ÁLDD MEG A MAGYART TENGRI CHAN!

Mészáros Milán

“Isten áldd meg a Magyart” –így kezdődne a leendő alkotmány. (Bár én tennék egy felkiáltó jelet
a felszólító mód után. Olcsó és rossz vicc lenne itt is Schmitt Pál Köztársasági Elnök
cenzúrázására gyanakodni.) Felvetődik azonban a kérdés, melyik isten áldja meg a magyart (?),
mivel az igazi szakrális jókívánságban az istennek valami köze kellene, hogy legyen a
magyarokhoz, illetve a magyarsághoz. Sajnos, azonban ez nem így van, mert a Himnusz istene
az újszövetség (a római judeo-kereszténység) istene, amit Szent István által Róma és a nyugat
erőltetett ránk. Tehát, az István által véghezvitt “gerinctörés” az igazi magyar átok. Szinte
minden diktatúrát félresöpört már a magyar nép, de sajnos ennek az eltörlése –a gerincműtét és
az azt követő felegyenesedés– még hátra van.

Az új alaptörvényt felvezetheti ugyan egy “közfelkiáltás” de annak akkor az eredendő bűn előtti
olyan gyökerekhez, vagyis olyan “történelem előtti idők”-höz kell visszanyúlnia, amely valóban
szakrális, ugyanakkor erőtől és lendülettől duzzadó, emelő, magabiztos és toleráns, továbbá a
gyorsan változó világba valós szálakkal van bekötve. Ugyanis, István római pápától kapott
koronája külső (diktátori) szempontból lehet “szent”, de valódi belső nemzeti lényegét tekintve
semmiképpen sem szakrális. Ezenkívül nem egy örvénybe-húzó, valamint rebelliseket szülő
vagy újrateremtő belső inkvizítori –kizárólagos ideológiának a római katolikus vallást megtevő–
István-féle állameszmére van szükségünk.

Ma már a nemzeti oldal jobbik felének nyilvánvaló a magyar-hun-szkíta rokoni folytonosság,

illetve e történelmi-rokoni vonulat ténye. A magyar őstörténetben jólismert a kettős, valamint a
hármas honfoglalás leletekkel, ásatásokkal és más fennmaradt emlékekkel alátámasztott elmélete
is. Így például a kettős honfoglalás keretében a 895. körül bekövetkező ún. “honfogalalás” csak a
második volt a hunok honfoglalása, majd az európai hun birodalom kiépítése, illetve Attila
főkirály birodalma után.

A hunok legfőbb istene az ég istene, a Tengri Chan (Tengrikán) volt, a többi isten-szerű lényt –a
Napot, a Holdat, a Tűzet, a Vizet és a szent fákat– csak "tisztelték"; ezek alávetett szerepet
játszottak vallási életükben. (Tengri Chan bizonyos szempontból Zeusz megfelelője lehetne.) A
hunok tulajdonképpen egyistenhívők voltak, ahogyan minden sztyeppi nép. Tengri Chan fia a
mindenkori főkirály a Tanhu. Hitük szerint a ló az ég állata, a szarvas pedig a Napé.
Hitéletükben fontos szerepet játszottak az ősök, akiket a földi életben állatok testesítettek meg.
Vagyis, a “magyarok istene” nem az ó- vagy új-szövetségi zsidó-keresztény isten, hanem
TENGRI CHAN. Ezért a magyarok istenének fia nem a zsidó Jézus Krisztus, hanem TANHU
a mindenkori főkirály.

Page 1 of 3
Tény, hogy az első évezred egyik –vagy legnagyobb– uralkodójának személyisége köré –
ellenségeinek gyűlölete és az európaiak rosszindulatú képzelete által– szőtt mende-mondáknak
kevés köze van a valósághoz. Így például annak, hogy “Dante Attilát a pokolba küldte.”, vagy
hogy “ … a Michelangelo által festett vatikáni Sixtusi Kápolnában Attilát az Isten is
megfenyegeti”. (Ha azonban mégis így lenne, akkor viszont Attila nagyon jelentős szerepet
játszott az Isten életében.) De ha már a fenyegetésnél tartunk, akkor Attilát inkább az
újszövetségi zsidó-keresztény Isten fenyegethette meg, s nem pedig a hunok (magyarok) istene,
azaz Tengri Chan, akinek Attila a fia volt. Ezt a fenyegetést, vagy inkább megmérgezést a
magyaroknak mindörökre jól az eszükbe kellene vésniük. Vagy például ilyen az a zsidó-
keresztény mende-monda is, hogy “Attila az Isten ostora (Flagellum Dei)” volt, akivel Isten a
bűnös világot sújtotta, holott a hun főkirály a legnagyobb hőse volt annak a kornak, amelyben
élt.

Ugyanis, Attila egyesítette és megbékítette a hun törzseket és igyekezett a germán és szláv

törzseket hatalma alá vonni. Továbbá Attila a hun-germán szövetségi rendszer egységét akarta
megvalósítani, ezáltal kiegyenlítődött volna Európa északi és déli felének egyenlőtlensége. Az
Attila célkitűzéseit ismerő germán királyok a hun főkirály halála után maguk is, majd később
utódaik is ezt akarták megvalósítani, s ez a Karoling Birodalom keretében –részben történelem
hamisítások árán– sikerült is. Attila tehát joggal tekinthető az egységes kultúrájú Európa igazi
atyjának, mivel udvarában, valamint célkitűzéseiben már jelen volt az Európai Unió
kezdetleges gondolata. Udvarában egyesült Róma, Bizánc, Germánia és a Hun Birodalom.
Attila udvarában kancellária működött, tűrte és támogatta a különböző ideológiákat és
vallásokat; Szent Jeromos írja róla 403-ban: "a hunok zsoltárokat tanultak" és nyelvükre
lefordították a Bibliát. Attila megtanulta, hogy a legyőzötteket nem szabad porba sújtani, hanem
sorstárssá kell fogadni őket. Attila palotájában római és hun fürdő működött, és konyháján a hun
ételeket éppúgy készítették, mint a germánt, a rómait vagy a bizáncit; hun bort és germán sört
egyaránt fogyasztottak. Stb.

Megítélésem szerint Attila egyetlen végzetes hibát követett el életében. Pontosabban kettőt, de a
második már az első következménye. Az első hiba első része az volt, hogy I. Leó pápa kérésére
451-ben –a főleg rómaiakkal folytatott hatalmas Catalaunum-i csatát követően a birodalom
fővárosához érkezve nem égette fel Rómát, mert erre őt az idős Róma püspöke kérte. (Ismert,
hogy a Catalaunum-i síkságon közel egy-egy millió harcos állt szemben egymással, s a csata
kimenetele –a vizigótok róma mellé állása következtében– “eldöntetlen” volt.) Az első hiba
második része pedig az volt, amikor Róma kapujánál az I. Leóval folytatott beszélgetést követően
viszont lerombolta Ravennát. (Gondoljunk itt Passuth László könyvére, “Ravennában temették
Rómát” címmel.) Nagyon valószínű, hogy később épp annak a Rómában székelő Vatikánnak vált
–mérgezés formában– áldozatává, amelynek I. Leó kérésére megkegyelmezett. A második hiba
pedig az volt, hogy nem készült fel az európai áruló szellem alantas cselszövésére, hogy épp a

Page 2 of 3
kegyelemben részesített fog ravasz módon az elpusztítására törni. Tengri Chan ezért nem tudott
rajta segíteni.

Fentiek fényében teljesen érthetetlen, hogy az új magyar államiság alapja miért forr oly szorosan
össze a római judeo-kereszténységgel, Krisztussal, a Vatikánnal, valamint Szent Istvánnal, mivel
Attila volt az, aki a magyar (hun) államiság szellemét az Európai Unióéval együtt lerakta, és az
együttműködés gondolatát a keleti birodalmakat illetően felvetette. Tehát nekünk kell a
megszületendő új világot (világunkat) definiálnunk (meghatároznunk) és egyesítenünk, mert
Attila népének küldetése ez. Ehhez a feladathoz persze fel kell nőni. A lefelé ívelő
történelmünkből és jelenlegi helyzetünkből azonban nem tudunk kitörni olyan (állam-)
eszmék és ideológiák segítségével, amelyek az alagsori börtönbe vezettek bennünket. A
kitöréshez nagyléptékű, ugyanakkor belső, valódi, új és korszerű nemzeti világképre,
gondolatkörre és megerősítésre van szükségünk, azaz Attila hagyatékára, a Szakrális Hun
Koronára és Tengri Chanra stb.

Attila igazi államférfiúi eszméire és tragikus sorsára is figyelmezve indokolt tehát a fohász: Áldd
meg a magyart Tengri Chan!

2011. március 24.

Page 3 of 3