CSENGER ÉS AVÁROSKÖRNYÉKKÖZÉLETI HAVILAPJA
XIX. ÉVFOLYAM 2. SZÁM2008. március - ÁRA: 130,- Ft
Atartalomból
Õsrengetegek a Szamos mentén
(2. oldal)
-
Beszámoltak a tûzoltók
(3. oldal)
-
Petõfi-hét eredményei
(4. oldal)
-
Szamos szépe szépségverseny
(5. oldal)
-
Hûvös tavaszkezdet...
(6. oldal)
ACsaládsegítõ és GyermekjólétiSzolgálat az egy és két forintosérmék bevonása elõtt gyûjtéstszervezett a csengeri beteg gyer-mekek megsegítésére. Ajótékonycélú felhívásra a lakosság összesen40.000 forint értékû aprópénztadományozott. Abeváltást követõenaz intézmény Katona Patriknak ésPapp Péternek adta át az összeget.Mindkét családra nagy terhet ró agyermekek gyógyíttatása, ezért min-denfajta támogatás segítséget jelent.
Figyelem!
Az akciót tovább folytatjaa Szolgálat! Apénzérméket azintézménynél elhelyezett dobozbangyûjtik.
Szemet, fület, lelket gyönyörköd-tetõ látványos mûsort mutattak beaz urai tagiskolában a csengeri"Petõfi Sándor" ÁMK tanulói amárcius 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából.Az ünnepi szónok,
Erdõsné, dr. Harkai Erzsébet
körjegyzõ asszonykronológiai visszaemlékezéserendhagyó történelem órának ismegfelelt. Atelepülés nagyszámúérdeklõdõ lakója részvételével akegyelet koszorúi is elhelyezésrekerültek az emlékmûnél.Mosolygó Miklós, Ura településpolgármestere szerint az iskolaiintegráció egyik szép gyümölcsevolt ez a megható, közös emlé-kezés.
Aprópénzzel a gyermekekért Az integráció gyümölcse
Városi megemlékezés az1848-49-es forradalom160. évfordulóján
Katona Patrik Papp Péter
Meghívó az I. Almavirág Ünnepre
2008. május 3. (szombat)Tervezett program
I. helyszín: Almáskertek megtekintése
09.00Gyülekezõ a városközpontbanMazsorett felvonulás, kisbíró ismerteti a nap programját09.15Zenei kísérettel kivonulás traktorral, kisvasúttal a Bagossyúti almáskertekbe
10.00Almavirág-szentelés a történelmi egyházakkal
10.30 - 14.00 Kertlátogatás, vendéglátás, közben a városközpontbankulturális és gasztronómiai programok
II. helyszín: Múzeum udvar10.00"Bemutatkozik az Avasság"
- néprajzi, népmûvészeti nap- Testvérvárosunk, Negresti és környéke néprajzi,népmûvészeti kiállítása a Galéria-teremben- Az Avasság kulturális egyesületeinek, szervezeteinek produkciói az udvaron- Fazekas bemutató és vásár Lászlófi Géza vámfalusifazekasmester segítségével- Avassági ételek készítése és vására
III. helyszín: Petõfi ÁMK parkja
10.00Hagyományos ételek bemutatója és vására
11.00I. Almavirág Néptánc Találkozó
Közben: kézmûves bemutató az étkezde elõtt
14.00 - 16.00 Hõlégballonos függeszkedés a futballpályán
(kicsiknek és nagyoknak egyaránt)16.00 Egyházi kávésátorÕszinte vallomások fája16.45Közös lufieregetés a színpad elõtt18.00Szamos Szépe Szépségverseny az általános iskola aulájában- benne helyi tehetségek
20.00Sztárvendég: Roy és Ádám
22.00Retro Party a Retro Boys közremûködésével
Arendezvényt megnyitja: Apáti György
polgármester
Arendezvény fõvédnöke: Dr. Gráf József
Földmûvelésügyi- és Vidékfejlesztési miniszter
Anap vendége: Dr. Maár András
szakállamtitkár
Amárcius 15-i megemlékezést a mazsorett csoport nyitotta meg Hagyomány, hogy a gimnázium és az általános iskola énekkara közös produkciót ad elõ. Aszokásokhoz híven a szavalat sem maradt el. Az irodalmi színpad mellett az iskola volt fiú diákjai verbunkost jártak Az ünnepi szónok Gazda László az Észak-alföldi Regionális FejlesztésiTanács elnöke volt, aki részt vett a koszorúzáson is
2CSENGERI HÍRMONDÓ 2008. március
Norbi még csak tizenöt éves, dekülönleges hobbija, a galamb-röptetés mára versenyeketnyerõ komoly tudás és szenve-dély. Házukban, a nappali falánbekeretezve különbözõ okle-velek, díjak, kupák. Büszkénszámol be mindegyikrõl.
- Nyáron lesz öt éve, hogyelkezdtem. Abátyám akkorkészült középiskolába, és volt 25röpposta galambja. Elvállaltam agondozásukat. Eleinte csak etet-tem, itattam õket. Zavart, hogy bevannak zárva, ezért egyszerkiengedtem mindet. Az elsõ dúc-nak csak a fele maradt meg. Ígyindultam. Kezdetben ajándékbakaptam a galambokat. Mezei Lacibácsitól, más csengeri galambá-szoktól, a börzés ismerõsöktõl,szóval sok helyrõl. Most márvásárolok is, de bevett szokás acsere-berélés is.
-Hány, illetve hányféle galambod van?
- Három dúcban 90 röppostámvan. Ennek egy része tenyész-galamb. Õk nem repülnek, csak költenek. Amásodikban aversenyzõk, a harmadikban a fia-talok kapnak helyet.
- Mióta foglalkozol versenyez-tetéssel is?
- Két évvel ezelõtt beléptem acsengeri egyesületbe, az Észak-Kelet Tagszövetség T21-be,aminek tíz tagja van. Velük versenyzek egyesületi, kerületiszinten, és indulok a VárdaRöpcsoport versenyein is.
- Melyik galambból lesz jóversenyzõ? Hogy választod ki?
- Nagyon nehéz kiválasztani. Havásárolok, akkor elõször meg-nézem az izomzatát, az íriszét, akiállását, és hát fontos a vérvonalis, amibõl persze rengeteg van.Sokat segítettek és segítenek azegyesületi tagok, aztán Apa ésNagypapa, de én döntök aversenyzõkrõl. Ha a saját dúcom-ról van szó, ott valahogy a jóversenyzõ kiválik a többi közül.Nem tudom megmagyarázni, deez látszik, és okosabb is a tár-sainál. Amikor készülünk aversenyekre, akkor elvisszük egybizonyos távolságra a galambokat.Lehet, hogy több is jó idõt fut, decsak az okos repül be a dúcba, amia versenynél elengedhetetlen felté-tel.
- Hogy gondolod, jól döntesz aversenyzõk kiválasztásánál?
- Kell egy kis szerencse is.Elõfordul, hogy azt gondolom,hogy az adott galamb nem fog jólteljesíteni, így a versenyhez szük-séges gumigyûrût nem teszem rá,aztán versenyen kívül várakozá-son felüli idõt repül. Persze azidõjárás, a földrajzi adottságok issokszor beleszólnak a teljesít-ménybe.
- Aszerencse azért Veled van, mert ahogy hallottam, nagyon széperedményeket értél el.
- 2006-ban egy csapattal (10galamb) indultam a fiatalok õsziversenyén. Ez azt jelenti, hogy agalamb gyûrûs, és az azévi költés-bõl származik. Itt egyesületi 3. let-tem. 2007-ben már három csapat-tal neveztem a fiatalok versenyén.Rövidtávon Gödöllõn egyesületi,kerületi és Várda Röpcsoport 1.helyezést ért el az egyik galam-bom. Középtávon, a gyõriversenyen egyesületi, kerületi ésVárdánál 3. helyen végeztem. Akatowicei Országos Emlékver-senyen pedig egyesületi második lettem.
- Melyik helyezésre vagy a leg-büszkébb?
- Agödöllõi fiatalok versenyére.Itt öt úton négyszer futott beelsõként a galambom, ezért el-nyerte a Fiatal Sampion díjat,illetve az egyesületi 1. díjat.
- Említetted a készülést, a gondo- zást. Naponta mennyi idõt szánsza galambokra?
-Mivel elkerültem középiskolába,Papa gondozza hétközben amadarakat. Én hétvégén foglalko-zom velük. Nyáron öt körül enge-dem ki õket elõször. Aztán nap-közben még 5-6 alkalommal. Aversenyzõk kondícióját különtakarmánnyal segítjük, és fontos adúcok takarítása is, amit heti 3alkalommal végzünk. Szeretek velük foglalkozni, nekem ez nemteher. Már most készülök aversenyekre. Április közepénelkezdjük az edzõfutamokat, majdélesben. Idén rövidtávon 30,középtávon 10, a gyorsversenyenis 10 galambbal indulok.
Õsrengetegek a Szamos mentén Agalambok fiatal röptetõje
Beszélgetés Kovács Norberttel
Ahíradásokban egyre gyakrabbanfordul elõ a "kistérség" fogalma,és egyre nagyobb a jelentõsége isa kistérségi gondolkodásmódnak,intézményrendszernek.Dióhéjban, néhány sor keretébenérdemes áttekinteni az aktuálishelyzetet, eseményeket, lehetõsé-geket.
CsengerTöbbcélú KistérségiTársulás
ACsengeri Kistérség jelenlegiformájában a 2004. évvel alakultmeg, a Város és a környezõ tíztelepülés igazgatási-területfej-lesztési társulásaként, élve azÖnkormányzati Törvényben biz-tosított lehetõséggel. Ahaté-konyság növelése a fõ cél, ezzelhalad párhuzamosan az intéz-mények átszervezése. Közokta-tási, szociális, belsõ ellenõrzési,közmûvelõdési és területfejlesz-tési feladatok közös ellátásáraalakult a Társulás, ami utóbbkiegészült közmunkaprogramok szervezésével, pályázati tevékeny-séggel, vállalkozások és civilszervezõdések segítésével.ATársulás elnöke
Pethõ András
,Pátyod polgármestere, aki többek között a Megyei Kistérségi Fó-rum elnöki tisztét is betölti, ésszámos megyei illetve régiósfejlesztési tanács és bizottság tag- jaként igyekszik segíteni a kis-térség fejlõdését. Atöbbi tíz tag akistérség tíz polgármestere.ATanács fontos feladata az eddigelkülönült fejlesztési elképzelé-sek összehangolása, a projektlis-ták egyeztetése, az átfedések megszüntetése.Bár sok a párhuzam is, a korábbi járási rendszerhez képest kétfontos különbség látható: önkén-tesség, azaz mindenki maga vá-laszthatja meg partnerét a közösvállalásokban, másrészt a döntésiszabadság: a fejlesztési kérdések tárgyalásakor minden polgármes-ter szavazata egyenértékû.
Fejlesztési lehetõségek
Aközös feladatok ellátásábanfontos intézményi változások történtek a 2007. évben. Csenger-újfalu és Ura a közoktatásbanCsengerrel, óvodai nevelésbenTyukoddal lépett partnerségre,míg Csengersimának Gacsállyalsikerült megegyeznie oktatásiintézmény közös fenntartásáról.Szamosangyalos Pátyoddal látjael az óvodai nevelést. Aszociálisgondoskodás is újjászervezõdött:Csenger és Porcsalma központok megtartásával a korábbi gyer-mekjóléti szolgálat, jelzõrend-szeres házi segítségnyújtás éstámogató szolgálat elõzõ évben acsaládsegítés, házi segítségnyúj-tás, szociális étkeztetés és nappaliellátás feladatok közös ellátásávalegészültek ki. Az intézményireformok számos gyümölcsöthoztak: az így elért kiegészítõtámogatások háromszorosára, kö-zel 1 milliárd Ft-ra emelték a Tár-sulás költségvetését, ami a felada-tok ellátására, a színvonal növe-lésére fordítható. Emellett az in-tézmények tapasztalatcseréje,kölcsönös feladatmegosztása is ahatékonyság növelését hozta.Az egészségügyi feladatok terén -bár az orvosi ügyelet vezetõje aVáros Önkormányzata - koordi-náló szerepet tölt be a Társulás: amegalakulás ösztönzõ támoga-tásából fontos egészségügyi esz-közbeszerzés és fejlesztés való-sult meg. AVáros által tervezett járóbeteg-szakellátó fejlesztésé-nek projektjét is támogatják akistérség települései.Pályázati forrásból négy sikeresközmunkaprogramot bonyolította Társulás az önkormányzatok közremûködésével, melyek kere-tében több mint 260 ember ideig-lenes foglalkoztatása valósultmeg egy év alatt.
(folytatás a 4. oldalon)
Dióhéjban a kistérségrõl
Ha valami csoda folytán aligháromszáz évvel visszakerülnénk erre a vidékre, bizony rá semismernénk. Hatalmas erdõségek,ligetes részek, mocsarak, nádasok borították a tájat. Persze az ter-mészetes folyamat, hogy az ember,az életterét növelvén ezeket ritkítja,újabb és újabb területeket sza-kasztván ki belõlük, megélhetésétbiztosítandó. Ugyanakkor értékes,néha vissza nem hozható ter-mészetes kincsek fogyatkoznak, sõta mai esztelen
"megélhetési stílfû-részes"
- korszakban az is kétséges,hogy egyáltalán fennmaradnak.Látva, hogy már a karvastagságúfácskákat sem kímélik, elképzel-hetõ, hogy párszáz év múlva azarab sivatagokat idézõ képet láthat-nak utódaink.ASzamos-menti erdõségek õsiképére még visszatekintést adnak az I. Katonai Felmérés (1782-85)színes térképlapjai, de leginkább azazokat kiegészítõ szöveges leírá-sok, bár ezek fõként katonai -stratégiai szempontból vizsgálták atájat. Az adott idõszakban atelepülések szerkezete, rendszere, atáj képe itt Szatmárban megõrizte aközépkori állapotokat, mely azAlföldön a török hódoltság miattmegsemmisült.Ha megnézzük a térképszelvények közül a Csenger környékérevonatkozókat, szembetûnik, hogymilyen hatalmas kiterjedésû erdõ-ségek húzódtak itt, melyeket csak afalvak körüli irtások (szántók-le-gelõk) szakítanak meg. Az erdõk-ben alig járható utakat találunk, ámbennük szállásokra is lehetett talál-ni. Vetésnél, a Szamos mellettiGyülvészerdõrõl ezt írta a hajdanihadmérnök:
"Magas fás erdõség,sûrû bozóttal vegyes, a szállások melletti magastörzsû erdõvelsok mocsár szeli át, az utakon kívül járhatatlan":
Tüzetesebben tanulmányozva atérképet, az is kitûnik, hogy a leg-nagyobb erdõség a Csengertõlinduló, s szinte Szatmárnémetiighúzódó több egységbõl álló sûrûségvolt, amit csak a Szógotánál, azakkorra már elpusztult Senye falu(Sanyikert) egykori határa szakítottmeg, de ugyanúgy a hajdaniVizsoly falu körüli irtás is kitûnik Óvári felett. Ezt a nagykiterjedésûerdõt leegyszerûsítve Darai-erdõként emlegették. Gécnél látunk egy kisebb részt, N. Erdõ (Nagy-Erdõ) néven. Komlódtótfalu ésSima között is volt két kisebberdõség, melyen a Garand - késõbbErge - folyik keresztül. Ezek csak maradványai voltak akkorra a hon-foglaláskor itt talált hatalmas töl-gyeseknek, melyre Tótfalu régineve Dombó (a szláv: tölgy) utal.Rendszeresség látszik abban, hogya Szamos belsõ kanyarjaiban voltak találhatóak a nagyobb erdõk legtöbbje, de a folyót végig, mind-két oldalon úgynevezett ligeterdõk övezték, melyek pl. Vetésnél, ésfentebb Angyalosnál-Tatárfalvánálkiszélesedtek. Ezek legtöbbje árté-ri fûz és nyárfaligetek volta bujaaljnövényzettel, mint komló, vad-szõlõ, szerbtövis és süntök.Visszatérek újfent a térkép szöve-ges mellékletére, s vegyük sorbamiket írtak a Szamost követõ fal-vaknál a fentebb említett erdõkrõl:Tatárfalva:
"Ritka, magastörzsû tölgyfaerdõ és némi bozót is."
Csenger:
"Az áradást kivéve a rétek szárazak. ASzógotta félsziget a folyó áradásakor víz alá kerül,majd egy állandó mocsár marad vissza."
Géc:
"Nagyerdõ: magastörzsû,nagyon sûrû tölgybõl áll."
Becs:
"Afalu mellett, a folyónálkissé magastörzsû tölgyéger erdõ."
Dara:
"AVizsoly Vitné erdõ és a Zilboka erdõ magastörzsû tölgybõláll, sûrû bozót növi be. Mindenütt nagyon mocsaras, csak a kijelölt utakon könnyû szekérrel járható."
Az egykor hatalmas tölgy és ve-gyeserdõk lassan visszaszorultak, smára már szinte semmi nem maradtbelõlük a környéken. Még gyer-mekkoromban ismert volt aTölgyes - vagy ahogy mondták aTõgyes. Ez a Szamos akkor márlevágott egykori kanyarjában fekvõSanyi-kert északi részén volt, a máremlített, Csengertõl Szatmárnéme-tiig nyúló tölgyerdõ utolsómohikánjaiként. Egyik idõs adat-közlõm emlegette, hogy itt táboroz-tak le 1848-ban a huszárok. Aziskolai osztályok kirándulóhe-lyeként sokszor felkeresték aMadarak és Fák Napján. Egykorigazdájáról
"Kun tõgyese"
néven isemlegették, s az öt utolsó, méternélis nagyobb átmérõjû példányait aTsz a '60-as években vágatta ki.Végezetül, miután a cikk hajdanierdõségekrõl szól, úgy érzem a
"kiserdõkrõl"
is szólnom kell. Ezek tulajdonképpen elvadult akácfa-sorok voltak, melyek az egy-benyúló telkek végén húzódtak,mintegy telekhatárként. Hamarbesûrûsödtek, elvadultak, s töké-letessé váltak mindenféle gyermekikalandozásokra. Gyermekkoromszép emlékei - s gondolom ezzeltöbben is így vannak - a tekergések,csavargások bennük, a katonásdi, abandaharcok, s késõbb a
"randik"
kapcsolódnak hozzájuk.Amai gyerekeknek pedig nemmarad más lehetõségük, minthogya Szamos árterére lemenve, a régifüzesben barangolva igen halványfogalmat alkossanak a mégvéletlenszerûen megmaradt ligeter-dõk hangulatából és látványából, azegykori erdõségek halvány vissz-fényeként.
Fábián László
2008. márciusCSENGERI HÍRMONDÓ 3
2008 februárjában tartotta megéves beszámolóját a CsengeriSzent Flórián Tûzoltó ésVízimentõ Egyesület. Atûzoltókés a vízimentõk nemcsak össze-foglalóval szolgáltak, hanemtájékoztatták a tagságot és a jelenlévõket a 2008-as tervekrõlis.
"Acipõgyári tûzzel egy nehéz évetzártunk egy nagyon nehéz esettel.Remélem, hogy a "kis" tûzoltósá-gunk, amely Magyarországlegkeletibb tûzoltósága, mégnagyon sokáig fenn tud maradni,és egyre hatékonyabban tudjaellátni a mûködési területén azállampolgárok mentõ tûzvé-delmét. Ezért mindent elkövetünk.Avonulásokat figyelembe véve2007-ben 126 esetben kellett bea-vatkozást végrehajtani - tudtuk meg Karacs Gyulától, a helyiköztestületi tûzoltóság parancs-nokától." Bár nem minden ellátotttelepülésen volt szükség bea-vatkozásra, de valamennyi hely-ségben megfordultak hely-ismereti foglakozások, vagy ren-dezvény biztosítások kapcsán. Amûködési terület 78%-ára, azaz akistérség 9 településére esett ariasztások nagy része. 31% volt amûszaki mentés, 58% a tûzeset és11% a vaklárma vagy téves jelzés.Az elmúlt évben bõvítették fel-szereléseiket is. Pályázattal nyer-tek Vetter emelõpárna készletet,Sthil motoros gyorsdarabolót, 3 dbúj légzõkészüléket, Lucas típusúvágó-feszítõ berendezést, Hondaáramfejlesztõt. Az év második felében Pethõ András polgár-mester segítségével hollandiaitûzoltóktól használt, de jó állapotúeszközöket kaptak: Holmatroelektromos vágó-feszítõ beren-dezést, védõruházatot, sisakokat10db Dräger légzõkészüléket,rádiókat, komplett szivattyúvalfelszerelt utánfutót stb. Azért vanmég mit fejleszteni. Agépjár-mûvek idõsek, lassan elhasználód-nak, cserére vagy felújításraszorulnak. Aruházat is lassanelhasználódik. Az eszközöket isszervizelni kell idõnként.Versenyek: Több megmérettetésenis részt vett a csengeri tûzoltóság2007-ben. Elõször Újfehértón aMegyei Tûzoltó Szövetség általszervezett versenyen, ahol bár azidõjárás beleszólt a lebonyolításbaa köztestületi kategóriában tized,sõt századmásodperceken dõltek el a helyezések. Aharmadik helyen végeztek, derekasan helytálltak és öregbítették Csengerhírnevét. Ezek után Fehérgyar-maton került megrendezésre amegyei kispályás tûzoltó lab-darúgó bajnokság. Indultak,oklevéllel tértek haza. Az utolsó,amin képviseltették magukat aLÉPCSÕ 2007 nevû verseny volt,ami szintén sok idõpont-csúsztatá-son esett át. Ez a verseny a nyíre-gyházi Bánki Donát Szakközép-iskola Kollégiumának külsõ lép-csõjén került végrehajtásra. Kilencemelet és 191 lépcsõfok bevetésiöltözetben, légzõkészülék haszná-latával, valamint egy sugár meg-szereléséhez szükséges felszere-lésekkel. Akét fõs csapat egyik tagja Jakab Róbert volt, a másik pedig Gaál Zsolt. Itt is a hivatásostûzoltókat is maguk mögé utasítva jó teljesítményt értek el a helyitûzoltók.Idén a személyi feltételek anövekvõ munkáltatói terhek és azenergiaárak ellenére nem változ-nak. Kiesett egy tûzoltásvezetõ,helyette jelenleg is tanfolyamra járkét tûzoltónk. Az elmúlt évbenkiderült, hogy a mûködéshez a lét-szám elegendõ. Ebben az évben is,bízva az Önkormányzat(ok)további segítõ szándékú hozzáál-lásában, 16 fõállású tûzoltó meg-tartása a cél. Akiképzett létszámszinten tartásának érdekébentovábbi önkéntesek képzését istervezik.Afeladatellátáshoz szükségestechnikai eszközpark folyamatosfenntartása is fontos szerepet kap a2008-as évben. A2005 szeptem-berében kiírt pályázat teljesítésetavaly 100%-ban megtörtént. Újpályázatuk van bent, amelynek kb.4-4,5 millió Ft az önereje. Ebben apályázatban szerepel egy felújítottgépjármûfecskendõ, valamintegyéni védõfelszerelések, és avízi-mentéseket segítõ motorcsó-nak is. Alaktanya felújítása,korszerûsítése is további ten-nivalókat kíván, ami remélhetõlegtámogatók bevonásával megvaló-sul.
2007-ben 126 esethez vonultak ki a tûzoltók
Ezekkel a szavakkal nyitotta megéves beszámolóját az egyesületelnöke,
Gönci József.
"Fontoskötelességünk többek között azárvíz, illetve katasztrófa esetén aszemélyek és tárgyi eszközök mentése, a környezet-, ésállatvédelem, vagy a turisztikaiprogramok tervezése, szervezése,koordinálása és lebonyolítása. Aturisztikával kapcsolatban megkell említeni, hogy Csengerrégebben a Szamos-Tisza túrák egyik kiindulópontja volt.Szerettük volna újra felhívni afigyelmet a folyó szépségeire,ezért 2005-ben kis létszámmalugyan, de elindítottuk az elsõSzamos-túrát. 2006-ban már a 16helyett 56 fõ jelentkezett, ésindult el a II. Szamos túrán. 2007-ben a szervezésnek köszönhetõenpedig már 120 fõvel vágtunk nekiaz 50 km-es magyarországi táv-nak. Alétszám itt már szük-ségessé tette a rendõri és vízimen-tõ biztosítást is. AIII. Szamostúrán már nem csak csengeriek vettek részt, hanem szép számmalérkeztek más Szamos mentitelepülésekrõl, valamint afõvárosból is. Atúraelõkészítéseként 50 tûzoltó ésvízimentõ összefogásával építet-tünk lejárót, illetve kikötõt aSzamos partján azért, hogy a túrarésztvevõi kényelmesen és biz-tonságosan tudjanak vízre szállni.Atúra teljes idõtartama alattfoglalkoztunk a környezet védel-mével: flakonokat, üvegeket, ésegyéb uszadékokat gyûjtöttünk.Terveink között szerepel aSzamos-túra határon átnyúlókiterjesztése, és hagyományainak megõrzése."Abeszámoló érintette a vízimen-tés újjászervezését is. AMagyarVöröskereszt támogatását élvezõszolgálat 16 évnyi mûködés után2002-ben megszûnt. Az eztkövetõ években csoportos men-tõõri feladatellátására felkérésnem történt. Habár voltak próbálkozások, ez a technikaieszközök, és a pénz hiánya miatteredménytelen maradt. Avízi-mentõk partnereket kerestek. Acsengeri tûzoltó egyesületbetagozódva együttmûködési meg-állapodást készítenek elõ a Jász-Nagy-Kun-Szolnok Megyei Ren-dõrfõkapitánysággal. Apartner-ség a készenléti szolgálat felál-lítására épül, ami a Vásáros-naményi Vízirendészeti Rendõr-õrs teljes területén keresõ kutatótevékenység végzésére (vízi bale-setben elhunytak, illetve eltûntek felkutatása, vízzi balesetek eseténa sérültek szakszerû mentése,vizek és vízi élõhelyek védelme,vízbefulladások megelõzése,folyóvizeken és azok partjainlévõ vagyontárgyak figyelemmelkisérése). Avízimentõ szolgálatfelállásának technikai feltételeegy motorcsónak volt. Tavalypályázat útján sikerült egyhasználtat beszerezniük. Erre azévre tervezik még a Szamos partilejáró és kikötõ felújítását, a vízi-mentõk okleveleinek, orvosi al-kalmassági vizsgálatainak rend-betételét, nyárra elvégzik a mo-torcsónak idõszakos mûszakivizsgáztatását, és befejezik a rajtaelkezdett munkákat, amihezeddig 470 óra társadalmi munká-val, és személyenként 5.000 Fttámogatással járultak hozzá.
"Avízimentõ szolgálat feladata nemcsak a vízimentés
Csengeri "Szent Flórián"Tûzoltó és Vízimentõ Egyesület Pénzügyi beszámoló 2007.
Bevételek:
- Tûzoltószövetség:................................................................150.000.-- Nemzeti Civil Alapprogram:..............................................450.000.-- Tagdíj befizetés:....................................................................63.000.-- Csengeri Önkéntes Tûzoltóság:.......................................1.665.291.-(rezsi ktg-ek átszámlázása)- Egyéb bevétel (kamat):..............................................................664.-
Összes bevétel:...................................................................2.328.955.-Költségek:
- Téliesített Dzseki vásárlás: ................................................224.400.-- Zubbony, nadrág vásárlás:..................................................244.560.-
Beruházások összesen:.........................................................468.960.-
- Gázfogyasztás:.................................................................1.067.441.-- Villamos energia:.................................................................257.404.-- Telefondíj (Matáv + mobilkártya):......................................180.654.-- Élelmiszer, vendéglátás:........................................................49.726.-- Tagdíj:...................................................................................25.000.-- Biztosítási díj:.........................................................................5.040.-- Egyéb költségek:.................................................................163.717.-
Mûködési költségek:..........................................................1.748.982.-
- Bankköltség:..........................................................................35.359.-
Összes kiadás:...................................................................2.253.301.-2008. évi költségvetés tervezete
Bevételek:Éves tagdíj befizetés:..............................................................73 000.-Vízimentõ szolgálat tagjainak támogatása: ..........................130 000.-Támogatások:.........................................................................100 000.-Pályázatok: ...........................................................................500 000.-Tûzoltói készenléti szolgálat: ............................................1.620 600.-SZJA1% felajánlásából származó bevétel:...........................150 000.-Csengeri Önkéntes Tûzoltóság:..........................................1.600 000.-2008. évi Szamos túra részvételi díja: ................................. 240 000.-2007. évi pénzkészlet felhasználás:.......................................434.040,-
Összes bevétel:...................................................................4.847.640,-
Költségek:Motorcsónak vásárlás+80 000,-Ft felújítás:.........................450. 000.-Nyílászárók cseréje:..............................................................300. 000.-Védõfelsz., védõeszközök beszerzése:.................................300. 000.-Gázfogy. 2007. évi szinten "nyílászáró":...........................1.067. 000.-Villamos energia:.................................................................280. 000.-Telefon díj:...........................................................................200. 000.-Élelmiszer, vendéglátás:.......................................................150. 000.-Tûzoltószövetség éves tagdíj:................................................25. 000.-Szatmár Helyi Közösség tagdíj: ............................................10. 000,-Költségek:Biztosítási díj:.............................................................................5040,-Készenléti szolgálat éves díja:............................................1.620.600,-Egyéb költségek:...................................................................400.000,-
Mûködési költségek összesen:.............................................4.057.640,-
Bankköltség:............................................................................40.000,-
Összes kiadás: ..................................................................4.847.640,-
FELHÍVÁS
Felhívom a gazdálkodók figyelmét, hogy a területalapútámogatás beadása 2008-ban elektronikus úton történik aKistérségi Irodában a falugazdász és az agrárkamaraitanácsadó segítségével.
Atámogatáshoz szükséges dokumentumok:
- korábban beadott térképek másolata- 2008-ban étvett boríték /a 3 db meghatalmazásés az azonosító, jelszó)!
Atámogatás beadási határideje: 2008. május 15.
Gaál Pál falugazdász
Search History:
Result 00 of 00
00 results for result for
p.
Csengeri Hírmondó 2008 marcius
Csengeri Hírmondó 2008 marcius
723
Reads
0
Readcasts
0
Embed Views
More From This User
Notes
Load more
