Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
2Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Báldi András: Biodiverzitás csökkenés

Báldi András: Biodiverzitás csökkenés

Ratings: (0)|Views: 270 |Likes:
Published by gnadori

More info:

Categories:Types, School Work
Published by: gnadori on Mar 04, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

04/28/2014

pdf

text

original

 
1
BIODIVERZITÁS-CSÖKKENÉSBáldi András
A biodiverzitás korunk kulcsszava, amely a görög
biosz,
illetve latin
diversitas
szavak jelentésének megfelel
ő
en a biológiai sokféleséget jelenti – ideértve mind a genetikai, egyedi,populációs és ökoszisztéma-szint
ű
sokféleséget, és mindezt a szárazföldekre, tengerekre ésédesvizekre is értelmezve. Ez a sokféleség a földtörténet során mindig változott, átalakult, ígypéldául a valaha élt fajok túlnyomó része (99%-a) mostanra kihalt
(1. ábra).
 
1. ábra.
A biodiverzitás alakulása a földtörténet során (a fajok feletti szervez
ő
dési szint, azaza nemzetségek számával kifejezve). A nyilak az öt nagy kihalási hullámot jelzik, illetve ajelenkorhoz be van rajzolva a mindössze 100 éves id
ő
tartamra becsült jelenkori kihalási ráta;a nyíl nagyága a csökkenés mértékét mutatja. (A szürke terület az összes, a zöld a jólfeldolgozott nemzetségekre vonatkozik.Maga a fajkihalás tehát természetes jelenség. Ami a jelenkori fajkipusztulásokatmegkülönbözteti a korábbi földtörténeti korokban tapasztaltaktól, az a kihalás sebessége,amely 100-szor, 1000-szer nagyobb a korábbiaknál. A dinoszauruszok kihalásával is járónagy kihalási hullám 65 millió évvel ezel
ő
tt földtörténetiszempontból hirtelen váltást jelent az él
ő
világban, valójábanazonban több százezer év alatt játszódott le. A jelenlegikihalási hullámnál nem ez a helyzet. Elég, ha csak néhányemblematikus fajt idézünk fel, például a dodót, amelyMauritius szigetér
ő
l t
ű
nt el a gyarmatosítók által behurcoltragadozók (kutyák, macskák, patkányok stb.) miatt
(2. ábra).
 
2. ábra.
Jan Savery festménye 1651-b
ő
l a dodóról
 
2Az észak-amerikai vándorgalamb egy másik ismert példa, amely néhány száz éve mégszázmilliós csapatokban vonult, 1914-ben azonban elpusztult az utolsó egyed is. A kihalásoka az él
ő
helyeinek átalakítása, illetve a vadászat volt. A gyors kihalási ütem tehát ezeknél ésmás fajoknál is az emberi beavatkozásra vezethet
ő
vissza. Az egyik legjelent
ő
sebb hatás,amikor az érintetlen, természetes állapotú él
ő
helyekb
ő
l mez
ő
gazdasági területek,faültetvények, lakott területek stb. lesznek. Ez a veszélyforrás egyre jelent
ő
sebb az emberiséggyarapodása miatt.Problémát jelent a biodiverzitás csökkenése kapcsán, hogy a földön el
ő
forduló fajok számátnem ismerjük. Mintegy 1,7 millió faj van leírva, azaz ismert a tudomány számára, ám a teljesfajkészletet minimum 5 millióra teszik (vannak 50 vagy 100 milliós becslések is). A teljesfajszám tehát nem ismeretes, csökkenési üteme azonban jól becsülhet
ő
. Ismert ugyanis afajszám-terület törvényszer
ű
ség, amely azt jósolja, hogy 100%-os területnövekedés 20-30%-os fajszámnövekedést eredményez. Ez fordítva is igaz. Ha tehát évente a trópusi erd
ő
k 1%-átírtjuk ki, az 0,25% fajszámcsökkenést jelent. Ha a fajgazdag trópusi erd
ő
kre 10 millió fajtfeltételezünk, a fenti számolás alapján 25 000 faj hal ki évente, azaz óránként 3! Bár azevolúció során új fajok alakulnak ki, a gyors kihalási sebességet ez nem képes ellensúlyozni.A biodiverzitás alapvet
ő
en fontos az egész él
ő
világ „m
ű
ködtetéséhez”. Ez a m
ű
ködtetésmagában foglalja a fotoszintézis során megkötött energia révén létrehozott els
ő
dlegesprodukciót (szerves vegyületeket, például cukrokat), amely a heterotróf szervezetekbenvégbemen
ő
lebontások folyamán energiává alakul, és lehet
ő
vé teszi az életet. Kísérletiparcellákba vetett eltér
ő
fajszámú növénytársulások alapján kimutatták, hogy az els
ő
dlegesprodukció nagyobb a fajgazdagabb helyeken
(3.ábra).3. ábra.
Jéna (Németország) melletti kísérletiparcellák Ha tehát csökken a fajszám, így a biodiverzitás, egyre kevesebb produkció keletkezik; ez márazért is lényeges, mert ennek már most mintegy 40%-t használja fel az emberiség (pl. mez
ő
-és erd
ő
gazdálkodás révén). Amennyiben csökken a produkció, és növekszik az ebb
ő
l azemberiség által kisajátított rész aránya, néhány évtizeden belül a természetes rendszerek m
ű
ködése „üzemanyag” hiányában vészesen meg fog akadni, átalakul, és a jelenlegi emberiéletformát nem fogja tudni eltartani
(4. ábra).
 
4. ábra.
A fajszám-terület összefüggés (vastag kék vonal) alapján a természetes él
ő
helyek eredetiterületének csökkenése révén a fajszámbanbekövetkez
ő
visszaesés is becsülhet
ő
(Er = eredeti;Cs = az él
ő
helyek besz
ű
külése miatt lecsökkentfajszám)
 
3A biodiverzitás csökkenésének számos egyéb káros következménye is lehet, amelylényegében nincs jelen a köztudatban. Tudjuk-e, hogy a világszerte gyógyításra használtszerek 80%-a természetes eredet
ű
, azaz különböz
ő
növényi, állati vagy mikrobiális forrásbólszármazik? Tudjuk-e, hogy terményeinket adó növényfajták 76%-át vadon él
ő
rovarok porozzák be, és ez nem kevesebb, mint 130 milliárd € szolgáltatást jelent évente? Tudjuk-e,hogy egy régióban meglev
ő
fajgazdag ízeltlábú-közösség a mez
ő
gazdasági táblákonel
ő
forduló rovarkártev
ő
ket, például levéltetveket vissza tudja szorítani, míg egymonokultúrában, ahol kevés faj fordul el
ő
, hektáronként sok ezer forintért szükségesmesterséges kemikáliákkal irtani a kártev
ő
ket, ezzel együtt jelent
ő
sen szennyezve akörnyezetet? A példák sora végtelen, hiszen a természet rengeteg „adománnyal” vagyszolgáltatással (ún. ökoszisztéma-szolgáltatással) támogatja az emberiséget.Az emberiség okozta biodiverzitás-csökkenést a szintén az emberiség által generáltklímaváltozás csak tovább er
ő
síti. Közvetve például a földhasználat-változás és az inváziósfajok elterjedése hat negatívan a biodiverzitásra. Jelent
ő
sek a közvetlen hatások is, például azegyes fajok elterjedési területének változása vagy a szaporodási id
ő
szak eltolódása. Ameleged
ő
és egyre korábban kezd
ő
d
ő
tavaszok miatt például az Afrika déli részén telel
ő
 vonuló madárfajaink nem érnek vissza id
ő
ben, hogy a nekik optimális id
ő
ben és él
ő
helyiviszonyok között rakjanak fészket, ezzel szaporodási sikerük kisebb lesz, állományuk csökken.Magyarországon, csakúgy, mint sok más régióban is, az évezredes emberi jelenlétfokozatosan átalakította a környezetet. Ugyanakkor a nagy lépték 
ű
átalakítások, például afolyószabályozások, csak a 19. században indultak meg, így addig egy gazdag, az emberijelenléthez alkalmazkodó, s
ő
t azt már igényl
ő
él
ő
világ alakult ki (gondoljunk például apusztáinkra, amelyek a legeltetés miatt alakultak ki, és amelyek legeltetés – vagy kaszálás –hiányában elbokrosodnak, így átalakulnak, elt
ű
nnek). A 20. század második felében anagyüzemi mez
ő
gazdálkodás, a m
ű
trágya és peszticidek használata miatt azonban jelent
ő
sencsökkent számos faj állománya
(5. ábra).
 
5. ábra.
A mezei nyúl (fels
ő
vonal) és afogoly (alsó vonal) állományának csökkenése a 20. század második felébenMagyarországonPéldául pusztáink nagytermet
ű
, emblematikus faja, a túzok mára csak 1400 példányban fordulel
ő
hazánkban (ez is az aktív természetvédelmi kezelésnek köszönhet
ő
en növekedett meg1100 példányról az elmúlt években). A 20. század legelején viszont még rendszeresenvadászták a fajt, a hivatalos statisztikák szerint évi 1000–4000 példányt l
ő
ttek. A 20. századibiodiverzitás-csökkenés ellenére jelenleg az Európai Unió legtöbb államához képest amagyarországi él
ő
világ állapota kedvez
ő
, számos, t
ő
lünk nyugatra zsugorodó állományú faj

Activity (2)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->