88

Szociálpolitika.
A szabadkőművesség és a szociáldemokrata
párt közötti vita volt a nemrég lezajlott és lapunkban is-
mertetett francia pártgyűlés utolsó pontja. A kérdés akö-
rül forgott, hogy a szabalkőművesség politikai szerve-
zetnek tekinthető-e. Guillet (La Mans) és Uhri tagad-
ják, hogy a szabadkőművesek politikai pártot képez-
nek, nézetük szerint nem tekinthetők egyébnek, mint
egy jótékony-, igazságért és a testvériségért küzdő
egyesülésnek. Az egyes szabadkőművesek politikai
ténykedéseiért a szabadkőművesség összessége felelős-
séget nem vállalhat; minden politikailag exponált sza-
badkőműves csak saját nevében felel cselekedeteiért.
Uhri azt hiszi, hogy a pártban létező antiszemita
áramlatok vetették föl a szabadkőművesség kérdését.
12 év óta a páholyoknak nincs is joguk az általános
választásokba beavatkozni. Hogy a szocialisták a pá-
holyokban pártpropagandát űznek, ebből a pártnak
csak haszna lehet. A szabadkőművesek ellen irányuló
esetleges határozati javaslat egynéhány, a francia szo-
cializmus régi, érdemekben gazdag tagját, mint Alle-
mene-t, Sembat-ot és társait kiközösítené a pártból. Azt
állítják-e a szabadkőművesség ellenségei, hogy e férfiak
a burzsoázia szolgálatában állanak?
Bracke szerint a pártnak kötelessége volna a
szabadkőművességhez tartozó tagjait alternativa elé
állítani és fölszólítani őket, hogy vagy lépjenek ki a
páholyokból, vagy pedig hagyják el a pártot. A szabad-
kőműveseknek a pártra gyakorolt befolyását hátrá-
nyosnak tartja. A szabadkőművességhez tartozó párt-
tagoknak mindig szem előtt kellene tartani a párttal
szemben tartozó kötelességeiket, − sajnos, e téren sok
a jogos panasz.
Constant kijelenti, hogy ő előbb szabadkőműves
volt, azonban kilépett a páholyból, mert azt találta,
hogy a páholyokban nem lehet szocialista propagandát
űzni.
Többen fölszólaltak a szabadkőművesek mellett
és ellene, különösen azt kifogásolva, hogy kiterjedt tag-
hálózatok mellett beférkőznek párt- és szakszerveze-
tekbe is, sőt egyes szakmáknál egységesen szervezve
lépnek föl. Ε kérdésben beterjesztett határozati javas-
latokon kívül a szajnamegyei pártszervezet kisebbsége
azt követeli, hogy a párthoz tartozó szabadkőművesek
hat hónapon belül lépjenek ki a páholyokból, az északi
pártszervezet a status-quo föntartását kívánja, míg a
szajna-megyei többség javaslata szerint a pártgyülés
kötelességévé teszi a párttagoknak, hogy teljes erejüket
elsősorban a párt céljainak és érdekeinek előmozdítá-
sára fordítsák. Az utóbbi javaslatot 1505 szóval 1030
ellenében elfogadták.
II. ÉVFOLYAM. BUDAPEST, 1912. MÁRCIUS 20. 6. SZÁM.