Thomas J Chalko A Valasztas Szabadsaga

A
Választás
Szabadsága
Thomas J. Chalko MSc, Ph.D.
„Annak, aki mindent tud,

de Belül üres,
nincs SEMMIJE…”
“Whoever knows everything,

but lacks Within, lacks EVERYTHING...”
Melbourne, Australia,
2000 Scientific Engineering Research P/L
A könyvben alkalmazott kiemelések a Szerzõ kiemeléseit tükrözik.
© Tom J. Chalko 1999

Fordította: Edelényi Gyula
Hungarian translation © Lunarimpex Bt., 2001
Hungarian edition © Lunarimpex Bt., 2001
All rights reserved
ISSN 1218-7771
ISBN 963 9219 12 6
Tartalomjegyzék
Bevezetés ................................................................... 7
Egyszerû kérdések ..................................................... 9
Az elsõ NAGY lépés ................................................ 11
A Cél fogalma ......................................................... 13
A Kezdet ................................................................. 16
Az értelem fejlõdése ................................................ 18
Hol rejtõzik az értelem? .......................................... 20
Az Értelem Eredete ................................................. 21
Értelmi szükségletek ................................................ 24
SZERETET-terv ...................................................... 26
Az önrendelkezés következményei ........................... 28
A Szeretet ébredése ................................................. 31
A Cél ....................................................................... 37
Lehetséges? ............................................................. 40
Imádat és félelem .................................................... 44
Akkor hogyan tovább? ............................................. 47
Gyakorlati példák .................................................... 50
Az Univerzum ......................................................... 54
Önjavító Tervezés .................................................... 57
A hibák elkerülése ................................................... 60
Gyakori kérdések .................................................... 63
Alapvetõ segédeszközök .......................................... 66
Észlelés ............................................................... 66
Információszûrés ................................................. 70
Meditáció és koncentráció ................................... 72
6 Thomas J. Chalko
Egyszerû meditációs módszer .......................................... 75

Példák koncentrációs gyakorlatokra ................................. 78
Koncentráció a Szeretetre ................................................ 78
Koncentráció „látomásokra” ............................................ 79
Koncentráció „belsõ hangra” ........................................... 82
A „kereszt” gyakorlat ...................................................... 86
A koncentráció haladó szintje .......................................... 88
Válasz pszichikus támadásra ................................ 90

A fejlõdés mérése .................................................... 96
A gyerekek oktatása .............................................. 103
Tudomány és technika ........................................... 106
Evolúció ................................................................ 113
A Választás Szabadsága .......................................... 116
A legnehezebb dolog ............................................. 119

Az Ego .................................................................. 120
Hiszel-e? ............................................................... 123
A megértés minden ................................................ 125
Nem a mit, hanem a MIÉRT ................................. 129
A múlt ................................................................... 132

A jövõ ................................................................... 134
Az én választásom ................................................. 137
Segítség másoknak ................................................. 142
Még egy idézet ...................................................... 146
A bizonyíték .......................................................... 147
Utóirat .................................................................. 149

Irodalomjegyzék .................................................... 150
Köszönetnyilvánítás ............................................... 152
A szerzõ további könyvei ....................................... 152
A Választás Szabadsága 7
Bevezetés
Képzelj el egy kutyust.
Tegyük fel, hogy két dolgot teszel az orra elé:
egy gyönyörû gyémántot

és
egy kupac kutyakakit.
Mire tippelsz, melyik fogja felkelteni az érdeklõdését?

Bizonyosan NEM a gyémánt. Uram bocsá’, a kutyus még
le is pisilheti.
MIÉRT lesz mégis tökéletesen BOLDOG azzal, amit vá-

lasztott?
Egyszerûen azért, mert a kutyus korlátozott értelme nem

ér fel a gyémánt szépségének értékeléséhez.
Tudatos választásainkat Értelmünk határozza meg, és ha-

tárolja be.
Miért egy párhuzammal kezdtem a könyvet? Azért, mert

pontosan az Értelmed provokációja és kihívása érdeké-
ben írtam. Mi benne a kihívás? Az, hogy próbáld meg nem
elvéteni a drágaköveket…
És ha kezdetben nem találnál egyet sem, kérlek, ne pi-

sild le õket, mert késõbb, amikor megértésed gyarapszik,
furcsán érezheted majd magad.
8 Thomas J. Chalko
Szánd rá az idõt. Szükséged lehet rá, hogy többször is el-

olvasd és tanulmányozd ezt a könyvet életed különbözõ
fázisaiban, mielõtt értelmet kezdene nyerni.
A könyv elsõdleges célja, hogy megmutassa, mekkora tu-

datos fejlõdési lehetõség áll elõtted, ha BEFELÉ indulsz,
és ÖNMAGADAT, mint a teljes Univerzum szerves részét
tanulmányozod.
Készülj fel a rengeteg meglepetésre SAJÁT tudatosságod

feltáratlan csücskeinek felderítése közben.
A könyvben számos kérdést találsz. Úgy készültek, hogy

felébresszék a már az elmédben lapuló válaszokat. Tuda-
tosságod mekkora darabját vagy képes tudatos figyelmed-
be vonni?
Tom Chalko
Melbourne, Ausztrália, 1999. december 4.
A böjt 5. hete
„Aki nem ismeri Önmagát – nem ismer semmit,

ám az, aki megismerte Önmagát,
már megszerezte az Univerzum
mélységérõl szóló tudást”
[2]
Egyszerû kérdések
Mi a könnyebb:
felépíteni egy házat
vagy életre kelteni egy holttestet?
Más szóval házat építeni vagy életet teremteni könnyebb?
SOKKAL könnyebb a ház, mint az Élet „építése”.
Ha egy cseppet is kételkedsz ebben, kérlek, gondolkodj

el rajta alaposan. Ha teljesen biztos vagy a fenti válasz he-
lyességében, akkor készen állsz a következõ kérdésre.
Szerinted egy ház képes lenne felépíteni önmagát, anél-

kül, hogy valaki megtervezné?
Mi lenne, ha SOKÁIG várhatnánk? Végtelenül sokáig?
Tényleg felépülne egy ház magától? Ablakokkal, ajtók-

kal, szõnyegekkel, parkettával, elektromos vezetékekkel,
csatornával, komfortosan stb.?
Megadhatjuk-e pontosan, mi a VALÓSZÍNÛSÉGE an-

nak, hogy egy ház magától felépüljön?
Tapasztalatainkból arra kell következtetnünk, hogy egy

ház egyszerûen nem építheti fel saját magát. Ennek való-
színûsége ZÉRUS.
10 Thomas J. Chalko
De MIÉRT nem épülhet fel magától?
Azért, mert a ház elképzelése, megtervezése, felépítése,

tesztelése és fejlesztése Értelmet és ÉRTELMESSÉGET
(intelligenciát) igényel, hogy valóban hasznos legyen.
Arra kell következtetnünk, hogy az Értelemnek és Értel-

mességnek léteznie kell egy ház felépülése ELÕTT, egy-
szerûen azért, mert a házat el kell KÉPZELNI, mielõtt
akár a tervezéséhez fognánk.
Kérlek, gondold át, hogy valóban teljesen, cseppnyi ké-

tely nélkül megértetted-e a fenti következtetést, mielõtt
rátérnél a következõ fejezetre.
Az elsõ NAGY lépés

Épp az imént egyeztünk meg abban, hogy Életet sokkal
nehezebb teremteni, mint egy házat.
Ha tehát egy ház önmagától való felépülésének valószí-

nûsége zérus, akkor az Élet önteremtéséé még kevesebb!!!
Meg kell állapítanunk, hogy az Élet egyszerûen NEM

hozhatta létre önmagát. Tehát:
Minden Életet elõbb meg kellett TERVEZNI.
Értelemnek és Értelmességnek bármiféle Élet elõtt létez-

nie kellett. Miért? Mert az Életet elõbb el kellett KÉP-
ZELNI, azután megtervezni. Ahogyan egy házat.
Mennyi Értelem és Értelmesség szükséges az Élet meg-

tervezéséhez? Kevés vagy SOK?
Biztos vagyok benne, hogy egyetértesz velem abban, hogy

igazán Kimagasló Értelem kellett az Élet terveinek elké-
szítéséhez. Valójában olyan Kimagasló, hogy ma talán el
sem képzelhetünk akkorát.
Eddigi vizsgálódásunkat az alábbiakban összegezhetjük:
ELÕSZÖR egy KIMAGASLÓ Értelemnek kellett léteznie

– mielõtt bármilyen Élet létrejött volna az Univerzumban.
12 Thomas J. Chalko
Szeretném mind a KIMAGASLÓ, mind az ÉRTELEM

szót kihangsúlyozni, mert rendkívüli Értelem nélkül az
Élet egyszerûen nem fordulhatott volna elõ.
Emlékezz vissza, az elõzõ fejezetben egyetértettél azzal,

hogy még egy ház sem épülhetne fel Értelem nélkül. Azt
is elismerted, hogy az Élet megtervezése sokkal nagyobb
értelmet követel, mint egy házé.
Kérlek, gondold át alaposan, hogy tényleg megértet-

ted-e, mirõl van itt szó. Nem sok értelme tovább ol-
vasnod, ha nem érted meg, vagy nem értesz egyet a fen-
ti állítással.
A Cél fogalma
El tudsz képzelni egy RENDKÍVÜL értelmes valakit, aki
cél és ok NÉLKÜL tervezne valamit?
Ebbõl az következik, hogy az Életnek KELL, hogy legyen

CÉLJA.
A könyv további része az elképzelhetõ legfontosabb és va-

lószínûleg legnehezebb kérdésre összpontosít – hogy fel-
tárjuk és bebizonyítsuk a teljes Univerzum és különösen
az Élet Célját.
Készítsd fel a képzeleted és az értelmed, hogy kinyúlhass

az eddig lehetetlennek hitt határok felé.
Ha vállalod a kihívást, még ha csak korlátozott mérték-

ben is, megtudhatod, mégpedig BIZTOSAN, hol a helyed
és mik a kilátásaid az Univerzumban. Soha többé nem kell
„hinned” senkiben és semmiben. TUDNI FOGOD. Biz-
tosan.
Nem szeretnéd látni az életed az elképzelhetõ legszéle-

sebb távlatból? Nem szeretnéd TUDNI, mi folyik való-
jában a világmindenségben és MI CÉLBÓL? Miért tör-
tént? Miért KELLETT megtörténnie?
A régmúlt sok kiváló egyénisége próbálta elmagyarázni

a Cél bizonyos szempontjait az embereknek, akik még
14 Thomas J. Chalko
az elejét sem értették annak, amit hallottak. Mivel nem

sokat hámoztak ki belõle, különféle „hiedelmek”-et al-
kottak.
Ám „gyanítani” vagy „hinni” a Célban, illetve átfogóan

BEBIZONYÍTANI MINDEN EGYES EMBERNEK, be-
leértve SAJÁT MAGADAT is, teljesen különbözõ dolgok.
A felismerés és a megértés, amit ebben a könyvben sze-

retnék megosztani veled, fokozatosan alakult ki próbál-
kozások és tévedések négy évtizede, majd napi több órás
meditációs és intenzív koncentrációs gyakorlatok öt éve
során.
Életem eddigi legnehezebb feladata, hogy mindezt átad-

jam neked.
A Cél megértése és bizonyítása saját magamnak – bár ön-

magában sem volt aprócska kihívás – közel sem volt olyan
nehéz, mint átadni azt a többi embernek. Miért?
Mert ehhez KÉT elme igazán hatékony összeköttetése

szükséges. Magamat ismerem, de TÉGED nem. Egysze-
rûen nem tudom, hogy milyen ismeretek és milyen pél-
dák serkentenék leghatásosabban a képzeleted.
Mielõtt írni kezdtem, megpróbáltam kifejteni a felfede-

zésemet több gondosan kiválasztott barátomnak; a tõlük
kapott visszajelzésekért nagyon hálás vagyok. Csaknem
valamennyiüket mélyen megérintette a dolog, és biztat-

tak, hogy írjam le.
Itt van tehát.
Elõször vegyük a Kezdetet. Mindennek el kell kezdõd-

nie valahol. Egyetértesz?
16 Thomas J. Chalko
A Kezdet
Képzeld el a Kezdetet.
Mindenek Kezdetét.
Még nincsen SEMMI.
Abszolúte Semmi: sem tér, sem idõ, se észlelés, se tuda-
tosság – semmi.
El tudod képzelni az IGAZI SEMMIT?

Tudom, hogy nem könnyû, de próbáld meg…
Képzeld el az elméleti, hipotetikus, abszolút SEMMIT,
aminek a Kezdetkor minden más elõtt léteznie kellett.
A Mindenek Kezdetekor.
Próbáld elképzelni a SEMMIT gondolatban.
Most tehát hány abszolút „Semmi” létezhet?
Ha kettõre vagy még többre gondoltál, egyikük sem le-

het „semmi” többé – az már két „valami”, amit két kü-
lönbözõ „dolog”-ként meghatároztál és megkülönböz-
tettél.
Meg kell tehát állapítanunk, hogy a Kezdetkor csak

EGYETLENEGY SEMMI létezhetett.
Az Egyedülvaló.
Emiatt az egész Univerzum egyetlen folyamat kell legyen,

nem érdekes, milyen bonyolultnak tûnik számunkra, vagy
milyen korlátozottan érzékeljük és értelmezzük.
Mellékesen úgy tûnik, hogy minden, a csillagászok által

érzékelhetõ dolog az Univerzumban a Tér Egyetlen Pont-
jából ered, amit a tudósok a Nagy Bumm Középpontjá-
nak neveznek. [16]
Véletlen volna?
18 Thomas J. Chalko
Az értelem fejlõdése
Vizsgáljuk meg, mik az értelem fejlõdésének feltételei.
Lehetséges-e valamiféle „felvételt” készíteni az értelem-

rõl vagy „továbbítani” azt az egyik élõlénytõl a másikig?
Ha igen, akkor majmokat és csirkéket oktatnánk az egye-
temeken.
Nõhet-e egy ember értelme attól, hogy egy másik tanul?

Nem igazán.
Kifejlõdhet-e értelem valamiféle gondolkodás gyakorlá-

sa nélkül? Igen valószínûtelen.
Az értelem fejlõdéséhez, úgy tûnik, egyetlen feltétel szük-

séges: MAGÁNAK az értelemnek a SZÁNDÉKA. Sem-
mi más nem kell, csak a gondolkodás szándéka.
A fenti szempontok alapján világos, hogy CSAKIS az Ér-

telem fejlesztheti SAJÁT MAGÁT. Senki más nem tehet
bennünket értelmesebbé és bölcsebbé – csakis mi magun-
kat. Nem így van?
Tehát, az értelem legfontosabb jellemzõje, hogy képes

ÖNMAGÁT fejleszteni a SZÁNDÉKÁNAK irányába.
Most próbáld meg elképzelni, hogy mi történne az érte-

lemmel, ha NEM szándékozna fejleszteni magát. Mi tör-
ténne a te értelmeddel, ha úgy döntenél, hogy egyálta-

lán NEM használod?
Tegyük fel, hogy elhatároztad, NEM gondolkodsz töb-

bé. Világos, hogy értelmed idõvel bomlásnak indulna, és
jelentõsen meggyengülne.
Az értelemnek tehát van indítéka ahhoz, hogy fejlessze

önmagát. Számára a legjobb és leglogikusabb választás,
hogy növeszti és kiterjeszti önmagát. Mert egyébként
csak gyengülne, szélsõséges esetben akár meg is szûnne
létezni.
Talán nem kellemes érzés, ha értelmünk és ismereteink

gyarapodnak?
Töprengenél azon, hogy az ellenkezõjét válaszd?

Szeretnél kevésbé értelmes lenni?
Kérlek, jegyezd meg a fenti kérdésekre adott válaszaidat

– hamarosan szükséged lehet rájuk.
20 Thomas J. Chalko
Hol rejtõzik az értelem?

Miben tér el egy élõ és egy holt test a halál pillanatában?
Mindkét esetben minden szerv pontosan ugyanolyan.

Még az atomok is egyformák.
Akkor mi a különbség?
„Az öntudata eltûnt” – mondaná sok szakértõ.
Eltûnt, de HOVÁ? Különben is, hol van, amikor élünk?

Az biztos, hogy NEM valamelyik szervben, még csak nem
is a test valamelyik atomjában, mert a halál pillanatában
azok mind ugyanolyanok, mint az élõ testé. A szervek és
atomok nem „mennek” sehová. Ugyanolyanok marad-
nak, és csak késõbb indulnak oszlásnak.
Ebbõl az egyszerû példából arra kell következtetnünk,

hogy az öntudat, csakúgy, mint az értelem (ami az öntu-
dat bizonyos megjelenési formája), az atomokból álló
anyagi valóságtól függetlenül létezik.
Hol vannak hát? Egyelõre nem tudjuk, de ez nem jelenti

azt, hogy nem is tanulmányozhatjuk õket.
Mindazonáltal érthetõ, hogy az anyagi eszközök (ato-

mokból készített szerkentyûk) alkalmazása az öntudat és
az értelem tanulmányozására nem lehet túl jó ötlet.
Az ELME lenne a megfelelõ eszközünk. Használjuk tehát!

Az Értelem Eredete
Megegyeztünk, hogy Kezdetben vala az Egyedülvaló Semmi.
Abban is megállapodtunk, hogy az Élet létrejötte elõtt egy

Kimagasló Értelemnek kellett léteznie, aki megtervezte.
Hogyan születhetett meg a Kimagasló Értelem? Létrejö-

hetett a Semmibõl, a Semmiben?
Nos, a könyv elõzõ szakaszában épp az imént fedeztük

fel önmagunk bizonyos sajátosságainak vizsgálatával,
hogy az értelem KÉPES fejleszteni, és ténylegesen FEJ-
LESZTI is magát. Bizonyíték erre a SAJÁT értelmünk.
Valóban, ha õszintén és alaposan megvizsgáljuk Saját Ma-

gunkat, megállapíthatjuk, hogy a mi értelmünk a tuda-
tosság egészen egyszerû szikrájából terjesztette ki önma-
gát, annyira egyszerûbõl, hogy tudatosan talán nem is em-
lékszünk rá.
Van tehát egy igen logikus gondolatmenetünk. Az Érte-

lem ÖNMAGÁT fejlesztette ki a lehetõ legegyszerûbb tu-
datosságból – ahogyan a miénk is.
Más szavakkal a Semmi tudatossága terjesztette ki önma-

gát – hasonlóan a MI tudatosságunkhoz. Hát ezért
OLYAN fontos önmagunk tanulmányozása – csak így is-
merhetjük meg az Öntudatot.
22 Thomas J. Chalko
A tudatosságból a „létezés” tudata, az értelmesség (intel-

ligencia) és az Értelem fejlõdött ki – mind ÖNMAGÁ-
TÓL és ÖNMAGÁVAL. Semmi más nem kellett hozzá,
csak az Értelem SZÁNDÉKA, hogy gondolkozzon, még-
hozzá saját fejlõdésének minden egyes fázisában.1
Megállapítottuk tehát, hogy az Értelem számára az egyik

legörömtelibb és legkielégítõbb tevékenység ÖNMAGA
fejlesztése. Ebbõl csaknem bizonyos, hogy kellõ mennyi-
ségû gondolkodás után az Értelem rendkívül fejletté vált
– a Semmibõl és a Semmiben.
Önmaga fejlesztésén kívül a Rendkívüli Értelem milyen

EGYÉB elemi szükségleteit azonosíthatjuk minden két-
séget kizáróan? Mi az, ami kielégítené az Élet Tervezõjé-
nek Kimagasló Értelmét és Intelligenciáját? Lehetetlen-
nek tûnik megmondani… SAJÁT értelmünk szükségleteit
viszont meg TUDJUK nevezni, nemde?
Próbáld meg megkeresni, mely tevékenységek a legkielé-

gítõbbek a TE intelligenciád és értelmed számára.
1
Ez a kérdés igen elõrehaladott, és csak a Self, a Felsõbb Én, tanulmá-
nyozásával érthetõ meg teljesen, ami minden olvasó számára életre szóló
foglalatosság lehet. Azonban annak megértése, hogy a tudatosság ho-
gyan jelenik meg, és hogyan fejleszti ki az értelmet, nem elengedhetet-
len a könyv további részeinek megértéséhez. Elég, ha az olvasó megér-
ti az Egyedülvaló Semmi fogalmát, és annak szükségességét, hogy az
Értelemnek az Élet elõtt kell léteznie. L. még:
http://NUjournal.net/choice.html
Képzeld el, hogy nincs fizikai tested – csak értelmed és

intelligenciád. Mi lenne értelmed számára a legörömtel-
jesebb és legkielégítõbb tevékenység? A VÉGSÕ tevékeny-
ség? Mit nem unnál meg SOHA, mit lennél képes végte-
len ideig mûvelni?
Ez tisztán rólad szól. Minél jobban megérted a választ,

annál közelebb juthatsz a Mindenség Céljának teljes meg-
értéséhez. Emiatt azt javaslom, GONDOLKODJ EL a vá-
laszon, mielõtt folytatnád az olvasást.
24 Thomas J. Chalko
Értelmi szükségletek
Már megállapítottuk, hogy az Értelem számára ÖNMA-
GA fejlesztése az egyik legörömteljesebb és legkielégítõbb
tevékenység.
Felfedeztél-e bármi mást, miközben a választ kerested az

elõzõ fejezet kérdésére? Találtál-e egyéb NÉLKÜLÖZHE-
TETLEN szükségletet a SAJÁT értelmed számára?
Mi a helyzet az ÉRZELMEK iránti szükséglettel? Melyik

érzés a legörömtelibb, ami mindig elégedettséget biztosít?
Nem az, hogy SZERESSÜNK, és hogy SZERESSENEK?
Valóban, pusztán önmagunk vizsgálata útján igen nagy bi-

zonyossággal leszögezhetjük, hogy BÁRMELY fejlett ér-
telemnek Magasztos Érzelmekre, például Szeretetre van
SZÜKSÉGE.
Ebbõl tehát kétséget kizáróan arra következtethetünk,

hogy a Kimagasló Értelemnek ugyancsak Magasztos Ér-
zelmek átélésére van SZÜKSÉGE. Hogy Szeressen, és
hogy Szeressék.
Mit is jelent pontosan az „Igaz Szeretet”? Nagyon nehéz

leírni ezt az áldott elme- és értelembeli „állapot”-ot még
meglehetõsen pontatlanul is. Egy dolog azonban bizo-
nyos. A Szeretet átéléséhez érzések cseréje szükségelte-
tik. A szeretet megtapasztalásához Szeretetet kell adnunk,

ugyanakkor azt is át kell élnünk, hogy szeretnek.
Bizonyítékot akarsz? Képzeld el, hogy a fentiek valame-

lyike hiányzik…
Emiatt ahhoz, hogy a Szeretetet igazán, a maga teljessé-

gében tapasztalhassuk, az érzelmek kölcsönös cseréje
szükséges.
Érzelmek cseréje? De KIVEL????
Hiszen senki más nincs! Az Értelem egyedül létezik a Sem-

miben!
Tehát az Értelem fejlõdésének egy bizonyos szintjén (csak-

is akkor!) kifejleszt bizonyos érzésekkel kapcsolatos
SZÜKSÉGLETET, amelyeket „érzelmek”-nek nevezünk.
Mindenekelõtt elképzel egy nagyon különleges, áldással
teli érzelemCSERÉT, amit most SZERETET-nek neve-
zünk.
Ám ennek a cserének a LEHETÕSÉGÉHEZ az Értelem-

nek más „egyéni értelmek” „társaságára” van szüksége.
Tudod, hogyan TERVEZZ egy rendszert, amelyben a Sze-

retet átélésének lehetõsége a lehetõ legnagyobb?
Rajta, derítsük fel egy ilyen terv néhány sarkalatos pontját.

26 Thomas J. Chalko
SZERETET-terv
Kényszeríthetsz-e valakit, hogy szeressen téged?
Követelhetsz-e szeretetet?
Szeretnél-e igazán valakit, ha „feltételeket” szabna?
Mi történik az igaz Szeretettel ilyen helyzetekben?
Abban a pillanatban, hogy megpróbálunk szeretetre kény-

szeríteni valakit, vagy feltételeket kötünk ki, a Szeretet-
nek nevezett magasztos érzés egyszerûen megszûnik lé-
tezni. Azonnal keserûség, csalódás, netán csalárdság váltja
fel, amint a feltételeket felfedezik.
Ez aztán igen „kényes helyzet”, hogy finoman fogalmazzunk.
A fentiekbõl világos, hogy:
Az Igaz Szeretet átéléséhez az egyéni értelmek autonómi-

ája (önrendelkezése) semmiféleképpen nem sérülhet.
Az egyéni értelmeknek maguknak kell VÁLASZTANIUK

azt, hogy magasztos érzelmeiket megosztják más egyéni
értelmekkel, mégpedig SAJÁT Szabad Akaratuk folytán.
Így tehát az „egyéni értelmek” önrendelkezését, mint a

Szeretet-terv egyik szükséges feltételét határozhatjuk meg.
Az „egyéni értelmek” önrendelkezése nélkül nincs lehe-

tõség Szeretetre.
Az egyéni önrendelkezés elengedhetetlen része a Válasz-

tás korlátozásoktól mentes Szabadsága, avagy a Szabad
Akarat.
Korlátozható-e bármiképpen az „egyéni értelem” ilyen

önrendelkezése? Ha a Tervben az „egyéni értelem” bár-
milyen korlátozásra bukkan, az kellemetlen érzelmeket,
csalódást és becsapottságot ébreszt benne.
Tehát,
a Szeretet-tervben az egyéni értelem önrendelkezése ha-
tártalan kell legyen.
28 Thomas J. Chalko
Az önrendelkezés következményei
Mivel az „egyéni értelmek”-nek határtalan önrendelke-
zést kell biztosítani, semmi nem garantálja, hogy a te Sze-
retetedet választják, mihelyt önállóvá válnak.
Mivel határtalan önrendelkezésük semmivel nem korlá-

tozható, az egyéni értelmek bármilyen más tevékenysé-
get vagy érzelmet is választhatnak, amit csak elképzelnek.
Fontos megjegyeznünk, hogy választásukat csakis SAJÁT

értelmük korlátozza. (Emlékszel a kutyus esetére?)
Mivel ösztönözhetjük ezeket az „önálló egyéni értelme-

ket”, hogy a SAJÁT Szabad Akaratukból VÁLASSZÁK a
Szeretet ösvényét?
Ez aztán kényes helyzet a javából, mert az efféle ösztön-

zés SEMMILYEN szempontból nem sértheti az egyéni ér-
telmet.
Ehelyt kell emlékeztetnünk magunkat egyik korábbi kö-

vetkeztetésünkre, hogy a Magasztos Érzelmek, tehát a
Szeretet is, csak a megfelelõen fejlett értelmek számára
lehetségesek.
Minél fejlettebb az egyéni értelem, annál magasztosabb

érzelmeket képes megtapasztalni.
Tehát a Magasztos Érzelmek megtapasztalásának egy má-

sik szükséges feltétele, hogy az önálló egyéni értelmek
FEJLÕDÉSÉHEZ megfelelõ körülményeket teremtsünk.
Nemcsak azért, mert az értelem számára a fejlõdés a leg-

logikusabb választás, amellett igen kellemes tevékenység,
hanem azért is, mert ez a Magasztos Érzelmek, köztük a
Szeretet létrehozásának, fejlesztésének és megtapasztalá-
sának elengedhetetlen feltétele.
Korlátozható-e bármilyen mértékben az „egyéni értelem-

nek” ez a „fejlõdése”?
Te behatárolnád-e az értelemnek azt a szintjét, amit a

gyermekeid elérhetnek?
Megint csak oda jutunk, hogy bármiféle korlátozás a Terv-

ben – amint felfedezi azt az „egyéni értelem” – rendkí-
vül kellemetlen érzéseket, kiábrándulást és becsapottsá-
got ébreszt. Azzal pedig a Magasztos Érzelmek lehetõsé-
ge teljes mértékben elvész.
Ennélfogva SEMMILYEN korlát nem állítható az egyé-

ni értelem fejlõdése elé.
Így tehát az igazi Magasztos Érzelmek csak azoktól az

„egyéni értelmektõl” várhatók, akik Szabad Akaratukból
választják a megfelelõ mértékû önfejlesztést ÉS a Terve-
zõ iránti Szeretetet.
30 Thomas J. Chalko
Ám még az „egyéni értelmek” határtalan önrendelkezé-

se és fejlõdési lehetõsége esetén sincs még mindig semmi
garancia arra, hogy a Szeretet Ösvényét választják. Ha pe-
dig nem, erre vonatkozóan semmi nem szerepel a Terv-
ben. Miért is szerepelne? Azért talán, nehogy megzavar-
ja a Kimagasló Értelmet? Te terveznél olyan Rendszert,
amely nagymértékben megzavarhatná az Értelmed?
A Szeretet ébredése
Hogyan ösztönözhetjük a határtalan önrendelkezéssel és
önfejlesztési lehetõséggel rendelkezõ „egyéni értelmeket”,
hogy szeressenek bennünket?
Már megállapítottuk, hogy a parancsolgatás NEM ered-

ményez semmiféle Magasztos Érzelmet. Mások utasítga-
tása erõvel szabotálja a Szeretetet.
MAXIMALIZÁLHATÓ-E hát a Szeretet és más Magasz-

tos Érzelmek LEHETÕSÉGE?
Készíthetõ-e TERV a Szeretetre, már a Kezdettõl?
Képzeld el az Univerzum Kezdetét.

Csak az Értelem létezik, semmi más.
A Kimagasló Értelem.
Egyedül.
Fejleszti önmagát, mert ez az egyetlen logikus
és megelégedésére szolgáló tevékenység.
Fejleszti önmagát, addig a pontig,
ahol elképzelhet és megtervezhet
BÁRMIT és MINDENT, amit kíván.
Az Értelem elképzeli az Érzelmeket.
Az Értelem elképzeli a SZERETET,
az érzelmek különösen áldásos cseréjét.
Az Értelem arra vágyik, hogy átélje ezt a cserét –
hogy szeressen és szeressék.
32 Thomas J. Chalko
A szükséglet megállapítása után, elképzeli

saját TÁRSASÁGÁT.
Elképzeli MÁS értelmek társaságát, önálló és független

értelmekét, mert csak õk képesek az Értelem által elkép-
zelt és áhított Igaz Szeretet adására és befogadására.
Azt már megállapítottuk, hogy valódi Magasztos Érzel-

meket csak azoktól az „egyéni értelmektõl” várhatunk,
akik saját akaratukból választják önmaguk megfelelõ mér-
vû fejlesztését.
Teljesen elégedett lennél-e azok szeretetével, akik túl egy-

ügyûek, túl korlátozott értelmûek ahhoz, hogy megért-
senek téged?
Emiatt az Értelem ELKÉPZELI, majd MEGTERVEZI a

legjobb „rendszert”, amit csak képes, amelyben az Egyé-
ni Önálló Értelmek ösztönzést kapnak önmaguk oly mér-
tékû fejlesztésére, amilyet csak kívánnak, hogy kifejleszt-
hessék saját Szeretet iránti igényüket.
Meglehetõsen naiv feltételezés lenne, hogy a Kimagasló

Értelem mindössze némi „esélyt” célzott volna meg a Sze-
retetre. Sokkal ésszerûbb, ha feltesszük, hogy Kimagasló
Értelmével a Szeretet valószínûségét a lehetõ legnagyobb-
ra növelte.
Hogyan növelhetõ a Szeretet valószínûsége anélkül, hogy

az a többi Egyéni Értelem önrendelkezését bármi módon

sértené?
Ahhoz, hogy valami bepillantást nyerjünk, vizsgáljuk meg

a „szeretet ébredését”. Mik a szeretet kialakulásának kez-
deti feltételei?
Lehetséges-e valódi Szeretet anélkül, hogy ismernénk azt,

akit szeretünk? Nem túl valószínû.
Ezért a Kimagasló Értelemnek módot kellett találnia ar-

ra, hogy „megismertesse” magát a többi Egyéni Értelem-
mel. Természetesen valakinek az ismerete még nem elég
ahhoz, hogy megszeressük, de azért lényeges feltétele.
Egyetértesz?
Hogyan mutatjuk meg magunkat másoknak, hogy felkelt-

sük a kíváncsiságukat, érdeklõdésüket, és elbûvöljük
õket? Hogyan növelhetjük a lehetõ legnagyobbra annak
az esélyeit, hogy mások Szabad Akaratukból csodálni
kezdjenek? Mit tegyünk?
Ne feledd, hogy ekkor még a Kimagasló Értelem egye-

dül létezik a Semmiben. Az egyetlen dolog, ami tényle-
gesen „kinyilvánítható” errõl, az Értelem és annak Nagy-
sága. Hogyan nyilvánítható ki az Értelem, hogy mások
annak méltányolását választhassák?
Te mit tennél?
34 Thomas J. Chalko
Mit szólsz a Természet megteremtéséhez? OLYAN gyö-

nyörû, OLYAN elbûvölõ, OLYAN fenséges és nagyszerû,
OLYAN intelligens a tervezése, hogy mindenki, akibe egy
csepp értelem és érzékenység szorult, ÖNKÉNTELEN a
TERV csodájára jár.
Találkoztál már valaha valakivel, aki nem csodálta a Ter-

mészetet?
El kell ismernünk, hogy a csodálat kitûnõ elsõ lépés a Sze-

retet felé… Szerethetsz-e igazán valakit, ha nem kél ben-
ned csodálat iránta?
A Kimagasló Értelem ezért elképzelte a Magasztos Anyagi

Valóságot és az Életet, hogy az „önálló egyéni értelmek”
majd egy szép napon megtanulhassák csodálni a Terv
Szépségét és Intelligenciáját – de csak akkor, ha úgy dön-
tenek, hogy a felfogásához megfelelõ szintre fejlõdnek,
és maguktól választják ezt a viszonyulást.
Más szóval, az Élet és a pompásan tervezett anyagi Va-

lóság az Értelem megnyilvánulásának egy módja, mellyel
bármely értelmes megfigyelõ számára felfedheti Nagysze-
rûségét anélkül, hogy sértené a megfigyelõ önrendelke-
zését és Választásának Szabadságát.
A Természet és az Élet megtervezésével a Kimagasló Ér-

telem nagymértékben megnövelte annak VALÓSZÍNÛ-
SÉGÉT, hogy az egyéni értelmek felfigyeljenek puszta lé-
tezésére, megismerjék, megtanulják értékelni Nagyszerû-

ségét, és Szabad Akaratukból viszonozzák csodálatát és
Szeretetét.
Ezután a Kimagasló Értelem tudatosan elképzelte, és a

legapróbb részletekig megtervezte, majd elindította az ál-
talunk ismert Univerzum és Természet teremtését. A ter-
vezési folyamat a Semmi egy rendkívüli intelligenciával
megtervezett felkavarásával kezdõdött – az Értelem által
vezérelt mérhetetlen robbanással.
Tudósaink ezt a robbanást a „Nagy Bumm”-nak nevezik.

Az atomok, galaxisok, csillagok, bolygók, az Élet mind
tudatos és folyamatos elképzelés, tervezés és teremtés
eredményei. A terv még messze van a megvalósulástól –
minden jel arra utal, hogy végrehajtása ma is folyik…
Érdemes megjegyezni, hogy ennek „kõkemény anyagi bi-

zonyítéka” az, hogy az Univerzum a tér EGYETLEN
PONTJÁBÓL ered. Minden, amit csillagászaink képesek
értelmezni belõle, óriási sebességgel TÁVOLODIK ettõl
a ponttól, amit a Nagy Bumm epicentrumának neveznek.
[16]
A földi tudósok egyik ámulatból a másikba esnek a távol-

ban, a Világûr Mélyén megfigyelhetõ folyamatok bonyo-
lultsága és Szépsége láttán. Egyre több tudós ismeri el, hogy
a Világûr Mélyében zajló folyamatokat figyelve sokkal több
kérdésük vetõdik fel, mint amennyi választ kapnak.
36 Thomas J. Chalko
Miért? Mert TELJESEN figyelmen kívül hagyják a tényt,

hogy a Mindenség Tudatosan, Értelmesen, Tervszerûen
és Céltudatosan teremtõdik.
Mint a Kimagasló Értelem bármely teremtménye, az Uni-

verzum éppen annyira mûalkotás, a Szépséget képviselõ
mûtárgy, mint amennyire hasznos vagy célszerû.
Talán nem értesz egyet azzal, hogy a Mindenség Tervé-

nek egyik elsõdleges célja a Szépség volt?
Képesek-e tudósaink megmérni a Szépséget?

A Cél
Nem hagytunk ki valami valóban fontos dolgot?
Kik azok az „egyéni értelmek”, akik „korlátlan önálló-

sággal” és „önmaguk fejlesztéséhez” „korlátlan potenci-
állal” rendelkeznek? Kik azok, akik a Kimagasló Értelem
„értelmes társai” lehetnek, s akiket „lelkesíteni” kell ah-
hoz, hogy megtanulják Szeretni a Tervezõt saját Szabad
Akaratukból?
Hát nem miattuk készült az egész Univerzum és az Élet

terve? Hol vannak akkor?
Nem mások Õk, mint az Emberi Lények.
Emberek.
Mi.
TE meg ÉN.
Egyéni, önálló értelmek, határtalan lehetõséggel a

fejlõdésre… (vagy az elnyomorodásra, ami kizárólag a mi
Szabad Választásunkon múlik…)
MI vagyunk az egész Univerzum Célja.

38 Thomas J. Chalko
Az egész anyagi Mindenség teremtésének mi vagyunk a

központi és elsõdleges OKA. Atomok, csillagok, galaxi-
sok, bolygók, Élet és minden más, amirõl még nem is sejt-
jük, hogy létezik.
MI vagyunk azok, akik a Kezdetkor egyedül létezõ Ki-

magasló Értelem „értelmes társai” lehetünk.
AKKOR és HA rájövünk, hogy kik vagyunk, természe-

tesen.
AKKOR és HA értelmünk odáig fejlõdik, hogy képes lesz

érteni és értékelni a Kimagasló Értelem Nagyszerûségét.
AKKOR és HA nem pusztítjuk tovább a Természetet, és

felismerjük benne a szemünk elõtt megnyilvánuló Kima-
gasló Értelmet.
Továbbá, amikor a fentieket BEBIZONYÍTJUK magunk-

nak az Én (a Self) tanulmányozásával.
„Aki nem ismeri az Én-t, nem ismer semmit, de aki meg-

ismeri azt, máris megszerzi a Mindenség Mélyérõl szóló Tu-
dást.”
[1] [2]
Mi volt tehát az EREDETI Célja a mi megtervezésünk-

nek? Emlékszel?
Önmaga fejlesztésének folyamán a Kimagasló Értelem el-

képzelte a Magasztos Érzelmek, például a Csodálat és a
Szeretet kialakulásának és átélésének szükségét. Mindeze-
ket nem tapasztalhatta, amíg egyedül létezett.
Ebbõl következõen minden egyes emberi lény létezésé-

nek KÉT oka van:
1. egyéni értelmünket a lehetõ legnagyobb mértékig

fejlesszük
2. fejlesszük képességeinket az általunk elképzelhetõ
Legmagasztosabb Érzelmek átélésére
Ez a KÉT Ok PONTOSAN megegyezik a Kimagasló Ér-

telem Kezdetek KEZDETÉTÕL való létezésének
okaival… SEMMILYEN korlátozás nincs benne… NEM
IS LEHET korlátja… Értelmünk fejlõdése elõtt éppúgy
nincsenek határok, mint a Kimagasló Értelem fejlõdése
elõtt…
Érted? Ha téged is annyira megindít ez, ahogyan engem,

miközben e szavakat írom, az azt jelenti, hogy legalább a
kiindulási szinten megértetted a Célt.
Ha nem, kérlek olvasd el újra a könyv elejét idáig, és pró-

báld megérteni, amit megkíséreltem elmagyarázni.
40 Thomas J. Chalko
Lehetséges?
A Mindenség imént felfedezett Célja túl szépnek tûnik ah-
hoz, hogy igaz legyen…
Hogyan gyõzõdhetünk meg arról, hogy képesek vagyunk-

e megérteni a Teremtõ Célját és indítékait korlátozott ér-
telmünkkel?
Egyetértek, pillanatnyilag nem érzékelünk, nem fogunk

fel mindent. Amit viszont IGEN, annak végül elegendõ-
nek kell lennie ahhoz, hogy kialakítsuk saját Megértésün-
ket az EGÉSZRÕL.
Nem kell törekednünk erre – hiszen Szabadon Választ-

hatunk.
Ha azonban úgy döntünk, hogy törekszünk a megértés-

re, megteremtjük a megértés elérésének lehetõségét, egy-
szerûen mert értelmesek vagyunk, és mert értelmünk cso-
dálatos módon képes a szándék irányában NÖVEKED-
NI. Más szóval mi, teljes egészében magunktól teremtjük
meg és növeljük a megértés lehetõségét. Képesek vagyunk
saját megértésünk kialakítására.
Ha tehát meg sem próbálod, soha nem fogod megtudni,

mennyit érthetsz meg. Én úgy gondolom, hogy TÖRE-
KEDJÜNK a maximális megértésre, és CSELEKEDJÜNK
eszerint. Ez a könyv az én megértésemet tükrözi. Neked
ki kell alakítanod a magadét.
„Mert semmi sincs elrejtve, amit meg ne találnátok…”

„Aki keres, talál” [2]
De nem jelent-e súlyos korlátot a fizikai testünk? Nem kér-

dõjelezi meg a fizikai test puszta léte következtetéseink né-
melyikét?
Mindenekelõtt arra jutottunk, hogy Önálló Egyéni Értel-

mek vagyunk, és NEM csupán fizikai testek. A fizikai tes-
tek átmeneti eszközök, amelyeket önmagunk megisme-
réséhez alkalmazunk.
Egyéni értelmünk fejlõdése elõtt nincs korlát, mi ma-

gunk azonban felállíthatunk ideiglenes határokat, egy-
szerûen azért, mert fejlõdésünk bizonyos szintjén célsze-
rûnek tûnhet.
Például Szabad Akaratából bármelyikünk tudatosan dönt-

het úgy, hogy fizikai testben él le egy életet.
Nagyon jó Szeretet-lecke, ha megtanuljuk más Egyéni Ér-

telmek Szeretetét, olyanokét, akik hozzánk hasonló fej-
lõdési szinten állnak, nemde?
A fizikai testben élt élet ugyanakkor VIZSGA is, mely-

ben a tudatos létezés Céljának megértésérõl adhatunk szá-
mot. Ezt a „vizsgát” részben magunk fabrikáljuk magunk-
nak ahhoz, hogy „kipróbáljuk”, mennyit értünk, isme-
rünk VALÓJÁBAN az Univerzumból. A többi Egyéni Ér-
42 Thomas J. Chalko
telemmel az anyagi valóság környezetében folytatott kap-

csolatok kiváló feltételeket biztosítanak egy efféle vizs-
gához.
Egyik elsõ következtetésünk a könyvben az volt, hogy az

Értelemnek már azelõtt léteznie kellett, hogy fizikai tes-
teink megjelenhettek. Ebbõl következik, hogy már szü-
letésed elõtt rendelkeztél bizonyos „elméleti” ismerettel
arról, hogyan kell élni egy életet.
Ezért ismered a választ a könyv minden egyes kérdésére.

Már „hallottad valahol”. Emiatt nem mondhatok neked
semmit, amit ne „tudnál”. Én csak felhívhatom rá a tu-
datos figyelmedet.
Önálló fizikai testben élve bebizonyíthatod, hogy érted.
Például, ha elég jól érted, újra felépítheted Univerzum-

beli létezésed Célját, még akkor is, ha „emlékeid” telje-
sen kitörlõdtek születésedkor.
Valójában a fizikai testbeli lét egyik fõ célja éppen az, hogy

megtaláld a Célt, újra és újra, még a legváratlanabb és leg-
nagyobb próbatételt jelentõ helyzetekben is. Ez az egyik
módja, hogy bebizonyítsd önmagadnak, tudod, hogy tu-
dod, ki vagy, és mit teszel a Mindenségben.
Emellett a fizikai testben egyedi lehetõséged nyílik arra,

hogy tapasztalatokat szerezz a Természetrõl, és tanulmá-
nyozhasd azt, ami egyszerûen a Kimagasló Értelem meg-

nyilvánulása az értelmes megfigyelõk számára. Ebbõl kö-
vetkezõen az élet a fizikai testben lehetõséget nyújt arra,
hogy a Természetet tapasztalva-tanulmányozva „megis-
merkedj” a Kimagasló Értelemmel.
A legjobb, természetesen, ha elõször a saját testedet ta-

nulmányozod.
Ha nem veszel tudomást a Természetrõl, és pusztítod, ha

nem vagy képes felismerni Tervezõjének, a Kimagasló Ér-
telemnek a Nagyszerûségét, hogyan élhetnél át magasz-
tosabb érzelmeket?
Tegyük fel, hogy megterveztél és felépítettél egy pompás

házat, aztán a gyermekeidnek ajándékoztad.
Hogyan éreznéd magad, ha randalíroznának, törnének-

zúznának benne? Építenél-e nekik egy másikat?
Érdekelne-e olyanok ismeretsége, akik nem képesek ér-

tékelni értelmed és nagyvonalúságod?
Az élet vizsga, akár megérted, akár csak álmodsz a meg-

értésérõl.
A fizikai létünk más vonatkozásairól (és szükségességé-

rõl) a könyv késõbbi részeiben beszélünk majd.
44 Thomas J. Chalko
Imádat és félelem
Szeretnéd, ha a gyermekeid imádnának téged? [17]
Szeretnéd, ha imádnák a képeidet, a szobraidat, oltáro-

kat emelnének neked, ahelyett, hogy felismernék, ki vagy
valójában, és méltányolnák, amit teszel?
Elégedett lennél egy efféle kultusszal? MIÉRT NEM?
Kérlek, alaposan gondold át, MIÉRT tûnik egy ilyesfajta

ténykedés tiszta képtelenségnek. Próbálj logikus OKOT
találni rá, amitõl képtelenségnek hat. Vizsgáld meg az ér-
zéseidet.
Hogyan ÉREZNÉD magad, ha gyermekeid úgy dönte-

nek, hogy imádni fogják a szobraidat, és imádkoznak a
képeidhez? Elégedett lennél? Miért nem? Értelmedet és
intelligenciádat kielégítené ez?
Nem lennél-e mélységesen csalódott amiatt, hogy a gye-

rekeid semmi értelmesebbet nem tudnak kitalálni?
Az imádat méltán kiábrándító, kényelmetlen, sõt akár

bosszantó is bárki számára, aki elég értelmes, hogy fel-
fogja a velejáró érzelmeket. Ez természetesen vonatko-
zik a Kimagasló Értelemre is.
Meg kell állapítanunk, hogy:

Nincs semmi értelme bárkit vagy bármit imádni. Az imá-

dat bármely formája az imádó teljes tudatlanságát bizo-
nyítja.
Hát persze, hogy az elejétõl fogva tudtad, nem igaz? Vé-

letlenségbõl nem pont ezt mondja az Elsõ és legfontosabb
„parancsolat”2 a Bibliában? [4]
Látod, mennyire kiforgatták mára? Látod, hogyan terem-

tett ezen egyszerû, logikus tanács mellõzése kedvezõ kö-
rülményeket a primitív kultuszok és vészes bálványok ré-
szére?
Nézzük, MIÉRT merül bele oly sok földi ember minden-

féle kultuszba?
Az imádat akkor jelentkezik, amikor elnyomjuk és tevé-

kenyen szabotáljuk az egyéni értelmet. Az értelem a leg-
hatásosabban FÉLELEM keltésével nyomható el és sza-
botálható. Ha valaki halálra rémült, aligha képes logiku-
san gondolkozni, nem igaz?
Talán véletlen, hogy az imádattal foglalkozó emberek
mélységesen rettegnek is?
2
2. Móz. 20, 3: „Ne legyenek néked idegen isteneid én elõttem.” 20, 4:
„Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a me-
lyek fenn az égben vagy a melyek alant a földön vagy a melyek a vizek-
ben a föld alatt vannak.” 20, 5: „Ne imádd és ne tiszteld azokat…”
(Károli Gáspár fordítása). Majd késõbb: „Ne készíts ábrázolást semmi-
rõl, ami Velem van” [4]
46 Thomas J. Chalko
Talán véletlen, hogy a FÉLELEM hirdetése az egyik kulcs-

fontosságú módszer az imádók tömegének féken tartá-
sára és irányítására?
Ám a félelem az Egyéni Értelem tudatos érzelme, ame-

lyet Egyénileg érzékel. Tudatosan CSAK akkor félhetünk,
ha MEGENGEDJÜK magunknak.
Megijedtél, amikor valaki azzal próbált rád ijeszteni, hogy

„Isten megbüntet, ha nem csinálod ezt-meg-ezt”? Vedd
észre, hogy CSAK akkor féltél, ha MAGAD is ELHITTED
a lehetõséget, és CSAK ha értelmed képtelen volt más le-
hetõségeket és megoldásokat találni.
Féltél-e, amikor TUDTAD, hogy a fenyegetõ személynek

fogalma sincs, mirõl beszél?
Összefoglalva:
A tudatos FÉLELEM az Egyéni Értelem ÖNMAGÁT
korlátozó választásának eredménye.
Van-e egyáltalán BÁRMI az Univerzumban, amitol fél-

nünk kellene?
Emlékszel a Célra? Emlékszel, KI vagy, és MIK a lehetõ-

ségeid? Mit gondolsz hát?
Csakis olyan korláttal találkozhatunk a Mindenségben,

amit mi magunk állítottunk önmagunk elé.
Akkor hogyan tovább?

Akkor mit tegyünk most? Hogyan éljünk?
Én nem tudom megmondani neked.

Tulajdonképpen SENKI NEM mondhatja meg az égvilágon.
Még maga a Kimagasló Értelem sem képes BÁRMIFÉ-
LE választási lehetõséget biztosítani neked…
A választási lehetõségek biztosítása bárki másnak egyéb-

ként is TELJESEN értelmetlen…
Minden Egyéni Értelmet, beleértve TÉGED is, KIMON-

DOTTAN teljes önrendelkezésre és Korlátozásmentes
Szabad Választásokra TERVEZTEK.
Tehát ne engedd senkinek,

hogy irányítsa az életed…
Megvan az OKA, hogy korlátlan önrendelkezést és a Vá-

lasztás Szabadságát kaptuk. Emlékszel, mi az?
Világosan láttuk, hogy:

Az „egyéni értelmek” önrendelkezése és Választásuk
Szabadsága nélkül nem létezik lehetõség a Szeretetre.
Ezért tehát az egyéni értelem önrendelkezése semmikép-

pen nem sérülhet. Ami téged illet, meg kell TANULNOD,
48 Thomas J. Chalko
hogy MAGAD válassz bármilyen helyzetbe kerülsz is –

egyéni értelmed ezen a módon fejleszti önmagát.
Tehát TELJES EGÉSZÉBEN TE választod meg, hogyan élj.
Ebbõl a szempontból világos, hogy egyszerûen lehetet-

len bárkinek pontosan elõírni, hogyan éljen. Mindazon-
által bölcs dolog kidolgozni néhány általános elvet, ame-
lyen az emberek eltöprenghetnek. A másik jó módszer,
ha élõ példával szolgálunk mások számára.
Kezdjük azzal, hogy meghatározzuk, hogy az Univerzum

Célja szerint mit érdemes elkerülnünk.
Például, ha tudatosan azt választjuk, hogy a Céllal össz-

hangban élünk, akkor nem szabad megsértenünk senki
más Választásának Szabadságát SEMMILYEN módon.
Ezt a következõ „tanácsban” összegezhetjük, kérlek, gon-
dolkodj el rajta:
Saját Választási Szabadságod gyakorlása oly módon,

hogy az korlátozza valaki más Választási Szabadságát,
nyíltan ellentmond az Univerzum Céljának. [1]
Miért? Mert a Választási Szabadság korlátozása azonnal

megbénítja vagy megszünteti a Magasztos Érzelmeket.
Emellett, ha tudatosan azt választjuk, hogy a Céllal össz-

hangban élünk, nekünk magunknak sem szabad sérte-
nünk senki más Egyéni Értelmének fejlesztését SEMMI-

LYEN módon.
Ha valaki BÁRMIKÉPPEN elnyomja akárki más Egyé-

ni Értelmének Fejlesztését, ugyancsak nyíltan megsérti az
Univerzum Célját.
Ez ugyanolyan súlyos, mivel közvetlenül szabotálja a

Célt…
50 Thomas J. Chalko
Gyakorlati példák
Az imént megegyeztünk, hogy bármilyen tevékenység,
amely megsérti és/vagy elnyomja egy egyéni értelem fej-
lõdését, méghozzá bármilyen módon, az megsérti és sza-
botálja az Univerzum Célját. Néhány példa ilyen tevé-
kenységre:
• Hiedelmek, hitek, hiedelem-rendszerek terjesztése,

hirdetése, függetlenül azok sajátosságaitól
• Hipnózis alkalmazása (mind egyéni, mind csopor-
tos formában) hiedelmek és hiedelem-rendszerek
beültetésére (az értelem félreprogramozása)
• Bárminemû félelem keltése és fenntartása. Ide tar-
tozik minden „félelem-propaganda”, mint például
az Istentõl, betegségektõl, haláltól, pokoltól, nap-
sütéstõl vagy bármi mástól való félelem és/vagy hisz-
téria keltése
• Bármiféle tan- vagy hittétel, tekintély, hatalom rá-
kényszerítése másokra
• Az alternatív nézõpontok elnyomása és kigúnyo-
lása
• Az egyéni VÁLASZTÁSI SZABADSÁG akadályozá-
sa bármi módon (például emberek kényszerítése,
hogy parancsokat hajtsanak végre, vagy hogy olya-
nokká váljanak, mint mások stb.)
• Az egyéniséggel szembeni tiszteletlenség – a statisz-
tikák követése az értelem helyett
• A gondolat szabadságának bárminemû korlátozása
• A tudatosság elhomályosítása érzékelést megváltoz-

tató kábítószerekkel, egyéb anyagféleségekkel illet-
ve tevékenységekkel
• Primitív ösztönök megerõsítése, hirdetése és dicsõ-
ítése
• Erõszak hirdetése és dicsõítése
A fentiek közül mely tevékenységek a legveszélyesebbek

az Egyéni Értelem számára?
A tudatosság félreprogramozása általában nem fordítha-

tó vissza egykönnyen. Például, tudod-e, mennyi tudatos
erõfeszítést és önfegyelmet igényel egy szokás leküzdé-
se, amelytõl szeretnél megszabadulni? Felismered-e, hogy
a tanultak kitörlése gyakran sokkal-sokkal nehezebb, mint
megtanulni valamit a nulláról?
Néhány ember annyira „megrekedtnek” tûnik, hogy alig-

ha változik meg, hacsak újra nem születhet…
Ahhoz, hogy összehasonlíthassuk a Céllal való különféle

visszaélések következményeit, tegyük fel, hogy egy em-
ber, akivel szemben valamennyi fenti visszaélést elkövet-
ték, egy szép napon felfedezi a Mindenség Célját, és a
tényt is, hogy hosszú idõn át az orránál fogva vezették.
Ha te rájössz, hogy hosszú idõn át becsaptak, és ezt bi-

zonyítani is tudod, akkor megbízol-e azokban, akik át-
vertek, és követed-e õket másnap is?
52 Thomas J. Chalko
Az Egyéni Értelem ébredése a félreprogramozás látványos

megfordítását eredményezheti. Az új ismeretek igen
könnyen elsajátíthatók, amint valaki felfedezi, hogyan
nyerheti vissza önrendelkezését Értelme és Választási Sza-
badsága segítségével.
Ez alól a jelek szerint csak egy eset kivétel. Ha az illetõ

kábítószereket fogyasztott.
Egyik barátom mesélt néhány ismerõsérõl, akik halluci-

nogén gombákkal kísérleteztek két hónapon keresztül.
Mindössze két hónapig. A kísérletek befejezése óta hosszú
idõ eltelt már, de még mindig meg vannak gyõzõdve ró-
la, hogy „delfinek”. Semmiféle értelmes kommunikáció-
ra nincs lehetõség velük, hiszen „delfinek”…
Semmi baj a fizikai testükkel, Értelmük károsodása azon-

ban tartósnak tûnik. Õk maguk programozták félre saját
érzékleteik meghamisításával… Gyakorolták Választási
Szabadságukat…
Az Egyéni Értelem elleni bármely más cselekmény poten-

ciális tanpéldának látszik, amely végül tudatos elõrelépést
jelent az adott életben – kivéve a kábítószer-fogyasztást.
A drogok azon túl, hogy az Értelem drámai és azonnali
hanyatlását okozzák, egyúttal súlyosan csökkentik a ké-
pességét is önmaga megjavítására.
Hogyan is ébreszthetnénk fel egy Értelmet, ha nem mû-

ködik?
Hány sérült értelemmel leélt élet szükséges az intelligen-

cia újjáépítéséhez?
Van kedved hozzá, hogy a saját bõrödön próbáld ki?

54 Thomas J. Chalko
Az Univerzum
Teljesen lenyûgözõ megfigyelni, hogy az Univerzum Cél-
jában SEMMIFÉLE ANYAGI DOLOG vagy hasonló nem
szerepel.
Mind a Kimagasló Értelem, mind annak értelmessége kez-

dettõl fogva nem anyagi természetû. Itt nem anyagin azt
értem, hogy „nem atomokból álló” [1]. A Kimagasló Ér-
telemnek egyszerûen nincsenek anyagi szükségletei.
Az Egyetlen Cél az Egyéni Értelem fejlesztése. A Kima-

gasló Értelemé és a miénk.
Ez pedig 100%-ig TUDATI természetû.
Emiatt az, hogy életünket kizárólag az anyagi létre össz-

pontosítjuk, például a fizikai testünk „kinézetére”, és ha-
nyagoljuk értelmünk fejlesztését, talán a legsúlyosabb hi-
ba, amit csak elkövethetünk.
Mi a helyzet az Univerzummal? Emlékszel, mire készült

az Anyagi Univerzum?
Arra, hogy észrevegyük, felfedezzük és csodáljuk Intelli-

gens Tervezését.
Arra készült, hogy serkentse kíváncsiságunkat és értel-

münket.
Hogy felfedezzük, és megismerjük tervezésének elveit.
Arra készült, hogy segítsen bennünket saját értelmünk és

Magasztos Érzelmekre való képességünk fejlesztésében.
Arra készült, hogy megtanulhassunk Szeretni – kezdhet-
jük mindjárt egymáson…
Így tehát az egész Anyagi Univerzum pusztán átmeneti

„játszótér”, amit egy szép napon, úgy 50 millió év múlva
[1], kinõhetünk, mint ahogy a gyerekek az óvodát.
Választhatod azonban azt is, hogy sohasem nõsz fel…
Az én nézõpontom szerint a haladásra való törekvés a leg-

értelmesebb választási lehetõség. Rendelkezésedre áll a
Választás Szabadsága, hogy kidolgozz egy másik véle-
ményt.
Amikor megértjük a Kimagasló Értelem szándékait, nyil-

vánvalóvá válik, hogy a tanulás leggyorsabb módja szá-
munkra az Univerzum tervezési elveinek megértése és ta-
nulmányozása, amit a Természet Törvényének vagy Egye-
temes Törvénynek nevezhetünk [1]. Fontos megjegyez-
nünk, hogy az Egyetemes Törvény nem csak az anyagi va-
lóságban létezik és érvényes (Fizikai Törvények), hanem
a Tudatosság és az Értelem területén is.
Az anyagi tárgyak gyûjtése semmilyen irányú fejlõdéshez

sem vezet. Ezek a dolgok tisztán másodrendûek. Az anya-
56 Thomas J. Chalko
gi kényelem csak akkor fontos, ha Egyéni Értelmünk fej-

lõdésének felgyorsítására fordítjuk. A legtöbb ember (ma-
gamat is beleértve) sokkal többet tanul, ha szenved. [12]
Az Egyetemes Törvényrõl szerzett ismereteink gyarapí-

tásának folyamatában – amelyben kipróbálunk ezt-azt,
naponta különféle hibákat követünk el, és tanulunk be-
lõlük – meg kell próbálnunk fejleszteni intelligenciánkat
és értelmünket.
És mindezek felett, próbálkozások és tévedések során át,

meg kell próbálnunk kifejleszteni és átélni a legmagasz-
tosabb érzelmeket, amiket csak el tudunk képzelni.
Fokozatosan meg kell tanulnunk felismerni és tisztelni

minden emberi lényt magunk körül, mint Határtalan Le-
hetõségekkel bíró Egyéni Értelmet…
Netalántán nem így foglalkozunk-e saját gyermekeinkkel?
Véletlen lenne?
Önjavító Tervezés
Mik a cselekvés következményei, szemben a gondolko-
dás következményeivel?
Amikor gondolkodunk, gondolataink eredménye pusz-

tán képzeletünkben marad meg. A gondolkodáshoz nincs
szükség más Egyéni Értelmekkel való kölcsönhatásra.
Amikor csinálunk valamit, lehetõségünk nyílik arra, hogy

megtapasztaljuk cselekedeteink következményeit. Eköz-
ben információt is cserélünk más Egyéni Értelmekkel.
Ebbõl kifolyólag – értelmesek lévén – a cselekvés lehetõ-

sége létrehoz egy mechanizmust, miáltal tanulhatunk a
tetteinkbõl. Tetteink következményeit elemezve megis-
merhetjük a kapcsolatot a tettek (az ok) és a következ-
ményeik (okozat) között, nem csak magunkra, hanem
más Egyéni Értelmekre nézve is.
Melyek az Univerzum Céljára való tekintet nélküli cse-

lekmények következményei?
Meglepetésünkre a Cél elleni bármely tett az Egyéni Ér-

telmek szenvedését és nyomorúságát okozza. Lehet, hogy
a miénket, lehet, hogy másokét. Minél inkább semmibe
vesszük a Célt, annál súlyosabb a hatására bekövetkezõ
szenvedés és nyomorúság.
58 Thomas J. Chalko
Mivel értelmesek vagyunk és nem szeretjük a „szenvedést

és nyomorúságot”, MEGTANULHATJUK, hogyan kerül-
jük el. Mi a végsõ lecke? Az, hogy megtanuljunk az egész
Univerzum Céljának megfelelõen élni és cselekedni.
Mi van akkor, ha megtagadjuk a tanulást? Szenvedünk.

Addig szenvedünk, amíg meg nem tanuljuk, miért. Ad-
dig szenvedünk, amíg ki nem találunk valamit a szenve-
dés elkerülésére. Addig szenvedünk, amíg már eleget tu-
dunk. Amíg meg nem értjük a Célt, és Szabad Akaratunk-
ból életmódunkká nem alakítjuk.
Ez egy nagyszerû Önjavító mechanizmus alapja a Min-

denségben. Minden Egyéni Értelemnek meg kell tapasz-
talnia Választási Szabadságának minden következményét
ahhoz, hogy tanulhasson.
Nincs mód arra, hogy megszökjünk a következmények

elõl – egyszerûen mert Értelmünk tovább létezik vég nél-
kül, és nem állítható semmilyen korlát, emlékszel? Nem
szökhetsz meg ÖNMAGAD elõl.
Választási Szabadságunk nem sérülhet semmilyen módon,

ám visszajelzést kapunk elkövetett hibáinkról. Ügyes,
nemde?
Összegezve, fontos, hogy felismerjük, és észben tartsuk

a következõket:
1. A szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság létezik.

2. Van OKUK rá, hogy létezzenek – a Mindenség Cél-
jának mellõzése
3. A szenvedés, nyomorúság és boldogtalanság meg-
szüntethetõ
4. Vannak MÓDSZEREK a szenvedés, nyomorúság és
boldogtalanság megszüntetésére, ha megtanuljuk
felismerni és tisztelni az egész Univerzum Célját
mindenben, amit teszünk.
Micsoda véletlen, hogy e „négy nemes igazság” ponto-

san egybeesik bolygónk ismert történelmének egyik leg-
meghatározóbb Egyéni Értelme által levont következte-
tésekkel [3].
Hát nem tökéletesen világos?
Azzal, hogy módszereket keresünk a szenvedés, nyomo-

rúság és boldogtalanság tartós megszüntetésére, fokoza-
tosan megtanuljuk méltányolni és megérteni az egész Uni-
verzum tervét és Célját.
Vedd észre, hogy egyetlen dogma vagy tantétel sincs a fen-

ti „négy nemes igazság”-ban. Megfogalmazásukhoz pusz-
tán a Valóságra kell utalnunk, amit minden nap megfi-
gyelhetünk.
60 Thomas J. Chalko
A hibák elkerülése
Elkerülhetjük-e a hibákat? Hadd válaszoljak erre egy kér-
déssel:
Megtanulhat-e egy gyerek járni anélkül, hogy egyszer is

elesne?
A hibák a tanulási folyamat nélkülözhetetlen részei. Tel-

jesen nem kerülhetõk el, mert ezáltal éppen a tanulás me-
chanizmusát szüntetnénk meg.
Azonban a felismert hibák ismétlése elkerülhetõ, és el is

kerülendõ. Emellett értelmünk segítségével megfigyelhet-
jük mások hibáit, és tanulhatunk belõlük.
Honnan tudjuk, mi számít hibának? Lényegében minden

tett, ami figyelmen kívül hagyja az Univerzum Célját, hi-
bának tekintendõ.
A gyakorlatban mind Önmagunk, mind mások szenvedé-

sének és nyomorúságának tapasztalása figyelmeztetés,
hogy elemezzük, MI is pontosan a SAJÁT hibánk.
Nagyon fontos, hogy felismerjük cselekedeteink és a kö-

vetkezményei közötti „ok-okozati” kapcsolatot. Az is elõ-
fordulhat, hogy tetteink MÁS embereket késztetnek a
MAGUK hibáinak elkövetésére.
Gondoljuk át a következõ példát. Manapság sokan ápol-

gatják az úgynevezett „áldozati bárány mentalitást” –
másokat hibáztatnak SAJÁT beteges érzéseik és korlátaik
miatt.
Tegyük fel, hogy azt mondod egy ilyen embernek, hogy

„az Univerzumban mindenki határtalan lehetõségekkel
rendelkezik”. Nagyon valószínû, hogy az illetõ még
nyomorultabbnak és tökéletlenebbnek fogja érezni ma-
gát – és ezért az érzésért TÉGED hibáztat majd. Hol
itt a hiba?
Te azzal hibáztál, hogy túl sokat próbáltál elmagyarázni

túl rövid idõ alatt. Hogyan is várhatnád egy gyerektõl,
hogy fusson, ha még fel sem tud állni? Elmulasztottad a
másik személy megértési képességében található korlátok
felismerését és azonosítását. Emiatt nem volt semmilyen
terved arra, hogyan közöld mondandódat úgy, hogy a má-
sik megértse. Végeredményképpen a másik teljesen fél-
reértett.
Ahhoz, hogy valamit sikeresen elmagyarázzunk, „tervet”

vagy „módszert” kell készítenünk az „áldozati bárányok-
kal” vagy más megértési nehézséggel küszködõ emberek-
kel való foglalkozáshoz. Colin Tipping leírt egy módszert,
amely kiváló példa az emberek átfogó, gyakorlatias és
igen sikeres irányításához, hogy maguktól kitörölhessék
„áldozati mentalitásukat” csakúgy, mint sok más korlát-
jukat [6].
62 Thomas J. Chalko
Esetleg körüljárhatod a könyvben általam használt mód-

szert. Ez sem újdonság. [11]
Egy értelmes „terv” vagy „módszer” bármiféle tudatos te-

vékenység legfontosabb része.
Végy példát a Kimagasló Értelemrõl. Tervezd meg a sa-

ját tetteidet.
Van Értelmed, és Szabadon Választhatsz. Használd ki!

Gyakori kérdések
Mi van akkor, ha valaki egyszerûen nem ért semmit, sõt
még a megértés szükségessége sem merült fel benne?
Hibáztathatsz egy csecsemõt, amiért még nem tanult

meg járni?
A legfontosabb elv, hogy tiszteljük más Egyéni Értelmek

Választási Szabadságát. Számukra az EGYETLEN tanu-
lási lehetõség, ha hagyjuk õket, hogy elkövessék a maguk
hibáit. Hagyd békén õket, így szembesülhetnek hozzáál-
lásuk következményeivel.
Mit tegyek, ha az emberek kinevetnek, kigúnyolják a né-

zeteimet és folyamatosan szidalmaznak?
Ha egy kutya megugat, visszaugatsz?
Emlékszel rá, hogy KI vagy? Egyéni Értelem Határtalan

Lehetõségekkel. Senki sem árthat Egyéni Értelmednek –
téged kivéve. A te érzéseid a TE felelõsségi körödhöz tar-
toznak. Ne is próbálj másokat hibáztatni a SAJÁT érzé-
seidért!
Sokat kell még tanulniuk azoknak, akik kigúnyolnak má-

sokat. Neked pedig ezt kell tiszteletben tartanod. Hogyan
is hibáztathatnál egy kisbabát azért, mert még nem tanult
meg járni?
64 Thomas J. Chalko
Rájöttem, hogy kiváló megoldás, ha kidolgozunk egy ér-

telmes „metódust”, mellyel az efféle embereket kezelhet-
jük. Tekintsd ezt kihívásnak saját intellektusod számára.
Felismered egy ilyen kihívás elemeit ebben a könyvben?
Mi a helyzet, ha valaki fizikailag próbál bántalmazni?
A fizikai testünk amúgy is ideiglenes. Mindössze tanulá-

si segédeszköz. Ha támadás ér, emlékezz rá, Ki Vagy, és
mi létezésed Célja.
Szabadságodban áll eldönteni, hogy védekezel-e vagy

sem. Választásod kizárólag azon múlik, mennyire vagy ké-
pes megérteni az egyes lehetõségek következményeit. Ki-
tûzhetsz egy rövid távú célt (fizikai tested túlélését), vagy
egy hosszú távút – Értelmed és azon képességeid fejlõ-
dését, hogy a legszélsõségesebb körülmények között is át-
élhesd az elképzelhetõ legmagasztosabb érzelmeket. Néha
esetleg kompromisszumot választasz. Választási Szabad-
ságodat csakis saját Értelmed korlátozza.
Hadd emlékeztesselek, hogy senki sem olthatja ki a tu-

datosságodat és az Értelmedet, még egy atomrobbantás-
sal sem. Csak saját magad pusztíthatod el, azáltal, hogy
félreprogramozod és megfertõzöd. Honnan veszem, hogy
atomrobbanással sem? Nos, a Kimagasló Értelem nyilván-
valóan épségben megúszta a Nagy Bummot (a Minden-
ség legnagyobb nukleáris robbanását). Egyéni Értelmeink,
bár még nem fejlõdtek ki oly mértékben, hasonló „dimen-
zióban” léteznek, távol az atomok alkotta anyagi Való-

ságtól.
Egy szép napon majd a legtágabb összefüggésben is telje-

sen megérted a „Ne állj ellen a gonosznak!” õsi tanácsát
[5] [7] [8] – az egész Mindenség Célját, csakúgy, mint a
magad szerepét benne.
Mi a helyzet az öngyilkossággal?
Az öngyilkossággal az emberek egyértelmûen bebizonyít-

ják, hogy fogalmuk sincs a Mindenség Céljáról, különös-
képpen pedig, hogy nem értik a fizikai testben élt élet
szükségességét és a benne rejlõ lehetõségeket. Emlékszel
a „cselekvés” és a „gondolkodás” közti különbségre?
Egyszerûen „megbuknak” az Élet „vizsgáján”. Megbuk-

nak a „cselekvés” vizsgáján. Ennek legvalószínûbb követ-
kezménye, hogy sokszor meg kell ismételniük a vizsgát,
amíg mindezt meg nem értik.
Az élet vizsga, akár megértjük, akár csak álmodunk ar-

ról, hogy értjük.
66 Thomas J. Chalko
Alapvetõ segédeszközök
Észlelés
Hogyan vesszük észre, járjuk be és csodáljuk a bennün-
ket körülvevõ Természet szépségét?
Értelmünk legalapvetõbb eszköze az Észlelés. Az észlelés

gépezete nélkül értelmünk képtelen lenne információhoz
jutni.
Emiatt rendkívül fontos, hogy megértsük észlelésünk

alapelveit és korlátait.
Az észlelésnek létezik egy Törvénye, amelyet Egyetemes-

nek nevezhetünk, mert BÁRMILYEN helyzetben érvé-
nyes. Ez a Különbségek (kontrasztok) Törvénye.
Az észlelés a KÜLÖNBSÉGEKEN alapul. Csak azért tu-

dod elolvasni ezt a szöveget, mert a betûk kellõ mérték-
ben elütnek a háttértõl.
Csakis akkor észlelünk valamit, ha megfelelõ ellentétek-

be öltöztetjük. Az egészséget például akkor értékeljük, ha
elveszítjük. Nyomorúság és szenvedés szükséges ahhoz,
hogy a boldog létezést meghatározhassuk, és méltányol-
juk. Az embereknek meg kell tapasztalniuk a harc és a ve-
télkedés következményeit ahhoz, hogy felfedezzék,
mennyivel bölcsebb lehetõség a Szeretet és az együttmû-
ködés.
A különbségek elve mindenfelé feltûnik a Természetben,

beleértve Valóság-érzékelésünk valamennyi nézõpontját.
Emiatt az Egyetemes Törvény részét képezi, ahová az
Univerzumszerte érvényes elvek tartoznak [1].
Az észlelés ezen alapelvének ismeretében megvizsgálhat-

juk választásainkat, és arra törekedhetünk, hogy a lehe-
tõ legnagyobb mértékben kiaknázzuk képességeinket.
Például, ha tényleg meg akarjuk érteni a Szeretet fontos-

ságát, képzeljük el, figyeljük meg, elemezzük, sõt akár él-
jük is át a hiányát. A dolgok megfelelõ ellentétek közé
állítása drámai mértékben fokozza felfogóképességünket.
Mikor a legközelebb olvasod ezt a könyvet, próbáld meg-
figyelni, hogy a szándékos ellentéthasználat részemrõl ho-
gyan és miért serkenti megértési készségedet.
Néhány ellentétpár provokál bennünket, míg mások csak

bosszantanak. Azonkívül léteznek igen kellemes, értel-
münket serkentõ „ellentét”-társítások is.
Tekintsük például a zenét. A hangjegyeknek (hangoknak)

bizonyos „skála” szerint különbözniük kell egymástól.
Amikor ezeket a különbségeket (tónusokat) sajátos mó-
don rendezzük el, elérjük azt a hatást, amit „harmónia”-
ként észlelünk. Az ellentétek harmonikus összeállítása na-
gyon kellemes és élvezetes.
68 Thomas J. Chalko
A „harmónia” érdekében nem alkalmazhatunk találom-

ra kiválasztott hangokat, még egy kitûnõen felhangolt
zongorán sem. Mind a harmónia összeállítása, mind ész-
lelése az értelem feladata.
Emlékszel rá, hogy érzed magad, amikor a kedvenc mu-

zsikádat hallgatod? Az adott „harmónia”, amit kiválasz-
tottunk, és amit „kedvelt”-nek címkézünk, mélyreható
változásokat idéz elõ tudatállapotunkban és közérze-
tünkben.
A Természet, a maga teljességében ÓRIÁSI példa, ugyan-

akkor lecke a Harmónia megvalósítására. Valóban a Ki-
magasló Értelem tervezte, nem igaz? Mindenfelé harmó-
nia látható, akár észrevesszük, akár nem. Ez a harmónia,
amit fokozatosan megtanulunk felismerni a Természet-
ben az Értelem Nagyszerûségének egy újabb bizonyíté-
ka, azé az Értelemé, aki megálmodta annak Tervét.
A színek alkalmazása egy másik példa arra, hogyan ser-

kentik az ellentétek az észlelést.
A zenéhez hasonlóan, a színek (különbözõ hullámhosszú

fények) között vannak a mi észlelésünk számára a többi-
eknél jobb kontrasztot nyújtó társítások. Néhány szín-
összeállítás pedig a legjobban érzékelhetõnek bizonyul-
hat, mert a lehetõ legnagyobb ellentétet biztosítja érzék-
szerveink számára.
Rendkívül elbûvölõ, ha felfedezzük, hogy ezek az „opti-

mális” színpárok képezik az alapelvet a Természet élén-
ken színezett organizmusainak ékítéséhez.
Tudtad-e például, hogy a „rózsaszín-bíbor” az egyik leg-

gyakrabban elõforduló „szín” a Föld virágainál? Mit gon-
dolsz, miért? Egyszerûen mert a „rózsaszín-bíbor” nyújtja
a lehetõ legjobb „kontrasztot” a „zölddel”, ami éppen-
séggel az ilyen virágokat növesztõ növényi levelek, lom-
bok uralkodó színe. A „zöld” két „második legjobb” kont-
rasztú színe a „vörös” és az „ibolya”.
A földi virágfajták csaknem 90%-a rózsaszín, bíbor, vö-

rös és ibolya színben pompázik. Gondolod, hogy ez vé-
letlen?
Az ettõl eltérõ színû virágok más ellentétekkel hívják fel

magukra az élõlények figyelmét, például az illatukkal.
A zenéhez hasonlóan „behangolhatunk” bizonyos szín-

hullám-tartományokat, és harmonizáló kontrasztos szín-
összeállításokat „komponálhatunk” magunknak.
Ezeket a „harmonikus színkontraszt-összeállításokat”

„biorezonancia-mintázatoknak” nevezzük [14], mert
megállapítható, hogy módszeres, kedvezõ változásokat
idéznek elõ az emberi pszichében, és javítják a közér-
zetet.
70 Thomas J. Chalko
A kontrasztok harmóniája állandóan serkenti az észlelé-

sünket. Érzékenységünk és fogékonyságunk fokozódik.
Az élénkülõ éberség és értelmi tevékenységek elõbb vagy
utóbb kihatnak a pszichénkre, fizikai állapotunkra és köz-
érzetünkre. (További részletekért ld. [14].)
Mi történik, amikor észlelésünk maximális stimulációjá-

ra törekszünk?
Értelmünk minden MÁS képességét cselekvésre kész-

tetjük!
Miért nem próbálsz hát nagyobb figyelmet szentelni an-

nak, amit érzékelhetsz? Minél jobban odafigyelsz, annál
többet láthatsz, és annál többet érthetsz.
Információszûrés
Értelmünkre állandóan jelentõs mennyiségû információ
záporozik. Mindenki megpróbálja magára irányítani a fi-
gyelmünket, és szándékuk nem mindig tiszta.
A legtöbbünk számára az információ mennyisége egysze-

rûen elviselhetetlen. Emiatt az emberek a javát figyelmen
kívül hagyják, vagy kiválasztanak valakit, aki megszûri
számukra ezt a tengert, és „elhiszik” az általa nyújtott öt-
perces „zanzát”.
Nincs erre jobb módszer? Kifejleszthetjük-e a SAJÁT szû-

rõnket, hogy mindig kiválogathassuk a „gyémántokat” a
halomnyi csecsebecsébõl? Hogyan ismerhetjük fel a va-
lódit és a fontosat?
A Mindenség Céljának tudása és megértése – ha eleinte

mégoly korlátozott is –, lehetõvé teszi számunkra, hogy
egy rendkívül hatásos „szûrõt” tervezhessünk a „bejövõ”
információ számára.
Mindössze EGYETLEN kérdést kell feltennünk:
„Ellentmond ez a Célnak?”
Ezzel azonnal „kiszûrhetünk” minden félretájékoztatást,

megtévesztést, propagandát, demagógiát stb. Ha nem em-
lékszünk tisztán a Célra, vizsgálatunkat az alábbi két,
egyenértékû kérdéssel bõvíthetjük ki:
Hátráltatja-e az Egyéni Értelmek fejlõdését?

Megsérti-e bárki Választási Szabadságát?
Ennek birtokában elképesztõ szabályszerûséggel és pon-

tossággal tudod majd megkülönböztetni a veszélyes tan-
tételeket az érdekes tudományos elméletektõl – mégpe-
dig azonnal. Próbáld csak ki! Elbûvöl majd, hogy milyen
egyszerû és hatásos egy efféle „szûrõ”. Mindig.
72 Thomas J. Chalko
Meditáció és koncentráció
A meditáció olyan gyakorlat, melynek célja, hogy elér-
jük és fenntartsuk az elme teljes „csendjét”, bármilyen
gondolatféleség nélkül. Más szavakkal a meditáció során
elménket „üresen” próbáljuk tartani, és figyelmünket a
nem gondolkodásra összpontosítjuk.
Az „elme csendjének” állapota néhány másodperctõl akár

órákon át fenntartható, jártasságunktól és szándékunk-
tól függõen.
A koncentráció ezzel éppen ellentétes – figyelmünket ek-

kor Egyéni Értelmünk bizonyos készségeinek használa-
tára fordítjuk, például imaginációra, vizualizációra, alko-
tó vagy logikus gondolkodásra, problémamegoldásra
vagy érzések illetve érzelmek átélésére.
Ennek idõtartamára ismét vonatkoznak bizonyos korlá-

tok, idõnként szünetet kell tartanunk.
Rendkívül fontos, hogy megkülönböztessük a meditáci-

ót a koncentrációtól, egyszerûen azért, mert teljesen más
célra szolgálnak.
Sem meditálni, sem koncentrálni nem tudunk vég nélkül.
Elgondolkodtál már azon, miért nem tudsz végtelen so-

káig pihenés nélkül dolgozni? Miért nem koncentrálhatsz
sokáig anélkül, hogy szünetet kéne tartanod? Miért nem

tudsz végtelen sokáig aludni?
Emlékszel még az Észlelés Egyetemes Törvényére? Ah-

hoz, hogy érzékeljük a dolgokat, mindenekelõtt ellenté-
tekre (kontrasztokra) van szükségünk. Ezután sajátos mó-
don el kell rendeznünk ezeket az ellentéteket, hogy egyen-
súly és harmónia érzetét keltsék.
Csak akkor élvezzük a munkát, ha elõzõleg alaposan kipi-

hentük magunkat. A pihenés pedig kemény munka után
esik jól igazán. A „ciklikus változások” mindenütt jelen van-
nak életünkben, és a Tudatosan Tervezett Univerzum
esszenciáját képezik, a szubatomi világtól a csillagködökig.
Mi köze az Ellentétek Törvényének a meditációhoz és a

koncentrációhoz?
A meditáció és a koncentráció Értelmünk mûködésének

két szélsõ üzemmódja. A koncentráció alaposan kihasz-
nálja Értelmünk képességeit, míg a meditáció mindenfajta
értelmi tevékenység szüneteltetését célozza.
Váltakozó ciklusban való gyakorlásuk legalább annyira

elengedhetetlen, mint amennyire a munka és a pihenés
egymást váltó szakaszai.
Ez azt jelenti tehát, hogy nem szabad csak „meditálnunk”

vagy csak „koncentrálnunk”. Értelmünk számára az a leg-
74 Thomas J. Chalko
jobb gyakorlat, ha tudatosan váltogatjuk a kétféle tevé-

kenységet. Amikor Értelmünk mindkét szélsõ állapotot
tapasztalja, akkor mûködik a legjobban.
Miért van szükségünk „meditálásra”? Nem elég, ha pihe-

nünk vagy alszunk?
Amikor „pihensz”, elméd valójában egyáltalán nem nyug-

szik. Állandóan gondolatok és/vagy érzelmek foglalkoz-
tatják. Figyeld csak meg. Ugyanez a helyzet alváskor is –
álmodsz, mindenfélét érzékelsz és érzel, még akkor is, ha
nem emlékszel rájuk.
A meditáció lehetõvé teszi, hogy teljesen és tudatosan el-

lazítsd az Értelmed. Ellazult állapotban az Értelem a te-
vékenység sokkal magasabb szintjeit érzékeli, és jelentõs
mértékben nõ a hatékonysága.
Amikor elménket kusza gondolatok és emlékek garma-

da tölti ki, nehezen tudunk friss ötletekkel elõállni.
Amirõl azt „gondoljuk”, hogy tudjuk, valójában megaka-

dályoz az új ismeretek szerzésében. „Megrekedünk” a régi
gondolatok és emlékek között. Amikor elménket rend-
szeresen megtisztítjuk a gondolatoktól, egyszerûen helyet
csinálunk az új ötleteknek.
Röviden, a meditáció éppen annyira elengedhetetlen

szükséglete az elmének, mint az alvás a testnek.
Egyszerû meditációs módszer

Nagyon sok meditációs módszer létezik. A legtöbbjük
úgynevezett „mantrát” alkalmaz, amely néhány szóból
vagy hangból áll. A mantrát gondolatban ismételjük, hogy
megkönnyítse az „üres” elmeállapot elérését.
Ellentétben azzal a népszerû hiedelemmel, amelyet azok

az emberek terjesztenek, akik követõket toboroznak, és/
vagy pénzért tanítják a meditációt, a mantrának semmi-
féle megszentelt „jelentése” nincs, és lényegében egyet-
len mantra sem jobb a többinél. Tartalmától függetlenül
azonban két fontos feladata van, amelyek nagymérték-
ben segítenek bennünket, hogy elérjük, és fenntartsuk a
meditatív, üres elmeállapotot.
1. A mantra egy nagyon egyszerû gondolat. Igen isme-

rõssé, megszokottá válik elõttünk, ha gondolatban
ismételgetjük. Ezzel helyettesítjük az elménkbe öt-
lõ egyéb gondolatokat. Ha valami eszünkbe jut me-
ditáció közben, a mantrát állítjuk a helyébe.
2. Amikor rendszeresen meditálunk ugyanazzal a

mantrával (bármi legyen is az), elménket rövid idõ
alatt betanítjuk arra, hogy a mantrához nyugodt,
meditatív állapotot társítson. Az efféle társítást „hor-
gony”-nak (anchor) nevezik a neurolingvisztikai
programozás (NLP) [18] gyakorlói. Egy ilyen tré-
ning után, ha a mantrára gondolunk, még zaklatott
állapotból is gyorsan megnyugodhatunk. Ez életünk
76 Thomas J. Chalko
feszült helyzeteiben is igen hatásos eszközt farag a

mantránkból, amelyet magunknak fejleszthetünk ki
a rendszeres meditációs gyakorlatok eredményekép-
pen.
Amikor megértjük a mantra elõbbi két funkcióját, vilá-

gossá válik, hogy a váltogatása nem túl jó ötlet. Ennek
csak sajátos helyzetekben lehet haszna, például, ha ki aka-
runk küszöbölni egy nem kívánatos meditációs szokást,
amely megakadályoz a mély meditatív állapotba jutásban,
és a meglévõ mantráról megállapítottuk, hogy az adott
szokáshoz kapcsolódik.
Ebbõl az is logikusan következik, hogy bármilyen mantrát

használjunk is, tartsuk titokban, és ne adjuk ki azt má-
soknak, különben eszközt adunk a kezükbe, amellyel –
ha telepatikus úton továbbítják nekünk – irányíthatják az
elménket.
A mantrák általában néhány magánhangzóból illetve na-

zális mássalhangzóból állnak. A legelterjedtebb az
„ooommm” vagy „aaaummm”, de bármely hasonló szó
is megteszi, ha kiegészítjük néhány hanggal (lom, rom,
züm, mú, zen, bumm stb.). A legjobb, ha valamilyen eg-
zotikus vagy mesterséges szót választunk, amely nemigen
fordul elõ a beszélt nyelvekben.
A meditáció közbeni testtartás ugyancsak fontos. A leg-

könnyebb egy kényelmes ülõhelyzet, egyenes, függõleges
gerinccel. Ha lefekszünk, nagyon valószínû, hogy el is al-

szunk. Egyébként ennek is jó hasznát vehetjük, ha álmat-
lanság gyötör.
A kezek összefûzése és a lábak keresztezése is kívánatos,

ezzel ugyanis tömörítjük a bennünket körülvevõ bioelek-
tromágneses mezõt [19], miáltal intenzitása megnõ. A kü-
lönféle lótuszülések igen kedvezõek, de némi állóképes-
séget és tréninget igényelnek. Ugyancsak jó, de ma arány-
lag ritkán alkalmazott a guggolásszerû ülõhelyzet, keresz-
tezett kezekkel és lábakkal. Ez nagyon hasonlít a szüle-
tésünk elõtti, magzati pózhoz.
Ha még sohasem próbálkoztál meditációval, keress egy

csendes helyet, és kísérletezz a következõ módszerrel:
1. Válassz ki egy kényelmes meditációs pózt a fentiek

közül.
2. Hunyd le a szemed, és lazítsd el minden izmodat,
beleértve az arcizmokat is. Néhány váltott orrlyu-
kas jóga-légzés sokat segíthet ebben az induló sza-
kaszban.
3. Hagyj figyelmen kívül minden felötlõ gondolatot –
ne forgasd a kaleidoszkópot – mintegy 20 percen
át, próbáld az elmédet üresen tartani. Gondolatban
kimondhatod a választott mantrát (pl. ooommm),
ha valamilyen gondolat furakodik az elmédbe. Vagy
számolhatod is õket, egyidejû elengedésük mellett,
mindenféle elemzés nélkül. Ha gondolataid sûrûsé-
78 Thomas J. Chalko
gét sikerül 2–3-ra csökkentened ötperces idõsza-

konként, az már nagyon jó eredmény.
Az egyes meditációs foglalkozások elõtt esetleg szeretnél

világosan meghatározni valamilyen célt, amit meg akarsz
tanulni, tudni. A meditáció során ne várj választ (bár meg-
jöhet) – az ugyanis szintén gondolat!
Némi gyakorlással képes leszel arra, hogy a mantrád se-

gítségével bárhol és bármikor kiüresítsd az elméd, akár
tömegben vagy stresszhelyzetben is. Feszült állapotban ad-
dig ne használd a mantrát, amíg biztos nem vagy abban,
hogy elég régóta gyakorolsz már, és a mantra gondolata
szilárdan összefonódott a nyugalmi elmeállapotoddal.
Példák koncentrációs gyakorlatokra

Az egyéni értelem fejlesztésére használható koncentráci-
ós gyakorlatok tárgyalásával és összehasonlításával
könnyedén megtölthetnénk több könyvet is. A [3] számú
irodalom tanulmányozása adhat néhány jó ötletet a to-
vábbi tanuláshoz. Az alábbiakban csak néhány példát so-
rolok fel, hogy bemutassam a lehetõségeket és az ered-
ményeiket.
Koncentráció a Szeretetre
(Ezt „metta” koncentrációnak is nevezik [3].) Miután el-
érted a „csendes elmét” meditációd során, és képes vagy
fenntartani azt körülbelül 20 percen át, próbáld meg el-
képzelni, hogy Szeretet „vesz körül”. Ez nem érzéki vágy.
A Szeretet ahhoz az érzéshez hasonlít, amit gyermeked,

édesanyád vagy a Természet iránt érzel. Valódi Feltétel
Nélküli Szeretet.
Egyenként, esetrõl esetre, elemezz mindenkit és mindent,

aki vagy ami bármilyen módon felzaklat, és próbáld meg-
találni önmagadon BELÜL a Szeretetet annak az ember-
nek vagy dolognak az irányában. Vedd észre, hogy a hi-
bák – mind a sajátjaid, mind másokéi – elengedhetetlen
eszközök a Szeretet elsajátításához. Próbáld meg elérni és
fenntartani azt az állapotot, amelyben senkit nem tudsz
elképzelni magad körül, akit ne tudnál Szeretni.
Ebben az állapotban képzeld el, hogy a „Szeretet felhõ-

je”, amely körülvesz, növekszik. Képzeld el, hogy kitá-
gul. Kitölti az egész helyiséget, azután az egész házat, min-
den lakójával. A végsõ cél, hogy képzeletedben a TE Sze-
reteted magába foglalja az egész Bolygót, majd a Gala-
xist, végül a Világmindenséget. Több hónapos, vagy akár
több éves tudatos gyakorlásba is telhet, mire megalkotod
a végsõ képet az elmédben.
Koncentráció „látomásokra”
Amikor meditációs gyakorlatodat már elég hosszú ideje
folytatod, és az „elme csendje” idõszakok kellõen hosszú-
ra nyúlnak az egyes meditációk alatt, elméd idõnként „ké-
peket” avagy „látomásokat” hozhat létre, amelyek köz-
vetlenül elõtted bukkannak fel – akkor is, ha behunyod
a szemed, vagy teljes sötétségben ülsz.
80 Thomas J. Chalko
Az efféle „víziók” nagyon hasonlítanak az álmokhoz,

csakhogy azokkal ellentétben, teljesen tudatosan érzéke-
led õket.
Megeshet, hogy szeretnéd figyelmedet ezekre a „látomá-

sokra” összpontosítani, amikor megjelennek, és megpró-
bálnád megfejteni, hogy az elméd MIÉRT teremti ezeket,
és mit tanulhatsz belõlük.
Számos ilyen látomás – az álmokhoz hasonlóan – inte-

raktív lehet, azaz téged is magával ragad.
Sokféle okból tûnhetnek fel, például:
• Saját emlékképeid. Valami, amit korábban már

láttál.
• Megoldások a téged foglalkoztató problémákra,

vagy emlékeztetõk, hogy mire figyelj a megoldás felé
vezetõ utadon.
• A „látomás” lehet üzenet is, valaki mástól. Nagyon

csendes elmeállapotban felfoghatod más Egyéni Ér-
telem gondolatait, ha azok rád irányulnak. Vizsgáld
meg ezt a lehetõséget. Ha tényleg mástól szárma-
zik a kép, végül megérezheted, hogy ki az, pusztán
azzal, hogy ezt akarod, de csakis a kapcsolat ideje
alatt.
• Érkezhetnek képek a pszichoszférából [1], amelyet

akása krónikaként is ismerünk.
• Észlelheted a VALÓSÁG képeit más helyszínekrõl.

Ha azonosítani tudod a helyszínt, késõbb próbáld
meg ellenõrizni.
• Üzeneteket is kaphatsz a Magasabb Énedtõl, hogy

küldetésed feladataira, „tettekre” inspiráljon, és ösz-
tönözzön az Életben.
• És mint sok álom esetén, „tesztek” is elõfordulhat-

nak. Ezek szellemi érettségedet mérik, saját Értel-
med és a Magasabb Éned vezetésével. Velük „leel-
lenõrizheted” hozzáállásodat, és kipróbálhatsz kü-
lönbözõ változatokat, anélkül, hogy következmé-
nyeiket viselned kellene. Ez javítja felkészültsége-
det Választási Szabadságod gyakorlásához, amikor
ténylegesen „cselekszel”.
A „látomásokra” való koncentráció gyakorolható úgy is,

hogy megkísérled irányítani az álmaidat. Próbáld ki! Ne
feledd segítségül hívni Értelmedet álmaid felderítéséhez
miközben megtörténnek.
A felsõfokú szint az a képesség, amikor irányított és in-

teraktív módon magad teremted a látomásaidat, fokoza-
tosan növelve bonyolultságukat, hatókörüket és alkalma-
zásaikat.
82 Thomas J. Chalko
Koncentráció „belsõ hangra”

Ez egyike azon titkos módszereknek, amelyeket az elmúlt
idõk fejlett Egyéni Értelmei hasznosnak találtak tudatos-
ságuk és fizikai testük elválasztására, hogy azután megis-
merhessék a „másik oldalt” anélkül, hogy meghalnának.
Kezdd a gyakorlást egy tökéletesen csendes szobában. Mi-

után egy ideig fenntartottad az „elme csendjét” a medi-
tációban, próbáld meg tudatosítani az elmédben zengõ
„belsõ hangot”.
Megjegyzem, itt NEM a légzés vagy a szívverés hangjá-

ról beszélek, csakis az elmédben hallható hangról. Fedezd
fel, vizsgáld meg ezt a hangot. Azután törekedj Forrásá-
nak meghatározására. Koncentrációval próbáld meg „be-
mérni” „belsõ hangod” Forrását. Miközben fenntartod
a teljes ellazulást fizikai tested minden részében, keresd
a „belsõ hangod” legnagyobb erõsségét és magasságát.
Végül (ami spontán vagy sokéves gyakorlást követõen

bekövetkezhet) elérsz egy olyan állapotot, ahol a „bel-
sõ hang” csaknem az elviselhetetlenségig felerõsödik, de
csak a legeslegelsõ alkalommal. Ne ijedj meg hát, ez nor-
mális.
Amikor elég közel kerülsz a Forrásához, meg kell tudnod

találni egy „alagút” bejáratát – ez ugyanaz az „alagút”,
amelyrõl sok, a klinikai halál állapotából visszatért em-
ber beszámolt. [15]
Ebben az állapotban úgy találhatod meg az „alagutat”,

hogy a „túlsó oldal” Fényét keresed. A Fény eleinte nem
nagyobb, mint egy távoli csillagé. Próbálj a csillagra össz-
pontosítani, hogy el ne „veszítsd”.
Ezután koncentrációval törekedj a Fény „megközelítésé-

re”. Ha sikerül, úgy érzed majd, hogy jelentõs sebesség-
gel száguldasz a Fény felé, pedig fizikai tested tökélete-
sen mozdulatlan. A Fény körül minden egy „alagút” kép-
zetét kelti. Képzet csupán, mert ha Választási Szabadsá-
godat gyakorolva a megállás mellett döntesz, a csillagok
között találod magad, és a „tér” eltorzultnak tûnik.
Amikor sikerül a Fény közelébe jutnod, fényesebbnek tû-

nik majd, mint a Nap. Amit mi a Fényként érzékelünk,
valójában Magasabb Énünk – ez a mi külön bejáratú csa-
tolónk a Kimagasló Értelemhez.3
Az, hogy milyen messzire juthatsz az „alagút”-ban, elsõ-

sorban attól függ, milyen jó okod van rá, hogy odamenj.
A végeredmény csakis rajtad múlik – és persze Magasabb
Éneden, hogy magához engedjen. Még tárgyalhattok is
3
A Tudatosság szervezeti felépítése az Univerzumban meghaladja a je-
len könyv kereteit. Az Univerzum Tudatos Tervének lényeges része egy
olyan intelligens információszûrõ rendszer, amely megakadályozza, hogy
primitív elmék beszennyezhessék a Kimagasló Értelmet. Ezeket a kér-
déseket a legjobban az [1] számú irodalom tárgyalja. Legnagyobb meg-
döbbenésemre a Self tanulmányozásával ellenõrizhettem ennek a terv-
nek bizonyos kulcsfontosságú részeit.
84 Thomas J. Chalko
– mindenkor rendelkezésedre áll a Választási Szabadság,

sose feledd!
Amikor bebocsátást nyersz a Magasabb Énedhez, annak

boldogsága semmilyen emberi nyelven nem írható le.
A legjobban úgy fejezhetném ki, hogy ANNYIRA szeret-

ve érzed magad, hogy az ájulás kerülget, esetenként el is
veszítheted az eszméleted. Amikor magadhoz térsz egy
ilyen ájulásból, azt gondolhatod, mindössze néhány má-
sodpercre ájultál el, az órád azonban akár egy-két órával
többet is mutathat…
Két dolog erõsen jellemzõ a Magasabb Én Fényével való

találkozásokra.
Az elsõ, hogy minden alkalommal, amikor eljutottál a

Fénybe, tisztán emlékszel arra, hogy megértettél abszo-
lúte mindent, amit valaha meg akartál érteni.
A másik jellegzetesség, hogy semmilyen részletre nem vagy

képes visszaemlékezni, sem felidézni, amikor visszatérsz
a boldogságból. A felidézés több napi, heti, havi, évnyi
vagy akár élethossznyi gondolkodást és erõteljes tudatos
tanulmányozást igényel, miután találkoztál a Magasabb
Éneddel.
Úgy tûnik, hogy az összes részlet szándékosan „törlõdik

ki” a memóriádból. Csak egyfajta „összegzésre” emlék-
szel a találkozóról. Például arra a tényre, hogy egyálta-

lán nem voltak kérdéseid, egyszerûen, mert mindent kris-
tálytisztán megértettél, mégsem emlékszel egy-egy konk-
rét válaszra.
Ez a szelektív „emlékezetkiesés” sok éves tépelõdést, töp-

rengést és türelemjátékot okozott nekem a Fénnyel való
kísérleteim során. Egyetlen tanító sem volt képes szá-
momra kielégítõ módon megmagyarázni a jelenséget.
Azonban – ahogy mindennek a Tudatosan Tervezett Uni-
verzumban – ennek is oka kell legyen. Az egyetlen for-
rás, ami logikus magyarázathoz vezetett, az [1] volt.
Amint azt már elmagyaráztuk, fizikai életeink „vizsgák”

avagy „tesztek” ahhoz, hogy „megtegyünk” dolgokat.
Nem elegendõ, hogy minden választ emlékezetbõl tudunk
– be kell bizonyítanunk, hogy teljesen önállóan képesek
vagyunk megtalálni a válaszokat.
Be kell bizonyítanunk, hogy értjük, nem csak „utánozzuk

azt, amire emlékszünk”. Az „emlékeket” könnyen elfe-
lejthetjük, és akkor sehogyan sem tudjuk helyreállítani az
elveszett információt. Ha viszont megértesz valamit, alig-
ha tudod „nem megérteni” ismét, ugye?
A megértésbõl bármely szükséges információrészletet

össze tudod állítani, még teljesen új és váratlan helyze-
tekben is. Érted már a különbséget?
86 Thomas J. Chalko
Micsoda véletlen, a legjobb tanítók pontosan ezt teszik,

amikor tanítványaikat vizsgáztatják – a megértésüket te-
szik próbára azzal, hogy váratlan feladatokat adnak ne-
kik. A legkiválóbb tanítók egyáltalán nem értékelik, ha
valaki csak emlékszik dolgokra, anélkül, hogy értené
azokat.
A „cselekvés” lehetõsége fizikai életünkben egyedi „pró-

batételt” nyújt ahhoz, hogy meghatározzuk, mi az, ami-
re csupán „elméleti szinten” „emlékezünk”, és mi az, amit
valóban értünk, és önállóan alkalmazni is tudunk.
Az emlékezet mindig átmeneti. A megértés állandó. Az

Értelem csak akkor fejlõdik, ha nõ a megértés szintje.
Mellékesen, ez a fõ oka annak, hogy minden életet „friss

emlékezettel” kezdünk. [1]
A „kereszt” gyakorlat
Mindkét fentebb leírt gyakorlat jelentõs koncentrációs
képességet igényel. Amikor észleled a „látomást”, vagy
„látod a Magasabb Éned Fényét”, már túl késõ az össz-
pontosítást megtanulni. A legjobb, ha van a tarsolyunk-
ban egy gyakorlat, amelyet bárhol és bármikor végezhe-
tünk, akár munka közben is, nyitott szemmel.
Ennek a gyakorlatnak az a célja, hogy megtanuljuk a két

szemünket külön-külön használni, és a két különálló kép-
bõl egy összetett képet létrehozni az elménkben.
A legtöbb ember számára ez rendkívül nehéz gyakorlat,

de jómagam mind közül ezt találtam a leghatékonyabb-
nak. Csaknem mindegyik fejlett õsi civilizációban létez-
tek különféle változatai.
A gyakorlat elkezdéséhez, helyezd a képet körülbelül 1,5

méterrel magad elé.
Nyújtsd elõre az egyik kezed úgy, hogy egyik ujjad fél-

úton legyen a körök és a szemed között. Fókuszálj az uj-
jad hegyére, de közben lásd a köröket is. Ekkor négy kört
kell látnod. Ezután összpontosítással próbáld meg fedésbe
hozni a középsõ két kört, hogy egy kört láss kereszttel a
közepén, a két másik kör között. A gyakorlat célja, hogy
a lehetõ legtovább fenntartsd a keresztet.4
Ez a gyakorlat rendkívül jótékonynak bizonyult: ha már

öt percig fenn tudjuk tartani a keresztet, az drámai mér-
tékben javítja a harmóniát a testünkben [13], és élesíti az
4
Ennek a gyakorlatnak az interaktív és animált változata megtalálható
az Interneten a http://www.thiaoouba.com/seeau.htm oldalon.
88 Thomas J. Chalko
elménket. Ismerek számítógép-programozókat, akik

rendszeresen végzik ezt a gyakorlatot, mert probléma-
megoldó képességük jelentõs javulását figyelték meg.
A kereszt eleinte lebeg, és instabilnak tûnhet. Kísérletezz

az ujjad távolságának változtatásával, hogy tökéletes ke-
resztet kapj. Már 3–5 percnyi (lehetõleg pislogás nélkü-
li) gyakorlással érezheted a gyakorlat jótékony hatásait.
A további elõnyeit – bizonyos emberek szerint [1] – mint-
egy 45 perces folyamatos koncentráció révén érhetjük el.
Az ilyen hosszúságú koncentrációra való képesség kifej-
lesztése eltökéltséget és módszeres gyakorlást igényel, de
végül valóban megváltoztatja mentális, szellemi és értel-
mi képességeidet.
Tapasztalataim szerint a legjobb egy-két perccel kezdeni

ezt a koncentrációs gyakorlatot, majd hetente fokozato-
san növelni a tartamát. A rövid, intenzív koncentráció
jobbnak és hatásosabbnak tûnik, mint a hosszabb, amit
meg-megszakít a képességek elégtelensége. A gyakorlás
révén azután fenn tudod tartani a keresztet ujjad segítsé-
ge nélkül. Miközben a keresztet nézed, periférikus látá-
soddal próbáld meg tudatosítani a másik két kört, vala-
mint minden mást is a környezetedben.
A koncentráció haladó szintje

A „kereszt” egyik ága rendszerint a másik „elõtt” látszó-
dik. Ez azt jelenti, hogy átfedéskor az egyik kép uralja a
másikat.
Próbáld meg a „rejtett” ágat koncentrációval elõrehoz-

ni, amennyire lehet. Itt az a cél, hogy egyensúlyba hozd
a két képet. Ezután próbáld meg tetszés szerint váltani
a „domináló” képeket azáltal, hogy szabályos idõköz-
önként váltogatod a kereszt uralkodó ágait. Amikor ma-
gabiztosan tudod irányítani a képet, próbálj meg egy tö-
kéletesen kiegyensúlyozott keresztet fenntartani, ahol
egyik ág sem nyomja el a másikat. Próbáld meg ezt a tö-
kéletesen kiegyensúlyozott keresztet a lehetõ legtovább
fenntartani.
Ha az egyik szemed jelentõsen gyengébb, mint a másik,

akkor esetleg változtatnod kell egyik vagy mindkét kör
méretén és/vagy fényerején, hogy kiegyenlítsd a különb-
séget.
Ha nehézségekbe ütközöl a meditáció tanulása során, ak-

kor elõször ezt a gyakorlatot tanuld meg. Ez annyira in-
tenzív, hogy néhány percnyi gyakorlása után elméd ké-
szen áll majd a mély pihenésre. Ennek eredményeképpen
megláthatod, hogy a nyugodt elme meditatív állapota ter-
mészetesen áll elõ. Meditálni fogsz, mielõtt észrevennéd.
Ugyanígy, ha zaklatott, ideges vagy feszült vagy, ez az erõ-

teljes koncentrációs gyakorlat a kereszttel kiváló mód ar-
ra, hogy gyorsan mély meditációba juss.
90 Thomas J. Chalko
Válasz pszichikus támadásra

A Föld csaknem minden kultúrájában felfedezték az em-
berek, méghozzá meglehetõsen régóta, hogy lehetséges
a többiek irányítása és manipulációja, ha félelem és meg-
tévesztõ félretájékoztatás révén megbénítják és szabotál-
ják az emberek egyéni értelmét.
Azt is megfigyelték, hogy sokkal könnyebb megzavarni,

megijeszteni és félrevezetni, mint lelkesíteni, tanítani, tá-
jékoztatni vagy a jó közérzetet hirdetni. Ahogy a vizet is
sokkal könnyebb beszennyezni, mint megtisztítani vagy
tisztán tartani.
Hamarosan azt is felismerték, hogy az ilyen telepatikus

(pszichikus) zavaró elemeket, mint minden telepatikus
üzenetet, címezni is lehet a kiválasztott embereknek, hogy
bizonyos változásokat váltsanak ki a viselkedésében, be-
tegséget vagy akár halált is okozva.
Például jól ismert tény, hogy Pápua Új-Guineában néhány

bennszülött képes megsebezni vagy akár meg is ölni az
ellenségeit nagy távolságból, pusztán koncentrációval. Az
úgynevezett „fekete mágia” vagy „voodoo” mindössze
visszaélés a természetes telepatikus adottságokkal, hogy
megijesszék és megzavarják a célba vett személy értelmét
és Szabad Akaratát.
Azzal, hogy õszintén beszéltem a Választási Szabadság-

gal és a tudatos fejlõdéssel kapcsolatos dolgokról, köz-
zétettem gondolataimat az Interneten, heves bírálatok ke-

reszttüzébe kerültem. Olyanok kritizáltak, akik követõk,
hívek és tanítványok falkáit irányítják, és az egyéni Sza-
bad Akaratot valamint a tudatos fejlõdést elnyomó taní-
tásokat hirdetnek.
Egy alkalommal 70 000 fanatikus – akiket agymosásból

több doktori (PhD) címmel is rendelkezõ detroiti papok
vezettek – kollektív „közbenjárást” tartott rajtam (1997.
május 2., „Ígéretesek Gyülekezete” a detroiti Pontiac
Silverdome stadionban).
Hogyan kezeljünk egy pszichikus támadást? Mivel Határ-

talan Lehetõségekkel rendelkezõ Egyéni Értelmek vagyunk,
már mindenünk megvan, ami önállóságunk védelméhez és
egyéni tudatos fejlõdésünk folytatásához szükséges.
A legfontosabb, amit fel kell ismerjünk, hogy bárki vagy

bármi csakis akkor árthat nekünk, ha szabad akaratunk-
nál fogva tudatosan beleegyezünk az ártalomba és/vagy be-
folyásba.
A Világmindenségben nincs olyan erõ, amely a Gondol-

kodás Szabadságát elvehetné tõled. Még maga a Kima-
gasló Értelem sem. Csak te magad adhatod fel.
Az úgynevezett „pszichikus támadás” rendszerint egy ké-

rést vagy parancsot tartalmaz, amely valakinek a tudatos-
sága illetve Szabad Akarata elleni támadást irányoz elõ.
92 Thomas J. Chalko
Amikor „sikeres” (azaz a megtámadott elfogadja és ma-

gáévá teszi), a tudatosság elleni ilyen szabotázs súlyosan
árthat a „célszemély” egészségének és közérzetének.
Miután minden fejlett ember tisztában van a Világmin-

denség Céljával [1], a pszichikus támadás csakis rendkí-
vül primitív értelmek részérõl eredhet. Emiatt még
70 000 ember együttes, tudatos és összehangolt támadá-
sa egyetlen személy ellen is csak meglehetõsen korláto-
zott tudati zavart okozhat.
A legelõnyösebb önvédelmi stratégia az, ha a lehetõ leg-

jobban kihasználjuk Egyéni Értelmünk képességeit, és
visszaemlékszünk Határtalan Lehetõségeire. Értelmed
használatának optimális körülményeit az „elme nyugal-
mának” mielõbbi visszaállításával teremtheted meg.
A rendszeres meditációs gyakorlatok során szerzett jár-
tasság egyszerûen felbecsülhetetlenül értékes ilyenkor.
Ha nehéz helyzetre számítasz, Értelmed segítségével ki-

dolgozhatsz egy intelligens „tervet” a kezelésére – már jó
elõre. Miféle tervet?
A legfontosabb tudnivaló, hogy az úgynevezett „pszichi-

kus támadás” során valójában minden résztvevõ elméje
közvetlen kommunikációban áll.
Felhasználhatod egy ilyen kapcsolat elõnyeit saját üzene-

ted visszaküldéséhez.
Ha a félelmedet üzened vissza, a túloldali emberek azt

érezhetik, a „hatalmukba” kerítettek, ami tovább fûtheti
harci kedvüket. Ha viszont vissza tudod állítani, és fenn
tudod tartani elméd tisztaságát, nem kapnak semmilyen
visszajelzést, és elerõtlenednek.
Kérlek, gyõzõdj meg elméd nyugalmáról, mielõtt meg-

próbálsz bármit visszaüzenni.
Mit tartalmazzon egy ilyen üzenet? Ismét csak Választá-

si Szabadságodon múlik, hogy megfelelõen dönts a táma-
dás természetétõl, egyéniségedtõl és válaszod céljától füg-
gõen. Nem kevés lehetõség közül válogathatsz, de, mint
mindig, ezúttal is az a legjobb, ha a Mindenség Céljával
tökéletes harmóniában cselekszel. Emlékszel még, mi az?
Fejleszd az Értelmed, és tanuld meg érezni az általad el-
képzelhetõ legmagasztosabb érzelmeket.
Ebbõl következõen tehát a Szeretet üzenete a legbölcsebb

küldemény. Hadd bizonyítsam be.
A legtöbb telepatikus támadó alacsony értelmû ember,

akik sohasem tapasztalták, milyen az, amikor igazán sze-
retik õket, függetlenül valaha elkövetett minden hibájuk-
tól. Azonban, mint minden élõ organizmus az Univerzum-
ban, elég érzékenyek ahhoz, hogy érzéseket közvetítsenek
és fogadjanak telepatikusan. Amikor hirtelen szeretve ér-
zik magukat, érzeteik annyira kellemesek, hogy tetszeni
fog nekik. Ennek eredményeképpen kellemes érzés tölti
94 Thomas J. Chalko
el õket, ha rád gondolnak. Ha pedig jól esik rád gondol-

niuk, személyed is tetszeni kezd majd nekik. Ez viszont
azt jelenti, hogy „szeretet-üzeneted” „ellenségbõl” olyas-
valakit formált, aki valójában szeret téged!
Így tehát az összes lehetséges válasz közül, a szeretet üze-

nete a legerõteljesebb, mert ténylegesen megváltoztathatja
az embereket körülötted.
Pontosan ezt tette számos fejlett Egyéni Értelem a rég-

múltban, amikor meglágyították „ellenségeik” többségé-
nek szívét. Pontosan így értették, amikor azt tanították
az embereknek, hogy „szeresd ellenségeidet!” [1], [3], [5].
Bár a szeretet üzenete messze a legjobb válaszlehetõség,

mégis ezzel a legnehezebb elõhozakodnunk, amikor meg-
támadnak. Óriási önfegyelmet és szellemi érettséget igé-
nyel, hogy valóban szeressünk valakit, aki ártani akar ne-
künk.
A Szeretet üzenetét Magasabb Énünk segítségével közve-

títhetjük a leghatékonyabban. Miért? Mert Magasabb
Énünk közvetlen kapcsolatban áll valamennyi támadó
Magasabb Énjével, ami csaknem határtalan hatókört biz-
tosít az üzenetünknek. A legfontosabb, hogy kérjük Ma-
gasabb Énünk segítségét, és hálásan köszönjük meg, ha
megkapjuk.
Ehhez nem elég csak „szavakat” mondani vagy gondol-

ni. Tényleg komolyan kell vennünk, amit gondolunk,

vagy kérünk. Mi történik ilyenkor?
Visszatérve az én esetemre, ismertem a támadás várható

idõpontját, ezért úgy döntöttem, meditálva illetve a „ke-
resztre” koncentrálva készülök fel rá. A „támadás” pilla-
natát a mellkasomban érzett csekély kényelmetlenségrõl
ismertem fel. Ezután összeszedtem a legkedvesebb érzé-
seimet, amit akkoriban el tudtam képzelni, és megkértem
a Magasabb Énem, hogy segítsen a szeretetküldésben
mindazoknak, akik megpróbálnak ártani nekem.
Röviddel azután, az egész – lényegében teljesen fehér fa-

lú és bútorozatlan – helyiség, ahol ültem, a szemem elõtt
rózsaszínûre váltott. Úgy éreztem, mintha egy áttetszõ
„rózsaszín felhõ” belsejébe kerültem volna.
Energiahullámot éreztem a gerincemben, Magasabb Énem

tevékenységének ismerõs jelét. Úgy tetszett, irányításom-
mal mintegy öt perc múlva ismét megpróbálkoztak, de ez-
úttal már semmilyen kellemetlenséget nem éreztem, mie-
lõtt ismét elindítottam volna szeretet-küldeményemet.
Késõbb gitároztam, és megkértem Magasabb Énem, hogy

segítsen továbbítani a zenét mindenkinek, aki – bármi-
lyen szándékkal – rám gondol éppen. Egyetlen pillana-
tig sem éreztem fenyegetve magam. Éppen ellenkezõleg,
ez a tapasztalat feltöltött, és fellelkesített. Óriási és em-
lékezetes lecke maradt számomra mind a mai napig.
96 Thomas J. Chalko
A fejlõdés mérése
Hogyan mérjük a „fejlõdést” a Földön?
Hogyan mérjük a „sikert”?
Hát nem pénzzel?
Hány embert ismersz, akik életüket a pénz utáni hajszá-

ra összpontosítják? Vajon miért kergetjük oly sokan a Föl-
dön a pénzt?
Netán egy hiedelem miatt, hogy az anyagi javak felhal-

mozása „biztonságot” nyújt a jövõnkre? Miféle bizton-
ságot? Miféle jövõre?
Macedóniai Nagy Sándor meghódította a korában ismert

világot. Minden anyagi kincset megszerzett, amire csak
vágyott. Amikor haldoklott, magához rendelte a kísére-
tét, és így szólt: „Ahová most megyek, oda semmimet nem
vihetem magammal…” – azzal kiszenvedett. Életének
csak a legutolsó pillanatában ismerte fel az anyagi javak
felhalmozásának értelmetlenségét.
Éppen az imént mutattuk meg, hogy Egyéni Értelmünk

fejlõdése elõtt nem lehetnek korlátok. Az Értelem léte-
zett már születésünk elõtt, és akkor is tovább él majd, ha
jelenlegi fizikai testünk mûködése leáll. Mivel Egyéni Ér-
telmeink létezése végtelen, választhatunk végtelen sok
megtestesülést különbözõ fizikai testekben.
A Választás Szabadsága a miénk.
Az anyagi javakhoz való ragaszkodással tudatosan beha-

tároljuk éberségünket, s ezáltal szûkítjük választási lehe-
tõségeinket – hiszen az egyéb lehetõségeket lényegtelen-
nek ítélve, figyelmen kívül hagyjuk.
Anélkül, hogy felismernénk, súlyos korlátozásokat progra-

mozunk tudatosságunkba és értelmünkbe – saját magunk.
A Természetnek és az anyagi valóságnak a Kezdettõl fogva

mindössze egyetlen célja van – hogy segítsen bennünket
Értelmünk fejlesztésében. Csak akkor élhetünk át magasz-
tosabb érzelmeket, mint amilyen a Szeretet, és csak ak-
kor élvezhetjük igazán tudatos létezésünket, ha Egyéni Ér-
telmünk megfelelõen fejlett.
Gondolod, hogy pénzzel mérhetjük egy Egyéni Értelem

fejlettségi fokát? Vagy az intelligenciáját?
Vásárolhatunk-e pénzért értelmet és intelligenciát? Sze-

retetet? (Néhányan erre igennel felelnek, mondván, csak
ár kérdése. De igazi Szeretet az? Tudják egyáltalán, mi a
Szeretet?)
Megítélhetjük-e a megszerzett pénz alapján, hogy valaki

mennyire értette meg a Természetet és a Világmindensé-
get? Vannak, akik a Természetet ért károkat megpróbál-
ják a „helyreállításra” vagy „megtisztításra” fordítandó
98 Thomas J. Chalko
pénzösszeggel kifejezni, de valóban elégséges mérték az?

Tényleg értjük, miért készült a Természet úgy, ahogy van?
Világos, hogy az Értelem területén csak azt érhetjük el,

amire törekszünk. Nyelviskolába járva nem várhatunk
mérnöki diplomát.
Ha más mértékegységekkel mérjük a sikert, akkor volta-

képpen teljesen eltérõ eredményekre törekszünk.
Konkrétan: az Egyéni Értelem lehetõ legnagyobb mérté-

kû fejlesztése valamint a lehetõ legtöbb pénz összegyûj-
tése két teljesen különbözõ irány, amely teljesen külön-
bözõ végeredményre vezet.
Érted már a kétféle szemlélet közötti különbséget?
Az Értelem fejlesztésének célja új látóhatárokat nyit fej-

lõdésünk bármely fázisában. Minél többet értünk, annál
jobban nõnek képességeink még több ismeret befogadá-
sára. Nincs határa annak, hogy mennyit tanulhatunk, és
mivé válhatunk a Mindenségben. Mondanom sem kell,
választási lehetõségeink, amelyek nagymértékben függe-
nek attól, mit tudunk elképzelni és felfogni, fejlõdésünk
bármely szakaszában tágulhatnak. Minden pillanatban ke-
zünkben a csorbítatlan Választási Szabadság. Minél értel-
mesebbek leszünk, annál nagyobb elégedettséget és an-
nál magasztosabb érzelmeket tapasztalhatunk tudatos lé-
tezésünk révén. [1]
Vizsgáljuk meg a Földön a pénz, mint a „fejlõdés” és „si-

ker” mércéjének használatából adódó következményeket.
Konkrétabban vizsgáljuk meg a maximális pénzhozamra
törekvõ hozzáállás következményeit.
Ha elemezzük a nagy anyagi gyarapodás (mindegy, hogy

kifejezzük-e pénzben) folyamatát, láthatjuk, hogy csak
sok más egyén kihasználásával valósulhat meg.
A kereskedõk úgy hoznak létre „nyereséget”, hogy a meg-

vásárolt termékeket magasabb áron adják tovább. A profit
hajtja õket, tehát igyekeznek árcsökkentésre kényszerí-
teni a beszállítóikat, ugyanakkor magasabb ár kifizetésé-
re a vásárlókat – bármi áron.
A kereskedõk valódi mûködési költségeik meghamisítá-

sával, a készletek kisajátításával stb. mind szállítóikat,
mind vásárlóikat kihasználják.
Hasonló folyamatokat szinte minden más, az anyagi ha-

szon által motivált tevékenységben megfigyelhetünk. Az
embereket kihasználják.
Némely pénzszerzési módszer a nyílt, lelkiismeretlen át-

verésen és csaláson alapul. A Föld leggazdagabb vallá-
sos szektái például úgy tettek szert hallatlan vagyonuk-
ra, hogy rávették az embereket javaik önkéntes átadá-
sára egy „helyért a paradicsomban” haláluk után. Mon-
danunk sem kell, ezek a szekták arra törekszenek, hogy
100 Thomas J. Chalko
az embereket a lehetõ legnagyobb tudatlanságban, za-

varodottságban tartsák, félrevezessék õket a Mindenség
Célját illetõen, s ezáltal maximális profitot érjenek el.
Megfigyelted, hogy néhány szekta a mai napig arra ta-
nítja az embereket, hogy „féljék az Istent”, õk pedig hisz-
nek nekik?
Ma (1999-ben) egyedi lehetõségeink nyíltak arra, hogy

megfigyeljük az ilyen, már jó ideje létezõ, „mások kihasz-
nálására épülõ rendszerek” eredményeit. Az emberek oly
mértékben belebonyolódtak az anyagi haszonelvû rend-
szerekbe, hogy még csak elképzelni sem tudnak más le-
hetõségeket. Végeredményben a gazdagok tovább gazda-
godnak, a szegények pedig tovább szegényednek.
A maximális nyereség utáni lelkiismeretlen hajszában né-

melyek „gyõztek” – õk lettek a leggazdagabbak. Ezek az
egyének bankjaik és vállalataik mögé bújva hatásosan irá-
nyítják az egész „rendszert” a Földön. Gazdagságuknál
fogva hatékonyan képesek vezérelni csaknem minden te-
vékenységet a bolygón, tetszésük szerint, egyszerûen
azért, mert az emberek hozzászoktak, hogy szinte mindent
megtegyenek a pénzért.
Az emberek túlnyomó többsége, beleértve a kormányo-

kat és a tudományos közösségeket is, valójában a pénz és
a világot átfogó pénzügyi rendszer (globális monetariz-
mus) „bábjai”.
Összefoglalhatjuk tehát a „pénz” sikermérceként való el-

fogadásának, alkalmazásának eredményeit?
Mi történik az egyéni értelem fejlõdésével? Alighanem el-

bátortalanodik, sõt nevetségessé válik, nemde? Talán nem
szennyezik be az emberi értelmet az afféle illúziók, hogy
a haladást pénzzel lehet elérni?
Mi a helyzet a Választás Szabadságával? Nem sérül-e, ami-

kor az emberek arra kényszerülnek, hogy teljesen a nya-
kukra szabadított pénzügyi és materialista rendszer rab-
jaivá váljanak?
Mi történik az emberi érzelmekkel egy ilyen rendszerben?

Meg tudod vizsgálni a sajátjaidat? A „rendszer” irigysé-
get kelt a gazdagabbak, és megvetést a szegényebbek iránt,
nem így van? Talán nem ezek az érzelmek vezetnek szün-
telen vitákhoz és összetûzésekhez? Látod-e?
Most vizsgáljuk meg azt, ki irányít egy ilyen „rendszert”?
Kik azok a leggazdagabbak, akik annál nagyobb hatalom-

ra tesznek szert, minél tovább mûködik a rendszer?
Hát nem õk a világ leglelkiismeretlenebb és legkegyetle-

nebb emberei? Nem õk a rosszak közül is a legrosszab-
bak az egész bolygón? Nem õk bizonyulnak a képmuta-
tás és a csalás legnagyobb mestereinek? Haboznak talán
konfliktusokat és háborúkat kirobbantani, csak azért,
hogy saját elõnyeiket biztosítandó, „béke-közvetítõ”-ként

tetszelegjenek?
Amikor a pénzt a „siker” mértékének fogadjuk el, egé-

szen egyedi mechanizmust hozunk létre, amelyben a boly-
gó aljanépe kerül felülre, és kezdi vezetni a többieket. Hát
nem lenyûgözõ?
Ennélfogva a materialista szemlélet meglehetõsen külö-

nös helyzetet teremt az Egyéni Értelem fejlõdése szem-
pontjából.
A materialista társadalomban az Egyéni Értelmek önál-

lóságuk elleni módszeres elnyomási és támadási kísérle-
teknek vannak kitéve a létezõ legközépszerûbb és legel-
maradottabb emberi elmék részérõl.
Emiatt a pénz és a velejáró materialista világnézet az Em-

beri Értelemre leselkedõ egyik legkomolyabb veszély,
amely súlyosan megnyomoríthatja a fejlõdését.
Mindamellett az efféle helyzet látványos tanulságokkal

szolgál azon Egyéni Értelmek számára, akiknek van sze-
mük, és látva látnak…
Emlékszel, hogyan gyorsítják fel a szélsõséges ellentétek

a megértésünket?
Minden a Választás Szabadságáról szól, vagy nem?

A gyerekek oktatása
Az oktatási rendszer fõ feladata az lenne, hogy optimális
körülményeket teremtsen az Egyéni Értelem fejlõdéséhez,
egyetértesz?
Sajnos, a Földön az oktatási rendszer, úgy tûnik, ennek

éppen az ellentétét végzi.
A valóságban mindegy, hogy a tanulók szorgalmasan ta-

nulnak, vagy buliznak, fociznak, lõdörögnek helyette, a
vizsgákon mindenki átmegy. Az osztályzatok alig térnek
el. Az iskolák a „sikeres vizsgázók (továbbtanulók) ará-
nyára” ügyelnek, mert ez közvetlenül kapcsolódik intéz-
ményük „gazdasági életképességéhez”.
A rendszer kiküszöböl mindenféle esetleges indíttatást az

Én fejlesztésére, mert nem ismeri el az egyéniséget, nem
ismeri el az Értelmet, sem az intelligenciát.
Azt, aki kérdezni próbál, vagy az értelem bármilyen jelét

mutatja, kinevetik, sõt meg is kövezik – mindegy, hogy
diák-e vagy tanár.
Meglep ezek után, hogy annyi gyerek unatkozik?
„A valóság csak annak számára unalmas, aki mit sem tud

róla.” [17]
Vajon eleget tanítunk a gyerekeinknek a Világmindenség

Valóságáról? Még csak el sem kezdtük…
Egyszer egy általános iskolás tanító az egyik általam is is-

mert gyermeket „megbüntette”, amiért az unalmát és ki-
ábrándulását a sokféle jellegzetes iskolai csínytevés „hü-
lyeségével” fejezte ki. Utasította a gyereket, hogy írjon le
100 mondatot. Amaz leírta: „100 mondat”, és tíz másod-
perc múlva jelentkezett, hogy: „Kész vagyok!!!” Mit gon-
dolsz, megjutalmazták e szellemes megoldásért?
Az egyik vezetõ ausztrál egyetem egyik elõadójaként fa-

kultációban „lézeres mérést” taníthattam elsõéves hall-
gatóknak a Gépészmérnöki Karon. Amikor az elsõ félév-
ben tanítottam a tárgyat, a hallgatók óriási érdeklõdés-
sel vettek részt rajta, egészen magas szintû anyagot is le-
adhattam. Sok tanulói beszámoló és elõadási jegyzet meg-
haladta néhány „végzõs” dolgozatának színvonalát. Ami-
kor ugyanazt a tárgyat a második félévben tartottam, már
senkit nem érdekelt semmi. Megdöbbentem, mert a je-
lenség évrõl évre megismétlõdött. Miért hal ki teljesen
az igyekezet a hallgatókból az elsõ félév után? Egy szép
napon az egyik szorgalmasabb végzõsünk elmagyarázta:
„Amikor az ember a középiskolából egyetemre kerül, ren-

geteg elvárással érkezik. Az érdekes tárgyak tényleg maguk-
ra vonják a figyelmét, megmozgatják a képzeletét. Azután,
mikor meglátja a félévi eredményeket, teljesen lelombo-
zódik. Az okos és szorgalmasan tanuló diákok jegyei alig
különböznek azokétól, akik végiglógták a félévet. Minden-

ki átment… Így aztán a következõ félévben már nem ta-
nul többet – hacsak nem akarja kiröhögtetni magát…”
Látod már, hogy öli ki a „rendszer” az önképzésre irá-

nyuló motivációt, és részesíti elõnyben a nyáj tökéletes
tagjait? Érted, hogyan mûködik a gépezet?
Tudomány és technika
A tudományt és a technikát a Földön csaknem teljes egé-
szében a pénz és a pénzügyi rendszer vezérli. Ha nincs
pénz, nincs kutatás sem. A „tudást” „szellemi tõkének”
tekintik. A tudósok szinte teljes egészében az anyagi va-
lóságra koncentrálnak, és a végsõ anyagi haszon vagy a
kutatásokra elnyert költségvetés „sikerük” és büszkesé-
gük megkérdõjelezhetetlen mértéke marad.
A tudósok és mérnökök még csak észre sem veszik, mennyi

értelmet és intelligenciát igényel egyetlen atomocska tanul-
mányozása. Majd egy évszázada hasítgatják õket, és még
mindig nem tudja senki igazán, mi van bennük, és hogyan
keletkeznek. Az értelem és intelligencia egyetemes igénye
ott virít az orruk elõtt – mégsem találják.
Mivel a mai középszerû berendezkedés teljesen elfordul

az efféle igénytõl, a technikát elsõsorban az Egyéni Ér-
telmek fejlõdése és a Természet ellen használják.
Minden potenciálisan korszakalkotó felfedezésbõl fegy-

vert vagy megtévesztõ eszközt készítenek. A technika vív-
mányait az emberek megfélemlítésére és a megbénított
Egyéni Értelmek kordában tartására fordítják.
Mi történik, ha a technológia értelmileg és szellemileg

nem megfelelõen érett emberek kezébe kerül?
Mi történik, ha egy ötéves gyerkõcöt ültetünk egy repü-

lõgép vagy egy autó kormánya mögé, és hagyjuk, hogy
vezesse?
A katasztrófán kívül milyen eredménnyel számolhatunk?
Így tehát „az anyagi technika szellemi (spirituális) tudás

nélkül globális katasztrófához vezet a Földön” [1].
Ha el akarjuk kerülni, fel kell fognunk, MIT csinálunk,

és MIÉRT.
Hagynád, hogy olyasvalaki irányítson, akinek fogalma

sincs, hová mentek és miért?
BIZTOS vagy benne, hogy azoknak van, akik megpró-

bálnak tanácsokkal ellátni?
Az egész anyagi Univerzum látszólag nem több, mint

egyetlen zavar az Egyedülvaló Semmiben. Zavar, amely
olyan hatalmas és zseniális tervezésû, hogy az azt követõ
lengések (rezgések) még mindig nagyon gyorsak és he-
vesek.
A stabil rezgések vagy „állóhullámok” némelyike „atom”-

nak tûnik számunkra. Ezek az atomok annyira értelmes
terv alapján készültek, hogy még élõ organizmusok is al-
kothatók belõlük.
Az Univerzumban minden anyag valójában lengés, rez-

gés. A jövõ egy távoli pontján egyszer csak az összes len-
gés megállhat.
Anyagi létünk kizárólagos célja Egyéni Értelmünk fejlesz-

tése. Minden anyagi dolog múlékony.
Hát nem arra kellene felhasználni a technikát, hogy se-

gítse Egyéni Értelmünk fejlõdését?
„Az ember kizárólag azért létezik fizikai formában, hogy

szellemileg fejlõdjön…” [1]
Sajnos, „tudományunk és technikánk” évszázadok alatt

sem fejlõdött sokkal többet, mint büszkeségünk és hata-
lomvágyunk.
Melyek ma a technikai fejlõdés fõ mozgatói? Talán nem

a pénz utáni hajsza? Az idõnyerés? Függõség kialakítása
az emberekben mindenféle kacat iránt? Tekintély, hata-
lom és anyagi elõnyszerzés a többi ember felett?
Felismered, mennyire értelmetlenek ezek a szándékok a

Nagy Terv szempontjából? Érted, hogy az ilyen szándé-
kokat követõ cselekedetek nyíltan megsértik a Világmin-
denség Célját?
Meg tudod mondani, melyek manapság a technika leg-

látványosabb eredményei a Földön?
Hát nem a Természet egyre gyorsabb pusztítása? Nem az

ökölógiai rendszerek és lakóik szennyezése, mérgezése,
amíg ki nem pusztulnak? Az önteltség, hogy „bármit meg-
tehetünk, ha meg tudjuk fizetni”?
Mi más ez a sok „eredmény”, mint nagyszabású tudat-

lanságunk és a Mindenség Céljával szembeni tiszteletlen-
ségünk bizonyítéka?
Feltûnt már neked is, hogy a szélsõséges idõjárási körül-

mények, például a „gyilkos ciklonok”, heves viharok, hur-
rikánok, árvizek és tornádók, amelyek régebben néhány
évente fordultak elõ, ma már szinte mindennaposak? Rá-
jöttél-e, hogy ezek a bolygónyi léptékû gyors légköri
szennyezés közvetlen következményei?
Pedig manapság nem olyan könnyû lakható bolygókat ta-

lálni, vagy tévedek?
Talán még mindig lenyûgöz néhány látszólagos technikai

„vívmány”, például az automatizáció vagy a számítógépek.
De elgondolkodtál-e már azon, hogy miközben egyre job-

ban támaszkodunk a gombnyomásos technológiák nyúj-
totta kényelemre, elsorvad gondolkodási képességünk?
Rájöttél-e már, hogy ha „felhasználói kézikönyvekkel”,
„gombnyomási sorrendekkel” zsúfolod tele az értelmed,
a rendszer egyik „robotja” lesz belõled, s nem az Univer-
zum tudatos polgára?
Habár látszatra a kor sok tudósa értelmének fejleszté-

sére törekszik, teljesen elvétik a Mindenség Célját és Ter-
vének alapelveit. Szakértelmük rendkívül szûk körre
korlátozódik, és általában fogalmuk sincs arról, hogy
munkájuk miképpen kapcsolódik a Világmindenség
Nagy Tervébe. Nagyon kevesen rendelkeznek elegendõ
információval ahhoz, hogy elismerjék a Nagy Terv léte-
zésének lehetõségét. Megfigyelted, milyen ritka az olyan
tudós, aki, mint például Albert Einstein, ragaszkodik ah-
hoz, hogy „Isten nem szerencsejátékos”?
Efféle látásmód híján a tudósok azzal hízelegnek maguk-

nak, hogy õk aztán „tudnak”. Holott a dogmák és a te-
kintély gyõzedelmeskedik a valódi felfedezésekrõl szóló
jelentések felett. Felelõtlen zsurnaliszták azután megerõ-
sítik, és jelentõsen felfújják azt a káprázatot, hogy „min-
dig, mindenféle problémára akad valahol azt megoldani
képes szakértõ”.
Meglep, hogy a Természetet nem tisztelõ és semmibe ve-

võ szemlélet gyõzedelmeskedik?
Ha azt hiszed, hogy a Földön a tudomány „fejlett”, hát

jól gondold meg. Az itteni tudósok még néhány elemi Fi-
zikai Törvénnyel sincsenek tisztában. Engedelmeddel be-
bizonyítom.
Vegyük a gravitációt. Létezik ennél alapvetõbb jelenség?

Észrevetted, hogy a földi „tudomány” egésze máig kép-
telen megmagyarázni a gravitációt?
Észrevetted, hogy a Földön a környezetszennyezés zömét

a gravitáció „leküzdése” okozza: hogy mindenfélét emel-
gessünk, és/vagy hurcoljunk ide-oda.
Észrevetted, hogy ma egyetlen földi tudós sem képes meg-

magyarázni, miért nem esünk le a bolygóról az ûrbe? Még
mindig a „tömeg eredetét” keresik…
„Ha az is homályos nektek, amit láttok, hogyan remélhet-

nétek felfogni azt, ami láthatatlan?” [2]
Ha a kerék olyan jó ötlet, a Természetben miért nem mo-

zog semmi sem kerekeken? Miért nem gurul a bolygónk
a Nap körül? Fogós kérdés, nem igaz?
Talán annyira beszûkült a képzeleted, hogy értelmesebb

megoldásnak a lehetõségét sem ismernéd el?
A Kimagasló Értelem szemünk elõtt kirajzolódó Terve

ANNYIRA intelligens, hogy valójában rendkívül egysze-
rû. Hát nem a legegyszerûbb megoldások a legszebbek?
Emlékszel, véletlenül nem a szépség volt a Mindenség Ter-

vének egyik fõ kiindulási célja?
Mostanra talán elkezdted törni a fejed: „Van-e valami,

amit tehetnénk?”. Mivel senki mást nem változtathatunk
meg saját magunkon kívül, önként felajánlom a magam
részét:
Mint Határtalan Lehetõségekkel rendelkezõ Egyéni Ér-

telem személyesen kihívom a Föld teljes tudományos kö-
zösségét, az összes szuperszámítógépükkel és laboratóri-
umaikkal, hogy magyarázzák meg a gravitációt. Állítsák
elõ. Gyõzzék le. Értsék meg.
Fedezzék fel a Mindenség Tervének egyik értelmesebb el-

vét! Fejezzék be a Természetet és a Bolygót pusztító kör-
nyezetszennyezést, ami a dolgok emelgetésével és hurco-
lásával jár!
Gondolod, hogy az emberiség a Földön készen áll arra,

hogy ne fejlesszen fegyvereket minden új „felfedezésbõl”?
Amint igennel válaszolsz, elfogadom a gravitáció leküz-
désére szóló kihívást. Nyíltan, a nyilvánosság elõtt, hogy
mindenki láthassa, mire képes egyetlen Egyéni Értelem
– ha felfedezi Határtalan Lehetõségeit, és él Választási
Szabadságával.
Szeretnél csatlakozni hozzám?5
Ha ragaszkodsz hozzá, hogy csak a csúszás-mászás lehet-

séges, sohasem tanulhatsz meg repülni…
5
Az elsõ lépést 2000 júliusában tettem meg, több hónappal a jelen könyv
kiadása után: közzétettem a „Gravitáció elmélete és az elektromágne-
ses anyagelmélet” címû tanulmányomat az NU Journal of Discovery-
ben, ISSN 1444 1454, http://nujournal.net –
l. még http://NUjournal.net/core.pdf
Evolúció
Mi a helyzet az evolúció elméletével?
Engedelmeddel idézek egy kérdést a tekintélyes Orosz Tu-

dományos Akadémia egyik sziporkázó vitájából.
„Ha igaz az evolúció, miért születik még mindig minden

lány szûzen? Valami hibádzik az Önök elméletében…”
Akkor miért látunk bizonyítékokat az evolúcióra a Föld

sok fajánál?
Egyszerûen azért, mert az evolúció az Értelemben zajlik.

A fizikai és fiziológiai változások csak akkor esedékesek,
amikor valaki tudatosan MEGTANUL valamit. Azt pedig
el kell ismernünk, hogy a tanulás az értelemhez tartozó
folyamat, s nem a húshoz.
Például a baktériumok képesek MEGTANULNI élni az

antibiotikumok zaklatásai közepette is. Nem fejlesztenek
ki semmi más készséget, nem is fejlõdnek semmi mássá,
baktériumok maradnak – mindössze egy igen sajátos kész-
séget fejlesztenek ki, amely túlélésükhöz szükséges. Tö-
rekszenek rá, hogy kifejlesszék. Nem csak úgy, véletlenül.
Érdekes megfigyelni, hogy ez a tanulás sok nemzedéken

keresztül megy végbe. Baktériumok számtalan generáci-
ójának kell elpusztulnia, mielõtt az új készség megjelen-
het. Sok évtizeddel ezelõtt azt hittük, sikeresen kiirthat-

juk a baktériumokat. Akkor hogyan képesek a mai pél-
dányok azoktól a nemzedékektõl tanulni, amelyek már
hosszú ideje HALOTTAK?
A tudatosság életen túli folytonosságának ténye, amelyet

a könyv korábbi részében bebizonyítottunk, meglehetõ-
sen logikus magyarázattal szolgál erre. [1] [10]
A fenti példából világossá válik, hogy aligha túl jó ötlet

bármilyen élõlény „elpusztításával” próbálkozni – még
olyan aprókkal sem, mint a baktériumok. Mivel minden
élõlény értelmes, elõfordulhat, hogy az együtt-létezés he-
lyett küzdeni TANUL MEG velünk. Hosszú távon mindez
azt jelenti, hogy magunknak ártunk, ha más élõlényeket
bántalmazunk.
Másrészt, ha az egyéb életformák a baktériumokból fej-

lõdtek ki, ahogyan némely elmélet hangoztatja, miért nem
látott soha senki baktériumot valami mássá alakulni?
A környezõ Természet megfigyelésével arra kell következ-

tetnünk, hogy a „harmónia” eléréséhez fajok sokaságá-
nak kell PÁRHUZAMOSAN léteznie.
A baktériumoknak például más élõlények, köztük ember-

szabásúak, szerves hulladékára van szükségük ahhoz,
hogy megéljenek.
A fajok sokaságának együttélése és szimbiózisa (kölcsö-

nösen hasznos együttélése) már kezdettõl fogva elenged-
hetetlen, és a Mindenség Tudatos Tervének lényege.
Hát nem különös véletlen, hogy az együttélés ugyancsak

kiváló környezet a tanuláshoz és az értelem fejlesztésé-
hez?
A Választás Szabadsága
”Ki vagy?
Hogyan Élsz?
Mivé leszel?” [2]
Hát nem Egyéni Értelem, aki határtalan lehetõségekkel

rendelkezik önmaga fejlesztéséhez?
Nincsen tán határtalan önállóságod és Választási Szabad-

ságod?
Senki más nem képes a te értelmedet fejleszteni, csakis

Te magad.
Senki más nem képes tanulni, hogy átéltesse veled a Sze-

retetet és boldogságot, csakis Te magad tanulhatod meg
átélni.
Egyéni létednek, EGYÉNI-SÉGEDNEK OKA van. Érted

már?
Az olyasféle elméletek, hogy „mi mind Egyek vagyunk”,

nem magyaráznak meg SEMMIT a Világmindenség Va-
lóságáról. Ezek követése közvetlenül megbénítja értel-
münket, egyéniségünket és Szabad Akaratunkat.
Korlátlan egyéniséged és sértetlen Választási Szabadságod

nélkül SEMMI ESÉLYED (ahogyan másnak sincs) arra,
hogy igazán Magasztos Érzelmeket élhess át, például Sze-

retetet.
Azt mondhatjuk, hogy „mindannyiunk Eredete közös”,

vagy „ugyanazon Célért létezünk”, vagy „valamennyien
testvérek vagyunk”. Érzékeled a különbséget?
A „Szeresd felebarátodat!” értékes tanács az Élet vezeté-

séhez. Ez a legjobb módszerek egyike Magasztos Érzel-
meink gyakorlásához.
Milyen messzire tudsz eljutni? Mennyire emelkedettek

azok az érzelmek, amelyeket te meg tudsz tanulni átélni?
A Mindenségben csakis te magad állíthatsz korlátot ön-

magad elé.
Például, ha úgy döntesz, hogy csak egyetlen életet élsz,

azután vége tudatos létezésednek, az a Te Választásod. Ha
ragaszkodsz hozzá, MEGTEHETED. Csak hagyd abba a
gondolkodást, és értelmed használatát.
Akkor mi a Végsõ Rendeltetésünk?
Létezik egyáltalán? Nincsenek határok… Csakis mi ma-

gunk korlátozhatjuk magunkat.
Minél jobban megismered a Kezdetet és a Mindenség Cél-

ját, minél jobban megérted a Természetet (mint a Kima-
gasló Értelem anyagi megnyilvánulását), annál jobban

képzelheted el és teremtheted meg saját Végsõ Rendel-
tetésedet. Képzeletednek semmi sem szab határt…
„NEM a fizikai test halála jelent veszélyt, ahogy milliók

hiszik – az igazi veszély abban rejlik, ahogyan ÉLÜNK”
[1].
Miénk a Választás Szabadsága…

TE mit választasz?
A legnehezebb dolog
Tudod mi volt a legnehezebb számomra, és mi az a mai
napig?
A Választás Szabadsága.
Különösen pedig:
A semmittevés Választásának Szabadsága.
Hány embert ismersz, akik kizárólag ezzel az egyetlen le-

hetõséggel foglalkoznak? Tudod, hogyan küzdd le a kí-
sértést, hogy ne tegyél semmit tudatos fejlõdésedért? Ta-
lálkoztál már te is ezzel a csábítással?
Rájöttem, hogy tudatos létem legnehezebb oldala, hogy

elegendõ ösztönzést találjak, és gondolkodásra, a Self ta-
nulmányozására valamint módszeres tudatos fejlõdésre
ösztökéljem magam.
A legnagyobb korlát, amivel valaha is szembe kell néz-

ned, TE MAGAD VAGY.
Felismered a korlátaidat?
Mit tettél ma azért, hogy leküzdd õket?

Az Ego
Nem semmisítheted meg a Selfet vagy az „egót”. Meg-
próbáltam, és minden alkalommal csúfos kudarcot val-
lottam.
A jelen könyvben érthetõen megmutattam, miért. EGYÉ-

NI-SÉGÜNKNEK OKA van. Egyéni létünk nélkül sem-
mi értelme nem lenne a Mindenség elkészültének.
Egyéniségünk elnyomásának kísérlete erõszakos bûncse-

lekmény a Mindenség Célja ellen, és mint ilyen, mindig
szenvedésbe torkoll.
Az egyetlen kiút az ego KÉPZÉSE. Taníttasd. Neveld fel.

Gyõzd meg. Tanítsd meg Szeretni.
Tanulmányozd az Éned. Meglátod, hogy Minden benne

van.
Szenvedély és Szeretet Gyûlölet és Türelem

Erõszak és Gyengédség Gõg és Tisztelet
Állati ösztönök és Értelem
Öröm és Szenvedés Irigység és Csodálat
Bölcsesség és Butaság Csalárdság és Õszinteség
Önzés és Nagyvonalúság Szenny és Ártatlanság
Büszkeség és Szerénység Kegyetlenség és Jóság
Mindez BELÜL található. És még több is…

Mindennek OTT KELL LENNIE mindvégig.
Másképp hogyan is élhetnél Választási Szabadságoddal?
Hogyan észlelhetnéd a dolgokat, ha nem tapasztalhatnád

állandóan az ellentétüket is?
Látod már a Terv logikáját és szépségét?
Vizsgáld meg az Éned.

Taníttasd az Egót.
Neveld fel.
Mutasd meg neki Értelmed szépségét.
Mutasd meg a Lehetõségeket.
Vedd rá, hogy fejlõdjön.
Mutasd meg neki az összes választási lehetõséget.
Tanítsd meg tudatosan Választani.
Gyõzd meg arról, hogy a választásaidon múlik minden.
Azután tanítsd meg, hogy a Szeretetet Válassza.
Ez a sajátos szemlélet azonban jelentõs adag önfegyelmet

igényel. Senki a Világmindenségben nem képes erre he-
lyetted. NEKED kell megtalálnod az ösztönzést, ODA-
BENN.
Ha azt hiszed, elég, ha rátalálsz a motivációra, gondold

meg jobban. A BELSÕ ösztönzésre iszonyú nehéz ráta-
lálni, ám fenntartani azt minden nap, még nehezebb.
Annyi a zavaró figyelem-elterelés, akadály és kifogás.

Annyi minden közül válogathatunk – és a legkönnyebb
lehetõség mindig az, hogy ne tegyünk semmit tudatos fej-
lõdésünk érdekében.
Minden a Választás Szabadságáról szól…

Hiszel-e?
A hit és a különféle hiedelmek terjesztése az Egyéni Ér-
telmedre leselkedõ egyik legnagyobb veszély. Ide tarto-
zik természetesen annak hite, hogy valami nem lehet-
séges.
Engedd meg, hogy elmagyarázzam, miért veszélyes ez. Mi

a „hit” lényege? Az, ugye, hogy „nincs szükség tudásra”,
illetve „van valahol valaki, aki tudja”, anélkül, hogy a fel-
tevéseket és a következtetéseket ellenõriznénk?
A hiedelmek magadévá tételével magad választod a nem

gondolkodást, és Értelmed elaltatását.
Tényleg nem számít semmit, hogy mások mit „tudnak”,

vagy mirõl hiszik, hogy „tudják”. Teljesen lényegtelen.
Csak az számít a Mindenségben, hogy TE MAGAD mit

vagy képes megismerni, megtanulni.
A hiedelmek átvétele és dédelgetése veszélyesebb, mint-

ha atombombát robbantanál a kezedben. Hogy miért?
Mert a tested elpusztítása nem sérti az Értelmedet, az

egyetlen dolgot, ami igazán a tiéd a Mindenségben. Egy
hiedelem elfogadásával azonban önként és dalolva válasz-
tod Egyéni Értelmed elködösítését és megrekesztését.
Inkább TUDÁSRA, mint „hit”-re van szükséged, márpe-

dig a tudást csakis Egyéni Értelmed használatával és fej-
lesztésével szerezheted meg, illetve ellenõrizheted.
Fogadj el valósnak minden lehetõséget, amit csak el tudsz

képzelni.
Elemezd ezeket a lehetõségeket Értelmeddel, és próbáld

azokat megérteni. Másképp hogyan választhatnál tuda-
tosan?
Amikor fejlõdsz, és egyre többet értesz, új lehetõségek

bukkanhatnak fel, és készen kell állnod, hogy megfon-
told azokat.
Bánj csínján a hiedelmek elfogadásával!
A „hitek” gondolkodásra képtelen és attól irtózó értelmi

nyomorékot csinálnak az emberekbõl. A „hívõk” vélemé-
nyeket és ítéleteket követnek, ahelyett, hogy maguk meg-
ismernék a Mindenséget és benne saját jelenlétüket.
Vizsgáld meg a hiedelmeidet! Ellenõrizted már õket Ér-

telmed segítségével?
A megértés minden
Életbeli tapasztalataink csak akkor jelentenek valamit, ha
megértjük, ami történik, és azt is, miért. A tudatosság evo-
lúciója CSAK akkor folytatódhat, ha bõvítjük ismerete-
inket a Valóságról.
Sem tanár, sem iskola nem végezheti el házi feladatunk-

nak ezt a részét. Mások segíthetnek magyarázatokkal,
de végül mindenki egyénileg kaparja ki a megértés gesz-
tenyéjét.
Ezt az elgondolást egy eleven példával illusztrálhatjuk a

legjobban.
Képzeld el, hogy beíratunk egy majmot a világ legjobb

egyetemére, és megengedjük, hogy a legjobb asztrofizi-
kus professzorok elõadásain szerezzen tapasztalatokat.
Mit gondolsz, képes a majom hasznosítani az efféle ta-
pasztalatokat?
Ha úgy gondolod, hogy a majom példája azért túlzás, hát

alkalmazd a fentieket olyan valakire, aki még soha nem
érdeklõdött semmi iránt.
Teljesen közömbös, mennyi könyvet olvastál, mennyi elõ-

adást hallgattál és mirõl. Csak az számít, hogy ma mennyit
értesz általuk a Világmindenségrõl és a benne betöltött
szerepedrõl.
Mi van akkor, ha az emberek nem értenek semmit, és/

vagy nem törekszenek a megértésre? Ilyenkor – a legjobb
esetben – elvesztegetik az életüket. Sajnos, a megértés hi-
ánya azonban a (mind az egyéni, mind társadalmi) szen-
vedés és nyomorúság elsõdleges forrása.
A tudatlanság szenvedéshez vezetõ folyamata a számos

híres szentirat egyik példájával szemléltethetõ [2] [3] [4]
[5]. Ám ezeket is hiába olvassa valaki évezredeken át, hi-
ába tanulja meg kívülrõl, nem segítenek, ha nem képes
megérteni a tartalmukat, ha nem tudja, ki írta, ki ferdí-
tette el azokat és miért.
Az elemi megértés nélkül bármilyen szentiratot kiforgat-

nak, és az emberiség valamint a Természet ellen fordíta-
nak. Az emberek évszázadok óta gyûlölik, kihasználják,
kínozzák és gyilkolják egymást – méghozzá Isten nevé-
ben –, csak mert a félreértelmezett és elferdített szöve-
geket követik saját lelkiismeretük helyett.
Azok, akiknek ismeretei korlátozottak, félelmet hirdet-

nek mindentõl, beleértve Istent is, csak azért, hogy a le-
hetõ legnagyobb mértékben összezavarják és félrevezes-
sék az embereket. Ha úgy gondolod, hogy az efféle a
praktika már a múlté, nézd meg, mi folyik Észak-Írország-
ban vagy Dél-Afrikában. Vagy nézz körül a saját szemed-
del egy imahelyen.
Azok tanácsára, akik a megértés teljes hiányáról tesznek

bizonyságot, emberek tömegei kezdenek imádni és dicsõ-
íteni más embereket, szobrokat, bútorokat, véres ruha-
foszlányokat, sõt kínzóeszközöket.
Imádnál vagy dicsõítenél egy villamosszéket, ha egy rend-

kívül fontos személyt végeztek volna ki rajta? Hordanád
a nyakadban a kicsinyített mását? Mégis, milliók imád-
ják a keresztet (kínzóeszköz az ókori Rómában), és a nya-
kukban viselik a mását!!! Bámulatos, nem?
Mondanom sem kell, a megértés hiánya sikeresen szabo-

tálja a régmúlt bölcs üzeneteit. Emberek tömegeinek agyát
mosták át, hogy elhiggyék, bármit megtehetnek bárkivel,
ha azt hiszik, hogy „szeretik Istent”.
Az egészben az a legszörnyûbb, hogy a Földön az embe-

rek túlnyomó többsége egyetlen szentiratot sem olvasott
még életében. Azt választották, hogy hisznek azoknak,
akik lefordítják, és értelmezik azokat nekik. Érzékeled,
micsoda különbség?
Ha rájönnél, hogy néhány ember szánt szándékkal becsap

sok év óta, hogy kihasználjon, hinnél nekik azután is, és
követnéd a tanácsaikat? Lefogadom, hogy egyetlen porci-
kád sem kívánná, hogy újra majmot csináljanak belõled.
Lesújtó, de az emberek zöme még csak nem is veszi a fá-

radságot, hogy utánajárjon, nem csapják-e be. Az ember-
nyájak önként lemondanak szabad akaratukról, és enge-

delmes bábokká válnak olyan csalók kezében, akik Isten
vagy a „Felsõbb Tudatosság” közvetítõinek szerepében
tetszelegnek.
Gondolod, hogy a Kimagasló Értelemnek, az Intelligen-

ciának, aki elgondolta, és megtervezte az egész Világmin-
denséget, beleértve tested legutolsó atomját, Egyéni Ér-
telmet, határtalan lehetõségeket, önrendelkezést és Vá-
lasztási Szabadságot adott neked, közvetítõre van szük-
sége?
Nem a mit, hanem a MIÉRT

Nem az a fontos, mit teszünk, hanem hogy MIÉRT.
Más szavakkal, „ami leginkább számít, az nem a külsõ,

hanem ami mögötte van”. [1]
Hadd magyarázzam el.
Az Értelem evolúciója csak akkor folytatódhat, ha bõvít-

jük egyéni megértésünket. Azzal, hogy tudatosan válogat-
juk meg a teendõinket, bebizonyíthatjuk magunknak,
hogy értünk valamit, s nem csak álmodunk róla.
Emiatt nem a tetteink, hanem azok egyéni értelmünkön

belüli indítéka a legfontosabb.
Vegyük például a „könyörületességet”, amikor „segítünk

másokon”. Ez aztán mindig pozitív cselekedetnek látszik,
nemde?
Mi van akkor, ha ahhoz „segítjük” az embereket, hogy

tudatlanok maradjanak? Ha az egymás elleni küzdelmük-
ben „segítünk”? Ha a „segítünk másokon” frázis mögé
bújtatunk más tevékenységet, például hamis ismereteket,
félelmet, mások szükségének kihasználását, pénzhajszát
hirdetünk stb.? Hány orvos segít rajtad, ha nem fizetsz
nekik? Hányan próbálnak függõvé tenni a segítségüktõl,
hogy a lehetõ legtöbbet kasszírozzák?
Észrevetted már, hogy „mások segítésének” „homlokza-

ta” sokféle indítékot takarhat? Minden az indítékon
múlik…
Tehát „ami leginkább számít, – az Egyéni Értelem evolú-

ciója szempontjából – az nem a külsõ, hanem ami mögötte
van”. [1]
Elemezd cselekedeteid indítékát. Válassz indítékokat tu-

datosan a tetteidhez, és állj készen a javításukra, ha hol-
nap már többet tudsz a Nagy Tervrõl. Teendõid közül in-
dítékaid õszinte elemzését sorold legelõre.
Ezzel együtt próbáld meglátni mások tetteinek indítéka-

it. Ezek felismerése teljességgel elengedhetetlen. Hadd
szemléltessem ezt egy példával.
Tegyük fel, hogy valaki mérget nyom a kezedbe, de fel-

világosít róla, mi az. Valaki más pedig cukorkába csoma-
golt mérget ad neked, anélkül, hogy megmondaná, mit
tartalmaz az édesség valójában – csak annyit fûz hozzá:
„szeretlek”.
Melyik a veszélyesebb? Érted már a valódi indítékok el-

rejtésének és fel nem ismerésének veszélyét?
Felismered annak veszélyét, ha a háborúkat, erõszakot és

gyilkolást „béketeremtõ” vagy „igazságosztó” tevékeny-
ségként igazolják? [7] [8]. Érted már, milyen veszélyesek
a gyilkolást és erõszakot tanító és dicsõítõ „játékszerek”

és „társasjátékok”?
Képes vagy felismerni egy szándékos hazugságot és fél-

revezetést, ha a „szeretet üzenetének” köntösébe csoma-
golva kézbesítik?
Felismered a butaság és tudatlanság magasztalását, ha

„spiritualitás” vagy „vallás” címén terjesztik?
A múlt
Emlékszel, hányszor estél el, amíg megtanultál járni?
Vissza akarsz emlékezni minden egyes kisgyermekkori
botlásodra?
Emlékszel, hányszor hibáztál, amíg megtanultál írni? Ér-

dekel, melyek voltak azok?
Lényegesnek tartod az efféle „emlékeket”? Érdekelnek?

Ha nem, miért?
Csaknem érdektelen, hányszor hibáztál a múltban, és mi-

ben. Csak az fontos, amit végül megtanultál belõlük. Más
szóval:
Csakis az fontos, amit MA tudsz.
Hiszen MAI tudásod határozza meg, és határolja be a vá-

lasztásaidat, nem igaz?
Ugyanígy mai választásaid jelölik ki holnapi választásaid

tartományát. Ily módon fokozatosan vázolod és alakítod
jövõdet a Mindenségben.
A fentiek tükrében jó ötletnek tartod a „múltban élést”,

vagy azt, hogy a múlt befolyásolja jelen választásaidat?
Összpontosíts MAI ismereteidre és választásaidra.
Minél többet próbálsz megérteni ma, annál többet ért-

hetsz meg holnap. Érthetõ ez így?
A jövõ
Tudni akarod a jövõt? Ugyan minek?
A jövõ ismerete képes növelni az intelligenciádat? Képes

élesíteni az értelmed?
Éppen ellenkezõleg. Ha tudnád, mit hoz a holnap, való-

színûleg igyekeznél elkerülni bizonyos kellemetlen hely-
zeteket, így elveszítenéd a lehetõséget, hogy TANULJ a
velük kapcsolatos reakcióidból.
Ha a tanulók pontosan tudnák elõre, mely kérdéseket

húzzák, tanulnának-e bármit a vizsgákra? Nem ezt hív-
juk csalásnak?
A fentiekbõl világosan következik, hogy a jövõ megisme-

résének vágya valójában ellentmond a Mindenség és lé-
tezésünk Céljának, mert szabotálja az Egyéni Értelem evo-
lúcióját.
Ezért bárki, aki jövendõt mond, azt bizonyítja, hogy hal-

vány sejtelme sincs a Mindenség, különösen az Élet Céljá-
ról. Indítékaik vizsgálata kiváló torna értelmed számára.
A „próféciákban” való hit, és a várakozás eljövetelükre

sokkal veszélyesebb, mint az idõpazarlás. Az Értelem
passzív hozzáállással történõ beszennyezése, mint amilyen
a várakozás és a remény valamiféle „csodában”, „megvál-
tásban”, „megszabadulásban”, „megvilágosodásban”,

„kozmikus vagy bolygóméretû igazodásban”, „hírnök-
ben”, vagy „olyasvalakiben, aki majd csinál valamit”, igen
súlyos következménnyel jár. Az ehhez társuló reményte-
lenség és kisebbrendûségi érzés, amit jellemzõen nevet-
séges rituálékkal és szokásokkal erõsítenek meg, kirekesz-
ti a motivációt a tudatos önfejlesztésre, ezáltal teljes mér-
tékben szabotálja az Egyéni Értelem fejlõdését.
A legtöbb „prófécia” teljes egészében meghamisítja az ok

és okozati viszonyokat, ezzel megakadályozza követõit
abban, hogy bármit is tanuljanak a Világmindenség Va-
lóságáról.
A jövõ néhány területe megjósolható, de csak akkor, ha

megértjük egyéni és kollektív választásaink következmé-
nyeit, továbbá, ha elég jól megismerjük az okok és oko-
zatok közötti kapcsolatokat.
Például, ha úgy döntesz, este fõbe lövöd magad, nem vár-

hatod, hogy holnap ebédelsz valamit.
Még egy – ezúttal komolyabb – példa: ha NAPRÓL NAP-

RA tovább növeljük a légköri szennyezõanyagok kibo-
csátást a Földön, a légköri katasztrófák végül az egész
bolygót elpusztítják. [1]
Ha tényleg meg akarod ismerni a jövõdet, meg kell érte-

ned, ki vagy MA.
Minél jobban ismered mai önmagad, annál többet ismer-

hetsz meg a JÖVÕDBÕL.
Értelmed Jövõjét kizárólag az határozza meg, milyen tu-

datos döntéseket hozol MAGADTÓL. Senki sem fejleszt-
heti az Értelmedet helyetted, ez a te feladatod.
Az, hogy végül kivé válsz a Mindenségben, csakis saját

választásaidon múlik.
Az én választásom
Az én életszemléletem sokszor és drasztikusan változott
az elmúlt 40 évben az egyik szélsõségtõl a másikig.
A nyáj önelégült tagjaként viselkedtem – hogy azután fõ

„bajkeverõ” váljék belõlem, aki minden lehetõséget
megragadott minden egyes parancs, minden egyes tan-
tétel megkérdõjelezésére. Zenész voltam és vendéglátós,
amit konzervatív mérnökösködésre cseréltem. Átéltem
egy parancsuralmi rendszer és a kommunizmus veszé-
lyeit, hogy azután felderítsem a kapitalista társadalmi
rend korlátait és csapdáit. Gyógyíthatatlan betegségek-
tõl szenvedtem, majd fanatikus öngyógyító és a megfi-
atalodás szószólója lettem [12]. Példás családi életemet
egy szigorú aszkétáéra cseréltem, aki jobban élvezte a
meditációt, mint az alvást. Vitorlázást oktattam, s köz-
ben doktori címet szereztem fizikából. Miután elkészí-
tettem a világon az elsõ hologramot a robbanómotor-
okban zajló égési folyamatról, az emberi test körüli bio-
plazmát kezdtem tanulmányozni [13], és a saját szemem-
mel akartam aurát látni [13]. Mint tudós, teljesen fel-
forgató módon kezdtem tervezni [14]. A tudomány
szakértõ és hithû mûvelõjeként fizikai testem és tuda-
tosságom szétválasztásával törekedtem a Mindenség
Eredetének felderítésére. Nem akarlak untatni a lista to-
vábbi részleteivel, csak vázoltam, miféle szélsõségek kö-
zül választottam életem különbözõ szakaszaiban.
Sok dolgot „elértem” életemben, csak azért, hogy rájöj-

jek „ez sem az volt”.
Oly sok év szélsõségeit megtapasztalva, és következmé-

nyeit feltérképezve, nekiálltam végsõ következtetésem
megszövegezésének. Tudod, mire jutottam?
Éppen ezt próbálom kifejteni ebben a könyvben.
Arra jutottam, hogy tudatosan és céllal éljük az életün-

ket. Olyan céllal, amely összeegyeztethetõ a Nagy Terv-
vel – a Világmindenség Céljával.
A SAJÁT – a Nagy Tervvel összeegyeztethetõ – célod ki-

alakítása a legfontosabb. Szükséges továbbá a készenlét,
hogy bármikor kiterjeszd a célod, amikor megértésed gya-
rapszik.
Várható, hogy megszerzel valamit, ha azt sem tudod, mi az?
Csak miután megtapasztaltam a létezést fizikai testemen

kívül, felderítettem a „túlsó oldalt”, és a Magasabb Tu-
datosság rejtélyeit, döbbenten felfedeztem az Egyedülvaló
Semmit, a Világmindenség Eredetét és Célját, értettem
meg, hogy számomra a legjobb választás a mindennapok-
ban, ha a fizikai testemben élek.
Csak akkor értettem meg, hogy gyarló és korlátolt Értel-

mem számára valójában a fizikai testem a legjobb eszköz
az Univerzum felderítéséhez. Csak akkor kezdtem érté-

kelni a visszajelzéseket és érzeteket, amit a testem szol-
gáltat Értelmem számára.
És akkor vettem észre, hogy a Mindenség hozzám legkö-

zelebb esõ része nem más, mint a saját fizikai testem.
Akkor vettem észre, milyen sokat tanulhatok pusztán az-

által, hogy Értelmemmel odafigyelek a testem által lét-
rehozott érzetek rendkívüli tartományára.
Legnagyobb ámulatomra rájöttem, hogy valójában milyen

keveset tudok róla. Nem beszélve arról, hogy nem is én
teremtettem. Egyetlen porcikáját sem tudnám tudatosan
megtervezni, még csak azt sem tudom, hogyan és miért
mûködik. Néhány legelemibb funkcióját sem tudom irá-
nyítani, nemhogy megjavítsam! [12]
Hadd fejtsem ki, mire gondolok. Képzeld el, hogy elve-

szíted az egyik kezed. Tudod, hogyan növeszd vissza? (Vé-
gül, ha már eleget tanultunk, megtudjuk, hogyan építhet-
jük újjá a testünket tetszésünk szerint. [1])
Felismertem, milyen keveset tudunk, és hogy „tudósaink”

a Földön még csak el sem kezdték a gondolkodást a való-
di haladás (az egyéni értelem és magasztos érzelmekre va-
ló képességeinek fejlõdése) irányában.
Azt hisszük, „fejlettek” avagy „civilizáltak” vagyunk, de

ez közel sem igaz. Mi, földlakók, éppenséggel a tudatos
fejlõdés legalján ténfergünk [1], és inkább a legprimití-
vebb ösztöneinket illetve buta dogmáinkat követjük a jó-
zan eszünk helyett. Az a legsúlyosabb, hogy a legtöbb
földlakó még mindig annyira szét van esve, hogy ezt sem
képes belátni.
Hozzáállásom akkor változott meg a legjelentõsebb mér-

tékben, amikor megtanultam elfogadni és megbecsülni a
testemet, mint a Kimagasló Értelem megnyilvánulását –
fenséges, nagyvonalú, igen kifinomult és rendkívül bizal-
mas ajándék formájában –, hogy segítsen NEKEM (egyéni
értelmemnek) önálló tanulmányaimban.
Csak akkor fedeztem fel, hogy a legjobb tanító valójában

BENNÜNK lakik – mindig is ott lakott. Többé már nem
kell különféle hiedelmeken tûnõdnöm. Már tudom. Ke-
restem, és találtam.
Megtanultam, hogyan használjam, és bízzak meg értel-

memben.
Te is képes vagy rá. Bárki az, némi elszántsággal és kellõ

önfegyelemmel. Magától azonban nem történik meg. Ne-
künk magunknak kell a tudatos fejlõdésre törekednünk.
El tudsz képzelni haladást, anélkül, hogy törekednél rá?

Csak az összes fentebb leírt önmagamon belüli felfede-

zés után kezdtem felismerni a többi embert, mint Határ-
talan Lehetõségekkel rendelkezõ Egyéni Értelmeket.
Röviden, a legjobb, amit tehetünk, hogy megmaradunk

fizikai testünkben, és a lehetõ legtöbbet tanuljuk tõle il-
letve a környezõ Természettõl. Fejlõdésünk jelenlegi sza-
kaszában ez haladásunk leggyorsabb módja. Egyetértesz?
Minden más tevékenység, bármilyen szórakoztatónak lát-
szik is, pótlék csupán.
Az Élet tényleg csodálatos lehetõség az Értelem fejlesz-

téséhez, és hogy végül megtanuljuk mind közül a Legna-
gyobb Leckét – Szeretni és Szeretve lenni.
El tudod képzelni, hogy a Földön minden ember magáé-

vá teszi ezt a szemléletet?
Ismét visszajutottunk a Választás Szabadságához, nem

igaz?
Segítség másoknak
Ha tetszik neked az okfejtésem, megeshet, hogy egy szép
napon meg akarod majd vitatni másokkal is.
Ne hidd, hogy az, ami számodra tökéletesen logikus, az

számukra is logikusan hangzik.
Vannak, akik teljes értelmüket korlátok állítására fordít-

ják, amelyek minden további megértés útját elzárják. Mi-
nél erõsebben taszigáljuk az ilyen embereket kifelé a „ké-
nyelmi övezetükbõl”, annál jobban „bezárkóznak”.
Mivel tiszteletben kell tartanunk Választási Szabadságu-

kat, tiszteljük a nézõpontjaikat is, még ha gyökeresen el-
térnek a miénktõl.
Tegnap az egyik általam vezetett szokásos szemináriumon

találkoztam egy hölggyel, aki nem a várakozásomnak
megfelelõen válaszolt a bevezetõ „egyszerû” kérdésre.
(Felépülhet egy ház magától, elõzetes tervezés nélkül?)
Úgy döntött, elhiszi, hogy elég kivárni, hogy a ház felépül-

jön magától. Csak miután megpróbáltam folytatni a ma-
gyarázataimat, értettem meg: jobban teszem, ha hagyom
õt várni.
Rendkívül jó választás volt azt mondanom: „Rendben, ak-

kor várjunk, és meglátjuk… hiszen nem rohanunk sehová...”
Ahhoz, hogy az emberek megtanuljanak valamit, alap-

vetõen fontos, hogy hagyjuk õket szembesülni saját né-
zeteik következményeivel.
Rengeteg frusztrációt elkerülhetsz, ha visszafogod magad,

és nem próbálsz megmagyarázni valamit olyasvalakinek,
aki még nem készült fel a megértésére.
Próbálkozz inkább egy olyan kérdéssel, ami a legbiztosab-

ban nézõpontjának felülvizsgálatára ösztönzi. Kiváló
módszer [11]. Ha jól szerkeszted meg a kérdést, még csak
meg sem kell várnod a választ. Egy jól irányzott, és meg-
felelõen idõzített kérdés csaknem felejthetetlen. Éveken
át képes nyaggatni a címzettet, amíg értelme tovább nem
fejlõdik arra fokra, hogy megértse a választ. Az ilyesfajta
„felejthetetlen” kérdések szerkesztése azonban sokkal ne-
hezebb, mint pusztán állításokat pufogtatni egy adott –
bármilyen magasröptû – témában.
Általában gondosan oda kell „figyelned” a másik ember-

re, körüljárnod a nézõpontját, néhány „puhatolózó” kér-
déssel, mielõtt a „végsõ kérdéseddel” „betennéd a bol-
hát a fülébe”. Ez a könyv 350 kérdést tartalmaz, néme-
lyikük sorrendje kötött. Válassz közülük bátran, ha va-
lamelyiket megfelelõnek találod, illetve változtass rajtuk,
ha a helyzet úgy kívánja.
A legfontosabb viszont, hogy légy felkészült. Sokkal ne-

hezebb rávenni az embereket, hogy GONDOLKODJA-
NAK, mint magadnak megértened valamit. Készülj fel,

és próbáld el a „kérdéseidet” elõre.
Minél többet értesz te magad, annál nehezebben találsz

olyan embereket, akik képesek felfogni, amit közvetlenül
próbálsz elmondani. Ez normális jelenség. Eddig is sokan
megfigyelték.
Minden fejlett Egyéni Értelem, aki a Földön élt, inkább

példabeszédeket vagy „kérdéseket” választott mondan-
dójához, egyszerûen azért, mert ezek nélkül a többi em-
ber a legegyszerûbb fogalmakat is képtelen lett volna meg-
érteni.
Ha nem így teszel, nyílt ellenállásba ütközhetsz, vagy egy-

szerûen kinevetnek – még a saját családodban is…
„A nagy szellemek mindig erõszakos ellenállást váltottak

ki a középszerû elmékbõl” – ahogy Albert Einstein írta.
„Különös idõket élünk, amikor öreget és fiatalt hamis is-

kolákban tanítanak. És ha egyvalaki el meri mondani az
igazat, azonnal holdkóros félkegyelmûnek nyilvánítják”
– panaszkodott Platón [11].
Nem hibáztathatjuk azokat, akik még „nem készültek

fel”, hogy belássák, miért szükséges a Mindenség Céljá-
nak megértése. Vádolhatod talán a kisbabát, amiért még
nem tanult meg járni?
Az azonban elszomorít, ha értelemmel megáldott embe-

rek azt választják, hogy nem használják azt önmaguk fej-
lesztésére.
Ez ellen sem én, sem bárki más nem tehet semmit. Az em-
berek Szabadon Választhatnak, és ezt tiszteletben kell tar-
tanunk.
Ahhoz, hogy az emberek megtanuljanak valamit, alap-

vetõen fontos, hogy hagyjuk õket szembesülni saját né-
zeteik következményeivel.
Még egy idézet

„És ha a vezetõitek azt mondják: ’Nézzétek, a Királyság
az égben van’, akkor az ég madarai elõttetek jutnak be oda.
Ha azt: ’A tengerben találjátok’, akkor a halak elõznek
meg. Nem, a Királyság BENNETEK van…” [2]
Ezért hát (ugyanabból a forrásból)
„Annak, aki mindent tud,

de Belül üres,
nincs SEMMIJE…”
MIÉRT nem akadt senki az elmúlt 2000 évben, aki meg-

fejtette volna, mi e tanács valódi jelentése? Mi a baj az
emberiséggel a Földön?
Határtalan Lehetõségekkel rendelkezõ Egyéni Értelmek

MIÉRT viselkednek úgy, mint egy rakás mentálnyomo-
rék, zsibbadt értelemmel és szorulásos képzelõerõvel?
Meg tudod magyarázni?
Pedig ez…
… az õ Választási Szabadságuk, mi más?

A bizonyíték
Tudod mennyi 2 + 2?
Négy lenne?
Biztos vagy benne?
Be tudod BIZONYÍTANI?
BIZTOS vagy benne, hogy bizonyítani tudod:
2 + 2 = 4?
Kérlek, gyõzõdj meg róla, hogy be tudod bizonyítani, mi-

elõtt a következõ oldalra lapozol.
Egy csirkének is?
Ha az értelem nem képes elképzelni a lehetõséget vagy a

célt, nincs mirõl beszélnünk. Még csak el sem kezdhet-
jük a vitát.
Ha az értelem nem képes felfogni az elemzést, nincs mód

bizonyításra.
Egyetlen módon keresheted, és szerezheted meg a „bizo-

nyítékot” – ha fejleszted a TE Egyéni Értelmedet.
De hát nem ez a Mindenség eredendõ Célja?
Az Értelem fejlesztésének alternatívája, hogy buta ma-

radsz.
Melyiket választod?
Tom Chalko
Melbourne, Ausztrália,
1999. december 10.
„Az ember fizikai létének kizárólagos célja a spirituális

fejlõdés…” [1]
Utóirat
Köszönöm, hogy elfogadtad a kihívást, amit a jelen könyv
elolvasása jelentett, és elviselted a számos szándékosan be-
leszõtt provokációt.
Bár a könyv javát mindössze hét nap alatt írtam böjtölésem

ötödik hetében [12], több mint 40 évnyi töprengés, álom,
meditáció, keresés, tévedés, szélsõséges kutatás és tapaszta-
lás eredményeit sûrítettem bele, melynek során minden le-
hetséges alkalommal megkérdõjeleztem minden tantételt,
dogmát, és szellemi párbajra hívtam minden tanítót.
Serkentette a képzeletedet? Elgondolkodtatott? Hogy tet-

szett? Többet mondott-e, mikor újra és újra elolvastad?
Visszajelzésedet mindig szívesen látom. Kérlek, látogass
meg az Interneten az alábbi oldalakon:
http://TheFreedomForum.com (a könyv vitafóruma),

http://www.thiaoouba.com/ és http://bioresonant.com/
és nézz körül, mi mindent választottam Választási Szabad-
ságomat gyakorolva.
Minden tõlem telhetõt megteszek, hogy elolvassam, és

megválaszoljam a hozzáfûznivalódat. Kérlek, online jut-
tasd el õket hozzám.
Szeretettel és Fénnyel:
Tom Chalko
Irodalomjegyzék
[1] M. Desmarquet, Thiaoouba Prophecy, Arafura
Publishing, Australia 1997, ISBN 0 646 31 395 9
(„Thiaoouba prófécia” címen hamarosan magyarul is)
(http://www.thiaoouba.com/mic.htm )
[2] Thomas, The Gospel of Thomas, The Book of
Thomas (Tamás evangéliuma), M. W. Meyer fordí-
tásában, Vintage Books, Random House, NY, 1984,
ISBN 0-394-74433-0
[3] H. Saddhatissa, M. A., PhD., The Buddha’s Way
(Buddha útja), G Allen & Unwin Ltd, London 1971,
ISBN 0 04 294071 0
[4] The Living Torah (Az élõ Tóra), fordította Aryeh
Kaplan, Maznaim Publishing Corporation, NY,
Jerusalem 1981
[5] The New English Bible, (Az új angol Biblia), Ox-
ford University Press, Cambridge University Press,
1961
[6] C. Tipping, Radical Forgiveness (Mélyreható meg-
bocsátás), Global 13 Publications Co., GA, USA,
ISBN 1890412-03-1
[7] Leo Tolstoy, The Kingdom of God Within You (Is-
ten Királysága bennünk van), University of
Nebraska Press, Lincoln and London, 1984 (eredeti
megj. 1894) ISBN 0-8032-4411-8
[8] Y. Chadha, Rediscovering Gandhi (Gandhi újrafel-
fedezése), Arrow, Random House, 1998, ISBN 0 09
979501 9
[9] X7 reporting: A world within a world (X7 jelen-

tés: Világ a világban), második kiadás, Findhorn
Press 1996, ISBN 1 899171 55X
[10] K. G. Korotkov, Light after Life (Fény az élet után),
Backbone Publishing House, NY 1996
[11] Plato, The Dialogues of Plato (Dialógusok), Britannica
Great Books, 7. köt., ISBN 0-85229-163-9
[12] T.J. Chalko, The Joy of Perfect Health (Self healing:
what you need to KNOW) [A tökéletes egészség
öröme (Öngyógyítás: amit TUDNOD kell)],
Scientific Eng. Research, Melbourne, Australia,
1995, ISBN 0 646 234307,
(http://www.thiaoouba.com/hom.htm )
[13] T.J. Chalko, Conscious control of bio-energy field
(A bioenergia-mezõ tudatos szabályozása),
http://www.thiaoouba.com/kirc.htm , 1996
[14] Bioresonant – scientific color stimulation
(Biorezonancia – tudományos színstimuláció),
http://bioresonant.com/ , 1997-
[15] R.A. Moody, MD PhD, Life after Life – The
Investigation of A Phenomenon – Survival of Bodily
Death (Élet az élet után – Egy jelenség vizsgálata –
Visszatérések a testi halálból), Mockingbird Books,
1975, ISBN 0-89176-037-7
[16] P. Davies, Superforce (Szupererõ), Unwin Hyman
Ltd, UK, ISBN 0-04-539006-I, 1984, utánnyomás
1985, 1986, 1989, 1990
[17] Andreas Soderlund, Unpublished sayings (Kiadat-
lan szólások), http://bioresonant.com/andreas.html
[18] J. O’Conner, J. Seymour, Introducing Neuro-

Linguistic Programming (Bevezetés a Neuroling-
visztikai Programozásba), 1993, Thorson Pub; ISBN
1855383446
[19] T. J. Chalko, Bio-electrography – insight into
physics of consciousness? (Bio-elektrográfia – be-
tekintés a tudatosság fizikájába?),
http://www.thiaoouba.com/bio.htm
Köszönetnyilvánítás
Szeretném megköszönni Margot de Jonge-nek (MSc BA
MBA) Hollandiában és Nicholas Haritos professzornak
(Melbourne-i Egyetem, Ausztrália), amiért átolvasták a
kéziratot, megvitatták a tartalmát, és értékes, alkotó meg-
jegyzéseket fûztek hozzá.
A szerzõ további könyvei

The Joy of Perfect Health (Self healing: what you need
to KNOW) [A tökéletes egészség öröme (Öngyógyítás:
amit TUDNOD kell), Scientific Eng. Research, Mel-
bourne, Australia, 1995, ISBN 0 646 234307,
(http://www.thiaoouba.com/hom.htm )
Kako vidimo, beremo in izboljsamo avro, (Szlovén nyel-

ven), Zalozba ARA, 1999, ISBN 961-6005-30-8, amit an-
golul „Aura lecture notes” (Auraleckék) címen olvasha-
tunk http://www.thiaoouba.com/seeau.htm
Is Chance or Choice the essence of Nature? (A Véletlen

avagy a Választás jelenti-e a Természet esszenciáját?)
(http://nujournal.net/ )
No second Chance: Can Earth Explode as a result of

Global Warming? (Nincs második lehetõség: Felrob-
banhat-e a Föld a globális felmelegedés következtében?)
(http://nujournal.net/ )
A magyar változat az alábbi kiadás alapján készült:
The Freedom of Choice

by Thomas J. Chalko MSc, Ph.D.
Online változat, eredeti angol nyelven:
http://www.scribd.com/doc/10035855/
The-Freedom-of-Choice-Thomas-J-Chalko
http://www.thiaoouba.com/
http://bioresonant.com/freedom.htm
E-book edition 1.2, 22 January 2000

Publisher: Scientific Engineering Research P/L,
PO Box 1135, Nth Caulfield 3161, Melbourne, Australia
Kiadja a Lunarimpex Bt.

http://www.globenet.hu/lunarimpex/
http://surf.to/lunarimpex/
mailto:lunar@globenet.hu
Felelõs kiadó: Tóth Erzsébet
Nyomta: Kinizsi Nyomda, Debrecen
Felelõs vezetõ: Bördõs János

Thomas J Chalko A Valasztas Szabadsaga

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Thomas J Chalko A Valasztas Szabadsaga

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A

„Annak, aki mindent tud,

“Whoever knows everything,

A könyvben alkalmazott kiemelések a Szerzõ kiemeléseit tükrözik.

© Tom J. Chalko 1999

All rights reserved

Egyszerû meditációs módszer .......................................... 75

Válasz pszichikus támadásra ................................ 90

A legnehezebb dolog ............................................. 119

A múlt ................................................................... 132

Utóirat .................................................................. 149

Képzelj el egy kutyust.

Tegyük fel, hogy két dolgot teszel az orra elé:

egy gyönyörû gyémántot

Mire tippelsz, melyik fogja felkelteni az érdeklõdését?

MIÉRT lesz mégis tökéletesen BOLDOG azzal, amit vá-

Egyszerûen azért, mert a kutyus korlátozott értelme nem

Tudatos választásainkat Értelmünk határozza meg, és ha-

Miért egy párhuzammal kezdtem a könyvet? Azért, mert

És ha kezdetben nem találnál egyet sem, kérlek, ne pi-

Szánd rá az idõt. Szükséged lehet rá, hogy többször is el-

A könyv elsõdleges célja, hogy megmutassa, mekkora tu-

Készülj fel a rengeteg meglepetésre SAJÁT tudatosságod

A könyvben számos kérdést találsz. Úgy készültek, hogy

„Aki nem ismeri Önmagát – nem ismer semmit,

Más szóval házat építeni vagy életet teremteni könnyebb?

SOKKAL könnyebb a ház, mint az Élet „építése”.

Ha egy cseppet is kételkedsz ebben, kérlek, gondolkodj

Szerinted egy ház képes lenne felépíteni önmagát, anél-

Mi lenne, ha SOKÁIG várhatnánk? Végtelenül sokáig?

Tényleg felépülne egy ház magától? Ablakokkal, ajtók-

Megadhatjuk-e pontosan, mi a VALÓSZÍNÛSÉGE an-

Tapasztalatainkból arra kell következtetnünk, hogy egy

De MIÉRT nem épülhet fel magától?

Azért, mert a ház elképzelése, megtervezése, felépítése,

Arra kell következtetnünk, hogy az Értelemnek és Értel-

Kérlek, gondold át, hogy valóban teljesen, cseppnyi ké-

Az elsõ NAGY lépés

Ha tehát egy ház önmagától való felépülésének valószí-

Meg kell állapítanunk, hogy az Élet egyszerûen NEM

Minden Életet elõbb meg kellett TERVEZNI.

Értelemnek és Értelmességnek bármiféle Élet elõtt létez-

Mennyi Értelem és Értelmesség szükséges az Élet meg-

Biztos vagyok benne, hogy egyetértesz velem abban, hogy

Eddigi vizsgálódásunkat az alábbiakban összegezhetjük:

ELÕSZÖR egy KIMAGASLÓ Értelemnek kellett léteznie

Szeretném mind a KIMAGASLÓ, mind az ÉRTELEM

Emlékezz vissza, az elõzõ fejezetben egyetértettél azzal,

Kérlek, gondold át alaposan, hogy tényleg megértet-

Ebbõl az következik, hogy az Életnek KELL, hogy legyen

A könyv további része az elképzelhetõ legfontosabb és va-

Készítsd fel a képzeleted és az értelmed, hogy kinyúlhass

Ha vállalod a kihívást, még ha csak korlátozott mérték-

Nem szeretnéd látni az életed az elképzelhetõ legszéle-

A régmúlt sok kiváló egyénisége próbálta elmagyarázni

az elejét sem értették annak, amit hallottak. Mivel nem

Ám „gyanítani” vagy „hinni” a Célban, illetve átfogóan

A felismerés és a megértés, amit ebben a könyvben sze-

Életem eddigi legnehezebb feladata, hogy mindezt átad-

A Cél megértése és bizonyítása saját magamnak – bár ön-

Mert ehhez KÉT elme igazán hatékony összeköttetése

Mielõtt írni kezdtem, megpróbáltam kifejteni a felfede-

valamennyiüket mélyen megérintette a dolog, és biztat-