Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Pomologia_korte

Pomologia_korte

Ratings: (0)|Views: 211 |Likes:
Published by Péter Pál

More info:

Categories:Types, Brochures
Published by: Péter Pál on Mar 09, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

05/04/2011

pdf

text

original

 
POMOLOGIA
SZERKESZTI:
DR
KEREKES
LAJOS
öTÖDIKKtTET
KÖRTE
I.
A
fAJTÁKAT LEIRTÁ
HoRN
JÁNos
^
oYÜMöLcs(ÉPE(ET
TERMÉSZETUT,(N
FESTETTE
KocHNÉ
KLoPFER
ERzsÉBET
40 mű,észi
mfrnyomtal
NovÉNYvÉDELEM
És
KERTÉSZET
KlÁDÁsA
 
BEVEZETES.
A
kijrtela
(Pirus)
erdeirrkben vadorr
elótalálható.
A
nenres
ÍteÍával
kap-
csolatba
hozha.5-6.Íai
E\tópában,
Ázsiában
ós
Északamerikában
horros. Egj,'-
melyike
a hideg északon
és
a
qagas
hegyeken majdnema
lonbosÍáI( határánis
gI
szlik'
s
Íajai viszont
a
meleg
éghajlat
alatt találták
meB
éleelteleiket'
Fajai
közűl
a
legismeltebb
a2 eldeinkben vadon
előfoÍduló
ÚadhótteÍa,
é'
Pifus
communis
L.
Ez
a legtöbbkerekded,csupasz le\'eleket,
hajtásokat
és Lügye-
ket
nevelő
és
mbölyded gyúlcttermő
nen'res
íajtáinknak
az
őse.
Gyümölcse
a
nálunkisneletes
\'ad.te
vagy
\'ackor.
Magcsemetéje
a
ptörzsíi.'
magas-
rzsü
és
gazdasági
rteÍák általánosanhasznált
]egjobb
a|anya' Iiöp.Azsiábantlsa
I(aukázusban
honos'
,\z
ebból
eIedónemes
íajink
a PiÍus communrs val.sativa
csoportba sorolhatók.
Ázsianyugati
részéni
I)óloroszországban,
a
Fekete-
ten8er és
a
ldzitengel
keletiVikein
honos
az
Anatoli.al
Áoa
(Pirusnivalis
Jack,
r.agy
Pirus
val.
eleagroliaSchneid'),
valaminta Kis-Azsiában, a
Kaukázus'
ban
és
a
Ii
mlszigeten hlos Fiizleuelí,i
hölle
(PírrJs
saliciíolia)'
NlindtÍaj,
dc
különöseD
az
elóbb
emtett,
a keskeny,
molyhoslel'elű
és
hosszú
gyümölckijrtc-
Íajk
testijbbneli
óse.
xIindkettől
erősebb vekedésű,
isen
nagy,
teIebólyes
kolonát
nevelő
Íaj
a
Kinai
/teÍa,
a
Pirus
sinensis
l,ol.,
vagy
nlás
autor szeÍint
a
Pirus
ussuriensis
Max.,amelynekhazája
Kína'
Mandzsuria és Korea.
Ennek
mag-
csemetéjeszáIaz, homokos
talajon
j5
l
szló,
er(jsen
\'ekedó
alanyt szolgáltat.
A
nálunk
telmeszteni
szokott
nemes
Íajtdh
edete
biztosanaránylag
csak
kevés
íajtál
vezethető vissza
az
ósre' Egyrészűk közvetleni,il
az
elóbbemtett
fajoak,
mások
áz
ezekből elóállott
íajtáknak további
leszármazottjai.
A
hazai termesztőket
legjobba[ éÍdekló lunk
hoDos
vadköItefa két
embeÍ-
öltőt
is
túlélő
nak íeketehégyöÍzetelyen
lehatol
a
talajba.
A
feles-
mennyi
talaji,ízet
az almaÍás
a
ÍyesebB szjlvaJajták
íáÍl
isjobban
fja.
A
szíkes
talajnak
is
egyjk
legjobban
sz
gyümölcsfáia.
Fiatal
koÍában
gysan
nó. Többnyire
szép, egyeiletes, ha azonbau
a
lleÍős
Jejs
miatt
elgöÍbülő, csavarodott töÍzset neve].
Koronája
magasba,
Ítetó,majd
eltelebé-
lyesedó,
súríi,
sokszoÍ
kuszált,
idósebb
koÍábanvisszahajló
ágazatú.
A
legtöbbegyedül
álló ÍteÍa
1.én
koráÍa nagy,
tefebélyes,
iger1
mutatós,hatalmas
koÍonát
tattó
Íáv^
fejlődik.
Iuagcsemeje
konyabb, tóvises,világosabb
héjú.
Fdiákah
be|seje
íiatal
koÍában
majdnem fehéI' Idósebb
kolában
vöIösbaIna
szezetíi,Íinoman
szemcsézett,
tömött,
elé8keny,
8yaklan
lángozott va8y
fel-
hőzött'
Mint
ilyen,
mutatós, könnyenhasítható,
Íaragha
és
l
pácolhatóvoltamiatt
az
asztalos.
és
műiparjól
megÍizetett
és
szívesen
sárolt árílja. Fájáüak
nagy
nyomási sziláÍdsága
van.
Kár,
hogy
fáját
a
szuhbogarak
nagy
előszeÍetettelki-kezdik.
A
ftefa
uirágja
binlós.
Egy
termórügyből
4-7
virág
is
Jejlődhet.Ezek
mindegyikekülön-külön kocsánnyal
van
ernyőszeÍű
fürtben
az
egészenIövid
közös
teImőhajtáson
elhelyezve.
Áz
5
csészelevél
ldszís az érett
gyürnölcsön
is
megmaÍadva, ennek száIasvégévelellenkezóvégén,
puhább levél, va8y
ken)'
szarúszerű'
barnás,íeketés
osztvárryoknt
látható'
A
virágok
5
szmQ'
vag\.
szirc,nlelele
íehér,ritkábban
gyenn
Íózsás'Porzóinak
szánra
2o.4o.
A
viÍág
termője
5
termólevélből
alakul. Alsó
állá.
Az
5bibeszálaljárr összenőtt.
A
larnls,vagyis
a
rte8yümölcs(húsa'nem
egb,
mint
megnövekedett,
megls()sodott
vacok.
Ez
veszi
köIül
az
5
rszeÍű termólevélb(il
alakult,
Dségesen(csutkának))Í7ond'ott,
5
nagleheszfe
osz|ó
magh.ízat.
A
magrekeszek mindegyilrébeu
rendeser'r
2
2
ki{ejlett,csilapes
vagy
csenevész,
Íej'letlei
1ftagot
találunk. Vannak
azonbatr
olyao
íajk
is, amelyekben mag nincs
ós
a magház isPuha,clhúsosodott,
mint
pl.
a
Riha
maelküli
rte.
A
itefát
gyiibxőlcsszefhezete
tekintetében
az
al,slernésií'
vagy
ltigynal
gyöW|jlcs|áh
csoportjába solozzuk.
Miután
nema tulajdonképpeni termést
pe-magvakát'
haném
áz
ezeket' köÍülvevó
nreghús6sodott
vackot
íogyasztjuk,
a
költe
nem
valódi
_
(mint pl- a mandula),har.eín
áltefs.
Avirágban
levő
iorzós;álak
végén
látható
porhonban
íejló
hlnpof
(pol\en),
ha
merik
?sa
virá!
raga<lósbibeejére
jut'
ott
kcdvezó
"körü
lmén}'ek.l(ött
 
&
kicsirázik.
A
belőle Íejló
pollenmló
a
bibeszál
belsebena
teÍmó
maghonába,
ott
a
magÍügybe hato]s
abban mint
mgejt,
a
ivarú petesejttelegyél'
Ha
ez megtörtént,
avirág
nemcsak beporzódott. hanem
meB|e1
meheiy
ütt
'
ÉÍInek
to-
vábbi
természetes
és
rendesÍejsi
íolyamata
a
magvák
kitejlóse,
az
ezeket
ma8ábaz.áÍó,,magiázat
körü
Ivevö'
"vacok
nak
gyÜ
lcsEússá
rié
megvastago-dása.
A.körtéknél
elég
gyakran
elöfordu|
azonb-an
az
is'
hogya8yümöIcsótnusa
vllag
megtmeken
yu|ese
nelku|
]s
klIe]lodnet.
'
.
A
Ít€íák lestöbbj€ 
nem
őnbepo,zó.
vagyis
a
viÍágokat
nem a
saját,
hanems
kórtefának,t
s
rtefajtának
a
mpora
termékenYíti
meg.
Vánnak
rnár
teImészetüknél Íogva
rossz' hiányos'
csenevélzen
fejlótt,
tehát.rosszuI
termé-
ken'
és
kilogástalan'
pol|entadó
fajták'
Ez
nema
belytől
Íügg,banem
íaita-
jelleg.]gy
pl'
'
egészges,
lle|he,?
pollent
szolgá|tatnak
a
B-óik
kobak
;te'
CsatáI
kdTte'
clairgeau
vjk.,
Hardy
vjk., dr.Guyot Gyula
vjk.,
Őszi szüIke körte,
4Y.'P']*""i
iot'ú1.y'Liigel
vjk',.Le
Lectier, Lepinjegyzó,Stuttgarti
kecskeőr'
Zöld
Magdolna,
Téli
espeies,
\\iennediadala,
Római
rr"á1
rte,
ciapp
kedveltje,
Colomaőszi
vjk.,
NemeÉ
assn' Espenbergamott,
ÉsperenÚri
tőrte,
ciÍÍaiá
Yjk.'
An8ou]émeiherceg'
Charneuiízletes,
Napo]Pon
'ik.,
MuskotáIy
Íte,
Új
Poiteáu,
Pontozott
nyári
tci"is
rte,
Riha
magie|ktli
kórte
és
a
Capáumont.
'
R!'sz!|l
te|hen,liő
pollent
adnak
tóbbeÉközött
pl.a
Salzbu.rgi
rte,
Lukas
Sándo.r
fte,
Ajnanlis vjk.,vilmos
rte,
MoÍtillet
vjk',
co8née
vjk., Dielvjk.,
szürke
körte,
EÍdei
vjk,
Udvarj
tanácsos,
Nagy
riracsk'ej'
dr] Lucius
niinister, Serres
olivér, Pap
rte, Angevini
szép,
Takát<
rte, Száraz Marci,
Császárkörte,
ü
Nellis,Zephifin
egoire
és
a
nlass
elnök kö'tajták.
A
rték ttsok olyan
fajtát
ismerünk, amelyeknál
a
v1rágok
nóivar.
szeÍve Íeiletlen,csökevénves.
Áz
ilveíek
s
pollent
ó
Íaiták
Íáinák a zelé-ben
is
cs'akkevés
termési adnak'vagvtermékeilenek.
A
po|I.ent
Íészt
a
méhek
szállítják virágról.virágra'
A
megtermékenyíst tet
fólegezek
-J
s
nem
a szél
-
vészí,
-
A
Ítegyümölcs
lPltds(inI
annak
mindeDjellegzeles
be]sö
éskÜlsö
tu|ajdon-ságát
kell
Íiglembevenni.
Ér1si
tdó
a|atta
Íolyasitásra
teljesen
érett á|taiotot
éltjük.
Ez
a
helytól,
idójárástól, éghajlattót
Íüggóéir
eltolód
h
at'.]\Íegkülönbözteiüok
nyári,
koraivagy
késő
ószi
és
téli
éÍésű
Íajtákat'
A
köIte
szárfeli Íészétagyümölcs
alapjának vagy
s:áras
uérékeh
Ííonc|jnk.
Az
ezzel
e]Ienkezö
végea
csÚcsjvagy
skéii
a
helyhái
pe'
Alahiuhat
tekin-tve
ismerünk
i'
laposihagymaálakúvágy Bergamott
atakú)rtéhet.
ELek
száras és kelyhesgüköoszéteién
lapitott
aláak.-2.
mbölytT,-
.h(jftéhet,
íe|yek sras
és
-kelyhes-
gükönszinte
égyformán
szép
szabályoÁan
legömbölyítetiek. Továbbá
1.
"tojtisdai
alahú
harftheii
najd
4.
höile
atak&aha4
ame]yekneklegnagyobb
szélességi
átméje a kelyhes-végük
íelévan
s onnan
szá-
ras.k
Jelé
enybe behajssal elVékonyodnak.
vannak
továbbá
5.
Hatanq
(csiqa)
alahú
tréh,
amélyek
a
siárasvék
Íelé
e8yenletesen
fogynak'
fiáia
o'
rigi
atá*;i
ríéhés
gnl
7.
kobah
alaah,
rle.|y
utób6iakná1
az alsó-ri!5zén
szélis, hasasárte,
g
száras-vége
íelé
hoss,
kony
nyakat
mutat'
A
körte
nagysga
a
teÍhelymilyensél,
a
ía
koÍától, Jajtájál
függ.
Me8különböztetünk
kis
(a
hosszanti
és széIességi
átméÍő
5
cm-nél
kisebb),P-
na8y
(aszélességi
á,tÍnéÍő
6-7
cm) és amelyekl
az
átmé
8
cm-nél
na8yobb,
nagy,
va8y
igennagy
Itéket.
A
rték
színe
egyszí
vagy
bbszinü
lehet'
Utóbbi
eselbeÍ.I
az
aldpszint
a
|edőszln
botja.bbnyire
eleinte
zöld,
bb
világosabb
zöld,
vagy
Ís'ha sárgás
színűek.
A
íedószín
rendesen baÍs
vagy énkpiros,amely
elmosva,néhaIángosan,
csikosan
vanaz
a'|apszínre Íestve.
Ismerünk
szürkésbarnaszí,
paÍáelületű
ú.
n.
(bóÍ'-körtéket
is.
Az
idósebb
íának
és
a
napnak
kitett
gyümölcs
alapszíneénkebb,
vagy ha
fedószínnel
b1I,
az
pirosabb.
A
biÍsa,lanyon
álló
kgyümölcse
is
színesebb,
mint a
vadköÍn
á1lóé.
A
melegebb
termószetű talajon
termesztett körte is
színesebb,
mint
a
hidegebb
talajon,
nedvesebb ldben' hűvö-sebb
éghailat
alatt
teÍmett.
n
1
sima, érdes,
duÍva
vagy
íinom
felületű, száIaz
vagy
zsírostapintatú,kony,
vastag, szís,
továbbá mi
hamvasságot
mutató, avagyenélküli
lehet.
A
gyümölcscsúcsán
látható
hehely
le!éIkéi, osztványaihosszúak,videk,tompák,
hegyesek,
puhák'
kenlények,
szaruszerűek'
barnák,íeketék, továbbá
Íel.ál]ók,
szétterülök,
egymáa hajIók,
l
csupaszok
vagy molyhosodók
le}retnek.
Maga
a
kehely osztványainak állása szerint
zárt,
Íéltg
nyilt
vagy
nyilt
lehet
s
a
köItecsúcsára helyezve, ra
Íefdén
ráhelyezve
vagy
szűk, mély,
széles,
lapos,ma,
bordás,vagy
ráncos
Íalú
hehelylyesbe
heIvezett
]ehet.
A s'dl
hoss,
vid, vékony,
vastag,Íás,sos' bunsvégű
vagy
enélküli,

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->