1
Sajtóközlemény a japán földrengés atomer
ı
m
ő
vekre gyakorolt hatásárólDr. Aszódi Attila, BME NTIBudapest, 2011. 03. 12.
www.reak.bme.hu/aszodi
A Japánban 2011. március 11-én bekövetkezett rendkívüli erej
ő
földrengés fontosinfrastruktúrák lerombolása mellett három japán atomer
ı
m
ő
vi telephelyet érintettkomolyabban. A földrengés er
ı
sségével kapcsolatos hírek most azt mutatják, hogy Japántörténetében még sosem volt ekkora erej
ő
rengés, illetve további problémát okoz, hogy nemegyetlen rengésr
ı
l, hanem egy nagyon hosszú, azóta is folytatódó rengéssorozatról van szó. ANemzetközi Atomenergia Ügynökség (www.iaea.org) és az USA geológiai szolgálata(www.usgs.org) által kiadott jelentés szerint az atomer
ı
m
ő
vi telephelyeken a földfelszínimaximális vízszintes gyorsulás 0,3g (kb. 3 m/s
2
) értéket érhetett el, ami vélhet
ı
enkismértékben meghaladja az atomer
ı
m
ő
vek tervezése során figyelembe vett értéket.A japán állami televízió 2011. március 12-i (budapesti id
ı
szerinti reggeli) jelentéseszerint van olyan japán földrengés-obszervatórium, amelynek GPS alapú mérései alapján azobszervatórium épülete 4 métert (!) mozdult el a földrengés hatására. Ilyen extrém nagyméret
ő
vízszintes elmozdulások voltak az atomer
ı
m
ő
vek környékén is, ez pedig komolykárosodásokat okozhatott a környez
ı
infrastruktúrában, mint például a villamos hálózatban.Röviden tekintsük át az érintett atomer
ı
m
ő
vek állapotát. A dolog megértéséhez tudni kell,hogy az atomer
ı
m
ő
vet akkor tekintjük biztonságosnak, ha minden körülmények között, amita tervezés során feltételeztek (így földrengés esetén is) lehetséges a reaktor leállítása, leh
ő
téseés folyamatos h
ő
tése, a radioaktív közegek kibocsátást pedig meg lehet akadályozni.
•
Az Onagawa atomer
ı
m
ő
ben három darab forralóvizes reaktor m
ő
ködött, ezekautomatikusan leálltak. Volt egy kisebb t
ő
z, de ezt rövid id
ı
n belül eloltották. Arendelkezésünkre álló információk szerint a blokkok azóta biztonságos, leállítottállapotban vannak.
•
A Fukushima-Daini atomer
ı
m
ő
ben négy darab forralóvizes atomer
ı
m
ő
m
ő
ködött aföldrengés idején, ezek automatikusan leálltak. A telephelyen az áramellátás rendbenvan, így a biztonsági rendszereket m
ő
ködtetni tudják. A reaktorokat hosszú távon ish
ő
teni kell. A h
ő
tés következtében n
ı
tt a nyomás a hermetikus véd
ı
épületben, amimiatt úgy döntöttek, hogy mind a négy blokkon a véd
ı
épületben lév
ı
leveg
ı
és g
ı
zkeverékének egy részét kiengedik a környezetbe. Nincs arról hír, hogy a reaktorokh
ő
t
ı
rendszere vagy az üzemanyaga megsérült volna, így a hermetikus véd
ı
épületeklefúvatása során számottev
ı
radioaktivitás nem távozhat a környezetbe. A TEPCOvállalat jelentése szerint (http://www.tepco.co.jp/en/index-e.html) a környezetben nemérzékelték a radioaktivitás szintjének növekedését. El
ı
vigyázatosságból a telephelykörnyékén a lakosság kitelepítését rendelték el.
•
A Fukushima-Daiichi atomer
ı
m
ő
ben összesen 6 reaktorblokk van, ezek közül háromkarbantartáson állt a földrengés idején, melyeken nem tudunk problémáról. A háromm
ő
köd
ı
reaktor automatikusan leállt, és elindultak az üzemzavari rendszerek. Areaktorok hosszú távú h
ő
tésében fontos szerepet játszanak az üzemzavaridízelgenerátorok, melyek mintegy egy órán keresztül ellátták feladatukat. ANemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése szerint azonban kb. 1 órával azesemények kezdete után a dízelgenerátorok m
ő
ködésképtelenné váltak az er
ı
m
ő
vetelér
ı
cunami miatt. Ezt követ
ı
en a Fukushima-Daiichi atomer
ı
m
ő
1. és 2. reaktoránálkomoly h
ő
tési problémák léptek fel. Kb. 9 órával a földrengés után 4 darab mobildízelgenerátor érkezett a telephelyre, továbbiak odaszállítását tervezik légi úton. Mivela helyzet további problémákkal fenyeget, el
ı
ször az er
ı
m
ő
3 km-es, kés
ı
bb a 10 km-es, majd a 20 km-es körzetéb
ı
l kitelepítették a lakosságot, hogy megel
ı
zzék aszemélyek dózisterhelését, ha jelent
ı
s radioaktív kibocsátás történne.
2
o
A Fukushima-Daiichi 1. blokkon további nyomásnövekedést érzékeltek ahermetikus véd
ı
épületben. Feltételezhet
ı
, hogy a hermetikus téren belül areaktor h
ő
t
ı
rendszere megsérülhetett. További jelentések érkeztek arról, hogya telephely környékén a környezetben a normál szintnél magasabb jód- éscézium aktivitást találtak. Ez arra utal, hogy a reaktorban üzemanyag pálcavagy pálcák megsérülhettek. Egyes hírekben kis mérték
ő
üzemanyagolvadásáról is beszélnek, de erre önmagában abból a tényb
ı
l, hogy jódot éscéziumot mértek az er
ı
m
ő
körül, még nem lehet következtetni. Ez aszennyezés akkor is felléphet, ha üzemanyag burkolatsérülés keletkezett.Pénteken a nukleáris hírcsatornákon arról lehetett olvasni, hogy az 1.reaktorban a vízszint meglehet
ı
sen alacsony és fluktuál, ami arra utal, hogy az1. reaktor h
ő
tése nem volt folyamatos és elégséges. Ha a reaktor h
ő
tését nemtudják hosszú távon biztosítani, és nagymérték
ő
zónaolvadás következik be,akkor ez számottev
ı
hidrogénfejl
ı
déshez vezethet és a hermetikus véd
ı
épületsérülése sem kizárható. Ez komolyabb kibocsátást eredményezhet, de ennekeurópai kihatása nem lehet. Szombaton robbanás volt ezen a blokkon. Sajnos ahivatalos közlemények nem tartalmaznak annyi konkrét információt, hogyabból érteni lehessen, pontosan mi is történt. Vélhet
ı
en a reaktorban lév
ı
üzemanyag burkolat egy része túlhevült, melynek következtében a vízg
ı
zzellezajlott reakcióban hidrogén keletkezett. A hermetikus véd
ı
épület lefúvatásasorán ez a hidrogén berobbanhatott, és megrongálta a hermetikus tér fölöttireaktorcsarnokot, de – a japán hivatalos közlések szerint – az els
ı
dlegeshermetikus véd
ı
épület nem károsodott.
o
A Fukushima-Daiichi 2. blokkon a helyzet jobb, mint az 1. blokkon, de itt isproblémái vannak az üzemeltet
ı
knek. Az üzemeltet
ı
közleményeit úgy is lehetérteni, hogy a reaktor pontos állapotát nem ismeri, a reaktor vízszintr
ı
l csakegy ideiglenes áramellátással rendelkez
ı
rendszeren keresztül vannakinformációik. A reaktorban a vízszint stabil, az üzemanyag h
ő
tése tehátvélhet
ı
en rendben van. Itt is magas hermetikus véd
ı
épületi nyomásrólszámoltak be, amit a g
ı
z-leveg
ı
keverék környezetbe engedésével lehetcsökkenteni.Összességében ki kell hangsúlyozni, hogy rendkívül nagy földrengés érte Japánt,melyet jelent
ı
s cunami (szök
ı
ár) követett. Azóta is – így többek között az atomer
ı
m
ő
veküzemzavarainak kezelése közben – több mint húsz hatos magnitúdójúnál nagyobb utórengéskövetkezett be, melyek további m
ő
szaki problémákat okozhattak. A villamos- és gázhálózat, avasúti rendszer, a közúti közlekedési utak súlyosan károsodtak. A természeti csapásokkövetkeztében az atomer
ı
m
ő
vek terhelése – vélhet
ı
en – meghaladta azt a szintet, amit atervezés során feltételeztek. Elképzelhet
ı
olyan eseménysor, amelynek során jelent
ı
skörnyezeti kibocsátás is lehet a Fukushima-Daiichi 1. vagy 2. blokkjából. Olyan nagyságú éshatású nukleáris baleset, mint ami 1986-ban Csernobilban történt, itt teljességgel kizárt. Azérintett japán atomer
ı
m
ő
vek forralóvizes reaktorok (BWR), melyekben nincs grafit, így nagykiterjedés
ő
t
ő
z nem lehetséges. Fontos, hogy túl vagyunk az atomer
ı
m
ő
vi üzemzavarok els
ı
kritikus 24 óráján, a reaktorokból elszállítandó maradékh
ı
jelent
ı
sen lecsökkent a reaktorokleállítása óta. Így ha van áram a telephelyen és be tudnak juttatni h
ő
t
ı
vizet, a h
ı
elvitelmegoldható.
3
Háttérinformációk
Az atomreaktorok leállítása után sem sz
ő
nik meg az üzemanyagban a h
ı
termelés ahasadóanyagban lév
ı
hasadási termékek bomlása miatt (ld. 1. ábra). A reaktor leállításapillanatában a h
ı
teljesítmény a névleges érték 7-8%-a, ami kb. 4 óra elteltével 1% alá, 2 napután pedig 0,5% alá csökken. Ennek a h
ı
nek az elvonása csak úgy lehetséges, ha azüzemzavari h
ő
t
ı
rendszerek vizet juttatnak a reaktorba, vagy h
ı
cserél
ı
kön keresztül ahermetikus véd
ı
épületb
ı
l elszállítják a h
ı
t.
0123456789100 2 4 6 8 10 12
Leállítás óta eltelt id
ı
[óra]
Remanens h
ı
teljesítmény [%]
1. ábra: Atomreaktorok remanens h
ı
teljesítményének változásaa leállítás után eltelt id
ı
függvényébenA legnehezebb helyzetben lév
ı
Fukushima-Daiichi 1. blokk 1971-ben lépett üzembe,a forralóvizes reaktorok ún. BWR/3-as sorozatának egyik els
ı
darabja (mai definíciónkszerint egy második generációs reaktor). A reaktortartályt egy acél konténment tartály veszikörül (ez a hermetikus véd
ı
épület els
ı
védvonala), amelyet egy betonszerkezet vesz körül (eza hermetikus véd
ı
épület második védvonala). Ezeket arra méreteztek, hogy a reaktorh
ő
t
ı
rendszerének sérülése esetén is bent tartsák a radioaktív g
ı
zt. Ilyen esetekre nagymennyiség
ő
víz található a hermetikus véd
ı
épületben (pl. a 2. ábrán a tórusz alakú részben),ahova csöveken keresztül bejut a kiszabadult g
ı
z, és ott kondenzálódik, ezzel csökkentve ahermetikus véd
ı
épületen belüli nyomást. Ha az üzemzavari h
ő
t
ı
rendszerek m
ő
ködnek, ebb
ı
la térrészb
ı
l a h
ı
t el tudják szállítani. Mivel az üzemzavari dízelgenerátorok a földrengéstkövet
ı
cunamiban megsérültek, ez a biztonsági funkció vélhet
ı
en nem állt rendelkezésre,emiatt nem tudták a hermetikus tér nyomását a szükséges korlátok között tartani ellen
ı
rzöttlefúvatás nélkül.A rendszer m
ő
ködését – er
ı
sen leegyszer
ő
sítve – a 3. ábra mutatja sematikusan.A normál üzemben az (1) reaktorban megtermelt g
ı
z az (5) jel
ő
vezetéken jut el aturbinába, ahol munkát végez és meghajtja a (8) generátort. A turbinából kilép
ı
g
ı
z a (9)h
ı
cserél
ı
ben (kondenzátorban) lecsapódik, majd a kondenzátumot (egyéb, nem ábrázoltrendszereken keresztül) a (10) tápszivattyú juttatja vissza a reaktortartályba. (Felhívjuk rá afigyelmet, hogy az érintett japán reaktorok forralóvizes (BWR) típusúak, így a paksi
Search History:
Result 00 of 00
00 results for result for
p.
More From This User
Notes
Load more
