Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
1Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Csengeri Hírmondó 2010 április

Csengeri Hírmondó 2010 április

Ratings: (0)|Views: 720|Likes:
Csengeri Hírmondó 2010 április
Csengeri Hírmondó 2010 április

More info:

Categories:Topics, Art & Design
Published by: Róbert Gyula Katona on Feb 11, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See More
See less

08/14/2011

pdf

text

original

 
CSENGER ÉS AVÁROSKÖRNYÉKKÖZÉLETI HAVILAPJA
XXI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM2010. áprlilis - ÁRA: 130,- Ft
Atartalomból
Visszaemlékezések
(2. oldal)
Iskolafelújítási program
(3. oldal)
20 éves a Szamos Kft.
(4. oldal)
Almavirág Ünnep képekben
(5. oldal)
Egészséghét iskolánkban
(6. oldal)
Mezeifutó sikerek
(7. oldal)
Szomorú szombatok
(8. oldal)
 III. Almavirág Ünnep
 Árvízi emlékmûvet avattunk
40 éve öntött ki medrébõl a Szamos
- 1990. március 20-án 46 fõvelalakult meg a Szamos Kft. Acsengeri cipõgyár akkor már többtulajdonosváltáson ment keresz-tül, s nem volt célja egyiknek sem önálló csengeri üzem létre-hozása. Ekkor döntött úgy azemlített kis csoport, hogy sajátcéget alapít. Akezdet nehéz volt.Ahelyi önkormányzattól vásá-rolt, az 1970-es árvíz idején épültbarakk épületben láttunk neki amegélhetést alig, vagy kocká-zatosan biztosító munkának.Akkor még nem gondoltuk, hogya kezdeti 46 fõ 560-ra duzzadmajd, vagy a napi szinten elõállí-tott 400 pár ma már napi 4000, ésaz eredeti 800 m2 helyett 12.000m2-en termelünk majd- emlék-szik vissza a kezdetekre JuhászJános.
- Hogyan jutottak el a mai ered-ményekig?
- Folyamatos megújulással, demindig átlátható, kis lépésekbentervezve.1991-ben több más bérmunkáz-tató mellett megismerkedtünk anémet Josef Seibel GmbH ter-mékeivel és elkezdtünk nekik isdolgozni. Ettõl a dátumtól a Sei-bel és Szamos sorsa összeforrt. ASeibel folyamatos növekedésé-bõl adódóan mi is folyamatosannöveltük termelésünket és létszá-munkat. Az elsõ bõvítés 1992-retehetõ: építettünk egy új 800 m2-es üzemcsarnokot a focipályamellett. Ugyanekkor vette meg a jelenlegi gyárat egy vállalkozó,aki kis idõ elteltével kivonultCsengerbõl, így 1995-ben sike-rült visszakerülni abba a gyárba,melyet 1990-ben elhagytunk.Hamarosan ez a hely is szûkössévált. 1995-tõl minden 2., illetve3. évben bõvítettünk. Hol újüzemrészt állítottunk be, hol újraktárcsarnokot, hol gépi beruhá-zást hajtottunk végre. Azt gondo-lom, hogy eredményeink, haté-konyságunk egyik alapja az újtechnológiák bevezetése. Jelen-leg is terjeszkedünk: a raktá-rozási szükségletek megnöve-kedésével egy 1800 m2-es csar-nokot húzunk fel, illetve egy újüzem is szerepel a terveink kö-zött.
- Abérmunkát nagyban befolyá-soló forint-deviza piac kiszá-míthatatlansága, a gazdaságiválság, az ázsiai olcsóbb bér-munka, olyan kockázati tényezõk,amelyek nehezítik a cégek fenn-maradását és a jövõ tervezését. ASzamos Kft. létét a fent említett külsõ nehézségek mellett ve-szélybe sodorta a 2007-es de-cemberi tûzeset, ami óriási ká-rokkal járt.(folytatás a 4. oldalon)
2010. május 1-jén az 1970-esárvíz 40 éves évfordulója al-kalmából az újtelepi parkbanaz egykori, Csengert Kom-lódtótfaluval összekötõ hídkicsinyített mását avatta felCsenger Városa.Aképviselõ-testület határozataértelmében az újtelepi park azünnepség napjától az "Árvíziemlékpark" nevet viseli.Az ünnepségen megjelentek azárvízi védekezésben annak idején résztvevõ hivatalosszervek, a megyei önkor-mányzat képviselõje, a ter-vezõ, az építõk és az árvizetmegélt helyi lakosok.Az avatást követõen megko-szorúzták az emlékmûvet,majd egy-egy szál virágot dob-hattak a részvevõk a hídlábainál kialakított vizes med-encébe. Arendezvény az Al-mavirág Ünnep programjaivalfolytatódott.
Harmadik alkalommal, idénmájus 1-jén került megrendezésreaz Almavirág Ünnep. Anyárimeleg felvonzotta az embereket aprogramokra, amiben a szentelésmellett a népi ételek fõzésétõl anéptánctalálkozón és a könnyû-zenei koncerten keresztül mindenkorosztály találhatott magának szórakozást.
(folytatás az 5. oldalon) Ahagyományokhoz híven a központban felvonuló mazsorette-csoport nyitotta meg az Almavirág Ünnepet. (Felk. Pappné Szabó Judit) Idén Gaál Gedeon gazda kertjében szentelték és áldották meg atörténelmi egyházak papjai az almavirág ágakat. Aszentelést követõenGaál Gedeon és Szécsi Ferenc gazdák egy-egy tál étellel kínálták mega vendégeket  Az iskolai néptánccsoport egyik vezetõjükkel, Filep Lászlóval
 20 éves a Szamos Kft, az ország legnagyobb cipõgyára
 Interjú a cég ügyvezetõjével, Juhász Jánossal
 Akészáru gyártás indítása a 90-es évek elején
 
2.
CSENGERI HÍRMONDÓ
2010. április
Apáti György polgármester:
"Az 1970-es Szamos-Tisza árvíznek immár 40 éve. Ez az idõ elegendõahhoz, hogy az emlékek megkopja-nak, és sokat felejtsünk. Az évfor-duló kapcsán nem tudom az élmé-nyeimet megosztani, mert sorkato-naként szolgáltam Nyírbátorban. Dehíradós lévén pontosan tudtam, hogymi történik szülõhelyemen. Amájus12-én jött óránként 1 métert emel-kedõ árhullám nagyon gyors intéz-kedéseket követelt. Azonnal mozgó-sítva lett minden ember a védõgátmegerõsítésének munkáira. Aki ké-pes volt egy homokzsákot megtöl-teni, már be is vonták a védekezésbe.Agyermekeket, idõseket biztos hely-re szállították. Mindeközben megér-kezett a katonai segítség is, a Debre-ceni Katonai Dandárállomány. Má- jus 13-án este 10 körül a védekezés-ben résztvevõ vízügyi, katonai szak-emberek arra készültek, hogy Csen-ger megmentése érdekében Óvári ésCsenger között felrobbantják a gátat,de jött a hír, hogy lassú apadás kez-dõdött. Ekkor még nem tudhatták,hogy Szatmárnémetinél két helyenátszakadt a gát.Csengerben a védekezés megállt,csak ügyeletet tartottak. Május 14-énhajnal 4 óra magasságában félrevertharang ébresztette a nagygéci, kom-lódtótfalusi embereket. Hátulról jötta víz, és 44 települést rombolt le. In-nen 31 befogadó helyre kerültek a la-kosok. Problémát jelentett az ivó-víz-, gyógyszerellátás, az élelem biz-tosítása. Az árvíz hírére sokan keres-ték az országból rokonaikat, de vá-laszt nem volt, aki adjon. Az elöntöttterületeken rekedt emberek, állatok,vagyontárgyak kimenekítése és biz-tonságos helyre szállítása óriási fela-datot rótt a mentõcsapatokra. Aki-menekítést többek között a vízi jár-tassággal rendelkezõ csengeri ka-vicstermelõ csoport tagjai végezték ahelyi vállalatok, szövetkezetek jár-mûveivel és a magyar, román, orosz,örmény katonai egységek segít-ségével.Az újjáépítés megkezdésénél mártudtuk, hogy öt település sorsa - köz-tük Nagygécé is - végleg megpecsé-telõdött. Csenger segítõ jobbot nyúj-tott. Alegfontosabb cél új lakóházak építése volt. Atsz egy negyven hek-táros fiatal telepítési területet ajánlottfel parcellázása. Ide, a mai Újtelepterületére települtek le az árvízi káro-sultak és családjaik. Mintegy 1500fõvel nõtt Csenger lélekszáma. Akatonaság hordta az építõanyagot,amit a csengeri tûzép fogadott ésosztott el. Alakosság elhelyezésévelpárhuzamosan áthelyezték a kritikusvédõgátszakaszt, majd megemelték agát koronaszintjét. Abefogadó gesz-tusért sok gazdasági fejlesztési ígé-retet kapott Csenger, amibõl végülszinte semmi nem valósult meg. Sõt,a Szamos-híd lerombolásával "Istenháta mögötti település" lettünk. Azelmúlt 40 év nemcsak fájó múlt, ha-nem értékteremtõ jelen is: folyama-tosan azért küzdünk, hogy újra visz-szacsatoljuk településünket az or-szág vérkeringésébe.
Juhász Zsigmondné, volt nagy-géci lakos:
1959. augusztusától Nagygécbendolgoztam óvónõként. Rövid idõalatt megszerettem ezt a kedves kisfalut. 1962-ben férjhez mentem a fa-lubeli Juhász Zsigmondhoz, akiakkor gyári munkás volt. Késõbb ahelyi TSZ hivatásos gépkocsivezetõ- je lett.1970-ben már három gyermeket ne-veltünk. Anikó 7, Zsolti 5 és fél,Jancsi pedig 3 éves volt ekkor. Ezena tavaszon, május elejétõl riasztó hí-reket hallottunk. Ahirtelen olvadásés a sok esõ megduzzasztotta a fo-lyókat. Áradtak a romániai folyók, ésijesztõen nõtt a Szamos, a Kraszna ésa Tisza vízállása is. Május 10-étõlnaponta jöttek Csengerbõl is rém-hírek. Elrendelték az árvízi készült-séget, mert a Szamos vize egyreemelkedett. Atöltések átnedve-sedtek, és 13-ától lezárták a Szamos-hidat, mert az átkelés már veszélyesvolt. Tizennegyedikén este a helyzetmég fenyegetõbbé vált. Géc alsóutcáiból kiköltöztették a lakosságot.Afalu közepén gyülekeztünk a maga-sabb helyen lévõ házakban. Az idõsemberek - így apósom, Juhász Mi-hály is - azt mondta, hogy olyan vízmég nem tört be a faluba, ami a tem-plom magasságát elérte volna. Még-sem mert senki levetkõzni, lefeküd-ni. Éjfél tájban eltûntek az ácsorgóférfiak, mert kiderült, hogy a Hajnalutcán, a tó felõl betört a víz, homok-zsákokkal kell védeni a házakat. Aligkezdték el a védekezést a férfiak, azErge medrén át és mindenünnen zú-dult az árvíz a falura. Rohantak a fér-fiak, hogy az evakuálást megkezd- jék. Az alsó utcákat már elöntötte avíz, és 10 perc alatt átbukott a kö-vesúton is.Akészenlétben álló ZILteherautókrafelrakták a férfiak az idõs embereket,az anyákat a gyermekeikkel. Anyó-som, apósom is arra a teherautórakerült, ahol én álltam a gyerme-kekkel, akik reszkettek a félelemtõl.Avíz meg már elborította a köves-utat, már nem látszott más, csak asötéten csillogó víz, amelyik az utcaegyik oldalától a másikig ért. Még elsem indultunk, már hallottuk, hogyegy-egy ház nagy robajjal omlottbele az áradatba. Végre elindultunk,és sikerült a férjemnek is felka-paszkodni az autóra. Hajnali egyvolt, mikor ez a szomorú gépko-csikonvoj elindult. Nagyon erõs volta víz sodrása, láttuk a felszínén úszótárgyakról. Akultúrház elé érvemegláttuk, hogy Papp László helyilakos az árokból integetett kétség-beesetten, derékig érõ vízben küzdvea sodrással. Megálltunk, hogy felve-gyük. Sikerült felszállnia, sáros vizetzúdítva az autón szorosan egymásmellett állókra. Ekkor jött az újabbrémület. Míg álltunk, befolyt a víz amotorházba. Amotor köhögött,prüszkölt, de nem indult. Kitört apánik. Kiáltozni, sikoltozni kezdtek az emberek. Egyesek kezeiket tör-delve imádkoztak: "Istenem, segíts!Belesodor a víz bennünket az árok-ba! Itt halunk meg mindnyájan!" -hangzottak a borzalmas mondatok.Agyerekek sírtak. Aférjem késõbbelmondta, hogy életében még nemélt át ilyen szörnyû pillanatokat: "Hafelborulunk, csak két kezem van és 3gyermekem, és még itt van a fele-ségem és az idõs szüleim is. Hogytudjak mindegyikõjüknek segíteni?-gondolta szinte tébolyultan. Ebben ateljesen reménytelennek látszó hely-zetben megjelent Forján Sándor, afiatal traktoros a zetorjával, és lassanelhaladva mellettünk, a gépkocsink elé állt és kihúzatta a teherautókatsorban a falunk kívüli, még szárazkövesútra. Ha õ nem segít, beleso-dorta volna a víz a gépkocsit az árok-ba, mert a kocsi hátsó része már el-kezdett csúszni a felázott talajonSzép kis falunkat így szerencsésenelhagyhattuk, s akadálytalanul ha-ladhattunk Jánkmajtisig. Mi min-denképpen szerettünk volna tovább-menni, de nem hitték el nekünk,hogy nagyon nagy tömegû víz elõlmenekültünk, ami utánunk fog jönni.Délután három órakor bekövetkezettaz újabb tragédia. Utánunk jött azárvíz. Velünk együtt már a jánkiak-nak is menekülni kellett. Ponyvásteherautók és buszok menekítettek bennünket. Fehérgyarmaton áthalad-va hallottunk, hogy már ott is víz vana kövesúton. Gyötrelmes autózásután, még sötétedés elõtt Beregsu-rányban álltunk meg. Együttérzõemberek segítettek le bennünket azautókról, és bevittek az iskolába. Itt afal mellé vastagon leszórt szalmánvégre elhelyezhettük a gyermekein-ket.Areménytelenséget, az elkeseredéstlassan felváltotta az újrakezdésvágya. Csengersima, Csenger, Máté-szalka és Nyíregyháza ingyen tel-keket biztosított az építkezésekhez.AMagyar Vöröskereszt jelentõsösszegekkel támogatta a családokat,és ezekkel az építési kölcsönöket iscsökkentették. Akinek volt biz-tosítása, megkapta a kártérítést. Mi isígy tudtunk bútorokat venni. Az aszeretet, ahogyan az emberek mel-lénk álltak a bajban, csomagokkal,takarókkal, ruhanemûvel, anyagi éserkölcsi támogatással segítve át min-ket a kétségbeesésünkön, példás ésmegrendítõ volt. Mindemellett szív-fájdító a mai napig, hogy Nagygécetnem építhettük újjá.Mi a felkínált lehetõségek közülCsengerben települtünk le. Ameg-rázó események átélés után megta-pasztaltuk, hogy minden reményte-lennek látszó helyzetbõl van kiút, haegyüttérzés, szeretet és magasfokúsegítõ szándék veszi körül az embert,abban a közösségben, ahova a sorsavezérli.
 Árvízi emlékmû avatásVisszaemlékezések a 40 éve történtekre
 Ahídavatáson többek között visszaemlékezést tartott Apáti György polgármester és Bodnár Gáspár a megyei vízügyi igazgatóság elnöke Ahidat megáldották és megszentelték a történelmi egyházak lelkészei Az árvízet átélõk nevében Juhász Zsigmondné osztotta meg gondola-tait a résztvevõkkel. Az ünnepségen fellépett az iskolai néptánccsoport  Áll a Szamos híd! Ahíd elkészítésének ötletétõl a kivitelezésig azönkormányzat részérõl Halászi Gáborné intézményi referens nyújtott az építõknek segítséget, aki a megrendelõi oldalt képviselte éskoordinálta Az emlékmûvet Farkas Miklós és Orha József (Pallér2 Kft., Káll-Trade Kft.) tervezte és kivitelezte. Az önkormányzat emlékéremátadásával köszönte meg a munkát 
 Árvízi fotókiállítás
Reprezentatív fotókiállítás fo-gadtaa népes vendégsereget május else- jén a Múzeum galériatermében,melyet
 Apáti György
polgármesternyitott meg.Anagyméretû fényképek fel-idézték az 1970-es árvíz döb-benetes látványát, a pusztulást, amentést. Egy külön falrészen lé-võfotók az egykori - az árvíz elõtti -Komlódtótfalu és Nagygéc, s az ottélõk mindennapjait láttatják. Nagy-méretû TV-n pe-dig korabeli hír-adófilmeken lehetett nyomon kö-vetni az akkori eseményeket.Akiállítás egész nyáron át látható.Afényképek egy részének átjut-tatásáért köszönet dr. Nóta Jó-zsefnek és Papp Gyulának. Atárlata késõbbiekben bõvíthetõ. Ezértszívesen fogadunk további képeket,akár az árvízrõl, akár Komlódtót-falu és Nagygéc egykori életének bemutatásáról.
 
2010. április
CSENGERI HÍRMONDÓ
3.
Visszaemlékezések a 40 éve történtekre
Zolnai Katalin:
Mostanában szinte nap mint napaz 1970-es árvízre való visszaem-lékezéseket lehet hallani-olvasni,s ezért úgy gondolom, hogy sza-porítom ezek számát, annál isinkább, mert ezt Budapestrõlküldte levélben Zolnai Katalin,akire a középkorúak - mintúttörõvezetõre - is jól emlé-kezhetnek.Avisszaemlékezések mozaik-darabjai összeállva adják kiigazán ennek az eseménynek avalódi tragédiáját, az emberihelytállást, a segítõkészséget.Természetesem mindenki a sajátszemszögébõl láttatja azeseményeket, netán az aprómomentumokban ellentmondá-sok is vannak - de mindez együttadja az egészet.
"Május 13-án hulladékgyûjtésvolt, majd az átvétel utánkitakarítottuk az udvart // hal-lottuk a kiabálást a töltés felõl,hogy jön a víz, kiöntött a Szamos! Átmentünk megnézni a vizet,ahogy egyre fentebb ért a töltésoldalán, minden szünetbenleszúrtunk egy ágat és akövetkezõ óra után láttuk, hogy10-15 cm-t emelkedett // Sok tanuló járt Tótfaluból, Becsrõl ésTatárfalváról, sõt néhányanGécbõl, s mivel 11 órakor a töltés felénél már magasabb volt a víz,az iskolavezetés úgy döntött, hogyhaza kell engedni ezeket a tanu-lókat.Akik biciklivel jártak át,azok társaikat is vitték, mivel abusz már nem járt. // Már vízben állt a híd felé vezetõ út, saz utat már lezárták. Örültünk,hogy a gyerekeket idõben haza-kísértük, nem gondoltuk, hogyéjfél után - mint árvízi menekültek - ismét Csengerben lesznek. Akkor nap (13-a) már egész napraktuk a homokzsákokat, még akisgyerekek is segítettek, tartották a zsák száját, a nagyobbak lapá-toltak. Most is csodálattal adó- zom a szervezõknek, akik biztosí-tották az udvarokban (a töltésnélF.L.) a zsákokat, homokot, lapátot stb. Késõ este a töltés már ki volt világítva. // Éjfél felé lecsen-desedett a hullámzásMajd megkondultak a harangok, s jött ahír, hogy a túloldalt elmosta a víz // Mi pedagógusok az iskolábantöltöttük a szalmazsákokat a szük-ségszálláshoza mai Múzeumépületében részt vettünk aközétkeztetésben. Néhány nap múlva behívtak a Mátészalkai Járási Tanácshoz, azárvízvédelmi bizottsághoz, s meg-bíztak, hogy 32 község árvízkáro-sult gyerekeinek üdültetését szervezzem meg. Naponta 3-4üdülõ ajánlotta fel segítségét.Csengerbõl 80 gyereket vittünk fela budapesti BM üdülõbe, fõlegalsósokat. /./ 1970. nyarán Harkályfürdõben volt a tábor,ezen 665 tanuló vett részt. Szinte pihenés nélkül teltek a napjaim,szívesen csináltam, sokat segítet-tek a tantestületi tagok. Anyagiellenszolgáltatást senki semkapott." 
 Fábián László
Nagy tisztelettel szeretném meg-köszönni Csenger Város Önkor-mányzatának, vezetõinek a május1-jén szervezett megemlékezéstaz árvíz 40. évfordulója alkal-mából. Tisztelem azokat az em-bereket, akik kigondolták, meg-tervezték, kivitelezték ezt a cso-dálatos emlékmûvet. Ez az em-lékmû hûséges kapocs a tragédiátelszenvedett emberek és az új ott-hont biztosító embertársaim kö-zött.Ha gondolatban átsétálok ezen ahídon, eszembe jut a gyermekko-rom. Szüleim gyakran engedtek el bennünket biciklivel Csenger-be, ami számunkra mindig valamikülönleges és felemelõ érzés volt.Nagygéc egy csodálatos termé-szeti környezettel, emberi össze-tartással és szeretettel megáldottfalu volt. Én mai napig gyakrankimegyek szülõfalumba. Az otteltöltött percek nyugalmat, pihe-nést, de erõt és feltöltõdést adnak a mindennapi terhek és problé-mák elviseléséhez. Ha az emlék-mûre ránézek, úgy érzem, hogyújra szabadon és korlátok nélkülhazamehetek a régi falumba, devissza is tudok térni új otthonom-ba. Drága szüleim mindig aztmondták, hogy embertársaidatsegítsd és szeresd. Megfogadtamszüleim tanácsát és segítõkészsé-gemmel és munkámmal próbálomszolgálni Csenger minden egyeslakosát. Nap, mint nap megta-pasztalom, hogy a helyiek is elfo-gadtak, szeretettel és tisztelettelfordulnak hozzám. Alegnagyobbboldogság számomra az, amikormegkérdezik, hogy vagyok, segí-thetnek-e valamiben?Ez a megemlékezés felszakítottaa régi sebeket, amelyek most isnagyon fájnak. De láttam az em-berek könnyezõ szemébõl, hogyszeretik egymást, hogy egymás-hoz tartozunk, egy közösség tag- jai vagyunk. Kívánom, hogy ez ahíd kösse össze az árvízzel be-települt embereket a tõsgyökerescsengeriekkel.Még egyszer szeretném megkö-szönni a megjelent vendégeknek -megyei, városi, egyházi szemé-lyeknek -, távolból érkezõknek,és minden egyes ott lévõ ember-társamnak, valamint barátaimnak,hogy átérezve a rendezvény jelen-tõségét jelenlétükkel megtisztel-ték és támogatták azt.
 Boros Lászlóné, sz.: Juhász Éva volt nagygéci lakos
 Köszönetnyilvánítás
Csengeri iskolafelújítási program
tájékoztató
Csenger Város Önkormányzata2009. július 9-én aláírta azt a tá-mogatási szerzõdést, amelyben azÚj Magyarország Fejlesztési TervÉszak-alföldi Operatív Programkeretében 393.359.429,- Ft támo-gatást kapott.Apénzeszközt "a Csenger VárosÖnkormányzat Petõfi Sándor Ál-talános Mûvelõdési Központ ésKönyvtár Pedagógiai Szakszol-gálat integrált oktatásának fej-lesztése, infrastrukturális beruhá-zás és eszközbeszerzés" címû,ÉAOP-4.1.1/2F-2f-2009-0030 jelû pályázat révén kaptuk a Re-gionális Operatív Program Irá-nyító Hatóságától.Aprojekt teljes bekerülési költ-sége 414.062.557,- Ft volt, atámogatás mértéke 95 %.Aprojekt során a csengeri PetõfiSándor ÁMK felsõ tagozatosiskolájának, konyhájának, sport-udvarának infrastrukturális fej-lesztése valósult meg. Afej-lesztéstõl legalább 40 %-os költ-ségmegtakarítást várunk. Az Adyutcai iskolaépületben fûtéskor-szerûsítés, a nyílászárók cseréje, akülsõ homlokzat hõszigetelése,korszerû vakolása történt meg. Atéli idõszakban megtapasztaltuk,hogy sokkal melegebb az épület,a nyílászárók jól zárnak, és sokatszámított a külsõ szigetelés is. Alegkritikusabb pont a tanári szobavolt, ahol évek óta a fûtési sze-zonban mindössze 14-15C fok volt. Afelújítással ez a problémamegszûnt, a tanári szoba meleg,és a non plus ultra az itt megépültgaléria, ami tárgyaló helyszín-ként, illetve külön kis dolgozó-szobaként funkcionál.Az udvar akadálymentesítése ismegtörtén. Biztonsági kerékpár-tároló épült, ezzel megkönnyítet-tük a tanulók iskolába járását,egészséges életmódjuk kialakítá-sát. Akerékpáros Kresz-tanpályaelkészült, gyermeknapon márközlekedési versenyt szervezünk.Megszépült az iskola belsõ favá-zas szerkezete a tûzvédelmi festésáltal.Az SNI gyermekek fejlesztésétbiztosító új eszközök és bútorok beszerzésével hozzájárultunk aversenyképes tudás megszerzé-séhez. Atantermekben hálózaticsatlakozás lett kiépítve, ami köz-vetlen internet hozzáférést biz-tosít.Az ÁMK konyhájának infrastruk-turális fejlesztése az épület vizesblokkjait és annak víz- és csatornavezetékeit foglalta magában. Azépületben akadálymentesítés va-lósult meg, az eszközbeszerzés éskonyhai gépek vásárlása a jóminõségû étkeztetést biztosítja.Aszamosbecsi tagóvoda intéz-ményi társulás keretében épül újjáCsenger Város, mint Gesztor Ön-kormányzat közremûködésével.Amunkálatok már elkezdõdtek,várhatóan az új nevelési évet márBecsen kezdik az ovisok, akik je-lenleg Csengerben veszik igénybea szolgáltatást.1965-ben épült ez az óvoda,állapota leromlott, felújítása, áta-lakítása gazdaságilag alkalmatlan,így egy teljesen új épület ki-vitelezésére kerül sor. Abontásiköltségeket Szamosbecs Önkor-mányzat vállalta magára. Az épít-kezés során környezetbarát be-szerzéseket részesítünk elõnyben,az épület teljes körûen akadály-mentesített lesz. Az óvodába járógyermekek fejlõdéséhez és fel-zárkóztatására, beszerzésre kerül-nek SNI és az oktatás tartalmátfejlesztõ eszközök.Aprojekt a TÁMOP-3.1.4 jelûpályázatból 64.000.000,- Ft-talegészült ki, a kompetencia alapúoktatás bevezetésére és új mód-szerek kialakítására, alkalma-zására. Ugyancsak a folyamatrésze lesz TIOPjellegû pályáza-tokon való részvétel, mely révén300 db gyermek méretû laptopszámítógép kerül a gyermekek mindennapi használatába, megva-lósítva ezzel az IKT(Infokom-munikációs terv) végrehajtását.Újabb kapcsolódó pályázat azesélyegyenlõségi terv végrehaj-tására 45.000.000,- Ft projektösszeggel, melyet szintén Csen-ger Város oktatásában, nevelésé-ben résztvevõ gyermekek haszno-síthatnak.
 Ahomokzsákokkal körberakott hídlábaknál az árvízet átélt lakosok egy-egy szál virágot dobtak a jelképes folyóba

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->