Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Kuncz_Odon_tanulmany

Kuncz_Odon_tanulmany

Ratings: (0)|Views: 116 |Likes:
Published by Sebestyén György
Kuncz Ödön 1932-es tanulmányának összefoglalója.
A szerzőjét nem tudtam azonosítani.
Kuncz Ödön 1932-es tanulmányának összefoglalója.
A szerzőjét nem tudtam azonosítani.

More info:

Published by: Sebestyén György on Feb 09, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/09/2011

pdf

text

original

 
Kuncz Ödön tanulmány1
Kuncz Ödön: A Rochdale-i elvek és a szövetkezet jogi fogalmának körülírásaKiadás éve: 1935.A Rochdale-i elvek kútforrásai:
Ide tartoznak:-a
 Rochdale-i szövetkezet alapszabályai,-az alapszabály értelmezései,-és az elvi határozatok, amelyek a jegyzőkönyvben szerepeltek.
Az 1844-ben alakult első szövetkezet törvényi szabályozását akkoriban az 1834-es FriendlySocieties Act adta, amely minden olyan egyesületet szabályozott, amely nem törvényellenescélra alakult. Azaz a kontinensen a szövetkezeteket inkább gazdasági társaságnak, mígAngliában egyesületnek tekintették a 20. század elején. Az első szövetkezeti törvény az 1852-es angol volt. Addig az „egyesület” vagyonának tulajdonosai kellett legyenek, ők pedig hárommegbízott voltak, és nem az egyesület.I.Kapcsos a Szövetkezetek Nemzetzi Szövetge által alakított Bizottgmunkájához: ez a bizottság, amelyet a fenti szervezet hívott életre a különbözőországokba kérdőíveket küldött szét, az 1844-es elvek időszerűségét, és megújításátkutatva. Ebben a munkában nagy szerep jutott Charles Gide korábbi (1907-es)fejtegetéseinek, Henry May 1932-es munkásságának, és a Rochadale-i szövetkezetetalapító Charles Howarth eredeti elképzeléseinek! Az utóbbi által összeállítottalapszabálynak csak néhány érdekes pontja van, a többi „kisszerű” anyag KunczÖdön szerint.II.A Rochdale-i szövetkezet alapszabályainak hány pontja: Tag kiválása esetén(vagy ha ellene csődeljárást nyitottak meg, végrehajtást vezettek) a szövetkezet nemfizette ki vagyonilletőségét, hanem elárverezte, és a kapott összeget adta oda. A tag NEM léphetett ki a szövetkezetből! A tisztviselők semmiféle árut nem vásárolhattak a szövetkezet számára hitelbe, és hitelre nem is adhattak semmit! Negyedévente akeletkező „felesleg” meghatározott hányadát a befizetett üzletrészekre szétosztották,más részét a tagok bevásárlásai arányában szétosztották köztük, és harmadik részétkulturális célokra fordították. A ONE PERSON ONE VOTE elve alapján nemcsak demokratikus működés volt a jellemző, hanem az is, hogy férfi-női egyenlőség volt!III.Elvrendszerek: többen is kidolgoztak elvrendszereket, mielőtt a bizonyos hét alapelvmegszövegezésre került volna. Ezek közül kiemelkedik Charles Gide (1908), ésHenry May (1932).
 
Charles GideHenry MayLondoni alapelvekészpénzre eladásönkéntesség, nyitott tagságnyitott tagság piaci áron eladásdemokratikus vezetésdemokratikus igazgatásvásárlás arányábanvisszatérítéskészpénzre eladásvisszatérítés a vásárlásarányábanközérdekű célra fordítása bizonyos hányadnak vásárlási visszatérítéskorlátozott tőkekamatkorlátolt tőkekamatpolitikai, vallási semlegesség politikai, és vallásisemlegességkészpénzre eladásszövetkezeti nevelésszövetkezeti továbbképzésnemtagoknak árusítás tilalmaönkéntesség piacon árusítás
1.A rochdale-i 7 alapelv kritikai elemzése:
I.Nyitott tagság elve: Amíg az 1844 előtt alapított fogyasztási szövetkezeteinkább beszerző csoportok voltak, a rochdale-iek boltot nyitottak és ezzel lehetővétették a vásárlást mindenki számára. Henry May a nyitott tagságon márt értett, az
 
Kuncz Ödön tanulmány2elv szabad felvételt jelentett biztosít minden belépni akarónak, nem írván elő máselőfeltételt , mint a személyes jelenlétet. A Bizottság hivatkozik arra, hogy arochadale-i alapszabály szerint, új tag felvételéhez elég volt két tag ajánlása, és avezetőség többségének beleegyezése. Henry May szerint ez a szabadságon alapulószövetkezés elve, kombinálva az önsegély elvével. Grünwald pedig kijelentette,hogy a szövetkezet rögtön kapitalista vállalkozássá alakul, mihelyt kapuit bezárja. Anémet, és osztrák szabályozás a le nem zárt tagság elvét ismeri.II.Demokratikus igazgas elve: ez a szövetkezeti demokrácia alapja, illetve a férfi-nő egyenlőség legkorábbi kifejeződése. Ez kiegészül azzal, hogy a vásárló egybentulajdonos. A vezetőséget a közgyűlés választja. Minden tagnak egy szavazata van,egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, mindenben egyszetöbbséggelhatároznak (kivéve a feloszlásról). Minden tagnak egyenlő joga volt, joga voltminden ügyben nyilatkozni, minden tag szabadon mehetett a szövetkezet bármelyrészébe, minden tag mester volt, tulajdonos és egyben vásárló.
 Kuncz kritikája:
ezek nem jelentik a szövetkezet különlegességét, mert ugyanezek ademokratikus vonások megtalálhatók az egyesületeknél és az rt-k-nél is.III.Visszatérítés a vásárlás arányában: ez az a tengely, mely körül az egészszövetkezeti mozgalom forog. Sokak szerint ez az, az elv, amely megakadályozza,hogy a szövetkezet kapitalista vállalattá alakuljon. A tiszta „feleslegből” levonták negyedévente az igazgatás költségeit, kamatokat, áruraktár értékcsökkenését, azosztalékot, a nevelésre félretett százalékot, és a tartalékalap dotációját. A maradékotszétosztotk a tagok zt, esetleg áruban. Ezzel ugyanakkor velte atakarékosságot, és a képződő „felesleg” egy részét fel is lehetett használni, vagyisvisszaforgatni. A jelentés aggályosnak tartotta,ha a szövetkezetek a túl magasvisszast erőltették, mert a szövetkezetek hivasa gis az, hogy akisembereket olcsó áruval lássa el, és hogy piaci árszabályozó legyen.A vásárlás visszatérítés gondolatának jelentőségét Schlesser foglalta össze:-üzleti jelentősége: emeli a forgalmat, takarékosságra késztet.-idlis jelentősége: megfelel az igazságnak, számol a kölcsönösség alapveelvével, a vásárlóerőt a tőkeerő felé emeli, előmozdítja a takarékossági gondolatot.IV.Korlátozott kekamat elve: a rochdale-i szövetkezet alapszabálya 3-5%banállapította meg az évi kamatot, May és a bizottsági jelentés ebből azt olvasta ki,hogy a szövetkezeteknél a tőke másodrendű, csak korlátozott kamatot érdemel.Kuncz nézetei szerint: Itt nem a korlátozott tőkekamat problémájáról,hanem afizethető osztalék korlátozásáról van szó. Kamatot ugyanis a szövetkezet ugyanúgynem biztosíthat a betétek(üzletrészek) után, mint az rt.A korlátozott tőkekamat ezek szerint, -mint az osztalék korlátozása-csak a tagokkalszemben érnyesül,akik viszont megtalálk számításukat a rlásivisszatérítésben. Ha azonban a szövetkezet idegen tőkére szorul, akkor a tőkekamatkorlátozása már nem áll módjában.V.Politikai, vallási semlegesség elve: már 1832-ben sarkalatos alapelv volt! 1934- ben a sztálinizmus, és a nácizmus hatására ezt a Szövetkezetek NemzetköziSzövetsége kifejezetten hangsúlyozta, és kiterjesztette a faji, vagy nemzetiségihovatartozásra is. A Bizottság három irányban érdeklődött az elv tekintetében:-érvényesül e a teljes semlegesség tagfelvételnél, a különböző szervek választásánálés a szövetkezet működésében.- csatlakozott-e a szövetkezet valamely politikai párthoz- teljesen függetlenül minden politikai párttól igyekszik-e a nemzeti szövetkezetimozgalom a maga érdekeit a törvényhozás előtt képviselni. Az etikai bázistól valófüggőséget viszont nemhogy nem tiltották, hanem éppen elvárták!VI.sznzre elas : a rochdale-i alapszaly eírta, de a hitel kiküssenem sikerült a fogyasztási szövetkezeteknél, mivel ezek többsége nagyban vásárolt,
 
Kuncz Ödön tanulmány3ehhez sok pénz kellett, ugyanakkor a tagok többsége kisember volt. A Bizottsági jelentés is érezte a megvalósítás nehézségeit, ezért megelégedett,hogy rámutassonegészséges és hasznos voltára.VII.Szövetkezeti tobbpzés előmozdítása: gebben a szövetkezetek a tagoszára könyvtárat, lakásokat építettek, tartottak fenn, és a „felesleg2-5%-tfordították nevelési célra. A szövetkezet nemcsak üzlet, hanem a tagok nevelője,akisemberek kultúrájának emelője is.
A három fel nem vett elv:
 Nemtagoknak árusítás tilalma: ez a 20. század eleji magyar, szövetkezeti jogiszakirodalomban nagyon vitatott kérdés volt. Sokan vallották, hogy a szövetkezetcsak tagjai életkörülményeinek javítását szolgálja, ezért, amely megsérti ezt az elvet,az nem szövetkezet. Az 1844-es, és jó néhány azt követő szövetkezet a FriendlySocieties Act hatálya alatt állott, ezért ezek nem árultak a nemtagoknak. Míg azok,amelyek az 1852-es törvény alapján születtek, már igen! Henry May szerint az 1844-es szövetkezet erősen épült a szolidaritásra, és a legtöbb angol, és más nemzeti jogszabály vagy tiltotta, vagy legfeljebb tudomásul vette a nemtagoknak árusításlehetőségét. Hozzátette, hogy a szövetkezet igazi célja a nyereség kikapcsolása.Voltak akik ezen elv képtelenségét azzal indokolták, hogy nem árt, ha a szövetkezetmegfelelő pénzalapot gyűjt össze, ez azonban kapitalista nyereség-motívumot visz bele a szövetkezetekbe. Megoldásként kitalálták, hogy legyen egyszerű a tagok  belépése a szövetkezetbe, és ezzel kiküszöbölik ezt az alapelvet. A korabeli (1930-asévekbeli) magyar kereskedelmi törny a szövetkezeteket akkori kifejezésselkereskedelmi társaságoknak minősítette, amelynek ügyletkötési szabadsága volt.Kuncz kritikája: a Bizottság nem veszi figyelembe, hogy igen sok fogyasztásiszövetkezet (például köztisztviselőké) nem tágíthatja tetszés szerint tagjainak körét.De nem vesz tudomást arról sem, hogy a nemtagoknak árusítás nem részesítsemmiféle előnyben idegen személyeket, hiszen az árusítás piaci áron történik ésvásárlási visszatérítésben csak a tagok részesülnek.Önkéntes szövetkezés alapelve: a rochadale-i úttörők idejében természetes volt,deolyan államokban ahol diktatúra uralkodik nem érvényesülhet és nem igazi az olyanszövetkezet sem, ahol az állam kényszerít a tagokat a belépésre. A Bizottság azonaz állásponton van, hogy elég utalni az elv elismerésének szükségességére.Piaci áron árusítás elve: May és a Bizottsági jelentés is tagadta, hogy ez rochdale-ialapelv. Szerinte legfőbb motívum az egyszerűsége és kényelmessége volt.Kuncz véleménye: a fogyasztási szövetkezeteknek az a hivatása, a fogyasztoérdeben is, hogy a mankereskedelmet nyszerítk a szövetkezetárszínvonalának követésére. Tehát betöltsék az árszabályozó funkciót, átvegyék a piac uralmát.
3.A svetkezetek gazdasági lényege:
 A szövetkezetek jellegét gazdasági lényege határozza meg, amely mindenekelőtt az rt.-től megkülönbözteti.
Gazdasági lényege:-a nyitott tagság elv,-a tőke előre meghatározott mértékének tilalmát,-a kölcsönös önsegély.
 A szövetkezetek történelmi formái:
a 19. században eredetileg arra szolgáltak, hogy atermelés, és a gazdaság individuális jellegét megőrizzék, a nagy llalatok,kisebbeket fenyegető nyomását elhárítsák. Ez volt az individuális liberalizmus.Angliában az önsegítés, Németországban az üzlet, Franciaországban az állam, ésnálunk a társadalmi kötelességtudat, amire támaszkodtak. Beszélhetünk szocialista politizáló, polgári, és a Gide-féle szolidaritáson alapuló szövetkezetről. Mind ahárom a kölcsönösség alapján kívánja javítani a működési körébe vont néprétegek 

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->