A kút és az inga
()
About this ebook
Edgar Allan Poe
Edgar Allan Poe was born in Boston in 1809. His parents, both touring actors, died before he was three. He was raised by John Allan, a prosperous Virginian merchant. Poe published his first volume of poetry while still a teenager. He worked as an editor for magazines in Philadelphia, Richmond and New York, and achieved respect as a literary critic. In 1836, he married his thirteen year-old cousin. It was only with the publication of The Raven and other Poems in 1845 that he achieved national fame as a writer. Poe died in mysterious circumstances in 1849.
Related to A kút és az inga
Related ebooks
A beszélgetés története Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsSokkterápia Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA holló – The Raven Rating: 4 out of 5 stars4/5Kerített tér Rating: 5 out of 5 stars5/5Hajó a ködben Rating: 5 out of 5 stars5/5Moby Dick I. kötet Rating: 1 out of 5 stars1/5Családi dolgok Rating: 3 out of 5 stars3/5Ikrek hava Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsErato: Erotikus világköltészet remekei Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAz elveszett paradicsom Rating: 5 out of 5 stars5/5Gránátalmaház Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsRokonok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA makrancos hölgy Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsRozsban a fogó Rating: 4 out of 5 stars4/5A velencei kalmár Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsAkiért a harang szól Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA brixtoni rejtély Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsÍgy írtok ti Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsIsteni színjáték Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsHáborús napló Rating: 5 out of 5 stars5/5Vízkereszt vagy amit akartok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsMegleszünk itt Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA fiú, aki éjjel meglátta a napot Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsA kastély Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsHárom nővér: Morcsányi Géza fordítása Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsVoltaire levelei Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsEgy asszony élete Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsVízkereszt vagy amit akartok Rating: 0 out of 5 stars0 ratingsBúcsú a fegyverektől Rating: 5 out of 5 stars5/5Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága Rating: 0 out of 5 stars0 ratings
Reviews for A kút és az inga
0 ratings0 reviews
Book preview
A kút és az inga - Edgar Allan Poe
Edgar Allan Poe - Babits Mihály
A kút és az inga - The Pit and the Pendulum
A könyv borítóján található kép forrása:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/7c/Pottery_well.JPG?uselang=hu
Az angol szöveg forrása a Literapage weboldal.
http://www.literaturepage.com/read/pitandthependulum-15.html
Készült a Content 2 Connect Kft. megbízásából.
http://www.content2connect.com
ISBN 978-615-5248-23-8
2013
A kút és az inga
Impia tortorum longos hic turba furores
Sanguinis innocui, non satiata, aluit.
Sospite nunc patria, fracto nunc funeris antro,
Mors ubi dira fuit vita salusque patent.¹
²
Már beteg voltam ‒ halálos betege e hosszú gyötrelemnek; s mikor végre föloldották kötelékeimet, és megengedték, hogy leüljek, éreztem, hogy érzékeim megtagadják a szolgálatot. Az ítélet ‒ a rettenetes halálítélet ‒ volt az utolsó határozott hang, mely fülemhez ért. Azután az inkvizítori szavak nesze mintegy elmerült a kábulat elemezhetetlen zsivajában. Ez valahogy a forgás képzetét hozta elmémbe ‒ talán asszociálva gondolatban valami malomkerék berregésével. Csak egy pillanatra ‒ mert nemsokára már semmit sem hallottam. De még egy darabig ‒ és micsoda túlzott közelségben! ‒ rettenetes tisztán! ‒ láttam-láttam a fekete palástos bírák ajkait. Fehérnek tetszettek ‒ fehérebbnek, mint az ív, melyen e szavakat vonom, és keskenynek a groteszkségig: keskenynek a megfeszített szilárdság kifejezésével, a változhatatlan elszántságnak, az emberi szenvedés zord megvetésének kifejezésével. Láttam, hogy a sors rendelése ‒ vagy ami az én számomra sors volt ‒ még egyre ömlött e szörnyű ajkakról. Láttam vonaglani rajtuk halálos szavaikat. Láttam, amint nevemnek formálták szótagjait; és borzadtam, mert hang nem jött közülük. S a kéjes borzadás pár villanatára láttam a terem falait borító sötét kárpitok lágy és alig észrevehető meglebbenését is. S akkor szemem az asztal hét magas gyertyatartójára esett. Először az irgalom színeit viselték, s hét karcsú angyalnak tűntek föl, akik mentésemre jöttek; de aztán egyszerre valami halálos megcsömörlés ereszkedett szellememre, éreztem, hogy végigreng testem minden rostja, mintha egy galvántelep drótját érintettem volna, míg az angyalalakok érthetetlen, lángfejű rémekké váltak, s tudtam már, hogy tőlük nem jöhet segítség. S akkor, mint egy dús zenei szólam, lopózott érzéseim közé a gondolat: micsoda édes pihenés eshet a temetőben! Halkan és tolvaj mód jött e gondolat, s hosszú időnek tetszett, míg teljes erejét elérte; de mihelyt szellemem végre igazán átérezte és befogadta, a bírák alakja mintegy varázslatra eltűnt előlem; a magas kandeláberek a semmibe süllyedtek; lángjuk kialudt; s az éj feketesége ereszkedett rám; mintha minden érzésemet elnyelte volna valami őrült, zugalmas zuhanás az alvilág legeslegmélyére. S akkor csönd lett és némaság, és éj az egész mindenség.
³
Elájultam; de evvel még nem azt akarom mondani, hogy minden tudatom elveszett. Mi maradt belőle, nem kísérlem meg definiálni; még csak leírni sem; de nem tűnt el minden. A legmélyebb álomban, sőt delíriumban, bármiféle önkívületben ‒ nem! még a halálban sem -, még a sírban sem tűnik el minden. Másféle halhatatlanság nincs is az ember számára. Fölriadva a legérzéketlenebb alvásból, valamifajta álomszövet pókhálófonalait minden ébredésünkkel széttépjük. De egy másodperc múlva már ‒ oly finom tud lenni ez a háló ‒ nem emlékszünk arra, amit álmodtunk. Az ájulásból az életbe való visszatérésben két fokozat van; először a lelki vagy szellemi lét föléledése; másodszor a fizikai lété. Valószínűnek látszik, hogy, ha a második fokozatot elérve, vissza tudnók idézni az elsőnek hangulatait, e hangulatok ékesszólóan beszélnének a küszöbön túli mélység emlékeiről. S mi van e mélységben? Hogyan különböztessük meg árnyait a sír árnyaitól? De ha e hangulatok ‒