2CSENGERI HÍRMONDÓ 2008. március
Norbi még csak tizenöt éves, dekülönleges hobbija, a galamb-röptetés mára versenyeketnyerõ komoly tudás és szenve-dély. Házukban, a nappali falánbekeretezve különbözõ okle-velek, díjak, kupák. Büszkénszámol be mindegyikrõl.
- Nyáron lesz öt éve, hogyelkezdtem. Abátyám akkorkészült középiskolába, és volt 25röpposta galambja. Elvállaltam agondozásukat. Eleinte csak etet-tem, itattam õket. Zavart, hogy bevannak zárva, ezért egyszerkiengedtem mindet. Az elsõ dúc-nak csak a fele maradt meg. Ígyindultam. Kezdetben ajándékbakaptam a galambokat. Mezei Lacibácsitól, más csengeri galambá-szoktól, a börzés ismerõsöktõl,szóval sok helyrõl. Most márvásárolok is, de bevett szokás acsere-berélés is.
-Hány, illetve hányféle galambod van?
- Három dúcban 90 röppostámvan. Ennek egy része tenyész-galamb. Õk nem repülnek, csak költenek. Amásodikban aversenyzõk, a harmadikban a fia-talok kapnak helyet.
- Mióta foglalkozol versenyez-tetéssel is?
- Két évvel ezelõtt beléptem acsengeri egyesületbe, az Észak-Kelet Tagszövetség T21-be,aminek tíz tagja van. Velük versenyzek egyesületi, kerületiszinten, és indulok a VárdaRöpcsoport versenyein is.
- Melyik galambból lesz jóversenyzõ? Hogy választod ki?
- Nagyon nehéz kiválasztani. Havásárolok, akkor elõször meg-nézem az izomzatát, az íriszét, akiállását, és hát fontos a vérvonalis, amibõl persze rengeteg van.Sokat segítettek és segítenek azegyesületi tagok, aztán Apa ésNagypapa, de én döntök aversenyzõkrõl. Ha a saját dúcom-ról van szó, ott valahogy a jóversenyzõ kiválik a többi közül.Nem tudom megmagyarázni, deez látszik, és okosabb is a tár-sainál. Amikor készülünk aversenyekre, akkor elvisszük egybizonyos távolságra a galambokat.Lehet, hogy több is jó idõt fut, decsak az okos repül be a dúcba, amia versenynél elengedhetetlen felté-tel.
- Hogy gondolod, jól döntesz aversenyzõk kiválasztásánál?
- Kell egy kis szerencse is.Elõfordul, hogy azt gondolom,hogy az adott galamb nem fog jólteljesíteni, így a versenyhez szük-séges gumigyûrût nem teszem rá,aztán versenyen kívül várakozá-son felüli idõt repül. Persze azidõjárás, a földrajzi adottságok issokszor beleszólnak a teljesít-ménybe.
- Aszerencse azért Veled van, mert ahogy hallottam, nagyon széperedményeket értél el.
- 2006-ban egy csapattal (10galamb) indultam a fiatalok õsziversenyén. Ez azt jelenti, hogy agalamb gyûrûs, és az azévi költés-bõl származik. Itt egyesületi 3. let-tem. 2007-ben már három csapat-tal neveztem a fiatalok versenyén.Rövidtávon Gödöllõn egyesületi,kerületi és Várda Röpcsoport 1.helyezést ért el az egyik galam-bom. Középtávon, a gyõriversenyen egyesületi, kerületi ésVárdánál 3. helyen végeztem. Akatowicei Országos Emlékver-senyen pedig egyesületi második lettem.
- Melyik helyezésre vagy a leg-büszkébb?
- Agödöllõi fiatalok versenyére.Itt öt úton négyszer futott beelsõként a galambom, ezért el-nyerte a Fiatal Sampion díjat,illetve az egyesületi 1. díjat.
- Említetted a készülést, a gondo- zást. Naponta mennyi idõt szánsza galambokra?
-Mivel elkerültem középiskolába,Papa gondozza hétközben amadarakat. Én hétvégén foglalko-zom velük. Nyáron öt körül enge-dem ki õket elõször. Aztán nap-közben még 5-6 alkalommal. Aversenyzõk kondícióját különtakarmánnyal segítjük, és fontos adúcok takarítása is, amit heti 3alkalommal végzünk. Szeretek velük foglalkozni, nekem ez nemteher. Már most készülök aversenyekre. Április közepénelkezdjük az edzõfutamokat, majdélesben. Idén rövidtávon 30,középtávon 10, a gyorsversenyenis 10 galambbal indulok.
Õsrengetegek a Szamos mentén Agalambok fiatal röptetõje
Beszélgetés Kovács Norberttel
Ahíradásokban egyre gyakrabbanfordul elõ a "kistérség" fogalma,és egyre nagyobb a jelentõsége isa kistérségi gondolkodásmódnak,intézményrendszernek.Dióhéjban, néhány sor keretébenérdemes áttekinteni az aktuálishelyzetet, eseményeket, lehetõsé-geket.
CsengerTöbbcélú KistérségiTársulás
ACsengeri Kistérség jelenlegiformájában a 2004. évvel alakultmeg, a Város és a környezõ tíztelepülés igazgatási-területfej-lesztési társulásaként, élve azÖnkormányzati Törvényben biz-tosított lehetõséggel. Ahaté-konyság növelése a fõ cél, ezzelhalad párhuzamosan az intéz-mények átszervezése. Közokta-tási, szociális, belsõ ellenõrzési,közmûvelõdési és területfejlesz-tési feladatok közös ellátásáraalakult a Társulás, ami utóbbkiegészült közmunkaprogramok szervezésével, pályázati tevékeny-séggel, vállalkozások és civilszervezõdések segítésével.ATársulás elnöke
Pethõ András
,Pátyod polgármestere, aki többek között a Megyei Kistérségi Fó-rum elnöki tisztét is betölti, ésszámos megyei illetve régiósfejlesztési tanács és bizottság tag- jaként igyekszik segíteni a kis-térség fejlõdését. Atöbbi tíz tag akistérség tíz polgármestere.ATanács fontos feladata az eddigelkülönült fejlesztési elképzelé-sek összehangolása, a projektlis-ták egyeztetése, az átfedések megszüntetése.Bár sok a párhuzam is, a korábbi járási rendszerhez képest kétfontos különbség látható: önkén-tesség, azaz mindenki maga vá-laszthatja meg partnerét a közösvállalásokban, másrészt a döntésiszabadság: a fejlesztési kérdések tárgyalásakor minden polgármes-ter szavazata egyenértékû.
Fejlesztési lehetõségek
Aközös feladatok ellátásábanfontos intézményi változások történtek a 2007. évben. Csenger-újfalu és Ura a közoktatásbanCsengerrel, óvodai nevelésbenTyukoddal lépett partnerségre,míg Csengersimának Gacsállyalsikerült megegyeznie oktatásiintézmény közös fenntartásáról.Szamosangyalos Pátyoddal látjael az óvodai nevelést. Aszociálisgondoskodás is újjászervezõdött:Csenger és Porcsalma központok megtartásával a korábbi gyer-mekjóléti szolgálat, jelzõrend-szeres házi segítségnyújtás éstámogató szolgálat elõzõ évben acsaládsegítés, házi segítségnyúj-tás, szociális étkeztetés és nappaliellátás feladatok közös ellátásávalegészültek ki. Az intézményireformok számos gyümölcsöthoztak: az így elért kiegészítõtámogatások háromszorosára, kö-zel 1 milliárd Ft-ra emelték a Tár-sulás költségvetését, ami a felada-tok ellátására, a színvonal növe-lésére fordítható. Emellett az in-tézmények tapasztalatcseréje,kölcsönös feladatmegosztása is ahatékonyság növelését hozta.Az egészségügyi feladatok terén -bár az orvosi ügyelet vezetõje aVáros Önkormányzata - koordi-náló szerepet tölt be a Társulás: amegalakulás ösztönzõ támoga-tásából fontos egészségügyi esz-közbeszerzés és fejlesztés való-sult meg. AVáros által tervezett járóbeteg-szakellátó fejlesztésé-nek projektjét is támogatják akistérség települései.Pályázati forrásból négy sikeresközmunkaprogramot bonyolította Társulás az önkormányzatok közremûködésével, melyek kere-tében több mint 260 ember ideig-lenes foglalkoztatása valósultmeg egy év alatt.
(folytatás a 4. oldalon)
Dióhéjban a kistérségrõl
Ha valami csoda folytán aligháromszáz évvel visszakerülnénk erre a vidékre, bizony rá semismernénk. Hatalmas erdõségek,ligetes részek, mocsarak, nádasok borították a tájat. Persze az ter-mészetes folyamat, hogy az ember,az életterét növelvén ezeket ritkítja,újabb és újabb területeket sza-kasztván ki belõlük, megélhetésétbiztosítandó. Ugyanakkor értékes,néha vissza nem hozható ter-mészetes kincsek fogyatkoznak, sõta mai esztelen
"megélhetési stílfû-részes"
- korszakban az is kétséges,hogy egyáltalán fennmaradnak.Látva, hogy már a karvastagságúfácskákat sem kímélik, elképzel-hetõ, hogy párszáz év múlva azarab sivatagokat idézõ képet láthat-nak utódaink.ASzamos-menti erdõségek õsiképére még visszatekintést adnak az I. Katonai Felmérés (1782-85)színes térképlapjai, de leginkább azazokat kiegészítõ szöveges leírá-sok, bár ezek fõként katonai -stratégiai szempontból vizsgálták atájat. Az adott idõszakban atelepülések szerkezete, rendszere, atáj képe itt Szatmárban megõrizte aközépkori állapotokat, mely azAlföldön a török hódoltság miattmegsemmisült.Ha megnézzük a térképszelvények közül a Csenger környékérevonatkozókat, szembetûnik, hogymilyen hatalmas kiterjedésû erdõ-ségek húzódtak itt, melyeket csak afalvak körüli irtások (szántók-le-gelõk) szakítanak meg. Az erdõk-ben alig járható utakat találunk, ámbennük szállásokra is lehetett talál-ni. Vetésnél, a Szamos mellettiGyülvészerdõrõl ezt írta a hajdanihadmérnök:
"Magas fás erdõség,sûrû bozóttal vegyes, a szállások melletti magastörzsû erdõvelsok mocsár szeli át, az utakon kívül járhatatlan":
Tüzetesebben tanulmányozva atérképet, az is kitûnik, hogy a leg-nagyobb erdõség a Csengertõlinduló, s szinte Szatmárnémetiighúzódó több egységbõl álló sûrûségvolt, amit csak a Szógotánál, azakkorra már elpusztult Senye falu(Sanyikert) egykori határa szakítottmeg, de ugyanúgy a hajdaniVizsoly falu körüli irtás is kitûnik Óvári felett. Ezt a nagykiterjedésûerdõt leegyszerûsítve Darai-erdõként emlegették. Gécnél látunk egy kisebb részt, N. Erdõ (Nagy-Erdõ) néven. Komlódtótfalu ésSima között is volt két kisebberdõség, melyen a Garand - késõbbErge - folyik keresztül. Ezek csak maradványai voltak akkorra a hon-foglaláskor itt talált hatalmas töl-gyeseknek, melyre Tótfalu régineve Dombó (a szláv: tölgy) utal.Rendszeresség látszik abban, hogya Szamos belsõ kanyarjaiban voltak találhatóak a nagyobb erdõk legtöbbje, de a folyót végig, mind-két oldalon úgynevezett ligeterdõk övezték, melyek pl. Vetésnél, ésfentebb Angyalosnál-Tatárfalvánálkiszélesedtek. Ezek legtöbbje árté-ri fûz és nyárfaligetek volta bujaaljnövényzettel, mint komló, vad-szõlõ, szerbtövis és süntök.Visszatérek újfent a térkép szöve-ges mellékletére, s vegyük sorbamiket írtak a Szamost követõ fal-vaknál a fentebb említett erdõkrõl:Tatárfalva:
"Ritka, magastörzsû tölgyfaerdõ és némi bozót is."
Csenger:
"Az áradást kivéve a rétek szárazak. ASzógotta félsziget a folyó áradásakor víz alá kerül,majd egy állandó mocsár marad vissza."
Géc:
"Nagyerdõ: magastörzsû,nagyon sûrû tölgybõl áll."
Becs:
"Afalu mellett, a folyónálkissé magastörzsû tölgyéger erdõ."
Dara:
"AVizsoly Vitné erdõ és a Zilboka erdõ magastörzsû tölgybõláll, sûrû bozót növi be. Mindenütt nagyon mocsaras, csak a kijelölt utakon könnyû szekérrel járható."
Az egykor hatalmas tölgy és ve-gyeserdõk lassan visszaszorultak, smára már szinte semmi nem maradtbelõlük a környéken. Még gyer-mekkoromban ismert volt aTölgyes - vagy ahogy mondták aTõgyes. Ez a Szamos akkor márlevágott egykori kanyarjában fekvõSanyi-kert északi részén volt, a máremlített, Csengertõl Szatmárnéme-tiig nyúló tölgyerdõ utolsómohikánjaiként. Egyik idõs adat-közlõm emlegette, hogy itt táboroz-tak le 1848-ban a huszárok. Aziskolai osztályok kirándulóhe-lyeként sokszor felkeresték aMadarak és Fák Napján. Egykorigazdájáról
"Kun tõgyese"
néven isemlegették, s az öt utolsó, méternélis nagyobb átmérõjû példányait aTsz a '60-as években vágatta ki.Végezetül, miután a cikk hajdanierdõségekrõl szól, úgy érzem a
"kiserdõkrõl"
is szólnom kell. Ezek tulajdonképpen elvadult akácfa-sorok voltak, melyek az egy-benyúló telkek végén húzódtak,mintegy telekhatárként. Hamarbesûrûsödtek, elvadultak, s töké-letessé váltak mindenféle gyermekikalandozásokra. Gyermekkoromszép emlékei - s gondolom ezzeltöbben is így vannak - a tekergések,csavargások bennük, a katonásdi, abandaharcok, s késõbb a
"randik"
kapcsolódnak hozzájuk.Amai gyerekeknek pedig nemmarad más lehetõségük, minthogya Szamos árterére lemenve, a régifüzesben barangolva igen halványfogalmat alkossanak a mégvéletlenszerûen megmaradt ligeter-dõk hangulatából és látványából, azegykori erdõségek halvány vissz-fényeként.
Fábián László