség igénye nélkül felsorolnék néhányat:
– Rossz edzéskörülményekből adódó
– Figyelem hiányából adódóan
– Fáradtságból adódóan
– Felesleges versengés, nem megfelelő kontrákból adódóan
– Képzetlenség, képességek nem megfelelő felméréséből adódóan
– Véletlen miatt
35.1. Sérülések okai

Rossz edzéskörülmények
Ide tartozik minden olyan sérülés, ami a rossz edzéskörülmények miatt történik. Ilyenek a
túl sok ember kis helyen történő összezsúfolódása, és az emiatt bekövetkező egymásraesések
valószínűségének növekedése, illetve a kis hely - nagy tömeg miatti levegőhiány, amit még
tetéz, ha túl meleg is van. Egy másik ilyen, ha a tatamik nincsenek jól összerakva, hiszen
közéjük könnyen befordulhat az ember ujja, illetve beletompíthat egy lyukba. Itt megoldás
lehet, ha a tatamik alja csúszásgátló anyaggal van ellátva, vagy ha nem kell pakolni a tata-
mikat, és be lehet azokat rögzíteni egy keretbe. Persze ez utóbbi a tornatermek esetén nem
megoldható.
Figyelem hiánya
Ide tartozik minden olyan sérülés, ami a nem megfelelő odafigyelésből, kontrollból adó-
dik, tipikusan amikor egymásra dobáljuk az ukékat.
133
Fáradtságból adódóan
Ha nem fokozatosan szoktatjuk hozzá a szervezetet a terheléshez, akkor a szervezet nem
bírja a nagy terhelést, ezért kifáradunk. Ez a túlzott fáradtság persze ugyanúgy visszahat a
koncentráció, mozgásképességünkre. Ha ehhez még monotonitástűrés is kapcsolódik, akkor
nagyon megnő a sérülés valószínűsége. Van egy táblázat, ahol felsorolnak haláleseteket, me-
lyek Aikidó edzések során következtek be. Nagy részük abból adódott, hogy egy nem kellően
felkészített gyakorló mondjuk két órán keresztül nagy tempóban ugyanazt a technikát gyako-
rolta, és egyszerűen annyira kifáradt, hogy nem bírt tompítani, és beverte a fejét, vagy egyéb
keringési problémája lett. TODO: ide beszúrni a táblázatot
Felesleges versengés, nem megfelelő kontrák

Főleg kezdőknél jellemző, hogy úgy próbálják megakadályozni egy technika végrehajtá-
sát, hogy befeszítik az adott végtagjukat, gondolván, hogy ezzel meg lehet kontrázni a tech-
nikát. A baj ezzel az, hogy a legtöbb feszítés technika az izületek nyomásával, csavarásával
hat, az eredmény, a biztos sérülés, tehát meglesz, főleg ha a másik kezdő, és hírtelen nagy
erőt ad a feszítésbe. Megoldás: lazítani kell, kerülni a hírtelen mozdulatokat, inkább áramló
mozdulatokkal dolgozni (lásd vízszerűség), és megtanulni a helyes kontrákat. A helyes kontra
nem az, hogy a fizikai erőmmel próbálom legyőzni a másikat, mert ez önbecsapás. Ugyanaz,
mintha a sebesség növelésével próbálnék technikát végrehajtani. Lehet, hogy az adott part-
nernél gyorsabb, vagy erősebb vagyok, de lehet, hogy ő csak ezzel a sebességgel támadott.
Ha technikával, rugalmassággal, időzítéssel, érzékeléssel oldod meg a helyzetet, az a helyes.
A helyes kontra pedig éppenhogy nem az ellenállás, hanem a partner mozdulatainak átvétele,
és ellene fordítása. Az Aikidó technikák nem olyanok, mint a judó technikák, melyeket úgy
építettek fel, hogy ne okozzanak sérülést. Egy izületfeszítés, csavarás sérülésveszélyes, tehát
ne versengjünk.
Képzetlenség, képességek nem megfelelő felmérése

A tipikus helyzet : nem mérjük fel a jelenlegi képességeinket, és olyan dolgokat erőlte-
tünk, amire még nem vagyunk képesek. A másik oldalról, amikor egy kezdőt, aki még nem
tud esni, tompítani, belevágnak a földbe.
Véletlen
Ez persze nem jó szó, de minden olyan eset, amit nem lehetett volna értelmesen kivédeni.
Ilyenek a véletlen megcsúszás, a félrelépés.
35.2. Tipikus sérülések

Aikidó edzésen főleg húzódások, rándulások a fő sérülések, néha előfordul kulccsonttörés
egy-egy rossz esés következtében, de ez nem túl gyakori. Előfordulnak még rosszul sikerült
esések következtében történő bokasérülés, vagy fiúknál pillanatnyi pihenő beiktatása. A térd-
problémák fő oka pedig a nem megfelelő fordulásból adódnak. Ájulás a földharctechnikák,
és a fojtások hiánya miatt nagyon ritkák. Néha előfordul még rosszullét, a túl sok, túl kemény
esés miatt, esetleg szemöldök felrepedése egy-egy becsúszott ütés miatt, bár ez is nagyon
ritka.
134
Ha megsérültünk, AZONNAL szóljunk az edzésvezetőnek!
Boka, lábfej sérülés

Tipikusan a tatamiban való fennakadás, vagy egy rossz tompítás miatt. A rossz tompítás
esetén az egyik lábra rácsapódik a másik, és gyakorlatilag a saját lábunkat, lábujjunkat sértjük
meg. Megoldása: Eséstechnikák megfelelő begyakorlása, odafigyelés. Ha megtörténik a baj,
és zúzódott a lábunk, lábujjunk, érdemes elmenni orvoshoz, az majd bekötözi, mást nem tud-
nak vele kezdeni. Ha nem olyan súlyos, akkor krémek, kenőcsök használata, melyek segítik
a gyógyulást, ilyen például az árnikakrém. A lábat pihentetni kell, súlyosabb zúzódás nekem
kb. 1 hónap alatt meggyógyult, akkor persze nem jártam edzésre.
Térd sérülése
Térd beugorhat, meghúzódhat, keresztszalagok megnyúlhatnak. Megoldás: be kell mele-
gíteni minden edzés előtt a térdet, egyénileg is. Ez segít. Térdgumit kell viselni, ami összefog-
ja a térdet, illetve figyelni kell arra, hogy tenkan fordulás esetén ne ragadjon le a láb. TODO:
ide egy képet
Kéz, karizületek rándulása

Túlzottan erős, vagy túl hírtelen csavarás esetén történnek ezek a sérülések. Ha csak kicsit
fáj: bekötözni, krémezni, pihentetni. Ha komolyabban, akkor orvoshoz kell menni. Utána
könyökvédő, csuklóvédő gumi használata. Megelőzendően jól be kell melegíteni.
Arc sérülése
Becsúszott egy ütés, felrepedt a száj. Általában nem az ütéstől szokott, hanem a saját
fogunk vágja meg. Ha nem vészes, akkor pihentetni, jegelni, ha kicsit repedt, akkor patiká-
ban kell kérni fertőtlenítőt öblögetéshez, ha vérzik, akkor irány az orvos, majd összevarják.
Szemöldök felrepedése esetén irány az orvos.
Ficamok
Kiugrott kart, lábat a lehető leggyorsabban vissza kell tenni, mert megdagad, és akkor
sokkal fájdalmasabb lesz. Ha van orvos végzettségű, vagy olyan, aki ért ezekhez, az csinálja.
Ha nincs, akkor nagyon gyorsan orvost hívni.
Törések
Törések esetén hívjunk orvost, telefonon előtte kérdezzük meg, hogy mi a teendő addíg,
amíg megérkezik.
135
Aikidó a mindennapi életben

Hogyan használhatjuk, gyakorolhatjuk azt, amit edzésen tanultunk a mindennapok so-
rán? Egyvalami biztos: mások kezének csavargatását nem nagyon lehet a mindennapokban
használni, hacsak nem ez a munkánk. :)
Az első, és legfontosabb, amit felhasználhatunk, az esések tudománya. Ha tudunk esni, az
nagyon hasznos tud lenni, amennyiben leesünk a bicikliről, vagy ha rálépünk egy alattomos
jégtáblára.
A következő, amit gyakorolhatunk, és fejleszhetünk, a szabad mozgás. Ezt főleg nagyvá-
rosokban lehet gyakorolni, használd az Aikidóban tanult mozgásokat, lépéseket. Csak könnye-
dén, ha görcsös vagy, az igen hülyén tud kinézni, viszont ha könnyedén, lazán mozogsz, akkor
nagyon gyorsan tudsz az emberek között haladni. Aki Pesten él, az hamar megtanulja ezt a
fajta mozgást, van, amikor egyenesen bele kell menni a tömegbe, és ha határozottan mész, ak-
kor a tömeg szétnyílik előtted, de van, amikor lazán kerülgetni kell az embereket. Ezt persze
a dojoban is lehet gyakorolni, ekkor meg kell kérni az embereket, hogy álljanak egy körbe,
és induljanak el átellenbe.
A csípő forgását, laza testtartást is gyakorolni lehet, ezt úgy tudod legjobban, ha beszállsz
valamely tömegközlekedési eszközbe, mint például a metróba, és nem kapaszkodsz, csak
elfordítod a csípődet, és úgy veszed le a gyorsítást és a lassítást. A vállakat tartsd teljesen
lazán, van, amikor a vállak felemelésével és lesüllyesztésével is szabályoznod kell a mozgást.
Csak előre szólok: ha megpróbálod megmerevíteni a lábad, akkor úgy fogsz eldőlni, mint
egy fatuskó. Mellesleg jó poén nézni, amikor az emberek elrepkednek melletted egy hirtelen
fékezésnél, míg te csak süllyesztesz és fordulsz.
Jó kiterjesztés gyakorlás, amikor egy hirtelen fékezésnél szépen elkapkodod és visszapat-
tintod az embereket a kokyu tartással.
Ha baltáznod kell, akkor azt használd úgy, mint a bókent, amikor lapátolnod, akkor hasz-
náld a lapátot úgy, mint a jó-t. Nagyon sokat segít a megfelelő lélegzés, az evező gyakorlatnál
használt hei-szó a lapátolást nagyban megkönnyíti. (csatornaásási tapasztalatból mondom)
Hóban jól lehet gyakorolni az eséseket, és a gurulást, jó puha. Gurulást gyakorolhattok
füves terepen is, csak vigyázni kell a kiálló kövekre, földdarabokra.
Jó gyakorlására kiválóan alkalmas a felmosó, csak le kell csavarni a tetejét. Ha elmentek
billiárdozni, a billiárddákó pont akkora, mint egy jo.
Gyakorolhatjátok az Aikidó szellemiségét is. Ha észreveszitek, hogy mikor oldotok meg
egy problémát omote, és mikor ura módon, az már maga az Aikidó. Amikor elfogadjátok a
másik véleményét, az Aikidó. Ha figyeltek az emberi játszmákra, az energiákra, az is. Végü-
lis, az edzésen tanult alázat, és tolerancia mindíg segíteni fog.
A bemelegítő gyakorlatok is hasznosak, ha valamilyen megeröltető fizikai munkát vég-
zünk. Ha pedig egész nap csak egy monitort bámulunk, akkor jó tesz, ha kiropogtatjuk a fájós
hátunkat, megmozgatjuk fáradt csuklónkat, ujjainkat.
TODO: ide még gyakorlatokat írni
136
36. fejezet
Doka - az út versei
The Secret Significance of Aikido poetic Songs of the Way Edited by Seiseki Abe Under
the general supervision of Doshu, Kisshomaru Ueshiba Sensei
36.1. Okui - The Secrets

I. Bu, the root of all that is, is the great spirit of the founding of our nation. This bujutsu,
as a part of the Imperial Way (kodo), trains us in body and in spirit to achieve the
martial spirit (buki) of Yamato-damashii (the Japanese Spirit) by means of AIKI ( a
meeting of the Ki) with the multitude of deities (Yorozu no Kami). So we train to unite
the truth, happiness and beauty of the sincere sole. Bu builds sincere people who have
not the slightest vulnerability or opening since they have completely unified their sole
and their mind. Therefor our aim is to mutually cultivate (ourselves) in both the world
of appearances and in the world of essences and thus to take charge of this world of
the present and bring to project harmony and beauty (our) Yamato-damashii (Japanese
spirit).
II. In the narrow sense this means that we must perform austere physical training (Shugyo)
with our bodies while our Kokoro (spirit/mind) remains ever mindful of what it means
to be a "seeker" (shugyo-sha)
III. In the broadest sense this means unification with the Great Deity. The most important
law of Bu is the need for shugyo that fosters the foundation for expressing the Holy Sole
of a Surpassing Love of all that is manifested in this world.
An Auspicious Day, December, 1936. (by O Sensei)
Bujutsu: The form and the spirit of the gods
The parent of Izu and Mizu
So precious!
Put the active principle (yo) into the right hand
Turn the left into the passive (in)
And so guide the adversary.
By means of the way
Call out the misguided enemy
Advance and persuade him with words of instruction
Through the Sword of Love.
137
Enlightenment or delusion?
Who is to say which person has which
Like the evening moon they appear and fade
Not one knows exactly when.
The Way of the Gods!
Give in to the life of the Universe of
Heaven and Earth
Thus draw nearer and nearer
To a spirit who serves the Godhead
To see the true things
Harmonize the voice with shouts
"Yah"
Never be drawn into the rhythm of the enemy.
I stand in the mountain stream
So pure! The splashing sound of water against the stone
Yet where is the person
Who with such purity can speak (of the Way).
Watch not his flashing blade
Nothing can be seen there
His fists will reveal where he intends to cut
Causing the perverted enemy to attack
I must then stand behind his form
And so cut the enemy down.
It is sincerity!
First cultivate sincerity with all your heart
So realize this truth
The World of Reality and the World of Appearance are One.
Whenever I seem to confront
Another dead end on my path
That precious way of Izu and Mizu
I bring to mind once more
Should you lose the Way
Without a doubt you will enter an "evil path"
Give no reign to the spiritual horse.
In a forest of the enemy’s spears
Surrounded!
Then realize that those very spearheads
Are your very shield.
A person who
In any situation
Perceives the truth with resignation
Would never need to draw his sword in haste
Pour your spirit and heart
Into daily technical training
To approach the many through a single principle
This is "The Way of the Fighting Man"
138
The enemy comes running in to strike

At the instant of the attack
Avoid his strike with one step
And counter attack in that instant.
To see the true things
Harmonize with the voice which shouts, "Yah"
Never be drawn into the rhythm of the enemy
With "Eiii" cut him down!
That enemy that lurks within
Instruct him with "Yah"
Guide him with "Toh"
First master the techniques of Aiki
The way of the Gods
Then no enemy will ever attack
His sword raised to the attack
The enemy flies at the man he thinks before him
But from the very start
I was standing behind him
"To command the forest of enemy blades arrayed before you
Know that the enemy’s spirit/mind is your shield."
Rip away from your soul
The shabby rags it wears
Open the way to Heavens destiny
So let it shine!
When you assume chudan
Move the enemy’s spirit into the midst
And grasp the rhythm in the same fist.
Even through surrounded by a great number of enemy
View them as one person
And so fight on!
The enemy may assume gedan
But stay as you are in chudan
Move your blade neither up nor down.
If you wish to weaken
The enemy’s sword
Move first, fly in and cut!
Though the enemy’s spears and buts are before you and behind
With their very weapons as your shield
You must cut in and gain victory.
Without the slightest opening
Nor the least thought of the enemy
And his encircling swords
Step in and cut!
The rays of the rising sun flow in
My mind is clear
Going to the window, I run about the Heavens
139
Shining like the dawn.

Stand with the "First-moving Sword" held in the heavens
Close quickly and release your strike
Cutting diagonally.
Even the most powerful human being
has a limited sphere of strength.
Draw him outside of that sphere
and into your own, and his strength will dissipate.
"You must realize this!
Aiki cannot be captured with the brush
Nor can it be expressed with the mouth
And so it is that one must proceed
to realization"
In Jodan
Your every self must become Jodan
Then in that way
The attacking spear can be crushed
Victory will be yours
The rays of the rising sun flow in
My mind is clear
Going to the window, I run about the Heavens
Shining like the dawn.
Left and Right
Cut or parry
Discard all thought of them
The human spirit must rush instantly in !
Assume gedan and see
The spirit of the positive (yo) as
in shadow (in)
Recognize the cuts and thrusts of
the enemy’s blade
As merely seigan
Mobilize all (your) powers through Aiki
Build a beautiful world
And a secure peace
Though you may train
In this sword work or in that
What will it mean
Unless you do your utmost
Speeding down from Heaven
The God of Light descends
Illuminating all the world
Even to the bottom of the seas.
Reflecting through the Heavens
All darkness is made light
Descending, the vastness of the great sea
140
Is filled with the voices of Joy.

Deep in the glow of Izu
Which Shines in the Heavens above
There is the reverberating sound
Of the King of the Eight Powers
Blend with (ki-musubi) the
Universe of Heaven and Earth (tenchi)
Stand in the center (of all)
In your heart take up the stance
Of "The Way of the Mountain Echo"
The spiritual essence of the Heavens and Earth
Congealing becomes the Way of the Cross-Shape +
Harmony and Joy make up the Floating Bridge
That binds this world together.
This world is built up
Of living-life (iki-inochi) of the breath of life (iki-inichi) and the
saving power of the Universal (iki-inochi)
All spinning and flourishing
The jewel-like Aiki of the Spirit (tama-no-aiki)
Izu!
By ritual purify, wash clean the sole.
The true form of the All-pervasive
Universal Principle cries out
(Izu-no-mitama)
In the midst of the Light courageously
With martial valor does it howl.
Shining and echoing is the kotodama
An honored form of the Holy Parent
That single, spiritual origin (of all that is)
Since Ancient days
The virtues of training in the Two Ways
Both of the Sword and of the Pen
Has brought realization in the body and in the sole.
The techniques of AIKI
Follow the Principles of Kusanaqi
Thus they protect the Way of the
Buddhas, the (Shinto) gods,
And this world of manifestations.
The form and beauty that is the world of Heaven and Earth
Has become one family.
At the beginning of the world
There came from the Heavens
The Curved Stone, the Mirror and the Sword
To build up a nation
At the beginning of the time
"Bu" came down from the Heavens
141
To serve the defense of the land

So says the Emperor’s sacred voice.
Even when a single enemy has called you out
Be on your best guard
An entire host of the foe
Is on your left, right, in front and behind.
Aiki!
The root of the power of love
A love that must grow ever broader.
Aiki cannot be captured with the brush
And so it is that one must proceed to realization (satori)
Aiki!
A way so difficult to analyze
(But one needs only to) follow
The natural rotations of the
Heavens.
You must realize this!
Aiki can not be captured with the brush
And so it is that one must proceed to realization (satori)
In the first half of this publication you have read the poems (known as doka or songs of
the way) which were written by the late founder (of Aikido) Morihei Ueshiba Sensei in the
period before World War II. The later half presents similar works produced during the post
war period. All the poems in each section are simply arranged in the order of the Japanese
kana syllabary that expresses the first sound of each poem. In general, the use of the kana
and pronunciation of the characters has not been adjusted to coincide with modern standard
usage. In hopes of allowing each person the chance to study directly at the Master’s feet, I
have avoided making any attempt at interpretation, leaving it to you, reading with both your
body and your heart, to take what is in each poem for you. Let me close with O Sensei’s own
words: " Since ancient days there have been numerous masters, sages and Budo saints and yet
there have been none who have completely accomplished the Great Way (Dai-do). I myself
am still immature and yet I have entered onto this Great Way and now I find myself in the
middle of the final shugyu (austerities). Everything in the entire world is made by means of
the 75 sounds of the kotodama. I as yet do not understand but by mastering the truly necessary
things one by one I will go forward with all my strength in the direction that gives birth to the
techniques of Takemusu Aiki". I sincerely pray that by heartfully reading these poetic works
again and again you may receive some sort of realization (of their meaning)
from Aiki News March 15, 1982 by Seiseki Abe
Aiki is the power of harmony between all things
Polish it ceaselessly
You people of the Way
The great and honored God
Taught us the way to govern the world
By creating the 75 sounds ( of the Kotodama).
In these teachings listen most
142
To the rhythm of the strike and thrust

To train in the basics (omote)
Is to practice the very secrets of the art.
Through the 75 movements of compassion
The events of this world
Evermore do flourish
Oh great and honored Deity!
With "Eiiii" cut him down!
That enemy that lurks within
Instruct him with "Yah"
Guide him with "Toh".
Blend the Ki within the self (ki-musubi)
Stand erect in the very center
Polish the spirit/mind (Kokoro)
"The Way of the Mountain Echo".
In the self-mind standing always
In the very center of it I do live
The stance (kamae) of Love is
" The Way of the Mountain Echo"
The Way of our Gods!
The clear and those red and white
The Way of AIKI is one of the divine techniques
To which only a narrow gate does lead.
The honored techniques if KI
May manifest the spirit of the Great Snake
Or that of Bees
To make such spirits (tama) appear
Is the Way of Takemusu
The precious techniques of KI!
They, the spirits (tama) does subdue and pacify
IN these techniques of misogi purification
Please direct us, Oh gods of Heaven and Earth!
In a landscape abundant with advanced weaponry
The Living soles become one in prayer
With the virtue of the workings of the God of Creation (samuhara).
The Way of the God! (kannagara)
The well-practiced sword
Must be made transparent and shining
Through the grace of the Divine.
The Ki of the Great Origin
Is Full and abundant
The Heavens and the Earth, all Creation itself
From here began
The multitudinous worlds of this existing universe
All at once are opened.
Plum Blossoms!
143
The second opening of the Great Stone Door.

The structure of the myriad worlds of this universe
Is brought to completion by its divine Parent (mi-oya)
And so I will leave it be
As she left it.
Except for blending with the void
There is no way to understand
The Way of Aiki.
The Pine, the Bamboo, and the Plum
The make up of Ki that we are training to purify
From where do they arise?
The Water and Fire of the change in the self.
With a mighty roar
The encompassing love of the lord
Gives birth to the great Universe
His holy works thus come into being.
The bejeweled spirit-sword of Susanoo
Down to the world did come
There to shine in the eastern sky.
Fully knowing it to be
A matter of life and death before us
We may chose to withdraw
But the enemy will not allow it.
The vast Universe!
The Way of Aiki to to become
The light of all mankind
Opening all the world.
Takemusu comes to be
Through Aiki with fire and
Water of the Holy Parent
The workings of this union are
The superlative beauty of the works of God.
Though we may honor it
We can never praise enough
The godly technique of the Way of Aiki
The godly technique of the small gate.
The "Cross Of Aiki" (Love-Ki)
Of the structure of the Great and Swift God
The meritorious deeds (samuhara) of the
God of the Eight Powers.
With the sakaki and the tuski
Purify the spirit
The motherly parent of Izu
Is here in the workings (samuhara) of god.
Always and always
Pour yourself into technical training
144
To face the multitude as if it were one

Is the Way of the Shugo-sha.
To the Technique of Tsurugi
Neither brush nor word of mouth can render due service
Saying nothing you must go fourth
And so must you know (satori)
The way of Izu has become
The Aiki of Heaven Earth and Man
Oh, let us keep this Way
You Gods of the Universe (ten-chi)
Let us bind together
Heaven and Earth, God and Man
So we may guard and protect
This age of ours.
Sharply sparkling
The spirit/mind of the person of the Way (do-jin)
Penetrates through to reveal
The evil devil that lurks inside the self
The time is now!
Make straight the bonds that link
Heaven, Fire, Water and Earth
Let me stand as your guide.
The sun, the moon and the earth
All have become Aiki
Standing on this bridge
The great expanse of the sea is
The Way of the Mountain Echo.
Stand on the bridge that was built
Through the Aiki of fire and the water
In the great expanse of the void
There is the Mountain Echo.
Training everyday
I smile again to see
The King of the Eight Powers
About to give his battle cry.
The purification techniques (misogi-waza)
I have learned from GOD and Revelation
Aiki is built by the god(s)
Masakatsu and Agatsu
By Aiki with the spirit of the Godly Parent
Save and invigorate
You own body and soul.
Inviting him in he approaches
A wind in made to blow
Cut it off, retain it and perfect it
Through the Aiki (love-Ki) of God.
145
For the sake of my heart

There appeared a perfect void
On the floating bridge.
A benefaction of the Lord.
Pondering (the state of) this world
I fall into a lament
Only to be reinvigorated again
When the light of the tumbling clouds
Builds the "vigorous force" inside me.
"Build up the world"
This command he did grasp
Received from the honored mother of the nation
Thus stands Katsuhayabi
On the Floating Bridge of the Heavens
Looking at this world
Only a coward complains of what he sees
As for me
Let me stand courageously
In the face of God’s rage.
Though only one enemy calls you out
Be on your nest guard
To deal with one adversary in the spirit of facing ten thousands
Is the Way if the Warrior.
Aikido!
With links and ties too numberless to be known
Is found in the body and souls of the people
They who will enlighten the world.
Ah, the precious Izu and Mizu
Together, the Cross of Aiki
Advance with courage
In the voice of Mizu
Masakatsu Agatsu
Masakatsu Agatsu: Az igazi győzelem az önmagunk felett aratott győzelem. Az egyénnek
először meg kell tanulnia kontrollálni saját magát, mielőtt megpróbál másokkal kapcsolatba
kerülni, és irányítani őket. Jó egyensúly, és önkontroll nélkül, sem egy támadást nem lehet
elkerülni, sem hatékony technikát nem lehet másokon alkalmazni. Ezeket az önkontroll se-
gítségével lehet elérni, ami által élvezhetjük a harmónikus életet.
Izu and Mizu

These two words are taken from the metaphysical works of the Omoto religion and Shinto
and are related to the theory of Kotodama, According to the works of Onisaburo Deguchi as
presented in the book "The Founder of Aikido, Morihei Ueshiba" by Doshu, K. Ueshiba Sen-
sei, Izu is the word that indicates the actual Universal, All encompassing Deity or Principle,
while Mizu is a word that is used to name the functioning of that Principle of Deity in this
146
world for the sake of saving it. The two sounds are associated with the theory of Kotodama
and with the concepts of Yang (Jap. Yo) and Yin (Jap. In)
"The Way of the Mountain Echo"

This is a difficult image to define clearly, especially since it is rarely used today by the
present teachers of Aikido. A mountain echo repeats back to the caller the same thing that
was originally shouted. In O Sensei’s "Way of the Mountain Echo" the images seem to be
something akin to the concept of AIKI, in the sense of responding to or adapting to whatever
it may be that your partner delivers and dealing with each encounter as if it were a completely
new and fresh event. Associated with this may be the image of emptiness of the echo before
anyone calls out to it, the fact that an echo makes no distinction between different callers and
recognizes no difference in languages, or content of the message. It may also involve the idea
of purposefulness of the echo’s calling back although it never fails to do so whenever called
upon and to do so with all it’s effort. Another possible interpretation or nuance could be the
fact that the echo’s answering call always brings pleasure to the caller.
The pine, bamboo and plum (sho, chiku, bai)

The pine, bamboo and plum (sho, chiku, bai) are common images used in popular Japa-
nese culture. They are auspicious symbols : The pine is longevity and endurance, since it is
evergreen and stays green even in winter, and it lives a long time and grows gnarly and beau-
tifully weathered with age, like people who age well. The bamboo is flexibility and strength,
as it bends in the wind or under a weight of snow, but never breaks. The plum is the Japanese
plum, which is the first to blossom before the sakura cherry blossoms, so it signifies strong
beauty in the face of winter harshness, albeit a fleeting beauty. The plum blossom also ma-
tures into the ume fruit, which is salted and pickled and is reputed to be a cure-all; a sort of
Japanese chicken soup. Sho chiku bai. That’s the name of a sake (Japanese alcohol) brand,
too. The shochikubai is often grouped for New Year’s decorations so that the household will
be blessed with those attributes for the coming year. In Japan, we decorated our tea ceremony
practice hall with shochikubai decorations for New Year’s, and the doorways of Japanese ho-
mes and companies are decorated with kadomatsu (made of various combinations of bamboo,
pine and plum)
147
37. fejezet
Bemutatózás
37.1. Miért csinálunk bemutatókat?

Az Aikidóban nincsenek versenyek, ehelyett vizsgákat, és bemutatókat tartunk. A vizs-
gázásról egy külön fejezet szól, ez a fejezet a bemutatókról. Bemutatókat sokáig nem tartott
az Alapító, mert régen attól féltek a mesterek, hogy ellopják a technikáikat, azonban rájött,
hogy egy bemutatóval nagyon jól lehet népszerűsíteni az Aikidót. Aikidó bemutató során az
edzéseken tanultakat mutatjuk be, látványos formában, zenés aláfestésre.
37.2. A jó bemutató
Fontos, hogy jó bemutatót tartsunk. Ez jó érzéssel tölti el a nézőket, és minket is. Mitől
jó egy bemutató? Attól, hogy nem unalmas ! Nincs rosszabb, mint egy olyan bemutató, ahol
10 percen keresztül lassítva mutatják be a technikákat. A másik, amit nem kell erőltetni, az
a marketing szöveg. Ha néhány szóban elmondjuk, hogy mit látnak majd a nézők, az éppen
elég, senki nem kiváncsi rá, hogy ez a stílus milyen jó önvédelemre, mennyire praktikus, és
így tovább. Ha ez látszik a bemutatóból, akkor erre semmi szükség.
Érdemes előre megnézetni a bemutatót külsősökkel, így megtudjuk, mi az, ami nem mutat
jól. Érdemes végigjátszani, hogy a dobásokat milyen irányba hajtjuk végre, milyen tempó-
val dolgozzunk. Jó, ha valamilyen ritmusos zene szól, mert erre be lehet lőni a sebességet.
Érdekes lehet valamilyen egyszerű történetet kitalálni, erre mindenki emlékezni fog. Lehet
fegyveres, pusztakezes, fegyver-pusztakéz ellen, illetve több támadós technikákat is bemu-
tatni, viszont mindeképp kerüljük az éles fegyverek használatát. Elég egy rossz mozdulat, és
az egész nem ér ennyit.
Nagyon jól mutat, ha többen mutatják be ugyanazt, egyszerre. Az is, hogyha egy-egy do-
bás variációt mutatnak be, egymás után, és akit ledobtak a földre, az lenn marad. Az is, ha
látványos, gyors és lassú technikák egymás után váltakoznak. Legyen benne egy kis dinami-
ka, ne 2 dobást az egyik, 2 dobást a másik csinál. A földharc alaptechnikák egyáltalán nem
mutatnak jól, látni sem lehet, suwari wazat sem kell erőltetni, mert az sem látványos, ráadásul
ha nem emelvényen vagyunk, akkor nem sokat fognak belőle látni.
Érdemes foglalkozni a bevonulással, kivonulással, ez egy keretbe foglalja a bemutatót.

Murphy szerint : Pont az az eszköz nem lesz kéznél, amire éppen szükség van tehát érdemes
148
Bemutatózás
mindenfajta fegyvert rakni mindenhova, ha négyszög alakú a bemutatórész, akkor a négyszög

minden csúcsába.
37.3. Amit kerülni kellene

Eddig arról beszéltünk, hogy milyen egy jó bemutató. Érdemes az ellenpéldákról is be-
szélni, hogy tudjuk, mi az, amit el kell kerülni.
Kerüljük az unalmas bemutatókat. Unalmas, ha egy bemutató lassú, vontatott, feleslege-
sen mesterkélt.
Figyelni kell a zenére. Egy megfelelően megválasztott zene, ha jól jön ki, nagyon nagyot
tud emelni a bemutató értékén.
Kerüljük el a felesleges felajánlkozást a nézők felé: a Ha valaki nem hiszi el, hogy ez
működik, jöjjön ki! felszólítást. Nincs semmi szükség erre, lehet, hogy levernek, lehet, hogy
nem. A nézők számára ez roppant zavaró, az alázat teljes hiányát jelenti. Sokkal hasznosabb,
hogy ha azt mondjuk: Ha valakinek megtetszett az Aikidó, és kérdései lennének, akkor a be-
mutató után sok szeretettel várjuk.
Rosszul sülhet el, ha olyan dolgokat mutatunk be, amiben nem vagyunk biztosak. Ha
valakiről elmondják, hogy x danos karatemester, meg jitsu mester, és simán leszúrja a táma-
dója egy megbeszélt támadással, az roppant kínos. Ezután biztos, hogy nem fog odamenni
senki, sőt, elhangzik majd: kókler. Teljesen kezdőkkel sem szabad bemutatózni, mert egy
kezdő mozgásában még semmi szép, érdekes vagy látványos nincsen. Nem a kezdők feladata
a bemutatón való részvétel ! Az persze megint más, amikor gyerekbemutató van, az egészen
másról szól.
37.4. Egyebek
Nem kell félni, ha elrontunk valamit, a kívülállók nem látták, tehát nem is számít. Arra
gondolni kell, hogy a legtöbb esetben nem pontosan az lesz, amit megbeszélünk. Valószínűleg
más dobások, földreviteleket is fogunk csinálni, tehát figyeljünk egymásra.
149
38. fejezet
Harcművészet - Önvédelem
38.1. Harcművészet-küzdősport-önvédelem
Az első kérdés az lehet, hogy mi is az a harcművészet, van-e különbség a harcművészet,
küzdősport, önvédelem között, hogyan kapcsolódik ez a budó, és a bushidó fogalmakhoz,
illetve hogyan jelennek meg ezek a dolgok a mindennapi életünkben.
Ahhoz, hogy megértsük ezeket a fogalmakat, tanulmányozni kell a történelmet. Röviden

összefoglalva amíg Európában lovagok voltak, addíg Japánban szamurájok, bár a szamurájok
egészen a 20. század elejéig fentmaradtak. A szamurájok gondolkodásmód, viselkedésmód
fentmaradt a mai napig, habár sokat változott. A szamurájok komplex kiképzést kaptak, kü-
lönböző fegyverek használata, pusztakezes harc, lovaglás, úszás, taktika, csoportos küzdelem,
várvédés, várak bevételének módszere, szent iratok, könyvek ismerete, etikett, és még sok ha-
sonló dolog. A bushidó volt ez az út, amit a szamurájok követtek. A második világháborúban
arra használták fel a bushidó-t, hogy növeljék a katonák harci szellemét, politikailag inkor-
rekten fogalmazva, hogy behülyítsék őket, mi szerint ők szamurájok, így annál jobb lesz,
minél több embert megölnek. A második világháborúból Japán vesztesként jött ki, miután
Hiroshimára és Nagaszakira atombombát dobtak. A jitsu-kból do-k lettek. Ennek több oka is
lehetett, az egyik, hogy el akarták fogadtatni a nyugati hatalmakkal a saját módszereiket, azt
akarták, hogy ezek fennmaradjanak, akár sport formában is, illetve, mint O-Sensei esetén, egy
vallási-filózófiai kérdésre adott válasz történt, hogy mi lehet a szerepe a küzdésművészetek-
nek a modern korban, miután atombombákat dobtak Japánra? Ezért is gondolhatta O-Sensei,
hogy a budonak nem lehet az a célja, hogy embereket elpusztítsunk. A jitsu stílusoknak a cél-
ja az volt, hogy minél könnyebben semlegesíteni lehessen az ellenséget, míg a do-k, miután
létrejöttek, és sokat merítettek az egykori jitsukból, főleg az egyén és a csoport fejlődésére
helyezték a hangsúlyt, hogy a tanítványok megértsék, hogy egy ember kezébe milyen ha-
talmas felelősség kerülhet, és könyörülettel tudjanak dönteni, ha erre szükség van. Ezeket a
kelet-ázsiai módszereket hívták eredetileg angolul "martial art"-nak, ami szó szerinti fordítás-
ban harci-hadi stílus, múvészet. Persze rögtön láthatjuk, hogy ez egy helytelen elnevezés volt,
mert nem adja vissza az eredeti jelentést. Ezért olvashattam az egyik angol nyelvű honlapon,
hogy "martial art" az, amit arra találtak ki, hogy háborúban használják, tehát az Aikidó, mint
"martial art", nem állja meg a helyét, hiszen nem a háborúra készít fel. Valóban, ez így is
van. Mert nem a technikákat kell alkalmazni, hanem az alapelveket, a stratégiát. Ekkor pedig
teljesen mindegy, hogy pusztakézzel, fegyverrel, ágyúkkal, internettel harcol valaki. Az elvek
nem változnak, csak az eszközök.
150
Nézzük tovább az egyes elnevezéseket, mint például harcművészet, küzdősport, önvéde-

lem, illetve katonai közelharc. A harcművészet és a küzdősportnak más a célja. A küzdős-
portban az a cél, hogy sportolókat neveljünk, akik adott versenyszabályok szerint a legjob-
ban szerepelnek. Ilyenek a box, a kickbox, a thai-box, a bírkózás, a cselgáncs, és a többi
hasonló versenyorientált sportág. Igen, a brazil jiujitsu is ebbe a kategóriába tartozik. A má-
sik csoport a harcművészetek. Ilyenek az Aikidó, a karate-dó, az ITF Taekwondo, kyudó, a
shinkendó, kung-fu ágak. Itt a cél a gyakorló belső világát, lelkét csiszolni a küzdőtechni-
kák segítségével. Ezekben az ágakban kevéssé, vagy egyáltalán nem rendeznek versenyeket,
nem cél az, hogy egy adott szabályok szerint megküzdjenek egymással a gyakorlók, nem
erre edzünk. A harmadik ág, az önvédelem oktatás. Felmerül a kérdés, hogy alkalmasak-e
a küzdősportok, harcművészetek az önvédelemre. Technikailag mindenképpen igen, viszont
az önvédelem más gondolkodásmódot, taktiai felkészülést igényel, mint egy sportszerű küz-
delem. Önvédelmet oktatnak többek között néhány harcművészeti iskolában, a Krav Maga,
Systema oktatás során, illetve több kung-fu ágban. Az utolsó csoport a katonai közelharc, il-
letve kézitusa. Annak, hogy katonai önvédelem, semmi értelme nincs. Katonai közelharc ill.
kézitusa esetén a cél az, hogy a katona teljesíteni tudja a feladatát, ha kell, egy késsel, ha kell,
puszta kézzel semlegesítse az ellenséget, csöndben elintézze az őröket, és megoldja a felada-
tát. A katonának nem magát kell megvédeni, hanem a feladatot teljesíteni. Láthatjuk, hogy
az egyes ágaknak teljesen más a célja, ezért nem is lehet őket összehasonlítani, illetve nem
lehet olyan szabályrendszert kialakítani, amiben mindegyik ág összemérhetné a tudását. Egy
az egy elleni harcban, amikor tudjuk, hogy a másiknál nincs fegyver, és tatami van alattunk,
akkor a leghatékonyabb küzdési mód a földharcos stílus. Ha azonban berakunk több támadót,
rejtett fegyvert, üvegcserepek a földre, senki nem akar a földre kerülni. Nem is beszélve az
ún. piszkos trükkökről... Nagyon szeretek ketrecharcot nézni, látványos, izgalmas, és nem
sok köze van a harcművészetekhez, illetve az önvédelemhez. Ez nem azt jelenti, hogy nem
jó, nem hatékony, csak nem az én utam.
Ha veszünk egy küzdősportot, az úgy alakult ki, hogy a küzdő felek megállapodtak egy
szabályrendszerben, és a szerint küzdöttek. Így alakult át a karate-dó all-style-karatévé, majd
kickboksszá. Egy szabályrendszer meghatározza, hogy mi az, ami hatékony az adott körül-
mények között. Ha kesztyűt viselsz, akkor nem lehet fogni, tehát a fogásra épülő technikákat
ki lehet zárni. Ha egy sík szőnyegen, vagy páston kell küzdeni, akkor nem kell figyelni arra,
hogy véletlenül megbotlasz egy kőben, vagy hogy a támadó kihasználja a domborzat adta elő-
nyöket. Ha nem igazi kardot használsz, akkor másfajta technikák a hatékonyak, mint például
a kendónál a belecsuklózás, amit a shinai kialakítása miatt lehet megtenni. Egy az egy elleni
pusztakezes küzdelemben a leghatékonyabb a földharcra, bírkózásra épülő stílusok. Ezek a
technikák azonban nem használhatóak, ha a másiknál kés, vagy egyéb fegyver van, vagy ha
többen vannak. Fontos megérteni, hogy az utcán nem győzhetsz egy szabályrendszerre való
készülődéssel. Ha kiállok valaki ellen bírkózó szabályrendszer szerint, akkor ő fog győzni,
hiszen ő ezt gyakorolja minden edzésen. Ha persze a kezébe adok egy bókent, nem tudja,
hogy mit kezdjen vele. Ezt meg mi gyakoroljuk. Ezért nem is lehet a harcművészeteket, és a
küzdősportokat összehasonlítani. A japán harcművészetek egy része átalakult küzdősporttá.
Ezt el kell fogadni. A gond ott van, ahol a versenyzést, a szabályok szerinti küzdést oktatják,
ott háttérbe szorul az igazán hatékony, önvédelmi technikák és taktikák gyakorlása. Ráadásul
azt próbálják elmondani, hogy nem küzdősportot, hanem harcművészetet oktatnak. Meg kell
csak nézni egy szabadküzdelmet, tanulnak mindenféle védéseket, de egyet sem használnak
küzdelem közben. Akkor meg minek ? Ez nem azt jelenti, hogy ezek nem jó védések, de
sokan egyszerűen nem értik a védések célját, értelmét. Sőt, továbbmegyek, a legtöbb ilyen
151
edzésen azt próbálják súlykolni, hogy ők harcművészetet, mitöbb, önvédelmet oktatnak, de a
valóság az, hogy az edzések nagyon kis részén oktatnak önvédelmi technikákat, inkább csak
bunyózást.
38.2. Az önvédelemről
Az önvédelem gyakorlása egy komplex dolog. Fontos, hogy megértsük az önvédelemhez
az anatómiát, pszichológiát, az önvédelem fázisait, a fegyveres és a pusztakezes önvédelmet,
a jogi helyzetet, és még sok minden mást. Több könyvben is lehet látni olyat, hogy önvéde-
lem címén fogásokból szabadulást tanítanak. Hát, ez nem az. A másik példa az, hogy hordok
magamnál majd pisztolyt, kést, aztán azzal megoldom majd valahogy a helyzetet.
Attól, hogy pisztolyt hordasz, nem vagy jobban felfegyverezve, mint ahogy nem lesz
valaki attól zenész, mert van egy gitárja. - Jeff Cooper
Az ilyen emberek nem gondolnak bele, hogy majd az adott helyzetben képesek lesznek-e
használni a fegyvert? Ha nincs meg a megfelelő pszichológia felkészítés, a megfelelő gya-
korlás, akkor nem lesznek alkalmasak erre. Attól, hogy egy lőtéren szétlövünk egy csomó
táblát, még nem leszünk képesek megvédeni magunkat.
38.3. Hogyan ?
Hogyan védjük meg magunkat az utcán? Ezt a képességet több lépésben kell kifejleszte-
ni. Először is meg kell ismerkedni az önvédelmi helyzetek pszichológiájával, miért történik
egy támadás, hogyan tudjuk észlelni, mikor van vége egy támadásnak, hogyan tudjuk túlélni
azt. Azután meg kell ismerkedni a leggyakoribb támadási módokkal, ezek elhárításával, meg
kell ismerkedni a piszkos udvariatlan trükkökkel, amiket majd alkalmaznunk kell, ha olyan
helyzetbe kerülünk. Meg kell ismerkedni a jogi helyzettel, mi az, amit megtehetünk, hogyan
tegyük meg, hogy a bíróságon is megússzuk.
38.4. Az elkerülés
A legegyszerűbb, és leghatékonyabb megoldás, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, ahol
egyáltalán kialakulhat egy ilyen helyzet. Tehát: nem megyünk veszélyes helyekre, mint pél-
dául sötét, kivilágítatlan utcák, problémás környék, olyan diszkó, ami híres a botrányairól,
kocsmákba, ahova kétes alakok járnak. Kerülni kell a helyeket, ahol részegek, pszichopaták,
drogosok tartózkodnak. Ha elmegyünk szórakozni, akkor többen menjünk, és figyeljünk egy-
másra. Alkoholt csak szűk társaságban fogyasszunk, mert könnyen elvesztheti az ember az
ítélőképességét, és belefuthat egy kinthagyott késben. Nem valami egészséges. Ha véletle-
nül be is tévedünk egy problémás utcába, és úgy érezzük, hogy valaki figyel, akkor tegyünk
úgy, mintha csak valamit észrevettünk volna, és menjünk onnan. Bízzunk a megérzéseink-
ben. A mai kultúra sajnos ontja a szemetet, arra tanít, hogy sablonokat kövessünk, nem pedig
arra, hogy szabadon reagáljunk. Ha úgy érzed, hogy ugranod kell, ne kérdezd meg, hogy mi-
ért? ! ! Ha az utcán sétálsz, figyelj. Ne lógasd az orrod, a földön nincs semmi. Ugyanúgy kell
mozogni, mint ahogy edzésen tanították. Fej előre néz, próbáld a perspektívikus látásodat is
152
használni. Szemüvegeseknél ez nehéz, mert a szemüveg rászoktat arra, hogy csőben láss. Erre
tudatosan kell figyelni, a melegítő gyakorlatok között találhatsz szemmozgató, perspektívikus
látást helyreállító gyakorlatokat.
38.5. Az irányítás
A legtöbb konfliktust le lehet rendezni szóban. A fizikai önvédelem a lehető legutolsó
lépés, amit használni szeretnénk. Nem gyakran fordul elő, hogy valaki simán meg akar ütni.
Először megpróbál majd provokálni. De te nyugodt maradsz, mert tudod, mire megy ki a
játék. Elmesélek egy helyzetet, hogy jobban érthető legyen:
Az egyik barátom beült egyszer egy helyre. Valaki megpróbált belekötni.
– Mit nézel?
– A barátom válaszolt: Semmit!
– A fickó újra próbálkozott: Mit nézel, buzi vagy?
– A barátom megint válaszolt: Nem, nem vagyok az.
A fickó persze tovább próbálkozott, mert az lett a gondolata, hogy a barátom azért nézi
arra, mert meleg, és tetszik neki a fickó. Mit tanulhatunk ebből? Le kell zárni a fickó gondo-
latait, például úgy, hogy
– Mit nézel?
– Elnézést, azt hittem, hogy ismerjük egymást!
– Erre majd a fickó: És nem?
– Válasz: Nem!
Ezzel le is zártuk a gondolatait, nem fog tovább próbálkozni. A szóbeli próbálkozások-
kal nem érdemes foglalkozni, viszont ekkor készülni kell arra, hogy a lehető leggyorsabban,
legdúrvábban lerendezzük a fickót, ha próbálkozni akar. Erre is tudok egy példát. Egyik nap
busszal mentem haza, mert nem ment a metró. Felszálltam a buszra, és a csuklós részében
álltam. Ekkor felszállt két lány, meg egy srác. Az egyik lánnyal összeért a kezünk, egymásra
néztünk, és elmosolyodtunk. Ekkor szállt fel a srác, miközben rámförmedt, hogy mi olyan
vicces, mit mosolygok. Első lépésben próbáltam neki magyarázni, hogy csak összeért a ke-
zünk, aztán inkább ráhagytam, mert nem volt abban az állapotban, hogy megértse, és aztán
azt mondtam neki , hogy á, semmi. A srác még próbálkozott, én meg éreztem, hogy megy
fel bennem az adrenalin, és az adrenalin sokk miatt elkezdett egy kicsit remegni a testem.
Tudtam, hogy ha ebben a pillanatban felém mozdul, akkor szétkönyököltem volna a fejét.
Hál Istennek nem próbálkozott. Közben tudatosan figyeltem a légzésemre , hogy megpró-
báljak megnyugodni, de csak lassan ment. Ahogy hazaértem, rögtön elkezdtem meditációs
technikákat csinálni, hogy lenyugodjak. Fontos, hogy az ember tisztában legyen vele, hogy
mi történik a testével, az elméjével, és ennek milyen hatása van. Persze a jó megoldás az lett
volna, hogyha szóban sikerült volna leszerelnem. Ahogy egy aggresszió ér minket, a testünk
azonnal reagál, felkészít minket a harcra. Ezek nagyon régi, sok millió év alatt kialakult ref-
lexek, tenni ellenük nagyon nehéz. Több ezer évvel ezelőtt az embert nem érte ennyi külső
támadás, így volt ideje megnyugodni. Manapság kénytelenek vagyunk mindenféle légzés és
meditációs technikákat alkalmazni, hogy ebből a felpörgetett állapotból minél gyorsabban
felépüljünk.
153
38.6. A megzavarás
Egy támadó első lépésben majd a megzavarást fogja használja ellenünk. Ilyen a cigaretta
kérése, a figyelem elvonása.
TODO: befejezni
154
39. fejezet
Történet a rendkívüli macskáról
39.1. Történet a rendkívüli macskáról

Idézet Dr. Ujvári Miklós: A délkelet-ázsiai harci mûvészetek címû könyvéből
Elég régen történt, Tensó 15. évének 7. hónapjában, hogy Shoken mester dojójában fi-
noman szólva probléma merült fel, ami egy ijesztően nagy méretû patkány formájában je-
lentkezett. A patkány fényes nappal szaladgált, ette a rizst a dojo szentélyében, és minden
csapdaállítási kísérletet elkerült. A házban lakó macska is hanyatt-homlok menekült félelmé-
ben, amikor a patkány nekitámadott. Hasonló volt az eredmény akkor is, amikor Shoken más
macskákat hozott a környékről. A patkány rövid idő alatt nehézség nélkül elintézte ezeket is.
A mester természetesen dühös lett, és megragadott egy bokkent (fából készült gyakorlókar-
dot), és a patkány után eredt. A patkány előbb ide-oda ugrált, majd a fegyver mögé került, és
így a mennyezeti tartógeredára menekülhetett. Amikor Shoken ismét használni akarta a fegy-
verét, az állat félelmetesen vicsorogni kezdett, majd a mester arcába ugorva, szégyenszemre
megfutamította.
Úgy látszott, a patkány most már véglegesen a dojójában akar letelepedni, ezért Shoken a
végső tervéhez folyamodott. Hallott egy macskáról valahol a város másik oldalán, aminek a
patkányfogó ügyességéről legendákat meséltek. Sietve elküldte hát a szolgáját a híres macs-
káért.
A mester egy izmos, energikus és vad állatra számított, de amivel a szolga megjelent, az
csupán egy sovány, kóbor macskának nézett ki.
Amikor letették a dojóban, letargikusan körülnézett, és inkább az alváshoz keresett he-

lyet, semmint vadászni kezdett volna, de amikor a patkány megjelent, és meglátta az ásító
macskát, pánik fogta el, és kétségbeesetten menekülni kezdett. Fejvesztetten futkosott ide-
oda, biztonságos helyet keresve a semmi érdeklődést nem mutató macska elől. Aztán mint
egy véletlen esetnek tûnve, a macska egy lusta mozdulattal átharapta a patkány torkát.
A rágcsáló halálával vége is lehetett volna a történetnek, de akkor éppen Japán belsejében
álmosító forróság időszaka kezdődött. A párás meleg napról napra jobban levette az embe-
reket a lábukról, és hosszú álmokkal teli alvásokat küldött a szemükre. Shoken mester sem
volt mentes a hőség következményeitől. A patkány halálát követő éjszaka zaklatott álmai let-
tek. Látta, amint a pórul járt macskák összegyûlnek a dojóban, és kérlelik sikeres társukat, a
155
rendkívüli macskát, magyarázza meg, miért sikerült neki az, amivel ők pórul jártak.
Álmáról Shoken így számolt be: Amikor az összes macska összegyûlt, egyikük előre lé-
pett, és a következőt kérte a patkány elpusztítójától. „Te biztosan a legjobb patkányfogó vagy
az egész világon. Kérlek, mondd el nekünk, hogy jutottál ilyen képességekhez?” A rendkívüli
macska, álmosságot lerázva magáról, csendesen válaszolt. „Egyedüli képességem abban van,
hogy az Utat követem.” A többi macska kiábrándulva hallgatta, mert mindegyik úgy gondol-
ta, már érti az „Utat”. Egy nagy fekete macska szólalt meg: „Ismerem az Utat, magamévá
téve gyakorlom szünet nélkül a technikáimat. Megtanultam egyetlen csapással ölni, pontosan
eltalálni a rágcsáló minden gyenge pontját. Kitûnő akrobata lettem, magas falakra mászok,
átugrom a tetőkön, hogy lehetőleg sose veszítsem el a zsákmányt. A mûvészetem páratlan, de
ez a patkány nem adott lehetőséget arra, hogy használhassam. Minden stratégia nélkül táma-
dott, és puszta erővel kellett szembenéznem vele, és ő győzött.” „Nem értetted meg az Utat –
válaszolta a rendkívüli macska. - Csak a technikákat tanultad meg. Ezeknek a módszereknek
a célja egy terv, amivel jobban felfoghatod az Utat, de te ezekbe belezavarodtál. Megtanulni a
technikákat és a megfelelő pillanatban alkalmazni őket, jó dolog a gyakorlásnál. Ez a test cél-
ja, és az "Út" fontos részének lehet tekinteni, de te teljesen a technikára hagyatkoztál, amikor
a patkánnyal küzdöttél. Igyekeztél kiismerni a taktikáját, de eközben nem tudtál természetes
módon reagálni, ezért vereséget szenvedtél.”
Most egy tigriscsíkos macska lépett elő. „Megértettem a szavaidat a természetes cselek-
vésre vonatkozóan. Én egész életemben a szellemet ápoltam, így egyetlen mozdulatom sem
mesterkélt. A ki-m betölt mindent ég és föld között, és nem volt ellenség, aki ezzel versenyre
kelhetett volna. A patkányvadászatnál a módszerem az, hogy a ki-t egyenesen felé küldöm. A
szellemi erőm elkerülhetetlenül szétzúzza a védelmét, és ellenállás nélkül győzök. Ez a pat-
kány azonban nem vett tudomást az erőmről, vadul nekem ugrott, túltéve magát az én ki-m
erején.”
A rendkívüli macska ismét megrázta a fejét. „A világon sokféle szellemi erő van, amit
mindenféle trükköknél lehet alkalmazni. Ezek az erők koncentrált energia kitörésének tekint-
hetők. Néha hasznosak, de gyakrabban szórakozásra jók csupán. Csak egy igazi ki van, és
ez olyan, mint a hatalmas folyó, mennyiségében és a folyás erejében soha nem változik. A
szellemi erő, amit megszereztél, nem az igazi ki, és nem tartozik az Úthoz. A tied inkább ha-
sonlít a hirtelen áradó folyóhoz, megindulva nagy erővel, szabályozatlanul, majd hamarosan
önmagát kimerítve. A patkány megvárta, amíg kiadod az energiádat, majd akkor támadott,
amikor már nem volt benned semmi.”
Ekkor egy idős, szürke macska kezdett beszélni. „Szavaid az Útról pontosak. Mint mond-
tad, ostobaság csupán a technikában vagy csupán a ki-ben bízni a harcban. Ehelyett én úgy
hiszem, hogy az igazi Út az időzítéssel való összhangban található. Várni a megfelelő pillana-
tig, könnyed lágysággal elkerülni a támadást, és így erőt tudunk adni az ellentámadásba. Ezzel
az utánengedő magatartással álltam szemben az ellenféllel, mígnem az erejét elvezettem. Lá-
gyan kifordultam a patkány harapásai elől, ügyesen hátráltam a leghevesebb támadások elől,
miért volt mégis használhatatlan a módszerem a patkánnyal szemben?”
„Mert a te módszered ellentétben áll a természettel, és nem az Út része - felelte a rendkí-

vüli macska. - Te egyfajta válaszreakcióra határoztad el magad, amit a helyzettől függetlenül
alkalmaztál. Időnként a lágy utánaengedés a szükséges, időnként hibás ez a mód. Szerencsét-
156
lenségedre, a patkány ellenedre tudta fordítani egyoldalúságodat, felőrölve téged, mint ahogy
a sebes folyó koptatja egyre jobban a lágy követ, míg az végül semmivé lesz.”
„Megtudtuk, hogy a módszerünk és stratégiánk hibás. Hogy van, hogy a tied olyan töké-
letes ?” A kérdés egy fiatal, tudásra éhes macskától jött, aki meglepődött, amikor a figyelemre
méltó macska nevetni kezdett. „Ellenkezőleg. Távolról sem értem a tökéletes Utat. Sok macs-
ka jár ebben előttem. Különösen egyre emlékszem jól. Még fiatal macska voltam, olyasmi,
mint te, és az Út minden titkát meg akartam tanulni, ezért egy olyan macskához fordultam,
akinek ebbéli jártassága elismert volt. Ez a macska többször is belefogott a válaszba, de va-
lahogy mindig elakadt, nem találva szavakat. Hamarosan világossá vált előttem, hogy az ő
tudatállapota nélkülözött minden tudatosságot. Ezalatt persze nem azt értem, hogy nem volt
a dolgok tudatában. Ellenkezőleg. Mindenről tudott, mivel a tudata nem volt megterhelve a
technika és a stratégia gondolataival. Soha nem lehetett látni patkányt fogni, de a házban
mégsem volt patkány. ő volt a példa a mushin-ra (üres tudat) a patkányfogás mûvészetében,
egy mûvészetben, amit olyan tökélyre vitt, hogy már nem is kellett gondolnia rá.” „Az emlé-
keid a legérdekesebbek – szakította félbe türelmetlenül a fiatal macska.- De hogy érjük el ezt
a mushin-t ?”
A figyelemre méltó macska egy kicsit elidőzött a kérdésnél, aztán így válaszolt:
„Állandó figyelmet szentelve a szellemnek. Szakadatlan gyakorlással megpróbálva meg-

szabadulni minden tudatot zavaró dologtól és vágytól. Ne foglalkozz a győzelemmel vagy
vereséggel, élettel vagy halállal. Csak arra koncentrálj, hogy életed minden pillanatában ké-
pességeid legjavát adjad. Egy homokszem nem nagy dolog, de ha hirtelen a szemedbe kerül,
olyan lesz, mint egy szikla. A vágyaink és a félelmeink olyanok, mint a homokszemek. Úgy
tûnik, nem hatnak ránk, de ha szellemünket elérik, megnövekednek, és egész magatartásunkat
áthatják. Másrészről viszont, ha a tudat tiszta marad, a mushin-t kezdi tükrözni, és minden tett
olyan lesz, ahogy a Ji-king (Változások könyve) megírja: Nincs ebben gondolkodás, cselek-
vés, abszolút nyugalom, mozdulatlanság hiánya, de ez érződik, és amikor elindul (cselekszik
stb.), a világ minden dolgán keresztülárad (folyik).”
Shoken álma itt véget ért. Életével példázta, hogy az álmos macska tulajdonságaival maga
is rendelkezik.
157
40. fejezet
Egy történet Tadashi Aberől
Volt egy ember, Tadashi Abe, aki mostanában hunyt el. Az alábbi eset történt meg, amikor
meglátogattam az Iwamai dojo-t, hogy köszönjek O-Senseinek, miután visszatértem a háború
után Japánba. O-Sensei örült, hogy megtudta, biztonságban megérkeztem, és meleg szívvel
köszöntött. Ott maradtam éjszakára. Azon az éjen egy gonosz-kinézetű, borotvált fejű ember
állt meg az ajtóban, és engedélyt kért, hogy bejöhessen. Amikor megadtam az engedélyt, be-
jött.
Az én nevem Tadashi Abe. Sensei, kérdezhetek nyíltan? Azt válaszoltam neki, hogy azt
kérdezhet, amit csak akar. Megkérdezte, hogy tényleg komolyan gyakoroltam-e aiki jujitsut?
- Ez idő tájt a művészetet még nem hívták aikido-nak - Azt válaszoltam, hogy igen.
Erre azt mondta:
- Ön tényleg olyan jó? Már régóta hallottam önről, Sensei. Azt hallottam, hogy önnek
vannak harci tapasztalatai. Furcsának találom, hogy egy olyan ember, mint ön, megelégszik
egy olyan stílussal, mint az aiki-jujitsu.
Amikor megkérdeztem, hogy miért gondolja ezt, azt válaszolta, hogy sem Ueshiba Sen-
sei, sem Morhiro Saito nem maradna állva ellene egy bunyóban még 3 percig sem, mert
legyőzné őket egyetlen ütéssel.
- Te szeretsz dicsekedni, ugye? - kérdeztem tőle - Meg vagy róla győződve, hogy le tudnád
győzni Ueshiba Sensei-t ?
Azt mondta, hogy könnyen megtenné:
- Habár már egy jó ideje figyelem Ueshiba Senseit, nem szeretek egy olyan stílust
gyakorolni, mint az aiki jujitsu. Biztos vagyok benne, hogy egy box ütéssel legyőzném. Úgy
hallottam, hogy ön részt vett harcokban. Ez igaz?
A válaszom a következő volt:
- Sok utcai-harcban részt vettem, de ezeket nem tenném a harc kategóriában. Harcnak
inkább azt nevezném, amikor ki kellett húznom a kardomat kellett , és meg kellett
rohamoznom az ellenséges tábort.
158
Egy történet Tadashi Aberől
Ekkor megkérdezte, hogy az aikido hasznos volt-e a harcban, vagy sem? Amikor azt vála-
szoltam, hogy az aikido nem csak a harcokban volt hasznos, de háború idején is, azt mondta,
hogy a válaszom nem győzte meg őt. Igy javasoltam, hogy támadjon meg, ahogyan csak akar.
Megkért, hogy vegyek fel egy állást.
Azt válaszoltam:
- Ne mondj felesleges dolgokat. Nincs mód arra, hogy valaki legyőzze az ellenfelét, ha az
megmondja, hogy mit tegyen. Támadj úgy, ahogy szeretnél...
Abe még mindig morgott:
- Sensei, tényleg megüthetlek? Furcsán hangzik, de... tele vagy nyitásokkal mindenütt...
Ekkor felvett egy állást, és hirtelen egyenesen felém ütött. Hárítottam a csapást, és meg-
rúgtam. Nyögött egyet, és elesett. Ekkor egy leszorító technikát alkalmaztam, és elkezdtem
masszírozni.
- Hogy tudna valaki egy egész harcban kitartani, ha már egy kis rugástól is elájul? -
kérdeztem.
- Sensei, az aikidoban vannak rugások is ?
- Te buta! Mi értelme egy ilyen kérdésnek? Használunk rugásokat, vagy bármi mást. Én
még tüzérséget is használtam. Harci művészetek, puskák és tüzérség, ez mind aikido. Mit
gondolsz, mi az aikido? Azt gondolod, hogy kimerül kezek csavargatásában? Ez háborút je-
lent.. Az aikido harc igazi kardokkal. Azért használjuk az aiki szót, mert ezáltal meg tudjuk
érezni az ellenség elméjét, aki támadni akar, és így azonnal tudunk válaszolni. Nézd meg a
szumo-t. Amikor a kiadják a parancsot, felállnak, és villámgyorsan egymásnak rontanak. Ez
ugyanaz, mint az aiki. Ha valaki hírtelen szembekerül az ellenfelével egy olyan szellemi álla-
potban, amely elképzelésektől és gondolatoktól mentes, és azonnal tud foglalkozni vele, ezt
aiki-nek nevezzük. A régi időkben ezt aiki no jutsu-nak hívták. Ezért, a tüzérség vagy bármi
más, aiki lehet.
- Ha ez így van .. azt hiszem, megértettem.

- Ha még mindig nem érted, gyere újra.
De már elege volt, és inkább jó messziről meghajolt...
159
41. fejezet
Az ökölvívás és a harcművészetek
kapcsolata
Szeretném, ha mindenki jobban megértené, hogy miért is nem lehet ész nélkül átvenni
mozgásokat, technikákat más küzdősportokból, harcművészetekből. Ezek, ugyanúgy mint az
Aikidó, folyamatosan alakultak, változtak. A régi stílusú boksz, amit még a 19. században
műveltek, nem is hasonlít a mai, menetek közé szorított, kesztyűs sporttal. Régen lehetett
fejelni, dobni, lábat kikapni, könyökölni, harapni. Nem voltak menetek, illetve ha voltak is, a
meccs kiütésig vagy feladásig zajlott. Persze, kesztyűt sem viseltek. Ez mind meghatározza,
hogy milyen mozgásokat, milyen állást, milyen kéztartást, ütést kell alkalmazni. Akik ütöt-
tek már meg valakit puszta kézzel, tudják, hogy milyen könnyen megsérül az emberi kéz.
Főleg a fej egy nagyon veszélyes célpont, hiszen a megharaphatnak, illetve a fogak nagyon
könnyen elvágják az ember kezét, ha lecsúszik az ütés. Van egy nagyon jó internetes oldal, a
No Nonsense Self-Defense, ahol találtam egy igen érdekes cikket a bokszról, illetve a boksz
és a harcművészetek kapcsolatáról.
Az előző évszázad alatt nagyon nagy változások történek az ütés módjában. De nem a
változás a gond. A gond az, hogy az emberek nem veszik észre, hogy ezek a változások
megtörténtek. Először felejtünk, aztán elfelejtjük, hogy mit is felejtettünk el. Továbbá, elfe-
lejtették, vagy soha nem is tanulták, hogy miért történtek ezek a változások, milyen specifikus
okokból. Így most, ahelyett, hogy azt mondanánk: Ha így ütsz, az erre az egy dologra jó, és
csakis erre. És megpróbálják ezt mindenre ráhúzni. Nem csoda, hogy a félreértés és tudatlan-
ság alakult ki.
A félreértésért két fő bűnöst lehet okolni. Az első Hollywood, ahol azt mondják : nem
kell, hogy valóságos legyen, elég, ha jól néz ki.
A második, a nagyobb, az, hogy az emberek ökölvívókat néznek, és megpróbálják má-

solni őket, anélkül, hogy értenék, hogy a versenyzők mit is csinálnak, és miért úgy csinálják.
Ha az utóbbi 40 évben tanítottak ütni, akkor nagy valószínűséggel megpróbálsz egy négy-
zetet beleerőltetni egy lyukba.
Amit el akarok mesélni neked, az meg fogja magyarázni, hogy a modern ökölvívóütések
honnan származnak. Ami még fontosabb, az, hogy megértsük, mi volt előtte, és miért úgy
csinálták. Miközben mind a régi, mind az új rendszer működik, teljesen más körülményekre
160
Az ökölvívás és a harcművészetek kapcsolata
és környezetre tervezték őket. A különbségek elhanyagolása miatt azonban elveszik az ütések

igazi ereje.
41.1. A boksz története (a változások követése)

Menjünk vissza száz évet az időben. Ekkor a pusztakezes boksz volt az elterjedt. Ez az,
amikor egy olyan fickót látsz, akinek villás bajsza van, kezét kinyújtva tartja maga előtt, a
könyöke lent. Habár mind az állás, mind a bajusz a mai divat szerint idiótán néz ki , hadd
mondjam el, mi is volt a "Londoni szabályok szerinti verkedés". Az a vicc az egészben, hogy
olyannyira nem voltak szabályok, hogy az UFC (Ultimate Fighting Championship, ketre-
charc) ehhez képest egy Teletubbi show. Nem volt semmilyen gentleman megállapodás: bír-
kózás, fojtás, szemkinyomás, fejelés, sípcsonton rugás (cipővel megpróbálták eltörni a másik
sípcsontját) voltak a gyakran alkalmazott megoldások, még akkor is, ha ezeket technikailag
kizárták, 1838-ban, mikor megismertették ezeket a szabályokat. Biztosak lehetünk benne,
hogy nagyon durva volt. A tény, hogy ez a "goofy állás" (Igen, a Disney figura) azért alakult
ki, hogy meggátolja, hogy lezárjanak, megfogjanak, és hogy ezeket a piszkos megoldásokat
alkalmazzák ellenünk. Durvának hangzik? A durva csak most jön. Nem voltak menetek, sem
döntés (döntéssel nem lehetett nyerni). A győzelmet a kiütés jelentette, vagy ha olyan sú-
lyosan megsérült a másik fél, hogy nem tudta folytatni a küzdelmet. Nincsenek pontok, nincs
döntés? Képtelenség. Más szavakkal, akkor győztél, ha a másik fickót laposra verted. És néha
nem is ment olyan könnyen, mint ahogy remélted. Ez az, amiért John Sullivan leghosszabb
meccse 72 menetig tartott. A legtovább tartott küzdelem 114 menet alatt ment le. Ez, azt je-
lenti, hogy egész nap bunyóztak. Naplementéig tartott, és végül is döntetlent hirdettek. Látod,
miért mondtam, hogy a londoni szabályok sokkal durvábbak voltak, mint az UFC meccsek.
Sokan meghaltak ezekben a küzdelmekben.
Az ok, amiért megváltozott az ökölvívók ütése, nagyon egyszerű. Az ok az ökölvívókesz-

tyű. Amikor megjelentek a kesztyűk, a boksz egy teljesen más evolúciós vonalat követett.
Az eredeti oka a kesztyűknek az volt, hogy védje a résztvevőket. (Ez persze nagyon iróni-
kus, hiszen míg nem lehetett fojtogatni, szemet nyomni, vagy fogni a megfelelő távolságban,
a kesztyűk extra súlya segítségével nagyobbat lehett ütni, ami által az ütés módja egészen
megváltozott ) Ezzel az eszközzel együtt néhány új szabályt is bevezettek, hogy nőveljék a
versenyzők biztonságát. De a legszebb az volt, hogy megtiltották az összekapaszkodást, és a
bírkózást. Nem volt szükséges, hogy távol tartsd a másikat, hiszen a mérközésvezető meg-
teszi ezt helyetted. Ez az egyik fő oka annak, hogy a mai modern boksz kéztartás létrejött,
közelebb került a testhez, a modern állásba. Nem volt arra szükség, hogy a kinyújtott kéz
segítségével visszatartsd a másikat.
A másik ok, hogy a kéztartás így alakult, az, hogy ez az állás jobban működött az ütés új
módjával.
A nagyon specifikus ütési stílus a kesztyűk viseléséből ered. Ha megmozgatod a kezed a

levegőben úgy, hogy ez a plusz súly rajta van, valamit nagyon hamar észreveszel. Ez ugyan-
az, amit akkor tanulsz meg, amikor egy igazi kardot veszel a kezedbe, nem egy olyan villógó
wu-shu játékkardot. És ez az, hogy habár a küzdelem rövidebb ideig tart, a kesztyűk nehezek
lesznek. (könnyebben elfáradsz)
161
A kesztyűk extra súlya miatt, ami a karod végén van, könnyebb úgy ütni, ha kihasználjuk
a csipő forgómozgását. Gyakorlatilag meglendíted a megnehezített kezed a tested segítségé-
vel. A csipő és a felsőtest vezeti a mozgást a csavarodással. Amikor a karod a test mozgásából
mozog, kilököd a kezed. Ez az ötlet, ahonnan a Helyes ütés a csipő mozgásából ered ! mondás
származik.
Ha nem akarod, hogy olyan hamar kifáradj, akkor használd az egész tested, ne csak a
kezed. Ez ugyanúgy érvényes mind a kesztyűre, mind a fegyverekre. Hogy ezt nagyon egy-
szerűen megfogalmazzuk: Mozgasd a segged! A teljes testsúlyoddal üss, ne csak a karod
erejével. Ez a helyes ökölvívó ütés.
A helyzet az, hogy ez egy köríves akció. Ez azt jelenti, hogy ennek egy közeli, köríves
ütésnek kell lennie. Habár van arra mód, hogy egyenes erőt generáljunk egy köríves mozgás-
ból, ehhez némi nagyon meghatározott test pozicióra van szükség, amit a bokszolók használ-
nak. Mindenesetre, tudnod kell róla, mivel ha megpróbálod lemásolni azt a fajta ütést a test
helyzet megértése nélkül, akkor erőt fogsz veszíteni.
A kesztyűvel együtt egy csomó más dolog is szerepet játszott abban, hogy civilizáltabbá
válljon a játék, mint a meghatározott számú menetek, és a pontozással döntés. Ez azt jelenti,
hogy meg tudtál nyerni egy meccset azzal, hogy többször megütötted a fickót az adott időben,
nem kellett szükségszerűen ájulásig verni, mint a régi időkben. Ezáltal a sebesség fontosabbá
vált, mint az erő. Ez duplán igaz a nagyon könnyű kesztyűkre: minél könnyebb a kesztyű,
annál gyorsabb az ütés.
Ezek, és más egyéb változások történtek az ökölvívás tudományában. Igen, ez egy tu-
domány. Egy harcművészetet gyakorlónak sem szabad lebecsülnie, amíg nem lép be egy
ökölvívó ringbe, és magától rá nem jön, hogy milyen megsemmísítő tud lenni az ökölvívás
kézmunkája. Azt gondolhatod, hogy jól tudsz ütni, de egy jó ökölvívó meglepőeket tud mu-
tatni.
41.2. A kezek sérülése

Ha megnézed, ahogy a régiek ütöttek, az ütéseket úgy konstruálták meg , hogy védjék a
kezüket. A kezek tényleg eltörtek, de ez nem történt olyan gyakran, mint ahogy gondolnád.
Eközben pedig az ellenfél sérülése nagyon gyakori volt. Tehát, ezek a fickók laposra verték
egymást 30 vagy 40 menten keresztül, anélkül, hogy megsérült volna a kezük. Ez elmond
valamit, hogyan is ütöttek.
Gondolkodj el egy kicsit. Hány alkalommal hallottál arról, hogy egy modern bokszoló
megütött valakit a ringen kívül, és eltört a keze. És mi a helyzet a harcművészetet gyakorlók-
kal?!
Ha csak felszinesen vizsgáljuk a dolgokat, könnyű elintézni azzal, hogy Rosszul ütött. De
valami nem stimmel a válasszal. Tehát, ahelyett, hogy elfogadnánk a választ, nézzük meg a
problémát, hiszen egy sokkal pontosabb választ is kaphatunk. Az ember természetes ütési stí-
162
lusa megváltozott azáltal, hogy gyakorolt. Az emberek különbözően ütnek. Nézzünk szembe
azzal, ahogy az emberek ütésének meg kellett változnia.
Komolyan kétlem, hogy egy profi ökölvívó elfelejtett ütni, amit pedig éveken át gyakorolt,
csak azért, mert egy kicsit spicces volt. Ugyanúgy kétlem, hogy egy fekete öves elfelejti, ho-
gyan kell ütni. A sérülésnek más forrásból kell származnia, nem abból, hogy valamit rosszul
csinált.
Ez visszavezet minket a gyakorlás megváltozásához.
A modern sport eszközök ára az volt, hogy egy teljesen meghatározott módon kell ütni,
és viselni kell a védőeszközt. Próbálj meg valakit megütni ezen két feltétel nélkül, és viola!,
egy törött kéz. Nagyon sok ember rájött erre az évek során, miközben kesztyű nélkül ütötte
meg valaki fejét.
Az emberek vakon elfogadták a változásokat az ökölvívásban, mintha mindig is ez lett

volna a módja az ütésnek, vagy azt állították, hogy az öklözés új módja a jobb. A változások
ilyetén figyelmen kívül hagyása különösen jellemző azokra az emberekre, akik nem bokszol-
nak, mint például a harcművészetet gyakorlókra. Sok közülük olyan stílust gyakorol, mely
már átvette ezeket a változásokat, gyakran abból az okból, hogy biztonságosak legyenek a
versenyek. A helyzet az, hogy míg mindenki olyan buzgón foglalkozik az stílus vérvonalá-
val, illetve a tradíciókkal, lassan elfelejtik megemlíteni ezeket a jelentéktelen különbségeket.
Ez történik, ha úgy gondolod, hogy az ütési erőd elvesztése jelentéktelen.
41.3. A harcművészetek átvették az ökölvívók gyakorlatait

Ezekben az időkben, az emberek gyakran beszélnek a a régi szép időkről, amikor nem
volt olyan sok fehér oktató. Arról beszélnek, hogy milyen nehéz is volt a keleti mesterektől
tanulni, és olyan követelményeket kellett kibírni, amiért manapság megbüntetnének. A hely-
zet az, hogy olyan nehéz volt, Emlékszem, hogy egy fekete öves karatés a 60-as években
azt mondta, hogy az egyetlen dolog, amit egy bokszoló ellen tehetsz, az az, hogy hátrálj, és
rúgj! Még az első generációs, a keleti harcművészektől tanultakat is megverték a bokszolók a
kézmunkájukkal. Még úgy is, hogy ez csak egy sport küzdelem volt, a módszer hatékonynak
bizonyult. Tehát, mit tettek? Kiálltak rendíthetetlenül a tradíciók mellett, és igazak maradtak
a tanítójuk elképzeléséhez? Meghaltak, mielőtt becstelenség éri a stílusukat?
NEM!
Átvették a bokszolók kézmunkáját. Ezután pedig a harcművészetek még egy lépést tet-
tek, elkezdték a sport szabadküzdelmi versenyeket. És tudod mit? A kézmunkájuk teljesen
tiszta boksznak nézett ki, és a meccseik úgy néztek ki, mintha bokszmeccseket látnánk vic-
ces ruhákban, annyira, hogy a már nem működő PKA-nak egy olyan szabályt kellett hoznia,
hogy meghatározott számút rúgni kellett egy menetben. Emlékszem, amikorelőször hallotam
a minden menetben legalább három rugást kell leadni szabályt, nevetésemben majdnem lees-
tem a székről.
163
Szembesülni kell vele, hogy a legtöbb, ha nem az összes, nyugati harcművészetet gya-
korló ezt a fajta öklözést vette át. Vettek egy boksz ütést, és az oka és a történelem ismerete
nélkül egyszerűen bevették a sport stílusukba.
Hogy a dolgok még rosszabbak legyenek, elvesztették (vagy soha nem is figyelték meg) a
részleteit annak, hogy a csípő forgó mozgásából hogyan lehet egyenes irányú erőt generálni.
Ez egy olyan dolog, amit az ökölvívók nagyon jól ismernek. A másik dolog, amit elfelejtettek
észrevenni, az a távolsága ennek a fajta ütésmódnak. Ez egy másik dolog, amit a bokszolók
*nagyon* jól tudnak. Továbba, a harcművészetet gyakorlók átvették a csípőből történő ütés
ötletét, és kőbe vésték. Jelképesen mondva, elvették az erő létrehozást reprezentáló három-
szög két oldalát, és a mardékot megváltoztathatatlan konstans vették, még akkor is, amikor
nincs itt az ideje használni.
Ahelyett, hogy megtanulták volna a különböző ütésekhez szükséges pozíciókat és a távol-

ságokat, a harcművészetek megpróbálták kiterjeszteni azokat. Ezzel, megnyitották Pandóra
szelencéjét, ami elveszi tőlük az ütőerőt.
Ha nem működnek az ütéseik, akkor is megpróbálnak keményebben ütni. Mivel azonban

a kulcs részek hiányoznak, ez sem működik. A tény az, hogy most a garantáltan törött kéz
területén mozgunk.
El kell fogadni, hogy ez a sport stílusú ütés, amit azért fejlesztettek ki, hogy kesztyűben
is lehessen ütni. Nem arra van kitalálva, hogy valakit megüssünk vele a puszta kezünkkel.
A legjobb, ha ezt minél előbb elfogadjuk. Mert ez fog történni, ha azzal próbálod kom-
pezálni a távolság és a test mechanikájának alacsony szintű megértését, hogy erősebben pró-
bálsz ütni!
Ahol a dolgok a legszörnyűbbek lesznek, az az önvédelem. Az oktatók kb. 90 százaléka,

aki úgy gondolja, hogy ő önvédelmet oktat, lényegében egy sporttá átalakult harcművészetet
próbál átadni. Különösen hibás a sport befolyás megértése nélkül, annak korlátai vagy céljai
nélkül, mert azt gondolják, hogy majd kidobálják a felesleges részeket, így alkalmas lesz az
utcán.
A helyzet az, hogy nem. A legtöbb esetben, nem csak a gyereket dobják ki a fürdővízzel
együtt, a helyzet ennél sokkal rosszabb. Az ilyen emberek öntudatlanul még az olyan dol-
gokat is kidobják, ami működne, és megmarad a szemét, egyszerűen azért, mert nem értik a
test mechanikáját, az alapelveket, mint például a struktúra, a lendület és a távolság. A legtöbb
esetben, mind ők és a tanítványaik az izmokhoz és a csapkodáshoz folyamodnak, és ezt hív-
ják önvédelemnek.
41.4. Biztonság és a pereskedés

Ha visszamegyünk a régi időkbe, akkor a helyzet az volt, hogy ha elég buta voltál ahhoz,
hogy bemenj egy karate iskolába, és betört az orrod edzés alatt, akkor ez nem más hibája volt,
164
csakis a tiéd. Nem akart senki sem pereskedni.
A helyzet azonban megváltozott. Azért, hogy egy tanár fenntarthasson egy iskolát, bizto-
sításának kell lennie. És a biztosítási cégek diktálják a biztonsági szabályokat, mielőtt biztosí-
tanának. Tehát mindenki, aki azt gondolja, hogy neki egy tiszta harci stílust oktatnak, jobban
teszi, ha elgondolkodik, és elfogadja a valóságot. Amit neki tanítanak, az jelentősen felhigult,
a biztonság, és a biztosítási szabványok miatt.
Az üzleti alapon működtetett iskoláknak gyakran szabványosítani kell a mozgásaik kö-

rét, amelyeket használnak, és amelyek bizonyítottan biztonságosak. Védőfelszerelések és a
kontanktust is meghatározzák, hogy a lehető legkisebbre csökkenthessék a sérülés veszélyét.
Azért, hogy a lehető legkevesebb biztosítást kellje fizetni, az iskolák meghatározzák a küz-
delmi és a gyakorlási módszereiket.
Éppen ezért, többfajta mozgást sem alkalmaznak. Talán gyakorolják őket, de senki sem
használja gyakorlás közben, vagy tanítja úgy, hogy már valaha használta. Éppen ezért, a moz-
gások hatékonysága lényegében spekulatív. Az embereknek el kell fogadni, hogy a mozgás
működni fog. Habár, nem tudják, hogy mik lehetnek ezek a mozgások, vagy nem vesztek-e
el az idők során.
41.5. Versenyek
Ahhoz, hogy visszakövethessük a küzdősportokat, nem szabad lebecsülni a versenyek je-
lentőségét.
A stílus, amit gyakorolsz, illetve a szervezet, amihez az iskolád tartozik, vagy az a szer-
vezet, mely támogatja a versenyt, határozza meg a szabályokat. Néhány iskola az érintéses
találatokat támogatja, mások a teljes erőből történő találatokat, megint mások ezen kettőnek
a elhajlásait. Néhány versenyen nem engedik meg a fej támadását, mások az ütéseket tiltják,
viszont rugást engedélyenek. Némelyek engednek lábsöprést, mások nem. Néhányan figyel-
mezetenek a dúrva találatok esetén, máshol nem annyira.
A felszerelések, megengedett célpontok, és küzdőállások kombinációjának a célja az,

hogy minimalizálja a sérülés lehetőségét. Példának okáért, az előre mutató állás, mint amit
a muay Thai bokszolók, és a kickbox-osok használnak, azért van, hogy védje a lábakat, és a
térdet a töréstől. Fontos, hiszen ezen sportágakban a láb fő célpont. Az olyan stílusoknál, ahol
a lábak nem célpontok, gyakran egy módosított lovagló állást, vagy "L" állást használnak a
küzdelemben. Ez csak egy példa a sok közül, ahogy a versenyek a stílusokra hatnak.
Egy éppolyan fontos az a hatás, hogy mozgások cserélődnek különböző stílusok és is-
kolák között. Gyakran megesik, hogy valamely látványos, gyors, azonban harcművészeti ér-
tékkel nem rendelkező mozgás nagyon tetszik a bíróknak, és ezzel forma és küzdelmi ver-
senyeket lehet nyerni. Ezeket a mozgásokat azonnal beveszi mindenki a saját rendszerébe.
Ezeket a mozgásokat aztán még többen mutatják be, amiket még többen látnak, akik ugyan-
úgy beveszik. És így tovább. Egy jó példa erre, hogy mindenféle csavarok, és ruházatok hogy
elterjedtek a különböző sokstílusú versenyeken.
165
Néhány generációval később, a tanítványok többé nem veszik észre, hogy ezek a mozgá-
sok honnan jöttek, és gyakran azt hiszik, hogy ez mindig is bent volt a stílusban, és valódi
önvédelmi értékük van. Egy példa erre a Kaliforniai kézhátütés. Ez egy könnyű, gyors, mó-
dosított kézhátütés, mely mögött nincs testsúly, és egy nagyon jó pontszerző mozgás. Azért,
mert teljesen váratlan szögekből és távolságokból lehet indítani, nagyon nehéz védekezni el-
lene. Ez azonban nem egy erős ütés, és nem lehet vele kiütni egy ellenfelet.
A változások listája folyamatosan nő az évek során. Ha veszünk valakit, aki már több évet
lehúzott egy iskolában, az hamar észreveszi, hogy mennyi változás történt, már önmagában
az iskolában is. Sajnos, a legtöbb ember elhagyja az iskolát néhány éven belül, tehát nincs
senki, akitől meg lehetne kérdezni, hogy mi változott. Azok a személyek, akik több, mint
5 évig maradnak, gyakran az iskola működtetéséért felelősek, és elfogultak a változásokkal
szemben. Ez különösen akkor igaz, amikor olyan rendszerben történik a változtatás, amely
verseny orientált.
41.6. A küzdősport ütések gyengeségei

A sport mozgások két fő paraméterrel dolgoznak: felszerelés és sebesség. Míg a sebes-
ség az, ami a golyót veszélyessé teszi, lehetetlen olyan gyorsan mozgatni az öklödet. Ezért,
a sebesség nem olyan fontos, mint az impulzus átvitele. lendület = tömeg * sebesség (I=m*v).
Az igazság az, hogy egy olyan ütés, melybe nem adják bele a test súlyát, nem hatékony
máshol, mint a sport versenyen. A versenyen kívül, ezeknek a mozgásoknak kicsiny hasz-
na van. Igen, valóban van kapcsolat, de csak sebességgel. Nagyon kicsi, vagy semmi tömeg
sincs használva. Ezért a legtöbb sport ütés nem sokkal több, mint csapkodás.
A legtöbb sport ütés, miközben szélsebesek, főleg az izomerőn múlnak. A probléma az,
hogy a kar izületei a mozgásra vannak tervezve. Mialatt az izmok segítségével be lehet őket
fixálni egy adott pozícióba egy könnyű erővel szemben, minél nagyobb az erő, annál való-
színűbb, hogy meghajlanak, vagy akár megsérülnek. Ez generálja a lökés elnyelő erőt, mely
lecsökkenti az ütés erejét. Sorozatos ütéseknél, a legnagyobb erő, amit beleadhatsz, körülbe-
lül 70%-a annak az erőnek, amire képes vagy.
Ez történik, ha minden tökéletes, ha többet próbálsz, az kevesebb lesz. A legnagyobb bű-

nös erre a problémára a nagy távolságú, félköríves ütések, mely a legtöbb versenyző által
használt ütés.
Ez az oka annak, amiért nagyon kritikusnak kell lenned, ha egy mozgást tanítanak, külö-
nösen, ha ezt úgy adják elő, mint egy hatékony önvédelmi mozgást.
Azért, hogy gyorsan, hatékonyan, azaz sikeresen bele tudd adni a testsúlyodat, az ütésnek
és a testednek egy irányba kell mozognia. És minden mozgásnak egy időben kell történnie.
Ez speciális mozgást, pozíciót és időzítést igényel. Ha ezek az elvek nincsenek jól begyako-
rolva, az ütéseidnek nem lesz elég erejük ahhoz, hogy megállítsanak egy támadót.
166
Ezek a részek nem fontosak a sportban, ahol csak annyit kell tenned, hogy megérintsd az
ellenfeled. A tény az, hogy ha arra figyelsz, hogy a háromszöged mind a három eleme megle-
gyen, akkor az gyakran ütközik a pontokért való küzdelemmel. Vannak módszerek arra, hogy
gyorsan tudj mozogni, illetve arra, hogy egy olyan állapot jöjjön létre, amely segítségével
átviheted a teljes erőt. A legtöbb esetben, ezek nem szinonímái egymásnak.
A jó hír az, hogy vannak olyan stílusok, ahol az ütések ereje nem veszett el. A boksz is
fontos, itt meg lehet tanulni, hogyan tudsz erőből ütni, habár a sport háttérrel. Tudva, hogy
milyen változások történtek a bokszban, nagyban segíteni fog, hogy rájöjj arra, hogyan lehet
hatékonyan ütni. Fontos, hogy visszamenjünk a gyökerekhez, és megértsük, hogyan alakultak
át a harcművészetek. Amint tudod az eredetit, könnyen láthatod a stílusod változásait.
167
42. fejezet
Rövid mese aikidokák számára
Rövid mese aikidokák számára azaz ... O-Sensei felismeri az övéit ...
Fordította: Varga Beáta
Himbude Louis egy este békésen elaludt, mint egyébkor, de szokásától eltérôen egy na-
gyon élénk és hosszú álmot látott az Ame no Tori Fune Undoval kapcsolatban. Reggel nem
ébredt fel. Álmában érte a halál, csendben, fájdalommentesen. Igazán csak akkor értette ezt
meg, amikor egy nemes gyülekezet elôtt találta magát, pedig a napokban egy sem volt be-
tervezve. Csak ekkor fogta fel igazán, mert a gyülekezet az Aikido legillusztrisabb nemzeti
és nemzetközi alakjaiból állt, akik mind elôtte hunytak el, sôt nem egynek a temetésén még
beszédet is mondott.
Megértette hát, hogy ô nincs többé, s hirtelen az a kérdés merült fel benne, vajon az ô em-
lékére ki mondja el a búcsúbeszédet. Remélte, nem az elnök lesz, mert nem igazán kedvelte
sem ôt, sem a strómenjét. Talán a Mester, és azon vette észre magát, hogy elképzeli azok-
nak az arcát, akik soha nem tudnák elviselni, amint végighallgatják poszthumusz dicséretét
magától a Mestertôl. De, mire jó már mindez.
Inkább a jelenlévôk felé fordította figyelmét, akik közül sokkal személyesen is találkozott
életében. Voltak ott pionírok a kezdetekbôl, akik mindig is megtagadták a továbbfejlesztést,
és ragaszkodtak az eredeti formához. Személy szerint sajnálta ôket, jóllehet sokszor elkese-
redett az elhivatottságukon, hogy az eredeti és igazi Aikido képviselôinek tartották magukat.
Tiszteletreméltó koruk dacára, jó néhányszor kedvet érzett arra, hogy feltörölje velük a tata-
mit.
Számos Sempaija is ott volt, okkal. Felismerte köztük azt, aki párszor megszívatta, pedig
akkor még csak kezdô volt, vagy azt, aki rendszeresen betartott neki és általában rossz szel-
lemben dolgozott, felismert egy másikat is, aki leszavazta az 5. danjának odaítélését, amiben
pedig biztos volt, hiszen a Mester elhívta. S különben is, akkor már több mint 30 éve edzett?!
Ott volt az elsô oktatója is, akit faképnél hagyott, amikor úgy ítélte, hogy technikailag
túllépett rajta. Egyike azon pioníroknak, akik sohasem értették meg igazán, mi is az Aikido.
Voltak ott régi haverjai, akikkel jó pár olyan elbizakodott kezdôt megdolgoztak, akik nem
fogták fel ennek a harcmûvészetnek a lényegét. Egyébként sikerül-e nekik valaha? Néhányan
barátságosan odaintettek neki, mire ô visszakacsintott.
Voltak ott Mesterek a Hombuból, akikkel találkozott edzôtáborokon, vagy egyszerûen
csak filmen látta ôket. Egyszóval, egy szép és elôkelô gyülekezet, bár észrevette, hogy O-
Sensei, és még néhány nagy Mester nem volt jelen. De gondolatait félbeszakította egy hang,
akinek tulajdonosa szemmel láthatóan elnökölte a gyülekezetet, viszont számára teljesen is-
meretlen volt. Így szólt:
Halála hírére azért hívtam össze a jelenlevôket, akik közül sokat személyesen is ismer,
168
mert így volt elrendelve. Arra jutottunk, még némi tanácskozás után is teljes egyetértésben,
hogy az Ön érdemeit nem ismerték el kellôképpen odaát. Mivel itt semmi igazságtalanság
nem történhet, úgy illendô, hogy az öröklétben megkapja az Önt megilletô helyet. Elôljárói,
akiknek gondolom, nem kérdôjelezi meg a kiválóságát, egyhangúan odaítélték Önnek a 9.
dant, és a földön annyira vágyott Shihan rangot. Valaki mindjárt a gondjaiba veszi, hogy
megmutassa a helyét és a dolgát.
Ezzel mind felálltak és kedvesen megtapsolták. Ha nem lett volna már halott, örömében
sírva fakad. Végre ... elismerték. Mintha mind gratulálni készülnének : a régiek, a Sempaiok,
az oktatója, az Aikikai-beli mesterek, de egyszercsak, mint egy varázsütésre, mind eltûnnek,
és helyükön egy kicsi szárnyas lény jelenik meg, aki elôtte repdesve szólítja meg:
Mester, ha szíveskedne követni.
Mester! Ez a bájos kis lény Mesternek szólította. Milyen csodálatos egy hely is ez. Min-
denki az ôt megilletô helyre kerül, és együtt lélegzi be a harmóniát. Egy nagyon ízlésesen
berendezett és rendkívül tiszta öltözôbe értek. A zuhanyzó márványból volt, a falak tele-
aggatva ideogrammákkal és más japán festményekkel, egy alacsony asztalkán egyéb apró
figyelmességek között, az elôírásoknak megfelelôen elrendezve egy virágcsokor. Odébb egy
fehér padon edzôruhák gondosan elhelyezve: egy makulátlan fehérségû keikogi, egy fehér
hakama és egy pár rendkívül jó minôségû zori. A kis szárnyas lény, aki egy pillanatra sem
hagyta el, megszólította:
Mester, a tanítványai már várják a dojoban.
A hely varázsától elragadtatva, és új helyzetének tudatában, eddig fel sem figyelt a nyil-
vánvalóan a szomszéd helyiségben szorgalmasan gyakorló, de egyelôre láthatatlan aikidokák
kiaiára.
Amikor átöltözött, a szárnyas kis lény bevezette egy szépséges dojoba, ahol egy tucat
erôteljes aikidoka gyakorolt elszántan. Belépésekor megmerevedtek egy pillanatra, majd hát-
rálva a shimozához igyekeztek, ahol dicséretreméltó seizában foglaltak helyet.
Miután kérdô tekintetére kísérôje rábólintott, elôrement a tatamin, – életében elôször –
elrendezte zoriját, helyet foglalt a kamizánál a tanítványokkal szemben, és néhány percnyi
meditációba kezdett, pedig ezt mindig is feleslegesnek találta. Az az igazság, hogy azelôtt
kellemetlen és fájdalmas testtartás volt számára a seiza. De, ebben a pillanatban, ezen a he-
lyen, ezen a tatamin, furcsa módon a térdei egyáltalán nem fájtak. Mivel semmi különös nem
volt, amin elmeditálhatott volna, arra használta ezeket a perceket, hogy még jobban beleélje
magát új helyzetébe. Ô! Shihan! Egyhangú döntés alapján ! Bizonyára soha nem volt két-
séges a rátermettsége, egyedül kortársainak kicsinyessége és irigykedése a magyarázat arra,
hogy nem ismerték el még életében.
A meghajlás után arra sem volt ideje, hogy végiggondolja az edzés menetét, a kis szárnyas
lény máris megkérdezte:
Mester, min akar dolgozni? Nem is tudom - válaszolta - tachi waza vagy buki waza?
Válasszon egy technikát, Mester! Melyik a legkedvesebb Önnek ? Hát ..., mondjuk ..., esetleg
az irimi nage. Milyen támadással, Mester ? Nem is tudom, ahogy tetszik. Az, amelyiket Ön
óhajtja Mester. Jó, akkor talán ... shomen uchi.
Alighogy befejezte a mondatot, máris szó szerint rávetette magát az egyik tanítvány egy
félelmetes shomennel. Épphogy végre tudta hajtani az irimi naget, de olyan könnyedén tette,
hogy az uke szinte belepaszírozódott a tatamiba. Nem emlékezett rá, hogy valaha is végre-
hajtott volna ennyire tökéletes irimi naget, és olyannyira hatásosat, hogy azt hitte az uke fel
sem áll többet, bár az keservesen, de feltápászkodott. Milyen kár, hogy senki nem volt ott,
hogy megcsodálhassa. De, mi más várható el ezen a helyen egy Shihantól: a tökéletes moz-
dulat. Ám máris lódult felé a második támadó, szintén fenyegetôen, egy még erôteljesebb
169
shomennel. Az irimi nage végrehajtása közepette, ha egyáltalán lett volna ideje gondolkodni,
azt hitte, hogy itt a vég. Ám az uke elterült, mivel az általa kifejtett energiát megsokszoro-
zódva kapta vissza. Ha elôször fel is merült benne a szerencse gondolata, ez a második eset
meggyôzte, hogy a technikája Aiki, hogy ô maga Aiki.
Elkalandozó gondolatait ismét félbeszakította egy támadás, s ô ugyanazzal a könnyedség-
gel hárította. Utána érkezett a negyedik, ötödik, és a többi tanítvány, s kétség sem merülhetett
fel technikájának hatékonyságával kapcsolatban. Egészen addig ment ez így, amíg kedvet
nem érzett a változtatásra, egyszerûen csak úgy. Mivel nem tudta megszakítani a vissza-
visszatérô tanítványok támadásainak sorát, a szárnyas kis lényhez fordult:
Nem válthatnánk más technikára? Már nem kedveli ezt a technikát, Mester? Nem errôl
van szó, csak... Akkor folytassa a mozdulatot, Mester, amit választott.
S ô folytatta. Csodálkozott a tanítványok ellenálló képességén, fôleg támadásaik és esé-
seik hevességét látva, és szenvedett helyettük is. Ôk azonban felálltak, és újra támadtak. Az
irimi nage még mindig ugyanolyan tökéletes volt, hiszen már nem volt mit javítani rajta. Ez
így ment még egy darabig, amikor ismét kedve támadt a változtatásra. Megint csak a szárnyas
kis lényhez fordult :
Mondja, nem állíthatnánk meg ôket, hogy pihenjenek egy kicsit, és tudjunk váltani? Ezt
a mozdulatot választotta, Mester, akkor pedig folytatnia kell. De, még meddig ? Ez itt az
örökkévalóság. De, hisz’ ez maga a Pokol. Pontosan, ... Mester.
Hungarian Translation: Copyright ° c 1999, Beáta Varga.
170
43. fejezet
A szabadküzdelem és a kickbox csapda
Most egy fordítást közlök a Arthur Sennott:Free Sparring: Overcoming The Kickboxing
Trap című cikkéről
43.1. A kickboksz csapda - bevezető

Ha te kickbokszot gyakorolsz, akkor természetesen nincs semmi gond azzal, ha úgy küz-
desz, mint egy kickbokszos, ezt is várják tőled. De, ha kung-fu-t, vagy tradicionális karatét
gyakorolsz, és a küzdelmed úgy néz ki, mintha kickbokszot gyakorolnál, akkor ez gond. Saj-
nos a legtöbb kungfus és karatés teljesen úgy mozog szabadküzdelem során, mintha kickbok-
szolna. Ezt hívjuk a kickboksz csapdának. A következő cikkben elmagyarázom, hogy lehet
elkerülni, illetve kimászni ebből a csapdából, ha már belekerültél.
Megengedni az ego-nak, hogy azt érezze : "Nekem nyernem kell", azokhoz a jelenségek-
hez vezet, melyek elvezetnek a kickboksz csapdához. A tünet, amit kickboksz csapdának
nevezek, gyakorlatilag az ego eredménye. Az emberek beleesnek ebbe csapdába, mert nem
látják, vagy nem értik, hogy a szabad küzdelem egy tanulási és gyakorlási folyamat, nem pe-
dig verseny. Amikor úgy tekintenek erre, mint egy versenyre, az ego győz, és a nyerés kezdi
őket foglalkoztatni, úgy érzik, hogy le kell győzni a másikat, aki így az ellenfelükké válik.
Amikor azt érezzük, hogy valakit le kell verni, különböző pszichológiai jelenségek hatnak
ránk. Ez több apró csapdához vezet, melyek jelentős szerepet játszanak több más dologgal
együtt a kickboksz csapda létrejöttében. Most következik ezen csapdák listája, és ami még
fontosabb, a megoldásuk.
43.2. 1. csapda: Megpróbálni nem veszíteni

A probléma
Ha arra vágyunk, hogy ne veszítsünk, akkor a támadásaink ritkábbak, és elővigyázatosab-
bak lesznek, mondhatnánk azt is, hogy hezitálunk. Ez meggyőződés nélküli támadásokhoz
vezet, gyakorlatilag csak próbálkozunk. Miközben ez a módszer olyan, mint amit a legtöbb
sport események látunk, mint például ökölvívó mérkőzésen, homlokegyenest ellentétes az-
zal, ami egy valós életbeli szituációban történik. Fontos megérteni, hogy a valós életben, ha
valaki megtámad, azért teszi, mert bántani akar. Nem érdekelt pontok szerzésében. Nem ér-
dekeli, hogy ne veszítsen. Nem érdekli, hogy kitartson a szabályok adta teljes időtartamig.
Téged támadnak. Megpróbálnak bántani. Erőteljesen, elszántan fognak támadni, miközben
171
nem fogják odaadni magukat. Ha a szabadküzdelmet úgy tekintjük, mint egy hatékony mód-
szert arra, hogy verekedni tanuljunk, akkor ennek ezt kell tükröznie.
Ha habozunk a támadások közben, akkor ez csökkenti a partner lehetőségeit arra, hogy

kontrázzon. Ez megegyezik azzal a kívánságunkkal, hogy ne veszítsünk, azonban nem hasz-
nos egy fejlesztő gyakorlatban, sem a partnerünk, sem a mi számunkra. Ha megállunk táma-
dás közben, akkor megakadályozzuk a partnerünknek, hogy valóban meg tudja védeni magát.
Ha a védekezés szüksége vagy lehetősége nélkül szabadküzdünk, az a legjobb esetben is csak
egy egyoldalú gyakorlat.
Ha egy habozó támadóvá válunk, akkor ezáltal pszichológiailag manipuláljuk a partne-

rünket, aki kétfajta lehetőség közül választ majd. Az egyik, hogy lemásolja a mi hozzáállá-
sunkat, és ezáltal a gyakorlat teljesen használhatatlan lesz. A másik, hogy túl agresszív lesz,
abban a reményben, hogy így talán történni fog valami. Egy túlzottan agresszív támadó lét-
rehozásának ugyan több értelme van, mint egy passzív gyakorlónak, de nem sokkal.
Egy túlzottan agresszív támadó megváltoztatja a módszerét, és megfosztja a lehetőségtől

partnerét, hogy azt gyakorolja, amire szüksége van. Ezáltal ugyancsak egy egyoldalú gyakor-
lat fog létrejönni. Továbbá, egy agresszív és gondatlan támadást kapunk, amely egy sokkal
alacsonyabb szinten van, mint amire a partnered valóban képes lenne, ami által lecsökken a
gyakorlat értéke.
A megoldás
Tehát, hogyan oldjuk meg ezt a helyzetet ? Úgy tehetjük, hogy legyőzzük az egonkat. Fel-
oldjuk a csapdát, azáltal, hogy a partnerünket megfelelő módon támadjuk, ami ellen védekez-
het. Nem kell aggódni, ha sikerül neki. Egy olyan atmoszférát kell létrehozni, ahol magától
érthetődő, hogy az emberek felajánlanak ilyen dolgokat. A partner elkezd együttműködni. Ha
versengés mentes leszel, akkor nem lesz mi ellen versengenie, ekkor kezdődik a gyakorlás.
Továbbá, azáltal, hogy megadjuk a lehetőséget a partnernek, olyan támadással, ami ellen
védekezni tud, megadja a lehetőséget arra, hogy kifejlessze az ellentámadás képességét, és a
képességet arra, hogy kedvezőtlen helyzetből is tudjon dolgozni. Így már van egy gyakorla-
tunk, ami nem csak a két oldalnak hasznos, hanem sokkal mélyebb szinten is.
43.3. 2. csapda: Gyorsabban próbálunk mozogni, mint a tá-

madó
A probléma
Azért, hogy pontot szerezzünk, vagy hogy jól nézzen ki, gyakran megpróbálunk gyorsab-
ban mozogni, mint a támadó. Első ránézésre ez előnyös és kívánatos, de igazság szerint ez
nem igaz.
Ha nem vizsgáljuk meg az elképzelést közelebbről, becsaphat minket az a gondolat, el-

képzelés, hogy az ellenfél leverése ideális. Azonban, ha közelebbről is megvizsgáljuk az öt-
172
letet, különösen a szabadküzdelem szempontjából, látni fogjuk, hogy ez nem igaz.
Ezt a csapdát két oldalról is tapasztalhatjuk, melyek vagy külön-külön, vagy együtt jelen-
nek meg.
A, Ha a támadó a teljes sebességnél lassabban mozog a szabadküzdelem alatt, vagy egy

lassabb ellenfél, akivel szembekerültünk az utcán, akkor a technika létrehozása a gyorsaság
segítségével egy hamis siker érzést hoz létre. Ha a valós életbeli ellenfél teljes sebességgel
mozgott volna, akkor nem működött volna a technika. Talán többen úgy érvelnének, hogy
csak annyi a dolgod, hogy te is felgyorsíts, ez azonban nem igaz, mivel te már teljes sebes-
séggel mozogsz, már nem tudsz gyorsabb lenni.
Amikor szabadküzdelmet gyakorolsz, nem szabad gyorsabban mozogni, mint a jelenlegi

kapcsolat tempója, ha mégis így teszel, az a képességek rossz felbecsléséhez, hamis sikerér-
zéshez vezet. Ha egy hamis sikerérzést kapsz : a gyakorlás során hibás visszajelzést kaptál,
ami nem jó. Továbbá, a hamis siker érzete aláaknázza az önértékelést, az önbizalmat, és a
tiszteletet, amiket a harcművészeteknek építeni kellene, nem lerombolni.
B, Ha egyre közelebb vagyunk az általunk elérhető legnagyobb sebességhez, lecsökken

azon képességünk, hogy új dolgokat lássunk, és hogy kikerüljük azokat. A mozgási sebessé-
günk arányos a megfigyelésünk sebességével. Ha lassabban mozgunk, akkor a többi dolog is
lassabban fog mozogni. Ha gyorsabban, akkor a többi dolog is gyorsabban fog mozogni.
Ha lassabban tudunk mozogni, mint a partnerünk, akkor több nyitást és lehetőséget fo-
gunk látni. Nagyobb lehetőségünk lesz arra, hogy felfedezzünk, és kipróbáljunk új dolgokat.
A kísérletezés lehetősége egyike azoknak a dolgoknak, mely lehetővé teszi a jó kung-fu gya-
korlóknak, hogy alkalmazzák a formagyakorlataikban használt mozdulataikat a szabadküz-
delemben, mintsem, hogy a kickboksz csapdába essenek.
Továbbá, hogy túl gyorsan gyakorlunk, akkor ez visszavet minket oda, amit már tudunk.
Ez meggátol abban, hogy felfedezzünk új dolgokat, amiket még nem ismerünk, például ho-
gyan használjunk megfelelő kung-fu technikákat. Továbbá, annak a lecsökkenése, hogy képe-
sek legyünk új lehetőségeket látni, mentálisan létrehozza azt az elképzelést, hogy nincs hely,
ahová ezeket a technikákat be tudjuk illeszteni. Létrehoztunk egy önbeteljesítő próféciát, ami
visszavet a kickboksz csapdához.
C, Ha megpróbálunk a küzdelem során túl gyorsan mozogni, ez lecsökkenti a testünk fe-

letti mentális és fizikai uralmat, és arra kényszerít, hogy túl sok figyelmet fordítsunk a test
irányítására. Ha a figyelem elterelődik, akkor ez elveszi azt a képességünket, hogy emlékez-
zünk arra a szerepre, melyet a gyakorlásnál választottunk, vagy ránk osztottak. Ha elfelejtjük
ezt, akkor nem partnerként, hanem ellenfélként fogunk viselkedni. Ez több olyan problémá-
hoz vezet, amely eredménye a "megpróbálsz nem veszíteni csapda"
A megoldás
Két egyszerű módon lehet ezt a problémát megoldani. Az első, hogy megkérjük a part-
nerünket, mozogjon olyan lassan, amire szükségünk van ahhoz, hogy minden lehetőségre
173
figyelni tudjunk. A másik, hogy mindig ugyanolyan gyorsan, vagy lassabban mozogjunk,
mint a partner, függetlenül attól, hogy mit csinál.
43.4. 3. csapda : A céltalan gyakorlás

A probléma
A harmadik fő ok, ami miatt a szabadküzdelmünk úgy néz ki, mint egy gyenge kickboksz
mérkőzés, a nem meghatározott célok. Emlékezz, hogy egy valós szituációban, a támadónak
van egy célja, különben nem támadna meg. A célja lehet az, hogy bántson, megöljön, mege-
rőszakoljon, elraboljon, feltartóztasson, vagy bármi más. Ha célok nélkül küzdesz, akkor újra
megakadályozzuk a partnerünket, hogy védekezhessen valami ellen.
Néhányan azt mondják, hogy a küzdelem célja a győzelem. A győzelem lehet egy ver-
seny célja, de egy megfelelő küzdelemnek nem. Mégha a győzelem egy legitim célja is lenne
a győzelemnek, túlzó lenne azt állítani, hogy ez lehet az egyetlen cél. A nyerés, és a pont-
szerzés nem határozza meg az elérhető célokat egy harci felkészítésben. Ami pontot ér, vagy
eldönti a meccset egy birkózó mérkőzésen, gyakran vesztéshez vezet egy judo meccsen, lát-
hatod, hogy a nyerés és a pontok szerzése mennyire helyzettől függő.
Amikor egy képességfejlesztő szabadküzdelmet gyakorolsz, akkor fontos, hogy jól meg-
határozott, konkrét céljaid legyenek, melyeket látni, érezni lehet, és meg lehet beszélni; tehát
specifikusak. Csak így lehet eredményeket elérni, hogy megfelelően hasznos legyen a part-
nerünk számára is.
A megoldás
Ahhoz, hogy megoldjuk ezt a csapdát, abba kell hagyni a cél nélküli gyakorlás. Hozz lét-
re céllal rendelkező gyakorlatokat, és gyakorold azokat. Hasznos néha, ha van egy bíró, aki
titokban célokat ad a gyakorlóknak, ami megakadályozza, hogy az 1. csapdába essünk. Ha
úgy nézzük, hogy ez egy zászlószerzéses játék, mindig sokkal érdekesebb, ha a zászló el van
rejtve.
Bemutatok néhány példát, de meg kell érteni, hogy ez egy limitált lista. Ezek a célok az
egyik gyakorló számára vannak kitalálva, gyakran jobban működik, ha a másik gyakorlónak
vagy egy azonos, vagy valamilyen más, de ehhez kapcsolódó célja van.
– Megpróbálni egy fejkulcsot létrehozni

– Megpróbálni a földre vinni a másikat
– Megakadályozni, hogy földre vigyenek
– Megakadályozni, hogy a támadó hozzánkérjen, anélkül, hogy elfutnánk
– Összefogni, vagy mozgásképtelenné tenni a támadó kezeit
– Védekezni, anélkül, hogy elmozdulnánk
– Egy adott vonalon elhúzni vagy tolni az ellenfelet
174
– Az ellenfél megpróbál ütni, de nekünk nem szabad visszaütni

– Az ellenfél megpróbál lebirkózni, de mi nem használhatunk birkózó technikákat
– Megpróbálni az ellenfelet lefegyverezni
43.5. Konklúzió
Az alábbi célokat kell fejben tartani:
– Inkább tekintsük egymást partnerek, mint ellenfélnek
– Beszéljük meg, mire van szükségünk
– Mozogjunk olyan lassan, ahogy csak tudunk
– Tervezz meg, és gyakorolj célokat a küzdelem során
175
44. fejezet
Egyéb hasznos képek
44.1. Az öv megkötése
Az ábrán piros nyíllal jelöltem a húzás irányát, míg lila vonallal az öv helyzetét, ahol ez
nem volt egyértelmű. Az öv megkötése a következő lépésekből áll: először középen megfog-
juk az övünket, és hozzárakjuk a hasunkhoz. Két oldalt meghúzzuk (3. kép), majd elvisszük
a hátunk mögé. A hátunknál az öv keresztezni fogja önmagát (8.kép), ezt meghúzzuk, hogy
feszes legyen. Ezután magunk előtt vezetjük el az övet, a bal kezünkkel megfogjuk a köl-
dökünknél, míg jobb kezünkben lévő övvéget átrakjuk a bal kezünkben lévő övvég felett
(14.kép) Figyeljük meg, hogy a 15-ös képen az egyik ujammal rögzítem. Ezután áthúzzuk,
és a job kézzel az öv alatt, a ruhához benyúlunk. (18-as kép) Itt fogjuk áthúzni az öv egyik
szárát. Áttoljuk az öv szárát a bal kezünkkel, majd meghúzzuk felfelé. (21. kép) Ezután az így
kihúzott övszárat hagyjuk leesni, majd a másik övszárat is átrajuk felette, és az így keletkező
lyukon át áthúzzuk. Ez persze így elég érthetetlen, de a mellékelt videón meg lehet nézni,
mozgás közben, ott talán jobban látható lesz a mozgás.
44.2. Hakama szabásminta

A hakama szabásmintához még csatolnám az alábbi képeket, melyeken talán jobban lát-
ható lesz a hakama eleje, és hátulja. Figyelem: ez egy kendós hakama, és náluk vastagabbak
a hakama megkötő madzagai, mert nem használnak övet. A kallantyú meg azért van, hogy
fel lehessen akasztani a hakamát. Aikidós körökben nem szokás kallantyút varrni a hakamára.
A hakama hátsó része belülről :

A hakama hátsó része kívülről :
A hakama első része (1):
A hakama első része (2):
44.3. Hakama megkötése

A hakamát többféleképpen is meg lehet kötni. A fenti ábrán található megkötési módban
az a jó, hogy a hakama háta nem lóg le a földre, amíg az elejét megkötjük. Az 1. lépésben
a hakama hátuljának madzagát összekötjük a mellkhasunkkon, hogy ne lógjon le a földre. A
2. lépésben a hakama elejét beletűrjük az övünkben, és áthúzzuk a kötőt az öv alatt. Utána
176
177
hátra, ott megkeresztezzük, és elöl visszahúzzuk. Ezután elöl összekötjük, a kilógó madza-
gokat pedig én be szoktam tűrni az öv két csíkja közé. A hátsó rész madzagját ugyanúgy
áthúzom, mint a képen, és a lelógó övmaradékot is betűröm. Van, akik csinos kis virágot
szoktak hajtogatni a hakama elöl megmaradt madzagjából, mint ahogy az ábrán is láthatjuk.
178
Számolás 1-től 100-ig

1ich 2ni 3san 4shi 5go 6rok 7shich 8hach 9kju 10ju 11juich 12juni 13jusan 14jujon 15ju-
go 16jurok 17jushich 18juhach 19jukju 20niju 21nijuich 32sanjuni 43jonjusan 54gojoyon
65rokjugo 76shichjurok 87hachjushich 98kjujuhach 100hun
179
45. fejezet
Szótár
A szótár eredetileg az Aikido Primer szótárának (nem teljes) fordításából, Kósa Tibor -
Gáspár László: Aikido - Út a test és a lélek harmóniájához és Ueshiba Kisshomaru : The Spi-
rit of Aikido című könyvek szótárai alapján készült. Ezt a verziót Varga Szabolcs kijavítgatta,
illetve egységes formára hozta. Az így létrejött szótárat a saját gondolataimmal egészítettem
ki.
Az alábbiakban mind a nemzetközileg elterjedt Hepburn-átírás némiképpen módosított

változatával, mind magyaros átírással megadjuk a japán szavakat, kivéve, ahol a kettô egybe-
esik. A Hepburn-átírás eredetileg felülvonást használ a hosszú magánhangzók jelölésére. Az
alábbi szövegben – a számítógép korlátai miatt – e célra magánhangzó-kettôzést használtunk,
emiatt elôfordulhat, hogy néhány angolos írásmóddal megszokott szó – mint maga az aikidó
– kissé furcsa alakot ölt. A hagyományos Hepburn-átírás ezenkívül a p, b és m hangok elôtti
"n"-szótagot "m"-nek írja át – ezt mi itt nem követtük, ejtésnél úgyis "m"-nek fog hangza-
ni. A magyaros átírással írt szavakat viszonylag bátran ki lehet ejteni magyarul, a következô
néhány apróságra vigyázva:
– a – a magyar "a" és "á" közötti rövid magánhangzó.
– u – a magyar "u" és "ü" közötti rövid magánhangzó.
– fu – az "f" nem fog-ajakhang, mint a magyarban, hanem csak ajakhang. Tehát egy ke-
mény "hu"-ra, vagy egy nehéz teher lerakása utáni "fúú"-ra hasonlít.
– wa – hasonlóan, nem fog-ajakhang. Kicsit "ua"-szerű, de nem kerekített ajakkal.
– ni – nagyon lágy n, majdnem "nyi".
– ra, ru, stb. – nem pereg az "r". Majdnem "da", "di", stb-nek hangzik.
180
Aikidó szótár
A
Agatsu - agacu "Ön győzelem." Az Alapító szerint a helyes (igazi) győzelem (masakatsu)
a magunk fölött kivívott győzelem (agatsu). Az Alapító egyik mondása: Masakatsu
agatsu - "Önmagunk legyôzése az igazi gyôzelem."
ai A kínai írásjegytôl függôen kétféle jelentése van: 1. együtt(esség); egymás; 2. szerelem,
szeretet. Az aikidoban a harmónia, és egyesülés értelemben használjuk.
Ai-hanmi Kölcsönös álló helyzet, ahol az ukénak és a nagenak ugyanaz a lába van elöl.
Ai-nuke "Kölcsönös megszökés"; olyan összecsapás kimenetele, ahol mindkét fél elkerü-
li a sérülést. Ez megfelel az aikidó egyik alapelvének, mivel a konfliktus megoldódik
bármelyik fél sérülése nélkül.
Ai-uchi – ai ucsi "Kölcsönös támadás" (együttes találat vívásban). A japán kardvívásban a
védekezésnél sokkal nagyobb fontosságúnak tekintik a támadást. A gyakorlókat arra ne-
velik, hogy ha összecsapnak valakivel, legalább egy ai ucsi-t elérjenek. (Ami a modern
kendóban érvénytelen találatnak is számít, tehát baja nem lehet belôle az embernek.)
Régen persze ez leginkább azt jelentette, hogy mindkét ellenfél súlyosan sérült: de úgy
gondolták, hogy ha azt az egyetlen célt tartják szem elôtt, hogy az ellenfelet legyôzzék
még az életük árán is, akkor ez elôsegíti a gyôzelmet. Ez a céltudatosság figyelhetô meg
az ikkjó aikidó-technikában, ahol belépnek a támadó körzetébe, hogy megvalósítsák a
technikát.
aiki Egyesülő ki, azaz az aikidókák megpróbálják összhangba hozni a ki-jüket a partnerükkel
és a környezettel.
aikidó Az aiki művészete, egy japán harcművészet neve
aikidooka – aikidóka Aikidós, aikidó-gyakorló, aikidó-tanuló.
Aikijutsu – Aikidzsucu A ki-n alapuló ôsi harcművészet (->Daitó-iskola).
Aikikai Aiki szövetség
aite Ellenfél, partner, "a másik", társ, stb..
ashi – asi Szó szerint "láb"; a különbözô budó-irányzatokban általában lépést, mozgást (a
láb mozgását) jelenti.
ashi sabaki – asi szabaki Lábmunka. Az aikidóban megfelelô lábmunka teszi könyeddé a
mozgást, és biztosítja a stabil egyensúlyt.
atemi Életpontok ütése (ilyen például az állcsúcs), aikidóban főleg a támadó megzavarására
használják
ayumi – ajumi Lépés, járás, járásmód.
181
AIKIDÓ SZÓTÁR
B
bokken – bóken Fából készült kard utánzat, aikidóban páros gyakorlatokhoz használják.
Sok technikát a tradícionális japán kardvívásból vezetett le az Alapító, ezért a fegyveres
és pusztakezes technikák között fennálló rokonság segíti kikristályosítani a finom moz-
dulatokat. Igen magas szinten művelve az aikidót, teljesen mindegy, hogy fegyverrel,
vagy pusztakézzel hajtják végre a technikát.
bokutoo - bokutó Lásd bokken. Mind a bokutó, mind a bokken szavak azt jelentik, hogy
"fakard", csak más írásjegy szolgál a "kard" leírására.
bu Harci szellem
budoo – budó "A harc útja"; harcművészet; küzdôsport és a hozzá társuló szellemiség gya-
korlása a test és lélek fejlesztése céljából.
budooka – budóka Budót gyakorló, tanuló egyén.
bugei Harci művészet; a hadviselés művészete.
C
chokusen – csokuszen Egyenes (vonalú). Pl: chokusen no irimi = egyenes (közvetlen) be-
lépés.
chuudan – csúdan Középsô rész. A test középsô része. Csúdan no kamae = középsô tartás.
chuushin – csúsin Középpont. Aikidóban fôleg a mozgás vagy egyensúly középpontja.
D
Daitoo ryuu – Daitó rjú Az aikijutsu hagyományos iskolája, módszertana.
dan Feketeöves (mester-) fokozat. Az IAF aikidóban a legmagasabb fokozat, amit el lehet
érni, 9 dan. Van néhány aikidóka, akinek 10 danja van. Ezeket még az Alapító adomá-
nyozta, ezért nem lehet visszavonni (->kyuu).
doo – dó Valamilyen szellemi út. Az "út" szóra többféle kínai írásjegy is van, de csak ezt – a
kínai "tao" írásjegyet – használják átvitt értelemben is (különféle, fejlôdéssel/életúttal/stb.
kapcsolatos értelemben). Budó-iskolákban elsôsorban a ->budó szó helyett, annak rövi-
dítéseként használják.
doojoo - dódzsó Lévén a két írásjegy az "út" (dó) és a "hely" (dzsó), különféle nemesebbnél
nemesebb magyarázatokat lehet olvasni ("az út keresésének helye" és hasonló ökörsé-
gek) ; a valóságban az "undódzsó" (tornaterem) szó rövidítése.
doojoo-choo - dódzsó-csó Dódzsó-vezetô. A Hombu-dódzsóban jelenleg Ueshiba Moriteru
(az Alapító unokája) a dódzsó-csó.
doomo arigatoo gozaimashita - dómo arigató gozaimasita "Köszönöm szépen" japánul. Min-
den edzés végén illik meghajolni és megköszöni az edzést az edzônek és azoknak akik-
kel edztünk.
dori (tori) Fogás, valaminek a megfogása
182
AIKIDÓ SZÓTÁR
doshu - dosu A legmagasabb hivatalos rang az IAF aikidóban, jelenleg Ueshiba Moriteru (az
Alapító unokája) viseli (harmadikként) ezt a címet. A második Doshu Ueshiba Kissho-
maru Sensei (1921-1999), Moriteru apja, az Alapító fia volt. (Szó szerint "üres kéz",
átvitt értelemben "rang/hely nélküli".)
F
Fudoo myoo-oo – Fudó mjó-ó Acala, az öt buddhista védôistenség egyike, aki az egyik ke-
zében kardot (megsemmisíteni a buddhizmus ellenségeit), a másikban kötelet (megmen-
teni az érzô lényeket a káprázat szakadékából, vagy más buddhista pokol-állapotokból)
hordoz. A bölcsesség (kard) és könyörület (kötél) kétszeres buddhista eszményképét
testesíti meg.
fudoo no shisei – fudó no siszei Mozdulatlan testhelyzet (nem merev, de nem billenthetô ki
a gyakorlója).
fudoo shin – fudó sin "Mozdulatlan elme." A szellemi nyugalom vagy rendíthetetlenség ál-
lapota. Az elme ebben az állapotban nyugodt és megzavarhatatlan (képletesen "moz-
dulatlan"). A fudó sin fejlesztéséhez olyan elmét kell fejleszteni, amely a körülmények
változásaihoz alkalmazkodik az etikai alapelvek kompromisszuma nélkül.
fukushidooin – fukusidóin "Segéd-vezetô, segéd-irányító", tkp. segédedzô.
funakogi Evezés (gyakorlat).
furi kaburi Kardemelô mozdulat. Megtalálható az ikkjó, irimi nage és siho nage technikák-
ban.
G
gaeshi – gaesi Megfordítás, megcsavarás (a "kaeszu" igébôl zöngésült alak).
gedan Alsó rész. A test alsó (övtôl lefelé esô) része. Gedan no kamae = alsó tartás.
genki Életerô, egészség, energia.
gi Ruha. Budó-iskolákban a dógi ill. keikogi (edzôruha) szó rövidítése. A dzsúdó és a karate-
gi is elfogadott a legtöbb dódzsóban, csak fehér pamut legyen (fekete szatén gi hímzett
sárkánnyal nem ajánlott).
gokyoo – gokjó Ötödik tanítás.
gyaku – gjaku Ellentétes, ellenkezô (oldal).
gyaku hanmi – gjaku hanmi Ellentétes álló helyzet; az ukénak és a nagénak az ellentétes
lába van elôl.
Geri Rugás
Go Kemény
183
AIKIDÓ SZÓTÁR
H
hajime – hadzsime "Kezdés"
hakama Szoknyaszerű, bô nadrág, hagyományos nemesi férfiviselet. A budó-iskolák közül
a kendósok/iai-dósok (kardvívók) és a kjúdósok (íjászok) hordanak fokozattól függetle-
nül hakamát, az aikidósoknál viszont általában csak a mesterek (fekete övesek). Néhány
aikidó-dódzsóban hakamát hordanak a nôk is (fokozattól függetlenül), és van, ahol min-
denki.
hanmi – hanmi Állás, testtartás, pozíció.
hanmi handachi – hanmi handacsi (han+tacsi, "fél"+"állás") A nage ül, az uke áll. Se-
gíti a jóval magasabb/alacsonyabb ellenféllel való harc gyakorlását, illetve a támadás
irányából való kitérést.
happoo – happó "8 irány"; átvitt értelemben "minden irány". Happó-undó (szó szerint "8
irányú mozgás") vagy happó-giri ("vágás 8 irányba" (karddal)).
hara Has. A hagyományos gondolkodás szerint a lélek, a ki forrása, néhány centiméterrel a
köldök alatt, bent a hasban. Momentán nagyjából az emberi test tömegközéppontja.
hassoo no kamae – hasszó no kamae Kardvívó alapállás : hasonlít a dzsódan no kamaéhoz
(felsô tartás, fej felett), de a kard nem egyenesen, hanem kb. 45 fokban áll hátrafelé (és
felfelé is kb. 45 fokban.) Semmi köze a 8-as számjegyhez (hacsi, ez a közbevetés az
Aikido Primer kritikája, amely a hasszó no kamae-t "8-as számjegy" állás-nak fordítja) ;
hasszó no kamae annyit jelent, hogy "kezdô-/indítóállás", ebbôl az állásból tudniillik a
kard felemelése, egyéb mozgatása nélkül azonnal lehet vágni. A mai kendósok közül
talán ha minden huszadik-ötvenedik vív hasszó no kamaében (fordított lábtartással jár
ugyanis, és ha nem elég gyors az ember, akkor jól támadható); meglepô módon sok
lány.
heiki Nyugalom.
henka waza – henka vaza Variált technika. Elkezdünk egy technikát, és végrehajtása köz-
ben átváltunk egy másikra. Pl. elkezdjük az ikkjót, de átváltunk irimi nagéra.
hidari Bal.
homa Tűzszolgálat, buddhista szertartás.
Hombu Doojoo – Hombu-dódzsó A japán Aikikai központi épülete, edzôterme.
I
iaitó Iaidóban használt gyakorlókard
iki Szellem, morál, lelkesedés.
ikkyoo – ikkjó Elsô tanítás, az elsô számú leszorításos technika.
irimi "Belépô/behatoló test:" Belépés, mozgás a partner teste felé. Az elképzelés az irimi-nél
az, hogy úgy helyezkedjünk a támadóhoz képest, hogy képtelen legyen hatásosan foly-
tatni a támadást oly módon, hogy állandóan kontrolálhassuk az egyensúlyát (->sikaku).
irimi nage Belépô dobás, az aikidó dobástechnikák egyik alappillére.
irimi-issoku – irimi-isszoku Belépés egy lépéssel.
184
AIKIDÓ SZÓTÁR
J
jinja – dzsindzsa Sintó szentély (templom). Építészeti stílusát tekintve nagyon hasonló tud
lenni a buddhista templomokhoz ; a biztos megkülönböztetési pont, hogy a sintó szenté-
lyek elôtt ott a torii, egy, a nagy görög pi-hez (fordított U-hoz) hasonló kapu. Japánban
Iwamában, Ibaraki prefektúrában van Aiki-szentély.
jiyuu waza – dzsijú vaza Szabad stílusú gyakorlás rendszerint több ukéval, akik akárho-
gyan támadhatnak.
joo – dzsó Rövid fabot, kb. 130 cm hosszú. A dzsó eredetileg sétapálca volt, ezidáig tisztá-
zatlan, hogy hogyan került bele az aikidóba. Sok dzsó-mozdulat a hagyományos japán
lándzsavívásból, mások a dzsó-dzsucuból jöttek, de sok az Alapító újítása. A dzsót rend-
szerint a haladó gyakorlásban használják.
joodan – dzsódan Felsô rész; a test felsô (melltôl felfelé lévô) része.
Ju lágy, a lágy stílusokra jellemző, hogy kihasználják a támadó mozgását, lendületét
juu-jutsu – dzsú-dzsucu (ma sokan dzsiu-dzsicunak is mondják – sajnos) A dzsúdó ôse,
övédelmi harc, harcművészet.
juudo – dzsúdó "Lágy út", Kano Jigoro által versenysporttá fejlesztett harcművészet.
juukendoo – dzsúkendó Szó szerint "bajonett-út", azaz bajonettharc-gyakorlás. Japánban
minden, kellô lelkiismeretességgel végzett tevékenység/gyakorlás "dó", még a bordély-
házba járás is (sikidó, az Edo-korból származó kifejezés).
K
Kata formagyakorlat, illetve váll
Katate A kar vége: a csukló, más néven tekubi
Ki Energia
Kokyu Légzés, levegő
Kuzushi Kibillentés, a támadó kibillentéséhez használt elv, megoldás
kachihayabi – kacsihajabi "Gyôzelem a napfény sebességével." Az Alapító szerint amikor
valaki megvalósította a totális önuralmat (->agatsu) és a tökéletes összhangot az univer-
zumot uraló alaptörvényekkel (különösen az etikai elvekkel), akkor rendelkezésére fog
állni az univerzum teljes ereje, nem lesz tovább igazi különbség közte és az univerzum
között. A szellemi fejlôdés ezen szintjén a gyôzelem azonnali. Ha a támadónak szán-
dékában áll elkövetni egy erôszakos cselekedetet, megtöri a harmóniát az univerzum
alapelveivel, de senki sem versenyezhet sikeresen az ilyen elvekkel. Az emberi életben
az univerzum alapelveinek kifejezôdése a szeretet (ai), és az Alapító szerint a szeretet-
nek nincsenek ellenségei. Ha nincsenek ellenségek, nem kell harcolni, és így mindig
gyôztesként kerül ki. (->masakatsu)
kaeshi waza – kaesi vaza A technika megfordítása (ukéból nage lesz a technika végrehajtá-
sa közben, és fordítva). Ez rendszerint egy haladó formája a gyakorlásnak.
kaiso – kaiszo Alapító, azaz Ueshiba Morihei.
Kakare! "Vedd fel a harcot vele!" "Támadd meg!"
185
AIKIDÓ SZÓTÁR
kamae Testhelyzet, testtartás (fegyverrel vagy anélkül, bár a fegyver nélkülit általában "tacsi"-
nak hívják a különféle irányzatokban – például karatéban kiba dacsi (lovaglóállás), zen-
kucu dacsi, stb.). Jóllehet általában a fizikai helyzetre utal, de az aikidóban jelentôs pár-
huzam van a fizikai és lélektani tartás között. A következetes, határozott állás általában
határozott lelki tartást is eredményez. Az aikidóban fontos a határozott lelki hozzáállást
fenntartani.
kami Istenség, istenszellem. A sintó sokinstenhitű természetvallás (emlegetik néha a kilenc-
milliárd isten vallásaként), a sintó tanítása szerint szelleme, kamija lehet minden fonto-
sabb természeti tárgynak (hegynek, folyónak, stb.) és jelenségnek (villámlás, esô, nap,
stb.), sôt, emberbôl is lehet kami. (Más írásjegyekkel írva a "kami" további jelentései :
"haj"; "papír"; "felsô".)
kamiza Egy kis oltár, az aikidóban általában a dódzsó fôhelyén van, gyakran ad helyet az
Alapító képének, vagy rövid írásoknak. Általában a kamiza irányába hajlunk meg ami-
kor bejövünk, vagy elhagyjuk a dódzsót, illetve a szônyeget.
kan Érzés.
kansetsu waza – kanszecu vaza Csuklótechnikák.
kata Formagyakorlat.
katame waza – katame vaza "Leszorító" technikák.
katana Kard. Katana néven általában a külföldön szamurájkardként ismert, a valóságban
a szamurájok által hordott két kard közül a hosszabbat (daitó) szokták emlegetni, de
zsebkéstôl a leghosszabb tacsi-ig mindenféle kardot lehet katanának hívni. (A zsebkés
például kogatana, "kis kard".)
katate dori Egy kéz fogása; egykezes fogás.
katsu jin ken – kacu dzsin ken "A kard, ami életet véd." Ahogy a buddhizmus (fôleg a zen-
buddhizmus) és a taoizmus egyre inkább befolyásolta a japán kardforgatás művészetét, a
gyakorlói annál inkább érdekeltek lettek az etikai alapelvek tudományukba építésében.
A kardforgatás művészetének tökéletes mestere az ilyen gyakorlók szerint nem csak
gyilkolásra kell hogy tudja használni a kardot, hanem az élet védelmezésére is. A katsu
jin ken megalapoz néhány határozott alkalmazást a technikák fejlesztésében, amelyek
inkább a kard nem vágó részeit használják az ellenfél megütésére vagy kontrolálására,
mint hogy megöljék. Ezen technikák hatása néhány helyen megfigyelhetô az aikidóban
is. Más technikákat úgy fejlesztettek ki, hogy fegyvertelen személy is lefegyverezheti a
támadót. Ezeket a technikákat gyakran gyakorolják az aikidóban. (->setsu nin too)
keiko Gyakorlás, edzés. A siker egyetlen titka az aikidóban.
ken Kard.
kendoo – kendó "A kard útja"; japán kardvívás.
kenjutsu – kendzsucu A kardforgatás művészete.
ki Ôserô, ôsenergia, életerô, a vitális energia, az összpontosított erô energiája.
kiai – kiai Kiáltás, harci kiáltás. Segít az összpontosításban, a ki egy mozdulatba fókuszá-
lásában. A japán küzdôsportok szinte kivétel nélkül mindegyikében megtaláljuk a kiait
(az íjászatban nem).
kihon Alap; alapvetô; lényeg(es). Kihon waza = alaptechnika. Sok aikidó-technikát látszó-
lag nagyon külöbözô módokon végre lehet hajtani. Meglátni a technikák felszín alatti
sajátosságait és megragadni a közös magjukat, ez a kihon megértése.
186
AIKIDÓ SZÓTÁR
kimusubi – kimuszubi (=ki no muszubi) "a ki kapcsolása/kötése"; a partner ki-jével való

egyesülés. A folyamat, amikor megragadjuk/hozzátapadunk a partner mozdulataihoz, és
fenntartjuk ezt a kapcsolatot végig a technika alkalmazása során. A tökéletes kimuszubi
tiszta, rugalmas és figyelmes elmét kíván. (->setsuzoku)
ko (= kokyuu – kokjú). Légzés, belégzés.
Kobukan Az aikidó elsô fellegvára.
Kodokan Kano mester judo egyeteme.
kokoro Szív; lélek; lelkesedés.
kokyuu – kokjú Légzés, lélegzés. Az aikidó részét képezi a "kokjúrjoku", azaz "légzéserô".
Ez a lélegzés és a mozgás összhangba hozása. A lélegzés ellenôrzése elôsegítheti a na-
gyobb koncentrációt és a stressz kiküszöbölését. Sok hagyományos meditációs formá-
ban a lélegzést fokozott koncentráció vagy szellemi nyugalom fejlesztésére használják,
ugyanígy az aikidóban is. Továbbá, a lélegzés ritmusa segíti a helyes idôzítést is. Az
aikidóban számos gyakorlat "kokjúhó"-nak, vagy "légzésmód"-nak hívnak, melyek a
kokjúrjoku fejlesztését segítik.
kokyuu hoo – kokjú hó Légzésmód.
kokyuu nage – kokjú nage A kokjún alapuló dobástechnika.
koohai – kóhai Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) késôbb kezdett, azaz ala-
csonyabb rangú/fiatalabb ember. Az aikidó esetében "fiatalabb/kezdôbb aikidóka."
kote Alkar ; vívókesztyű. (Nem "csukló"; az "tekubi".)
kotegaeshi Alkarcsavar, alkarfordítás.
kotodama "Mágikus szavak/szómágia". Különbözô hangok képzése egyfajta mitikus/transzállapot
létrehozására. Az aikidó alapítóját nagymértékben foglalkoztatták a különféle sintó és
újsintó misztikus gyakorlatok, és ezek közül néhányat saját aikidó technikáinak is ré-
szévé tett.
ku "Üresség." A buddhizmus szerint a dolgok alapvetô tulajdonsága az egyéni, változat-
lan lényegek hiánya (üresség). A dolgok "lényegnélküliségének" felismerése vezet a
szellemi "nem-kapcsolódás", a tudatos nyugalom (egykedvűség) gyakorlásához. Ezen
üresség közvetlen felfogását (vagy megtapasztalását/belepillantást) nevezik megvilágo-
sodásnak. Az aikidóban ez a tudatos nyitottság ideális állapotában nyilvánul meg, egy
olyan állapotban, amelybôl azonnal és ösztönösen lehet reagálni a változó körülmé-
nyekre. (->mokuszó)
kumijoo – kumidzsó Páros dzsógyakorlás.
kumitachi – kumitacsi Páros kardvívás-gyakorlás.
kuzushi – kuzusi A partner egyensúlyának megtörése. Az aikidóban nem lehet tökéletesen
véghezvinni egy technikát anélkül, hogy az ellenfelet ki ne billentenénk az egyensúlyá-
ból. A helyes kuzusi eléréséhez sokkal inkább a helyezkedésre és idôzítésre, semmint a
puszta fizikai erôre kell támaszkodni.
kyuu – kjú Írásjegytôl függôen sok jelentése van, az aikidóban szóba kerülôk: 1. Légzés,
kilégzés. 2. "Osztály"; "fokozat"; a sodan alatti tanuló- (fehér öves) fokozatok.
187
AIKIDÓ SZÓTÁR
M
ma ai (ma, aima) Térköz; a küzdô felek (megfelelô) távolsága. (Érdekesség: a mai japán
nyelvben a "manuke" bolondot, ügyefogyottat jelent, ám a szó eredetileg a kardvívásból
származik: bolond – ügyetlen – ugyanis az, aki nem tudja tartani a megfelelô küzdôtá-
volságot.)
mae Elöl ; elülsô; elôre. Mae ukemi = esés/gurulás elôre.masakatsu – maszakacu"Igazi/valódi
gyôzelem" (->agatsu, ->kachihayabi).
men Fejpáncél.men’uchi – men-ucsiVágás/ütés a fejre.
migi Jobb(oldal), jobbra irányuló.
Misogi – Miszogi A "Megtisztulás Nagy Lehetôsége" (ti. az aikidó gyakorlásával).
mokusoo – mokuszó Meditáció. Budó-iskolákban a meditációra felszólító vezényszó.
mudansha – mudansa Szó szerint "nincs-fokozata-ember"; nem-feketeöves tanulók.
mushin – musin Szó szerint "nem-lélek", vagy "nincs-lélek". Egyfajta tudatos készenléti ál-
lapot, amelyet leginkább a kalandozó gondolatok hiánya jellemez. Olyan tudatállapot,
amelyben az agy a fogalmak testetöltése nélkül cselekszik/reagál. Nem helyes a musint
kizárólag spontán cselekvésnek tekinteni. Bár kétségkívül része a spontaneitás a mu-
sinnak, nem egyezik meg teljesen vele. Talán úgy lehetne fogalmazni, hogy a musin
állapotában az ember képes gondolkozni és megkülönböztetéseket tenni anélkül, hogy
a gondolatok irányítanák.
N
nagare Folyás. Az aikidó gyakorlásának egyik célja, hogy a fizikai erôt ne fizikai erôvel pró-
báljuk meg ütköztetni. Sokkal inkább meg kell tanulni a fizikai erôvel együtt mozogni
(folyni), és átírányítani azt akaratunknak megfelelôen.
nage 1. A technikát végrehajtó fél (akit támadnak). 2. Dobás.
nen Figyelem, koncentráció.
nikyoo – nikkjó Második tanítás.
niningake Küzdelem két ember ellen.
ninja – nindzsa Középkori japán kém/orgyilkos.
ninjutsu – nindzsucu Nindzsa-technikák : harci technikák éppúgy, mint a különféle felhasz-
nált eszközök és módszerek.
O
Omote Előre, olyan technika, amikor kilépünk a támadó elől, és mi fordítjuk meg a támadót
o-negai shimasu – o-negai simaszu Szó szerint "Legyen szíves", udvarias, bármire használ-
ható japán kérô formula. Még udvariasabb változata az "o-negai itasimaszu". Gyakor-
lásra felkérésre használjuk.
o-negai itashimasu – o-negai itsimaszu ->o-negai shimasu
188
AIKIDÓ SZÓTÁR
obi Öv.
omote Felszín; homlokzat ; elülsô rész.
Oo – Ó Nagy.
Oomoto-kyoo – Ómoto-kjó A "Nagy Eredet tana" vallása. A kiotói Deguchi Nao paraszt-
asszony alapította 1895-ben, az Olvasnivalóban található róla egy elég jó cikk (sajnos a
két forrás két különbözô dátumot jelöl meg alapítási idôpontnak).
Oo-Sensei – Ó-Szenszei Szó szerint "Nagy Mester", Ueshiba Morihei, az aikidó alapítója.
Viszont ez egy nem egészen szabályos japán kifejezés, és csak az aikidó (és néhány
másik ->koryu) berkein belül ismerik és használják, egy köznapi japán ember nem fel-
tétlenül fogja érteni, hogy mirôl van szó. A japán aikidósok többsége nem is így, hanem
inkább ->Kaiso-nak nevezik Ueshiba Senseit. Egyébként az Ó-Szenszei karakterei meg-
egyeznek a Dai-Sensei-jel, ami szintén Nagy Mestert jelent (Takeda Szokaku gyakran
nevezte magát így, Oo-Sensei kyoju dairi-jén is ez olvasható: Takeda Szokaku Dai-
Sensei).
osae waza – oszae vaza Leszorításos technikák.
R
randori Szó szerint "ran" (véletlen/összevissza) + "tori" (megfogás). A dzsijú vaza, a sza-
bad gyakorlás szinonímája. Bár az aikidótechnikákat jellemzôen egy partnerrel gyako-
roljuk, nem szabad elfelejteni, hogy az embert többen is megtámadhatják egyszerre. Az
aikidó-testmozgások (tai szabaki) legtöbbje több támadó ellen való védekezés során is
alkalmazható.
reigi "Illem, etikett, helyes viselkedés." A helyes viselkedés minden pillanatban (különösen
a dódzsóban való helyes viselkedés) legalább olyan fontos, mint a technikák gyakorlása.
Az illemszabályok betartása jelzi az ember ôszinte szándékait, tanulnivágyását, illetve
mások érdekeinek és jogainak felismerését és megtartását.
ryoo kata dori – rjó kata dori (Mind)két váll fogása.
ryoote dori – rjóte dori (Mind)két kéz fogása ; kétkezes fogás.
S
sake – szake Japán rizsbor.
sankakutai – szankakutai Háromszögállás.
sankyoo – szankjó Harmadik tanítás.
sanningake Küzdelem három ember ellen.
seiki – szeiki Szellemi energia.
seiza – szeiza Szó szerint "helyes ülés"; hagyományos formális japán ülô (térdelô) helyzet.
senpai – szenpai Valamilyen tevékenységet (munkát, sportot, stb.) korábban kezdett, azaz
magasabb rangú/idôsebb ember. Az aikidó esetében "idôsebb/haladóbb aikidóka."
189
AIKIDÓ SZÓTÁR
sensei – szenszei Tanár/oktató/orvos szokásos japán megszólítása. (Nem a foglalkozás ne-

ve!) Egy dódzsó vagy szervezet állandó tanárát illik a dódzsón kívül is szenszeinek
szólítani.
seppuku – szeppuku "Hasfelmetszés"; rituális öngyilkosság. Harakiri, bár ez a szó így nem
létezik a japánban, külföldiek csinálták, mint a Fudzsijamát ("hara o kiru", "hasat fel-
vágni" van; a Fudzsijamát pedig japánul Fudzsi-szannak hívják).
setsuzoku – szecuzoku Kapcsolat, összekötés. Az aikidó technikák általában jóval hatéko-
nyabbak, ha az ember összeköti a saját tömegközéppontját/centrumát (hara) a mozgás
külsôbb részeivel, illetve összeköti saját tömegközéppontját az ellenfélével. Hasonlóan,
a szecuzoku szót használják a technika folyamatosságának jellemzésére is. Pszichológi-
ai értelemben a szecuzoku az ember és partnere közötti hatás-kölcsönhatás-kapcsolatot
jelenti, azazhogy az aikidótechnikák sikeres végrehajtása rendkívül nagy mértékben
függ a saját technikák és a partner technikáira való válaszok idôzítésén.
shidooin – sidóin "Vezetô"; "irányító"; "oktató"; edzô.
shihan – sihan "Oktató"; "mester", az aikidoban: "mester oktató", "oktatók oktatója".
shihoo nage – sihó nage Négy irányba dobás.
shihoo-giri – sihó-giri Négy irányba vágás.
shikaku – sikaku Szó szerint "holt szög". Olyan helyzet (relatíve a partnerhez képest), amely-
ben a partner számára nehéz a támadás (vagy annak folytatása), és ahonnan viszont
könnyen irányítható az ô egyensúlya és mozgása. Az aikidó technikák elsô lépése gyak-
ran a sikaku megvalósítása.
shiki – siki Bátorság.
shikkoo – sikkó Térden járás. A sikkó nagyon fontos a tömegközéppont (hara) tudatosságá-
nak fejlesztésére, továbbá erôsíti a csípôt és lábat. (Jó példa különben ez a szó arra, hogy
miért kell komolyan venni a japán nyelv hosszú magánhangzóit. Szokásos slendrián át-
írással (bôvebb info a levelesládában!! !) ugyanis a "shikko" azt jelenti, hogy "pisi". És
most tessék elképzelni, hogy az ember komoly arccal fejtegeti egy japánnak, hogy a "a
shikko nagyon fontos a hara tudatosságának fejlesztésére...")
Shingon – Singon "Igaz szó"; az egyik (régi) buddhista szekta Japánban.
shinkenshoobu – sinkensóbu Szó szerint "Párbaj igazi kardokkal." Azt fejezi ki, hogy az
aikidó-gyakorlás során az embernek úgy kell viselkednie, mintha – bizonyos értelem-
ben – valódi kardokkal folyó élethalálharcról lenne szó. Különösen arra értendô, hogy
az aikidó-gyakorlás közben az embernek kizárólag az aikidóra szabad gondolnia, mint
ahogy egy vérre menô párbaj esetében is kizárólag a párbajra koncentrál.
shintai – sintai Elôre-hátra mozgás.
Shintoo – sintó "Az istenek útja"; animista (sokistenhitű) japán természetvallás. Elsôként
ezen a néven a buddhizmus Japánba beérkezése után, az attól való megkülönböztetés
érdekében említik. A történelem során viszonylag jól megfért más egyéb vallásokkal,
bár az uralkodó osztály elsôsorban mindig is buddhista volt. A második világháború
elôtt – elég szerencsétlenül, a hazafias lelkület szítására – államvallássá tették, de ezt
1945 után eltörölték. A mai átlagjapán nem különösebben vallásos, lelkében jól össze-
férnek a különbözô vallások ceremóniái: míg az esküvôk nagy része sintó (és manapság
keresztény) szertartás szerint zajlik, a temetések általában buddhista szokás szerint.
shodan – sodan Elsô fekete öves, mesteri fokozat (szó szerint "kezdô dan").
190
AIKIDÓ SZÓTÁR
shoomen – sómen Elülsô rész; homlokzat. A "men" ugyanaz a "men", mint a "fejpáncél",
ezért a "fej elejét/tetejét" is jelenti.
shoomen uchi – sómen ucsi Egyenes ütés a fejre ; fejbevágás.
shugyoo – sugjó Gyakorlás, vallási (esetleg aszkétikus) gyakorlat.
shuugyoo – súgjó 1. munka kezdete 2. tanulás 3. munka befejezése
soto – szoto "Külsô", "kívül"; a támadó karjain kívül végrehajtott aikidó mozdulatok osztá-
lya (->uchi).
suburi – szuburi Szó szerint kb. "üres vágás", azaz árnyékbokszolás: vágás/ütés szúrás/döfés
gyakorlása ellenfél nélkül, karddal, fakarddal, naginatával vagy dzsóval.
suihei uchi – szuihei ucsi Vízszintes vágás.
sukashiwaza – szukasivaza Technikák, amelyek során nem engedjük, hogy a támadó meg-
ragadhasson bennünket, illetve hogy egyáltalán támadást kezdeményezhessen. Ideális
esetben az ember elegendôen érzékeny arra, hogy a támadó (vagy leendô támadó) hely-
zetét és mozgását figyelemmel kísérve, semlegesítse a támadást, még mielôtt az végre-
hajtódhatna. Nem kevés fizikai és szellemi gyakorlást igényel ezen ideális állapot eléré-
se.
suki – szuki Rés, nyitottság, amelyen keresztül valaki támadható, vagy ellene egy technika
alkalmazható; vagy éppen egy pont, ahol egy technika megtörhetô. A szuki lehet fizikai
vagy pszichológiai. A gyakorlás célja, hogy az ember érzékeny legyen a saját szukijaira,
illetve hogy a másik mozgásában felfedezze azt. Ideális esetben egy aikidó mester már
olyan magas szintre fejlôdött, hogy nincsen neki többé szukija.
sumi-kiri – sumi-kiri A test és lélek tisztasága.
sumoo – szumó Hagyományos japán birkózás.
suwari – szuvari Ülés; ülô ...
suwari waza – szuvari vaza Ülésben, illetve térdelésben végrehajtott technika.
T
tachi – tacsi Írásjegy(ek)tôl függôen: 1. Hosszú japán kard. 2. Állás, testtartás.
tachi waza – tacsi vaza Állástechnikák; technikák állásban/-ból.
tai no henka A test(tartás) megváltoztatása (tai = test, testtartás ; henka = megváltoztatás).
tai sabaki – tai szabaki A test mozgatása(’nak technikája) ; aikidóban a test mozgatása kör-
körös, köríves mozdulatokkal, szabadon.
taijutsu – taidzsucu "Test-technika"; fegyvertelen gyakorlás.
taninsuugake – taninszuugake Több támadó ellen való gyakorlás, rendszerint fogások el-
len.
tantoo – tantó Rövid kard, tôr. Aikidóban a fa kést hívják tanto-nak.
tatami Gyékényszônyeg, a japán lakások nagy részének még ma is része. Tatami borítja az
edzôtermek padlóját is (külföldön sokszor matrac van helyette). Az igazi tatami egyéb-
ként sem nem különösebben vastag, sem nem különösebben puha.
te Kéz.
191
AIKIDÓ SZÓTÁR
tegatana "Kéz-kard."
tekubi Csukló.
tenchi nage– tencsi nage "Menny és föld" dobás.
tenkan Elforduló mozgás, fôleg 180 fokos fordulat (->tai no tenkan).
tenshin – tensin Mozdulat, ahol a nage kitér 45 fokkal a támadás irányából (fôleg az uke
nyitott oldala felé).
tori A technikát végrehajtó fél (akit támadnak).
tori, összetételekben dori Fogás, megfogás.
tsugi ashi – cugi asi Követô lépés.
tsuki – cuki Egyenes ütés.
U
uchi – ucsi "Belül/a belsô." Egy sor olyan technika, amelyben a nage a támadó karja(i) alá
("belsejébe") mozog. Más kínai írásjeggyel "ütést" jelent, mint pl. a sómen ucsiban.
uchideshi – ucsidesi A mesterrel együtt lakó tanítvány.
uke A technikát "elszenvedô" fél (aki támad).
ukemi Gurulás, esés; a sérülést elkerülô technika.
ura Hátoldal ; hátul. mögé, körbe, olyan technika, amikor belépünk a támadó mögé, és meg-
forgatjuk
ushiro – usiro Hátul ; hátulsó; hátra irányuló. Usiro ukemi = hátraesés, hátragurulás.
W
waza – vaza Technika.
Y
yame – jame "Fejezd be!"
yin és yang – jin és jang Negatív és pozitív, víz és tűz, nô és férfi, aktív és passzív, az ôsele-
mek egymásra hatásának jelképe. Kínai kifejezés ! !! A taoista kozmológia alapvetése:
A Taóból létrejön a világ mint káosz, majd a káosz kettéoszlik jinre és jangra (a nôies
és a férfias princípiumokra). E kettô egybekapcsolódásai nyomán létrejön az öt elem:
a fém, fa, víz, tűz és a föld. A jin és a jang, valamint az öt elem együtt adják a hetes
számot, s ha hozzájuk számítjuk az eget és a földet is, akkor eljutunk a jelenségek vi-
lágát szimbolizáló kilences számhoz. Az így keletkezett sokszínű világ azonban - lévén
minden jelenség a Tao megjelenési formája - megint csak egységet alkot. (Lie Ce I.[2.],
Lao Ce 42.)
yoko – joko Oldal.
yokomen – jokomen A fej oldala, oldalsó arcél.
192
AIKIDÓ SZÓTÁR
yonkyoo – jonkjó Negyedik tanítás.

yuudansha – júdansa Szó szerint "van-fokozata-ember"; bármilyen fokozatú feketeöves,
mester.
yuuki – júki Bátorság.
Z
zanshin – zansin Szó szerint "megmaradt lélek". Egy aikidó technika végrehajtása után is
kiegyensúlyozott, támadásra kész állapotban kell maradnunk. A zansin tehát egy tech-
nika "tudatos figyelemmel való végigkísérését", valamint e figyelem megôrzését jelenti,
hogy az esetleg további támadásokra is helyesen tudjunk reagálni.
zazen Zen-meditáció(s ülés). Zazennek általában a lótuszülésben meditálást hívják, de nin-
csen különösebb jelentôsége az ülésnek ; aki nem bírja, nyugodtan ülhet törökülésben
vagy szeizában.
Zen Buddhista vallási irányzat; a kínai csan-buddhizmus (ugyanaz az írásjegy) Japánba be-
kerülve, némiképpen átalakulva, a mai napig fentmaradt. (Kínában lényegében eltűnt.)
193

Aikido Konyv

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Aikido Konyv

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Aikidó kiskönyv

4. Budoka - Mit jelent budokának lenni? 16

6. Etikett: viselkedés a dojoban 21

9. Gondolatok az Aikidó oktatásról 32

12. Ronnie Gamble cikke a félelemről 43

13. Az energiamodell, és annak használata az Aikidóban 55

A hétköznapok során hol találkozunk az energiával? . . . . . . . . . . . . . 56

14. Jelképek az aikidóban 59

15. A természet és a harcművészetek kapcsolata 62

16. Az öt állat elmélete 64

17. A térdelő ülés (seiza), és a meditáció (muksó) 71

19. Alapelvek az Aikidó gyakorlása során 79

20. Az érintés használata az aikidóban 85

21. Távolságok az Aikidóban 90

22. Állás, kéztartás 91

23. A szabad mozgás 94

24. A központ és a mozgások kapcsolata 95

25.7. Eszközös gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102

26. Gurulások és esések 104

27. Támadások az Aikidóban 107

28. Technikák - általános leirás 111

29. Fegyveres edzés 114

Vágást honnan indítsunk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119

30. Vizsgák 121

31. Gyakorlási módok az aikidóban 123

32. Mennyiség vagy minőség? 126

33. A Stratégia 128

34. Atemi waza 129

35. Sérülések az Aikidóban 133

Képzetlenség, képességek nem megfelelő felmérése . . . . . . . . . . . . . . 134

36. Doka - az út versei 137

37. Bemutatózás 148

38. Harcművészet - Önvédelem 150

39. Történet a rendkívüli macskáról 155

40. Egy történet Tadashi Aberől 158

41. Az ökölvívás és a harcművészetek kapcsolata 160

42. Rövid mese aikidokák számára 168

43. A szabadküzdelem és a kickbox csapda 171

44. Egyéb hasznos képek 176

45. Szótár 180

Ez a dokumentum olyan mozgássorokat tartalmaz, amelyeket csak szakszerű felügyelet

2.1. Az első alkalom

A harcművészetek gyakorlása számomra egy utazás. Ahogy gyakorlunk, megismerke-

3.2. Az Ai-ki-dó kanjik

Az Aikidó kanji három részből áll :

A DO szó jelenti az utat, az AI szó jelenti harmóniát, a KI pedig az energiát. Először

Budoka - Mit jelent budokának lenni ?

Ez a fejezet azzal foglalkozik, hogy ki a budoka, és mit is jelent budokának lenni?

akkor könnyen csinálnak rá valamilyen ellentechnikát.

TODO: ide egy kép kerül

Ha megvizsgáljuk, az Aikidó is rengeteg gyökérből merített: daito-ryu aiki-jitsu, katori-

5.1. Öltözködés, etikett

5.2. Az edzés menete

Kezdőként próbálj mindent lemásolni, és LASSAN gyakorolni, nehogy megsérülj. Ke-

Ha az edzésvezető leállítja a gyakorlást, az aikidokák megköszönik a párjuknak a gya-

Ha gyakorlás közben az edzésvezető külön megmutat valamit valakinek, akkor az illető-

Etikett: viselkedés a dojoban

6.1. Az etikett szerepe

6.4. Általános viselkedési formák

6.5. Az edzés kezdete

6.7. A fegyveres etikett

Az első hat irányelvet O-Sensei írta le, íme :

– Az Aikidó életről és halálról dönt egyetlen ütésben, ezért a tanítványoknak gondosan

– Az Aikidó egyszerre több irányból jövő támadás hárítását tanítja. A tanítványoknak