166

A szabadkőművességről.
Egy igen olvasott olasz havi folyóirat kevéssel ezelőtt ezt írta:
„Sok, igen sok szabadkőműves, sőt úgy hisszük azok legnagyobb része
nem tudja azt, hogy az őket kormányzó láthatatlan kéz, az őket igazgató
titkos szellem: a zsidóknak a keze és szelleme; pedig mégis így van. A
zsidóság legnyilvánvalóbb úralma a társadalom az államok, a sajtó és
a nemzetgazdászati érdekek fölött, melyek a politikával oly szorosan
összekötvék, senkinek figyelmét ki nem kerülheti, a ki napjaink törté-
nelmét fígyelemmel kíséri. Azon helyzetben, a melyben Európa népei
jelenleg vannak, abszolúte szükséges semmit el nem titkolni abból, a mi
az ő pusztulásukra kell hogy vezessen, és azt az utat és módot el nem
hallgatni, a melyen ez a pusztulás a zsidók által úralt szabadkőművesség
által előidéztetik. „Ennek a roppant társulatnak, — írja Gougenot des
 167

Mousseaux, leghíresebb munkájában, (Le Juif, le judaisme et la judaisa-

tion des peuples chrétiens, Paris, 1869.) – kevés számú beavatott tagja
van, azaz valóságos mesterei, a kik tagjai a zsidóságnak és nem tévesz-
tendők össze a látszólagos mesterekkel: fejedelmekkel és más magas-
rangú személyekkel. Azok a valóságos főnökök, a kiket a közönséges
beavatottaknak legkevesebbje s leginkább csak nom de guerre-jük alatt
ismer, a kabalistáktól való titokban tartott függőségük alatt vannak ösz-
szeesküdve S ez a példa nélkül álló tény azon szorgos titoktartásban
leli magyarázatát, a melyre az illetők eskük és fenyegetések által köte-
lezve vannak, s abban a tényben, hogy ezen szektának titokteljes alkot-
mánya legtöbbnyire csak zsidó tagokat vett fel legfelsőbb tanácsába.
Hogy az eredetileg jó czólja ezen társulatnak, tudniillik a tiszta
humanitási elvnek terjesztése az egész világon, ma már csak puszta
czégér, s tért engedett egy egész más, bizonyára rosszalandó, mert a
nyilvánosság világát kerülő czélnak, kiderül abból is, hogy ez a szekta
még a legszabadabb országokban is, a melyekben fenállása meg van en-
gedve, és a legszabadabb véleménynyilvánításnak a legcsekélyebb meg-
szorítása sem létezik, (mint Amerikában, Angliában és Belgiumban.)
gyülekezeteit titkon tartja Bizonyára a legrosszabb eszköz arra, hogy jó
és nemes eszményeknek széles kiterjedést szerezzen.
Már a legszabadelvűbb monarcha, II. József császár is kóklerhandá-
nak nevezte a szabadkőműveseket, mi fölött ezek nagyon megszeppen-
tek; mit mondana hát ma, ha a mai szabadkőműveseket látná?
Mindabból, a mit a jelenlegi szabadkőművességről tudunk, bizo-
nyosra vehető az, hogy a páholyokhoz tartozó nem-zsidó elemek csak
arra valók, hogy a zsidók, a zsidóivadékok és zsidópajtások részére a
gesztenyét speciális zsidónemzeti czélokra a tűzből kikaparják.
„Oesterr. Volksfreund”
 12 RÖPIRAT.
Budapest 1885. márczius 15.
V. évfolyam VI. füzet.