Jelentés A Romák Integrációjának Európai Stratégiájáról

EURÓPAI PARLAMENT 2009 - 2014
Plenárisülés-dokumentum
A7-0043/2011
18.2.2011
JELENTÉS
a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról
(2010/2276(INI))
Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
Elıadó: Járóka Lívia
A vélemény elıadója (*): Göncz Kinga, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke
RR\858198HU.doc PE454.401v02-00
HU Egyesülve a sokféleségben HU
PR_INI
TARTALOM
Oldal
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3
INDOKOLÁS........................................................................................................................... 28
VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ......... 33
VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ......................... 39
VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL....................... 44
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE ............................................................ 50
PE454.401v02-00 2/50 RR\858198HU.doc
HU
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

(2010/2276(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Alapjogi Chartára, különösen annak 1., 8., 19., 20., 21., 24., 25., 35. és 45.
cikkére,
– tekintettel az emberi jogok nemzetközi jogi keretére, azaz a faji megkülönböztetés minden
formájának kiküszöbölésérıl szóló nemzetközi egyezményre, az ENSZ nemzeti vagy
etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló 1992. évi
nyilatkozatára, a nıkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról
szóló egyezményre, valamint a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,
– tekintettel az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmével foglalkozó európai

egyezményekre, azaz az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai
egyezményre (EJEE) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ezzel kapcsolatos
ítélkezési gyakorlatára, az Európai Szociális Chartára és a Szociális Jogok Európai
Bizottságának ahhoz kapcsolódó ajánlásaira, valamint az Európa Tanács nemzeti
kisebbségek jogainak védelmérıl szóló keretegyezményére,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 2. és 3. cikkére, amely rendelkezik az

Európai Unió alapját képezı alapvetı jogokat és elveket, ideértve a
megkülönböztetésmentesség és a szabad mozgás elvét,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 5. cikkének (3) bekezdésére, amely

jogalapot teremt az uniós fellépésre abban az esetben, ha az adott fellépés célkitőzését
tagállami szinten nem lehet megvalósítani, uniós szinten azonban megvalósítható,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés az alapvetı uniós jogokkal foglalkozó 6.

cikkére,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 7. cikkére, amely szankciók kiszabását és a

jogok felfüggesztését írja elı az uniós jog megsértése esetén,
– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 9. és 10. cikkére, amelyek arra
kötelezik az Uniót, hogy vegye figyelembe a foglalkoztatás magas szintjének
elımozdítására, a megfelelı szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés
elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas
szintjére, továbbá a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés elleni
fellépésre vonatkozó horizontális követelményeket,
– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 19. cikkére, amely felhatalmazza
a Tanácsot arra, hogy megfelelı intézkedéseket hozzon a faji vagy etnikai alapú
megkülönböztetés elleni fellépés érdekében,
– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 151. cikkére, amely a
RR\858198HU.doc 3/50 PE454.401v02-00
HU
foglalkoztatás, a jobb élet- és munkakörülmények, valamint a megfelelı szociális védelem
elımozdítását az Unió és a tagállamok célkitőzéseként határozza meg,
– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 153. cikkére, amely

meghatározza azokat a területeket, amelyeken az Unió támogatja és kiegészíti a
tagállamok tevékenységeit, különösen a munkaerıpiacról kirekesztett személyek
beilleszkedésének lehetıvé tételét ((1) bekezdés h) pont), és a társadalmi kirekesztés elleni
küzdelmet ((1) bekezdés j) pont) illetıen,
– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés a gazdasági, társadalmi és

területi kohézióról szóló XVIII. címére,
– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 352. cikkére (rugalmassági

záradék), amely lehetıvé teszi rendelkezések elfogadását az alapszerzıdésekben
meghatározott célkitőzések megvalósítása érdekében,
– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 3., 8., 16., 18., 20., 21. és 157.
cikkére,
– tekintettel az Európa Tanács társadalmi kirekesztés elleni küzdelemrıl és az európai

társadalmi kohézió erısítésérıl szóló, 1355 (1998) sz. ajánlására,
– tekintettel az Európa Tanácsnak a regionális és kisebbségi nyelvekrıl szóló európai

chartájára, amely a regionális és kisebbségi nyelveket az európai kulturális örökség
szerves részeként ismeri el, valamint a nemzeti kisebbségek jogainak védelmérıl szóló
keretegyezményére,
– tekintettel a romák Európai Unióban betöltött helyzetérıl szóló, 2005. április 28-i
állásfoglalására1,
– tekintettel az Európai Unióban élı roma nık helyzetérıl szóló 2006. június 1-i
– tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad

mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004/38/EK irányelv alkalmazásáról
szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására3,
– tekintettel a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról szóló, 2008. január 31-i

– tekintettel a romák etnikai alapon történı olaszországi összeírásáról szóló, 2008. július 10-
i állásfoglalására5,
– tekintettel a romák szociális helyzetérıl és uniós munkaerı-piaci hozzáférésük javításáról
1
Elfogadott szövegek, P6_TA(2005)0151.
2
3
4
5
HL C 294. E, 2009.12.3., 54. o.
PE454.401v02-00 4/50 RR\858198HU.doc
HU
szóló, 2009. március 11-i állásfoglalására1,
– tekintettel a romákról szóló második csúcstalálkozóról szóló, 2010. március 25-i

– tekintettel a romák helyzetérıl és az Európai Unión belüli szabad mozgásról szóló, 2010.
szeptember 9-i állásfoglalására3,
– tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az

ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvre4,
– tekintettel a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı
bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29-i 2000/43/EK tanácsi
irányelvre5,
– tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlı bánásmód

általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi
irányelvre6,
– tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad

mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK
irányelvre7,
– tekintettel a rasszizmus és az idegengyőlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni,

büntetıjogi eszközökkel történı küzdelemrıl szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB
kerethatározatra8,
– tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek a

marginalizált közösségeket segítı, lakásberuházási intézkedések támogathatósága
tekintetében történı módosításáról szóló, 2010. május 19-i 437/2010/EU európai
parlamenti és tanácsi rendeletre9,
– tekintettel az Európai Tanács 2007. decemberi és 2008. júniusi következtetéseire, valamint

az Általános Ügyek Tanácsának 2008. decemberi következtetéseire,
– tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanácsnak

a romák integrációjára vonatkozóan 2009. június 8-án Luxembourgban elfogadott
következtetéseire, és különösen a romák társadalmi befogadásának tíz közös – a
következtetésekhez csatolt – alapelvére,
1
2
3
4
HL L 281., 1995. 11. 23., 31. o.
5
HL L 180., 2000.7.19., 22. o.
6
HL L 303., 2000.12.2., 16. o.
7
HL L 158., 2004.4.30., 77. o.
8
HL L 328., 2008.12.6., 55. o.
9
HL L 132., 2010.5.29., 1. o.
RR\858198HU.doc 5/50 PE454.401v02-00
HU
– tekintettel a romák európai társadalmi és gazdasági integrációjáról szóló bizottsági
közleményre (COM(2010)0133), a munkacsoport létrehozására1 (2010. szeptember 7-én),
a munkacsoport elsı megállapításaira2, valamint az Európai Unió Alapjogi
Ügynökségének jelentésére,
– tekintettel a „Romák Európában: a romák társadalmi befogadását elısegítı európai uniós

eszközök és politikák végrehajtása – jelentés az elért eredményekrıl (2008–2010)” címet
viselı bizottsági munkadokumentumra3,
– tekintettel a romákról szóló elsı, 2008. szeptember 16-án Brüsszelben megrendezett

csúcstalálkozóra és a romákról szóló második, 2010. április 8-án Córdobában
megrendezett csúcstalálkozóra,
– tekintettel a „Rasszizmus és idegengyőlölet az EU tagállamaiban” címő, az Alapjogi

Ügynökség által 2009-ben közzétett jelentésre4, valamint Thomas Hammarberg, az
Európa Tanács emberi jogi biztosának jelentésére,
– tekintettel az Európa Tanács kapcsolódó ajánlásaira, véleményeire és nyilatkozataira,

például az Európa Tanács romákról szóló magas szintő ülésének következtetéseire
(Strasbourg, 2010. október 20.)5,
– tekintettel arra, hogy 2005-ben több uniós tagállam, tagjelölt ország és más országok, ahol
az uniós intézményeknek erıteljes a jelenléte, kihirdették a roma integráció évtizedét, és
létrehozták a Roma Oktatási Alapot,
– tekintettel az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága által a 77.

ülésszakon elfogadott ajánlásokra (2010. augusztus 2–27.),
– tekintettel az Európa Tanácsnak „A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság

negyedik jelentése Franciaországról” címő jelentésére, amelyet 2010. június 15-én tettek
közzé,
– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság és a Kulturális és
Oktatási Bizottság véleményére (A7-0043/2011),
A. mivel az Európában élı 10-12 milliós, többségében uniós állampolgárságú roma népesség
nagy részének rendszeresen hátrányos megkülönböztetést kell elszenvednie, és ezért
elviselhetetlen mértékő társadalmi, kulturális és gazdasági kirekesztéssel, valamint emberi
1
IP/10/1097.
2
2010. december 21-I MEMO/10/701.
3
SEC(2010)400.
4
2009. évi jelentés a rasszizmussal és idegengyőlölettel kapcsolatos helyzetrıl az EU tagállamaiban; Az Európai
Unió felmérése a kisebbségekrıl és a hátrányos megkülönböztetésrıl, Középpontban az adatok: A romák 2009-
ben; Az EU más tagállamaiba utazó és ott letelepedı uniós romák helyzet; A romák és vándorlók lakhatási
körülményei az Európai Unióban: Összehasonlító elemzés
5
COM(2010)133 végleges.
PE454.401v02-00 6/50 RR\858198HU.doc
HU
jogaik megsértésével kell szembenéznie, továbbá súlyos megbélyegzést és
megkülönböztetést él át mind a magán-, mind pedig a közéletben,
B. mivel az Európai Unió különbözı térségei között még mindig vannak gazdasági és
társadalmi egyenlıtlenségek, és mivel a roma közösség jelentıs hányada az Unió
gazdasági és társadalmi szempontból legkevésbé fejlett térségeiben él,
C. mivel az Európai Unió az EU Alapjogi Chartájában és a Szerzıdésekben rögzített elveken

alapul, amelyek között szerepel a megkülönböztetésmentesség elve, valamint az uniós
polgárságból levezetett különös jogok, a szabad mozgáshoz való jog és az egyenlıség,
D. mivel az EU elnökségi trojkája a Cordobában, 2010. április 8–9-én megrendezett második

roma csúcstalálkozón megfogalmazott közös nyilatkozatában elkötelezte magát a roma
kérdések alapvetı jogokkal kapcsolatos európai és nemzeti politikákban való általános
érvényesítése, valamint a rasszizmussal, szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel
szembeni védelem terén való elırelépés mellett, a roma integráció integrált platformja
ütemtervének jobb megtervezése, valamint a fıbb célkitőzések és eredmények prioritási
sorrendjének felállítása mellett, valamint annak biztosítása mellett, hogy az Európai Unió
meglévı pénzügyi eszközeit – különösen a strukturális alapokat – a romák rendelkezésére
bocsátják,
E. mivel a roma gyermekek oktatási rendszerbıl való kirekesztése kedvezıtlen hatással van
a roma közösség tagjainak egyéb jogaira, különösen a munkához való jogra, és mivel ez
súlyosbítja marginalizálódásukat,
F. mivel az írástudatlanság a hagyományos nomád életmódjukat Európában fenntartani

kívánó közösségeket érinti a leginkább, és mivel gyermekeik beiskoláztatása ezért
kulturális akadályokba ütközik,
G. mivel biztosítani kell a roma gyermekek beiskolázásához szükséges anyagi feltételeket,

és mivel ennek iskolai közvetítık (mediátorok) kijelölését is magában kell foglalnia,
H. mivel az EU egy sor hasznos eszközt, mechanizmust és alapot dolgozott ki a romák

beilleszkedésének elısegítése érdekében, azonban ezek a szakpolitikai terülteken elszórva,
nem megfelelı ellenırzés mellett, és ezért nehezen mérhetı és korlátozott hatékonysággal
mőködnek; mivel a számos együttmőködési mechanizmus és intézmény megléte ellenére
a romák beilleszkedésével kapcsolatos problémákra és kihívásokra nincs megfelelı
válasz, és ezért a jelenlegi állapot tarthatatlan,
I. mivel a „Roma integráció évtizede” elnevezéső kezdeményezés 2005-ben azzal a

célkitőzéssel indult el, hogy küzdjön a megkülönböztetés ellen és javítson a romák
gazdasági és szociális helyzetén; mivel továbbá a roma integráció évtizedérıl szóló
nyilatkozat aláírói – Bulgária, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Csehország,
Románia, Szerbia, Szlovákia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – vállalták, hogy
a hátrányos megkülönböztetés felszámolásán, illetve a romák és a társadalom többi része
közötti elfogadhatatlan különbségek megszüntetésén fognak munkálkodni,
J. mivel a romák tényleges integrációja csak az érdekelt közösségek jogainak és

kötelezettségeinek kölcsönös elismerésével lehetséges,
RR\858198HU.doc 7/50 PE454.401v02-00
HU
K. mivel több tagállamban került sor a romák hazatelepítésére és visszaküldésére, ami
gyakran a romák megbélyegzésével és a politikai vitában megjelenı általános
cigánygyőlölettel járt együtt,
L. mivel a megkülönböztetésmentesség, bár elengedhetetlen, még mindig nem megfelelı

válasz a romákat történelmileg sújtó strukturális megkülönböztetésre, és mivel ezért az
egyenlıség megteremtését célzó jogszabályokat és politikákat egy uniós szintő stratégián
keresztül ki kell egészíteni és meg kell erısíteni a romák jól meghatározható
szükségleteinek kielégítése – nevezetesen az alapvetı jogok, az esélyegyenlıség és a
megkülönböztetésmentesség maradéktalan tiszteletben tartása, a jogszabályok
maradéktalan és megkülönböztetésmentes alkalmazása, a romák jogainak megsértését
nyomon követı és szankcionáló politikák és mechanizmusok kialakítása, valamint a
foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, a kultúrához, az egészségügyi ellátáshoz, a közügyekben
való részvételhez, a képzéshez, az oktatáshoz és a szabad mozgáshoz főzıdı konkrét
emberi jogaik biztosítása – érdekében,
M. mivel a nyílt koordinációs módszer puha politikai megközelítése, amely a tagállamok

önkéntes részvételére hagyatkozik, és nem tartalmaz kemény ösztönzıket, amelyek
elımozdítanák a tényleges teljesítményt, elégtelennek bizonyult a roma integráció
elısegítésében, és e korlát részben megszüntethetı azzal, hogy az EU finanszírozási
mechanizmusait szorosabban összekapcsolják a szakértıi értékelés folyamataival,
N. mivel az etnikai kisebbségekbıl származó nık, különösen a roma nık sokkal súlyosabb
megkülönböztetéssel szembesülnek, mint az ugyanazon etnikai csoportból származó
férfiak vagy a többséghez tartozó nık, és mivel a roma nık foglalkoztatási aránya még
alacsonyabb, mint a roma férfiaké, másrészrıl viszont a családban betöltött szerepükbıl
adódóan a nık lehetnek a perifériára szorult közösségek integrációjának legfıbb pillérei,
O. mivel megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kiskorúakra és a gyermekekre a romák

integrációjára irányuló európai stratégia kidolgozása során,
P. mivel a romák integrációjára irányuló uniós stratégiának az összes vonatkozó irányelv és

uniós jogszabály maradéktalan átültetésének és szigorúbb végrehajtásának biztosítása
révén fel kell lépnie a romák alapvetı jogainak bármifajta megsértése ellen, ideértve a
hátrányos megkülönböztetést, a szegregációt, a győlöletbeszédet, az etnikai alapú
profilalkotást és a jogellenes újlenyomat-vételt, valamint a jogtalan kilakoltatást és
kitoloncolást,
Q. mivel a romák egyre szélesebb körő megbélyegzése, valamint a politikai beszédekben és a

nyilvánosság elıtt megjelenı cigányellenesség aggodalomra ad okot; mivel a romák
megkérdıjelezhetı hazatelepítése és visszaküldése, ami több tagállamban is megtörtént,
félelmet és szorongást váltott ki a roma népesség körében, és aggasztó szintre emelte a
rasszizmust és a megkülönböztetést,
R. mivel a romák esélye, hogy ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel

rendelkezzenek, mint valamely tagállam polgárai, nagyban függ attól, hogy az
állampolgárságot igazoló jogi okmánnyal rendelkezzenek,
S. mivel a roma népesség jó minıségő oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférése, saját
PE454.401v02-00 8/50 RR\858198HU.doc
HU
kultúrájának és értékeinek, valamint kulturális örökségének megosztása és megértése, a
romák közösségi életben való részvétele és nagyobb jelenléte a társadalomba való
integrációjukat és abban való részvételüket célzó, mind nemzeti, mind pedig európai
stratégiák végrehajtására irányuló holisztikus megközelítés fı területei,
T. mivel a jó minıségő oktatás és képzés befolyásolja az egyén jövıjét mind személyes,

mind pedig szakmai téren, és ezért a társadalmi életben való részvétel érdekében alapvetı
fontosságú gondoskodni arról, hogy mindenki számára azonosak és mindennemő
megkülönböztetéstıl mentesek legyenek az oktatáshoz és a képzéshez való hozzáférés
feltételei, és mivel a romák integrációja és a kölcsönös megértés szempontjából lényeges
eszközt jelent a kulturális sokféleség és a sztereotípiák elleni küzdelem tantervekbe való
beépítése már a legfiatalabb kortól kezdve,
U. mivel 2010. október 19-én a Bizottság bejelentette, hogy 2011 áprilisában ismerteti a
nemzeti roma stratégiák uniós keretét1,
1. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy a romák integrációjára irányuló európai
uniós stratégiára (a továbbiakban a stratégia), vagyis egy uniós szintő, iránymutató
jellegő, inkluzív és többszintő cselekvési tervre, amely az összes politikai és közigazgatási
szint bevonásával készülne és amelyet mind e szinteken végre kellene hajtani, az
igényeknek megfelelıen lenne alakítható, a fent említett Szerzıdésekben, valamint az
Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott feladatokon, célokon, alapelveken és
eszközökön, a vonatkozó uniós jogszabályokon, valamint az Unió megosztott
kompetenciáin, támogatásán, koordinálásán és kiegészítı fellépésein alapulna, és felhívja
a Tanácsot, hogy fogadja el ezt a stratégiát;
2. elismeri, hogy a roma közösségek megkülönböztetés és/vagy gyakori elıítéletek áldozatai

számos tagállamban, és hogy ezt a helyzetet a munkahelyek elvesztését eredményezı
jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság is súlyosbítja; hangsúlyozza, hogy a roma népesség
integrációja mind a tagállamok, mind az uniós intézmények felelıssége; felhívja
valamennyi tagállamot, hogy teljes mértékben mőködjenek együtt az EU-val és a roma
népesség képviselıivel az integrált politikák kidolgozása érdekében, kihasználva az uniós
alapokban, és különösen az ERFA-ban, az ESZA-ban és az EMVA-ban rendelkezésre álló
pénzügyi forrásokat a roma integráció nemzeti, regionális és helyi szintő elımozdítása
érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson külön figyelmet a technikai
segítségnyújtásra irányuló kérelmekre, ezáltal javítva a roma közösségek integrációjára
rendelkezésre álló valamennyi eszköz hatékonyságát;
3. emlékeztet arra, hogy a romák társadalmi és gazdasági integrációjára európai programok

és pénzeszközök állnak rendelkezésre és használhatók fel, azonban minden szinten
hatékonyabb kommunikációra van szükség a helyi hatóságok, a civil társadalom és e
programok lehetséges célcsoportjai között annak érdekében, hogy a romák tájékoztatást
kapjanak erre vonatkozóan; ezenkívül ösztönzi a rendelkezésre álló uniós alapok
igénybevételét többek között új házak megépítésére vagy meglévık felújítására, az
infrastruktúra, a helyi közmővek, a távközlési rendszerek, illetve az oktatás és a
munkaerıpiacra való bejutásra vonatkozó intézkedések javítására;
1
MEMO/10/502.
RR\858198HU.doc 9/50 PE454.401v02-00
HU
4. felkéri a Bizottságot, hogy
a) a stratégián belül jelöljön meg kiemelt területeket, elsısorban az alábbiakat:
– alapvetı jogok, különösen a megkülönböztetésmentesség, az egyenlıség és a

szabad mozgás,
– oktatás, szakképzés és egész életen át tartó képzés,
– kultúra,
– foglalkoztatás,
– lakhatás, beleértve az egészséges környezetet és a megfelelı infrastruktúrát is,
– egészségügyi ellátás és a romák egészségügyi helyzetének javítása, és
– a roma civil társadalom politikai és civil részvétele, beleértve a roma fiatalokat

is;
b) a stratégia keretében mutasson be ütemtervet kötelezı erejő minimális normák uniós

szinten történı bevezetése vonatkozásában az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás és az
egészségügyi ellátás kiemelt területein;
c) határozza meg a stratégia kiemelt területekhez kapcsolódó célkitőzéseit, elsısorban az

alábbiakat:
– hatékony megkülönböztetés elleni jogszabályok és az élet valamennyi területén

megvalósuló diszkrimináció, többek között a kettıs diszkrimináció ellen is
védelmet biztosító, valamint az egyenlıséget, a megkülönböztetésmentességet
és a szabad mozgáshoz való jogot garantáló, védelmezı és elımozdító
intézkedések elfogadása, többek között a romákat és nem romákat egyaránt
célzó figyelemfelkeltı intézkedések révén annak érdekében, hogy fel lehessen
számolni a megkülönböztetı jellegő akadályokat,
– fellépés a cigánygyőlölet, az elıítéletek, a sztereotípiák, a rasszizmus és az

idegengyőlölet, a megbélyegzés és a romákkal szembeni győlöletbeszéd ellen,
elsısorban a vonatkozó jogszabályok betartatása és a faji indíttatású
bőncselekmények esetén a megfelelı büntetés kiszabása révén,
– annak biztosítása, hogy a média nem terjeszt elıítéleteket a roma közösséggel

szemben és pozitív képet népszerősít a sokszínőségrıl, valamint annak
lehetıvé tétele, hogy a romák arányosabban szerepeljenek a médiában,
– az emberi jogi visszaélések megakadályozása és az áldozatok védelme,

biztosítva számukra a jogsegélyt és a hatékony jogorvoslatot, különös
figyelmet fordítva a roma gyermekek és nık helyzetére, akik gyakran kettıs
megkülönböztetéssel szembesülnek,
PE454.401v02-00 10/50 RR\858198HU.doc
HU
– megelızı intézkedések bevezetése az emberkereskedelemmel szemben,
amelynek áldozatai körében a romák felülreprezentáltak,
– a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és a rendırség minden szintjén az

alkalmazottak képzése a megkülönböztetéstıl mentes gyakorlatokról,
– párbeszéd kezdeményezése a helyi hatóságok, a bírósági szervek, a rendırség

és a roma közösség között, hogy felszámolják a megkülönböztetést az
igazságszolgáltatásban, javítsák a bizalmat és fellépjenek az etnikai alapú
profilalkotás ellen,
– egyenlı hozzáférés biztosítása a minıségi oktatáshoz mindenki számára,
– egyenlı hozzáférés biztosítása a felnıtt szakképzéshez és az élethosszig tartó

tanuláshoz,
– egyenlı hozzáférés biztosítása a szociális szolgáltatásokhoz és az alapellátási

infrastruktúrához, például a gyermek- és idısgondozáshoz,
– az iskolai és az egyes osztályokban megvalósuló szegregáció megszüntetése

többek között befogadó iskolai légkör megteremtésével és roma iskolai
közvetítık (mediátorok) alkalmazásával,
– egyenlı hozzáférés biztosítása a munkaerı-piaci versenyre való megfelelı

felkészítéshez,
– egyenlı hozzáférés biztosítása a kisgyermekkori neveléshez,
– a lányok oktatásának biztosítása,
– interkulturális oktatás biztosítása,
– a családok és az iskolák közötti párbeszéd megkönnyítése elsısorban

mediátorok közvetítésével,
– a roma tanárok számának növelése, biztosítva a roma gyermekek nyelvének és

identitásának védelmét, és saját nyelvükön elérhetıvé téve számukra az
oktatást,
– a tanulmányokból való korai kimaradás és a tanulmányi kudarc

megakadályozására irányuló intézkedések bevezetése,
– az iskolarendszerbıl kiesett gyermekek ismételt beiskolázását célzó

intézkedések, például az ún. „második esélyt kínáló” programok bevezetése,
– egyenlı hozzáférés biztosítása a közép- és felsıfokú tanulmányokhoz és

ösztöndíjprogramokhoz,
– a romák felülreprezentáltságának csökkentése a speciális iskolákban,
RR\858198HU.doc 11/50 PE454.401v02-00
HU
– a gyermekek szegénysége elleni küzdelem, a gyermekek családjuktól való
elválasztásának visszaszorítása és annak megelızése, hogy nevelıotthonokban
vagy speciális gondozásban helyezzék el ıket a szegénység miatt,
– a munkaerıpiachoz való tényleges hozzáférés biztosítása, valamint

vállalkozásoknak és önfoglalkoztatóknak szánt mikrohitelek kifejlesztése és
rendelkezésre bocsátása,
– a megfizethetı és egészséges lakhatáshoz való egyenlı hozzáférés biztosítása,

illetve a területi szegregáció felszámolása,
– a nyilvántartásba vett lakcímhez való jog garantálása, beleértve a civil

társadalmi szervezetekhez való bejelentkezés lehetıségét is, továbbá a roma
polgárok teljes és naprakész anyakönyvének biztosítása, valamint a
megkülönböztetés elleni küzdelem a közigazgatási okmányok kiadása terén,
– az egészségügyi ellátásbeli egyenlıtlenségek elleni küzdelem a minıségi

egészségügyi ellátáshoz és az egészségügyi megelızéshez való egyenlı
hozzáférés biztosításával, különös hangsúlyt fektetve az olyan veszélyeztetett
csoportok egészségének védelmére, mint a nık, a gyermekek, az idısek és a
fogyatékkal élık,
– a roma civil társadalom szerepének erısítése, többek között a kapacitásépítési

politika és a közigazgatási kapacitások nemzeti, regionális és helyi szinten
történı erısítése révén, valamint ösztönözve a romák civil és politikai
szerepvállalását,
– az aktív polgári szerepvállalás erısítése, bevonva a romákat a politikai és

közélet minden területére, és erısítve képviseletüket az intézményekben,
valamint a helyi, nemzeti és uniós szintő választott testületekben,
– a stratégia bıvítéssel és szomszédságpolitikával kapcsolatos dimenziójának

bevezetése, amelynek értelmében a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok,
valamint az európai szomszédságpolitikában érintett államok számára elıírnák
a romák helyzetének javítását; továbbá az e téren elért elırelépés értékelésének
prioritásként történı kezelése az éves elırehaladási jelentésekben, valamint az
Unió szomszédos országairól készített elemzésekben,
– a kultúra tiszteletben tartása és megırzése,
– a nemek közötti egyenlıség biztosítása a roma nık sajátos helyzetének

kezelésével, bevonva ıket a politikák kidolgozásába; a gyermekházasságok
gyakorlatának megszüntetése,
– annak megszüntetése, hogy a romákat olyan országokba küldjék vissza, ahol

kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy
büntetésnek lehetnek kitéve;
5. hangsúlyozza, hogy a nehéz körülmények között élı roma közösségek speciális
PE454.401v02-00 12/50 RR\858198HU.doc
HU
szükségleteihez igazított programok és az összetett programok döntı fontosságúak, ezért
a romák számára a helyszínen kell biztosítani a személyre szabott szolgáltatásokhoz való
hozzáférést;
6. emlékeztet rá, hogy a megfelelı jövedelemtámogatás, a befogadó munkaerıpiacok és a

minıségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés alkotják a 2008/867/EK ajánlásban
ismertetett aktív befogadási stratégia alapjait;
7. hangsúlyozza, hogy a szociális segítségnyújtás, a tisztességes lakhatás és ruházkodás, a

megfizethetı és minıségi korai fejlesztı programok, az integráció légkörét biztosító
színvonalas oktatás és a szülık bevonására irányuló szándék alapvetı fontosságúak az
esélyegyenlıség és a társadalom életében való teljes körő részvétel lehetıségének
biztosítása, valamint a diszkriminációmentes jövı garantálása szempontjából;
hangsúlyozza az iskolakerülés és a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem, valamint az
ösztöndíjak és pénzügyi támogatások szükségességét; hangsúlyozza, hogy az oktatás, a
képzési lehetıségek és a felnıtteknek a munkába álláshoz nyújtott segítség döntı
fontosságúak a romák foglalkoztatásának és folyamatos alkalmazásának támogatása
szempontjából, és ezek révén elkerülhetı a társadalmi kirekesztés megismétlıdése;
8. sürgeti, hogy a marginalizálódás megelızése már kora gyermekkorban kezdıdjön el,

tehát a gyermek megszületése után rögtön kerüljön be a népesség-nyilvántartásba,
állampolgárságát ismerjék el, illetve részesüljön valamennyi szociális szolgáltatásban;
úgy véli továbbá, hogy a roma gyermekek részére magas színvonalú korai oktatási
szolgáltatásokat kell garantálni, valamint hogy speciális intézkedéseket kell hozni
iskoláztatásuk támogatására;
9. emlékeztet a romák – fıként a nık és lányok – elıtt álló kihívásokra a mélyszegénység, a

megkülönböztetés és a kirekesztés terén, amelyek a felsıbb oktatási szintekhez, a
foglalkoztatáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányát eredményezik;
kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok a roma integrációra irányuló valamennyi
politikában a nemek közötti esélyegyenlıségi szempontok alkalmazása révén
foglalkozzanak a roma nık és lányok sajátos szükségleteivel, valamint nyújtsanak
védelmet a különösen veszélyeztetett alcsoportok számára;
10. felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket polgáraik tájékoztatására a

romák múltbéli és jelenlegi helyzetérıl, forrásanyagként felhasználva többek között az
Alapjogi Ügynökség jelentéseit;
11. hangsúlyozza, hogy a roma integrációról szóló uniós stratégiának olyan intézkedéseket is
magában kell foglalnia, melyek biztosítják a romák helyzetének nyomon követését
alapvetı szociális jogaik, egyenlıségük, megkülönböztetés-mentességük és az Unión
belüli szabad mozgásuk tiszteletben tartását és elımozdítását illetıen;
12. hangsúlyozza, hogy a romák magas minıségő oktatáshoz és szakképzéshez való

hozzáférése, kultúrájuk megismertetése és megértése, értékeik és kulturális örökségük,
egyesületekbe való bevonásuk és közösségük jobb képviselete a társadalmi
integrációjukat és bevonásukat szolgáló nemzeti és európai stratégiák végrehajtásához
szükséges holisztikus megközelítés lényeges elemei;
RR\858198HU.doc 13/50 PE454.401v02-00
HU
13. hangsúlyozza, hogy a minıségi oktatás és képzés befolyással vannak az egyének
személyes és szakmai jövıjére, és hogy ezért alapvetı fontosságú a hatékony oktatási és
képzési rendszerekhez való, mindennemő megkülönböztetéstıl és szegregációtól mentes
hozzáférés biztosítása;
14. hangsúlyozza a stratégia átlátható módon történı alkalmazásának és végrehajtása

ellenırzésének fontosságát, amelyért elsısorban a Tanácsban részt vevı, demokratikusan
elszámoltatható miniszterek tartoznak felelısséggel, valamint rámutat, hogy a stratégia
semmiképpen sem oszthatja meg az Uniót, és nem vezethet a tagállamok közötti
nézeteltéréshez, hanem – éppen ellenkezıleg – hozzá kell járulnia a közösségi integráció
folyamatának megerısítéséhez;
15. kiemeli az egyes tagállamok számára kiosztott pénzeszközök megfelelı felhasználásának

fontosságát a stratégiában elıírt, prioritást élvezı területeken;
16. hangsúlyozza, hogy a stratégia célkitőzéseinek végrehajtását ellenırizni és mérni kell

annak érdekében, hogy a kötelezettségeiket teljesítı tagállamok esetében támogatási
kritériumokat vezessenek be, a nem teljesítıket pedig szankcionálják;
17. felkéri a Bizottságot, hogy
– a tagállamokkal együtt és a szubszidiaritás elvének megfelelıen vállaljon vezetı

szerepet a kiemelt területeken folyó munka és a stratégiai célkitőzések
megvalósításának stratégiai koordinálásában,
– hozzon létre munkacsoportot, amely állandó testületként vállalja a felelısséget a

felügyeletért, a koordinációért, a nyomon követésért, a jelentéstételért, az értékelésért,
a végrehajtás lebonyolításáért és az ellenırzésért, és ezáltal egy olyan, külsı
segítıként mőködı, több ágazatot egyesítı szerv szerepét tölti be, amely mindenki
számára elfogadható módon képes felmérni és egyensúlyban tartani az egyes országok
és ágazatok érdekeit,
– szükség szerint rendszeresen vizsgálja felül és frissítse a stratégiát, valamint a

végrehajtott módosításokkal kapcsolatosan kérje az Európai Parlament és a Tanács
jóváhagyását,
– vegye figyelembe a kiemelt területeket és a stratégiai célkitőzéseket az összes

vonatkozó uniós szintő szakpolitikai intézkedésben és programtervezésben,
– évente tegyen jelentést a stratégia és a nemzeti cselekvési tervek megvalósításáról és

elırehaladásáról, illetve referenciaértékek és mutatók alapján értékelje az
eredményeket, valamint minderrıl évente tájékoztassa a Tanácsot és a Parlamentet,
megjegyezve, hogy a politika eredményességének és utólagos értékelésének a
támogatás meghosszabbításának kritériumává kell válnia,
– biztosítsa a szükséges statisztikai adatok összegyőjtését és terjesztését, valamint a

helyi szinten kialakított legjobb gyakorlatok megerısítését és kiterjesztését,
– értékelje, hogy a nemzeti tervek mennyire felelnek meg az uniós stratégiának;
PE454.401v02-00 14/50 RR\858198HU.doc
HU
– változtassa meg a keresztfinanszírozás szabályozási keretét, csökkentse a bürokratikus
terheket, egyszerősítse és gyorsítsa fel az uniós pénzeszközökre vonatkozó eljárásokat,
valamint követelje meg a tagállamoktól, hogy vezessenek be egyszerő és normatív
finanszírozási eljárásokat és használják ki a globális támogatásokat;
– a 2000/43/EK és 2004/113/EK irányelveket figyelembe véve fokozatosan vezessen be

kötelezı intézményi garanciákat annak biztosítása érdekében, hogy a
megkülönböztetés elleni küzdelem és a szegregáció elleni intézkedések megfelelı
súlyt kapjanak, valamint kövesse nyomon az ilyen intézkedéseket és lépjen fel a
megbélyegzéssel szemben,
– gondoskodjon az érdekelt felek és a roma közösségek valamennyi szintjének

valamennyi szakaszba történı bevonásáról az európai roma platform keretében,
valamint mőködjön együtt a többi intézménnyel, a tagállamokkal, a regionális és helyi
hatóságokkal, a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, a nemzetek közötti szervezı
bizottságokkal és a kormányközi szervezetekkel, a nem kormányzati szervezetekkel és
a kormányközi kezdeményezésekkel, megjegyezve, hogy javítani kell a koordinációt
és együttmőködést az érintett politikai szereplık és politikai hálózatok között, hogy
elkerüljék a párhuzamos erıfeszítéseket, fokozzák a területen tett politikai fellépések
egymást erısítı hatását, és megszüntessék a politikák átfedésének vagy
összeütközésének kockázatát, ami az érdekelt felek hálózatainak túlburjánzásából
fakad;
18. emlékeztet rá, hogy a Bizottságra külön felelısség hárul a roma integráció uniós
stratégiájának elımozdítása tekintetében, azonban e stratégiát helyi szinten kell
végrehajtani;
19. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a romák társadalmi-gazdasági

integrációjának biztosítása érdekében mozgósítsák a már létezı uniós stratégiákat és
eszközöket, valamint hogy az összes vonatkozó politika kialakításakor és végrehajtásakor
szükség esetén vegyék figyelembe a romák befogadására vonatkozó közös alapelveket;
20. úgy véli, hogy a roma vezetık, a helyi hatóságok és az uniós szervek közötti szorosabb
együttmőködés alapvetı fontosságú a roma népesség társadalmi-gazdasági integrációja
terén az EU és a tagállamok elıtt álló fıbb kihívások azonosításához és a problémák
megoldásához;
21. felkéri a tagállamokat, hogy a döntéshozó testületeket ruházzák fel mindazon

jogkörökkel, amelyek révén összetett és fejlıdésorientált uniós támogatások szerezhetık
a roma népesség különféle helyi igényeit kielégítı, elıremutató helyi kezdeményezések
számára; hangsúlyozza a helyes gyakorlatok meghatározásának és cseréjének fontosságát
a roma integráció és az e téren elért sikerek jobb megismertetése szempontjából; kéri
továbbá olyan intézményi kapacitás kiépítését, amely képes helyi szinten biztosítani a
szükséges segítségnyújtást (adminisztratív és projektirányítási támogatást);
22. úgy véli, hogy a folyamat teljes egésze során a bevált gyakorlatokra és a már meglévı,
tagállamok által összegyőjtött hatalmas tudásbázisokra, valamint a roma integráció
évtizedének elsı szakaszában szerzett tapasztalatokra támaszkodó koncentrált fellépés és
felelısségvállalás szükséges a roma és a nem roma szervezetek, a helyi, regionális és
RR\858198HU.doc 15/50 PE454.401v02-00
HU
nemzeti hatóságok, illetve az uniós testületek részérıl; hangsúlyozza a figyelemfelkeltı
kampányok fontosságát, különösen a jelentıs roma közösségeknek otthont adó régiók
esetében;
23. úgy véli, hogy a romák társadalmi beilleszkedése nem lehetséges – többek között a
politikai döntéshozatalban való – érdekképviseletük és a nem kormányzati
szervezetekben végzett civil tevékenységeik nemzeti és európai szinten történı
kialakítása és megerısítése nélkül;
24. nyomatékosan javasolja, hogy az uniós szervek egy valamennyi érintett fél számára
elınyös jövıbeli stratégia elérése érdekében a konzultációba és a döntéshozatali
mechanizmusba fokozottabban vonják be a nemzeti szintet; felhívja a Bizottság és a
tagállamok figyelmét arra, hogy a regionális és helyi hatóságokkal, a roma és nem roma
népességgel és ezek képviselıivel, a civil társadalmi szervezetekkel, valamint a Régiók
Bizottságával és nemzetközi szervezetekkel együttmőködve roma beilleszkedési
politikákat kell megtervezni, kidolgozni, végrehajtani és értékelni annak érdekében, hogy
e politikák elfogadottabbak és hatékonyabbak legyenek;
25. felhívja a Bizottságot, hogy győjtse össze és terjessze a különbözı tagállamok

gyakorlatairól és fellépéseirıl szóló információkat, különösen az oktatás és a kultúra
terén;
26. felszólít a romák integrációját szolgáló, európai finanszírozásból támogatható

projektekkel foglalkozóknak nyújtott segítségnyújtás javítására a tájékoztatást,
elemzéseket és a bevált gyakorlatok cseréjét célzó platformok létrehozása által;
27. fenntartja, hogy a megoldást részben az jelenti, ha a tagállamok teljes kötelezettséget

vállalnak a projektszervezık hatékony támogatására, és ha a Bizottsággal közösen a roma
népesség integrációját célzó projektek kiválasztására ösztönzik a helyi hatóságokat;
28. felkéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan, ágazatokon átívelı, szegénységet

csökkentı stratégiákat, melyek figyelembe veszik a roma közösség és a többségi
közösség együttélésének gyakran kényes kérdését, mivel mindkettıt érinti a munkahelyek
hiánya, a szegénység és a perifériára szorulás; kiemeli az ösztönzı intézkedések
fontosságát, melyek látható elınyöket biztosítanak a szegények munkaerıpiacra való
belépésének ösztönzésére ahelyett, hogy szociális segélyekbıl vagy esetleg
feketemunkából éljenek; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontosak a kölcsönös megértést és
az egymás iránti toleranciát elımozdító programok;
29. felkéri a Bizottságot, hogy a stratégiába építsen be egy bıvítési dimenziót is úgy, hogy
olyan kísérleti projekteket dolgoz ki a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban,
amelyek garantálják, hogy a nemzeti cselekvési terveket az uniós stratégiával összhangban
dolgozzák ki;
30. felkéri a tagállamokat, hogy a stratégia átlátható és hatékony végrehajtása érdekében

nevezzenek ki egy kormányzati tisztviselıt vagy egy adminisztratív szervet a stratégia
végrehajtásáért, koordinálásáért, nyomon követéséért, általános érvényesítéséért és
betartásáért nemzeti, regionális és helyi szinten felelıs „nemzeti kapcsolattartói”
feladatkör ellátására, amely végrehajtási hatáskörökkel van felruházva, valamint biztosítja
PE454.401v02-00 16/50 RR\858198HU.doc
HU
a bürokrácia minimális szinten tartását és a pénzeszközök hatékony kezelését és
ellenırzését, illetve a jelentéstétel átláthatóságát;
31. felkéri a nemzeti oktatási minisztériumokat, valamint a Bizottságot, hogy vezessenek be

innovatív és rugalmas tehetséggondozási támogatásokat, valamint növeljék a meglévı
támogatásokra és programokra fordított pénzeszközöket;
32. felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a társadalmi és területi kirekesztés mérésére és az

eredmények értékelésére a laekeni mutatók kibıvített és részletes elemeit alkalmazzák;
hangsúlyozza, hogy a laekeni mutatók horizontális felosztását ki kell terjeszteni a
legkisebb statisztikai-adminisztratív egységekre is (LAU 1 és LAU 2); rámutat továbbá,
hogy a kohéziós politika mutatóit ki lehetne egészíteni a laekeni mutatókkal, különösen a
szociális dimenzió tekintetében;
33. felkéri a Bizottságot, hogy a mutatókat célok és referenciaértékek rendszerével egészítse

ki, hogy valódi politikai kötelezettségvállalás fogalmazódjon meg az elırelépés iránt;
hangsúlyozza továbbá, hogy sürgısen haladást kell elérni a lebontott adatok győjtése terén
annak érdekében, hogy mérni lehessen a célok/referenciaértékek/mutatók irányába megtett
haladást, valamint tényszerő politikákat lehessen kidolgozni, fokozni lehessen a
hatékonyságot és javítani lehessen az értékelést;
34. kéri, hogy a legjobb gyakorlatok alapján sürgısen dolgozzanak ki a programok

hatékonyságának és kézzel fogható eredményeinek kiértékelésére és alátámasztására
szolgáló referenciaértékeket, mutatókat, független ellenırzési és hatásértékelı
mechanizmusokat ahelyett, hogy csupán azt ellenıriznék, hogy a támogatott projektek
megfelelnek-e az eljárásbeli elıírásoknak, kéri továbbá a pénzeszközök felhasználásának
hatékony nyomon követését annak érdekében, hogy a források valóban a romák
életkörülményeinek, egészségügyi ellátásának, oktatásának és foglalkoztatásának
javulását eredményezzék;
35. úgy véli, hogy a romák teljes integrációjának elımozdításához alapvetı fontosságú a
tagállamok által a foglalkoztatás és a társadalmi integráció terén a meglévı nyílt
koordinációs módszerek keretében folytatott strukturált együttmőködés, és kéri a
Bizottságot, hogy szervezze meg a helyes gyakorlatok és tapasztalatok cseréjét a
tagállamok és a roma kérdésekben érdekelt valamennyi fél között;
36. annak érdekében, hogy a pénzeszközök (amelyek pontos célját meg kell állapítani és
határozni) eljussanak a nélkülözı romákhoz és hosszú távú javulást eredményezzenek
életükben, felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ténylegesen vállaljanak
kötelezettséget olyan, cél- és fejlıdésorientáltabb, összetett, rugalmas és fenntartható
programok indítására, amelyek hosszabb távra szólnak és nagyobb területre vonatkoznak,
a leghátrányosabb helyzető mikrorégiókra és azok földrajzi, társadalmi-gazdasági és
kulturális helyzetére összpontosítanak, továbbá kezelik a városkörnyéki és vidéki
szegénység, valamint a romák által lakott kerületek szegregációjának problémáját, végül
külön hangsúlyt fektetnek a rossz lakhatási körülmények (például az ivóvíz, a főtés, az
áramellátás és a csatornázás hiánya) javítására és felszámolására, és további támogatást
nyújtanak a családoknak a jobb lakhatási körülmények fenntartása céljából; kéri továbbá
a Bizottságot, hogy a finanszírozás lezártát követıen is kísérje figyelemmel a projektek
kifutását;
RR\858198HU.doc 17/50 PE454.401v02-00
HU
37. felkéri a tagállamokat, hogy javítsák a romák gazdasági lehetıségeit, beleértve a
mikrohitel-eszköz elımozdítását a vállalkozók körében; felszólítja a tagállamokat, hogy
támaszkodjanak a sikeres projektek tapasztalataira, például amikor be nem jelentett
vállalkozásokat szakértık segítségével legális gazdasági tevékenységekké alakítottak;
38. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alakítsanak ki egyértelmő politikákat a

romák munkaerı-piaci integrációjára, valamint dolgozzanak ki és fogadjanak el
intézkedéseket a szociális jóléti rendszertıl való huzamos függıség hátrányos hatásainak
leküzdésére;
39. elismeri, hogy a romák többsége be nem jelentett munkát végez, és mivel biztosítani kell
a társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságát, felkéri a tagállamokat, hogy a
társadalmi partnerekkel együttmőködésben hatékonyan lépjenek fel e jelenség ellen;
40. kéri a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat a piaci szereplıknek, pl. a kkv-knek és a
mikrovállalkozásoknak a roma népesség foglalkoztathatóságára irányuló integrációs
intézkedések végrehajtásába való bevonása mellett;
41. hangsúlyozza a romák integrációjában a kkv-k és a mikrovállalkozások által vállalt

szerep fontosságát, és javasolja jutalmazó intézkedések foganatosítását azok számára,
akik hozzájárulnak e cél eléréséhez;
42. úgy véli, hogy a romák kilátásai, különösen a munkaerıpiacra való bejutásukra
vonatkozó kilátások, a tagállamok oktatásba és képzésbe történı befektetéseinek növelése
révén javíthatók – külön figyelmet fordítva az új technológiákra és az internetre –,
ideértve a nemzetközi tudományos közösség, alapítványok, illetve a regionális és helyi
szintő oktatás és társadalmi beilleszkedés terén munkálkodó nem kormányzati
szervezetek által támogatott intézkedéseket is;
43. felhívja a Bizottságot, hogy állítson össze európai válságtérképet, amely azonosítja, méri
és áttekinti azokat az uniós mikrorégiókat, ahol a lakosokat a leginkább sújtja szegénység,
társadalmi kirekesztés és hátrányos megkülönböztetés, legalább az alábbi kritériumok
alapján:
– a munkahelyek elérhetısége,
– távolság a városközponttól, illetve problémát okozó túlzott koncentráció a

városközpontok közelében,
– nagyarányú munkanélküliség,
– a közszolgáltatások elégtelensége,
– nem megfelelı környezeti feltételek,
– a közelben mőködı vállalatok hiánya,
– a megfelelı infrastruktúra hiánya,
– alacsony jövedelem,
PE454.401v02-00 18/50 RR\858198HU.doc
HU
– az iskolázottság alacsony szintje,
– az emberi erıforrások alacsony szintje,
– nem megfelelı/drága közlekedési infrastruktúra,
– társadalmi feszültségek,
– a helyi közigazgatás képessége a szegénység kezelésére,
– súlyos emberi jogi jogsértések, hátrányos megkülönböztetés, kilakoltatások,

kitoloncolások, rasszizmus, amely a roma népesség ellen irányul a helyi vagy
regionális hatóságok, illetve harmadik felek részérıl;
44. kéri, hogy készüljenek a romák társadalmi-gazdasági helyzetére (elsısorban az oktatásra,

az egészségügyre, a lakhatásra és a foglalkoztatásra) vonatkozó adatokat eredményezı
felmérések, és felszólítja a nemzetközi szervezeteket (pl. az ILO-t és az OECD-t), hogy
általános vizsgálataik részeként tekintsék át e kérdéseket és járuljanak hozzá konkrét
célok meghatározásához, például a közép- és felsıfokú tanulmányaikat elvégzı romák
állami közigazgatásban való foglalkoztatási aránya, és a társadalmi és politikai élet
különbözı szegmenseiben való részvétele vonatkozásában, továbbá felkéri az Európai
Bizottságot, hogy ezen adatokra támaszkodva nyújtson segítséget egy, a romák
integrációjával kapcsolatos, világos és életképes uniós stratégia kidolgozásában;
45. felszólítja ezért a Bizottságot, hogy nyújtson egyedi támogatást ezeknek a

mikrorégióknak, beleértve a pénzügyi támogatást is, és dolgozzon ki kísérleti projekteket,
amelyekben az Európa Tanács programjával összhangban közvetítık is részt vesznek, és
amelyek közvetlenül nyomon követik a stratégia végrehajtásának alakulását;
46. felszólítja a Bizottságot, hogy a stratégia keretében ösztönözze a tagállamokat, a

megfelelı nemzetközi és európai intézményeket, a nem kormányzati szervezeteket, a
roma közösségeket, más érdekelteket és a nyilvánosságot, hogy amikor e kisebbségre
utalnak, akkor a roma/roma és szinti megnevezést használják;
47. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a következı többéves pénzügyi keretben a

kohéziós politikán belül teljesítményhez kötött tartalék létrehozásával különítsenek el
forrásokat kifejezetten a stratégia támogatására;
48. úgy véli, hogy az uniós források jelenlegi felhasználási aránya túlságosan alacsony;
felkéri ezért a Bizottságot, hogy elemezze e jelenség okait, valamint dolgozzon ki
hatékonyabb megközelítést az uniós források felhasználásának nyomon követésére,
különösen a perifériára szorult csoportoknak szánt források tekintetében; kéri
mindenekelıtt, hogy – az adatvédelmi irányelvek figyelembevételével – sürgısen
induljon adatgyőjtés az uniós alapok hatékonysága vonatkozásában, hogy tényeken
alapuló politikai stratégiákat lehessen kidolgozni;
49. hangsúlyozza, hogy a romákat sújtó társadalmi kirekesztés okozta szegénység és

marginalizálódás területi jellege igen erıs, és az alulfejlett mikrorégiókra koncentrálódik,
ahol komoly hiány mutatkozik a közösségi alapok igénybevételéhez szükséges saját
RR\858198HU.doc 19/50 PE454.401v02-00
HU
pénzügyi hozzájárulás elıteremtése tekintetében, és általában nem állnak rendelkezésre
az alapok megfelelı felhasználását lehetıvé tevı igazgatási és emberi erıforrások sem;
hangsúlyozza, hogy külön erıfeszítéseket kell összpontosítani e mikrorégiókra – melyek
gyakran régión belüli periférikus területek –, és lényegesen egyszerősíteni kell a hivatalos
ügyintézésre vonatkozó szabályokat, ezzel is biztosítva a kohéziós politika keretében
rendelkezésre bocsátható források lehetı legnagyobb mértékő odaítélését;
50. úgy véli, hogy új rendeleteket kell hozni a strukturális alapok elosztására vonatkozóan
annak érdekében, hogy feltételként lehessen elıírni a szegregáció megszüntetését és a
romák közszolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférésének biztosítását; úgy véli továbbá,
hogy helyi szinten is mérhetı mutatókon és konkrét intézkedéseken alapuló
esélyegyenlıségi és szegregációellenes terveket kell kidolgozni;
51. sürgeti a Bizottságot, hogy megfelelı eszközökkel adjon iránymutatást a tagállamoknak

arra vonatkozóan, hogy miként lehet biztosítani az z ESZA, az ERFA és az Európai
Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) közötti komplementaritást, továbbá felkéri
a tagállamokat, hogy a romák integrációja érdekében használjanak fel más programokat is,
például a PROGRESS programot, az egész életen át tartó tanulás programját, a Kultúra
(2007–2013) programot és az Egészség (2008–2013) programot;
52. kéri, hogy a roma munkacsoport felügyelete és ellenırzése alatt jelöljenek ki uniós
testületeket a fejlesztési támogatások felügyeletére annak érdekében, hogy
– biztosítsák a jó helyi kezdeményezések fejlesztés-orientált uniós finanszírozását,
– idıben ismerjék fel a támogatásokkal való visszaélést, és tegyenek jelentést az ilyen

esetekrıl,
– rendszeresen ellenırizzék a finanszírozás felhasználásának következetességét és

hatékonyságát a várt eredmények tükrében, többek között az e stratégia keretében
támogatott célok tekintetében,
– adjanak tanácsokat az egész Unióban felhalmozódott szerteágazó tapasztalatokra

támaszkodva, valamint mutatók, hatásvizsgálatok stb. kidolgozása révén; továbbá
– nyújtsanak célzott támogatást olyan helyi kezdeményezéseknek, projekteknek és

összetett programoknak, amelyek leginkább megfelelnek a stratégia célkitőzéseinek,
és hatékony megoldásokat kínálnak a roma közösségek konkrét problémáira;
53. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak mind olyan, részvételen

alapuló nyomon követési és értékelési mechanizmusokat, melyek elısegítik egyrészt a
roma közösségek bevonását, másrészt az érdekelt felek kapacitásainak fejlesztését, mind
külsı szakértelmet, hogy reális és objektív képet kapjanak a különbözı intézkedések és
eszközök általános sikerérıl vagy kudarcáról; kéri továbbá a Bizottságot, hogy készítsen
kimutatást a Parlament számára az általa finanszírozott, romákat támogató, 2000 óta
indított projektekrıl, és nyújtson tájékoztatást ezek eredményeirıl;
54. felhívja a tagállamokat, hogy a strukturális alapok keretében szerezzenek érvényt a

„Marginalizált közösségek” elnevezéső horizontális prioritásnak, és vegyenek részt a
PE454.401v02-00 20/50 RR\858198HU.doc
HU
romák társadalmi integrációjára fordított strukturális alapok helyes végrehajtásán dolgozó
EU-roma hálózatban; hangsúlyozza, hogy jelentısen javítani kell a jelenlegi
intézkedéseket és nyomon követési és értékelési mechanizmusokat; hangsúlyozza
továbbá, hogy a strukturális alapokból társfinanszírozott, közvetlenül a romákat célzó
vagy közvetve a romáknak kedvezı projekteket végrehajtó ügynökségeknek és
szervezeteknek elszámoltathatóknak kell lenniük, és átlátható módon kell végrehajtaniuk a
fellépéseket; továbbmenve, folyamatos költség-haszon elemzést kér a tulajdonképpeni
fellépésekre, illetve a mőködési kiadásokra szánt és fordított pénzeszközökrıl, különös
tekintettel ezek arányára;
55. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy terjesszék ki az uniós finanszírozás hatályát, a

fejlesztési célok mellett támogathatóvá téve a jó minıségő közszolgáltatások nyújtását is;
hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni és lehetıleg differenciálni kell a társfinanszírozást
annak érdekében, hogy jobban tükrözze a fellépések és a kedvezményezettek
sokszínőségét, és így a romákat célzó projekteknél kisebb arányú társfinanszírozást
lehessen megkövetelni az érintett tagállamtól, és nagyobb arányút az EU-tól;
56. hangsúlyozza, hogy a kapcsolódó uniós politikákat jelentıs mértékben össze kell hangolni
a szinergiák és e politikák egymást kiegészítı jellegének megerısítése érdekében; a
bürokratikus és végrehajtási szabályokat pedig jelentısen egyszerősíteni kell, és fel kell
számolni minden akadályt az egyes alapok között, hogy minden eszköz a lehetı
legnagyobb mértékő támogatást helyezhesse ki;
57. hangsúlyozza, hogy a strukturális alapoknak össze kell kapcsolniuk a nemzeti és helyi
megközelítéseket, mégpedig úgy, hogy a nemzeti stratégiával párhuzamosan mőködı és a
sajátos igényekre helyi megoldásokat nyújtó programokon keresztül lépnek fel;
hangsúlyozza továbbá, hogy szinergiákat kell teremteni a strukturális alapok végrehajtása
és a romákra irányuló kormányzati stratégiák között, valamint az Európai Szociális Alap
irányító hatóságai és a roma kérdésekkel foglalkozó szakosodott roma egységek vagy
koordinációs struktúrák között;
58. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a pályázati eljárások és szabályok

egyszerősítése révén javítsák a helyi önkormányzatok, és a romák integrációjával
foglalkozó nem kormányzati szervezetek uniós pénzeszközökhöz való hozzáférését;
59. felszólítja a Bizottságot, hogy a stratégiába építsen be olyan mechanizmusokat, amelyek

támogatják a romák alkalmazását mind az uniós, mind pedig a nemzeti szintő
közigazgatásban, és felszólítja a tagállamokat, hogy közigazgatásukban alkalmazzanak
roma származású tisztviselıket, különösen azokban az intézményekben, amelyek részt
vesznek a romák integrációjára irányuló, uniós és nemzeti finanszírozásban megvalósuló
programok tervezésében és végrehajtásában;
60. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tagállamok aláírják és ratifikálják az

állampolgárságról szóló európai egyezményt, amely egyértelmően megállapítja, hogy az
államok állampolgárságra vonatkozó nemzeti jogában nem lehet megkülönböztetést
alkalmazni nem, vallás, nemzeti vagy etnikai származás alapján;
61. ezzel összefüggésben hangsúlyozza az olyan uniós programok folytatásának

szükségességét, mint a megkülönböztetés felszámolását célzó „Progress”, valamint a
RR\858198HU.doc 21/50 PE454.401v02-00
HU
kapacitásépítésbe való beruházást ösztönzı JASMINE, és felszólít az ilyen programok
2013 utáni további fejlesztésére;
62. üdvözli a 2010. május 19-i 437/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
rendelkezései által teremtett lehetıséget, melynek keretében az ERFA elıirányzatainak
akár 3%-a speciális programokra, illetve a lakóépületek felújítására szánt valamennyi
költségvetési elıirányzat 2%-a a perifériára szorult közösségek támogatására fordítható;
sajnálja, hogy ezidáig egyetlen operatív tervet sem változtattak meg annak érdekében,
hogy újra prioritást kapjon a roma népesség lakhatásának ügye; felhívja a tagállamokat,
hogy minél elıbb és teljes körően használják ki ezt a strukturális alapok keretén belül
kínálkozó új lehetıséget az eredményes társadalmi beilleszkedés kilátásainak javítása
érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy az alapok felhasználásának felgyorsítása
érdekében terjesszen elı egyedi cselekvési tervet e rendeletre vonatkozóan, és javasolja a
Bizottságnak, hogy készítsen jelentést az alapok felhasználásáról; felszólítja továbbá a
tagállamokat, hogy a romák integrációját célzó programok kidolgozása során hatékonyan
használják fel az ESZA, az ERFA és az EMVA közötti kölcsönhatásokban rejlı
lehetıségeket;
63. elismeri, hogy a roma közösségeket rendkívül heterogén csoportok alkotják, ennélfogva
nem lehet egységes stratégiát követni; ezért javasolja, hogy a tagállamok helyi és
regionális hatóságai tegyenek javaslatot e csoportok egyedi (földrajzi, gazdasági,
társadalmi, kulturális) jellemzıi függvényében eltérı, hatékony integrációs stratégiákra;
ajánlja, hogy a Bizottság használja fel azon hatóságok tapasztalatait, amelyek tevékenyen
hozzájárultak roma közösségek integrációjához, valamint a romák társadalmi
beilleszkedése érdekében bátorítsa a bevált gyakorlatok és sikeres megoldások
alkalmazását;
64. emlékeztet arra, hogy a sikeres integráció legfontosabb elıfeltételét a többségi társadalom
és a roma közösség közös erıfeszítései képezik; felhívja ezért a tagállamokat, hogy
segítsenek a roma lakosság lakhatási és foglalkoztatási helyzetének javításában és
javasolja a tagállamoknak, illetve a regionális és helyi hatóságoknak, hogy – az Európai
Regionális Fejlesztési Alapról szóló rendelettel összhangban – a perifériára szorult
közösségek új lakáshoz juttatását olyan kölcsönös és kétirányú kötelezettségeket
tartalmazó szélesebb, összetettebb politikai keretbe vonja be, mint amilyen például a
közösségépítés, amely többek között kiterjed a romák részvételére az új létesítmények
építésében, valamint közös erıfeszítésekre a gyermekek iskolalátogatásának növelése és a
munkanélküliség jelentıs csökkentése érdekében; a tagállamok ily módon jelentısen
hozzájárulhatnak a rossz lakhatási körülmények között élı marginalizálódott csoportok
elhelyezési problémáinak konkrét megoldásához; arra is sürgeti a tagállamokat, hogy a
bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése érdekében vegyék igénybe az EU-Roma
hálózatot;
65. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a lehetı legnagyobb mértékben használják ki

„Az európai területi együttmőködés” célkitőzés programjai – úgymint a határokon átnyúló
együttmőködési programok, a transznacionális együttmőködési programok és a régióközi
együttmőködési programok –, valamint az európai területi együttmőködési csoportosulás
által kínált lehetıségeket;
PE454.401v02-00 22/50 RR\858198HU.doc
HU
66. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy elemezzék és számolják fel azokat az
akadályokat, amelyek a roma nık munkaerıpiacra való (újbóli) belépése, valamint önálló
vállalkozói tevékenysége elıtt állnak, és helyezzenek kellı hangsúlyt a nık szerepére a
perifériára került romák társadalmi szerepének erısítésében és a vállalkozások
indításában; továbbá felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a
roma nık vegyenek részt a romák integrációjára irányuló uniós stratégia elıkészítésében,
végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében;
67. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy horizontális célkitőzésként építsék be a

romák integrációjára irányuló európai uniós stratégia valamennyi kiemelt területébe a
kapacitásépítést és a roma nık szerepének erısítését;
68. felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a nemek közötti egyenlıség elımozdítását

építse be a stratégia célkitőzéseibe, valamint lépjen fel a többszörös és interszekcionális
megkülönböztetéssel szemben;
69. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy győjtsenek, elemezzenek és tegyenek

közzé megbízható statisztikai adatokat nemek szerinti bontásban, hogy a stratégiát
megfelelıen lehessen értékelni és naprakésszé lehessen tenni, valamint mérhetıek
legyenek a stratégia projektjeinek és fellépéseinek roma nıkre gyakorolt hatásai;
70. felszólít arra, hogy a stratégiába építsenek be együttmőködési, információcserére szolgáló

és nyomon követési mechanizmusokat, nemcsak uniós, hanem nemzeti szinten is,
együttmőködve az Alapjogi Ügynökséggel, az Európa Tanáccsal, más illetékes
nemzetközi és európai intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel, a roma
közösségekkel és más érdekeltekkel, hogy kezeljék a problémákat és megoldásokat
találjanak, valamint biztosítsák, hogy a stratégiát annak felelısei helyesen és teljes körően
hajtják végre mind uniós, mind nemzeti szinten, ezzel biztosítva a stratégia sikerét;
71. felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a strukturális alapok irányításában részt vevı
testületek adminisztratív kapacitásainak javításához szükséges technikai támogatást,
felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy például tréningek szervezése vagy a
támogatásigénylések kitöltéséhez nyújtott segítség és magyarázatok révén adjanak
tanácsokat és nyújtsanak adminisztratív támogatást annak érdekében, hogy a romák
könnyebben tájékozódhassanak a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra irányuló európai és
nemzeti támogatási programokról, és segítsék ıket az ilyen támogatásokra irányuló
kérelmek benyújtásában;
72. felkéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia szegénységre és társadalmi

beilleszkedésre vonatkozó célkitőzéseinek a nemzeti programokba való átültetésekor
fektessenek le konkrét és specifikus célkitőzéseket, illetve részletes és mérhetı célokat a
romák beilleszkedésére vonatkozóan, valamint kéri, hogy sürgısen tegyenek lépéseket a
kitőzött célok elérése érdekében;
73. úgy véli, hogy a romák helyzetének jövıbeli javulása az oktatás révén biztosítható, és
ezért lényeges a roma gyermekek és fiatalok oktatásába való befektetés; hangsúlyozza,
hogy az iskoláztatás nemcsak jog, de kötelesség is, és támogatja a roma tanulók iskolai
részvételének – többek között családjaik aktív bevonása általi – fokozását célzó
tevékenységeket;
RR\858198HU.doc 23/50 PE454.401v02-00
HU
74. úgy véli, hogy a roma kultúra ismeretének Európa-szerte történı terjesztése elısegíti a
roma és nem roma emberek közötti kölcsönös megértést Európában, ugyanakkor fellendíti
a kultúrák közötti európai párbeszédet;
75. úgy véli, hogy a roma kisebbségrıl szóló jövıbeli stratégiának az oktatásra kell
összpontosítania, mivel ez a társadalmi integráció elımozdításának legfontosabb eszköze;
76. úgy véli, hogy a fiatal romák számára olyan támogató mechanizmusokat kell kialakítani,
mint az ösztöndíjak és a mentori tevékenység, arra való ösztönözésük érdekében, hogy
szakképesítést szerezzenek, majd ezután felsıfokú tanulmányokat is folytassanak, és
javítsák képzettségüket;
77. úgy véli, hogy a roma tanulók legmagasabb színvonalú képzésének biztosítására új típusú
ösztöndíjrendszert kell kidolgozni a roma vezetık új generációjának kinevelése
érdekében;
78. úgy véli, hogy jutalmazni kell azon oktatási intézményeket, melyek hátrányos helyzetben
lévı tanulóinak sikerül magasabb szintő intézményekbe bekerülniük, vagy a
végbizonyítványt megszerzı tanulók aránya magasabb az átlagnál, és felhívja a
Bizottságot, hogy dolgozzon ki projekteket e téren;
79. hangsúlyozza, hogy döntı fontosságú, hogy a tagállamok ösztönözzék a romák

lakóhelyük szerinti közösségekbe és kulturális életbe történı integrációját, és biztosítsák
ezekben hosszú távú részvételüket és képviseletüket, beleértve a roma közösség érdekében
a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás elımozdítására szolgáló intézkedéseket,
figyelembe véve a különbözı európai roma népcsoportok kulturális örökségét és
életmódját; kiemeli, hogy például erıfeszítéseket lehetne tenni a pedagógusoknak nyújtott
speciális képzések, a roma tanárok felvételének elımozdítása, a roma családokkal és
szervezetekkel folytatott szoros együttmőködés erısítése, valamint iskola utáni segítség és
ösztöndíjak biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy ebbe a folyamatba aktívan be kell
vonni a tagállamokban a helyi hatóságokat, és a nonprofit szervezetek körében ösztönözni
kell, hogy tevékenységeikbe foglaljanak bele olyan programokat, melyek a romák
társadalmi befogadását célozzák;
80. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel a romák társadalomból és

oktatásból való kirekesztésének valamennyi formájával szemben, és ösztönözzenek
minden olyan fellépést, amely a romák oktatásába való beruházásra irányul;
81. úgy véli, hogy az önkormányzatoknak felelısséget kell vállalniuk az iskolai rendszerbıl a
kötelezı oktatás felsı korhatárának elérése elıtt kiesı diákok újbóli beiskolázásáért;
megjegyzi, hogy ehhez az oktatási intézményeknek tájékoztatniuk kell a helyi
önkormányzatokat az iskolaelhagyókról;
82. felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa azon további kezdeményezéseket, melyek

kisgyermekkori oktatási lehetıségeket, illetve ellátást biztosítanak roma gyerekek és
fiatalok számára;
83. úgy véli, hogy óvodákat és/vagy alternatív iskola elıtti gondozási és oktatási
intézményeket kell létesíteni azokban a közösségekben, ahol ilyenek nem léteznek,
PE454.401v02-00 24/50 RR\858198HU.doc
HU
továbbá helyhiány esetén bıvíteni kell ıket;
84. kéri a Bizottságot, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek hatékonynak

bizonyultak a szegregáció bármely formájának megelızése terén, és amelyek elınyben
részesítik a roma családok részvételével zajló, az oktatásban való eredményességet
elımozdító, inkluzív projekteket;
85. aggodalmát fejezi ki a roma népesség körében tapasztalható nagyfokú írástudatlanság

miatt és lényegesnek tekinti, hogy olyan programokat tervezzenek és dolgozzanak ki,
amelyek biztosítják a roma lányok és nık minıségi alap-, közép- és felsıfokú oktatását,
beleértve az alap- és a középfokú oktatás közötti átmenetet megkönnyítı stratégiákat,
melyek az egész folyamat során elımozdítják a roma kulturális örökség, történelem és
értékek megértését mind a romák, mind a nem romák körében;
86. hangsúlyozza, hogy a gyér iskolai jelenlét és a magas hiányzási arány, illetve az alacsony
iskolai teljesítmény azt is jelezheti, hogy a tanulók és szüleik nincsenek mindig tisztában
az oktatás fontosságával; más releváns tényezık magukban foglalhatják az elégtelen
forrásokat, az egészségügyi problémákat, a helyi minıségi oktatás hiányát vagy az
iskolába való eljutáshoz szükséges, elérhetı eszközök hiányát, a rossz lakhatási
körülményeket és ruházatot, mely lehetetlenné teszi az iskolai jelenlétet, a nem befogadó
iskolai légkört és a szegregált iskolákat, melyek nem képesek megfelelı felkészítést
biztosítani a munkaerı-piaci versenyképesség eléréséhez; ezért hangsúlyozza a roma
tanulók iskolai részvételét elımozdító fellépések, valamint az oktatási kérdésekrıl e
tanulók szüleivel, a roma közösséggel és valamennyi érdekelt féllel folytatott folyamatos
és rendszeres párbeszéd fontosságát;
87. hangsúlyozza, hogy a tömegsport és az élsport jelentıs szerepet játszhat a roma

nemzetiségő lakosság befogadását biztosító folyamatban;
88. támogatja az olyan tanári képzési programok ösztönzését, melyek erısítik a tanárok
képességeit a roma háttérrel rendelkezı gyermekekkel és fiatalokkal, valamint szüleikkel
való foglalkozás terén, és támogatja roma közvetítık alkalmazását, különösen az általános
iskolákban, ami egy lehetséges módja annak, hogy elımozdítsák a roma gyermekek
rendszeres iskolába járását;
89. javasolja, hogy fogadjanak el különbözı, az oktatásba történı integrációt célzó

megközelítéseket mind a letelepedni kívánó roma családokból származó gyermekek
részére – nyomon követve például a gyermekek rendszeres iskolába járását –, mind a
nomád életmódjukat folytatni kívánó családokból származó gyermekek részére, például a
roma táborokon belül az iskolai jelenlétet elısegítı intézkedések által;
90. hangsúlyozza a mobilitás, az egész életen át tartó tanulás, a szakképzési és a

továbbképzési programok fontosságát a roma közösségekhez tartozó fiatalok és felnıttek
társadalmi integrációjának biztosítása és a munkaerıpiacra való belépési lehetıségeik
fokozása szempontjából;
91. úgy véli, hogy ki kell terjeszteni a munkahelyi továbbképzési rendszereket, hogy azok
révén lehetıvé váljék a szükséges képesítések és képességek megszerzésének nagyarányú
biztosítása
RR\858198HU.doc 25/50 PE454.401v02-00
HU
92. úgy véli, hogy össze kell hangolni a képzési kínálatot a munkaerı-piaci kereslettel, ezért a
várható munkaerı-kereslettel kapcsolatos középtávú nemzeti és regionális elırejelzések
készítésére szólít fel;
93. felhívja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki és mőködtessen az uniós intézmények, a

tagállamok és a roma vezetık bevonásával közös nyomon követési rendszereket a
tagállamokban megvalósított programok és projektek vonatkozásában;
94. a roma kultúrát az európai kulturális mozaik szerves részének tekinti; kiemeli, hogy a
roma népesség és életvitelük megértésének kulcsfontosságú eszköze a többi európai lakos
tájékozottságának növelése a roma örökségrıl, hagyományokról és nyelvrıl, valamint a
kortárs roma kultúráról; határozottan támogatja kreatív tevékenységeik ösztönzését és
megırzését, mint a kultúrák közti párbeszéd kulcsfontosságú elemét;
95. véleménye szerint a romáknak törekedniük kellene arra, hogy megismerjék azon népek
szokásait és kultúráját, akikkel együtt élnek, ezáltal elısegítve saját integrálódásukat
azokon a helyeken, ahol élnek;
96. úgy véli, hogy a romák és nem romák bevonásával tartott önkéntes és sporttevékenységek
ösztönzése fontos a nagyobb mértékő társadalmi befogadás elımozdítása érdekében;
97. felhívja a Bizottságot, hogy terjessze a bevált gyakorlatokat és pozitív modelleket, a már
végrehajtott programokkal kapcsolatos tapasztalatokat és romák által indított
kezdeményezéseket a nem roma közösségek romákról alkotott képének, illetve a romák e
közösségeken belüli megítélésének javítása, valamint a roma közösségek uniós, tagállami
és helyi programokban való aktív részvételének és e programokkal való kreatív
együttmőködésének erısítése érdekében;
98. felhív a roma lakosság foglalkoztatásának, oktatásának és kultúrájának elımozdításához

jelenleg rendelkezésre álló európai uniós források valamennyi kormányzati szinten történı
hatékonyabb felismerésére és felhasználására;
99. javasolja, hogy a roma kisebbségre vonatkozó jövıbeli uniós szakpolitikák olyan,
differenciált megközelítésen alapuljanak, amely figyelembe veszi a tagállamok
sajátosságait és a bevont közösségek különleges természetét;
100. felhívja a figyelmet arra, hogy szigorúbban kell ellenırizni az európai alapok romák
integrációja céljából való felhasználását;
101. úgy véli, hogy hasznos volna, ha a romák integrációja terén jó eredményeket felmutató
tagállamok és azok a tagállamok, amelyek ezt még mindig nem oldották meg, kicserélnék
tapasztalataikat és helyes gyakorlataikat;
102. elismeri, hogy a bonyolult papírmunka akadályt jelenthet a projektszervezık számára;

hangsúlyozza, hogy hatékonyabban kell munkálkodni kell az odaítélési eljárások
egyszerősítésén; felhívja a figyelmet arra, hogy az európai alapok e téren kihasználatlanok
maradtak;
103. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak,
PE454.401v02-00 26/50 RR\858198HU.doc
HU
valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.
RR\858198HU.doc 27/50 PE454.401v02-00
HU
INDOKOLÁS
1. Öröklıdı nyomorúság és a szegénység gettósodása
Az utóbbi két évtizedben Közép- és Délkelet-Európában – ahol az európai romák többsége él

– a szegénység természete drámaian megváltozott. A tervgazdálkodás zsákutca-jellege, a
kommunizmus bukását követı gazdasági megrendülés és a nemzetgazdaságok átrendezıdése
következtében a legtöbb roma – többségi származású társaival együtt – egy csapásra kiszorult
a munkaerıpiacról és fokozatosan a társadalomból is. A romák hagyományos közösségeik
szétesésével egyidejőleg kiszorulva a társadalmi mobilitás áramából a legkirekesztettebb
társadalmi csoporttá váltak, és szinte teljes mértékben elvesztették kapcsolatukat a
nemzetgazdaságokkal1.
2. Demográfiai dinamizmus
Az ugyancsak kirekesztettségben élı többségi közösségekkel összevetve a roma népesség

rendelkezik egy olyan jellemzıvel, amelynek szükséges hangsúlyozni a gazdasági
jelentıségét: ez a demográfiai dinamizmus. A roma és a nem roma népességre fordított
demográfiai trend jellemzı: míg a többségi társadalom gyorsan öregszik, a romák aránya
gyors ütemben nı. Például Magyarországon jelenleg a romák becsült aránya a teljes
lakosságban 6–8%, míg egyes becslések szerint minden ötödik vagy hatodik újszülött roma,
és a romák aránya a gazdaságilag aktív lakosságban 2050-re el fogja érni az 50%-ot2.
Ennélfogva alapvetıen fontos annak figyelembevétele, hogy egyfelıl a szociális biztonsági
rendszerek terhét vállán viselı aktív lakosságban a romák aránya megtorpanás nélkül
növekszik, másfelıl hatalmas potenciál rejlik a munkanélküliek tömegének a munkaerıpiacra
történı visszajuttatásában.
3. Az integráció elınyei
A romák integrálása egy szükséges és hosszú távon pénzügyi szempontból is elınyös

beruházás, egy 20-30 éves idıtávban mérve ugyanis kevesebbe kerül a roma népesség
integrálása, mint minimális társadalmi-gazdasági életfeltételeik fenntartása. Ha a romák
foglalkoztatottsági aránya elérné a többségét, akkor az általános foglalkoztatottsági ráta – a
roma lakosság számarányától függıen – 5-10%-kal emelkedne. Figyelembe véve e folyamat
GDP-növekedésre gyakorolt hatását kijelenthetı, hogy ez az egy fıre esı GDP-re alapozott
valamennyi mutató jelentıs javulásához vezetne.
Az elfogadott gazdasági modellek – mint például a Világbanké3 – szerint a munkaerı-piaci

részvétel növekedése elengedhetetlen a gazdasági növekedés elımozdításához, és különösen
szükségessé teszi azok részvételét, akik gazdaságilag aktív életkoruk ellenére
munkanélküliek. Az ötven éven felüli romák aránya általában alacsonyabb az európai
átlagnál, míg a harminc éven aluliak aránya messze meghaladja azt. A romák tehát jelentıs és
1
UNDP, The Roma in Central and Eastern Europe, Avoiding the Dependency Trap, A Regional Human
Development Report, Pozsony (Szlovákia), 2002.
2
Macro Balance and Growth, Central European Management Intelligence, Budapest, 2006. Central European
Management Intelligence, Budapest
3
de Laat, Joost (szerk.), Economic costs of Roma exclusion, Világbank
PE454.401v02-00 28/50 RR\858198HU.doc
HU
folytonosan növekvı részét teszik ki a munkaerı-piaci jelenlét növekedéséhez szükséges
emberi erıforrásnak, és ezen erıforrás kiaknázása a nemzeti GDP 4–6%-os növekedését
eredményezhetné.
4. A kirekesztés költségei
Amennyiben a tagállamok nem tekintik prioritásnak a romák integrációját, akkor nemcsak

társadalmi elınyökrıl, de jelentıs pénzösszegekrıl is lemondanak. A veszteségek között
említhetık az alábbiak:
o a létre nem jött GDP közvetett költsége: társadalmi kirekesztettségük miatt a

munkanélküli romák nem tudnak létrehozni semmiféle hazai terméket;
o a szociális segélyek és juttatások összege, továbbá a szegénységben élıknek járó állami

társadalom- és egészségbiztosítás;
o a minimális létfeltételek miatt magasabb egészségügyi költségek;
o a veszteségként leírható oktatási kiadások – a minıségi oktatást nyújtani képtelen

szegregált és/vagy színvonaltalan iskolai intézményekre fordított összegek kidobott
pénznek tekinthetık;
o a biztonságra fordított többletköltségek, amelyeket a társadalmi kirekesztettség és a

nélkülözés okozta magas bőnözési arány tesz szükségessé;
o a jóléti kiadások folyósításának ellenırzésével kapcsolatos adminisztratív kiadások1.
Összefoglalva: tudomásul kell vennünk, hogy a romák társadalmi kirekesztettségének

megszüntetése nem csupán emberi jogi szempontból kötelesség, hanem gazdasági
szükségszerőség is, nem pusztán erkölcsi kötelesség, hanem valamennyi tagállam elemi
pénzügyi érdeke.
5. A megkülönböztetésellenes jogszabályok és politikák kiegészítése
A megkülönböztetés felszámolása terén még rengeteg a tennivaló, látva a széleskörő

cigányellenességet és a meglévı szabályozás hiányos végrehajtását, tekintettel arra is, hogy e
szabályozás vagy nem terjed ki bizonyos esetekre – így a többszörös megkülönböztetések
esetére sem –, vagy csak a végrehajtását követıen derül fény hiányosságaira.
Az elıadó ugyanakkor úgy véli, hogy még ha mára sikerült is felszámolni az etnikai alapú
megkülönböztetést – amint azt a 2000/43/EK és 2000/78/EK irányelv definiálja –, a romák
többségének társadalmi-gazdasági kirekesztése továbbra is fennáll a létrejöttéért felelıs,
egymással összefüggı tényezık (pl. hátrányos földrajzi helyzet, hiányos oktatás, vagy a
központilag tervezett, nagy mennyiségő képzetlen munkaerıt foglalkoztató gazdaságok
összeomlása) és a gyakran fizikai akadályok (pl. a lehetséges munkahelyektıl mért távolság, a
1
MARCINČIN A. és MARCINČINOVÁ Ľ.: The Cost of Non-Inclusion - The key to integration is respect for
diversity. Open Society Foundation, Pozsony.
RR\858198HU.doc 29/50 PE454.401v02-00
HU
közlekedési lehetıségek és az infrastruktúra hiánya) egyidejő jelenléte következtében. Ezért a
megkülönböztetés elleni intézkedések és a rasszizmus elleni küzdelem – még ha
nélkülözhetetlen is – önmagukban nem elegendıek a romák történelmi lemaradásának
leküzdéséhez1.
6. A társadalmi-gazdasági integráció mint emberi jogi kérdés
Az elıadó reméli, hogy a romák társadalmi-gazdasági integrációját célzó stratégia nem

hátráltatja, hanem inkább kiegészíti a megkülönböztetésellenes jogszabályok és politikák
végrehajtását. Figyelembe véve, hogy a kirekesztés milyen méreteket ölt, a romák általános
integrálása lényegében emberi jogi kérdéssé vált. Az európai romák jelentıs aránya olyan
rossz körülmények között él – a gazdaságtól való csaknem teljes elszigeteltségben, melynek
következtében alapvetı emberi jogaik nem érvényesülhetnek –, hogy társadalmi befogadásuk
elımozdítása immár nem képzelhetı el az általános szakpolitikai útkeresés keretei között,
hanem az az alkotmányos és emberi jogok érvényesülése terén Európában keletkezett egyik
legjelentısebb hiányállapot orvoslásának tekinthetı.
Az európai romák szegénységének és társadalmi kirekesztettségének enyhítését célzó uniós

szintő erıfeszítéseknek ezért elsıdlegesen a második és harmadik generációs emberi jogok
érvényesítésére és elımozdítására kell összpontosítaniuk, a jogilag végrehajtható elsı
generációs emberi jogok, pl. az emberi méltósághoz kapcsolódó, politikai és egyéb egyéni
szabadságjogok kiteljesítése érdekében.
7. A puha jog eszközein túl
A romák ügyét szolgáló legtöbb uniós fellépés – állásfoglalások, jelentések, nyilatkozatok,

következtetések és közlemények – az ún. puha jog kategóriájába tartoznak, amely egy szürke
tartományt képvisel valahol a zéró szabályozás és a pozitív jog között2. Az utóbbi néhány
évben számos, jó javaslatokat és elıremutató ötleteket megcsillantó nemzetközi
kezdeményezés látott napvilágot, ám ezek eredménye legalábbis kétséges, ami arra enged
következtetni, hogy a puha jog önmagában nem képes elımozdítani a romák társadalmi
integrációját.
Az elıadó szerint e kezdeményezések elsıdleges tanulsága az, hogy a hangzatos politikai

jelszavak sosem válnak valóra megfelelı jogalap, pénzügyi támogatás és ösztönzık, továbbá
egy olyan uniós mechanizmus híján, amely koordinálja az érdekeltek fellépéseit az
önkormányzatok szintjétıl egészen a Tanács szintjéig, kiaknázva a többszintő kormányzás
elınyeit.
A romák integrációjára irányuló európai uniós stratégia létrejöhet az Európai Unióról szóló
szerzıdésben, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésben, valamint az Európai Unió
Alapjogi Chartájában (lásd az idézeteket) meghatározott feladatok, célok, alapelvek és
eszközök, valamint az Unió megosztott kompetenciái, támogatása, koordinálása és kiegészítı
fellépései alapján.
1
De Schutter, O. és Verstichel, A.: The Role of the Union in Integrating the Roma: Present and Possible Future
in European Diversity and Autonomy Papers, 2005, EDAP 2/2005
2
BOYLE, A. E. Some Reflections on the Relationship of Treaties and Soft Law, in: International &
Comparative Law Quarterly 48. sz., 901-913. o., Cambridge.
PE454.401v02-00 30/50 RR\858198HU.doc
HU
8. Kifejezett, de nem kizárólagos célbavétel
Minthogy az etnikai alapú diszkrimináció – jóllehet alapvetı szerepet játszik – csak egyike az
európai romákat sújtó társadalmi kirekesztést és nélkülözést meghatározó tényezıknek, mint
amilyenek például az alacsony szintő képzettség és a területi kirekesztés, a kirekesztés
leghatékonyabban úgy kezelhetı, ha a cigányságról nem etnikai csoportként, hanem
gazdasági célcsoportként gondolkodunk. A stratégiának a romák társadalmi befogadására
vonatkozó közös alapelvek 2. és 4. pontjával („kifejezett, de nem kizárólagos célbavétel”, és
„törekvés a fıáram irányába”) összhangban a társadalmilag kirekesztett romákra egyformán
érvényes gazdasági jellemzıkre kellene összpontosítania ahelyett, hogy a rendkívül heterogén
európai roma népesség egyes csoportjainak helyzetét megnehezítı szociális problémákat
próbálná egyenként kezelni. Annak ellenére, hogy léteznek egyes országokra vagy régiókra
jellemzı problémák, mint a vándorok számára kialakított táborhelyek hiánya vagy a személyi
okmányok hiánya, a különbözı országokban élı roma közösségek társadalmi és gazdasági
életkörülményei és szükségletei látványos hasonlóságot mutatnak.
9. A kirekesztés területi jellegének megértése
A romák kirekesztıdésének egyik szembetőnı közös vonása a marginalizálódás területi

jellege. Bár a szociális hátrányok földrajzi eloszlása tagállamonként eltérı, a szegénység és a
társadalmi kirekesztıdés fıként olyan alulfejlett mikrorégiókban koncentrálódik, melyeket az
új tagállamok többségében a roma népesség túlsúlya jellemez. A kirekesztésnek e területi
aspektusát a statisztikák ma nem jelzik, mivel az elemzés, a döntéshozás és a tervezés
hatóköre túlságosan tág ahhoz, hogy lehetıvé tegye a régión belüli periférikus helyszíneken
vagy az elmaradott mikrorégiókban kialakuló válságövezetek lokalizálását. A legtöbb esetben
ezek nem kezelhetık a NUTS nómenklatúra keretei között, de célba vehetık a LAU 1 vagy a
LAU 2 szintjén, és érdemes volna fontolóra venni az uniós szintő forráselkülönítést
kifejezetten a LAU 1-es tervezési-statisztikai régiók szintre hozása céljából.
Az elıadó úgy véli, hogy a stratégia keretein belül fel kell vázolni egy összeurópai
válságtérképet e mikrorégiók beazonosítása céljából, valamint azért, hogy e régiókban
integrált, ágazatokon átívelı megközelítésre épülı, azonnali beavatkozást lehetıvé tévı
összetett fejlesztési programok indulhassanak. E területeket olyan megkülönböztetı jegyeik
alapján kell beazonosítani, mint: a munkahelyek elérhetısége, a városközponttól való
távolságuk, a nagyarányú munkanélküliség, a megfelelı közszolgáltatások és infrastruktúra
hiánya, az alacsony jövedelmek, az alacsony szintő iskolázottság, az alacsony szintő humán
erıforrások, a rossz közlekedési infrastruktúra, a társadalmi feszültségek stb.
10. Intézményi keretek és finanszírozás
Nincs szükség új szerv létrehozására a stratégia koordinálása és felügyelete céljából, és

felesleges többletköltségekkel is járna. A felügyeletet, koordinációt és nyomon követést a
Bizottságnak kell végeznie, és e célból érdemes fontolóra venni a roma munkacsoport állandó
testületként való fenntartását.
Az elıadó úgy véli, hogy a stratégiát mindenekelıtt belsı uniós stratégiának kell tekinteni, a
kiemelt területek és célok általános felügyeletét a közösségi struktúrákon belül kell
megoldani, a stratégia elırehaladásáról és az eredmények értékelésérıl éves jelentést kell
készíteni, amely egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a Tanács számára. E célból az egységes
RR\858198HU.doc 31/50 PE454.401v02-00
HU
piaci eredménytábla mintájára ki lehetne dolgozni az európai roma stratégia eredménytábláját.
Ahhoz, hogy reálisan tudjuk elemezni az elırehaladást és megfeleljünk a hatékony ellenırzés

követelményének, közös, összevethetı és megbízható mutatókra van szükség. Az elıadó ezért
az ún. laekeni mutatók1 és azok kiegészítı komponenseinek alkalmazását ajánlja a társadalmi
és területi kirekesztettség mérésére és az elırehaladás értékelésére.
Az elıadó úgy véli továbbá, hogy gyakorlati szempontból rendkívül elınyös volna egy
adminisztratív testület vagy kormánytisztviselı nemzeti kapcsolattartónak való kijelölése,
amely/aki nyomon követi a stratégia célkitőzéseinek végrehajtását, valamint tanáccsal és
információval látja el a Bizottságot, amely a stratégia felügyeletéért felel.
A Bizottság EU 2020 kezdeményezéshez főzött ajánlásaihoz2 hasonlóan a kohéziós
költségvetésbıl teljesítéshez kötött tartalékot lehetne elkülöníteni a stratégia céljaira, amely
létfontosságú forrásként és meghatározó ösztönzıként mozdíthatná elı a stratégia
végrehajtását, egyrészt eltérve attól az általános gyakorlattól, hogy a nagy támogatók a fel
nem használt források lehetı legnagyobb fokú hasznosítására törekednek, másrészt a források
kompetitív alapon történı odaítélése révén, amelynek egyetlen kritériuma az lenne, hogy a
javasolt projekt vagy fellépés hogyan mozdítja elı és hajtja végre a stratégia célkitőzését.
1
Lásd pl. a szociális védelemmel foglalkozó bizottságnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés mérésére
szolgáló mutatókról szóló jelentését, mely az Európai Tanács 2001. december 14–15-i laekeni ülésére készült.
2
A Bizottság 2010. november 9-i COM(2010) 642 közleménye: A gazdasági, szociális és területi kohézióról
szóló ötödik jelentéssel kapcsolatos következtetések: a kohéziós politika jövıje
PE454.401v02-00 32/50 RR\858198HU.doc
HU
25.1.2011
VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL
az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

(2010/2276(INI))
A vélemény elıadója: Kinga Göncz
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke
JAVASLATOK
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi

Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele
a következı javaslatokat:
A. mivel a „Roma integráció évtizede” elnevezéső kezdeményezés 2005-ben azzal a

célkitőzéssel indult el, hogy küzdjön a megkülönböztetés ellen és javítson a romák
gazdasági és szociális helyzetén, mivel továbbá a roma integráció évtizedérıl szóló
nyilatkozat aláírói – Bulgária, Horvátország, Magyarország, Montenegró, Csehország,
Románia, Szerbia, Szlovákia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság – vállalták, hogy
a hátrányos megkülönböztetés felszámolásán, illetve a romák és a társadalom többi része
közötti elfogadhatatlan különbségek megszüntetésén fognak munkálkodni,
B. mivel az Európai Unió különbözı térségei között még mindig vannak gazdasági és
társadalmi egyenlıtlenségek, és mivel a roma közösség jelentıs hányada az Unió
gazdasági és társadalmi szempontból legkevésbé fejlett térségeiben él,
1. emlékeztet rá, hogy a Bizottságra külön felelısség hárul a roma integráció uniós
stratégiájának elımozdítása tekintetében, azonban e stratégiát helyi szinten kell
végrehajtani;
2. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a romák társadalmi-gazdasági

integrációjának biztosítása érdekében mozgósítsák a már létezı uniós stratégiákat és
eszközöket, valamint hogy az összes vonatkozó politika kialakításakor és végrehajtásakor
szükség esetén vegyék figyelembe a romák befogadására vonatkozó közös alapelveket;
RR\858198HU.doc 33/50 PE454.401v02-00
HU
3. úgy véli, hogy a roma vezetık, a helyi hatóságok és az uniós szervek közötti szorosabb
együttmőködés alapvetı fontosságú a roma népesség társadalmi-gazdasági integrációja
terén az EU és a tagállamok elıtt álló fıbb kihívások azonosításához és a problémák
megoldásához;
4. annak érdekében, hogy a pénzeszközök (amelyek pontos célját meg kell állapítani és
határozni) eljussanak a nélkülözı romákhoz és hosszú távú javulást eredményezzenek
életükben, felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ténylegesen vállaljanak
kötelezettséget olyan, cél- és fejlıdésorientáltabb, összetett, rugalmas és fenntartható
programok indítására, melyek hosszabb távra szólnak és nagyobb területre vonatkoznak, a
leghátrányosabb helyzető mikrorégiókra és azok földrajzi, társadalmi-gazdasági és
kulturális helyzetére összpontosítanak, továbbá kezelik a városkörnyéki és vidéki
szegénység, valamint a romák által lakott kerületek szegregációjának problémáját, végül
külön hangsúlyt fektetnek a rossz lakhatási körülmények (például az ivóvíz, a főtés, az
áramellátás és a csatornázás hiánya) javítására és megszüntetésére, és további támogatást
nyújtanak a családoknak a jobb lakhatási körülmények fenntartása céljából; kéri továbbá a
Bizottságot, hogy a finanszírozás lezártát követıen is kísérje figyelemmel a projektek
kifutását;
5. kéri, hogy készüljenek a romák társadalmi-gazdasági helyzetére (elsısorban az oktatásra,

az egészségügyre, a lakhatásra és a foglalkoztatásra) vonatkozó adatokat eredményezı
felmérések, és felszólítja a nemzetközi szervezeteket (pl. az ILO-t és az OECD-t), hogy
általános vizsgálataik részeként tekintsék át e kérdéseket és járuljanak hozzá konkrét célok
meghatározásához, például a közép- és felsıfokú tanulmányaikat elvégzı romák állami
közigazgatásban való foglalkoztatási aránya, és a társadalmi és politikai élet különbözı
szegmenseiben való részvétele vonatkozásában, továbbá felkéri az Európai Bizottságot,
hogy ezen adatokra támaszkodva nyújtson segítséget egy, a romák integrációjával
kapcsolatos, világos és életképes uniós stratégia kidolgozásában;
6. úgy véli, hogy jelenleg a rendelkezésre álló EU-alapok csak túlságosan alacsony arányban
kerülnek felhasználásra; felkéri ezért a Bizottságot, hogy elemezze e jelenség okait,
valamint dolgozzon ki hatékonyabb megközelítést az EU-alapok felhasználásának
nyomon követésére, különösen a perifériára szorult csoportoknak szánt alapok
tekintetében; kéri mindenekelıtt az uniós alapok hatékonyságára vonatkozó adatok sürgıs
– az adatvédelmi irányelveket figyelembe vevı – begyőjtését, hogy tényeken alapuló
politikákat lehessen kidolgozni;
7. úgy véli, hogy új rendeleteket kell hozni a strukturális alapok elosztására vonatkozóan
annak érdekében, hogy feltételként lehessen elıírni a szegregáció megszüntetését és a
romák közszolgáltatásokhoz való egyenlı hozzáférésének biztosítását; úgy véli továbbá,
hogy mérhetı mutatókon és konkrét intézkedéseken alapuló esélyegyenlıségi és a
szegregáció elleni terveket kell kidolgozni helyi szinten;
8. sürgeti a Bizottságot, hogy megfelelı eszközökkel adjon iránymutatást a tagállamoknak

arra vonatkozóan, hogy miként lehet biztosítani az z ESZA, az ERFA és az Európai
Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) közötti komplementaritást, továbbá felkéri
a tagállamokat, hogy a romák integrációja érdekében használjanak fel más programokat is,
például a PROGRESS programot, az egész életen át tartó tanulás programját, a Kultúra
PE454.401v02-00 34/50 RR\858198HU.doc
HU
(2007–2013) programot és az Egészség (2008–2013) programot;
9. felkéri a Bizottságot, hogy változtassa meg a keresztfinanszírozás szabályozási keretét,

csökkentse a bürokratikus terheket, egyszerősítse és gyorsítsa fel az uniós pénzeszközökre
vonatkozó eljárásokat, valamint követelje meg a tagállamoktól, hogy vezessenek be
egyszerő és normatív finanszírozási eljárásokat és használják ki a globális támogatásokat;
10. felkéri a tagállamokat, hogy a döntéshozó testületeket ruházzák fel mindazon jogkörökkel,
amelyek révén összetett és fejlıdésorientált uniós támogatások szerezhetık a roma
népesség különféle helyi igényeit kielégítı, elıremutató helyi kezdeményezések számára;
hangsúlyozza a helyes gyakorlatok meghatározásának és cseréjének fontosságát a roma
integráció és az e téren elért sikerek jobb megismertetése szempontjából; kéri továbbá
olyan intézményi kapacitás kiépítését, amely képes helyi szinten biztosítani a szükséges
segítségnyújtást (adminisztratív és projektirányítási támogatást);
11. felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a strukturális alapok irányításában részt vevı
testületek adminisztratív kapacitásainak javításához szükséges technikai támogatást,
felszólítja továbbá a tagállamokat, hogy például tréningek szervezése vagy a
támogatásigénylések kitöltése kapcsán adott segítség és magyarázatok révén adjanak
tanácsokat és nyújtsanak adminisztratív támogatást annak érdekében, hogy a romák
könnyebben tájékozódhassanak a vállalkozásokra és a foglalkoztatásra irányuló európai és
nemzeti támogatási programokról, és segítsék ıket az ilyen támogatásokra irányuló
kérelmek benyújtásában;
12. kéri, hogy a legjobb gyakorlatok alapján sürgısen dolgozzanak ki a programok

hatékonyságának és kézzel fogható eredményeinek kiértékelésére és alátámasztására
szolgáló referenciaértékeket, mutatókat, független ellenırzési és hatásértékelı
mechanizmusokat ahelyett, hogy csupán ezt ellenıriznék, hogy a támogatott projektek
megfelelnek-e az eljárásbeli elıírásoknak, kéri továbbá a pénzeszközök felhasználásának
hatékony nyomon követését annak érdekében, hogy a források valóban a romák
életkörülményeinek, egészségügyi ellátásának, oktatásának és foglalkoztatásának
javulását eredményezzék;
13. úgy gondolja, hogy a romák teljes integrációjának elımozdításához alapvetı fontosságú a
tagállamok által a foglalkoztatás és a társadalmi integráció terén a meglévı nyílt
koordinációs módszerek keretében folytatott strukturált együttmőködés, és kéri a
Bizottságot, hogy szervezze meg a helyes gyakorlatok és tapasztalatok cseréjét a
tagállamok és a roma kérdésekben érdekelt valamennyi fél között;
14. felkéri a tagállamokat, hogy javítsák a romák gazdasági lehetıségeit, beleértve a

mikrohitel-eszköz elımozdítását a vállalkozók körében; felszólítja a tagállamokat, hogy
támaszkodjanak a sikeres projektek tapasztalataira, például amikor be nem jelentett
vállalkozásokat szakértık segítségével legális gazdasági tevékenységekké alakítottak;
15. felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alakítsanak ki egyértelmő politikákat a

romák munkaerı-piaci integrációjára, valamint dolgozzanak ki és fogadjanak el
intézkedéseket a szociális jóléti rendszertıl való huzamos függıség hátrányos hatásainak
leküzdésére;
RR\858198HU.doc 35/50 PE454.401v02-00
HU
16. elismeri, hogy a romák többsége be nem jelentett munkát végez, és mivel biztosítani kell a
társadalombiztosítási rendszerek fenntarthatóságát felhívja a tagállamokat, hogy a
társadalmi partnerekkel együttmőködésben hatékonyan lépjenek fel e jelenség ellen;
17. kéri a tagállamokat, hogy kötelezették el magukat a kkv-khez és a mikrovállalkozásokhoz

hasonló közszereplıknek a roma népesség foglalkoztathatóságára irányuló integrációs
intézkedések végrehajtásába való bevonása mellett;
18. hangsúlyozza a kkv-k és a mikrovállalkozások által a roma integrációban játszott szerep

fontosságát , és javasolja jutalmazó intézkedések foganatosítását azok számára, akik
hozzájárulnak e cél eléréséhez;
19. felkéri a tagállamokat, hogy az Európa 2020 stratégia szegénységre és társadalmi

beilleszkedésre vonatkozó célkitőzéseinek a nemzeti programokba való átültetésekor
fektessenek le konkrét és specifikus célkitőzéseket, illetve részletes és mérhetı célokat a
romák beilleszkedésére vonatkozóan, valamint kéri, hogy sürgısen tegyenek lépéseket a
kitőzött célok elérése érdekében;
20. hangsúlyozza, hogy a nehéz körülmények között élı roma közösségek speciális
szükségleteihez igazított programok és az összetett programok döntı fontosságúak, ezért a
romáknak a helyszínen kell biztosítani a személyre szabott szolgáltatásokhoz való
hozzáférést;
21. emlékeztet, hogy a megfelelı jövedelemtámogatás, a befogadó munkaerıpiacok és a

minıségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés alkotják a 2008/867/EK ajánlásban ismertetett
aktív befogadási stratégia alapjait;
22. úgy véli, hogy a folyamat teljes egésze során a bevált gyakorlatokra és a már meglévı,
tagállamok által összegyőjtött hatalmas tudásbázisokra, valamint a roma integráció
évtizedének elsı szakaszában szerzett tapasztalatokra támaszkodó koncentrált fellépés és
felelısségvállalás szükséges a roma és a nem roma szervezetek, a helyi, regionális és
nemzeti hatóságok, illetve az uniós testületek részérıl; hangsúlyozza a figyelemfelkeltı
kampányok fontosságát, különösen a jelentıs roma közösségeknek otthont adó régiók
esetében;
23. úgy véli, hogy a romák társadalmi beilleszkedése nem lehetséges – többek között a
politikai döntéshozatalban való – érdekképviseletük és a nem kormányzati szervezetekben
végzett civil tevékenységeik nemzeti és európai szinten történı kialakítása és
megerısítése nélkül;
24. nyomatékosan javasolja, hogy az uniós szervek egy valamennyi érintett fél számára
elınyös jövıbeli stratégia elérése érdekében a konzultációba és a döntéshozatali
mechanizmusba fokozottabban vonják be a nemzeti szintet; felhívja a Bizottság és a
tagállamok figyelmét arra, hogy a regionális és helyi hatóságokkal, a roma és nem roma
népességgel és ezek képviselıivel, a civil társadalmi szervezetekkel, valamint a Régiók
Bizottságával és nemzetközi szervezetekkel együttmőködve roma beilleszkedési
politikákat kell megtervezni, kidolgozni, végrehajtani és értékelni annak érdekében, hogy
e politikák elfogadottabbak és hatékonyabbak legyenek;
PE454.401v02-00 36/50 RR\858198HU.doc
HU
25. hangsúlyozza, hogy a szociális segítségnyújtás, a tisztességes lakhatás és ruházkodás, a
megfizethetı és minıségi korai fejlesztı programok, az integráció légkörét biztosító
színvonalas oktatás és a szülık bevonására irányuló szándék alapvetı fontosságúak az
esélyegyenlıség és a társadalom életében való teljes körő részvétel lehetıségének
biztosítása, valamint a diszkriminációmentes jövı garantálása szempontjából;
hangsúlyozza az iskolakerülés és a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem, valamint az
ösztöndíjak és pénzügyi támogatások szükségességét; hangsúlyozza, hogy az oktatás, a
képzési lehetıségek és a felnıtteknek a munkába álláshoz nyújtott segítség döntı
fontosságú a romák foglalkoztatásának és folyamatos alkalmazásának támogatása
szempontjából, és ezek révén elkerülhetı a társadalmi kirekesztés megismétlıdése;
26. sürgeti, hogy a marginalizálódás megelızése már kora gyermekkorban kezdıdjön el, tehát
a gyermek megszületése után rögtön kerüljön be a népesség-nyilvántartásba és
állampolgárságát ismerjék el, illetve részesüljön valamennyi szociális szolgáltatásban; úgy
véli továbbá, hogy a roma gyermekek részére magas színvonalú korai oktatási
szolgáltatásokat kell garantálni, valamint hogy speciális intézkedéseket kell hozni
iskoláztatásuk támogatására;
27. emlékeztet a romák – fıként a nık és lányok – elıtt álló kihívásokra a mélyszegénység, a
megkülönböztetés és a kirekesztés terén, amelyek a felsıbb oktatási szintekhez, a
foglalkoztatáshoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiányát eredményezik;
kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok a roma integrációra irányuló valamennyi
politikában a nemek közötti esélyegyenlıségi szempontok alkalmazása révén
foglalkozzanak a roma nık és lányok sajátos szükségleteivel, valamint nyújtsanak
védelmet a különösen veszélyeztetett alcsoportok számára;
28. felkéri a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket polgáraik tájékoztatására a romák
múltbéli és jelenlegi helyzetérıl, forrásanyagként felhasználva többek között az Alapjogi
Ügynökség jelentéseit;
29. felkéri a Bizottságot, hogy a 2000/43/EK és 2004/113/EK irányelveket figyelembe véve

fokozatosan vezessen be kötelezı intézményi garanciákat annak biztosítása érdekében,
hogy a megkülönböztetés elleni küzdelem és a szegregáció elleni intézkedések megfelelı
súlyt kapjanak, valamint kér, hogy kövessék nyomon az ilyen intézkedéseket és lépjenek
fel a megbélyegzéssel szemben;
30. hangsúlyozza, hogy a roma integrációról szóló uniós stratégiának olyan intézkedéseket is
magában kell foglalnia, melyek biztosítják a romák helyzetének nyomon követését
alapvetı szociális jogaik, egyenlıségük, megkülönböztetés-mentességük és az Unión
belüli szabad mozgásuk tiszteletben tartását és elımozdítását illetıen;
RR\858198HU.doc 37/50 PE454.401v02-00
HU
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
Az elfogadás dátuma 25.1.2011
A zárószavazás eredménye +: 43
–: 1
0: 0
A zárószavazáson jelen lévı tagok Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Pervenche Berès,
Philippe Boulland, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Marije
Cornelissen, Tadeusz Cymański, Frédéric Daerden, Karima Delli,
Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda
Figueiredo, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Danuta Jazłowiecka,
Martin Kastler, Ádám Kósa, Jean Lambert, Veronica Lope Fontagné,
Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Elisabeth Morin-
Chartier, Csaba İry, Siiri Oviir, Rovana Plumb, Konstantinos
Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Joanna
Katarzyna Skrzydlewska, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) Raffaele Baldassarre, Kinga Göncz, Richard Howitt, Jan Kozłowski,
Gesine Meissner, Cecilia Wikström
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) Claudio Morganti
(187. cikk (2) bekezdés)
PE454.401v02-00 38/50 RR\858198HU.doc
HU
31.1.2011
VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL

(2010/2276(INI))
A vélemény elıadója: Andrey Kovatchev
JAVASLATOK
A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi

Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele
a következı javaslatokat:
1. elismeri, hogy a roma közösségek megkülönböztetés és/vagy gyakori elıítéletek áldozatai

számos tagállamban és hogy ezt a helyzetet a munkahelyek elvesztését eredményezı
jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság is súlyosbítja; hangsúlyozza, hogy a roma népesség
integrációja mind a tagállamok, mind az uniós intézmények felelıssége; felhívja
valamennyi tagállamot, hogy teljes mértékben mőködjenek együtt az EU-val és a roma
népesség képviselıivel az integrált politikák kidolgozása érdekében, kihasználva az uniós
alapokban, és különösen az ERFA-ban, az ESZA-ban és az EMVA-ban rendelkezésre álló
pénzügyi forrásokat a roma integráció nemzeti, regionális és helyi szintő elımozdítása
érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a technikai
segítségnyújtásra irányuló kérelmekre, ezáltal javítva a roma közösségek integrációjára
rendelkezésre álló valamennyi eszköz hatékonyságát;
2. emlékeztet arra, hogy a romák társadalmi és gazdasági integrációjára európai programok

és pénzeszközök állnak rendelkezésre és használhatók fel, azonban minden szinten
hatékonyabb kommunikációra van szükség a helyi hatóságok, a civil társadalom és e
programok lehetséges célcsoportjai között annak érdekében, hogy a romák tájékoztatást
kapjanak erre vonatkozóan; ezenkívül ösztönzi a rendelkezésre álló uniós alapok
igénybevételét többek között új házak megépítésére vagy meglévık felújítására, az
infrastruktúra, a helyi közmővek, a távközlési rendszerek, illetve az oktatás és a
munkaerıpiacra való bejutásra vonatkozó intézkedések javítására;
RR\858198HU.doc 39/50 PE454.401v02-00
HU
3. felszólít a romák integrációját szolgáló, európai finanszírozásból támogatható projektekkel
foglalkozóknak nyújtott segítségnyújtás javítására a tájékoztatást, elemzéseket és a bevált
gyakorlatok cseréjét célzó platformok létrehozása által;
4. elismeri, hogy a demográfiai változások és az EU egészét érintı egyéb folyamatok idején

a roma népességnek – mely évszázadokon át közös örökségünk része volt és jelenleg a
legnagyobb etnikai kisebbség az EU-ban – a jó minıségő oktatás, a megfelelı lakhatás és
a munkalehetıségek által biztosítani kell az eszközöket teljes mértékő munkahelyi
integrációjuk és az intelligens, fenntartható és befogadó gazdasági fejlıdéshez való
hozzájárulásuk érdekében, amint az az Európa 2020 stratégiában – és különösen a
szegénység elleni európai platformban – is szerepel; véleménye szerint a társadalmi
integráció elıfeltétel az Európa 2020 stratégia célkitőzéseinek megvalósításához; felhívja
ezért a tagállamokat és a helyi és regionális közigazgatási hatóságokat, hogy
haladéktalanul növeljék erıfeszítéseiket a perifériára szorult közösségek speciális
körülményeit (mélyszegénység, az oktatás és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
hiánya, rossz egészségi állapot, az állampolgári nyilvántartást igazoló dokumentumok
hiánya, szegregált és rossz lakhatási körülmények, alacsony szintő foglalkozatás) kezelı
hathatós stratégiáik megerısítése által a roma népesség társadalmi kirekesztésének
leküzdése és a tagállamokon belüli további integrációjukhoz való hozzájárulás érdekében;
hangsúlyozza, hogy a sikeres politika a társadalmi, gazdasági és kulturális tényezıket is
figyelembe vevı megközelítések ötvözete;
5. felhívja a tagállamokat és a regionális és helyi hatóságokat, hogy ösztönözzék a

tájékoztatási és tudatosítási kampányokat a probléma teljes mértékő megértése, az
oktatáshoz és más szolgáltatásokhoz való hozzáférés elısegítése és javítása, valamint a
munkaerıpiacra való visszailleszkedés elısegítése érdekében; kiemeli azonban, hogy a
tényleges integráció és a fenntarthatóság biztosítása érdekében a romákat érintı
kérdéseket szisztematikusan be kell építeni valamennyi vonatkozó európai és nemzeti
szakpolitikába; sürgeti valamennyi szintő politikaformálót, hogy konzultáljanak a roma
közösségekkel, szervezetekkel és a romák jogait védı nem kormányzati szervekkel, és
biztosítsák társadalmi és munkaerı-piaci visszailleszkedésüket, különös figyelmet fordítva
a nıkre;
6. felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan, ágazatokon átívelı, szegénységet

csökkentı stratégiákat, melyek figyelembe veszik a roma közösség és a többségi közösség
együttélésének gyakran kényes kérdését, mivel mindannyiukat érinti a munkahelyek
hiánya, a szegénység és a perifériára szorulás; kiemeli az ösztönzı intézkedések
fontosságát, melyek látható elınyöket biztosítanak a szegények munkaerıpiacra való
belépésének ösztönzésére ahelyett, hogy szociális segélyekbıl vagy esetleg
feketemunkából éljenek; hangsúlyozza, hogy rendkívül fontosak a kölcsönös megértést és
az egymás iránti toleranciát elımozdító programok;
7. ezzel összefüggésben hangsúlyozza az olyan, megkülönböztetés elleni uniós programok

folytatásának szükségességét, mint a „Progress”, valamint a kapacitásépítésbe való
beruházást ösztönzı JASMINE, és felszólít az ilyen programok 2013 utáni további
fejlesztésére;
8. hangsúlyozza, hogy a romákat sújtó társadalmi kirekesztés okozta szegénység és
PE454.401v02-00 40/50 RR\858198HU.doc
HU
marginalizálódás területi jellege igen erıs, és az alulfejlett mikrorégiókra koncentrálódik,
ahol komoly hiány mutatkozik a közösségi alapok igénybevételéhez szükséges saját
pénzügyi hozzájárulás elıteremtése tekintetében, és általában nem állnak rendelkezésre az
alapok megfelelı felhasználását lehetıvé tevı igazgatási és emberi erıforrások sem;
hangsúlyozza, hogy külön erıfeszítéseket kell összpontosítani e mikrorégiókra – melyek
gyakran régión belüli periférikus területek –, és lényegesen egyszerősíteni kell a hivatalos
ügyintézésre vonatkozó szabályokat, ezáltal is biztosítva a kohéziós politika keretében
rendelkezésre bocsátható források lehetı legnagyobb mértékben történı odaítélését;
9. üdvözli a 2010. május 19-i 437/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

rendelkezései által teremtett lehetıséget, melynek keretében az ERFA elıirányzatainak
akár 3%-át speciális programokra, illetve a lakóépületek felújítására szánt valamennyi
költségvetési elıirányzat 2%-át a perifériára szorult közösségek támogatására lehet
fordítani; sajnálja, hogy ezidáig egyetlen operatív tervet sem változtattak meg annak
érdekében, hogy prioritást kapjanak a roma népesség lakhatási körülményei; felhívja a
tagállamokat, hogy minél elıbb és teljes körően használják ki ezt a strukturális alapok
keretén belüli új alkalmat az eredményes társadalmi beilleszkedés kilátásainak erısítése
érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy az alapok felhasználásának felgyorsítása
érdekében terjesszen elı egyedi cselekvési tervet e rendeletre vonatkozóan, és javasolja a
Bizottságnak, hogy készítsen jelentést az alapok felhasználásáról; felszólítja továbbá a
tagállamokat, hogy a romák integrációját célzó programok kidolgozása során hatékonyan
használják fel az ESZA, az ERFA és az EMVA közötti kölcsönhatásokban rejlı
lehetıségeket;
10. elismeri, hogy a roma közösségeket rendkívül heterogén csoportok alkotják, ennélfogva
nem lehet egységes stratégiát követni; ezért javasolja, hogy a tagállamok helyi és
regionális hatóságai tegyenek javaslatot az e csoportok egyedi (földrajzi, gazdasági,
társadalmi, kulturális) viszonyai függvényében többféle hatékony integrációs politikára;
ajánlja, hogy a Bizottság használja fel azon hatóságok tapasztalatait, amelyek tevékenyen
hozzájárultak roma közösségek integrációjához, valamint a romák társadalmi
beilleszkedése érdekében bátorítsa a bevált gyakorlatok és sikeres megoldások
alkalmazását;
11. emlékeztet arra, hogy a sikeres integráció legfontosabb elıfeltételét a többségi társadalom
és a roma közösség közös erıfeszítései képezik; felhívja ezért a tagállamokat, hogy
segítsenek a roma lakosság lakhatási és foglalkoztatási helyzetének javításában és
javasolja a tagállamoknak, illetve a regionális és helyi állami hatóságoknak, hogy – az
Európai Regionális Fejlesztési Alapról rendelkezı rendelettel összhangban – a perifériára
szorult közösségek új lakáshoz juttatását olyan kölcsönös és kétirányú kötelezettségeket
tartalmazó szélesebb, összetettebb politikai keretbe vonja be, mint amilyen például a
közösségépítés, amely többek között kiterjed a romák részvételére az új létesítmények
építésében, valamint közös erıfeszítésekre a gyermekek iskolalátogatásának növelése és a
munkanélküliség jelentıs csökkentése érdekében; a tagállamok ily módon jelentısen
hozzájárulhatnak a szegényes lakhatási körülmények között élı marginalizálódott
csoportok elhelyezési igényeinek konkrét megoldásához; arra is sürgeti a tagállamokat,
hogy a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzése érdekében vegyék igénybe az EURoma
hálózatot;
RR\858198HU.doc 41/50 PE454.401v02-00
HU
12. elismeri, hogy a bonyolult papírmunka akadályt jelenthet a projektszervezık számára;
hangsúlyozza, hogy fokozni kell az odaítélési eljárások egyszerősítését célzó
tevékenységet; felhívja a figyelmet arra, hogy az európai alapok e téren kihasználatlanok
maradtak;
13. fenntartja, hogy a megoldást részben az jelenti, hogy a tagállamok teljes kötelezettséget
vállalnak a projektszervezık hatékony támogatásáért, és hogy a Bizottsággal közösen
szerepet vállalnak a helyi hatóságok bátorításában a roma népesség integrációját célzó
projektek kiválasztása tekintetében.
PE454.401v02-00 42/50 RR\858198HU.doc
HU
–: 1
0: 4
A zárószavazáson jelen lévı tagok François Alfonsi, Luís Paulo Alves, Charalampos Angourakis, Sophie
Auconie, Catherine Bearder, Victor Boştinaru, Zuzana Brzobohatá,
Alain Cadec, Salvatore Caronna, Francesco De Angelis, Tamás
Deutsch, Rosa Estaràs Ferragut, Danuta Maria Hübner, Ian Hudghton,
María Irigoyen Pérez, Seán Kelly, Evgeni Kirilov, Constanze Angela
Krehl, Petru Constantin Luhan, Riikka Manner, Iosif Matula, Erminia
Mazzoni, Miroslav Mikolášik, Jan Olbrycht, Wojciech Michał
Olejniczak, Markus Pieper, Georgios Stavrakakis, Csanád Szegedi,
Nuno Teixeira, Michael Theurer, Lambert van Nistelrooij, Kerstin
Westphal, Hermann Winkler, Joachim Zeller
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) Vasilica Viorica Dăncilă, Karima Delli, Andrey Kovatchev, James
Nicholson, Elisabeth Schroedter
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) Edvard Kožušník, Norica Nicolai, Jan Zahradil
RR\858198HU.doc 43/50 PE454.401v02-00
HU
26.1.2011
VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL

(2010/2276(INI))
A vélemény elıadója: Hannu Takkula
JAVASLATOK
A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy
állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következı javaslatokat:
A. mivel a roma gyermekek oktatási rendszerbıl való kirekesztése kedvezıtlen hatással van a
roma közösség tagjainak egyéb jogaira, különösen a munkához való jogra, és mivel ez
súlyosbítja marginalizálódásukat;
B. mivel az írástudatlanság a hagyományos nomád életmódjukat Európában fenntartani

kívánó közösségeket érinti a leginkább, és mivel gyermekeik beiskoláztatása ezért
kulturális akadályokba ütközik;
C. mivel biztosítani kell a roma gyermekek beiskolázásához szükséges anyagi feltételeket, és

mivel ennek iskolai közvetítık (mediátorok) kijelölését is magában kell foglalnia;
1. hangsúlyozza, hogy a roma emberek magas minıségő oktatáshoz és szakképzéshez való

hozzáférése, kultúrájuk megismertetése és megértése, értékeik és kulturális örökségük,
egyesületekbe való bevonásuk és közösségük jobb képviselete a társadalmi integrációjukat
és bevonásukat szolgáló nemzeti és európai stratégiák végrehajtásához szükséges
holisztikus megközelítés lényeges elemei;
2. hangsúlyozza, hogy a minıségi oktatás és képzés befolyással vannak az egyének

személyes és szakmai jövıjére, és hogy ezért alapvetı fontosságú a hatékony oktatási és
képzési rendszerekhez való, bármilyen megkülönböztetés és szegregáció nélküli
hozzáférés biztosítása;
3. felhívja a nemzeti oktatási minisztériumokat, valamint a Bizottságot, hogy hozzanak létre
PE454.401v02-00 44/50 RR\858198HU.doc
HU
innovatív és rugalmas tehetséggondozási támogatásokat, valamint növeljék a meglévı
támogatásokra és programokra fordított pénzeszközöket;
4. felhívja a Bizottságot, hogy győjtse össze és terjessze a különbözı tagállamok

gyakorlatairól és fellépéseirıl szóló információkat, különösen az oktatás és a kultúra
terén;
5. úgy véli, hogy a roma emberek jobb kilátásait, különösen a munkaerıpiacra való
bejutásuk céljából, a tagállamok oktatásba és képzésbe történı nagyobb befektetéseik –
külön figyelmet fordítva az új technológiákra és az internetre – által lehet biztosítani,
melyek magukban foglalják a nemzetközi tudományos közösség, alapítványok, illetve a
regionális és helyi szintő oktatás és társadalmi beilleszkedés terén munkálkodó nem
kormányzati szervezetek által támogatott intézkedéseket is;
6. úgy véli, hogy a romák jobb jövıjét az oktatás által lehet biztosítani, és ezért lényeges a
roma gyermekek és fiatalok oktatásába való befektetés; hangsúlyozza, hogy az
iskoláztatás nemcsak jog, de kötelesség is, és támogatását fejezi ki a roma tanulók iskolai
részvételének – beleértve családjaik aktív bevonása általi – fokozását célzó tevékenységek
vonatkozásában;
7. úgy véli, hogy a roma kultúra ismeretének Európa-szerte történı terjesztése elısegíti a
roma és nem roma emberek közötti kölcsönös megértést Európában, mialatt fellendíti az
európai kultúraközi párbeszédet;
8. úgy véli, hogy a roma kisebbségrıl szóló jövıbeni stratégiának az oktatásra, mint a
társadalmi integráció elımozdítását szolgáló alapvetı eszközre kell összpontosítania;
9. úgy véli, hogy a fiatal romák számára olyan támogató mechanizmusokat kell kialakítani,
mint az ösztöndíjak és a mentori tevékenység, arra való ösztönözésük érdekében, hogy a
diplomák megszerzése után felsıfokú tanulmányokat is folytassanak és javítsák
képzettségüket;
10. úgy véli, hogy a roma tanulók legmagasabb minıségő képzésének biztosítására új típusú
ösztöndíjrendszert kell kidolgozni a roma vezetık új generációjának oktatása érdekében;
11. úgy véli, hogy jutalmazni kell azon oktatási intézményeket, melyek hátrányos helyzetben
lévı tanulóinak sikerül magasabb szintő intézményekbe bekerülniük, vagy a bizonyítványt
megszerzı tanulók aránya magasabb az átlagnál, és felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon
ki projekteket e téren;
12. hangsúlyozza, hogy döntı fontosságú, hogy a tagállamok ösztönözzék a romák

lakóhelyük szerinti közösségekbe és kulturális életbe történı integrációját, és biztosítsák
ezekben hosszú távú részvételüket és képviseletüket, beleértve a roma közösség érdekében
a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás elımozdítására szolgáló intézkedéseket,
figyelembe véve a különbözı európai roma népcsoportok kulturális örökségét és
életmódját; kiemeli, hogy például erıfeszítéseket lehetne tenni a pedagógusoknak nyújtott
speciális képzések, a roma tanárok felvételének elımozdítása, a roma családokkal és
szervezetekkel folytatott szoros együttmőködés erısítése, valamint iskola utáni segítség és
ösztöndíjak biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy ebbe a folyamatba aktívan be kell
RR\858198HU.doc 45/50 PE454.401v02-00
HU
vonni a tagállamokban a helyi hatóságokat, és a nonprofit szervezetek számára jelezni
kell, hogy tevékenységi programjaikba foglalják bele a romák társadalomba való
befogadását célzó programokat;
13. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy lépjenek fel a romák társadalomból és

oktatásból való kirekesztésének valamennyi formájával szemben, és ösztönözzenek
minden olyan pedagógiai fellépést, amely a romák oktatásába való beruházásra irányul;
14. úgy véli, hogy a helyi önkormányzatoknak felelısséget kell vállalniuk az iskolai
rendszerbıl a kötelezı oktatás felsı korhatárának elérése elıtt kiesı diákok újbóli
beilleszkedéséért; megjegyzi, hogy ehhez az oktatási intézményeknek tájékoztatniuk kell a
helyi önkormányzatokat az iskolaelhagyókról;
15. felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa azon további kezdeményezéseket, melyek kora
gyermekkori oktatási lehetıségeket, illetve roma gyerekekrıl és fiatalokról való
gondoskodást biztosítanak;
16. úgy véli, hogy óvodákat és/vagy az iskola elıtti gondozás és oktatás egyéb formáit kell
létrehozni azokban a közösségekben, ahol ezek nem léteznek, továbbá helyhiány esetén
bıvíteni kell ıket;
17. kéri a Bizottságot, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek hatékonynak

bizonyultak a szegregáció bármely formájának megelızése terén, és amelyek elınyben
részesítik a roma családok részvételével zajló, sikerorientált oktatással kapcsolatos
befogadó projekteket;
18. aggodalmát fejezi ki a roma népesség körében tapasztalható nagyfokú írástudatlanság

miatt és lényegesnek tekinti, hogy olyan programok kerüljenek megtervezésre és
kialakításra, amelyek biztosítják a roma lányok és nık minıségi alap-, közép- és felsıfokú
oktatását, beleértve az alapfokú és a középfokú oktatás közötti átmenetet megkönnyítı
stratégiákat, melyek az egész folyamat során elımozdítják a roma kulturális örökség,
történelem és értékek megértését mind a romák, mind a nem romák között;
19. hangsúlyozza, hogy az alacsony iskolai jelenléti és a magas hiányzási arány, illetve az
alacsony iskolai teljesítmény azt is jelezheti, hogy a tanulók és szüleik nincsenek mindig
tisztában az oktatás fontosságával; más releváns tényezık magukban foglalhatják az
elégtelen forrásokat, az egészségügyi problémákat, a helyi minıségi oktatás hiányát vagy
az iskolába való eljutáshoz szükséges, elérhetı eszközök hiányát, a rossz lakhatási
körülményeket és a ruházatot, mely lehetetlenné teszi az iskolai jelenlétet, a nem befogadó
iskolai légkört és a szegregált iskolákat, melyek nem képesek megfelelı felkészítést
biztosítani a munkaerı-piaci versenyképesség eléréséhez; ezért hangsúlyozza a roma
tanulók iskolai részvételét elımozdító fellépések, valamint az oktatási kérdésekrıl e
tanulók szüleivel, a roma közösséggel és valamennyi érdekelt féllel folytatott folyamatos
és rendszeres párbeszéd fontosságát;
20. hangsúlyozza, hogy a tömegsport és az élsport jelentıs szerepet játszhat a roma

nemzetiségő lakosság befogadását biztosító folyamatban;
21. támogatja az olyan tanári képzési programok ösztönzését, melyek erısítik a tanárok
PE454.401v02-00 46/50 RR\858198HU.doc
HU
képességeit a roma háttérrel rendelkezı gyermekekkel és fiatalokkal, valamint szüleikkel
való foglalkozásban, valamint a roma közvetítıként alkalmazottakat, különösen az
általános iskolában, mint egyik módját annak, hogy a roma gyermekek rendszeres
iskolába járását elımozdítsák;
22. javasolja, hogy fogadjanak el különbözı, az oktatásba történı integrációt célzó

megközelítéseket mind a letelepedni kívánó roma családokból származó gyermekek
részére – nyomon követve például a gyermekek rendszeres iskolába járását –, mind a
nomád életmódjukat folytatni kívánó családokból származó gyermekek részére, például a
roma táborokon belüli iskolai jelenlétet elısegítı intézkedések által;
23. hangsúlyozza a mobilitás, az egész életen át tartó tanulás, a szakképzési és a

továbbképzési programok fontosságát a roma közösségekhez tartozó fiatalok és felnıttek
társadalmi integrációjának biztosítása és a munkaerıpiacra való belépési lehetıségeik
fokozása szempontjából;
24. úgy véli, hogy ki kell terjeszteni a munkahelyi továbbképzési rendszereket, hogy azok
révén lehetıvé váljék a szükséges képesítések és képességek megszerzésének nagyarányú
biztosítása;
25. úgy véli, hogy össze kell hangolni a képzési kínálatot a munkaerı-piaci kereslettel, ezért a
várható munkaerı-kereslettel kapcsolatos középtávú nemzeti és regionális elırejelzések
elkészítésére szólít fel;
26. felhívja a Bizottságot, hogy fejlesszen ki és mőködtessen az uniós intézmények, a

tagállamok és a roma vezetık bevonásával közös nyomon követési rendszereket a
tagállamokban megvalósított programok és projektek vonatkozásában;
27. a roma kultúrát az európai kulturális mozaik szerves részének tekinti; kiemeli, hogy a
roma népesség és életvitelük megértésének kulcsfontosságú eszköze a többi európai lakos
tájékozottságának növelése a roma örökségrıl, hagyományokról és nyelvrıl, valamint a
kortárs roma kultúráról; határozottan támogatja kreatív tevékenységeik ösztönzését és
megırzését, mint a kultúrák közti párbeszéd kulcsfontosságú elemét;
28. véleménye szerint a romáknak törekedniük kellene arra, hogy megismerjék azoknak a
népeknek szokásait és kultúráját, akikkel együtt élnek, ezáltal elısegítve saját
integrálódásukat azokon a helyeken, ahol élnek;
29. úgy véli, hogy a romák és nem romák bevonásával tartott önkéntes és sporttevékenységek
ösztönzése fontos a nagyobb mértékő társadalmi befogadás elımozdítása érdekében;
30. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a legjobb gyakorlatokat és pozitív modelleket, a

már végrehajtott programokkal kapcsolatos tapasztalatokat és romák által indított
kezdeményezéseket a nem roma közösségek romákról alkotott képének, illetve a romák e
közösségeken belüli megítélésének javítása, valamint a roma közösségek uniós, tagállami
és helyi programokban való aktív részvételének és e programokkal való kreatív
együttmőködésének erısítése érdekében;
31. felhív a roma lakosság foglalkoztatásának, oktatásának és kultúrájának elımozdítására
RR\858198HU.doc 47/50 PE454.401v02-00
HU
jelenleg rendelkezésre álló európai alapok valamennyi kormányzati szinten történı jobb
azonosítására és felhasználására;
32. javasolja, hogy a roma kisebbségre vonatkozó jövıbeli uniós szakpolitikák olyan,
differenciált megközelítésen alapuljanak, amely figyelembe veszi a tagállamok
sajátosságait és a bevont közösségek különleges természetét;
33. felhívja a figyelmet arra, hogy szigorúbban kell ellenırizni az európai alapok romák
integrációja céljából való felhasználását;
34. úgy véli, hogy hasznos volna, ha a romák integrációja terén jó eredményeket felmutató
tagállamok és azok a tagállamok, amelyek ezt még mindig nem oldották meg, kicserélnék
tapasztalataikat és helyes gyakorlataikat.
PE454.401v02-00 48/50 RR\858198HU.doc
HU
–: 0
0: 2
A zárószavazáson jelen lévı tagok Maria Badia i Cutchet, Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Lothar
Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Santiago Fisas Ayxela, Mary
Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Petra Kammerevert, Morten
Løkkegaard, Emma McClarkin, Marek Henryk Migalski, Doris Pack,
Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje
Schaake, Marco Scurria, Joanna Senyszyn, Timo Soini, Emil Stoyanov,
Hannu Takkula, László Tıkés, Corneliu Vadim Tudor, Gianni Vattimo,
Marie-Christine Vergiat, Sabine Verheyen, Milan Zver
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) Ivo Belet, Nadja Hirsch, Seán Kelly, Iosif Matula, Georgios
Papanikolaou, Hella Ranner, Mitro Repo, Olga Sehnalová, Rui Tavares
RR\858198HU.doc 49/50 PE454.401v02-00
HU
–: 1
0: 0
A zárószavazáson jelen lévı tagok Jan Philipp Albrecht, Sonia Alfano, Alexander Alvaro, Roberta
Angelilli, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Simon Busuttil, Carlos
Coelho, Rosario Crocetta, Agustín Díaz de Mera García Consuegra,
Cornelia Ernst, Hélène Flautre, Kinga Gál, Nathalie Griesbeck, Sylvie
Guillaume, Ágnes Hankiss, Anna Hedh, Salvatore Iacolino, Sophia in
‘t Veld, Lívia Járóka, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Timothy
Kirkhope, Juan Fernando López Aguilar, Baroness Sarah Ludford,
Monica Luisa Macovei, Clemente Mastella, Véronique Mathieu,
Claude Moraes, Jan Mulder, Antigoni Papadopoulou, Georgios
Papanikolaou, Carmen Romero López, Birgit Sippel, Renate Sommer,
Rui Tavares, Wim van de Camp, Axel Voss, Manfred Weber, Renate
Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) Anna Maria Corazza Bildt, Ioan Enciu, Ana Gomes, Petru Constantin
Luhan, Marian-Jean Marinescu, Katarína Neveďalová, Raül Romeva i
Rueda, Kyriacos Triantaphyllides, Cecilia Wikström
A zárószavazáson jelen lévı póttag(ok) Lorenzo Fontana, Marina Yannakoudakis
PE454.401v02-00 50/50 RR\858198HU.doc
HU

Jelentés A Romák Integrációjának Európai Stratégiájáról

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Jelentés A Romák Integrációjának Európai Stratégiájáról

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

EURÓPAI PARLAMENT 2009 - 2014

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Elıadó: Járóka Lívia

A vélemény elıadója (*): Göncz Kinga, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3

VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ......... 33

VÉLEMÉNY A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL ......................... 39

VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRİL....................... 44

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE ............................................................ 50

PE454.401v02-00 2/50 RR\858198HU.doc

a romák integrációjának európai uniós stratégiájáról

– tekintettel az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmével foglalkozó európai

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 2. és 3. cikkére, amely rendelkezik az

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 5. cikkének (3) bekezdésére, amely

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés az alapvetı uniós jogokkal foglalkozó 6.

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés 7. cikkére, amely szankciók kiszabását és a

– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 151. cikkére, amely a

RR\858198HU.doc 3/50 PE454.401v02-00

– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 153. cikkére, amely

– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés a gazdasági, társadalmi és

– tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 352. cikkére (rugalmassági

– tekintettel az Európa Tanács társadalmi kirekesztés elleni küzdelemrıl és az európai

– tekintettel az Európa Tanácsnak a regionális és kisebbségi nyelvekrıl szóló európai

– tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad

– tekintettel a romákkal kapcsolatos európai stratégiáról szóló, 2008. január 31-i

– tekintettel a romák szociális helyzetérıl és uniós munkaerı-piaci hozzáférésük javításáról

PE454.401v02-00 4/50 RR\858198HU.doc

– tekintettel a romákról szóló második csúcstalálkozóról szóló, 2010. március 25-i

– tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az

– tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlı bánásmód

– tekintettel az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történı szabad

– tekintettel a rasszizmus és az idegengyőlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni,

– tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek a

– tekintettel az Európai Tanács 2007. decemberi és 2008. júniusi következtetéseire, valamint

– tekintettel a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztásügyi Tanácsnak

RR\858198HU.doc 5/50 PE454.401v02-00

– tekintettel a „Romák Európában: a romák társadalmi befogadását elısegítı európai uniós

– tekintettel a romákról szóló elsı, 2008. szeptember 16-án Brüsszelben megrendezett

– tekintettel a „Rasszizmus és idegengyőlölet az EU tagállamaiban” címő, az Alapjogi

– tekintettel az Európa Tanács kapcsolódó ajánlásaira, véleményeire és nyilatkozataira,

– tekintettel az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága által a 77.

– tekintettel az Európa Tanácsnak „A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság

– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

– tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére, valamint a

PE454.401v02-00 6/50 RR\858198HU.doc

C. mivel az Európai Unió az EU Alapjogi Chartájában és a Szerzıdésekben rögzített elveken

D. mivel az EU elnökségi trojkája a Cordobában, 2010. április 8–9-én megrendezett második

F. mivel az írástudatlanság a hagyományos nomád életmódjukat Európában fenntartani

G. mivel biztosítani kell a roma gyermekek beiskolázásához szükséges anyagi feltételeket,

H. mivel az EU egy sor hasznos eszközt, mechanizmust és alapot dolgozott ki a romák

I. mivel a „Roma integráció évtizede” elnevezéső kezdeményezés 2005-ben azzal a

J. mivel a romák tényleges integrációja csak az érdekelt közösségek jogainak és

RR\858198HU.doc 7/50 PE454.401v02-00

L. mivel a megkülönböztetésmentesség, bár elengedhetetlen, még mindig nem megfelelı

M. mivel a nyílt koordinációs módszer puha politikai megközelítése, amely a tagállamok

O. mivel megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kiskorúakra és a gyermekekre a romák

P. mivel a romák integrációjára irányuló uniós stratégiának az összes vonatkozó irányelv és

Q. mivel a romák egyre szélesebb körő megbélyegzése, valamint a politikai beszédekben és a

R. mivel a romák esélye, hogy ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel

S. mivel a roma népesség jó minıségő oktatáshoz és szakképzéshez való hozzáférése, saját

PE454.401v02-00 8/50 RR\858198HU.doc

T. mivel a jó minıségő oktatás és képzés befolyásolja az egyén jövıjét mind személyes,