Tisztelt Miniszter Úr!

Megnyugvással hallgattam az Info Rádió Aréna műsorában adott tájékoztatását

hazánk energetikai helyzetéről, aminek időszerűségét a japán nukleáris
üzemzavar adta.
Mint a magyar villamosenergia-rendszer (VER) 31 éven át (1953-84) volt műszaki
vezetője, nyugdíjasként is értékelni tudom az interjúban közöltek
szakszerűségét és egyetértek a tervbe vett energetikai intézkedésekkel is.
Elégedettségemet befolyásolja az , hogy Ön és munkatársai az MVM Tröszt
általam beruházott épületében dolgoznak és talán a hely szelleme hat a nekem
is tetsző hatósági stratégiára.
Konkrétabban:
- Helyesnek tartom a Paksi Atomerőmű élettartam és nagybővítési
munkáinak töretlen folytatását. Egyetértek azzal, hogy a japán
üzemzavarból levonható tapasztalatok alapján az esetleg szükségessé
váló kiegészítő munkákat menetközben tervezzék be, de a hazai
viszonyokra adaptálva.
- Egyetértek azzal is, hogy a távlati erőmű építési programban a lehető
legnagyobb összteljesítményű, megújuló energiát felhasználó erőmű
létesüljön.

A második bajusz tartalmával kapcsolatos javaslattal fordulok Önhöz.

Magyarország legnagyobb, eddig ki nem használt megújuló energia tartaléka a

Duna vízerő
készletében van. A Duna Bizottsággal megkötött nemzetközi Egyezmény
szerint létesítendő Nagymarosi, az Adonyi és a Fajsz vízlépcsőkbe építhető
vízerőművek kapacitása egyenként évi 1 TWh villamos energia. Ehhez hozzá
adódik a Bősi Vízerőmű termelésének vízjogilag magyar 1/3 része , ami szintén
1 TWh, tehát összesen 4 TWh megújuló vízenergia lenne nyerhető a vízlépcsők
megépítésével.

Ez a lehetőség az EU Duna stratégia keretében használható ki, amikor az EU

magyar, soros elnöksége hagyhatja jóvá Duna stratégia Magyarország
számára is előnyös változatát.

Ennek azonban a súlyos akadálya , hogy a jelenlegi magyar változat a

Duna folyam komplex hasznosításával nem foglalkozik.
A tárgyalások során azonban várható, hogy a dunamenti országok javasolni
fogják a Duna Bizottsággal egyeztetett valamennyi még hiányzó vízlépcső
kiépítését.

Javaslatom az, hogy a magyar elnökség alatt a magyar delegáció is vállalja el a

tervezett magyar vízlépcsők megépítését , mivel azok hiánya elsősorban a
magyar szakaszon okozza a legnagyobb nemzetgazdasági kárt. (Eddig 2,3
milliárd USD)

A magyar dunai vízlépcsők hasznáról szól a levelemhez mellékelt

Hozzászólásom, amit az MTTSZ
„A Duna Makro régió stratégia” című konferenciájára készítettem, ahol Barcsimé
Pataki Etelka kormánybiztos volt a főeladó. Javaslatom megvitatását azzal
hárította el, hogy megbízatása nem szól a Duna vízlépcsőkre, mivel a témát a
kormány magának tartotta fenn.
Ezért fordulok most Önhöz a tárcáját közelről érintő ügyben.

A tömör összefoglalóm tartalmazza mindazon jogi és műszaki-gazdasági

indokokat, amelyek a vízlépcsők mielőbbi megépítését indokolják.

különös jelentőséget ad az ügynek a japán Tokusima atomerőmű üzemzavara.

A nukleáris balesetet tulajdonképen nem a 9. fokozatú földrengés okozta,
hanem a reaktorok hűtését szolgáló szivattyúkat hajtó, tartalék
dízelgenerátorokat tönkretevő 10 méter magas szökőár. A nem betervezett
méretű földrengés azonban elsodorta a régió nagyfeszültségű átviteli
hálózatát, amihez az atomerőmű csatlakozott. Emiatt az üzemben lévő reaktorok
leálltak, de hűtésüket folytatni kellett. A hálózati kapcsolat megszűntével a
hűtőrendszer működtetését a tartalék dízelgenerátorok táplálták, de a cunami
ezeket is üzemképtelenné tette. A hűtés hiánya okozta a reaktorok túlhevülését,
védőburkainak sérülését és a környezet nukleáris szennyezését.

A japán nukleáris baleset komoly figyelmeztetés számunkra is a Paksi

Atomerőmű bővítés tervezésénél.
A Duna 8 méteres vízszint ingadozása már ma is komoly gondot okoz a
hűtőszivattyúk aszályos időben történő működésénél, mivel a kis hozzáfolyási
magasság korlátozza a szállítandó víztömeget és emiatt a blokk teljesítménye is
csökken. Ezen segítene az atomerőmű alatti Duna szakaszon épített vízlépcső
duzzasztása.
A Fajszi Vízlépcső a Duna állandó vízszintjét biztosítaná, amely az
atomerőmű hűtővíz ellátását biztonságosabbá és gazdaságosabbá
itenné, mivel a tervezett , drága hűtőtornyok helyett a jelenlegi friss
vízhűtés lenne továbbra is alkalmazható.

A japán üzemzavar a megújuló energiák lehető legnagyobb mérvű

felhasználására ösztönzi az országokat, hogy csökkentsék az új
atomerőművek létesítését. Ez a cél azonban országonként más megoldást
jelent a geopolitikai helyzettől függően.
Magyarországon pl. nincs cunami veszély, a Paksi atomerőművet 6,5 fokozatú
földrengés elviselésére alkalmassá tették, amit az átviteli hálózat is kibír és mód
van a japán tapasztalatok alapján esetleg még szükségesnek vélt intézkedések
megtételére is.
De a rendkívül maga földgáz és nyersolaj import függőségünk minden hazai
megújuló energia forrás felhasználását kötelezővé teszi, ha az gazdaságosan
megvalósítható.
Ilyen forrást nyújt a Duna komplex hasznosítását lehetővé vízlépcső rendszer.

A magyar Duna Vízlépcsők vízerőműveiben évente termelhető 4 milliárd kWh

megújuló vízenergia
hazánk kb. 7 évi villamosenergia-igény növekedését fedezné.

Ha Miniszter úr meggyőződik az érveim igazáról, kérem arra, hogy Orbán Viktor

miniszterelnök úrnál támogassa a magyar Duna szakaszon hiányzó vízlépcsők
megépítésének vállalását az EU soros magyar elnökség tárgyalásai során.

Magam a 92. életévemben abban bízom, hogy a Nagymarosi Vízlépcső

újraépítése ügyében az ország érdeke érvényesül a korábbi pártérdekkel
szemben. Ezt a célt a rendszerválás óta eltelt 20 év alatt sajnos nem sikerült
elérnem, de szeretném megélni legalább a kormány álláspont megváltoztatását
jelentő döntést.
Budapest 2011.03. 24
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állam Díjas, vasdiplomás
gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt ny.
vezérigazgató helyettes

Melléklet