Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
1Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Zimányi László: A biológiai jelenségek fizikai háttere

Zimányi László: A biológiai jelenségek fizikai háttere

Ratings: (0)|Views: 839|Likes:
Published by gnadori

More info:

categoriesTypes, School Work
Published by: gnadori on Mar 04, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See More
See less

08/15/2011

pdf

text

original

 
A BIOLÓGIAI JELENSÉGEK FIZIKAI HÁTTEREZimányi László
Az alapvet
ő
fizikai kölcsönhatások Termodinamika és komplexitásElektrosztatika a biológiábanMembránpotenciálElektromágneses sugárzás
Az alapvet
ő
fizikai kölcsönhatások
A fizikai törvényszer
ű
ségek érvénye az él
ő
világra is kiterjed. A jelenleg ismert él
ő
világ 0 és200°C közötti h
ő
mérsékleteken és nem túl nagy nyomáson lejátszódó olyan atomi és molekulárisfolyamatokon alapul, amely folyamatokban alapvet
ő
szerepe van a víznek és az elemek egyviszonylag sz
ű
k körének.A négy ismert alapvet
ő
kölcsönhatás, tehát az er
ő
s, az elektromágneses, a gravitációs és a gyengekölcsönhatás közül messze a legnagyobb jelent
ő
ség
ű
az élet szempontjából az elektromágneseskölcsönhatás. Az er
ő
s és a gyenge kölcsönhatás hatótávolsága ugyanis az atommagok (10
−15
m),illetve az elemi részecskék (10
−18
m) mérettartományába esik, ennél nagyobb távolságokbannincs jelent
ő
ségük. Az elektromágneses kölcsönhatás és a gravitációs kölcsönhatás (azaz azáltalános tömegvonzás) hatótávolsága elvileg végtelen. A gravitációs kölcsönhatás igen gyenge,ezért csak nagyon nagy tömegek esetén van jelent
ő
sége. Az elektromágneses kölcsönhatásnagyságrendekkel er
ő
sebb a tömegvonzásnál, de a tömegvonzással ellentétben leárnyékolható,hiszen elektromos töltésb
ő
l van negatív és pozitív is (szemben a mindig pozitív tömeggel). Amolekuláknak az életfolyamatokat is megalapozó kialakulását és viselkedését akvantummechanika magyarázza meg, a kvantummechanika pedig az atomi (molekuláris) méret
ű
 testek viselkedésének elmélete els
ő
sorban elektromágneses térben.
Termodinamika és komplexitás
Az él
ő
anyag legfontosabb tulajdonságai az összetettség és a bonyolultság (komplexitás): aszerves molekulákból általában jól meghatározott szerkezet
ű
makromolekulák, ezek kapcsolódásából sejtalkotó elemek (pl. citoszkeleton, lipid-fehérje membránok stb.), sejtek,szövetek, szervek és egyedek épülnek fel. Mindez ellentmondani látszik a termodinamikamásodik f 
ő
tételének, amely a rendetlenség (az azt leíró fizikai mennyiség, az entrópia)növekedését „írja el
ő
” minden magától végbemen
ő
folyamatra (ilyenek például azéletfolyamatok). Az entrópia növekedésének törvénye azonban csak a zárt rendszerekre igaz. Azél
ő
rendszerek termodinamikai értelemben nyitott rendszerek, környezetükkel együtt alkotnak zárt rendszert. Egy nyitott rendszer és környezete esetén a rendszerbe a környezetb
ő
l áramlóenergia teszi lehet
ő
vé azt, hogy a rendszer szerkezete bonyolultabb, szervezettsége, rendezettségeegyre magasabb fokú legyen, de ennek „ára” a rendetlenség növekedése a környezetben. A földibioszférára vonatkoztatva végül is az állandóan beáramló energia forrása a Nap, és ez teszi
 
lehet
ő
vé a bioszférában tapasztalt magas fokú szervez
ő
dést. Ahogy a termodinamika második 
ő
tétele, ugyanúgy az els
ő
ő
tétel, az energiamegmaradás is általános érvény
ű
az él
ő
 rendszerekben, illetve az él
ő
rendszerek és környezetük együttesében. Az energiamegmaradástörvénye akár egyetlen molekulára vagy atomra és a környezetére is érvényes. Az entrópia(rendetlenség) növekedésének törvénye viszont valószín
ű
ségen alapuló törvény, ezért csak nagyszámú egyedb
ő
l (pl. hasonló molekulákból) álló sokaságra értelmezhet
ő
. Az él
ő
sejtekbenlezajló (bio)kémiai folyamatokra már teljesül ez a feltétel, tehát a folyamatok – ahogy a kémiaifolyamatok általában – azért mennek maguktól végbe, mert a rendszernek és környezetének azösszes entrópiája növekszik. Ha csak a rendszert szemléljük a környezete nélkül, akkor a spontánfolyamatok irányát az energiaminimumra és entrópiamaximumra való együttes törekvés szabjameg (ez az elméletben úgy írható le, hogy egyensúly esetén a rendszer szabadentalpiafüggvényének minimuma van – ez a függvény a rendszernek mind az energiáját, mind azentrópiáját tartalmazza). A törvény azonban nem mond semmit a folyamatok sebességér
ő
l. Azt anem egyensúlyi termodinamika magyarázza meg. Eszerint a spontán folyamatok sebessége (pl. azenergia és az anyag áramlásának sebessége) annál nagyobb, minél távolabb van a folyamat azegyensúlytól. Az él
ő
rendszerek a környezetükkel folytatott energia- és anyagcsere miatt sohasemérik el a termodinamikai egyensúly állapotát.Az ekvipartíció elve szerint
abszolút h
ő
mérsékleten egy rendszer minden szabadsági fokáraátlagosan
kT/2
energia jut, ahol
a Boltzmann állandó (1,38·10
−23
J/K). Ez szobah
ő
mérsékleten(295 K) kb. 2·10
−21
J energiát jelent. A (bio)kémiai reakciók, így például az enzimreakciók sebességét a h
ő
mérséklet is befolyásolja. Annak a valószín
ű
sége, hogy a reaktánsok egységnyiid
ő
alatt eljutnak az aktivált komplex állapotába, arányos
exp(−E 
a
 /kT)
-vel, ahol
 E 
a
az aktiválásienergia. Ez utóbbit csökkentik a katalizátorok (az enzimek), ezzel felgyorsítva adott
h
ő
mérsékleten a reakciót.
Elektrosztatika a biológiában
Kiemelt szerepe van az álló (vagy elhanyagolható sebességgel mozgó) elektromos töltések közötti kölcsönhatásnak (lásd Coulomb-törvény). Elektromos kölcsönhatás jön létre töltések között, töltés és dipólus, dipólus és dipólus között. Egy töltés vagy dipólus elektromos terébenegy semleges molekula polarizálódhat (indukált dipólus keletkezhet). Az él
ő
anyagra jellemz
ő
 elektrolitikus vizes oldatokban a töltések, dipólusok és indukált dipólusok között fellép
ő
er
ő
felel
ő
sek a nem kovalens kölcsönhatásokért. Maga a vízmolekula is dipólus, így töltések közelében rendez
ő
dik (jó példájaként az energiacsökkenésre és entrópianövekedésre valóellentétes törekvések egyensúlyának). Töltetlen, hidrofób molekulák közelében a vízrendez
ő
dését nem kompenzálja az elektrosztatikus kölcsönhatás, ezért kedvez
ő
bb, ha ilyentalálkozás minél kisebb felületen jön létre. Ez szerepet játszik olyan fontos jelenségekben, mintpéldául a biomembránok vagy a fehérjék végleges szerkezetének kialakulása. Ugyancsak elektrosztatikus kölcsönhatások, valamint hidrogénkötések a felel
ő
sek sok molekulárisfelismer
ő
folyamatban, mint amilyenek a fehérjealegységek, illetve a fehérjék és szubsztrátjaik összekapcsolódása (pl. a fehérjék felszínén olyan töltésmintázatok találhatók, amelyek ellentetttöltésmintázata megtalálható a partner molekula felszínén).

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->