Andre Kostolany

TOZSDEPSZICHOLOGIA

TARTALOM
ELOSZO Bemutatkozo eloadas (JJRA TALALKOZT AM REGI ONMAGAMMAL Eiso eloadas A TOZSDE 90 SZAzALEKBAN 11

15

PSZICHOLOGIA

17

Masodik eloadas A PENZ IGEZETEROL Rendelkezni kell keszpenzzel Kostolany, a "kozellenseg" "Szot se tobbet penzrol es kamatokrol!" Ad6sok es ehenkoraszok Harmadik eloadas A TOMEGEK TUDATLANOK A tozsde logikaja nem azonos a hetkoznapok logikajaval Ha elenkiil a tozsde, jon a kozonseg; ha esnek az arfolyamok, elmegy a kozonseg Negyedik eloadas A NAGY TOZSDEKRACH A TOMEGPSZICHOZIS TANULSAGOS PELDAJA A "Gorbacsov-hossz" Kepesek-e a szamftogepek spekulalni? Otodik eloadas PROFETAKROL, PROFESSZOROKROL ES MAs GURUKROL Hamis szofejtes: hulladek-kotvenyek a kalandorok orszagaban

23 27 32 39 42

49 53 63

69 76 80

87 89

01 ' ne h' ." vaso, iggy a guru kn ak , aka armit igerne k i r IS Megalapitom az optimistak iskolajat..
Hatodik eloadas A TOZSDE ES A VILAG EGYEB RESZEI Else a spekulacio, a zene csak utana kovetkezik A politizalo tozsde A piros bicikli Ha a tozsdet "szajara veszi a varos" Hetedik eloadas A NEMETEK LELEKT ANAHOZ Felsz6lftom Pohl urat., Minden orszagnak olyan tozsdesei megerdemel Nyolcadik eloadas AZ EN TOZSDEI ALLATKERTEM Medvek es bikak Egy kulonleges faj: a spekulans Kilencedik eloadas V ALLALKOZOK, UGYFELEK ES MAs DORZSOLT FICKOK A nagyvallalatok es en Tortenetek nagyiparosokr6I Az ugyfel, vagyis az ellenseg Tizedik eloadas KIS TOZSDEI PSZICHOPATOLOGIA: BABONASAG, FETISIZMUS, JATEKSZENVEDELY Tozsde vagy rulett - a jatekosok mind egyformak N yernr . 1e h et, veszitem muszaj"r ,. At" ozs d e megsza '11' ottja

93 98

103 104 106 110 113

Tizenegyedik eloadas AZ OSTOBAK HASZNA A fookosok Kepzett tokfilkok Az lOS es en - egy fejezet az emberi butasag tortenetebol Tizenkettedik eloadas EGYIK TOZSDE SEM HASONLiT

166 167 170 172

A MASIKRA

181

117 119 vannak, amilyeneket 122

Zarovizsga AZ EN HAROM KARRIEREM Zsidosagom oroksege Csokornyakkendo es monokli Nem gazdagnak, hanem ftiggetlennek

kelllenni

191 196 200 201

125 127 131

135 137 142 145

153 157 159 162

A fantazia fontosabb, mint a tudas.

(ALBERT EINSTEIN)

ELOsz6
Az elsf eikk eime, ami Kostolany tollabol 1965-ben kezembe kerult, fgy sz6lt: "Egy spekulans felismeresei." Egyik konyveben olvashatjuk: "Penzugyminiszter nem lehetek, bankar nem akarok lenni, spekulans es tozsdes: az vagyok," Hetven eve foglalkozik ezzel a titokzatos, szeszelyes tozsdevel, ahol a gazdasagi tenyek fantaziadiis tortenetekkel, gyakran celzatosan terjesztett remhfrekkel, feligazsagokkal es tippekkel keverednek, amelyek - felelmektol es irigysegtol hajtva - gyakran latszolag teljesen logikatlan, irracionalis arfolyamvaltozasokhoz vezetnek. Mindez szamara nemesak elengedhetetlenul hozzatartozik foglalkozasahoz, hanem - az evek soran egyre inkabb - vizsgalodasanak targyava is valt. Az elso vilaghaboni utan, amikor szulovarosabol, Budapestrol kivandorolt Parizsba, elkezdodott Kostolany karrierje, amely tobb volt, mint foglalkozas, inkabb sajatos elettortenet. A tozsdet dzsungelhez hasonlitja, a tanulopenz pedig tobbszorose volt a Harvard Egyetem tandijanak - de a tobbszoroset is eri az, amit megtanult. A gyakorlat felol kozelit az elmelethez, tapasztalatait sajat penzen gytijtotte; masokkal ellentetben, akik az elmelettol jutottak el a gyakorlatig es tapasztalataikat masok penzen szereztek, Egyike volt elso tapasztalatainak, hogy a tozsden minden lehetseges - meg az is, ami logikus. Kostolany nem elegszik meg a tozsde minden reszletenek ismeretevel. A spekulacio motorja es a siker elofeltetele: e jantdziai Ennelfogva lenezi a rendszerszemleletii spekulansokat es a tozsdei szamitogepeket, mert azok kizarjak a fantaziat. Ami a tozsdei val-

11

tozasokat eloidezi, de leginkabb eltulozza, az valami emberi gyakran nagyon is emberi. Ez ennek a konyvnek a fo temaja. Eppen rolunk, nemetekrol, ugy tartja, hogy nem nottiink meg fel a penz furfangjahoz, A nemet romantikusok, filoz6fusok es zeneszerzok nepe penzugyekben nelkulozi a romantikat, elveszit minden kapcsolatot a filozofiaval, de kulonosen a fantaziaval. Ebben lehet valami igazsag. Amikor 1969-ben elso izben talalkoztam Kostolanyval, azt valaszoltam ezekre a megnyilatkozasaira, hogy nekunk, nerneteknek 30 evnyi beruhazasi tapasztalatunk hianyzik, hiszen kulonben nem eshetttink volna bele az 10S* ziirzavaraba, amire 0, egyike a keveseknek, figyelmeztetett benniinket. Feltettem neki a kerdest: kesz lenne-e tozsdei tapasztalatait egy kozos vallalkozas szolgalataba allitani, melynek segitsegevel a nemetek tozsdei tapasztalatainak hianyat egy kisse ellensulyozhatnank. Igy jott letre akkoriban "kozos vallalatunk" - vagyonjogi tanacsadas es tozsdei szeminarium -, ami a mai napig miikodik. Eredeti varakozasainkkal ellentetben tozsdeszeminariumunk egyre novekvo nepszenisegnek orvend, kulonosen a fiatalok koreben. A tananyagot az 1986-ban megjelent .Kostolany: tozsdeszeminarium tokebefektetoknek es spekulansoknak" c. konyve tartalmazza. A kotet bestseller lett. Sokan, akik elolvastak es tanacsait megfogadtak, idokozben szep tozsdei nyeresegre tettek szert, vagy jobban tudtak vedekezni a vesztesegek ellen. Ez a jelenlegi konyv is a sikeres tozsdesek es tokebefektetok "kotelezo irodalma". Tozsdei titkokat szelloztet, onallo, fiiggetlen gondolkodasra es viselkedesre nevel. Nem tankonyv, inkabb egy olyan szemely elbeszelesei, aki: "nem tanit, csak mesel". Mint szellemileg, anyagilag es foglalkozasat tekintve is fuggetlen ember, at tudta elni a szamara leginkabb testre szabott szerepet: antikonformista, meresz, elkotelezett, neha szenvedelyes m6don

harcol a tiszta kapitalizmusert, utanozhatatlan pimaszsaggal nevezve csirkefog6nak vagy meg annal is rosszabbnak mindenkit, akit annak tart. Meg a bankokkal sem tesz kivetelt, sot, pokoli oromet okoz szamara, ha mellefogasaikat csak azert is sajat tizletfeleik elott biralhatja. E konyv olvas6inak szellemi elvezetet, anyagi sikereket, a szerzonek, atyai jobaratornnak es partneremnek, Kostolanynak pedig azt kivanom, hogy meg sokaig ilyen bajjal, szellemesen, eletorommel es toretlen optimizmussal tudja olvas6inak es diakjainak a tozsdei sikerekhez vezeto utat megmutatni.
GOTfFRIED HELLER

(tobb mint 20 eve Andre Kostolany partnere)

lOS = Investors Overseas Services Ltd.

12

13

Bemutatkoz6 eloadas

lJJRA TALALKOZTAM REGI ONMAGAMMAL

Egy muncheni nemzetkozi bankkonferencian egyik este a hires Bayerische Hof nagyvilagi termeben figyelemmel kiserhettem az amerikai penziigyi elet kivalosagainak kozgyiileset. Igen sok hires es jelentos, gazdasaggal es penziigyekkel foglalkoz6 politikus volt jelen. Az egyik sarokban pedig, kisse elbiijva, de nyilvanvaloan fillet hegyezve, egy husz ev koruli fiatalember iilt. Ismerem ot. Ugy hfvjak, hogy Andre Kostolany. Spekulansnak nevezi magat, mert egesz eleteben semmi mast sem csinal, mint esemenyeket elemez, hogy aztan a kulonbozo tozsdeken azokat hasznositsa. Amikor megszolitottam, baratsagtalanul valaszolt: Igen, en is megismertelek. Te vagy az en "oregebb enem". Azt kerdezed, mit csinalok itt? Nem latod, hogy kik ulnek itt korulottunk? Ha csak egy sz6t, egyetlen informaciot is sikeriil elcsfpnem, egy vagyont nyerhetek vele. Mire en: Te j6 Isten, de rosszul vagy informalva, ha ilyen fontosnak tartod a hfreket! Nem ismered a jelszavamat: .Jnformacio = deformacio"? 0: Azt akarod ezzel mondani, hogy ezek az urak itt semmit sem tudnak? En: A legfontosabbat nem. Noha latjak ajeleket, de meg azt sem tudjak megallapftani, hogy az USA jelenleg recesszi6ban van-e, vagy sem. Az egyik novelni akarna a penzmennyiseget, a masik csokkenteni, Az egyik az adoemelesert all ki, a masik a koltsegvetesi deficitre eskiiszik. Az egyik a legnagyobb veszelyt a fizetesimerleg-hianyban latja, a masik futyul ra. Ha a jelenlegi helyzetet sem kepesek megfeleloen ertekelni, hogy akarjak akkor ajovot elore latni? 15

mar, hogy rnegoregedtel, Meg azt sem tudod, hogy rna mar szamitogepes analfzist alkalmaznak? En: Azt hiszitek, hogy minden esak egzakt tudomany, Nagy tevedes volt ezt a konferenciat a Tudomanyos Akademian megtartani. Mert sem a gazdasagtan, sem pedig a penzugytan nem tudomany. Mindketto rmiveszet. Ez a konferencia a muncheni Keptarban inkabb otthon lett volna. 0: Mitol vagy ilyen pesszimista? En: Egyaltalan nem vagyok az. De 70 ev tapasztalataval a hatam mogott kritikussa valtam. Eletutarn soran igen sokszor kerestem penzt azzal, hogy eppen az ellenkezojet tettem annak, ami holtbiztos tippnek szamitott, Es a Nagy Felelosok majdnem mindig az ellenkezojet allitjak annak, amit terveznek. Sir Stafford Cripps, a brit penzugyminiszter nem allftotta-e egykor, hogy ki van zarva a font leertekelese? Ket hettel kesobb ugyanez a penzugyminiszter megis megtette ezt - anelkul, hogy lemondott volna -, es meg igazi angol gentleman is .maradt, Valutatigyekben Nemetorszagban is a legnagyobb zavar uralkodik. Mindenki valami mast mond, a Bundesbank pedig egyelore nem latszik felnoni a tozsdesek szinvonalara, Ha tapasztalt spekulansok Iennenek a tanacsadoi, a marka kihasznaloival macska-eger jatekot jatszhatna, Nem a rabl6b61 lesz-e a legjobb pandiir? 0: Tehat ugysem tudhatunk elore semmit. En: Egyaltalan nem fgy gondolom. Ellenkezoleg. Nagyon is sokat kell tudnunk, de nem azokb61 a szamokbol, amelyek minden konyvben es szamftogepben megtalalhatok, Az osszefuggeseket kell megertenunk, es tudnunk kell a hireket ertelmezni. Thletre van szuksegunk es tapasztalatra es megint esak tapasztalatra, amelyek persze kudareokkal keverednek, es az en konyveimet kell gondosan tanulmanyozni. Akkor aztan mar ... 0: Ertern. Akkor talan hatvan ev mulva en is lehetek olyan ravasz, mint teo 16

0: Mondtam

Else eloadas

A TOZSDE 90 SZAzALEKBAN PSZICHOLOGIA

George Katona, aki az Egyestilt Allamokban elt, de Nemetorszagban is tanult, a gazdasagtudomanyok professzora volt es a gazdasagpszichologia szakteruletere specializalta magat, Szakkonyvei (tobbek kozott: "A tomegfogyasztas", .Pszichologiai gazdasagtan", "A fogyaszt6k es a vallalkozok viselkedese") maig is alapmfiveknek szamitanak ezen a meg mindig kisse elhanyagolt kutatasi tertileten. .Jlyen a tozsde" cimfi konyvem megjelenese utan - majdnem harmine evvel ezelott - levelet kaptam tole: elvezettel es egyetertessel olvasta konyvemet. Egy pontban azonban nem egyezik a nezetiink, nevezetesen abban, hogy a tozsde, illetveaz egyes befektetok lelektani reakci6it nem .lehet elore jelezni, illetve kiszamitani. .Ezek merhetok es elore jelezhetok - irta -, es el is fogom magyarazni Neked a nyaron, ha Parizsba jovok." Sajnos, roviddel ezutan meghalt, Igy ad6s maradt a magyarazattal. Kesobb sokat foglalkoztatott, hogy min alapult az a felfogas, amely szerint a tomeg lelektana kiszamithato. Hosszu fontolgatas utan arra a meggyozodesre jutottam ebben a minden spekulans szamara oly fontos kerdesben, hogy az egyes szemelyek es a tomegek melylelektani motivacioi konkret esetekben valoban nem jelezhetok elore. De az egyes dontesek oszszessegenek intenzitasat, vagyis a tomegpszichologiai reakci6k hevesseget csakugy, mint annak korulbeluli idopontjat egy tapasztalt tozsdes neha kepes - ha nem is "elore latni", de sejteni vagy kitaMini. Allitom, hogy a tozsdei esemenyekben a pszichologia szerepet nem lehet nilbecsulni: rovid es kozeptavon legalabb 90 szazalekot jelent! A tozsdelelektan "tudomany", amit csak megfelelo erzekkel

Nagybatyam,

17

lehet alkalmazni, tehat majdnem olyan, mint a miiveszet. A tozsden a leggyakrabban hasznalt szavak: talan, remelhetoleg, lehetseges, elofordulhat, nem kevesbe, noha, megis, azt hiszem, ugy gondo10m, de, va16szinii, ugy tiinik. .. Mindaz, amit gondolunk es mondunk, feltetelekhez kotott es egesz maskent is szemlelheto. A vilag leggyengebb reszvenye valamennyi tozsden manapsag a .Logika Rt.t'-e, mert arfolyama egyaltalan nem koveti az altalanos mozgasokat. Ide-oda ingadozik, es esak a tozsdei profik es felprofik szazezreinek reakci6it tukrozi vissza, akiknek velemenye gyakran percrol perere valtozik. Szivesen allitjak sokan, hogy a tozsde rna teljesen attekinthetetlen. Ha attekintheto lenne, akkor nem tozsde lenne. A tozsdei jatekosok zavaros vizben balasznak, amit ok maguk tires fecsegeseikkel meg zavarosabba tesznek. A hirkozlo eszkozok az ilyen "tozsdei bolcsessegeket" meg terjesztik is. Igy aztan a jelentesekben es kommentarokban teljes fejetlenseg uralkodik. A legtobbszor eloszor az arfolyamok valtoznak, aztan szallftjak hozza a gyorsan kitalalt indokokat. Manapsag az a velemeny tartja magat, hogy az arfolyamok a csokkeno munkanelkiiliseg miatt esnek, amelynek inflacios hatasai magasabb kamatokhoz vezetnek. Par nappal kesobb a novekvo munkanelkiiliseg miatt aggodnak, amelya gyengulo gazdasag jele. Egyszer a sulyosabb kereskedelmimerleg-hianyt kedvezonek ertekelik, masker ugyanezt negatfv jelensegnek tartjak, mert a nilzott exportnak inflacios hatasa van. Egyik nap az eros dollart kedvezonek Itelik, mert Igy a FED-nek nem kell emelnie a kamatokat, ami veletleniil logikus is. Ket nappal kesobb a dollart negativ tenyezokent jellemzik, es Igy tovabb, es Igy tovabb, Ha a profiknak rossz a kedvtik, semmi sem hasznal, Hozza kell tegyem, gyakran en sem vagyok kepes kitalalni, hogy egy meghatarozott esemenyre, egy penzugyi informaciora, vagy akar csak egy remhirre kedvezoen vagy negativan fognak-e 18

reagalni. Mar csak azert sem, mert rendszerint a befektetok maguk sem tudjak, hogy egy meghatarozott hfr milyen hatassal lesz a gazdasag esemenyeire, kotelezettsegeikre vagy a tozsdere magara. A tozsde gyakran ugy viselkedik, mint egy alkoholista: a j6 hirektol sir, a rosszakon nevet. Ennek illusztralasara a devizaspekulacio teruleterol szeretnek egy peldat bemutatni. A hetvenes evekben, amikor a dollarnak Amerika lelki komplexusait kellett elszenvednie, az arab orszagok megalapitottak az olajszindikatust, amely allandoan emelte az olajarat, A dollarspekulansok minden olajaremelesnel felszisszentek: a magasabb olajar elosegitette az inflaciot, az pedig a dollar szempontjabol kifejezetten rossz. Tehat besszre jatszottak, a dollar pedig allandoan esett. Akkoriban meg is Irtam a Capital cimii ujsagban, hogy mennyire ertelmetlen ez a reakci6. Ha emelkedik az olajar, az azt jelenti a fejlett ipani orszagoknak, mint Japan, Franciaorszag vagy Nemerorszag, hogy dollarszuksegletuk a magasabb olajszamla miatt megno. Tehat novekedett a kereslet a dollar irant, ez pedig inkabb az elenkulest segitette, A spekulansok ehelyett tovabbra is a dollar esesere jatszottak, Nehany evvel kesobb, a nyolcvanas evekben, amikor az amerikai penz iijra hullamvolgybe keriilt, ezt a fejlemenyt - teljesen ellentetesen a korabbiakkal - azzal magyaraztak, hogy egyreszt az olajfogyasztas vilagszerte csokkent, masreszt az arak is estek. Eziittal megiscsak talalo volt a vegkovetkeztctes: a fejlett ipari orszagoknak kevesebb dollarra volt szukseguk, ezaltal pedig visszaesett a dollar iranti keres let. A hetvenes evekben, amikor az "olajsokk" fogalma valt meghatarozova, mas ertekeleseket is lehetett hallani: ha az olajar emelkedne, az azt jelentene, hogy az arab orszagoknak nagyobb dollarosszegek allnanak rendelkezesukre, amivel a Nyugat ipari allamaibol ujfent arukat tudnanak beszerezni, Ez jotekonyan hatna a konjunknirara. 19

Ismet mas ok azt hangoztattak, hogy a benzin es a fiites oriasira nott koltsegei korlatoztak az egyeb fogyasztasi kiadasokat, ezzel pedig komoly veszelyt jelentettek a gazdasagi fejlodesre. Egyszoval: a magyarazatok mindig utolag sziilettek. A tozsdevagy devizaarfolyamok akar felfele, akar lefele mozogtak, a szamtalan jatekos, spekulans, befektetesi tanacsado es elemzo utdna rogton egesz pontosan elmagyarazta - gyakran teljesen ellentetes ervekkel -, miert is kellett ennek fgy lennie. Csak az arfolyamok csinaltak hireket - amelyeket aztan szetkurtoltek -, es nem a hfrek csinaltak az arfolyamokatl Gyakran elofordul, hogy a "ktilvilag" hirei - akarhogy is magyarazzuk oket - egyaltalan nem jatszanak meghatarozo szerepet az arfolyamok alakulasaban. A befektetok gyakran pesszimistak, anelkul, hogy erre komoly okuk lenne. Ugy vannak vele, mint oreg becsi ernigrans baratom, Grun New Yorkban, akinek feltette kollegaja a kerdest: .Mondd csak, happy vagy te itt Amerikaban ?" "Hat persze, hogy happy vagyok - jott a melankolikus valasz -, de boldog, az nem." E pesszimizmus oka sokszor a tozsdesek jellemebol kovetkezik; ok ugyanis jatekosok, akik nem sokat gondolkodnak es kevesse reagalnak a kulso esemenyekre. Inkabb csak eladni es venni akamak, hogy valami jo fogast csinaljanak es a felszfnen maradhassanak: olyan emberek, akikre a szenvedely a jellemzo. Minel inkabb beavatkoznak ezek a jatekosok a tozsdei esemenyek menetebe, annal bizonytalanabba valik a tozsdei legkor. Ilyenkor szubjektiv tenyezok keriilnek eloterbe, vagyis az a kerdes, mennyire elkotelezettek a jatekosok, vajon minden penzuket ertekpapfrokba fektettek-e, vagy meg annal is tobbet, mint amennyijtik volt. Ha egy olyan tozsdet, ahol a jatekosok vannak tobbsegben, bizonyos esemenyek befolyasolnak - peldaul meghatarozott politikai tortenesek -, akkor ez teljesen mas hatast valthat ki, mint ha a resztvevok erszenye tires lenne.

Igen gyakran elofordul, hogy a tozsdei arfolyamok emelkednek es igen nagy a forgalom. Az elemzok azt allftjak ilyen helyzetekben, hogy a tozsde stabil, mert a nagy forgalom azt tanusitja, a kozonseg erdeklodik a tozsde irant. Velemenyem szerint ez alapvetoen hamis allftas. Minel nagyobb a forgalom emelkedo arfolyamok mellett, annal tobb reszveny vandorol a "biztos" kezekbol a ,,tetovazokeba", vagyis a pszichologiailag erosekebol a pszichologiailag ingatagokeba, Ha azonban minden reszveny tetovazo kezekben talalhato, akkor holtbiztosan bekovetkezik a tozsdekrach. A kozonseg pszichologiai reakcioja meggyozodesem szerint kizarolag a piac e "technikai allapotatol" fiigg - de ezzel mar a "tozsdepszichologia" elso leckeje elebe vagok, Nehanyan talan elbizakodottnak tartanak, hogy en itt "tozsde- es gazdasagpszichologuskent" lepek fel, noha sem kozgazdasagtant, sem pszichologiat nem tanultam. Mindezt termeszetesen belatom, de annal tobbet tanultam hosszu tozsdei palyafutasom dzsungeleben, ahol igen magas tanulopenzt kellett ezert fizetnem. Szerencsere! Igy legalabb mindig tokeletesen elfogulatlan maradok az objektiv elernzesek irant. Ertekelem viszont a megfontolast, a logikat, a pontossagot ezek mindenkeppen hozzatartoznak a mestersegemhez. Ha egy spekulaciorol gondolkodom, nem szeretem gondolatmenetemben a tevedeseket, mint ahogy a hamis hangokat sem szeretem a zeneben, Sokan - ellentetben velem - a gondolkodast nem tartjak munkanak. Amikor nemreg Darmstadtban a rmiszaki foiskolan ezer diak elott tartottam eloadast, az ezt koveto beszelgetes vege fele valaki kozuluk a kovetkezo erdekes es szellemes kerdest tette fel: "Megeri-e egyaltalan a tozsdevel foglalkozni, ha ennyit kell gondolkodni es fontolgatni?" Bizonyara ugy gondolta, hogy eleg csak rendszeresen olvasni a tozsdei jelenteseket ahhoz, hogy sikeres spekulans legyen beloliink.

20

21

Professzorok gyakran mosolyognak megnyilatkozasaimon es elmeleteimen, megis figyelmesen meghallgatnak, nem beszelve az erdeklodok ezreirol, akik szeminariumaimat latogatjak, vagy eppen az egyetemi hallgatokrol, akiknek szamtalan foiskolan tartottam szamtalan elcadast. A professzorok igenesak iskolazatlan sarlatannak tartanak. Az en koromban ennek mar nines jelentosege. Akkor mar pontosabban sz6lva, oreg sarlatan vagyok. Mert inkabb vagyok iskolazatlan spekulans, aki tobb mint 70 eve alatt 70 tozsdet vegigjart mar, mint egy kepzett kozgazdasz professzor, aki meg sohasem toltott el 24 6rat a tozsdeparketten. Most megis kihfvtam parbajra a konstanzi egyetem egyik kozgazdaszat, aki hallgatoi elott sarlatannak belyegzett: kozonseg elotti szakszeni vitat fogunk folytatni. Aztan majd meglatjuk, ki ert jobban a gazdasaghoz es a penzugyekhez, Mindeddig azonban nem reagalt kihfvasomra. Most pedig atnyujtom olvasoimnak osszegyiijtott tapasztalataimat es kovetkezteteseimet az emberek es a tomegek Ielektanarol ugy, mint egy kollega a kavehazi asztalnal, nem pedig nilzott akademikusi szigorusaggal -, remelhetoleg mindig szorakoztatoan. Eletbol vett torteneteimnek, spekulansokrol, jatekosokrol es mas dorzsolt fickokrol szolo visszaemlekezeseimnek mindig kozuk van a tozsdehez (ez az eleteml), hozzatartoznak ahhoz az elettapasztalathoz, amely lehetove tette szamomra, hogy atlas sam a tozsde "nagy lelektani jatekat", es - 100 esetbol legalabb 51-ben, amire szfvesen hivatkozom - sikeresen helytalljak,

Masodik eloadas

A PENZ IGEZETEROL
de a sok penz, az mar valami" - mondta egyszer talaloan George Bernard Shaw. A filozofusok ujra es ujra szenvedelyesen vitatjak azt a kerdest, hogy erkolcsileg indokolhato-e a penz utani hajsza, vagy sem? Lehetetlen elfogulatlan Iteletet mondani. Egy azonban biztos: a penz btivolete es az erte folytatott hajsza a gazdasagi fejlodes motorja. A penz igezetenek precfz elemzese igencsak nehez, Mindig a megigezett jellemetol fiigg: miert van megigezve, es mekkora oszszegtol, .Ez egy tobbszoros milliomos - mondtak egykor a becsiek - legalabb 100000 guldenje van." Abban az idoben ez nem volt ellentmondas, mert a milliomos sz6 nem feltetlenul jelentette azt, hogy a nevezett valoban legalabb egyrnillio felett rendelkezik. Milliomosnak az szamftott - es meg rna is az a gazdag ember -, akinek kijar a "Rothschild" vagy a .Krozus" elnevezes. Vannak barataim, akik, ha mar szaz marka van a zsebukben, milliomosnak erzik magukat, de olyanok is, akik a tengerviztol "annal szomjasabbak lesznek, minel tobbet isznak belole" (Schopeohauer). Sokakat egesz kiilonleges medon a mas ok penze biivol el, es allandoan azon torik a fejuket, hogy masoknak mennyi penze is lehet. Felsohajtanak, valahanyszor egy hiresen gazdag emberrol hallanak: vajon mennyi penze is lehet? Emberekkel es targyakkal kapcsolatos gondolataik mindig azok erteke korul forognak. Egy nap felhivott egy penzugyi temakkal foglalkozo ujsagirono, aki a kovetkezo korkerdest intezte interjualanyaihoz: - .Kostolany ur, ugye On nagy tapasztalatokkal rendelkezo tezsdeprofi? Hogy magyarazhato akkor, hogy meg nem milliomos?" Kicsit elkepedtem, 23

"A penz nem minden,

22

de aztan megvalaszoltam: .Eloszor is: kerdese igencsak indiszkret. Masodszor: honnan tudja On, hogy nem vagyok milliomos? Koteles vagyok megmutatni a bankszamlamat? De ne feljen, nem akarom Ont megfejni." Ha egy ismeros hogylete vagy munkaja felol erdeklodtem, gyakran azt a valaszt kaptam: ,,6, neki aztan sok penze van." Sokan csak azt a penzt tisztelik igazan, ami masoknak valamikor volt, de mar nines meg nekik, de vannak olyanok is, akiket a sajat penzuk buvol el; babusgatjak es csodaljak penzuket, hagyjak magukat hipnotizalni altala. Egy kolto baratom azt mondta nekem egyszer: "Ha sok penzem lenne, egesz vagyonomat a gazdagokra hagynam, mert ok annyira szeretik a penzt." Ismertem valakit, akinek kedvenc idotoltese volt, hogy bankszamlajan osszeadogatta a szamokat. Azt allitotta, hogy igy kepes a legjobban eliizni az unalmat, Aztan olyanok is vannak, akik ugyan sok szep es draga dol got lettek volna kepesek megszerezni, de nem tettek, mert nekik a gondolat is eleg volt, hogy kepesek lennenek erre. Erzik a penz hatalmat - es ez mar boldogga teszi, kielegiti oket, Volt egy baratom, aki, ha kiejtette a "penz" szot, kabatjan kereszttil megsimogatta Ieveltarcajat azzal az erzessel, hogy az elet minden elvezete csekk-konyveben stirtisodik. Amikor felhivtam a figyelmet erre a rossz szokasara - amit 0 teljesen tudat alatt miivelt -, nagyon halas volt erte, de azert tovabb folytatta perverz simogatasail. Egy masik baratom azt meselte, hogy ha beveteleinek es kiadasainak a merlege igen pozitfv, nemi gerjedelmet erez. Egy masik ezzel szemben azon a napon, amikor a tozsdet nagy veszteseggel volt kenytelen elhagyni, egyenesen a bordelyhazba ment. Szerencsere olyan emberek is vannak, akik penzuknek koszonhetoen az elet minden oromet ki akarjak elvezni, Nem elegszenek meg az etlap tanulmanyozasaval, hanem meg is szeretnek kostolni az eteleket.

Sokak szamara a penz hatalom es statusszimbolum is: baratokat, kepmutatokat, irigyeket es bokokat koszonhetnek neki, vonzza az eloskodoket. Elbiivoli oket a penz, mert tudjak, hogy penzuk rnasokat is elbiivol; nemcsak az anyagi luxust akarjak elvezni, hanem a penz hatalmat is - vagyis mas ok szolgaisagat, Kulonosen azokra van nagy hatassal a penz, akiknek mar egyszer sok volt belole; eros jellemmel kell rendelkezniiik, hogy uralkodni legyenek kepesek fajdalmukon. Boni de Castellane franeia marki, a szazadfordulo leghfresebb gavallerja emlekirataiban olvastam, hogy mennyire boldogtalanna valt azon a napon, amikor mar nem volt az amerikai milliardosno, Anna Gould ferje. Termeszetesen nem kellett neki kovet tornie, de elmultak azok az idok, amikor milliokat pazarolhatott el. .Amiota tonkrernentem, megismertem gyengeimet" - frta. A hazardjatekok eseteben tisztan elmeleti biivoletrol van szo. Ha a jatekot nem penzre, hanem babra jatszanak, nem volna tobbe oly izgato. A penz sokak szamara jovatetel nyomonisagukert, peldaul testi hibajukert, csunyasagukert es fgy tovabb. Vagy megvigasztalja azt, akinek tarsadalmi ambfcioi vannak, de szereny szarmazasa miatt ebben gatolva van: a penz potolja szamara az osoket. Elsa Maxwell, a hires teirsasagiujsagirono az amerikai felemelkedes hosi eveiben ragyogo karriert futott be azaltal, hogy azokat az fr szarmazasii, ujsiitetti amerikai milliomosokat, akiket a "szuperelokelo", a "Mayflower" -rol szarmazo amerikaiak nem fogadtak be, elszegenyedett angol arisztokratakkal hozta ossze. Az uj milliomosok fgy egyenrangunak erezhettek magukat a rideg amerikai penznernesseggel, mert earl-okkel es duke-okkal kertiltek csaladi kapesolatba; egyidejiileg az ujgazdagok millioi nagy hatassal voltak arra a nemessegre, akinek mar egy fillerje sem volt. Sokaknak esak arra szolgal a penz, hogy hivalkodhassanak vele. Nehanyan hagyjak, hogy eszrevegyek gazdagsagukat azert, hogy ren-geteg penzuk legendaja elterjedjen vagy meg inkabb megnove25

24

kedjen. Roviden: a penz az emberekben a legkiilonbozobb reakci6kat valtja ki. Termeszetesen a szerelemben is igy van ez. A penz egy noben oszinre szerelmi erzeseket kepes ebreszteni. Szemiikben a penz szimbolizalja a ferfi sikeresseget; a sikeres ferfi elbtivoli oket kulonosen, ha abbol nekik is hasznuk szarmazik. A no oszinten szereti a ferfit, mar csak azert is, mert luxus sal veszi ot korul. Ezzel szemben vannak olyanok is, akik pontosan azt a ferfit gyiilolik, akitol a penzt kapjak, es azt szeretik, akinek penzt ajandekozhatnak. Sokak szamara a penz egyszeriien a siker mertekenek szamit, anelkul, hogy oket magukat elbuvolne a penz, Meg rna is a ftilemben eseng, amit annak idejen a hires Max Reinhardt-szineszno, Darvas Lili Parizsba val6 megerkezesekor mondott nekem: .Provokatfv m6don fogok feloltozni es elmegyek a Boulevard-ra setalni, es megvarorn, mfg megsz6lftanak. Szeretnern tudni, hany ferfi sz6lft Ie; hisz ingyen minden no szep!" Azt akarta megtudni, hogy mint not keszpenzben mennyire ertekelik. Mindenesetre, ha egy not a penz onmagaert btivol el, az ferje vagy baratja szamara roppant veszelyes lehet. Meg a legnagyobb luxusnak is - kastely, gyemantok, bundak, aut6k - megvannak a maga hatarai, es egy bizonyos ponttol kezdve niltelftette valik. Egy bankszamlanak viszont, amibe a no beleszeret, nincsenek hatarai; az egyfajta .Danaidak hord6ja". Hogy milyen mertekben kepes a penz btivolete az emberek gondolkodasat elferditeni, azt a kovetkezo anekdota nagyon j61 megvilagftja: - Hallottad mar? - kerdezi valaki ismeroset. - Meier baratunk meghalt! - 6, de szomoni, vajon mi baja volt? - Azt hiszem, az a ket milli6ja. - Nem erre gondoltam, iigy ertem, mi hianyozhatott neki? - Talan ugy fel milli6nyi.

- Meg mindig nem erted, mirol beszelek? Mitol halhatott meg? - Vagy tigy! Az teljesen vilagos: a kulonbozettoll

RENDELKEZNIKELLKESZPENZZEL A penz vilaga nem mindig szep vilag, A penznek radioaktivitasa van; korrumpalni kepes, es gyakran az emberek Ieggyiiloletesebb tulajdonsagait hozza napvilagra. Ma mar igen semleges kapcsolatban allok a penzzel, Azonban nem volt ez mindig fgy. Amikor apam lfjukoromban az elszegenyedett es tonkrement Budapestrol Parizsba kuldott, hogy ott kitanuljam a tozsdes mesterseget, sziileimnek koszonhetoen a legszuksegesebbekre el voltam larva penzzel. De eppen Parizsba mentem, egy olyan varosba, amely abban az idoben a vilag kozepe volt. Fantasztikus varos volt, egy oriasi vidampark. Minden tele volt arukkal, luxussal. Ez a luxus es az eletorom mindenhol erzekelheto volt. Parizs ... ,,J'ai deux amours, mon pays et Paris." Ket szerelmem van: hazam es Parizs. Az a banan nyakek, amely az Antillak varazslatos lanyanak, Josephine Bakemek a nyakaban himbalozott, adta a ritmust ehhez a dalhoz, amit hitvallasomma tettem. Parizs jelentette szamomra a luxust, szorakozast es unnepsegeket egesz eletemben, amit az Orient-expressz segftsegevel keszultem megismemi, amikor egy gyonyoni esten leszalltam r6la - mint Rastignac, Balzac hose a postakoesir61. Meg nem tudtam, hogy a tiltott Paradiesom e vilaga karnyujtasnyira van, de megis elerhetetlen marad, ha nines az embemek kulesa hozza, amivel bebocsatast nyerhet: ez pedig a penz, Marpedig nem volt eleg penz a zsebemben, sot, ehhez nagyon keves, Elbtivolten neztem a szinjatekot, de nekem ez nem volt eleg,

26

27

Fujita teknockeretes szemiivegben es tepett fekete hajjal tiint fel a Montparnasse-on, kedvenc modelljetol, Kikitol kovetve, hogy barataival, Kislinggel, Vertes-vel es masokkal a Rotonde es a Dome faasztalainal vitatkozhasson. Az elegans holgyek Longchamp-ba es Auteuil-be kfsertettek magukat, hogy a 16versenyen megmutathassak ruhaikat, amelyeket Poiret tervezett szamukra. Schneider Boulogne-ban a sajat jachtjan fejedelemkent fogadta legjobb tarsasagbol val6 vendegeit, es a hajnali szurkuletig jatszotta nekik a Iegiijabb New Orleans-i melodiakat. A Champs-Elysees-n es a bulvarokon hosszii sorokban alltak az em berek, hogy felfedezhessek Chaplin Amerikajat az .Aranylaz"-ban es a meses Keletet a .Bagdadi tolvaj"-ban. Francis Carco regenyei segitsegevel baratkozott az ember a nep nyelvevel, fgy felfegyverkezve pedig - mert ez volt a sikk - a Pigalle barjaiban elvegyult koztuk, Mas esteken, miutan egyutt diidolta Maurice Chevalier-val legujabb kuplejat, a "Valentine"-t, a Maximban vacsorazott, vagy az urak a Weber Kavehazban maradtak egymas kozott, hogy egy rij autornodellrol vagy Mistinguette labairol tarsalogjanak. Az angolok kisajatftottak Le Touquet fuves teruleteit; a kozigazgatas mar azt fontolgatta, hogy az utcaneveket es a kirakatokban az arcedulakat angolra fordfttatja. Mint egy gyermek, aki egy cukraszda kirakatuvegenek nyomja az orrat, iigy bamultam ezt a hihetetlen eletet es surges-forgast. Itt ebb en a varosban mindene meglehetett az embemek; egyetlenegy dologra volt csak szukseg hozza: penzre, Igy feszkelt az otlet mel yen a fejembe, kitorolhetetlenul: penzt csinalni, meghozza sok penztl A penz akkoriban meg sokkal fontosabb volt, mint rna; ha ugy tetszik, letfontossagii - ha csak az egeszsegunkre gondolunk, akkor is. A penzt istenfteni kezdtem, mint kizarolagos eletcelt; gyarapftasat pedig kizarolagos elfoglaltsagkent fogtam tel. Ha valaki Igy imadja a Mammont, akkor egesz eletfel-

fogasa, az elethez val6 viszonya is megvaltozik. Minden mas ertek is eltorpul emellett. Mert semmi sem onmagatol ertekes, penzert mindenhol es mindenkor mindent megkaphatok. Keszpenzzel rendelkezni kell... A tozsden toltott elso napomon egy igen kedves, idosebb ur sz6lftott meg. - Fiatalember, mit keres On itt? Meg nem lattam soha. (A legtobb tozsdejaro ugyanis latasbol ismeri egymast.) - Tanul6 vagyok az Alexandre cegnel. - Ah, - mondta - az On fonoke jo baratom, ezert roviden es alaposan bemutatom Onnek az egesz tozsdet, a tippeket stb. Minden egy dologt61 fugg csak: tobb-e a tokfilko, mint a reszvenyek, vagy tobb reszveny van-e, mint tokfilko. - Ez a mondas szamomra a mai napig megtartotta ervenyesseget, egesz tozsdei filozofiam erre epul: kinalat es kereslet. Az elso idok a tozsden szamomra kulonosen izgalmasak voltak. Olyan volt, mintha egy oriasi jatekkaszinoban lettem volna. A levegoben is a penz szagat lehetett erezni, csak egy antennara volt sziiksege az embemek, hogy elcsipjen belole valamit... Nem volt nehez, hogy higgyek mentoromnak. Ha megfeleloen rafinalt volt az ember, kepes volt a hosszal uszni, Bizzal bennem, es "a h6nap vegen lehet kasszfrozni" - es szeles mosollyal megveregette vallamat, Oszinten szolva nem sokat ertettem abbol a nagy nyuzsgesbol, amit nehany szaz ember konilottem mfivelt. Az ertekpapirok idegen nevei (meg a sok regi orosz reszvenye is), amelyeket meg nem ismertem, csak duborogtek felsuket fiilemben. Fiatal fiiik siettek egyik csoportt61 a masikig, kis cedulaval a kezukben, amire a megbfzasokat feljegyeztek, szeduletes polkat tancoltak az epulet kulonbozo szarnyai kozott, lokdosodtek es tolakodtak, mielott ismet minden iranyba szetszaladtak.

28

29

Kozepen, a "korben", hetven iir allt, telen-nyaron sotetbe oltozve; ok voltak a tozsdei alkuszok tarsasaganak tagjai; konyokukkel a pultra tamaszkodtak, amely elvalasztotta oket a kozonsegtol. Ugyanugy, mint a tobbiek, ok is kialtoztak ebben a pokoli larmaban: "Eladok, veszek!" Ugy runt, mintha az egesz vilag kepviseltette volna magat ebben a tumultusban. Egyesek a telefonfulkekhez rohantak, hogy az else eredmenyeket tovabbadjak, Masek sugdoloztak, keziiket szocsokent szajuk ele teve, felfuvalkodottan sajat fontossaguktol. Ismet mas ok lazasan rottak a szamokat kis fekete jegyzetfiizetiikbe. Az altalanos idegesseg egyaltalan nem kapott el engem. Minel beljebb hatoltam ebbe az iij vilagba, annal jobban taszftott ez a felvagos legkor. Mindenki allitotta, hogy 0 tudja a legjobb ertestileseket adni, kerkedett, hogy minden tozsdei fogason nyer, iigyfeleit jo tanacsokkal latja el, hogy ismeri a legbiztosabb tippeket stb. Ha meghallgatta az ember a kerengo pletykakat, azt hihette, hogy itt csak zsenik vagy profetak vannak. Mindenki onelegulten szamolt be tapasztalatairol, sikereirol, es minden mondat igy kezdodott: .Ugye megmondtam!" Fiatalsagom es hianyzo tapasztalataim ellenere hamarosan az a benyornasom tamadt, hogy sehol a vilagon nem talalhato negyzetmeterenkent annyi tokfilko es bekepzelt ember, mint itt, olyan fiek6k, akik magasan szellemi kepessegeik feletti szfnvonalon eltek. Meg rna is ezen a velemenyen vagyok; csak a tozsdei iigymenetnek ez a m6dja mar nem letezik, A tranzakci6kat irodakbol, tavkozlesi rendszereken keresztiil hajtjak vegre. Ahogy Londonban, ugy Parizsban is a kereskedo egy billentyiikkel ellatott gep elott ul es begepeli, melyik ertekpapfrbol, milyen aron akar venni vagy eladni. Es ugyancsak a gepen keresztiil kapja meg a valaszt valamelyik masik kereskedotol, hogy a kivant ertekpapirbol ennyit es ennyit, ilyen es ilyen aron kaphat. Ugyanezt a munkam6dszert - csak eppen nem nemzetkozi viszonylatban mint rna, hanem kicsiben - mar 30

60 evvel ezelott lathattam Stockholmban. Ahogy egy osztalyteremben az iskolasok, ugy iiltek az ugynokok egy teremben, mindegyik elott billentyiizet. A "katedran" iilt az uzletvezeto, aki az ertekpapfrokat megnevezte, es mindegyik ugynok bebillentyiizte, hogy mennyit akart venni vagy eladni. A szamologep rogzitette a kfnalat es kereslet alapjan az arfolyamokat. amelyeken a tranzakci6kat lebonyolitottak. Igy nottem bele fokozatosan egy olyan miliobe, amelyben minden ember meggyozodeses tokes volt. Ezeket az embereket nem erdekelte a zene, a festmenyek, a mfiveszet, de meg egy jo etel sem. Az egyetlen, akinel val6ban el lehetett valamit erni, az a gyalazatos Mammon volt. En pedig uj parizsi foglalkozasom soran a penzkultusz ugyanilyen anyagias beallitottsagu kovetojeve valtam. Es mivel magamat kulonosen rafinaltnak ereztem, hamarosan olyasvalamit tettem, amit azok tesznek, akik szamara a penz minden masnal fontosabb, meg az embereknel is: elkezdtem a tozsden besszie spekulalni, Termeszetesen ez j6kora onhittsegre vall. Olyan rossz velemennyel voltam ezekro l a nagypofaju ostoba alakokrol, hogy ha ok mind hosszxe jatszottak, nekem az ellenkezojet kellett tennem - azaz besszie spekulalnom, Veletleniil meg szerencsem is volt: jott egy eros krizis, depreszszio, zuhan6 arfolyamokkal: a papfrok csak estek es estek. Mindennap merleget keszitettem, hogy megallapftsam, mekkora nyereseget ertem el. Es mivel tovabbra is besszie spekulaltam, nyeresegem naprol napra nott. Azt mondtam, hogy "veletleniil" tortent mindez, hiszen nem alapveto megfontolasbol valtam besszspekulanssa. Tisztan szemelyes, pszichologiai okaim voltak erre. Abban az idoben meg a szakszeni erveim is hianyoztak ehhez, a gazdasagot illetoen sem voltam pesszimista; csak egyet akartam: PENZT, meghozza minden aron. Csak 1932-ben, a hfres-hfrhedt Ivar Kreuger-bankcsod idejen (vo.: Kostolany: Tozsdeszeminarium. Kozgazdasagi es Jogi Konyv31

kiad6, 1989. 111. old.) valt vilagossa szamomra a besszspekulacio erkolcsileg elitelendo vonatkozasa. Felismertem, hogy ennek soran csak akkor nyerhet az ember, ha masok veszftenek, Mondhatnam ugy is, hogy .megszolalt a lelkiismeretem", Saulusb61 Paulus lettern; Mammon isten ledolt talapzatarol. Paulus pedig azt predikalta: nem szabad besszre spekulalnil Mert ha ebben sikereket erek el, ott vannak a barataim, akikre gondolnom kell, ha masoknak rosszul, sot nagyon rosszul megy. Mit er nekem a penz, mire j6 elegans etterembe jarni, pezsgot es kaviart rendelni, ha azokra az emberekre kell gondolnom, akik allasukat es egzisztenciajukat vesztettek el. Ha mindenki sfr, nem esik j61 nevetni. Att61 kezdve elhataroztam, hogy csak a hosszal tiszom, csak fgy torok nyeresegre. De termeszetesen csakis ugy - a legnagyobb szerenyseg mellett is -, hogy egy kicsivel tobbet nyerjek, mint rnasok ... Saulusb61 Paulussa valasomnak ez az utja azaltal is konnyebbe valt, mert idokozben a konjunktura vilagszerte elerte abszolut melypontjat, es csak lassan ugyan, de ismet megindult a fellendiiles. Igy aztan abba a kedvezo helyzetbe keriiltem, hogy hamarosan a hosszal is kepes voltam penzt keresni; termeszetesen nemcsak en egyediil, hanem vel em egyiitt meg sok ezren. Az altalanos felviragzas boldogft6 legkoreben meg sikeresnek is lenni - fgy meg kenyelmesebb volt.

KOSTOLANY, A "KOZELLENSEG" Egy j6 spekulansnak bekepzeltnek kell lennie, sot, a kozonseget kisse meg kell vetnie, hogy fiiggetlen maradhasson, es hogy a tomegpszichologiai hatasok ne fertozhessek meg. Ez igy helyes. Ezt az arroganciat azonban nem szabad nilzottan kimutatni. Tisztaban vagyok vele, hogy neha meg rna sem tudom megzabolazni magam 32

es embertarsaimhoz nil ironikusan es cinikusan kozelftek - de ez mar semmi ifju eveim arroganciajahoz kepest, Egyszer komoly nehezsegeim is tamadtak fennhejazasom miatt. 1930 oszen, vagyis a nagy krizis kezdeten - amirol eppen az elobb esett szo - a parizsi tozsden a tozsdek tortenetenek egyik legszomyiibb osszeomlasa jatszodott Ie, az Oustric-csod, Albert Oustric vitathatatlanul sajat koranak legnagyobb penzkiralya volt. Franciaorszagban a legsikeresebb konglomeratum-tokepenzes, akinek mindenhova elert a keze. Ugy a szalonokban, mint a tozsden mindenki csak a sikereirol beszelt, szamtalan, igen bonyolult ugyleterol, amelyek a Peugeot autoktol, a linoleumtol es a cipcktol egeszen a boliviai eziistbanyakig, vagy az olasz mtiselyemig terjedtek. Vallalatai tipikus peldai voltak a rna korszeriinek tartott vegyes konszemeknek. Oustric rendelkezett a nagy know-how-val, es ennek megfeleloen is viselkedett. Kulonbozo iizletei szamara ket penziigyi tarsasagot alapftott, a "Holding Francaise" -t, amit a tozsdei zsargon csak .Holfra't-nak nevezett, es a .L'Bxtension de l'Industrie Francaise't-t (reszvenytarsasag a francia ipar fejlesztesere), E ket tarsasag reszvenyei pusztan csak tozsdei manipulacio eszkozeikent szolgaltak. Tomeges felvasarlasokkal - amit hitelekkel finanszfrozott - a reszvenyek arfolyamat termeszetellenesen magasra emelte. Igy arra, osztonozte a spekulansok nagy reszet, akik joggal felteteleztek, hogy az arak mar nil magasak, hogy ugyanezekkel a reszvenyekkel besszre spekulaljanak es hataridos iizleteket kossenek, En is ugyanezt tettem. Oustric egesz tozsdei manovere arra az otletre epult, hogy sok kis tozsdespekulans (mint peldaul en is) reszvenyeivel hataridos iizletekbe fog bonyolodni, es hataridore nem tud eladni, hiszen 0 mar felvasarolta az osszes reszvenyt. Akkor aztan 0 diktalna az arakat azoknak a besszre spekulaloknak, akiknek fedezniuk kell hataridos iigyleteiket. 33

Az ilyen manoverek azonban csak olyan penzembereknek sikeriilhetnek, akiknek gyakorlatilag korlatlan penzeszkozok allnak rendelkezesere. Oustric anyagi eszkozeinek nagy resze azonban bankhitelekbol es tozsdei iigynokoktol szarmazott, tehat bizonytaIan forrasokbol, amelyek marol holnapra kimeriiIhetnek. Oustric kartyavarat a Iegkisebb hitelmegszontas is osszedonthette, Es fgy is torrent. Lelkem legmelyen akkoriban az idoben is a besszt reszesitettem elonyben, de erre a csalard penzemberre kulonosen haragudtam. Meg voltam gyozodve spekulacioi zatonyra futasarol, es igazam lett. A Holfra-reszvenyek, amelyeket 170-180-ert hataridore adtam el, a melybe zuhantak es egyaltalan nem is jegyeztek oket a tozsden. Azon az ejszakan nem tudtam aludni, de nem azert, mert gondjaim voltak. Tudtam, hogy lapatolhatorn a penzt, annyi Iesz belole. A tarsasag csodbe jutott, reszvenyeinek adasvetelet es jegyzeset megszuntettek. A reszvenyeket a "mezftlabas piacon" fedezhettem fel, 3 frankert. Ilyen magas nyeresegnek meg egy szazalekat is ritkan erik el tozsdei spekulacio segftsegevel. Az osszeomlas az Oustric-en kiviil meg vagy otven tozsdei ceget dontott romlasba: ugynokoket es a kozvetitok nagy reszet, a hitelezok minden fajtajat, iigyfeleket, az iigyfelek baratait es a csendestarsakat. Oustric tonkremenetele magaval rantott meg ket jo hirii bankot is. Az egyik a Fischer Bank Boulogne-bol, amely regebbi volt, mint a Francia Bank (amelyet 1776-ban alapitottak). Ennek kovetkezmenyekent 14 napig meg a melytengeri halaszatot is Ie kellett allftani, A lancreakcio meg az angol penzt is elerte, A font sterling a kulonbozo penzpiacokon leadott nehany pontot, amikor a nyugtaIan francia penzintezetek fel akartak keszulni ugyfeleik esetleges ostromara, es tomeges fonteladasba kezdtek.

En azonban unnepeltem, szinte kabulatban eltem. Elbizakodott voltam, meg kihivo is. Fekete nyakkendot kotottem, hogy mutassam, milyen "szomorU vagyok" a tozsdei esemenyek miatt. Albert Oustric szemszogebol az egesz vilag langokban allt; ezzel szemben nekem mindenben igazam lett, es tozsdei nyeresegem mellett meg a tonkremenetelere kotott fogadasaimon is nyertem. Abban az idoben az egyik tozsde melletti etteremben leva torzsasztalomnal toltottem tires oraimat, Oda jartak barataim es az ugynoksegek munkatarsai is; akkoriban Parizsban ezt a helyet a "penzvaltok ugynoksegenek" is neveztek; megallas nelkul szallitottak az arfolyamhfreket es en megbfzasokat adtam. Mint a kulfoldieknek altalaban, nekem sem volt tozsdei belepom, Eleinte ennek nem is volt jelentosege, de egyik naprol a masikra a nem francia allampolgaroknak megtiltottak a tozsdere valo belepest; hivatalosan azzal indokoltak, hogy a kulfoldiek Franciaorszagot az allami jaradekok elleni spekulacioval akarjak tonkretenni. Es ez a hazafias otlet hajtotta egy kis francia zsid6 malmara a vizet; Israelnek hivtak. Gyakran iilt a mellettem leva asztalnal, es nagy irigyseggel nezte a nagy surges-forgast az asztalomnal, marmar feltem, hogy kihallgatja gyozelmi enekeimet es kifigyeli rnasok is irantam erzett csodalatat. Feljelentett. (Hogy 0 volt az, arra csak kesobb jottern ra.) Hogy allftolag a francia jaradekpapfrok ellen spekulalok, az allamhitel ellen, Franciaorszag ellen. Egy szep napon, masik ket baratommal egytitt az etteremben tartoztattak le. A tozsde melletti rendorparancsnoksagon hosszu kihallgatas kovetkezett, ujjlenyomatot vettek, es ugy kezeltek, mint val ami veszelyes biinozot. A ra kovetkezo napon a kulfoldiekkel foglalkozo rendorseg atkutatta irodamat a Rothschild-palotaval szemben a Pare Monceau-nal; ezt levelezesem es az osszes tozsdei feljegyzesem kinosan preciz ellenorzese kovette. Este mar hallottam is a radioban a jelentest: hazkutatas egy bizonyos Andre

34

35

Kostolanynal, magyar, akit azzal gyamisftanak, hogy az allami hitelek ellen spekulalt, Egy igazi allamellenes osszeeskuves! Ket hettel kesobb ujabb meghivast kaptam a rendorkapitanysagra, ahol egy parancsot raktak elem: .Kostolany iir 48 oran beliil hagyja el Franciaorszagot!", a parizsi rendorfonok irta ala. Termeszetesen nagy gondban voltam; el kell hagyjam szeretett Parizsomat - ugyanakkor teljesen tiszta volt a lelkiismeretem: az Oustrickrachra spekulaltam ugyan, de a francia jaradekpapfrokra soha. Gyakorlatilag is lehetetlen lett volna, technikai okokb61. J6 baratomnak, a valtougynokseg fonokenek, nev szerint Adrien Perquel-nek; akihez az ido tajt athelyeztek, az a mente otlete tamadt, hogy magas helyrol kerjen segitseget: az egykori igazsagugyminisztertol, Anatole de Monzie-tol, aki j6 baratsagban volt Perquel apjaval es ugyanahhoz a liberalis szellemisegii konzervativ korhoz tartozott. A hiiszas evekben de Monzie brilians, kifejezetten nepszerii ember volt, aki kulonben szokatlan szimpatiat erzett irantunk, magyarok irant, szenator, majd ismet miniszter volt. 6 volt az, aki 1926-ban a Herriot-kormany penzugyminiszterekent a kovetkezo, hiresse valt szavakkal kezdte else beszedet a parlament elott: "Uraim, a penztar tires ... !" Anatole de Monzie azonnal fogadott is irodajaban; elmagyaraztam neki kinos helyzetemet es biztositottam ot artatlansagomrol, Megigerte, hogy kivizsgalja az iigyemet. A kovetkezo napon - mar osszepakoltam borondornet es indulofelben voltam a palyaudvarra, hogy Franciaorszagot Belgium iranyaba elhagyjam - az utols6 pillanatban kaptam a hivast a titkamojetol: "Ne utazzon el, de Monzie iir elintezte Onnek, hogy 14 napos haladekot kapjon." Az igazsagiigy-miniszter meggyozodott az ellenem felhozott vadak tarthatatlansagarol; de meg igy is ken yes dolognak szamitott, hogy egy alarendelt szolgalati hely donteset a legnagyobb nyilvanossag szeme lattara felfuggessze, ezzel pedig eppen azt a parizsi rendorprefektust mellozze, aki kesobb egyike lett a Hitlerrel lepaktalo 36

francia fasisztaknak. En pedig egyik felfiiggesztestol a masikig eltern. Egy evig eltem fgy Parizsban, egy allandoan meghosszabbltott, lepecsetelt papirfecni segitsegevel, ahelyett, hogy megfelelo igazolvanyom lett volna. Vegul is teljes rehabilitacioban reszesultem, azt a bizonyos dossziet megsemmisitettek, meg tozsdei belepot is kaptam, amit a mai napig a tulzott nagykepiiseg veszelyeire val6 figyelmezteteskent orzok, Es mint minden tanulsagos tortenetnek, ennek is van epil6gusa: a haboni utan visszatertem Parizsba az amerikai emigraciobol; de Gaulle tabomok kezdemenyezesere engem, a korabbi "kozellenseget" a francia becstiletrend Iovagjava utottek. Es kivel is talalkozom egyik nap a tozsden, ahol termeszetesen ismet aktivan dolgoztam? Feljelentommel, Israellel. Rogton eszreYettem, hogy szemei a gomblyukamban lathato becstiletrend voros szalagjara meredtek. Egyike volt azon francia zsid6knak, akik szuperhazafiasan viselkedtek es kulonleges zsid6 antiszemitizmust apoltak, ami valamennyi zsid6 ellen iranyult, akar Nemetorszagbol, akar valamelyik kozep-europai orszagbol menekiilt el Hitler elol. Nyilvanvaloan furhatta az oldalat, hogy ismet Parizsban vagyok, meghozza igen nepszeni a tozsden es keresett szakerto. Megis, nem tudta magaba fojtani, hogy egy tippert ne forduljon hozzam: - Mondja csak, most venni kellene, vagy eladni? - En optimista vagyok, mint On ezt tudja is. Tartsa csak a papirokat! - valaszoltam es otthagytam. Szentimentalis okokb6l kulonben az elrmilt evekben megszereztern nehanyat ezekbol a Holfra-reszvenyekbol, amelyekkel akkoriban legnagyobb fogasaim egyiket csinaltam; regisegnek, talan 10 pfennigert darabjat, Aztan roviddel ezelott egy arveresen, ahol tortenelmi erdekessegii ertekpapirokat adtak el, Frankfurt am Mainban, ezeket az emlekezetes papfrokat, amelyeket kivansagra alafrtam, 200 markaert vettek meg darabonkent, Ennyit az onteltseg temajahoz. 37

Az onteltsegnek bizonyos fajtajat meg maig is gyakorlom: tozsdei arfolyamokat, kulonosen azokat, amelyek kedvezotleniil alakulhatnak szamomra, soha nem nezek meg, de nem is akarok roluk hallani. Jgaz, hogy alaposan figyelemmel kfserem a diplomacia vilaganak esemenyeit, az ado- es penzpolitikat, az ipar es a kereskedelem hireit, amelyek meresz elemzese specialitasom, De a tozsdei arfolyamok nem mindig ugy tukrozik vissza az esemenyeket, ahogy az ember logikus medon elvarna. A tozsdei reakciok gyakran atmenetileg helytelenek, es a legtobbszor csak bizonyos ido rmilva fejlodnek ugy, ahogy en azt remeltem, Mindenesetre en hajlithatatlan optimista vagyok: .Amirol nem tudok, az nem is idegesit." Ezert nem akarok eleinte a kedvezotlen arfolyamokrol hallani, iigy hangzanak, mint a hamis hangok zeneileg iskolazott fiilemnek. Ha a tozsdei esemenyek szamomra kedvezotlenul alakulnak, rozsaszfn kodbe burkolom magam es meggyozodesbol varok., (Ez nem azt jelenti, hogy neha nem vagyok az arfolyamokat illetoen pesszimista; de a rosszat meg idoben eszreveszem. ) Sok evvel ezelott a parizsi tozsden volt egy kulonosen nagymervii elkotelezettsegem francia reszvenyekben, hosszra. Meg a legkisebb fel- vagy lefele torteno valtozas is egesz szep osszeget jelentett a hasznomra, iIIetve a karomra. Dreg titkarom, aki evtizedek ota dolgozott nekem, egesz pontosan ismerte mar hibaimat es gyengeimet. Mindennap elment a tozsdere, hogy erdekeimet kepviselje. (Mert, mint ezt mar gyakran emlftettem: egy igazi spekulans, aki melto erre a nemes hivatasra, soha nem jelenhet meg szemelyesen a tozsden.) Titkarom jol kiismerte mar magat. Pontosan tudta: gyengebb tozsdenapokon nemhogy nem zavarhatta meg delutani almomat, de utana egy szoval sem emlithette a kedvezotlen esemenyeket.

Meg rna is, miutan mar a parizsi tozsdet regota megvetessel kezelem, a Wall Street-i ugynokokkel kapcsolatban is ugyanezt a taktikat alkalmazom. Legalabb tiz kozvetito ceg van, amelyekkel alkalmasint kapcsolatban allok: mindegyiknek szigonian tilos kedvezotlen arfolyamokrol hirt acIni. Az az ugynok, aki meg merne tenni, hogy a nem megfelelo arfolyamokrol ertesitsen, biztosan nem kapna tolem megbizasokat tobbe. Mint ahogy az sem, aki drasztikus arfolyamesesrol ertesit: abban a pillanatban orokre elveszit mint iigyfelet. (Es ha ez a baleset akkor kovetkezik be, ha eppen zenet hallgatok, olyankor gyilkos rohamot kapok ...)

"SZOT SE TDBBET PENZROL ES KAMATOKROU" Ebben a veres arenaban eltoltott palyafutasom korai szakaszaban felismertem, hogy "pecunia non olet" (a penznek nines szaga). Mivel azonban a szaglasom erzekeny, hosszii ideje uldoz az a kenyszerkepzet, hogy ez maskent van. En, aki a vilag kulonbozo tozsde in mar fiatalon beletanultam a konnyii penzcsinalasba, hirtelen biintudatot kezdtem erezni. Ha osszehasonlitottam egy tanult professzor vagy orvos eves jovedelmet, aki hosszii eveken keresztiil torte magat es tanult, azzal az osszeggel, amit egy tozsdes neha egyetlen huzassal vagy tippel szempillantas alatt megszerez, rossz lett a lelkiismeretem. Meg pontosan emlekszern a II. vilaghaboni kezdetere Parizsban: milyen rosszul ereztem magam sajat boromben, mint semleges kiilfoldi egy olyan orszagban, amely fegyverben allt. Egesz korosztaIyom bevonult, barataim a kaszarnyakat nepesitettek be, mikozben en - a Maginot-vonal helyett - fotelbol szemleltem a tozsdei esemenyeket. Mikozben ugyanis a legtobb tozsdes mar egyenruhaban volt, a tozsden az arfolyamok meg sokaig vidaman kusztak felfele, A legnagyobb faradsagomba keriilt Oustric-on aratott gyczelmem 39

38

r
kellemetlen tapasztalatai ellenere -, hogy embertarsaim erzekenyseget ne sertsem meg. Igy eloszor is a provokaloan hato havannaszivart a demokratikusabb pipara csereltem, a jo ettermekben szerenyen a sarokba huzodtam vissza, hogy lehetoleg feltiines nelkul adhassam at magam a lucullusi elvezeteknek, Idokozben a .Juremmel" is megbekeltem: a tozsde most is izgalomba hozza az embereket. Akarmit is csinalok, amirol ugy igazan beszelni szeretnek - festeszet, jo etelek, zene stb. - akkor is "a tozsdek embere" maradok, es az emberek esak a penzrol akamak velem beszelgetni. Az egyik legjobb baratom, H. Janos Budapestrol (kesobb meg visszaterek ra), vendegem volt a francia Rivieran, Olyan ember, aki kivalo kulturajarol volt hfres, kulonosen a franeia irodalomban jaratos. Hogy oromet szerezzek neki, meghivtam egyik szomszedomat es baratomat ebedre, aki Goncourt-dijas francia fro, miiveszetkritikus es az irodalom professzora Amerikaban. Janos elragadtatva keszult naphosszat az irodalmi eszmecserere, De fajdalom, meg szohoz sem jutott. Igen tisztelt vendegem engem bombazott az elektronikai es olajpapfrokkal, az aranyarral es a penzpiaccal kapcsolatos kerdeseivel. EITe valo tekintettel egy fontos figyelmeztetes valamennyi vendeglato holgy szamara: ha On irokat, miiveszeket, vagy mas szeplelket akar vendegul latni, ne hivjon meg engem is! A puszta jelenletem is megfertozheti az egesz legkort ... Nemregiben egy tevemtisorban azt kerdeztek tolem: Miben rejlik az On szamara a penz biivolete? Azt kellett valaszolnom, hogy egyaltalan nem vagyok elbiivolve tole. Szamomra rna is ervenyes Ben Johnson es Stefan Zweig hires szindarabjanak, a Volponenak zaromonologja. Miutan Volponet, a fosvenyt, szamtiztek Velencebol, az okos es eletvidam Mosea orokli meg Volpone hazar, annak osszes kincsevel. Megcsodalja a hazar, es ujjong: .Nyissatok ki az ablakokat es az ajtokat! Levegot, fenyt, embereket ide! Meg erzodik a felelem, a fukarsag es a kapzsisag, a rossz nyelvek szaga. Szot se tobbet penzrol! Most boldogok akarunk lenni, Volpone tanyerjaibol lakmarozni, az 0 borait inni, minden orultsegen nevetni, de leginkabb a penz oriileten ... ! Elore hat! Vidamsagotl Zenet! Zener!" Termeszetes, hogy az embernek szuksege van penzre a fuggetlensegehez, a szabadsagahoz, es egy bizonyos kor utan a kenyelmehez is. Oreg baratom, Ernst Menzer - noha egyebkent sajnos mar nem egeszen tisztafejii ujabban - egy nagy igazsagot mondott: .Jatszik-e barmilyen szerepet is egy fiatalembernel, hogy van-e penze vagy nines? De idos korban vagyonnal rendelkezni, nagy elegtetel es biztonsag." A pazarlasra kevesbe hajlok; mindenem megvan, amire szuksegem lehet. Meg olyan zoknijaim is vannak, amiket otven evvel ezelott a "Seymour" -nal, a Boulevard des Capucines-en Yettem rogton ket tueatot, mert ezeket ilyen minosegben kulonben sehol sem lehetett kapni. Az egyetlen luxus, amit szeretek, a gyiijtemenyek, a kulonleges darabok, kulonosen az ertekes konyvek. Nemreg a Sotheby's-nal, Londonban, a tozsderol szolo konyv egyik elso peldanyat kinaltak, a .Ztirzavarok ziirzavarat", amit 1688-ban Amszterdamban nyomtak, amit mar 25 eve keresek. A katalogusban 2000 fontra tartottak, en - szakerto tanacsara - 5 000 fontban limitaltam ajanlatomat, ami vel velemenye szerint biztosan megszerezhetem; aztan megis egy japanhoz vandorolt ennek negyszereseert, Roviddel azutan felbukkant egy masodik peldany egy muncheni antikvariumban. Egy ejszakan kereszttil fontolgattam, aztan elfogadtam a 30 000 markas arat, ami a duplaja volt a londoni arveresen elhatarozott limitemnek. De masodszor nem huztak be a csobe. Ennyi penzt egy kis konyvecskeert, amit mar ismerek is; nehanyan ezt mar bizony pazarlasnak tartanak ... Az igazi gyiijto szamara a konyvek, kepek, belyegek persze tisztan elmeletileg - meg tokebefekteteskent is felfoghatok. Kesobb 41

40

ugyanis mar soha nem valik meg kincseitol, A gyiijtes ennek ellenere a legjobb tokebefektetes - legalabbis az orokosok szamara.

ADOSOKESEHENKORASZOK A penzzel val6 helyes banasmodrol rengeteg eloitelet van forgalomban. A nok nem tudnak banni a penzzel, mondjak mar regota. Sok not ismerek, aki kitiinoen gazdalkodik es iigyel a csaladi koltsegvetesre. A ferfit Isten arra teremtette, hogy penzt csinaljon. A not pedig arra, hogy a penzt rnegtakarftsa. Igy idealis - a csalad szamara is: ha a ferfi konnyelmfi, a no pedig fosveny, Apam allandoan hordta anyamnak a legszebb ajandekokat, de csak szidast kapott pazarl6 kedveert, "U gyan miert ne - valaszolta - inkabb Igy koltsem el, mint patikara!" Az ellenkezo eset - ha a ferfi takarekos, felesege pedig az altal a megkeresett penzt ket kezzel sz6rja - csaladi tragediava valhat, Erre ismeroseim korebol es rokonsagombol szamtalan bizonyitekkal szolgalhatok, A kovetkezo vice is termeszetesen azokbol az idokbol szarmazik, amikor a nok tobbsege meg nem jart munkaba. Griin panaszkodik a kavehazban: - Borzaszt6, hogy felesegemnek mennyi penz kell! Allandoan esak penzt akar! - Mire kell neki az a sok penz? - kerdezik. - Fogalmam sines - valaszol Grun -, de nem is adok neki sohal Vagy peldaul a .mai ifjiisagrol" sz616 panasz, amely oly regi, mint maga az ernberiseg. Termeszetes, hogy a fiatalok rna szerenytelenebbek, mint sziileik, vegul is abban a joletben nottek fel, amit eppen szuleik teremtettek meg; sok fiatal szabalyosan penzehes, Ez termeszetesen nem j6, foleg, ha tulzotta valik. Masreszt az igenytelenseg es a sporolas velemenyem szerint egyaltalan nem 42

tartozik a j6 tulajdonsagok koze. Sokkal nagyobb veszelyt latok abban, hogy a fiatalok kozt egy bizonyosfajta kenyelmesseg es szellemi restseg kezd kialakulni; es ennek nem csak az az oka, hogy a szamitogepek szamolnak es gondolkodnak helyettuk ... Azonban a gyamkodo es beoszt6 aparol (illetve anyarol) sz616, mar reg nilhaladott ideal sokak szamara meg min dig ervenyesnek tiinik, kiilonosen Nemetorszagban; adossagot csinalni beestiletbe vago dolognak szamft, En ezt csak egyetlen esetben tartom ervenyesnek: a spekulansnak val6ban nem szabad adossagot csinalnia; otleteit tehermentesen kell megval6sftani. De mi Ienne a modem kapitalizmusb61 hitelek nelkul? Meg egy hazepites is kockazattal jar manapsag, hat akkor a jovo iparagaiba torteno beruhazasl A legkonzervativabb vallalkozasi teriileteken is meg kell felelni a kihivasnak a felfele ivelo szakaszban; a modem technologiaknal meg inkabb ez a helyzet: a Szilikon-volgy vagy mas fejlcsztokozpontok tele vannak ipari kalandokkal. Hitelek nelkul pedig ezeket a kalandokat nem kockaztattak volna meg, es nem is jottek volna letre ezek a kozpontok, Ezert van az, hogy a penzgazdasag rna sokkaI nagyvonahibb a hitelkihelyezesekkel, de a befektetok is keszek a "kalandokban" elkotelezettseget vallalni. A hitelek es ezzeI az adossagok is feltart6ztathatatlanuI novekszenek ugyan, de a mai adossagallomany nem hasonIfthat6 ossze a htisz evvel ezelottivel, mert a penz vasarloereje erosen csokkent, mikozben a gazdasag termelekenysege meredeken emelkedett, ezzeI egyiitt pedig az ad6soknak az a kepessege is nett, hogy a hiteleket vissza tudjak fizetni. A bankok nem jarnak ugy, mint oreg baratom, Grun, aki elkiildte konyvelojet egy regota nem fizeto adosahoz. A hivatalnok nemsokara visszajott, - Nos, fizetett az ad6s? - Mi az, hogy fizetett! - valaszolt a konyvelo. - Hogy erti azt, hogy "mi az, hogy ..."

43

- Mindjart megmagyarazom: Az ad6snak van egy fia, aki gimnaziumba jar. Aztan ledoktoral. Mint doktor, szerez maganak egy gazdag feleseget, Es amint meglesz a hozomany, ad penzt az apjanak, aki megfizeti nekunk adossagat. Ernst Menzert osidok ota ismerem. Igen kedvelem ot, es esak Sir Ernestnek sz6lftom. A sz6 szoros ertelmeben vett hivatasos koldus volt; komikus kulsovel, kiesi es sovany, egyszoval lehetetlen ranezni (kesobb egy filmrendezo fel is fedezte, es kisebb szerepeket jatszott komediakban, ahol az 0 figurajara volt sziikseg). Emellett igen okos. Tokeletes adottsaga volt a koldulasra. Majdnem olyan zsenialis volt ebben, mint Anton Kuh, a koldusok kiralya, aki egyszer peldaul egyik baratjat 1000 markaval akarta megvagni. A baratja mindenesetre csak SOD-at adott neki. Kuh azonnal kapott a penz utan, de rogton meg is jegyezte: .Akkor hogy is allunk most? Te tartozol meg 500 markaval, vagy en tartozom neked?" Hitler hatalomatvetele utan Amerikaba utazott, mondvan, hogy koldusra mindenhol szukseg van". Szerencselovag volt - meg Hitler definici6ja szerint is -, legjobb ugyfelei pedig eppen azok a gazdag berlini zsid6k voltak, akik utan elutazott Amerikaba. Sir Ernest engem is allandoan pumpolt, es mivel nem akartam vele mindig ugyanazt a vitat folytatni, vegul is nyugdfjat biztositottam neki. De rendszerint mar harem het rmilva felemesztette a havi osszeget, es barataimtol vett fel kolcsonoket, Aztan eljott hozzam is: - Nyugdfj ide vagy oda, nem tudom kifizetni az alberletemet. - Ne feljen, kedves baratom, ki fogja tudni fizetni. - Mitol olyan biztos On ebben? Nines egy vasam se. Itt elore kell bocsatanom, hogy ebben az idoben szivesen meseltem a kovetkezo regi zsido viceet, melynek mely filozofiai mondanival6ja van:

A szegeny Kohn Peszah-iinnep elott elmegy gazdag baratjahoz, Grunhoz, es segftseget keri: nines penze, hogy paszkat vegyen, a zsid6k elmaradhatatlan bojti kenyeret, - Ne felj, lesz paszkad - valaszolja baratsagosan Grun. Az ido telik, Kohn pedig nem hall semmit baratjarol. Ket nappal az iinnep elott ismet visszamegy Grunhoz, - En mondom neked, lesz paszkad - jon ismet a valasz, De Kohn megint esak nem hall semmit Grunrol. Az utolso elotti napon Kohn sziiksegeben eloveszi felesege gyemantjait a fi6kb61 es zalogba teszi, hogy paszkat tudjon venni. Az unnep utan ismet talalkozik Grunnel, es elkezd panaszkodni. EITe Grtm Igy sz61: - Hogyhogy? Hat volt paszkad, vagy nem volt paszkad? - Nezze, Sir Ernest - valaszoltam tehat kerdesere, mitol vagyok olyan biztos abban, hogy ki fogja tudni fizetni alberletet -, nem ismeri a viccet Kohnr61 es... ? - Tiltakoz6an emelte fel kezeit: - Ne, ne jojjon mar megint a paszka-viccel, Kostolany ur, minden rendben van. - Ezuttal megint bejott: nem kellett elzavarnom. Veletlenul jottem ra, hogy - mint uldozott zsid6, aki hordta a sarga esillagot, es egeszsegileg erosen leromolva, nagy nehezsegek kozepette volt esak kepes a nemetek altal megszallt Magyarorszagr61 kiszokni -, nem kert jovatetelt a nernet kormanytol. Mikor ennek okat firtattam, azt mondta: - Nem ismeri a paszka-viccet? En bizonyosan meg fogom kapni: Eziittal azonban nem volt kedvem trefalkozni, mert att61 feltem, elmulasztja a kerveny beadasi hataridejet. - Ha nem el azonnal jogaival, megszuntetem nyugdijat. Elcipeltem egy kozjegyzohoz, ahol osszeallftottuk kerelmet. Ketsegtelenul a jogosultak koze tartozott, mert - a torveny rnegfogalmazasa alapjan - a "nemet kulnirkorhoz" szamftott, mivel magyar szarmazasii leven, Reiehenbergben a textilfoiskolan tanult es tokeletesen beszelte a nemetet.

44

45

De mar keso volt; a keresetet elutasitottak, mert a hatarido lejart. Csak egyetlen feltetellel tudna hataridot hosszabbitani: ha be tudna bizonyitani, hogy nem sajat hibajabol lepte tul a hataridot, vagyis azert, mert meghaborodott elmevel fekudt egy klinikan. Megtanacskoztuk a dolgot, de ez az lit nem runt sikerrel kecsegtetonek, es ugy latszott, hogy kenytelen leszek vagy az en, vagy az ~ elete vegeig tamogatni. Honapokkal kesobb a kavehazban odalepett asztalomhoz, es egy parizsi idegklinika igazolasat huzta ki zsebebol: "Menzer ur bizonyos ideig elmezavar miatt kezelesunk alatt allt". Gratulaltarn ugyessegehez. Kesobb felrevontam: - Arulja el nekem, hogy jutott ehhez a hivatalos igazolashoz? - Nagyon egyszenien: valoban kezeles alatt alltam ott. Es abban en is reszes voltam - ha tudomasomon kfvul is. A parizsi magyar kol6nia gyakran rendezett jotekonysagi balokat a magyar menekultek javara. En is kaptam meghfv6kat, de nem szfvesen Yettem reszt ezeken, mert ellenszenves volt szamomra ez a sznob klikk pletykaival es intrikaival. Igy aztan egyik nap Ernst Menzernek adtam meghfv6mat azzal a gonoszkod6 feltetellel, hogy csinalhatna ott val ami kis botranyt, valami vicces dolgot. Ha erre kertem, meg is tette; kikolcsonzott egy szmokingot, miutan ennek erdekeben ujfent penzt kert tolem, odament, es csodalatosan jollakott a hidegbufebol. De csak nem kinalkozott igazi alkalorn egy jo kis botranyra. Ket nappal kesobb aztan jocskan bepotolta az elmulasztottakat, ahogy azt sokkal kesobb megtudtam. Felkereste Madame Tulgay-t, a balok szervezojet es a kerulet fo intrikusat divatszalonjaban, a Rue Royale-on. Ugy jott, mint magyar menektilt - vegul is az volt -, es tamogatast kert. Tulgay asszony elutasftotta, sz6 sz6t kovetett, mig a vegen Ernst baratom kitort: - Fel fogom ont jelenteni, mivel allitolagos divatszalonjaban bordel yt tart fenn! - Akkora hevvel csinalta, hogy kihfvtak a rendorseget,

az pedig az idegklinikara szallitotta, ahol va16ban eltoltott nehany h6napot. Vegiil is a kedvezo konilmenyeknek koszonhetoen havi nyugdfjat kapott Nemetorszagbol, es meg karteritest is az eddig igenybe nem vett kifizetesekert, egy - az 0 konilmenyeihez kepest - kielegito osszeget, amit szamara biztos ertekpapirokba fektettem es amit egy svajci bank kezel. Meg rna is szerenyen el, ugy oltozik, mint egy csavarg6 es btitorozott szobaban lakik. De vagyona biztonsagot nyiijt neki; abb61 soha egy fillert sem vesz ki. Idokozben a kamatokkal es a kamatos kamatokkal egesz szep osszeg kerekedett ki belole. Bizonyos ertelemben Sir Ernest Igy a spekulansok egy fontos erenyet testesfti meg: ttirelmesnek kell lenni elkotelezettsegeinkkel kapcsolatban, szinte "el kell tudni aludnunk" rajta. (Az igazi spekulansnak persze - mint a krokodilnak - nyitott szemekkel kell aludni!) Meg vagyok rola gyozodve, hogy 0 maga nem is tudja, mennyi van a bankszamlajan, En sem tudom, szamlaimrol sosem keszftek merleget, mert senkinek sem tartozom elszamolassal. Par hettel ezelott - sajnos Sir Ernest idokozben teljesen szenilis lett - ujbol talalkoztam vele. Arra kert, hogy bankja kivansagara fogalmazzak meg neki egy vegrendeletet. 6 ugyanis nem tud pontosan fogalmazni, meg magyarul sem, nem beszelve a franciarol vagy a nemetrol, Hat jo, megfogalmaztam a szoveget, amit diktalt nekem: .Elhalalozasom eseten vegrendeletileg minden vagyonomat ket unokaocsemre hagyomanyozom ..." (egyik kozuluk matematikus a Harvard egyetemen, Sir Ernest ugy beszel r6la, mit .masodik Einsteinrol") stb., alairja, en osszehajtom az irast, beteszem egy borftekba es felragasztom ra a belyeget. - Tudja-e, kedves baratom, mit Irtam a levelbe? - kerdezem tole. - Nem? Elmeselem Onnek akkor Gianni Schicchi tortenetet, Giacomo Puccini hires operajanak librett6ja alapjan:

46

47

Az oreg, es igen gazdag nagybirtokos halalos agyan fekszik, egesz csaladja osszegyult agya kore, az orokseg boldog remenyeben. Miutan az oreg elhunyt, a kedves hozzatartozok azonnal nekilatnak a vegrendelet keresesenek. De a csalodas oriasi: egesz vagyonat egy kolostorra hagyta. Tanacstalansag. "Ne izguljatok - magyarazza a parasztok kozul a legokosabb, eppen Gianni Schicchi - meg nem tetttik kozze szeretett nagybacsink halalat. Befekszem helyette az agyba, es hozatunk egy papot es egy kozjegyzot. A paptol megkaporn az utolso kenetet, a kozjegyzonek pedig lediktalom vegakaratomat." Igy is torrent. Remego hangon diktat, ismet az egesz rokonsag jelenleteben, miutan nehany jelentektelen dol got felemlft a tobbi rokonnak: .Kiilonben minden vagyonomat hii baratomra es unokaocsemre, Gianni Schicchire hagyom." - Es tudja, Sir Ernest, mit frtam az On levelebe? .Elhalalozasom utan vagyonom Andre Kostolany urra szall!" Ekkor felelernmel telve rogton iijra felbontotta a boritekot. Neha olyan dolgokat elhetunk at az eletben, amelyek kulonben csak az operaban tortenhetnek meg. Minden amyoldala ellenere olyan modem tarsadalmat, amely penz nelkul is mtikodne, nem tudok magamnak elkepzelni. Karl Marx apolt ilyen remenyeket, vagy oelotte Thomas Morns is. Ezek utopiak, es azok is maradnak. Penzre, tokere, fizetokepesscgre van szuksege a kapitaIizmusnak, hogy prosperalhasson, es hogy mindenki - a szegenyek" is, akik ugyan nem szegenyebbek, hanem, mint a "gazdagok", egyre gazdagabbak lesznek - kivehesse a reszet a novekvo joletbol. Ahogy mar Karl Marx anyja is megmondta: .Ha Karcsika tobb toket gytijtott volna, ahelyett, hogy ir rola ..." Kulonben az igazsagos tarsadalomrol alkotott sok elkepzelese meg is valosult - ha mas medon is, mint ahogy elore jelezte. Csodalorn Marxot, mert korszakanak nagy gondolkod6ja volt, es mert Irasait nagyra ertekelern. Prozaja nekem a legjobbak kozul val6, amit nernet nyelven olvashattam (akkor is, ha azt mondjak, Friedrich Engels fogalmazta at). 48

Harmadik eloadas

A TOMEGEK TUDATLANOK
Helmut Schmidt, az egykori szovetsegi kancellar mondta az 1987. oktoberi, az egesz vilagra kiterjedo tozsdekrach utan, hogy a tozsdet pszichopatak nepesitik be. Noha nem teljesen ertek egyet azzal, amit Schmidt mondott - 0 vegul is tanult kozgazdasz -, hozza kell tegyem, hogy ha goromban is, megis talaloan fogalmazott. "A tomegek tudatlanok" - frta Gustav le Bon klasszikus tanulmanyaban, a "Tomegek pszichologiaja't-ban (1895). De e tulajdonsagaban rejIik ereje - ami meg akkor is ervenyes, ha a tomeg kulonosen okos, gondolkodo emberekbol all. Ha 100 igen intelligens embert osszezsufolnak egy sziik helyen, akkor ezt a tome get nem a szellem, hanem az erzelmek iranyftjak. A profi tozsdes reggel erett megfontolas utan elhatarozza, hogy ilyen es ilyen okok miatt osszes ertekpapfrjat eladja. Belep a tozsdere es azt tapasztalja, hogy ott igen optimista hangulat uralkodik. Egy masodperc alatt az ellenkezot teszi: megvaltoztatja tervet, es ujabb papirokat vasarol a meglevokhoz. Ebben a vonatkozasban Amerikaban a ticker (onmiikodo tozsdei arjegyzo keszulek - a szerk.i gyakran meghatarozo szerepet jatszik, Szazezrek, ha nem milliok, kovetik ot, aki minden tranzakciot feljegyez. Ha emelkednek az arfolyamok, akkor a tablat figyelok is szaladnak a papfrok utan, hogy meg gyorsan - gyakran minden megfontolas nelkiil=- elerjek a mar induloban leva vonatot. A ticker a legfrissebb arfolyamokkal a tomegek velernenyet mutatja meg, es igy ellenallhatatlan hatast gyakorol az egyes szemelyekre, hogy ok is azt tegyek, amit mindenki. A ticker olyan, mint a zaszlo a haremezon: amig magasan all es elol halad, a csapatok menetelnek utana. Ha lehull a zaszlo, jon a felelem, hogy feltartoztattak az elore49

f
nyomulast; oda a batorsag, a csapatok ossze-vissza futkosnak. Ugyanez megy vegbe a tozsden is. Ezert mindazoknak, akiknek a tozsden a hosszal kapcsolatban van erdekeltseguk, ugyelniuk kell arra, hogy buszken all-e a zaszlo a magasban, halad-e elore; akkor a csapat is megy utana. Ezt nevezik a bennfentesek szfvesen "arfolyamapolasnak". Hogy legalabb egy kicsit elore tudjuk jelezni a kozonseg reagalasat, ehhez velemenyem szerint a legjobb utmutato a piac technikai allapotanak elemzese. Mint mondtam: rovid es kozeptavon a tozsdet 90 szazalekban a pszichologia uralja! Hosszu tavon azonban mar az alapveto okok j atsszak a nagyobb szerepet. A rovid ttivu tozsdei esemenyek meghatarozo tenyezoje a lelektan mellett a piac technikai allapota, vagyis hogy az ertekpapirok tokeeros es eros idegzetii befektetok kezen vannak-e, vagy pedig remego kezekben? Rovid tavon a gazdasag helyzete egyaltalan nem gyakorol befolyast az arfclyamokra, a kamatokra es az iparagi konjunknirara is csak annyiban, amennyiben ebbol nehany spekulans kesobbi fejlemenyekre kovetkeztet, Megjegyzem: az arfolyamok akkor emelkednek, ha a vevok erosebb nyomas alatt allnak, mint az eladok. Nem az esemenyek befolyasoljak a tozsdei arfolyamokat, hanem a kozonseg reakci6i az esemenyekre. A kozepttivu tozsdei tendenciak legfontosabb tenyezoje a pszichologia mellett a kamatlab. A kamat, vagyis a tokepiac likviditasa hatarozza meg, hogy a kereslet vagy a kinalat lesz-e erosebb. A kamatnak kozvetlen befolyasa van a kolcsonkotvenyek piacara: ha a kolcsonkotvenyek hozadeka csokken, tobb a mozg6sfthat6 toke a tozsden. De ez a kamathatas csak bizonyos ido mulva erzekelheto: kozeptavon, A hosszu ttivu tendenciak szempontjabol azonban a pszichol6gia mar nem olyan jelentekeny. Az IBM, a Siemens vagy a Daimler50 Benz soha nem lettek volna azok, amik, ha sikeriik nem lett volna megalapozott. Nem a lelektan volt az, ami ezeknek a konszerneknek az arfolyamait a magasba hajtotta. Es ki akarja mar rna a holnaputan felelmeit, remenysegeit es eloiteleteit elore latni? ("Hosszu tavon valamennyien meghalunk" - mondta John Maynard Keynes.) Az altalanos konjunknira, de kulonosen az iparagi konjunknira hataroz a reszvenyek minosegerol es a jovobeli hozadekrol. Aki egy iparag fejlodeset tobb eyre kepes elore latni, igen sokat profitalhat belole, A tozsdei tendenciak alakulasara osszessegeben - tehat velemenyem szerint - ket alapveto tenyezo a donto, az osszes tobbi pedig vegul is e kettobe torkollik: 1. a penzrnennyiseg es az iij ertekpapfr-kibocsatasok kozti arany; 2. a pszichol6giai elem; az optimizmus vagy a pesszimizmus, ami a jovobeli kilatasok megiteleset jelenti. Minden esemeny, minden politikai, gazdasagi es penzugyi intezkedes, legyen az jelentos vagy jelentektelen, vegul is e ket tenyezobe torkollik. Ezt az elmeletet egy matematikai egyenletben fejeztem ki; tehat valamennyi tozsdei tendencia alapelve: T (Tendencia) = P (Penz) + L (Lelektan), A "penz" tenyezo alatt a tozsden rendelkezesre allo penzmenynyiseget ertem, Ha rendszeresen magas kamatozasii allami kotvenyeket (vagy valtokolcsonoket) dobnak piacra, ha a bankok es a takarekpenztarak magas kamatokat fizetnek a lekotott betetekert, akkor termeszetesen keyes penz marad reszvenyek vasarlasara. Roviden: a penz a hosszu tavu kamatlabaktol ftigg. Ezzel szemben a lelektani tenyezo - ha gondosan megvizsgaljuk nagyszarmi, kulonbozo alarendelt tenyezo egyiittesenek eredmenye. Tegyuk fel, hogy egy tarsasag nyeresege es osztaleka csokken, az ad6t emelik stb., vagyis kifejezetten kedvezotlen intezkedeseket hoznak. Ha azonban a kozonseg a jovot optimistan iteli meg, elfogadja ezeket a kellemetlen intezkedeseket, mert meg van rola gyozodve,

51

hogy az emlitett negativ befolyasolo tenyezok csak atmenetileg hatnak. Az L faktor tehat ebben az esetben pozitiv marad, dacara az alapvetoen rossz hfreknek. Ez a hatas miikodik dramai politikai esemenyek alkalmaval is. Gyakran elofordul, hogy egy tarsasag reszvenyei meg sztrajk eseten sem esnek vissza; egyszenien azert, mert a kozonseg a sztrajkot
veszelytelennek Iteli.

A tozsdeugynokok szempontjabol nem a haboru vagy beke tenye a meghatarozo, hanem a kozonseg erre t6rteno reagalasa, Egy reszveny dr-nyereseg aranya is tisztan pszichologiai termeszetii. Elofordulhat, hogy a piac - vagyis az elemzok - egy reszveny eseteben a 15: l-es ar-nyereseg aranyt alacsonynak Itelik meg, azt allftva ezzel, hogy a szoban forgo ertekpapfr alulertekelt. Egy mas idopontban azonban ugyanezt az aranyt ugyanennel a papimal
tiilertekeltnek mondjak.

Ezzel nem azt akarom allitani, hogy az elemzoknek adott pillanatban nines igazuk, de ezekbol a megitelesekbol nem lehet a tovabbi fejlodesre vonatkozoan visszamenoleges kovetkezteteseket levonni, mivel az alul- vagy folulertekeltseg nem szamtani fogalorn, hanem csak egy viszonylagos Itelet, ami nagymertekben fiigg a pszichologiai tenyezoktol. Ezert kell ujra es ujra nevetnem, ha latom, hogy elemzok szazait hogyan hipnotizalja ez az aranyszam. Azoknak, akik szamara az dr-nyereseg ardny a tozsdemtiveszet egyszeregye, sohasem szabadna IBM, Daimler-Benz vagy sok mas hasonlo reszvenyt vennitik, mert e szamitas alapjan ezek a reszvenyek adott pillanatban mindig nil magasan allnak. Hogy mennyire hamis ez a merev velemenyalkotas, leginkabb azoknal a tarsasagoknal mutatkozik meg, amelyek veszteseggel dolgoznak. Az elemzok szerint ezekhez a papirokhoz hozza sem szabadna nyiilni, hisz elmeletileg az ar-nyereseg arany szerint a nulla alatt allnak. Legerdekesebb tozsdei huszarvagasaimat azonban mindig ilyen tarsasagok reszvenyeivel csinaltam, amelyek abban a
52

pillanatban, amikor megvettem oket, veszteseggel zartak. Ha azonban ezek a tarsasagok ismet nyereseget ertek el (angolul ezt turn around situationnak, fordul6pontnak nevezik), az arfolyamok meredeken emelkedtek. Ez volt a helyzet nemreg is, a nyolcvanas evek elejen kialakult krizis idejen is, a nehezsegekkel kiiszkodo amerikai autokonszern, a Chrysler reszvenyeivel, Spekulaciom a kovetkezokre epiilt: biztos voltam benne, hogy az amerikai kormanyzat nem engedi a nagy hagyomanyokkal rendelkezo ceget tonkremenni; szilardan hittem az altalanos konjunkturaban es az aut6k iranti eroteljes potlolagos keresletben. Biztam a vallalat elere allftott tij emberben, Lee Iacoccaban is. Ehhez tarsultak meg kellemes emlekeim eddigi legmereszebb es legsikeresebb spekulaciomrol: 1946-ban Olaszorszagban csak azert is megvettem a leggyengebb allapotban leva autogyarto ceg, az Isotta-Frascini - regi, nagy nev - reszvenyeit, amely hasonlo pszichologiai es konjunkturalis helyzetben volt; tizszeres penzt csinaltam belole, Chrysler-latomasaim meg gazdagabb termest hoztak: az 5 dollarert megszerzett papfrokat 105-os arfolyamon adtam el.

A TDZSDE LOGIKAJA NEM AZONOS A HETKOZNAPOK LOGIKAJA VAL Most idestiss! Egy tfzet tit, kettot Ieiiss majd harmat ossz: meggazdagodsz. Neggyel mit ersz? Otolj, hatolj, boszorka szol! 53

Het- s nyolera vigyazz! Eler a gyasz, Kilene is egy, tfz: megmeredj. Ez a boszorka-egyszeregy!
(J. W. GOETHE: FAUST Fordftotta: Jekely Zoltan)

Velemenyem szerint a tozsden az ember matematikaval egyaltalan nem jut sokra. Az arfolyamokat nem lehet eolstokkal merni, a tozsdei esemenyek matematikai szamitasok segftsegevel nem lathatok elore. A matematika egyetlen m6dja ervenyesulhet a tozsden. Ennek magyarazataul elmeselem a kovetkezo tortenetet: Egy nap rneglatogatott egy regi baratom, aki kivalo spekulans. Igen zaklatott volt. - Hogyan magyarazza On ezt az erdekes jelenseget? =kerdezte. Az utobbi idoben szokatlan dolgot fedeztem fel reszveny-, kotveny- es aruspekulacioim soran. Pillanatnyilag talan Hz olyan kulonbozo ertekpapir-csoporttal jatszom, amelyek semmifele kapesolatban nem allnak egymassal, Del-afrikai banyapapirokkal hosszra, franeia allamkolcsonkotvenyekkel besszre, amerikai autogyartokkal hosszra, angol bankokkal besszre, einkkel hosszra, zabbal besszre, vegiil koolajpapirokkal hosszra es kaka6val besszre spekulalok, Egyet fog erteni velem, hogy e spekulaciok egyikenek sines sok koze a tobbihez. E.s ennek ellenere, vagy mind kedvezoen alakulnak szamomra, vagy mind kedvezotlenul. Vagy minden emelkedik, aminek esnie kellene, vagy mind esik, aminek emelkednie kellene, de az is elofordul, hogy mind emelkedik, aminek emelkednie kell, es mind esik, aminek esnie kell. Val6ban kivancsi vagyok ra, mil yen kapesolat van az amerikai autogyar reszvenyei es a kaka6, a londoni bankok es a winnipegi zab kozott? Ebbe bele lehet bolondulni! Pillanatnyilag 54

valamennyi erdekeltsegem a feje tetejen all. Milyen titokzatos ero all a dolgok mogott, amelyik neha a kedvemre tesz, de amelyik rna az egesz vonalon osszeeskudott ellenem? E megjegyzesekbol az oly sok spekulansra jellemzo babonasagot vel tern kihallani. - Nos - valaszoltam -, van egy reszveny, amely pillanatnyilag hatarozottan rosszu1 all, es amire a legtobben szamftanak is: a ,,10gika reszvenye". Reszvenyspekulacioi soran - iigy velern -, merlegekre, nyereseg-veszteseg szamftasokra, osztalekokra stb. tamaszkodott; nyersanyag-spekulacioi soran pedig aratasi statisztikakra, felhasznalasra, kereskedelmi szerzodesekre, bel- es kiilpolitikara. Pillanatnyilag feltetelezhetoen olyan peri6dusban vagyunk, amelylyel a logika nem kepes lepest tartani, ezert van minden On ellen. Legyen egy kiesit tiirelemmel. A .Jogika reszvenye" ismet emelkedni fog es akkor minden - logikai - rendben lesz. Ismeri hitvallasomat: ketszer ketto otnel eggyel kevesebb. Nines ennel egyszeriibb, sem a spekulacioban, sem az eletben. Az egesz elet, egesz egzisztenciank ezen az igazsagon alapszik, a tapasztalat is erre utal. Elerjuk celunkat, de sohasem nyilegyenes iiton. E ponton "tozsdei matematikam" szinte metafizikava valik:, de az elet mas teriiletein is ervenyes ez a torveny, peldaul a vallas es a miiveszet kapcsan, Egeszen kiilonos medon a zene is erre a szabalytalansagra epiil; feszultseg es lazftas - ez a tokeletes mel6dia titka. - Pillanatnyilag - magyaraztam tovabb a baratornnak - meg hullamvolgyben is vagyunk. Mi az oka, hogy a logika arfolyama most ilyen alaesony? Erre ezer, vagy meg tobb valasz is Ietezik. Ha az On ervelese val6ban logikus, vagyis helyesen felepitett, akkor az meg is fog mutatkozni. Hogy mikor, az mar vegtelenul kis kulonbsegek, hatasok kerdese, amelyek az on megfontolasainak megvalosulasat kesleltethetik, vagy eppen az ellenkezojere is for55

dithatjak. Ami tegnap meg megfelelo volt, holnapra igen konnyen elavultta valhat, De ha spekulacios elkepzeleseinek elemei megtartjak ervenyesseguket, akkor minden csak ido kerdese. Abban a pillanatban, ha val ami rendellenesseg lep fel, az esetet ujra kell ertekelni, Semmi sem bosszantobb, sot veszelyesebb, mint nem ismerni az okokat, amelyek ellentmondanak a logikanak, Fel kell ismernunk a jelensegeket. Ha a diagnozis atmeneti nehezsegekre utal, akkor ki kell tartani, de hegyezzuk a fulunket. Ha viszont alapveto valtozasok lepnek fel, haboni vagy beke, fontos politikai, gazdasagi, vagy penzugyi dontesek, kormanyvaltas es Igy tovabb, akkor azonnal Ie kell vonnunk a kovetkezteteseket, szukseg eseten meg rna meg kell szabadulni attol, ami tegnap meg biztosnak es tetszetosnek latszott, Az On eseteben a kovetkezo diagn6zist allitom fel: egy ideje nagy mennyisegii toke keriilt elo, ugynevezert ferro penz, amely nem akar olyan befektetesekbe keriilni, amilyeneket egy csaladapa reszesitene elonyben, hanem allandoan keresi a nagy spekulacios zsakmany lehetosegeit. Ez a vandorlo toke - ugyamigy, ahogy az On tokeje is -, olyan spekulaciok kereteben keriil befektetesre, amelyek a tiszta es egyszerii logikara epiilnek. Tehat nem On az egyetlen, hanem spekulansok ezrei kovetik ugyanazt az utat, mint On, meghozza ugyanazokban az agazatokban: ugyanazokat az arukat -es ertekpapirokat veszik, ugyanolyan hataridos iizleteket kotnek. Ennek kovetkezteben azokon a piacokon, ahol On emelkedo arfolyamokra spekulal, tul sokan vasarolnak, ahol pedig csokkeno arakkal szamol, nil sokan adnak el. Azt mondta nekem, hogy vannak olajreszvenyei is. Az utobbi idoben a nemzetkozi spekulacio ugyancsak olajreszvenyeket vasarolt, es most a hosszra var. Abban a piIIanatban, amikor a reszvenyek valamely okbol elkezdenek emelkedni, sok spekulans ezt ki akarja hasznalni, es elad. Ezutan a reszvenyek csak kis mertekben vagy egyaltalan nem emelkednek. Mas spekulansok turelmetlenne 56

valnak, mert a vart hossz nem kovetkezett be, ezert ugyancsak eIadnak, es igy tovabb, lgy tortenhet meg, hogy azokat az alapveto megfontolasokat, amelyekre spekulacionkat felepitettuk, technikai okok sernlegesftik. Ilyenkor all elo az a szituacio, hogy a spekulans nem erti, hogy az arfolyamok miert nem tukrozik vissza az elkepzeleseit, Az arfolyamok csak kiveteles esetekben fejezik ki az igazi erteket, altalaban a kfnalat es keresiet aranyat tukrozik. Teljesen mindegy, honnan erkezik az ajanlat, de ha megerkezik, esnek az arfolyamok. Ez az allftas ugyanolyan logikus, mint amilyen az Ienne, hogy az olajreszvenyek emelkedo osztalek eseten hirtelen megdragulnanak. De a technikai adottsagok logikaja ebben az esetben erosebb volt, mint az alapveto okoke, ami azt jelenti, hogy a vetelek es eladasok nem alapveto megfontolasokbol keletkeztek. Ennek kovetkezteben az arfolyamok kizarolag a kfnalat es keresiet nyomasa alatt esnek. Erdekes lenne egyszer egyetlen tozsdenap eladasi es veteli megbfzasait annak tukreben vizsgalni, hogy az eladok es vevok milyen mozgatorugok alapjan adtak ki megbizasaikat. Maier ur talan eladja papirjait, mert az elkovetkezo napokban egy valtot kell kifizetnie; egy masik ugyancsak eIad, mert uj lakast akar venni; a harmadik, mert ferjhez megy a lanya es penzre van szuksege a hozomanyhoz; a negyedik abban a rernenyben adja el papirjait, hogy majd o1cs6bban tudja visszavasarolni oket. De miert vesz Schulze iir ugyanezen a napon ertekpapirokat? Mert eppen most adott el egy hazar, es felesleges penze van; vagy mert ugyanezeket a papfrokat mar dragabban eladta es most o1cs6bban vissza akarja vasarolni, Ezeket a teteleket a vegletekig lehetne sorolni. Tegyuk fel, valamilyen reszveny addig az arszintig emelkedik, amit a befektetok elvartak, Ezzel azonban veszelyzonaba keriil. E perctol a megfelelo ar mar nem gyakorolja ugyanazt a vonzoerot a spekulaciora. Csak 57

T
I

keyes vevo erdeklodik, azok pedig, akiknek birtokaban mar van ilyen papir, megkiserelnenek ezen a kedvezo aron tuladni rajta, hogy biztositsak hasznukat. llyenkor mindenki egyszerre akar ugyanazon az ajt6n atmenni. A bessz bekovetkezik, noha a vart esernenyek bekovetkeztek; vagy az is lehet, hogy eppen emiatt. Ugyanez a folyamat ellenkezo m6don is lejatszodhat. Vegyiink egy barmilyen ertekpapfrt, amelynek erteke - teljesen vilagos okokb61, peldaul szelsoseges esetben azert, mert a tarsasag penzugyi nehezsegekkel kuzd - csokkenni kezd. Arfolyama esik es kozelit ahhoz az als6 szinthez, amit a logikus elvarasoknak megfeleloen el kell ernie. E.smegis megall egy magasabb arfolyamon. anelkul, hogy tovabb esne. Hosszii ideig ezen a szinten marad, dacara a kellemetlen hfreknek. A tozsdei zsargonban ezt fait accomplinak, azaz megmasithatatlan tenynek nevezik. Azert kovetkezik be, mert sokan, akik mar eladtak e papirokat es azok, akiknek kezebe kertiltek, tudomasul veszik a tarsasag bukasat, ezzel pedig mas szandekokat kovetnek, A besszre jatszok, akik korabban nagy mennyisegti hataridos uzletet kotottek, elvasasaikat beigazo16dni latjak es nyereseguket be akarjak biztositani. Az 0 vasarlasaik okozzak az arfolyam emeIkedeset, Sokszor ateltem mar ugyanezt a jelenseget, Betegeskedo kolcsonkotvenyek, gyanus tarsasagok reszvenyei, amelyek a csod szelen alltak, vagy mar csodbe is jutottak, meg sokaig viszonylag magas arfolyamon maradtak, mielott a melypontra stillyedtek volna. A fait accomplinak az arfolyam-alakulasban egeszen kulonleges jelentosege van. Tegyiik fel, hogy haborus veszely all fenn. Sok befekteto eladja ertekpapirjait, De a haboru bejelentesenek napjan minden elvarassal ellentetben hirtelen emelkedni kezdenek az arfolyamok. 1939-ben, a II. vilaghaboni kitoresekor ez volt a jellemzo minden tozsdere, Amerikaban eppugy, mint Europaban, megpedig az iment kifejtett okok miatt.

Akkoriban en magam kulonben nagy penzugyi katasztrofara szamitottam. Szilardan hittem abban, hogy az osszes bank bezar, termeszetesen a tozsde es a hataridos papirok piaca is, felkesziiltem a legszigonibb devizaszabalyozasra is. A hetvege ideges fesztiltsegben telt el; hetfon aztan bekovetkezett, amit vartunk: a haboru megkezdodott, Annyira ki voltam borulva, hogy sajat telefonszamomat is elfelejtettem, amit egy kulfoldi hfvashoz kellett volna megadnom. De amikor kileptem az utcara, nagy meglepetessel lattam, hogy a bankok magatol ertetodo m6don nyitva tartanak, a tozsde, sot meg a hataridos papirok piaca is mukodott, mintha semmi sem tortent volna. De a legnagyobb meglepetes az volt, hogy a tozsde 180 fokos fordulatot vett, es meg hat h6napig megszakftas nelkul emelkedtek az arfolyamok. Ez a fait accompli. Ha mindenki arfolyamesessel szamol, csak azert is az ellenkezoje kovetkezik be. E sajatos jelenseg engem kisse egy temetes lefolyasara emlekeztet. A gyaszolo gyiiIekezet a temetobol egy vendeglobe megy, hogy halotti tort iiljon, Rovid ido es nehany ital utan feideriiInek az arcvonasok, a beszelgetes hangosabba es vidamabba valik, rovidesen minden el van feIejtve. Talan tiil hosszii ideje szamolunk mar a halallal, varunk ra. Ha aztan a beteg hosszu szenvedes utan elhalaIozik, az ember bizonyos mertekig megkonnyebbul, meg meg is vigasztal6dik: Isten adta, Isten elvette. .Ha azonban a haboni alatt azt hissztik, hogy mar kozel a beke - folytattam baratomnak adand6 valaszomat -, es elkezdtink ertekpapirokat vasarolni, mar a haboni alatt is emelkednek az arfolyamok. A fegyversztinet alafrasakor azonban konnyen megtortenhet, hogy nem kezdodik meg a varva vart hossz. Ellenkezoleg, az arfolyamok esni kezdenek. Ilyenkor is fait accomplir61 beszelunk. Ezzel szemben az is megtortenhet, hogy a haboni alatt az ideges kozonseg az ertekpapfrok nagy reszetol mar megszabadult, es amikor

58

59

a beke meglepetesszeriien eletbe lep, a tozsde azonnal reagal, az arfolyamok raketaszenien emelkednek a magasba. Roviden szolva: tapasztalataim szerint szenzacios es meglepo esemenyek kovetkeznek be, ha a tozsden megfigyelheto tendenciak 180 fokos fordulatot vesznek. Terjunk vissza peldankhoz, a vilaghaboru 1939-es kitoresehez. Ha a tozsdek a haboni kitorese elott honapokig emelkedo tendenciat mutattak volna, akkor az ellensegeskedes kezdetekor oriasi osszeornlas kovetkezett volna be. A fait accompli helyett valami tragediarol, dramai fordulatrol lett volna

szo.
A haboni es beke esete termeszetesen szelsoseges lehetosegek. A fait accompli jelensege mindenesetre sok mas politikai es gazdasagi esemeny soran is erzekelheto, Ez a megfigyeles oly gyakran bebizonyosodott, hogy szfvem szerint a szabaly rangjara emelnem, Mindebbol az alabbi kovetkeztetest szeretnem levonni: az On logikaja csak az ugynevezett alapfogalmakra tamaszkodik, tehat statisztikai, gazdasagi, politikai es egyeb tenyezokre. Mindezeket azonban a technikai tenyezok modosithatjak. Vagyis, megfontolasai nil elmeletiek voltak, ezert nem feleltek meg a gyakorlat adottsagainak." A valasz, amit baratomnak a negyszeres hossz es bessz ertekpapfr- es nyersanyag-elkotelezettsegei kapcsan adtam, az altalanos tozsdei tendenciakra is felhasznalhato. Idorol idore meglepetten kerdezi az ember, miert emelkedik a tozsde a konjunktura idejen. Erre az lehet a magyarazat, hogy noha a tozsde es a konjunktura trendje ugyan fiiggenek egymastol es ugyanazoknak a torvenyszenisegeknek vannak alarendelve, de nem parhuzamosan jatszodnak Ie. Mar evekkel ezelott a kovetkezo peldat talaltam ki ennek megvilagftasara, amit azota is gyakran ideznek: kepzeljenek el egy ferfit, aki kutyajaval setal az utcan. A ferfi egyenletesen setal; ez a gazdasag, A kutya eloreszalad, ide-oda ugral, visszaszalad a gaz-

dajahoz, ujbol elszalad, majd ismet visszajon; a kutya utjat az ertekpapirok mozgasa testesiti meg. Mindketten elore haladnak, a kutya is, a ferfi is. Vegul el is erik setajuk kozos celjat. Amig a ferfi egy kilometert ment, a kutya, ugyanazon az iiton haromszornegyszer is visszaszaladt. Ugyanez a helyzet a tozsde mozgasaval is; mikozben hol eloreszalad, majd ismet visszaesik, kiseri a gazdasagi novekedest. Ket lenyeges tenyezo, egyreszt a penz- es hitelszituacio, masreszt a tomegek lelektani allapota nem egyidejiileg hatnak konjunkturalisan a tozsdere es a gazdasagra. A penzpiac es a gazdasagi elet szoros, szerves osszefuggesben allnak egymassal, De ami az iizleti vilagnak kedvezo, igen gyakran kedvezotlen a tozsde szamara, Velemenyem szerint az altalanos tozsdei tendenciak szempontjabol - tehat nem az egyes reszvenyeket tekintve - a fantazia es a penz sokkal meghatarozobbak, mint az alapveto tenyek, Termeszetesen itt is vannak kivetelek: egy kotveny eppenseggel igen kedvezotlen idoszakban is kepes az emelkedesre, ha ebbe az iranyba alapveto okok hatnak. Mindez azonban igen lassan megy vegbe, mert ilyenkor bizonyos ertelemben az ar ellen kell iisznia. Ez viszszafele is ervenyes: ha alapveto okok sz6lnak amellett, hogy kedvezo tendencia eseten egy ertekpapirnak emelkednie kell, akkor sokkal gyorsabban fog emelkedni, mint a tobbi reszveny, Vagy peldaul egy gyenge kotveny az emlitett alapveto okok miatt a melybe zuhan, noha a piac osszessegeben kedvezo tendenciat mutat. Letezik tehat egy altalanos tozsdei tendencia, es ugyanakkor minden ertekpapimak megvan a sajat - alapveto okokra visszavezetheto - tendenciaja. Az alapelemek igen fontosak, de a tokemozgas eros aramlata elleneben nem mindig kepesek attorni. Az arfolyammozgas igen gyakran meg az alapiranyzattal ellenteres iranyt is vehet. Mert a gazdasagi fellendules magasabb kamatokhoz vezet (ahogy azt mar az elozoek soran elmagyaraztam), gyengebb a fizetokepesseg, mert a vallalkozok minden rendelkeze61

60

sukre al16 penzt a kozvetlen beruhazasokba fektetnek. Ezek utan gyakran elofordul, hogy gazdasagi recesszio es kamatcsokkenes idejen a tozsde emelkedo tendenciat mutat, noha az alapveto tenyezok, vagyis a nyereseg es az osztalek nem erre utalnak. A gazdasagi fellendules idoszakaban, amikor viragzik a kereskedelem es az ipar, a rendelkezesre a116toket felhasznaltak a gazdasagi novekedes soran, a hivatalok (jegybank, kormanyzat) visszafog6 intezkedesekkel avatkoznak be, hogy elkeriiljek a gazdasag tulfiitottseget. Emelik a leszamftolasi karnatlabat es szigorftjak a hiteleket. A penzmennyiseget csokkentik. A bankok emelik a kolcsonkamatokat, megnyirbaljak, szelsoseges esetben akar torlik a fennallo hiteleket stb ... Kezenfekvo, hogy a reszvenyek arfolyama sohasem felel meg igazi ertekuknek: min dig vagy magasabbak, vagy alacsonyabbak annal. Van a reszvenyeknek egyaltalan merheto ertekiik? Ha igy lenne, akkor meg tudnank adrii egy ipari ceg pontos erteket, es akkor nem lenne szukseg tozsdere, a reszvenyeknek allando aruk lenne, amit szamftogep segftsegevel szamftananak ki. De ez nem Igy van. Es ezert hiusul meg minden arra vonatkoz6 kiserlet, hogy szamitogep segitsegevel elore jelezzek a tozsde mozgasat, Egy bizonyos reszveny ertekelese es megitelese szemelyektol fugg: de egy es ugyanazon szemelynek egy vallalat kilatasairol es jovojerol mindennap mas velemenye lehet. Rengeteg tenyezo befolyasolja ezt az ertekiteletet. A vevo jo vagy rossz hangulata, szemel yes problemai is szerepet jatszanak, Ugyanez ervenyes akkor is, ha az altalanos tozsdei tendenciat akarjuk megitelni. Vegul is a tozsdei hangulat a resztvevok kozotti megegyezes kerdese. Megegyezes abban a kerdesben, hogy a tobbseg optimista vagy pesszimista beallitottsagu-e. Az ebbol kifejlodo, ugynevezett tozsdei legkor a meghatarozo az arfolyamok alakulasara nezve, melynek figyelemmel kiserese alapjan eldontheto, hogy fontos vagy szukseges-e a reszvenytulajdonosoknak a papfrokat eladni, illetve a penzzel rendelkezoknek reszvenyeket vasarolni.

Arra is nehez valaszt adni, hogy egyaltalan hogyan is alakul ki a tozsdei hangulat: semmi koze a jovohoz, kizarolag a jelennel all szoros kapcsolatban. A pesszimizmust vagy az optimizmust kulonbozo tenyezok hatarozzak meg: tortenelmi, politikai, gazdasagi vagy peldanak okaert a penzpolitikaba vetett bizalom vagy bizalmatlansag. Ezek a tenyezok azonban a valosagban nem kezzelfoghat6ak. Az, amit mi a tozsde hangulatanak, legkorenek neveziink, nelkulozi a logikat, es gyakran a szakertoket is meglepi. Tanulsag: a tozsde logikaja nem azonos a mindennapok logikajaval.

HA ELENKUL A TDZSDE, JON A KOZONSEG; HA ESNEK AZ ARFOL YAMOK, ELMEGY A KOZONSEG Ha egeszen pontosak akarunk lenni, egyaltalan nem lenne szabad "tozsdepszichologiarol" beszelni, mert a tozsde maga a pszichol6gia. A ziirzavarok ziirzavara volt a tozsderol 1688-ban elsokent megjelent konyv cime. A termeszetben meghatarozoak az olyan ciklusok, mint az ar es apaly, az evszakok, a holdfazisok allando valtakozasa. A tars adalorn eleteben is talalkozunk ciklusokkal, mint peldaul a gazdasag fellendulese es visszaesese, Az emberi kozossegek torteneteben pedig a nepek. kozotti haboni es beke, az optimizmus/innovacio es a pesszimizmus/stagnalas kozotti ingamozgast emlithetjiik. A tozsden is hason16 a helyzet, itt is a tomegpszichologia hajtja ezt az orokke tart6 mozgast, A penzpiacok torteneseinek valamivel attekinthetobbe tetelere evtizedes tapasztalatgyujtes es megfigyeles utan kifejlesztettem a tozsde ciklikus arfolyammozgasanak elmeletet (legyen sz6 reszvenyekrol, kolcsonkotvenyekrol, nemesfemekrol, nyersanyagokr6l- vagyis barmely piacrol, ahol spekulaciorol van szo). (Vo.: Kostolany: 63

62

Tozsdeszemimirium,

125. old.) Most csak roviden szeretnek ezzel a

modellel foglalkozni. Minden tozsdei ciklus harom fazisbol all: 1. a kiigazftas fazisa, 2. az alkalmazkodas fazisa vagy kisero fazis, 3. a tultelitodes fazisa. Vegyiink peldakent felfele ivelo mozgastl Az elso fazisban az arfolyam, amely nil melyre zuhant, olyan szintre all be, amely bizonyos mertekben realis es jogos. A masodik fazisban az arolyam parhuzamosan mozog az esemenyekkel. Ha azok a reszvenyek szamara kedvezot1enek, az arfolyam jogosan esik vissza. Ha az esemenyek kedvezoek, a jegyzesek felfele vale mozgassal kiserik oket. A masodik fazis egy bizonyos pontjanal fennall a veszely, hogy tovabbi pozitiv esemenyektol megerosodve, automatikusan atlepnek a harmadik fazisba, A uilhajtott piacnak ebben a szakaszaban az arfolyamok orarol orara egyre magasabbra ugranak. Az arfoIyamok es a hangulat kolcsonosen felfele hajtjak egyrnast. Az emelkedo arfolyamok r6zsaszinii hangulatot teremtenek, az optimizmus nem ismer tobbe hatarokat, euforiava valtozik, ez pedig tovabb hajtja felfele az arfolyamokat. Ezeknek mar nines is jelentosegiik, mert kizarolag a tomeghiszteria hatarozza meg oketo A eiklikus bessziranyii mozgast a harmadik fazis alaesony arfoIyamai idezik elo, amely tovabbra is nyomottan tartja az arakat, az arfolyamok ugy esnek, mint osszel a falevelek. Az utols6 fazisnak ez a bessz- vagy hosszhullama mindig addig tart, arnig az ordogi kort at nem tori valamilyen iranybol egy lelektani elektrosokk. Ha ez nem kovetkezik be, noha a fordulatra vonatkoz6 ervek mar keznel vannak, akkor ez az utols6, tisztan lelektani fazis Iassan kitombolja magat. Es egy szep napon minden felismerheto inditek nelkiil megfordul a piaci tendencia, a kozonseg, de meg a szakertok legnagyobb meglepetesere is, akik erre nem voltak felkeszulve. Most elkezdodik az ellentetes iranyu eiklikus mozgas (a mi esetiinkben a

kiigazitas, az alkalmazkodas es a tultelitodes a lefele tarto mozgas soran), Ez a tozsde orokos korforgasa, vagy patemoszterszeni mozgasa, Hogy is viselkedjen a spekulans az egyes fazisokban? A nilhajtott piae harmadik, vagyis niltelitettsegi fazisaban vasarolnia kell, es nem szabad megijednie, ha az arak tovabb csokkennek. Mert ahogy a regi tozsdesek mar a budapesti gabonatozsden megmondtak: .Akinek nines buzaja areseskor, annak akkor sines, ha az ar emelkedik." Az emelkedo mozgas else fazisaban tovabbra is vasarolnia kell, mert a melypontot mar atleptuk. A masodik fazisban tulajdonkeppen esak figyelnie kell az esemenyeket, passzfvan haladni az esemenyekkel, es lelkileg felkeszulni arra, hogy a harmadik fazisban, az altalanos euforiaban kiszalljon a piaer61. Ez azt jelenti, hogy a ciklikus tozsdemozgas soran ketharmad reszben a tendeneia elleneben, egyharmad reszben pedig a tendenciaval egyiitt kell haladnia. A spekulans szamara termeszetesen igen nehez a harmadik, a nil-telftettsegi fazis, a bessz ellen haladni, azaz az altalanos megegyezessel ellentetesen eselekedni es vasarolni akkor, amikor a kollegak, a tomegtajekoztatasi eszkozok es a szakertok az eladast ajanljak (es persze fordftva is). Mert meg aki ismeri is ezt az elmeletet, es kovetni is akarja azt, a tomegpszichozis hatasara az utolso, pillanatban megvaltozik a velernenye es azt mondja maganak: elmeletileg ugyan most kellene beszallnom, de eziittal mas a helyzet. Majd esak kesobb dertil ki, hogy ezuttal is az anticiklikus viselkedes lett volna a legjobb. Igen gyakor!ottnak, bizalmatlannak, einikusnak es egy kisse bekepzeltnek is kell lennunk ahhoz, hogy fuggetlenithessuk magunkat a tomcghiszteriatol, es azt mondhassuk: "Mind ostobak vagytok, esak en tudok valamit, vagy Iegalabbis jobban tudom!" Hozzateve, hogy ez nem a Iegszebb jellernvonas, de igen hasznos, hogy onalloan tudunk gondolkodni, es ez elengedhetetlen

64

65

feltetele a sikemek. Ezert aztan a tozsden esak egy kisebbseg kepes sikeresen spekulalni, A tobbseg bizony a vesztesekhez tartozik. Nemreg Johannes Gross "Jegyzetei"-ben a kovetkezo felismeresre jutott: .Hogy a spekulacioval val6ban penzt keressiink - szamol be errol John Train -, nem esak a helyzetet kell helyesen felmernunk - minden mas korulmeny is hamis lehet. A sikeres penzvadaszok mindig orommel figyeltek fel arra, ha a penzvilagban egyetertes alakult ki. A tobbseg velemenye rendszerint hamis es gazdag zsakmanyra nyflik kilatas." Termeszetesen igen megorultem, amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitung magazinjaban keriilo uton a megbizhat6 John Train szajabol hallottam vissza sajat spekulans-hitvallasomat. De terjiink vissza a harem fazisban kovetendo spekulaciohoz: termeszetesen felmeriil a kerdes, hogy most eppen melyik fazisban vagyunk. Erre nines tankonyv, mint ahogy tokeletes spekulacio sines. Nines megfelelo eljaras sem, amelyben vakon megbizhatnank. A tapasztalatok alapjan kell megitelni a helyzetet, hogyan es milyen intenzitassal fog a kozonseg reagalni, milyen a tozsde teehnikai allapota, milyen kezekben vannak az ertekpapirok, lelkileg eros vagy tetovazo tozsdei resztvevok tartjak-e azokat? Nines ra tudomanyos eljaras, hogy kiszamitsuk, mikor lep at egyik fazis a masikba; meg kisebb a valoszimisege, hogy naptar szerint megmondjuk, mikor kovetkezik be a fordulat. Egy felfele ivelo szakasz evekig is eltarthat (ahogy azt az 1987-es okt6beri krizis ellenere az ut6bbi evekben ateltuk), de lehet, hogy esak h6napokig. Az ertekelest sajat magunknak kell elvegeznunk a tapasztalatok vagy a jelensegek elemzese alapjan, Aki a tozsdei arfolyamokat vagy tendenciakat "tudomanyos" modszerrel akarja elore jelezni, az vagy sarlatan, vagy ostoba, vagy mindketto egyszerre. Csak igen hosszu tapasztalat adja meg egyeseknek azt, amit erzeknek neveznek. Meg a legtapasztaltabb, minden hajjal megkent spekulans is tevedhet, Meghozza gyakran kell tevednie, hogy a 66

sziikseges tapasztalatokat megszerezze. Az olyan tozsdei spekulans, aki eleteben nem jutott legalabb ketszer csodbe, nem is erdemes erre a cimre. Mindnyajan egy sotet teremben vagyunk, de az, aki mar evtizedek 6ta ebben a helyisegben tart6zkodik, jobban kiismeri magat, mint az, aki csak roviddel ezelott keriilt be ide. Az olyan fogalmakkal kapcsolatban, mint .muveszet" vagy "erzek", nagybatyam, George Katona talan kisse ketkedoen nezett volna ram, mert elkotelezte magat a tudomanyos vitak mellett. De azt hiszem, megertette volna, hogy a tozsdepszichologia allando rogtonzesbol all: a tozsden az esemenyeket es a kozonseg reakcioit sohasem lehet elore latni, azt esak kitalalni lehet!

67

r
I

Negyedik eloadas

A NAGY TOZSDEKRACH - A TOMEGPSZICH6zIS TANULSAGOS PELDAJA

reakci6k leginkabb a fertozo betegsegekhez hasonlithat6k: ha valaki asit egyet a szinhazban, rovid idon belul mindenki asitani fog; valaki kohog, utana rogton mindenki kohogni fog. Igy van ez a tozsden is. Csak a fajdalom jotekony - frja Schopenhauer. A boldogsag a szenvedes hianya. A spekulans szamara is a fajdalom az egyetlen pozitiv dolog: a veszteseg, vagyis bessz a tozsden, vagy meg inkabb a tozsde osszeomlasa. A nyilvanossag csak abban a pillanatban vesz tudomast a tozsderol, ha olyan szalagcimek jelennek meg az ujsagokban, mint: "Tozsdekrach ennyi es ennyi milli6 veszteseggel", ha egy kerek a gepezetben elszabadul. A tozsdekrach a spekulans kozerzete szempontjabol igen erzekletes, annat is inkabb, mert meglepetesszeruen erkezik, A hossz lassan indul be, lepesrol lepesre emelkedik, anelkiil, hogy az ember tulajdonkeppen eszrevenne; mig a tozsde osszeomlasa hirtelen es az isteni bosszii hevessegevel erkezik. Vagyonokat dont porba, ugy, hogy eleinte csak megremegteti, majd egy nagy utkozes erejevel teljesen felorli azokat. A tozsden akkor megnyugtat6 a helyzet, ha a barometer folyamatosan emelkedik. Ha minden j6l megy, a spekulans csak besopri a nyereseget, Ha j61 mennek a dolgok a tozsden, azt teljesen normalis, a dolgok termeszetes rendjehez tartoz6nak Itelik, Hogy a helyzet rosszra is fordulhat, meghozza igen viharos m6don, nem is jut a spekulans eszebe, azt szinte szemelyes sertesnek venue.

A tomegpszichologiai

69

De ha a tczsdekrach va16ban bekovetkezik, ha a bessz kikezdi tokejet, akkor termeszetesen igen fajdalmasnak erzekeli a penziigyi veszteseget, es a sors altai uldozottnek erzi magat: ez az egyediili pozitiv hatas, A nyereseg csak ilhizio, egyediil a veszteseg realitas, A habonik es a tozsdek osszeomlasai a tortenelem hosszu utjanak merfoldkovei. Ezek maguk a tortenelem, vegigkfserik es peri6dusokra osztjak azt. A tozsde tortenete j6 es rossz peri6dusokra oszthat6: fellendulesekre es tozsdei csszeomlasokra. Mindketto elvalaszthatatlan egymastol. A fellendules a prosperitas ritmusat felveve eleinte kenyelmesen hullamzik, mint a konnyu nyari szellotol felborzolt t6. Majd hirtelen oriasi hullamokat vet es semmi sem tart6ztathatja fel. A spekulacio torvenye: nines olyan tozsdekrach, olyan robbanas, amit ne kovetne fellendiiles, es nines olyan fellendiiles, amely ne vegzodne tozsdei osszeomlassal, A franciak az osszeomlas kifejezesere atvettek a nernet "krach" sz6t, amit .Jcrakk't-nak ejtenek, es ami oket a tiikor osszetoresere emlekezteti, Angolul ezt "crash" -nek mondjak. Ugy siijt Ie, mint deriilt egb61 a villamcsapas, anelkiil, hogy a legkisebb felh6 is figyelmeztetett volna ra, A befektetok meg rna is csontjaikban erzik az 1987. okt6ber 19en vilagszerte bekovetkezett tozsdekrachot. Hogyan is jott letre ez a legtobbek szamara varatlan katasztr6fa? 1987 nyari h6napjai alatt a kamatok lassan emelkedni kezdtek, noha erre tulajdonkeppen semmi ok nem volt. De az optimizmus meg erosebb volt, mint az emelkedo kamatok, es az arfolyamok tovabb emelkedtek - mint mindig, ha a piac j61 miikodik. Akkor azonban a FED, az amerikai jegybank ismet felemelte a kamatlabat, ami a nemet Bundesbank penzpolitikajanak kovetkezrnenye volt, ahol Schlesinger iir vezetese alatt a magasabb kamatokat

hasznaltak az inflacios veszely (Nernetorszagban ez a szent tehen l) elleni harcra. Ez volt az esemenyek fordul6pontja. El6re lathato volt, hogy az emelkedo kamatok nehany h6napon beltil kivaltanak valamilyen reakci6t. A legmagasabb arfolyamok 25 szazalekos hullamvolgye, mint reakci6 az elszabadult arfolyamokra es az ot evig tart6 emelkedesre, nem uj, en mar husszor ateltem. De a Dow-Jones-index 500 pontos zuhanasa (22 szazalek) egyetlen nap alatt, szamomra is meglepetes volt; meg akkor is, ha az arfolyamok mar jtiliusbanaugusztusban elertek csiicspontjukat es valamicsket mar csokkentek is. De hogy a robbanas ilyen hirtelen jott es ilyen heves hatasa volt, az nehany technikai esemenyre vezetheto vissza. Eloszor is ott volt a chicag6i hazardjatekosok cnteltsege. Ott jo otszazalekos letet mellett mar milliardos nagysagrendu reszvenyszerzodesekkel lehet jatszani, ami tokeletesen perverz helyzet. Az index-alakulasra kotott szerzodesekkel val6 kereskedelem az egyik leghibbantabb jatek, ami vel a csabftok a kozonseget abba a nagy .jatekkaszinoba" csabitjak, amit a tozsdebol csinaltak. Az intezmenyes reszvenytulajdonosokon kivul ezen a piacon mindenekelott a kis jatekosok vesznek reszt nagy szamban, Az index nem mas, mint az atlagar, Indexek mindig is voltak, de hogy ezzel kereskedjenek, az a chicag6i br6kerek talalmanya, amivel a hataridos aruugyleteknel az inflacios evek alatt sok penzt kerestek. Amikor a nyersanyagtizletek mar a veget jartak, mert sikeres volt az inflacio elleni hare, atnyergeltek az index-alakulasra kotott szerzodesekre, Egy index-szerzodes 500 kulonbozo reszvenybol all, mintegy 170000 dollar ertekben (1990. jiiliusi allapot). Hogy ezzel jatszhassunk, csak 10 000 dollart kell befektetni. Banki szohasznalattal elve azt mondhatjuk, hogy a megvasarolt ertekpapfrokra 94 szazalek hitelt vetttink fel, Ez mar perverzitas, Az ilyen megsokszorozodasnak ritkasagerteke van (meg a hataridos aruugyletek piacan 71

70

is); ilyet meg a huszas evek euf6rikus tozsdein sem lehetett tapasztalni, ahol akkoriban is legalabb 10 szazalekot kellett letetbe helyezni. Mivel a kis jatekosok sajat maguk egyaltalan nem kepesek a szerzodeses ugylet erteket kiszamitani, amely 500 reszveny arfolyamab61 tevodik ossze, bizonyos ideje a profik uj tnikkot alkalmaznak: egy kiagyalt szamitogepprogramot. A kereskedok szamitogepe percrol perere kimutatja, hogy all a tozsden abbol a bizonyos 500 reszvenybol mintegy 50-100. Hogy az 500-b61 melyik az az 50 vagy 100, amit kisziimak, azt ugyanesak a szamftogep allapitja meg. Vannak olyan reszvenyek, amelyek mozgasa a legjobban kozelft az atlaghoz. Tehat a kereskedo mindig a szamitogep altal kimutatott eredmenyek alapjan eseiekszik. Ha peldaul az index-esomag csak egy fel szazalekkal is magasabban all, mint a reszvenyek arfolyama ugyanabban a pillanatban, akkor eladja az index-csomagot, es reszvenyeket vasarol, Ezzel szemben, ha az index -szerzodes fel szazalekkal alaesonyabban all, mint ahogy kellene, index-esomagokat vasarol es reszvenyeket ad el. Ezt pozfcio-arbitrazsnak (az arfolyamkulonbsegek kihasznalasanak - a ford.) nevezik, mert a reszvenyeket sohasem veszik at, de nem is adjak el. Az egesz arra epul, hogy mindezek az apr6 kulonbsegek a legrovidebb ido alatt kiegyenlitodjenek, vagy akar az ellenkezo iranyba forduljanak - hogy peldaul a magasabb aron vasarolt index-esomag a tendencia megfordulasa utan a legrovidebb idon beliil alaesonyabban fog allni, mint ahogy kellene. Ilyenkor az arbitrazskereskedo eladja a megszerzett reszvenyeket es visszavasarolja az eladott index-szerzodeseket, Ez nem mas, mint a kulonbsegek villamgyors kihasznalasa minden megfontolas vagy indok nelkul, A kamatemelkedes miatt esc arfolyamoknal a jatekosoknak penzt kellett szerezniiik, mert a bessz 5 szazalekos fedezetiiket felorolte, Ha a befizetes nem perere pontosan tortenik, akkor ezeket a 72

kotelezettsegeket kenyszereljaras ala vonjak. Ez volt a tomeges eladasok elso hullama, A masik technikai ok, ami 1987. okt6ber 19-ehez vezetett: a nagy penzintezetek nil okos menedzserei (az iigynevezett Aranyfiuk), akiknek milliardos nagysagrendii ertekpapir-keszletek alltak szabad rendelkezesre, felni kezdtek (igazuk volt, mert egyedul New Yorkban az osszeomlas utan 60 000 ember vesztette el j61 fizetett allasat, luxuslakosztalyat es Porsche-raketait) es - ahogy ok mondtak - "biztosftani" akartak penzuket, Sz6val Chieag6ban az index-piaeon hataridore milliardokert eladtak papirjaikat, ezaltal az arak tovabb zuhantak a melybe. Ez az ugynevezett "penztarea-biztosftas" (portfolio-biztositas) eredetileg a nagy penzintezetek szamara volt kitalalva biztosftekkent, amivel egy esetleges tozsdei arfolyameses ellen akartak magukat biztosftani. Nem magukat a papirokat adjak el - ami nagyon korulmenyes lenne -, hanem az index-esomagokat. De ugy, ahogy az Aranyfiiik ezt megjatszottak, szep kis biztosftek volt: eladtak a hazat, es igy biztositottak a tfiz ellen! Termeszetes, hogy ez lancreakciot valtott ki. Mert minel melyebbre estek az arfolyamok, annal tobb indexszerzodest adtak el. A piac hullamvolgybe kerulese a kamatemeles kovetkezmenye volt. De hogy ez osszeomlashoz vezetett, azert a chicag6i perverz jatek a biinos. Ehhez jarult meg a sok ezer kis potyautas ellen inditott kenyszereljaras, igy egyidejiileg az egesz kozonseg panikba esett. Ha a kozonseg azt latja, hogy a Dow-Jones-index 500 pontot esik, ugy rohannak egymas utan, mint a birkak: bekovetkezik a reszvenykeszletek teljes kiarusftasa. Azon a napon eppen egy brokernel voltam, es hallottam, ahogy az iigyfelek panikba esve kialtoztak: ,,Mindent eladni!" Nem egyik vagy masik papfrt - mindet! Kenyszereljaras, az intezmenyi tulajdonosok keszleteinek kiarusitasa, a kozonseg panikreakcioja: ez az 1987-es tozsdei osszeomlas tortenete diohejban, 73

Akkoriban az altalanos idegeskedes kozepette naphosszat interjukat kellett adnom a teveben, a radioban, a sajt6ban, es kozben szamtalan telefonhivast is kaptam. En magam teljesen nyugodt voltam, ahogy legtobbszor a nagy tozsdekrachok idejen, Ismet csak regi j6 baratomra, Eugene Weinrebre kellett gondolnom, a rutinos tozsderokara, aki mar tizeves koraban spekulacioval foglalkozott. Egy napon titkara izgatottan figyelmeztette: - A papfrok dramai m6don esnek! - Esnek a papfrok? Most idegesftsem fel magam? Harem evig voltam Auschwitzban ... Akkoriban sok megfigyelo oriiletrol, kaoszrol, panikrol, pszich6zisr61 beszelt; pszichol6gusok, akik erre a teruletre specializaltak magukat, igazolva lattak elmeletuket, mely szerint az ilyen "fekete" tozsdenapokon sotet, ugymond halalvagyo hatalmak uralkodnak el a tudatalattin, amit kulonben egyediil az ertelem iranyft. Val6szinii, hogy a tulzott pesszimizmust en mindig is betegsegnek tartottam, de nekem jobb velemenyem van az emberi termeszetrol. Nem a lelek melyerol elokeriilo sotet hatalmak valtottak ki az oszszeomlast, hanem az onteltseg, A csucskonjunktura idejen a befektetok kiilonosen nagykepiiek, elragadtatasukban nem IMjak, hogy az esemenyek maskent is alakulhatnak. De a fordulat mindig bekovetkezik. Ismet a regi tortenet: hossz es bessz; euf6ria es osszeomlas, mint az ar es apaly ciklusa - egy kiilonbseggel: az oceankutatok az arapaly idopontjat rnasodpercre pontosan ki tudjak szamftani. En, a tozsde oreg "kutat6ja" nem lattam elore az osszeomlas idopontjat es intenzitasat. De mar 1986 juniusaban megirtam, a Capitalban megjelent cikkemben: " ...a vevok osszetetele az utobbi honapokban kedvezotleniil alakult, meghozza teljesen mindegy, hogy bel- vagy kulfoldiekrol van szo ... Pillanatnyilag reszvenyek millioi vannak remego kezekben, akik magasabb arfolyamon szeretnenek eladni. Ha nem jelentkeznek uj vevok, elvesztik tiirelmiiket, es akar o1cs6bban is eladnak."

1987 szeptembereben aztan megerositettem ezt az ertekelesemet az akkori technikai tozsdeallapotokrcl, es allitottam, hogy nemet reszvenyeimet mar 15 h6nappal ezelott eladhattam volna es vilagga kialthattam volna, hogy ki kell szallni a nemet piacr61. Igenis IMtam, hogyan kovette egyik kibocsatas a masikat, hogyan erositettek fel a bankok a hiszteriat. Tudom, hogy jatszodik Ie az ilyesmi: egy nagy nemet bank igazgat6ja felhivja Mr. Jonest Skociaban, es azt mondja neki: "Mr. Jones, most kell beszallni a Siemensbe." A sk6t ottani fiatalembemek termeszetesen imponal, ha egy jelentos nemet bankigazgat6 ot bizalmaba fogadja, es azonnal vasarol is 50 000 reszvenyt. Igy keszul a hossz. Ezek a fiatal portf6li6-menedzserek - akik a londoni School of Economicson vagy a Harvard Business Schoolon eppen csak letettek vizsgaikat, es az iskolapadb61 azonnal a penzugyek padjaba iiltek - egyaltalan nem tudjak, hogy miikodik a tozsde. De a nemet kereskedok is tokeletesen tulertekelik a nemet tozsdek nagysagat, Ha mind eladni akar, akkor eloall a hires iivegnyak-effektus; a nemet tozsdek tul kicsik az ilyen hatalmas osszegekhez kepest. A mar emlftett cikkemben, egy h6nappal 1987. okt6ber 19-e elott a kovetkezoket Irtam: "Tekintettel a folyamatos tozsdei emelkedesre az egesz vi lagon, feltehetjiik a kerdest: meddig mehet ez meg fgy tovabb, mikor kovetkezik be a fordulat, de legalabbis egy eros visszaeses? Emlekeztetoul: a nyolcvanas evek elejen, az altalanos pesszimizmus kozepen azt irtam, hogy a felemelkedes annal robbanasszenibb (sic!) lehet, minel kesobb kovetkezik be. A robbanas itt van, nemcsak a Wall Streeten, hanem mindenhol, beleertve az egzotikus minitozsdeket is." Az a jelszavam, miszerint jobb felni, mint megijedni, ismet igaznak bizonyult. A cikk felett kover betiikkel ez allt: "A tozsde visszaesese biztosan bekovetkezik. De hosszu tavon emelkedesre szamfthatunk - a szovjeteknek koszonhetoen." 75

74

A "GORBACSOV -HOSSZ" Haromszoros telitalalat volt, sportnyelven sz6lva kiiiteses gyozelem. Megtortent az attores, de a reszvenyek piacan isrnet emelkedes kovetkezett; a jelenlegi felfele ivelf szakaszt jogosan neveztek "Gorbacsov-hossz" -nak. A megvaltozott kelet-nyugati kapcsolatokert ket szemely felelos: az akkori amerikai elnok, Ronald Reagan, aki sulyos milliardokat koltott fegyverkezesre, nilfegyverkezesre es utanpotlasra, ezert meg a koltsegvetesi deficitet is megkockaztatta, es Mihail Gorbacsov, az okos es ertelmes allamferfi (ismetlem: nem politikus, hanem allamferfi), Belatta, hogy a szovjet gazdasag az igen koltseges fegyverkezesi versenyben tonkremenne - meghozza hamarabb, mint a kapitalizmus. Gorbacsov haromszor hagyta el a genfi targyalasok soran az ulest, ami ezaltal majdnem felbeszakadt. De Ronald Reagan hajIfthatatlan volt. Tehat vissza kellett jonnie a Kreml fonokenek - meghozza elorevivo javaslatokkal. Az eur6pai kozgazdaszok meg rna is azt a velemenyt kepviselik, hogy a "cowboy", a "mosolyszfnesz" Reagan Amerikat a nilfegyverkezessel a tonk szelere sodorta. A legjobb valasz erre egy budapesti vice a vilag legnagyobb viccgyarabol: Az okos es elovigyazatos Gnin 100 000 forintot akar befektetni. .Hagyja itt a penzet, mi j6 kamatot fizetunk erte es vigyazunk ra" mondja a takarekpenztar igazgat6ja. "De mi tortenik, ha csodbe jutnak?" - kerdezi a felos Grun. "Erttink kezesseget vallal a Nemzeti Bank es a magyar kormany." "Es ha azok is tonkremennek?" "Az lehetetlen, mert ertuk a szovjet kormany ad garanciat." .Ez mind szep es jo - valaszol az elovigyazatos befekteto -, de ha ok is befuccsolnak?" "De Grun ur, nem erne meg ez Onnek 100 000 forintot?"

Az alapveto klimavaltozas, ami vegbement a vi lagon, nem erte-e meg az amerikai koltsegvetesi hianyt? Mihail Gorbacsov bizalomepitesi es leszerelesi politikajanak, valamint az altala lehetove valt Nyugatra t6rteno nyitasnak az lett a kovetkezmenye, hogy Washington a COCOM-listat, ami megtiltotta sok ezer cikk exportjat a Szovjetuni6ba es az egesz keleti blokkba, nemileg enyhftette, es amit esetleg teljesen meg is fog szuntetni. A szovjetek olyan cikkek ezreit vasaroljak, amikhez korabban hozza sem ferhettek. Elsosorban termeszetesen az USA-ban, itt pedig mindenekelott a legkorszerubb termekeket, de NyugatEuropaban es Japanban is. Es a szovjetek elso osztalyu ugyfelek, Emlekszem meg a 20-as evekre, amikor a fiatal Szovjet Koztarsasag a nernet iparnak gigantikus megrendeleseket adott. Sok ismerosom - a legtobb kozuliik berlini orosz menekiilt (gazdag arisztokratak es szep felesegeik, sokan kozuluk manokenek a nagy divathazaknal, Parizsba mentek, az tlzletemberek pedig Berlinbe) - ragyogo uzleteket csinalt. Gyakran egy vagyont szedtek ossze azzal, hogy leszamftoltak a valtokat, ami vel a moszkvai kormany vall alatai importjukat fizettek. A nemet vallalatok evi 30 szazalek kamatot fizettek, hogy finanszfrozni tudjak a Szovjetuni6ba iranyulo exportjukat. Konnyti elkepzelni, milyen magas profitot kellett elemitik ezeknek a vallalkozoknak ahhoz, hogy ekkora kamatot kifizethessenek. Es soh a egyetlen valto sem maradt kifizetetlen. A szovjetek mindent megvettek, amit meglattak, Ma is, amikor enyhul a .feketelista" vagy - horribile dictu - feloldas elott all, mindent meg fognak venni, ami "sziviiknek kedves" - olyan oriasi a p6tolnival6juk. Az elovigyazatosak most majd megkerdezik: "Van eleg penzuk is?" A valasz igen, annak a merhetetleniil gazdag asvanyi kincsnek koszonhetoen, amit ez az oriasbirodalom magaenak mond, es amit mostanaig nem tudott elegge kiaknazni.

76

77

A szovjetek megbfzhatoak is. Sok baratom van, akiknek mar a II. vilaghaboni elott is akadt dolguk orosz kereskedelmi megbizottakkal. Velemenyuk egyseges: ejszakakon keresztiil kemenyen es hajlfthatatlanul kellett veliik fustos szallodai szobakban targyalni, alkudozni es vodkat inni, amig vegul is keszek voltak egy szerzodest alaimi. Ha viszont vegre alafrtak, utana mar a legkisebb vita sem meriilt fel. Es iigy fizettek, mintha ovek lett volna az angol bank. Csak remenykedem abban, hogy Gorbacsovval nem tortenik semmi. Peldaja mutatja, hogy egy kivalo politikus, akinek meg ritka karizmatikus adottsaga is van (Ronald Reagan, akit ugyan mindig mint tehetsegtelen szfneszt szidalmaztak, ugyancsak rendelkezik ezzel - es vegul is csak ez szamft), ami altai kepes a gazdasag szamara oly fontos bizalmi legkor es a megbfzhatosag kialakitasara. Mert mi is all e sok tozsdei ertekpapir, reszveny, kotelezveny, a sok alairassal ellatott papirdarab, a kolcsonkotvenyek mogott, amiket a kormanyzatok gyakran kiloszamra adnak ki, de nem mindig fogadnak el? Mindezek mogott egyediil a bizalom all- es igen gyakran a megrontott bizalom. Gorbacsov nepszenisege mindenesetre kulfoldon sokkal nagyobb lehet, mint otthoni tekintelye. Hiszen mar vagy tfzszer is eltemettek, de iijra es ujra feltamadt. Olyan, mint a keljfeljancsi - mint egy igazi tozsdes. Ezert meggyozodesem - mint ahogy irtam is -, hogy elkepzeleseimet alapozhatom az altai a kovetett politikara. Azt is gyakran kerdezik tolem, hogyan Itelem meg az 1992-tol eletbe lepo EGK belso piac jovojet? Ennek eletbelepeseben biztos vagyok, de nem ugy a hataridoben. Azt mar nem tartom realisnak, de nem ez a lenyeg, Hogy ennek mi az oka, azt egy Jules Romains altai Irt, 1930-ban bemutatott francia szfndarab apropojan abrazolorn, amit neha meg rna is jatszanak a Comedic Francaise-ban: Egy fiatalember, sorozatos sikertelensege miatt, ongyilkossagot keszul elkovetni. Az utols6 pillanatban talalkozik az ides La Trouhadec 78

foldrajzprofesszorral, aki ugyancsak melyponton van, mert egy versenytarsa az akademiai tagsagert ot tisztessegtelen tud6snak allitotta be. A versenytars bebizonyftotta, hogy a del-amerikai allam, Donogoo- Tonka, ahol allitolag oriasi aranylelohelyeket talaltak, es amit Le Trouhadec egy konyveben pontosan lefrt, egyaltalan nem letezik, az csak a professzor kitalalasa, Az ongyilkosjelolt hirtelen feleled: "Micsoda? Hogy DonogooTonka nem letezik? Akkor most eppen mi fogjuk kozosen megteremteni." A ferfi alapft egy reszvenytarsasagot Donogoo-Tonka aranyanak kitermelesere, kapcsolatot teremt bankarokkal, penzemberekkel, a sajt6val, es nagy hfrveres kozepette reszvenyeket bocsat ki. Nemsokara az egesz vilag Donogoo- Tonkarol beszel. Kalandorok, aranyasok, lecsiiszott egzisztenciak, mindet vonzzak az aranylelohelyek, amelyeket a professzor leirt; dolgozni kezdenek. Aranyat ugyan nem talalnak, de meg kell szervezni ottani eletuket, kunyhokat epiteni, a kunyhokbol kohazak lesznek, es letrejon egy kisvaros, A szfndarab utols6 jeleneteben Donogoo-Tonkaba val6 erkezesuk tizedik evfordulojat iinnepIik, azt, hogy minden olyan csodalatosan alakult. Mikozben iinnepelnek es lelepleznek egy, a tudomanyos tevedesnek allitott emlekmiivet, tavirat erkezik, mely hfrul adja, hogy La Trouhadec professzort az akademia tagjava valasztottak, Pontosan fgy lesz Europaban is, ahol 1992 remenyeben mar most lazasan beruhaznak, epitenek es cegeket alapftanak. Akarhogy is nezzen ki 1992 egyseges belso piaca, az elokesziiletek gazdasagi fellendulest teremtenek, ami eleinte - a "Gorbacsov-hossz" -szal osszefuggesben - csak Europa joletet fogja szolgalni, Hogy ki fog ebbol a vegen a legtobbet profitalni, azt majd kielemzik a kozgazdaszok. Egy biztos: a pesszimistakon kfvul mindenki nyemi fog a kialakulo belso piaccal.

79

Ezert kell mar tizedszer ismetelnem - es remelem, elorejelzesem megallja majd a helyet -, hogy olyan vilagszerte kialakul6 konjunktura elott allunk, amit a mai generacio meg soha nem elt at. Ha esak 70 eves volnek, vagyis meg eleg fiatal, taplalnam magamban a remenyt, hogy meg gyozelmet ulhetnek a hivatasos peszszimistakon. Az 1987-et koveto harem ev mar egy kis izelitot adott ebbol - sokat lehetett ezen nyemi -, de a tozsden harom ev nem eleg a "guru-diploma" megszerzesehez. Ehhez legalabb negyven eyre van szukseg.

KEPESEK-E A szAMtr6GEPEK

SPEKULALNI?

Egy legenda alapjan a holland bevandorlok New-Amsterdam csucsken (rna New Yorknak vagy Manhattannek nevezik) egy falat epitettek, hogy megvedjek magukat az indianoktol, Nem artana ugyanazon a helyen, amit rna Wall Streetnek hivnak, ismet felhtizni egy falat - vedekezesul a hiszterikus jatekosok milli6i ellen, akik a penzpiacokat romlasba dontik. Az 1987-es tozsdei osszeomlas 6ta torik a fejiiket politikusok, professzorok es hivatasos tozsdesek, hogy lehetne meggatolni a hasonlo esemenyek megismetlodeset, Sajnos, a professzoroknak es politikusoknak nines elegendo tapasztalatuk ahhoz, hogy a problema lenyegehez ferkozzenek. A megfelelo terapia minimalis feltetele itt is a megfelelo diagn6zis. Egy hosszu elet tozsdei tapasztalatai alapjan rna mar javaslatot merek tenni arra, hogy tokeletesitsuk az indexalakulassal kapesolatos uzleteket, Szamomra nem ketseges, hogy az 1987. okt6ber 19-i osszeornlas eredetet a ehieag6i index-uzletekben kell keresnunk. Mielott ezt elmagyaraznam, szeretnem megvilagitani, mi az az tin. program trading (program-kereskedelem), es hogy mil yen szerepet jatszik a szamitogep a penzugyi esemenyek alakulasaban. 80

Ifjabb Thomas Watson, a szamitogepek legnagyobb tamogatoja es uttoroje forgott volna a sirjaban, ha hallotta volna, hogy a szamitogepet tettek felelosse a penzugyi vilagban elofordulo osszes rosszert. Mindez persze ertelmetlen, es a szegeny szamitogep termeszetesen teljesen artatlan. A penzemberek elektronika nelkul is kiszamfthattak volna, amit a szamitogep kiad. A szamitogep ugyanugy biintelen, mint az evoeszkoz, amivel romlott halat esznek. A hiba egyediil a biizlo halban van. Az elektronikus adatfeldolgoz6 rendszerek esak azt kepesek feldolgozni, amivel megetetik oket. Ha hulyeseget taplalnak be, hulyeseg is jon ki belole. A szamftogepek fontos segedeszkozok lehetnek. Adatokat szolgaltatnak, ha azt szeretnenk tudni, hogy alakul valamelyik tarsasag rnerlege. A legegyszeriibb m6don juthatunk altaluk olyan informaci6khoz, amiket 20 evvel ezelott esak konyvtarakban folytatott hosszas keresgeles utan talalhattunk volna meg. A szamitogep tehat abban tud segiteni, hogy a rmiltrol, lezart iizleti evrol bocsat rendelkezesunkre adatokat. De nem kepes a jovobe latni es a befektetok helyett sem kepes gondolkodni. Nos, akkor mi is az a "program trading", es mi ebben a lustasag? Elvileg a vesztesegek kialakulasanak gyors meggatolasarol van sz6, vagyis azonnali eladasrol; es forditva, ha az arak emelkednek, gyorsan vasarolni, mielott tovabb emelkednek. Az eljaras az euforikus 20-as evek Wall Streetjerol szarmazik, amikor a piae, ugyanugy, mint rna, igazi dzsungel volt. Az ugynokoknek mar akkoriban is olyannyira a jutalek volt a fontos, hogy mar 10 szazalekos fedezettel is elfogadtak veteli megbizasokat. Termeszetesen ennek ellenere torodtek a biztonsaggal is; peldaul egy 100 000 dollaros veteli megbizas eseten az ugyfelnek 10000 dollart letetbe kellett helyezni, egyidejiileg egy, mondjuk 2 szazalekos arfolyamcsokkenes eseten bekovetkezo veszteseg biztositasara eladasi szerzodest kotni, mert a 10 szazalekos fedezet esetleg mar ot nap alatt, napi 2 szazalekos 81

arfolyamelteres eseten is elfogy. Igy az ugynoknek nem kellett az ugyfel utan futkosnia, hogy tovabbi penzt szerezzen tole, ha a fedezet fele mar elveszett. Az .Aranyfiuk" motivacioja rna mar mas, mint 1929-ben volt; fiityiilnek a fedezetre es a garanciara, mert minden tokeeros megbiz6juk szamlajara megy. Nem tudnak gondolkodni, mert szemmel lathatoan nem tanitottak meg oket erre a gazdasagi foiskolakon. Elore meghatarozzak, milyen arfolyamnal kell automatikusan venni vagy eladni. Tranzakci6ik neha meg olyan ertelmetlen elemzesekre is tamaszkodnak, mint peldaul a .fej-vall alakzatok" vagy a "cseszealjak" (az elemzeselmeletekrol kesobb meg tobb sz6t ejtunk). Ma a penzemberek szamara a tozsdei jatek legfontosabb eszkoze a fentebb emlftett stop-loss es stop-buy megbfzasok. A megrogzott tozsdei jatekosok egy regi igazsag alapjan cselekszenek: "ami lefele esik, annak meg melyebbre kell zuhannia; ami emelkedik, meg magasabbra is jut". A stop-loss eseten ez azt jelenti, a papfrokat csak akkor szabad eladni, ha szabadesesben egy meghatarozott arfolyarn ala kertilnek, de folotte nem. Peldaul: egy reszveny 1oo-on all, a szamftogepbe taplalt stop-loss megbfzas ugy szol, hogy 90-nel eladni. Elenken el tudom kepzelni, mi tortenik a piacon, ha 10 000 jatekos stop-loss megbfzasokat taplal a szamftogepbe 90-es allasnal es a papfr val6ban esik. Az eladasok tovabb nyomjak az arfolyamot 85 kozelebe. 85-nel ujabb stop-loss megbizasok erkeznek - ami 80hoz kozeliti az arfolyamot. Ujabb olyan utasftasok erkeznek, hogy 80-nal eladni, es fgy tovabb. E.s termeszetesen bekovetkezik a zuhanas es a panik, A szamftogep szerepe a "program trading" eseteben csak annyi, hogy regisztralja es hajtsa vegre a stop-loss megbfzasokat. Ha az arfolyamok vagy az indexennyi es ennyi szazalekkal esnek, a szamftogep automatikusan eladja a papfrokat vagy az index-szerzodeseket - pontosan iigy, ahogy a penzemberek ezt megparancsoltak neki. Minel jobban esnek az arfolyamok, annal tobbet adnak el. 82

Forditva is pontosan Igy van: a szamitogepnek ennyi es ennyi reszvenyt kell vennie, de csak akkor, ha azok meghatarozott arfolyamot elernek, az alatt nem. Hozzateszem, hogy a "program trading" bizonyos korulmenyek kozott kivetelesen segitseg is lehet. De a mai penzemberek rendszeresen es automatikusan kiszolgaltatjak magukat a szamitogepeknek. Tehat ok, es nem az elektronikus adatfeldolgozo gepek a felelosek a panikszeni eladasokert es az ertekpapirok elherdalasaert. Egyertelmii, hogy a stop-loss eladasok valtottak ki 1987 oktobereben es 1989-ben is a panikot, Talan babonasak voltak a kereskedok, es utoljara azon a penteki napon, 1987. okt6ber 13-an a tozsdenap utolso 6rajaban papfrjaiktol egyszerre akartak megszabadulni. A kovetkezo tozsdenapon ugyanezek a kereskedok stop-buy megbfzasokat adtak ki, ha esetleg a piac ujbol elenkulni kezdene. Ha ezeket a megbizasokat mar nehany nappal elotte irasban vagy sz6ban adtak volna ki, a kovetkezrnenyek ugyanezek lettek volna. A "program trading" tehat semmi ujar vagy forradalmit nem jelent a regi jatektechnikakhoz kepest, azon a sok tozsdejatckos altal vallott elven alapszik, miszerint "a nyereseget engedjuk novekedni, a vesztesegeket korlatozzuk". A szabalyban van valami, de az egesz pusztan csak Izles dolga. Regebben en is hittem ebben, de akkoriban meg csak jatekos voltam. Az6ta sokat kellett tanulnom, es a tanulopenzt is jocskan megfizettem. Ma mar hosszu tavon gondolkodo spekulans es befekteto vagyok, es 70 evi tapasztalat alapjan hajlok arra, hogy nagy penzt csak anticiklikus viselkedessel es csak hosszii tavon kepes az ember "csinalni". Ezert aztan a "program trading"-gel nyerhettink is, veszthetiink is, de biztos, hogy elobb ut6bb tonkremegyiink. A penzemberek szamitogepeik segitsegevel a hfrekre is automatikusan reagalnak. Egy nagy ugynokceg kereskedoje meselte nekem, hogy az amerikai kereskedelmimerleg-hiany nyilvanossagra hozatala elott mindig azt a megbfzast kapta, hogy rogton reszvenyek 83

ezreit adja el, ha a deficit valamivel nagyobb lenne, mint az elozo h6napban. A kotvenypiacon kulonben mar evtizedek 6ta letezik a szamitogepes elorejelzes. A biztositointezetek, amelyek tulajdonaban a fix kamatozasii papfrok milliardjai vannak, allandoan probalkoznak a szamftogep segftsegevel kitalalni, hogy melyik kotveny hoz peldaul 1/16 szazalekkal tobb nyereseget, mint a masik, termeszetesen azzal a cellal, hogy ez ut6bbira csereljek ki, a lehetseges legnagyobb nyereseg elerese erdekeben. Az index-szerzodeseket, amelyekkel Chicag6ban kereskednek, meghatarozott szamftogepjelzesek alapjan milliardos nagysagrendben adjak el. Ennek soran egy masodpercig sem gondolkodik senki, mert minden automatikusan a szamftogep altai meghatarozott. Minden hiszterikus viselkedes alapjan tortenik, es nem almatlan ejszakak megfontolasai utan, ahol torheti az ember a fejet es gondolkodhat, mit is tegyen. Az egyetlen napon forgalmazott szerzodesek koriilbeliil 27 milliard reszveny mennyisegenek felelnek meg, mikozben a tozsden korulbelul 10 milliard reszvenyt forgalmaznak. Perverz m6don fgy nem a Wall Street hatarozza meg az indexeket, hanem Chicago az arfolyamokat! Az egy napon beluli mozgasok egyre nagyobbak es hiszterikusabbak lesznek, de hosszu tavon a fejlernenyekre tovabbra is ugyanazon befolyasolo tenyezok es elvek maradnak ervenyesek - pontosan ugyanazok, mint az else szervezett reszvenytozsdere Amszterdamban, a 17. szazadban, Az index-szerzodesekkel torteno kereskedes megreformalasara vonatkoz6 tanacsom a kovetkezo: nem kellene megszuntetni az index-szerzodesek hataridos piacat, hanem New Yorkban az ezzel val6 kereskedest a tozsde mukodesenek ideje alatt meg kellene tiltani. A kereskedes tehat csak a tozsdezaras utan indulhat be, es csak egy naponta megallapftott fix arfolyamon, amin a keresletet es a kinalatot Ie kell bonyolftani; ugyamigy, ahogy a londoni aranypiacon, 84

ahol naponta ketszer, ugynevezett fixalt aron veszik figyelembe az osszes megbfzast, Ebben semmi uj nem lenne. Mar a II. vilaghaboni elott kotottunk fogadasokat az esti Dow-Jones-zaroindexre a kavehazban. A folyamatos kereskedes, ami a folyamatos fogadast jelenti, hiszteriahoz vezet, ami aztan a Wall Streetre is atragad. Hogy e tervvel az emberi ostobasagot, is meg lehet-e szuntetni, nem tudom, de a hiszteriat biztosan lefekezne. Az ugynokok igy biztosan sokmilli6s jutalektol esnenek el, de hatarozottan altalanos erdekeket szolgalna az intezkedes. A nikotin ellen is hoznak szigoni intezkedeseket, noha ez a dohanyiparnak milliardokba kerul. Javaslatomat egyszer egy kongresszuson is elo fogom terjeszteni, bar nem hiszem, hogy komolyan fogjak venni. Az ugynokok, e rossz szellemek, tul eros befolyassal rendelkeznek minden ellen, ami az 0 jutalekukat megkurtitana, A szamitogepprogramra tamaszkodo kereskedo mindenesetre a gyors eladasra es vetelre berendezkedett szellemi favagok, A spekulansnak legalabb gondolkod6nak kell lennie, tavol a bolond 10megektol es szamitogepektol. Ifjabb Watson iir, az IBM megalapit6ja bizonyara rossz lelkiismerettel vagy felelemmel elt, mivel az emberek szabad gondolkodasa a szamitogepek miatt lefekezodik vagy elkorcsosul. Kulonben miert is ajanlotta volna, hogy minden munkatarsa froasztalara egy kis reztablat helyezzenek, rajta egyetlen sz6val: "Gondolkodj r: A legut6bbi hannoveri CEBIT-vasaron (elektronikus adatfeldolgozasra es informaciotovabbitasra specializalodott kiallitas es vasar - afard.) tett korsetam soran az IBM-kiallft6khoz is eljutottam. Az igazgat6 felismert es megkerdezte: .Kostolany iir, mit mutassak Onnek, ami kulonosen erdekli?" .Egy olyan szamftogepet. amely kikopi a kovetkezo napok tozsdei arfolyamait. Minden mas celra 85

mar van egy szemelyi szamftogepem." Persze, szerette volna tudni, hogy milyen modellt reszesitek elonyben. "A sajat fejemet - valaszoltam - es elmondom Onnek, hogy miikodik egy ilyen szemelyi szamitogep." Aztan elmeseltem neki a kovetkezo viccet, amit Fritz Muliartol hallottam : Galfci aban , egy kis varoskaban torrent, valamikor a rrnilt szazadban. Az ejjelior megkezdi szolgalatat a piacteren; leul az orb6deban, alabardjat es lampasat maga melle teszi, aztan elb6biskol. Hirtelen egy fenysugar riasztja fel. Mi az? - kerdezi magat, meg csukott szemmel - es gondolkodni kezd. Talan egy utcai lampa? De honnan lennenek Galfciaban a 19. szazadban utcai lampak? Akkor talan a Hold? Utanaszamol, de eppen csak hogy ujhold van, tehat a Hold sem lehet. Kinyujtja az orhazb61 a kezet, majd visszahuzza. Esik. Tehat a esillagok fenye sem ebreszthette fel. Ekkor "szemelyi szamttogepet'' gyorsjaratra kapcsolta, meg egyszer gyorsan vegigszaladt az osszes elmeleti lehetosegen: nem utcai lampa, a Holdrol sem lehet sz6, nem is a csillagok: "Tuz van!" - tor ki hirtelen belole. Ezzel a tortenettel olyan sikerem volt az ffiM-nel, hogy az6ta gyakran meghivnak eloadasokat tartani. Es minden alkalommal el kell meseljern a Muliar-viceet.

Otodik eloadas

PRoffiT AKROL, PROFESSZOROKROL ES MAs GURUKROL

Az 1987. okt6ber 19-i osszeomlas utani kozonsegpanik ketsegteleniil megengedte az osszehasonlftast 1929-cel, amit a guruk szakadatlanul es megfontolas nelkiil alkalmaztak is. Mement6 1929-bol: munkanelkiiliseg, bezart iizemek, leveskonyhak, bankarok, akik almat arultak az utcan vagy cipot pucoltak. Lehetseges-e hasonl6 dolgokat elkepzelni alacsonyabb munkanelkuliseg, magasabb foglalkoztatottsag mellett, mikozben a gazdasag magas fordulaton iizemel? 1929-ben minden elad6 volt, de senkinek sem volt egy fillerje sem. Ma a legnagyobb penzintezetek is torik magukat a legkulonbozobb vallalkozasokert. Tullicitaljak egymast a milliardos ajanlatokkal. Meg pontosabban: ezek a milliardok eppen ettol valnak mozgekonnya es a penzpiacon Igy jelenhetnek meg ajanlatkent, Tobb a penz, mint ahany sz6ba joheto vallalkozas letezik. Mert a gazdasagban a legkisebb jele sines a krfzisnek vagy a visszaesesnek. Tovabbi kulonbseg meg, hogy a vilaggazdasag mar nem az aranypenzen alapszik. Ennek kovetkezteben a jegybank emelni tudja a penzrnennyiseget, ha a gazdasag ugy kivanja. Amikor okt6ber 20-an Mr. Greenspan kozolte, hogy a Federal Reserve minden osszeggel a piae rendelkezesere all, szamomra elrmilt a veszely. Ugyanakkor minden varakozas ellenere az aranyar nem emelkedett; ezzel szemben az allamkotvenyek arfolyamai a magasba szoktek, bizonyftekkent arra, hogy az allamba es a rendszerbe vetett bizalom nem valtozott, A bizalmatlansag esak a reszvenyekre hatott - ahogy esni kezdtek, mar nem bfztak tovabb benniik. Ki viselkedik anticiklikusan? Meg mindig esak a kisebbseg! Es akik a 87

86

87-es osszeomlast kovetoen szalltak be, konyveikben szupemyereseget konyvelhettek el. Minden 1929-cel valo osszehasonlitas egyfajta biinozes, es ezt lassacskan a kozonseg is erzi, sot megallapitja, Ezek utan mar egy kismertekti kamatemeles sem okozhat kart, hiszen az a legfontosabb, hogy 1929 lidercnyomasa eltiinik. A vilag osszes hirkozlo eszkoze ismetelten megallapitotta, hogy a kozgazdaszok elorejelzeseikkel professzorostul pofara estek. 1987 novernberenek elejen - vagyis roviddel az osszeomlas utan 33 professzor gyiilt ossze a vilag minden tajar61 Washingtonban egy konferenciara, hogy a legsotetebb, legdramaibb dolgokat jovendoljek a vilaggazdasag szamara. Rogton meg is frtam: ,,33 professzorok, 6, te szep vilag, vesztettetek!" Optimizmusomra egy ujsagfro valaszolt az Effekten-Spiegelben: .Kitartok negatfv ertekelesern mellett. Kulonben sem ertem, hogy egy olyan allitolagos tczsdeprofi, mint Andre Kostolany, pozitiv elorejelzeseket ad a vilag szamara." Nagyon szorakoztatott ez a cikk, kulonosen az "allit6lagos tozsdeprofi" kifejezes, Ha "allit6lagos tozsdei gurukrol", vagy "tozsdepapakr6l" beszelt volna - fatylat ra. A "tozsdeprofi" talan olyan tiszteletremelto tarsadalmi pozicio, hogy azt kulon ki kell emelni? Sokkal inkabb buszkelkednek azzal, hogy zeneszerzo vagy kolto vagyok. Oscar Wilde mondta egyszer: .Egy j6 oltony es egy mertek utan csinaltatott ing meg egy tozsdest is kepes gentlemannek lattatni." Mindamellett akkoriban pozitfv reakci6t is kivaltottam a sajt6b61. 1987 vegen 2000 hallgato elott tartottam eloadast Miinchenben, a Deutsches Museumban. Tarseloadom Genscher ill volt. 6 a kulpolitikarol beszelt, en pedig a gazdasag es a tozsde jovobeli fejlodeserol. A Siiddeutsche Zeitung reszletesenrbeszamolt errol, es azt Irta: milyen kellemes volt a legmelyebb pesszimizmus idejenek kozepen vegre egy optimistat is hallani.

HAMIS SZ6FEJTES: HULLADEK-KOTVENYEK A KALANDOROK ORSZAGABAN Az Effekten-Spiegel ujsagiroja nyilvanvaloan nem ismerte a jelentestan szabalyait. A dolgokat nevukon nevezni; gyakran talalkozom e kepesseg hianyaval vagy az azon val6 felhaborodassal, Hogy micsoda esztelenseg rejtozik a "portf6li6-insurance" fogalma mogott, azt mar lefrtam: biztosftjuk a hazar, mikozben eladjuk. Masik pelda erre a "bankkereskedo" (Bankkaufmann) kifejezes. Mert a "penzkereskedo" (Geldkaufmann) fogalmat meg el tudom fogadni, de a bank es a kereskedo parositasa az osszeegyeztethetetlent kiserli meg osszehozni: a bankar penzzel kereskedik, a kereskedo konkret arukkal. Erdckcik nem ugyanazok; a bankar kamatot hajt be, minel magasabbat, annal jobb; a kereskedonek kamatokat kell fizetnie, minel alacsonyabbat, annal jobb; az elso a befektetes biztonsagat keresi, a masik a fantaziat, Az ember vagy az egyiket, vagy a masikat csinalja; a ketto kibekithetetlen ellentetben all egymassal. Vagy vegytik peldaul a junkbondot, ami nehany eve kerult a Wall Street-i zsargonba. Lefordftva korulbelul annyit jelent, mint hulladek- vagy selejtkotveny. A fogalom kifejezetten rosszindulanian kozelft ezekhez a kotvenyekhez, A junkbondok eredetileg a II. vilaghaboni idejen, majd kozvetlentil utana nemet, olasz, japan kolcsonkotvenyek voltak, evtizedekig meg a can idok Oroszorszagabol es Kinabol is keriiltek elo hason16 ertekpapfrok, melyek eseteben a kamatfizetesre varni tobb mint remenytelennek latszott, En mindenesetre gyakran vallaltam a kockazatot, es eppen ezekkel az .Jgazi hulladek-kotvenyekkel" nagy nyereseget ertem el a haboru utan, foleg nemet es olasz papirokkal. Ket evvel ezelott tamadt az az otletern, hogy regi orosz kotvenyeket 1 szazalekon eladjak. Talan megismetlodik az egykori siker - Gorbacsovnak koszonhetoen. 89

88

A mai ipari hulladek-kotvenyeket Amerikaban olyan tarsasagok bocsatjak ki, amelyek ezzel az idegen tokevel mas vallalkozasokat akarnak felvasarolni; olyanokat, amelyek - elkepzeleseik szerint a tozsden eros en alulertekeltek. Ezek az uj ad6slevelek fgy termeszetesen mindennek nevezhetok, csak ovadekkepes befektetesnek nem. De ha azok is lennenek akkor sem fizetnenek 16-18 szazalek osztalekot, A vevo magar~ vallalja a kockazatot, amiert mindenesetre jocskan megfizetik, mert 8-10 szazalekkal magasabban kamatoznak, mint amit az elso osztalyu kormany-kolcsonkotvenyek nyujtani tudnak. A befekteto bizonyos mertekben tehat erzekeli a tranzakcio ~selyeit, masreszt viszont a kockazatot is felvallalja. Ami azt jelenu, hogy osszekoti magat a vallalat sorsaval. Kockazata abban all hogy az atveendo ceg mobil tokeje nem elegendo ahhoz, hogy kifi~esse a ~amatokat - ami szelsoseges esetben a kibocsato csodjet is jelentheti. Ilyenkor a hitelezok halasztasban vagy kamatcsokkentesben egyeznek meg. A junkbondot kibocsato tarsasagok masik lehetosege - ha nehez helyzetbe keriilnek -, hogy a hitelleveleket reszvenyekre cserelik. Kulonben mindmaig csak nehany hulladek-kotveny fuccsolt be. A kapitalizmusban nines nyereseg kockazat nelkul, A gozgep es a gepkocsi feltalalasa es bevezetese, vagy a mai elektronikus szamitogepek a kalandorok nelkul, akik penzuket kockara teszik es fantaziajukat szabadon engedik, soha nem val6sultak volna meg. Nem lehetne ez maskent az amerikai felhokarcolokkal, az egyiptomi Szuezi-csatornaval es mas vilagcsodakkal sem. Szigonian veve az egesz vilag egy nagy kaland, vagy - korszeriibben kifejezve - egy "venture". . ~ Nevtelen Tarsasagok Csaladjanak kiilonbozo esoportjai, a Lirnited-ek, AG-k, Corporation-ok egy kozos ossel rendelkeznek: ez pedig a kaland.

Romaban predikalta Cato, aki sokat filozofalt a penzrol es a kamatokrol, hogy a kereskedelmi es hajozasi vallalkozasok uzerneltetesehez csoportokat, vagyis tarsasagokat kellene alapftani. .Egy hajozasi vallalatot az ember nem kezd el egyedtil. Hogy egy haj6t a tengerre kuldjunk, ahhoz 49 barattal kell oszszeallni es mind az otvennek egytitt kell megkiserelni azt." A "kaland" kifejezesnek nehanyunk szamara kisse tisztessegtelen vagy romantikus felhangja van, de a 17. szazadban igen pontos jogi jelentese is volt: a "kaland" kereskedelmi vallalkozas volt, igen gyakran gyarmati vallalkozas, amelyet egy meresz uzlet vagy egy expedfci6 vegrehajtasara alapitottak. A tarsasag alapft6i, a reszvenyesek, hivatalosan is viseltek a "kalandor" nevet. Ez a megjeloles meg rna is megtalalhato a legregibb reszvenytarsasag alapft6 okirataban, az 1670-ben alapitott angol-kanadai Hudson Bay tarsasageban. Az elnok az evi kozgyiiles nyitobeszedet hagyomanyosan az .Llraim, kalandorok!" megszolitassal kezdi, ami a mahagonibontasu plafon alatt szokatlanul nehezkesen eseng. Ma, 300 evvel az elso Hudson Bay tarsasagi reszvenyek kiadasa utan a "venture" szo ismet igen nepszenive valt. Eloszor a Wall Streeten, nehany eve azonban nalunk, Nemetorszagban is. Mindezt a kockazati toke erdekeben kifejtett eroteljes reklamnak es az uj vallalkozasok tozsdere valo bevezetesenek koszonhetjiik, amit mindenekelott a Deutsche Bank folytatott. Most, amikor Nemetorszagban mar befejezodott a kaland forgalomba hozatala, ketsegeim meriilnek fel ezzel kapesolatban. Csak a napi sajt6 idevago hirdetesi oldalait kell vegiglapozni, hogy hatasvadaszo Igeretekbe utkozzunk. Az elrmilt 25 evben a befektetesi tertileten till sok capa mukodott, akik millios nagysagrendben fosztogattak a megtakaritasokat, A kozvetitoknek ugyanez a hadserege most a "venture" sz6 divatjaval garazdalkodik - ugyanazok az emberek, akik mar az IOS~alapftvannyal, olajkutakba val6 tarsulassal, veszteseglefro tarsasagokkal vagy hasonl6 .Jiefektetesekkel" maradand6 emleket hagytak maguk utan, 91

90

Valamennyiunknek egyiitt kell elnunk ezzel a veszellyel, Mert kockazat nelkiil nines fejlodes. A penzbefektetes ugyancsak kaland, az volt, es mindig is az marad. Ami termeszetesen engem es mas tisztesseges kollegat nem gatol meg abban, hogy elvalasszuk a buzat az ocsutol. Igent mondani a kalandra, de nemet a kalandorokra, akik csak a sajat zsebukre dolgoznak. Ismetlem: Izlestelen dolog a .hulladek-kotvenyek" kifejezest hasznalni. "Hulladek" az 6cskavas vagy annak nevezhetok a hitvany alakok: ezek a kotvenyek mindenesetre torvenyesek, normalis tokebefektetesek kiszamithato kockazattal, Ezenfeliil semmivel sem erdernlik meg jobban a hulladek nevet, mint azoknak a tokebefekteteseknek a szazai, amelyek manapsag oly nepszeriiek. Meg az ATT telefonkonszem is iigy dontott, hogy nyugdfjbiztosfto alapftvanyaba valamivel kevesebb blue chipet, es tobb venture-toket von be. Val6sziniileg azert, mert ezekkel nem kereskednek a tozsden, igy nem kell vegignezniuk, amint eppen veszitenek ertekiikbol. A kockazat vilagos : gazdasagi krfzis, vagy eppen egy depreszszi6 eseten a hulladek-kotvenyek nehez helyzetbe keriilhetnek. Ebben az esetben az atvett cegek vasarloi aktfvaikat nem kepesek olyan esszeni aron eladni, mint ahogy azt vasarlaskor terveztek Ilyenkor abban remenykedik az ember, hogy nehany, eppen lecsuszofelben levo kotvennyel a hitelezo ugyszolvan a mellenyzsebebol kepes a sz6ban forg6 osszeget kifizetni. A legtobb atveteli tranzakci6 tulajdonkeppen a gazdasag tovabbi kedvezo alakulasan alapul6 spekulacio. Akkor az atvett tarsasagok reszvenyei gyorsan emelkedhetnek, mikozben az eladosodas merteke allando marad. Arr61 sem szabad megfeledkeznunk, hogy a junkbond tulajdonosa, a mag as kamatok miatt minden nappal erosebb pozici6ba kenil. Mert korulbelul negy ev rmilva a kamatnak es a kamatos kamatnak koszonhetoen a vetelar messzemenoen fedezve lesz.

A penzpiacok alkalmankenti hiszterikusan viselkedese abb61 is lathato, hogy az ipar reszvenyeinek oriasi mennyisegii atvetele miatt az egesz piac sokkos allapotba kerul. A befektetok ilyenkor att61 felnek, hogy mas nagy tarsasagok felvasaroljak a papfrokat, aminek kovetkezteben a regi kolcsonkotvenyek leertekelodhetnek. Egysz6val: a hitelre torteno atvetel azon a feltetelezesen alapszik, hogy a Federal Reserve Bank (FED) Amerikaban egyszeriien nem engedheti meg a depresszi6t, es hogy rendelkezesre a1I6 eszkozeivel a gazdasagot szilardan kezben tartja.

OLV As6, NE HIGGY A GURUKNAK, AKARMIT iGERNEK IS!

Nem kevesen vannak az olyan panikkeltok, akik mar tiz eve jovendolik az osszeomlast, J6 baratom, a volt frankfurti bankar, Philipp Freiherr von Bethmann is tijra es iijra egesz oldalas hirdeteseket tesz kozze a Frankfurter Allgemeine Zeitungban, amelyekben az elottiink allo gazdasagi osszeomlasra figyelmezteti a vilagot. Mindenesetre a hirdetesek megjelentetese szep penzbe kerul neki, sok massal ellentetben, akik j6 uzletet csinalnak a felelembol. Korulbeltil ot evvel ezelott reszt yettem egy szeminariumon, ahol valamennyi vegitelet-predikator osszegyiilt, es egyre sotetebb szfnekkel festettek Ie a fennallo helyzetet: az ember mar-mar azt fontolgatta, hogy tudna magat es vagyonat a legbiztonsagosabb helyre, Amerikaba menteni - amikor hirtelen elegem lett az egeszbol, Felalltam, es elkoszontem szomszedomtol. "Mar itt is hagy bennunket?" - kerdezte meglepetve. "Nem, nem, de sajnos el kell mennem." Egy ujsagironak azonban feltiint, mennyire taszitott ez a rendezveny, es megfrta a Die Zeitben. A panikkeltok bekepzelik maguknak - es errol masokat is meg akamak gyozni -, hogy mar itt is van az altalanos osszeomlas, csak

92

93

r
mi meg nem tudjuk. Csakiigy, ahogy azt Dr. Knock, a sarlatan orvos ezt .annak idejen, Jules Romains azonos cimii szindarabjaban elmondta. A darabot a haboru elott Nemetorszagban is nagy sikerrel jatszottak. "Tulajdonkeppen az is beteg, aki j61 erzi magat, csak meg nem tudja ezt." Olvas6, ne higgy a guruknak, akarmit Igernek is! Akkor sem, ha professzorrol van sz6. A rmilt nyaron - mint minden evben -, ismet reszt Yettem az Alpbach-f6rumon. Alpbach szamomra min dig is azt a bizonyos .valamit" jelenti, ami nem csoda, mert en, mint k. u. k.szarmazek, termeszetesen el vagyok ragadtatva etto l a csodalatos diszletekkel ellatott es fiiszeres levegot araszto oriasi kavehaztol. Ebben rejlik Alpbach sikere is - sokkal inkabb, mint abban, amit az ember ott tanulhat. Bar ha Franciaorszagban lenne, ott biztosan a "professzorok randevujanak" neveznek ezt a rendezvenyt, Es nekem pontosan a professzorokkal vannak problemaim. A rmilt nyaron estenkent meg osszejottunk a barban harem kozgazdasszal. Kozuluk ketten a devizagazdasag specialis teruleten dolgoztak. Meg voltam lepve, milyen sziik latokorrol adtak tanubizonysagot a beszelgetes soran, A nemzetkozi devizakereskedelem val6ban fontos, kulisszak mogotti tortenesei elottuk teljesen rejtve maradtak. En arultam el nekik errol egyet s mast, ok pedig figyelmesen hallgattak, Kozuluk egyiknek utana elktildtem " ... es hogy all a dollar?"
cirmi konyvemet, cserebe az 0 tudomanyos ertekezeseert.

Nem vagyok a professzorok ellen, sot, halas vagyok nekik, hogy beavattak az abece, az egyszeregy es az idegen nyelvek tudomanyaba -, de a gazdasag vagy a tozsde esemenyeinek elorejelzesere nem kepesek, Akkor mar inkabb asztrol6gusokra vagy jovendomond6kra hallgatok. Sokkal inkabb Michel de Montaigne, a francia irodalom talan legokosabb ferfiujanak szavait szivlelem meg, aki azt mondta: .Egy ex katedra kinyilatkoztatott osszevisszasag heIyett szfvesebben veszem, ha a fiam egy kocsmaban tanul beszelni."

A guruk egyike, aki a csillagokat is lehazudja az egrol, hosszu ideig bizonyos Robert Prechter volt. Harmincas evei kozepen a vilag egyik leghiresebb tozsdei gurujanak szamitott. 1987 augusztusaban 1988-ra a Dow-Jones-indexet pontosan 3686 pontra j6solta, mint egy meteorol6gus, aki januarban augusztus 15-ere pontosan 25,4 fokot var el. Kozvetlenul az osszeomlas utan Prechter hirtelen csak 1300 pontra saccolta az indexet, sot, nehany hertel kesobb mar csak 400 pontra. A tozsde kepes 1000 pontot emelkedni vagy esni, de az ilyen joslas kesz oriilet. A mai kaotikus idokben a guruk ugy nonek ki a foldbol, mint a gombak eso utan, Aztan itt van Mr. Robert Farrell, a Merril Lynch elemzoje, a Wall Street legnepszertibb jovendomondoja. Egy kommentarban, ami a tozsde technikai helyzeterol sz6lt, a kovetkezoket tarta a vilag ele: "Elofordulhat, hogy a tozsde eppen egy ciklus csucsan van, hogy aztan hullamvolgybe zuhanjon. De az is lehet, hogy folytat6dik a felemelkedo mozgas, ami meglepoen magas szintet fog elerni." Hat ez csak valami olyasmi, mint hogy .Jia a kakas kukorekol a szemetdombon, akkor vagy idovaltozas lesz, vagy minden marad a regiben". Az egesz John Pierpont Morgan szavaira emlekeztet. Amikor az 1907-es Wall Street-i osszeomlas idejen egy ujsagfro megkerdezte tole, hogy latja a tovabbi fejlemenyeket, lakonikusan, de sokatmond6an valaszolt: "A tozsde valtakozni fog." De ezt csak viccbol mondta. En meg hozzafiiztem volna a Parizs varos cimereben talalhat6 szavakat: .Fluctuat, nee mergitur." (Hanykolodik, de nem merul el.) Az ilyen megszallottak Iistaja igen hosszti, es megerdemelne egy teljes konyvet. Tanulsag: A legnagyobb elovigyazatossagot kell tamisitani es ellenallni minden ilyen j6slatnak es jovendomondasnak. De a kozonseg, sajnos, gyorsan felejt, es mine I kecsegtetobb az igeret, annal inkabb hisz neki. Legtobben iigy gondoljak, biztosan van ebben 95

94

valami. Profetakat akamak, es meg is tesznek valakit tozsdegurunak, aki egyszer-ketszer mar celba talalt j6s1ataival. De a bennfentesek tozsdetippjei sem ernek sokkal tobbet - legyen sz6 akar politikarol, gazdasagrol vagy tudomanyrol=-, mint az onjelolt szakertoke. A harmincas evekben gyakrabban jartam Londonban, ahol egyik legjobb fiatalkori baratom a regi Magyarorszagr61, akit akkor Lord Baloghnak hfvtak es a Munkaspart penzugyi tanacsadoja volt, tippeket adott a londoni tozsdere vonatkozoan, Lord Balogh a Falk es Tsa cegnel elemzokent dolgozott. E ceg csendestarsa nem kisebb szemelyiseg volt, mint John Maynard Keynes lord, korunk legnagyobb nemzetgazdasza. Paradox m6don azonban egyetlen tozsdei tipp sem volt helyes, amit errol a cegrol baratomon kereszttil kaptam. Lord Keynes azonban sikeres spekulacioval nagy vagyont szerzett. Az elso vilaghaboni utan indiai rupiaval, francia frankkal, markaval, liraval spekulalt, meghozza foleg besszre. Valutaspekulacioi mindig sikeresek voltak - tozsdei tranzakcioi valoszimileg kevesbe - egyetlen kiveteltol eltekintve: az 1929-es osszeomlas utan nagyban jatszott a Wall Streeten, es kitartott mindaddig, amfg a viharos hossz be nem kovetkezett. Nemregen egy uj guru runt fel, ezuttal az amerikai gazdasagpolitikabol: Martin Feldstein. Ronald Reagan elnoki tanacsadocsoportjahoz tartozott, amfg az elnok el nem bocsatotta, Ma az a hfr jarja, hogy egyike George Bush tanacsadoinak. En nem hiszem, es a mai napig ennek legkisebb jelet sem latom, Miert is latnam? Korulbelul ot evvel ezelott volt egy beszelgetesem Feldsteinnel, olyan temarol, amirol himeve okan tudnia kellett volna. Feltettem neki a kerdest, mekkora osszegre tartja az Egyestilt Allamok olajimportjat? Megrazkodott, es zavartan azt valaszolta, hogy nem tud ra visszaemlekezni!

Hogyhogy? A ktilkereskedelmi problemak szakembere nem tudja, mennyit tesz ki az olajimport, ami az osszes import egynegyedet testesfti meg? Ez az ember (0 is professzor) akar arrol nagydoktori ertekezest imi, hogy lehet az amerikai kettos deficitet - ami a kiilkereskedelembol es a koltsegvetesbol szarmazik - megsziintetni? A dollar elleni eroteljes tamadasaival, aminek nezete szerint pontosan 13 pfenniggel kellene alacsonyabbnak lenni, hogy a kereskedelmirnerleg-hianyt kiegyenlftse, inkabb az amerikai export-lobby kepviselojenek tiinik, Mert ezek ertheto medon sohasem faradnak el attol, hogy a tovabb siillyedo dollar erdekeben erveljenek. Meghaladna e konyv kereteit, ha Feldstein minden ervevel vitaba szallnek. Ezert aztan csak nehany megjegyzest fuzok ezekhez. A japan aut6k (az osszes import egyharmada) nil dragak, ezert az iigyes japanok az Egyestilt Allamokban gyartjak oket. Ezert mar rna is az amerikai autogyarak minden otodik aut6ja japan gyartokt6l szarmazik, de hamarosan mar minden harmadik japan lesz. Ezeket az aut6kat aztan kulfoldre, mar regota meg Japanba is exportaljak, ez az export pedig az amerikai kereskedelmi merleg szamara meg 30 milliardot is kitehet. Es meg valamit: a japan aut6ipar mar ket eve dollarmilliardokert vasarol elore, hogy ha nem is a legkedvezobb, de meg elfogadhato, dollararfolyamon biztosftsa maganak azokat az aut6kat, amelyeket nem csak megrendel, de Ie is gyart. Mi tortenik ezekkel az elore kifizetett dollarokkal? Ezt szeretnem Feldstein urtol megkerdezni,

96

97

r
MEGALAPITOM AZ OPTIMISTAK ISKOLAJAT Az osszeomlast jovendolok csokkeno arfolyamokkal szamolnak gazdasagi okokb61. A Wall Street a Kuvait elleni iraki eroszakra eroteljes visszaesessel reagalt - ezen nem csodalkozom. Hogy is tudtunk volna mi, spekulansok, jatekosok vagy kereskedok maskepp, mint felelemmel es elkeseredessel reagalni a kozel-keleti villamhabonira? Kozvetlenul nem Szaddam Husszein valtotta ki ezt a hiszterikus reakciot, hanem a legujabb amerikai munkanelkuli-statisztikak. Mert ahogy felgyulladt a Wall Street-i tiekeren az 5,2-rol 5,5 szazalekra novekedett munkanelkuliseg-mutato, Uncle Sam tozsdesei esak ekkor kaptak igazi ideggorcsot. Meg nehany h6nappal azelott mas okok miatt csokkentek a reszvenyarfolyamok: akkoriban a munkanelkuliseg-hanyad visszaesoben volt. Lathatjak tehat, az amerikai papfrok akkor is kepesek az elertektelenedesre, ha a gazdasag optimizmusra ad okot. Meg ennel is rosszabb a helyzet: az amerikai tozsdek profijai idokozben a statisztika rabszolgaiva siillyedtek. Egyik nap a legmelyebb pesszimizmusba stillyednek, mert peldaul a j6 konjunkturalis kilatasokat a jegybank a kamatokkal visszafogja. A kovetkezo napon viszont mar az a gondjuk, hogy a gazdasag allftolag nem alakul j6l. Az ertekpapfrok arfolyarnai a Wall Streeten azonnal siillyedni kezdenek. Mi lenne, ha a kamatok csokkennenek, egyidejiileg a vallalkozasokrol esakis j6 hireket kapnank? A legfrissebb havi jelentes az erosodo amerikai munkanelkiilisegrol azert kergette a Wall Street-i tozsdeseket panikba, mert ezek utan a konjunkturara mert eroteljes csapast velnek elorelatni belole, Ezzel szemben teny, hogy Alan Greenspan, a FED fonoke mar egy evvel ezelott a legnagyobb nyilvanossag elott jelentette be azon szandekat, hogy az amerikai gazdasagot 2-2,5 szazalekos novekedesi palyara allitja, hogy a konjunkturat ezen a medon is lehiitse. Ez sikeriil is neki. De a spekulansoknak ismet nem tetszik valami. Greenspan megigert valamit, es azt be is tartotta. Az 1990-es novekedesi ratat 2-2,4 szazalekra beesiilik. De a tozsde, ez az atkozott tozsde egyszeriien nem akar j6l menni. A Wall Street mindig esak arra sandit, ami majd holnap tortenik. A tozsdesek esak pirosra vagy feketere tesznek, mint a ruletten, veteleikkel es eladasaikkal pedig pontosan azt az arfolyamot allitjak elo, amit a kovetkezo napra varnak. A legtobb profi nyilvanvaloan mar reggel tudja, hogy venni vagy eladni akar. De be lehet-e kora reggel programozni, hogy estere tobbet vagy kevesebbet akarunk enni? A dentes nem az etvagytol vagy az etlap kfnalatatol fugg? Az igazi profik nem tulajdonitanak jelentoseget a rovid eikeakkoknak, arab despotaknak es a munkanelkulisegi statisztikanak, A dorzsolt befektetok a grafikonfejtoktcl sem hagyjak magukat befolyasoltatni, akik a Dow-Jones-index 3000 pontot el nem ero sikertelensege miatt most ismet lathatoan gondban vannak. A Dow-Jones ketszer is elerte a 2999,75 pontot. Ez figyelmezteteskent hatott a grafikonelemzok szamara: ha az index nem kepes atlepni a hangsebesseg hatarat, akkor rogton esnie kell. Itt a hires amerikai tozsdebaromctcr eseteben tulajdonkeppen egy semmitmond6, szintetikus szamrol van esak sz6. A 3000 pontos kuszobnek ezert epp oly keves jelentosege van, mint peldaul az 1000-nek vagy a 2000-nek. Ami sokkal fontosabb: 1925 6ta sok kozepes minosegii kis reszveny arfolyama megszazszorozodott, mikozben a blue ehipek legfeljebb 25-szorostikre emelkedtek. A legnagyobb szerenyseggel szeretnem kimondani, hogy az oszszes guru, aki mar nyole eve a gazdasagi osszeomlast jovendoli, eddig mindig pofara esett, ezert aztan ttirelmetlentil varja a napot, amikor buszken jelentheti: "Na ugye, nem rnegmondtam!" Valaszom erre esak az lehet: "Nem!" Mert meg az iraki krfzis ellenere sines igazuk. A tozsde egeszen mas dolog. Eppen ellenkezoleg: 99

98

meg megtortenhet az is, ami 1939-ben, a haboni kitoresekor, amikor az arfolyamok hirtelen a magasba ugrottak (a fait accompli jelensegerol mar az elobbiekben szoltunk). A legtobb amerikai penzrnenedzser lekeste a Dow-Jones-index 1900-rol majdnem 3000 pontra valo emelkedeset. Az6ta futnak az arfolyamok utan, azok pedig elfutnak eloluk. A Wall Street spekulansai most mar alacsonyabb arfolyamok mellett is be akamak szallni. Sok ugynok meg alacsonyabb arfolyamokat kivan maganak, mert gyavasagbol lebeszeltek ugyfeluket a vasarlasrol, amiert kesobb szemrehanyasban reszesultek. Azonkfvul a brokerek pesszimista hangulatban vannak, mert a mostani forgalom mellett meg a kiadasaikra valet sem keresik meg. Kereken napi 150 millio reszveny az a minimalis forgalom, amely mellett kikeriilhetnek a vesztesegzonabol - de gyakran meg ezt sem erik eI. Ugyanazok a jatekosok, akik az 1987. okt6beri osszeomlas utan depressziot es deflaciot josoltak 1929 analogiajara hivatkozva, oszszevissza fecsegesukkel eloideztek az inflaciot: a felporgetett gazdasag - ervelnek - inflacios pszichozishoz vezet. Az inflacio tovabba magasabb kamatok elrendelesere kenyszerfti az amerikai jegybankot, a magasabb kamatok pedig a tozsden az arfolyamokat lefele nyomjak, A madarjosok a legkisebb napi esemenyt is azonnal a kovetkezo inflacio jelenek magyaraztak. A munkanelkuliseg a Iegmelyebb ponton van: rossz! Emelkedo export: az is rossz, mert a felfiitott gazdasagot meg jobban felporgeti es fgy inflatorikusan hat. A hirek egyoldalu, rovidlato medon torteno kovetese a tozsden teljesen ertelmetlen; az embemek atfogoan, hosszii tavon kell gondolkodnia. Ha a kamatok emelkednek, az meg messze nem jelenti azt, hogy a tarsasagok hirtelen emelkedo nyeresegevel vale osszehasonlitasban is tul magasak. A magas kamatok ugyan fekezoerokent hatnak, de a gazdasag visszafogasanak nem kell osszeornlasba torkollnia. Azonkiviil mar erzekelheto volt a lehiiles jele, mert a 100

Federal Reserve Bank a kamatokat mar egy eve lassan es folyamatosan emelte. A kamatpolitikanak koszonhetoen viszont szilardan kezben tartja a gazdasagi fejlodest, Azok, akik szuntelenul ebresztgetik az inflacios felelmet, ujbol felteszik a kerdest, nem az arany lenne-e a legjobb vedekezes ellene? Az arany az en szememben holt toke marad. Arfolyama ugyan alacsony, de a Szovjetuni6 megallas nelkul arulja a sarga femet, mert a nyugati bojkottlista lazitasanak koszonhetoen sok olyan arut vasarolhat, ami korabban nem volt hozzaferheto. Mivel az aranyar alacsony, elofordulhat, hogy valamilyen politikai esemeny reakciojakent kicsit emelkedik. Irak bevonulasa Kuvaitba olyan esemeny volt, ami befolyasolta azt. A Szovjetuni6 kihasznalta a magasabb arat es tomegevel dobta a nemzetkozi piacra az aranyat. Mi tehat a legjobb befektetes egy Iappango, de nem vagtato inflacio eseten? Nehany hertel ezelott Becsben, a Kammer Strassen jartam, amikor hirtelen egy 1919-bol valo emlek villant az eszembe: egy bizonyos utcasarkon allt mindennap ket mankojan egy siilyos habonis rokkant, egy koteg cipoftizovel a kezeben, (Kiilonben kisertetiesen hasonlitott igy utolag - Adolf Hitlerre, aki ugyanebben az idoben a korzon kinalta kepeit, kulonosebb siker nelkul; termeszetesen ezt is csak kesobb tudtam meg.) A rokkant szunet nelkul ismetelgette arut kinalo kiabalasat, amire meg minden idosebb becsi emlekszik: "Nem szalma, nem papir, igazi bekebeli aru!" Ez hozta ki belolem a mondatot, amit piaci aruskent terjeszteni szeretnek: "Nem arany, nem ezust, igazi bekebeli aru: reszveny!" Tanulsag: a professzoroknak, kozgazdaszoknak, gazdasagi szakertok pesszimista iskolajaval- csatlakoznak az allami csodot, bankkrizist, kamatkatasztrofat es mas hasonlo nyomonisagokat igergeto osszeomlas-profetaik es hivatasos bonilatoik - szemben ezennel meghirdetem a szakertoellenes optimistak iskolajanak megalapitasat. Jelentkezoket szivesen latok, 101

r
I !

Hatodik eloadas

A TOZSDE ES A VILAo EOYEB RESZEI

miikodese, tevekenysege nem fiigghet politikai beallitodasatol. A tapasztalat azt mutatja, hogy sok tozsdes nagy sikereket szalasztott el pusztan azert, mert politikai nezetei vaskalaposak es nehezkesek voltak. De a legtobb tozsdei profi - a vilagon mindenhol - mar eleve fel van vertezve a politikai meggyozodes tulertekelese ellen. Minden esemenyt tozsdei elkotelezettsegeinek perspektivajabol nez. Egy baratom viselkedese ennek tipikus peldaja. Minden uj torvenyt, minden kormanydontest, ami spekulacioi szempontjabol kedvezotlen, rogton butasagnak es erkolcstelennek nevezett: "A kormanyok a legveszelyesebb biinozok!" Ha viszont egy rendelet beleillett elkepzeleseibe, akkor mindenki okos es erkolcsos, vagyis minden rendben volt: "Megis ertelmes ez a kormanyl" Sokszor feltettek nekem a kerdest, hogy mennyiben befolyasolhatjak a spekulans mukodeset moralis merlegelesek. Ugy gondolorn, ez att61 fugg, hogy a humanitas vagy a torvenyhozas "moraljar61" van-e sz6, mely ut6bbit sok spekulans antimoralisnak nevez. Kulonosen olyan orszagokra vonatkozik e kerdes, ahol devizalis kenyszergazdalkodast folytatnak Volt egy spekulans ismerosom, aki Becsbol jott Parizsba. Az elso kerdes, amit a kavehazban kollegainak feltett, fgy sz6lt: "Gyerekek, mondjatok el, mi tilos itt?" Voltak olyan idok, amikor a legnagyobb profitot csak olyan komplikalt iizletekkel lehetett elerni, amivel bizonyos torvenyeket vagy rendeleteket meg kellett serteni, Humanista szemszogbol az aruspekulaciokat, vagyis a fontosabb nyersanyagok - pI. a gyapot vagy elelmiszerek - eseteben arletore-

p~spekulans

103

r
seket (alakinalasokat - a ford.) egyertelmiien erkolcstelennek tartom, mert az ilyen akci6k az erintett nep erdekei ellen iranyulnak. De kifejezett altruizmust, felebarati szeretetet csak egyetlen jatekban ismerek el: ha egy besszspekulans vagy egy csoport, amely meghatarozott reszveny arfolyamesesere jatszik, tobb reszvenyre kot hataridos szerzodest, mint amennyi a rendelkezesere all; akkor az altruista, aki rendelkezik papfrokkal, es azokat .nagyvonaluan'' a Ievitezlett besszspekulans rendelkezesere bocsatja, (A besszspekulans tipusara kesobb meg visszaterek, ) papfrokat felvasarolni, amelyek ok nelkul a melybe zuhantak. Hogy elhetnenk mi, spekulansok, ha azert buntetnenek benniinket, mert oles6n vasarolunk ertekpapfrokat es helyesen ertekeljuk annak jovobeli aralakulasat? Itt ugyanis pontosan errol volt sz6. Sz6val, en is vasaroltam nehany kil6t ezekbol a kotelezvenyekbol, bagoert. Ennek soran egy kiilonleges elkepzelest kovettem: ezuttal nem a zsebemre, hanem a tiszta miiveszet kedveert fogok spekulalni. A francia kormanytol a teljes erteket, vagyis a neverteket fogom kovetelni, De hogy bebizonyftsam, nem vagyok fosveny spekulans, az egesz osszeget azonnal egy fennkolt celra fogom felajanlani, nevezetesen a francia zene tamogatasara Ietrehozott alapttvany szamara, A kotelezvenyeket nevertekuk toredekeert yettem meg, a teljes osszeg azonban elegendo lett volna arra, hogy azzal valami hasznosat kezdjek a zene erdekeben. A nevemet kobe is veshettek volna ezert. Vagy alapfthattam volna egy Kostolany-dfjat, az alapitvany kamataira alapozva. Micsoda emelkedett erzes arra gondolni, hogy talan meg szaz ev mulva is kitiintetnek egy-egy zenemiivet a Kostolany-dfjjal! Igen reszletesen felepitettem tervemet, tanacsokat kaptam szakemberektol es neves szemelyisegektol, akiknek tetszett az elkepzelesem. Mar szinte az alapitvanyom biivoleteben eltem, Igen, igen, tozsdes vegiil is mindenkibol lehet, de zenesz nem. Ha mar a sors ugy akarta, hogy ne muzsikus legyek, akkor a nevem legalabb mecenaskent keruljon be a zenetortenetbe, Az egeszet csodalatosan elterveztem, de a tozsde ezuttal keresztezte elkepzeleseimet., Amfg en az ad6hivatal egyik irodajaban alapftvanyi terveimet ecseteltem, az epiilet egy masik szegleteben felelos urak a hitelmoralrol, az ad6s adott szavarol es egyebrol filozofaltak, majd hirtelen meglepo elhatarozasra jutottak: a francia kormany teljes egeszeben visszafizeti a vitatott ad6sleveleket, ugy az eredeti tulajdonosoknak, mint az ujaknak. A "nehany kil6" kotelezvenyt teljes nevertekben 105

ELsa A SPEKULAcI6, A ZENE CSAK UT ANA KOVETKEZIK Bert Brecht mondasa, hogy "EIso a zabalas, az erkolcs csak utana johet". En a zeneben hittern egesz eletemben: es most gy6nni akarok. Meg nem val6sult zenei alapftvanyomrol van sz6, arnely egy penzugyi kalandomnak esett aldozatul. A II. vilaghaboni vegen spekulanskent a kiilonbozo elertektelenedett allami es kozossegi papfrokra vetettem magam, abban a hitben, hogy a kaosz utan, ami ekkor ezt a piacot uralta, ismet minden rendezodik. Az allamok es varosok egy resze hamar eleget tett kotclezettsegeinek, mfg masokat sokszor meg kellett fenyegetni, mfg vegre hajland6nak mutatkoztak adossaguk kifizetesere. E nyomonisagos ertekpapfrok kozott volt a francia kormanynak egy kotvenye, amivel mar regota kacerkodtam. Minden jogi alapot nelkulozoen a francia kormany nem ismerte el e kotelezvenyeket, es csak azokat akarta visszafizetni, amelyek az eredeti jegyzo tulajdonaban maradtak. Vissza akarta tehat tartani a spekulatfv hasznot azoktol a tozsdejatekosoktol, akik ezeket a papirokat potom aron felvasaroltak, Ez olyan allaspont, amely ugyan nagyon etikus lehet, de ellentetben all a tozsdei erkolccsel. A tozsden erenynek szamit olyan 104

r
kifizettek. Mar csak a penztarhoz kellett faradnom. A kapitalizmushoz fiizodo erzelmeim azonban tulsagosan meghatarozoak, a kifizetett osszeg pedig konilmenyeimhez kepest tulsagosan jelentos volt ahhoz, semhogy joszantambol ilyen hatalmas osszeget elajandekozzak. Ugyan szenvedelyes szerelmese vagyok a zenenek, talan meg iigyes spekulans is, de angyal nem vagyok. Zenei alapftvanyomb61 csak harem hangjegy marad: do-la-re.

A POLITIZAL6

TOZSDE

A tozsde es a devizapiacok az egyik oldalon, a politika es a gazdasag a mas ikon - ugy tiinik, a ket szfera szemben all egymassal. Noha nyilvanvalo, hogy a ket teriilet kozott sokretii kolcsonos kapcsolat all fenn, mint a kozlekedoedenyek rendszereben. Egy kerdest azonban gyakran feltesznek erre vonatkoz6an: melyik befolyasolja a masikat. A politika es a gazdasag hatarozza meg a tozsde hangulatat, vagy megfordftva; a penzpiacok pszichol6giai allapota sugarzik ki a tarsadalom tobbi reszere? A kerdes vegul is tipikusan tyiik-tojas problema. Termeszetesen a nemzeti politika eroteljesen befolyasolja a tozsdet. A kamat-, hiteles ad6politika a kormanyzattol fugg. A politikai aramlatok (jobbes baloldaliak) befolyasoljak a befektetok lelektani allapotat es a vallalatok jovojet, A nemzetkozi helyzet is erosen hat a tozsdere. A vilagpolitikai helyzet (feszultseg vagy enyhules) hatassal van a kozonseg pszichol6giai allapotara, a nemzetkozi fejlemenyek egesz iparagakra, nemzeti fizetesi merlegekre, kereskedelmi szerzodesekre stb. gyakorolnak befolyast. Az iraki krfzis aktualis pelda erre. De - mint emlitettem - a tozsdesek lelki beallitodasuk szerint ertelmezik az esemenyeket, aszerint, hogy hosszra vagy besszre jatszanak. Az a kis tortenet, amit egyszer regen hallottam, talaloan szemlelteti a tozsde es a politika kozotti bonyolult viszonyt. 106

Egy regi tozsdei roka kellemesen elbeszelget nehannyal legjobb ugyfelei kozul. Filozofalni kezdenek es a tarsasagbol valaki felveti a kerdesek kerdeset: "Mindig is szerettem volna tudni: tulajdonkeppen hogyan jon letre a hossz es a bessz?" A regi tozsdes elkezdi magyarazni: "Nos, mondok egy peldat. Nehany evtizeddel ezelott torrent, hogy az ujsagok egy napon hinil adtak, hogy a fiatal es szemreval6 regi sk6t szarmazasu herceg eljegyezte magat egy bajos spanyol infansnovel. Az egesz vilag el volt biivolve e gyonyoni partol, akikrol hamarosan tobbet is megtudhattunk. Teljes odaadassal figyelte mindenki rornancuk tovabbi fejlemenyeit, Az esemeny olyan pozitfv hangulatot valtott ki a kozonsegbol, hogy az altalanos derii az eur6pai tozsdekre is atragadt, Az arfolyamok egyre csak emelkedtek. Sok befekteto meggazdagodott, nehanyan egy egesz vagyont nyertek, hazakat es folder vasaroltak, beruhaztak, a gazdasag pedig viragzott. lgy keletkezik a hossz." A tarsasagban mindenki egyetertoen b6logatott, es visszaemlekeztek a boldog idokre, amirol meg a sziileik meseltek nekik. .Egy nap azonban - folytatta az oreg tozsdes -, teljesen varatlanul, rossz hir erkezett mindket fejedelmi hazbol: az eljegyzes meghiusult, a herceg es az infansno veszekedve valtak el egymastol A hir sokkoloan hatott, nagy osszeomlast valtott ki a tozsden, a papfrok arfolyarna a melybe zuhant. Egzisztenciak mentek tonkre ongyilkossagokat kovettek el. Ez a bessz." Mely hallgatas kovette a magyarazatot, amit vegul is a filozofikus kerdesfeltevo ideges erdeklodese tort meg: "De hat mi koze van a fonemesseg hazassagi szandekainak a tozsdehez?" Az oreg tozsdes erre azt felelte: .Erdekes. Amikor a hosszt magyaraztam nem kerdezte meg ezt tolem." Egy alkalommal a kovetkezo aforizmat fabrikaltam: a vilag legnagyobb spekulacioja az lenne, ha egy politikust megvehetnenk annyiert, amennyit er, es annyiert adhatnank el, amennyit 0 taf1

lOi

T
magarol. Sok politikus, allamferfi es minden olyan szemely, aki felelos a gazdasagban es a penziigyekben meghozott fontos dontesekert, gyakran tulertekeli onmagat. lgy aztan elofordulhat, hogy nincsenek tudataban annak, hogy amit mondanak, az az erzekeny tomegleleknek, Akarki timak sz6lhat. Ahogy azt Francois-Marie Voltaire egyszer sajat magarol mondta: "Voltaire iir igen hatalmas, de Egesz Vilag tir meg hatalmasabb." Ehhez tartozik meg, hogy a politikusok gyakran nem ertik meg a nernzetkozi spekulansok intrikait. Nem ismerik sem mentalitasukat, sem a tozsdere gyakorolt hat6erejiiket, meggondolatlan kommentarjaikkal es jelentestanilag hamis meghatarozasaikkal rendkivuli m6don felfokozhatjak a spekulaciot, Felelos helyrol eleg egy konnyelmii szo es mans jatekosok ezrei szaladnak .venni" vagy "eladni". Es mindezt kulonosebb megfontolas nelkul teszik, gyakran minden logika ellenere, Ezek a spekulacios tranzakci6k az ut6bbi evekben egyre nagyobb mertekben es egyre agresszfvebb forrnaban oltottek testet, amivel a gazdasagnak igen sok kart okoztak. Rendkfvul nagy hatast fejtenek ki a tomegtajekoztatasi eszkozokon keresztiil, amelyek a maguk reszerol meg novelik is a karokat, mert az aralakulasra es a piacokra kedvezotlen hatast gyakorolnak. Egy klasszikus pelda erre a kovetkezo, Amikor 1977 nyaran az amerikai penzugyminiszter, Michael Blumenthal es Helmut Schmidt kancellar ugyanabban az idopontban spontan kinyilvanitottak - noha senki sem tett fol erre vonatkoz6 kerdest -, hogy nem avatkoznanak kozbe, ha a dollar gazdasagilag indokolhat6 m6don tovabb sullyed, Ezzel mar be is avatkoztak, meghozza a dollar zuhanorepulese erdekeben, noha az gazdasagilag tokeletesen indokolatlan volt. A nyilatkozatot j6l gondoltak, mert a be nem avatkozas vegul is a "szabad folyas" elve. De folosleges volt ezt meg hangsiilyozni is. A spekulansok szamara egy ilyen jel feliilrol felhivas tancra, a tobbit mar elintezi a lancreakcio, A kar megtortent. Az akkori gazdasagi miniszter, Otto Graf Lambsdorff is tett egyszer egy igen szellemes, de teljesen folosleges megjegyzest: attol felt, hogy ket termek hamarosan egyarant ugyamigy 1,50 markaba fog kertilni; nevezetesen a benzin es a dollar. Mire volt ez j6? Egy ilyen velemenyen meg meg sem szarad a nyomdafestek, mar minden jatekos rohan, hogy zsonglorkodjek a dollarral, vagy hogy arfolyamesesere jatsszanak. A politikus uraknak ismernitik kellene a spekulacio mechanizmusat es a spekulansok pszichol6giai beallftottsagat, De inkabb megelegszenek azzal, hogy arfolyam- es areltolodasokat sablonokkal magyarazzanak, ahelyett, hogy a val6di okok utan kutatnanak. Ilyen m6don a komoly piacot - legyen az nyersanyag- vagy valutapiac - nem lehet megovni a hozza nem ertestol. Ellenkezoleg; a politikusoknak elebe kell menniuk a spekulansoknak, de legalabbis feket kell tenni a nyelviikre. Mar-mar kozhely minden tozsden es piacon: ha a spekulansok egy am, val uta vagy ertekpapfr magasabb vagy melyebb arfolyamat varjak, vagy hagyjak, hogy a tomegtajekoztato eszkozok ezt bemeseljek nekik, akkor addig vasaroljak vagy adjak el a spekulacio e targyat, meghozza olyan mennyisegben, amig az altaluk elkepzelt ar meg nem val6suI. A hiszteriaban mar senki sem gondolkodik, mert senki sem kepes kivonni magat a tomegpszichozis hatasa al6I. Az a jatekos, aki valamilyen tetszes szerinti arut vasarol, nemcsak hogy elebe vag az esemenyeknek, de meg annak a meggondolatlansagat is megelozi, aki az arut eladni szandekozik. Keynes szerint ez "az anticipacio kumulacioja" (a feltetelezesek osszegezodese - a ford.), vagyis megelozes a negyzeten. Es az arfolyammozgasok vege minden logika es gazdasagi tenyek ellenere az osszeomlas.

108

109

T
!

A jatekos, aki megjatssza a .Jioltbiztos" tippet (a loversenypalyan az ilyet .ruristanak" hfvjak), csalodotta valik es megbuntetve erzi magat. Mert a legtobben termeszetesen a legmagasabb arfolyamon vasarolnak. Maskulonben ez nem is johetne letre. A jatekos, akar eIad, akar vesz, vegul fgy vagy ugy, de elveszti a penzet. Ez meg rendben is Ienne. De kozben meg sok szerencsetlenseg is eri, Mit akamak akkor felelos helyeken ezek ellen a buta vagy gonosz spekulansok ellen kezdeni, hogy mesterkedeseiket megfekezzek? Szamtalan eljaras es lehetoseg letezik. A regi Magyarorszagon azt mondtak, rablobol lesz a legjobb pandiir. Gyakran nagy segftseg lenne a politikusok, penzugyminiszterek vagy jegybankigazgat6k szamara, hogy ha tanacsadojuk egy valamikori spekulans lenne.

A PIROS BICIKLI A sikeres spekulansnak eles elmeju politikai elemzonek, de tanult tomegpszichologusnak is kell lennie. Egyidejiileg ugyanis ket rejtvenyt kell megfejtenie: a politikai esemenyeket es a megtakaritok erre val6 reakciojat. Ez ut6bbi esetben meg bizonyos logikai osszefuggeseket is merlegelni kell, de a megtakarftok reakci6ja egeszen sajatos, szeszelyes torvenyeket kovet. Ahogy mar emlftettem: mily gyakran eltuk at, hogy egy haboni kitorese az arfolyamokat a magasba ropteti, de az ellenkezojet is; ahogy a reszvenyarfolyamok ugyanarra a hirre a melybe zuhannak. Az a regi tozsdei bolcsesseg, amely szerint az "agy(I.k dorgesenel vasarolni, a hegediik gyenged muzsikajanal eladni", rna mar nem ervenyes, Mert amit mindenki tud, az mar nem bolcsesseg a tozsden. Joindulanmak es tapasztaltnak kell annak lennie, aki beszall ebbe a tolongasba, En magam mar nagyon regen, meg gyerekkent, sajat boromon tapasztaltam meg, hogy a napi hfrek alapjan nem szabad spekulalni,
110

1914 else nyari napjanak puskaporszaga valosagos spekulacios lazat valtott ki. Az emberek mindenekelott azokra az arukra vetettek magukat, amelyeknel fennallt a veszely, hogy azokat nem tudjak tobbe Magyarorszagra importalni. Ezert emelkedtek a kulfoldi termekek arai is. Mindennel, a legkulonbozobb arukkal spekulaltak vaniliaval, borssal, szegfiiszeggel es igy tovabb, Legfokeppen rafiaval spekulaltak, mert az nelkulozhetetlen volt a magyar bortermeles szamara. (A szolosgazdaknak volt ra sziiksegiik a kotozohancs eloallftasahoz.) Bat yam akkoriban egy nagy bank gyakornoka volt, amely nyersanyag-finanszirozasra specializalta magat. Kapott egy tozsdei jelzest a rafiaval kapcsolatban. Nehany baratjaval vasarolt nehany szerzodest erre az ertekes szalmara egy stroman neveben. Az ar a spekulacio miatt akkoriban nil magas volt. Eleinte ugy tiint, hogy nagy szerencseje lesz a rafiaszallal, A haborn kitort, az ar pedig nyflegyenesen emelkedett a magasba. De a habonis hfrek keresztulhuztak a fiatal spekulansok szamftasait. Meghozza jocskan. Az osztrak-magyar hadsereg villamgyorsan nyomult elore Szerbiaban, ugyanakkor a nemet csapatok a Marneig jutottak. Hindenburg, az oreg tabornagy megverte az oroszokat Tannenburgnal, Kelet-Poroszorszagban. A harem fronton elert latszatgyozelem elorevetitette a kozeli beke remenyet: nemsokara minden rendben lesz. A rafia arfolyama - esni kezdett... a szalma-konto hamarosan eros en minuszba keriilt. A bank kovetelte az ujabb befizeteseket, de sajnos, minden zseb tires volt. Bat yam area reggelitol vacsoraig egyre bonisabba valt, es minden nap jobban. Egy hossz lelegzethez juttatna, de a harem besszpont mely ketsegbeesesbe kergette. Valamennyien intenziven egyutt ereztunk vele az allando fel- es lefele vaI6 hintazasban. Amilyen fontosak voltak szamunkra a frontrol erkezo hirek, ugyanolyan fontosak voltak azok kihatasai a rafia tozsdei arfolyamara.
111

Batyam megborzongott a felelemtol, amikor vilagossa valt szamara, hogy apank fuleig nem jut el segelykerese, Meg az anyai kozbenjaras sem tette 6t engedekenyebbe, Valamennyien remegtiink, amikor bat yam, aki a banki kovetelesek miatt panikba esett, meg ongyilkossagrol is beszelt. Az egesz haz felett egy szornyii drama amyeka lebegett. Vegiil tudatosult apamban a fenyeget6 tragedia: felismerte, hogy batyam becstiletbeli dolognak tekinti ezt es komolyan is venue. Megadta neki a szukseges nagyobb osszeget. Az6ta csaladunkban a rafia sz6t ugy keruljuk, mint akasztott ember hazaban a kotelet. Nem torrent tragedia, a csalad becstilete erintetlen maradt. De en, en nem kaptam meg azt a piros biciklit, amirol mar regota almodtam ... Alig gy6gyultunk ki ebbol a veszelyes spekulanskalandbol, jott a marne-i csata, vele pedig az ellentamadasok a tobbi ponton. A gyors gyozelembe vetett remenyek fiistbe mentek. A haboru remenytelenul folytat6dott tovabb. A rafia arfolyama isrnet sebesen emelkedni kezdett, es mindent visszanyert, amit elozoleg elvesztett. De most mar keso volt... Es a tortenet vege: a sz6ban forg6 szemelyek, a sztileim es a batyam mar reg halottak. A rafiaspekulacio rna mar oly kicsinek, oly egyszeriinek tiinik szememben, osszehasonlitva a vilagpiacokon Iejatszodo gigantikus spekulaciokkal (az akkor vart nyereseg rna egy New York-i vacsora ellenertekenek felelne meg). De meg rna is csontjaimban erzem az akkori felelmet: ez megmarad figyelmezteteskent eletem es spekulaciom minden pillanataban,

HA A TOZSD:ET "SZAJARA VESZI A VAROS" Lattuk, hogy a politikai esemenyek a tozsden eletrol es halalrol dontenek. De a tozsde esemenyei ellenkezo medon is befolyasolhatjak a gazdasagot, politikat es tarsadalmat. Kiilonosen felerosodik mindez egy tulfiitott tozsdei euforia idejen. Akkor ugyanis az ettermi pletykak, a koktelpartik, a parlament lepcsoforduloi csak egy temaval foglalkoznak mindenhol - a tozsdei esemenyekkel, Sikkes dolog tippeket cserelni, egyik vagy rnasik reszveny eselyeit elemezni. "T6zsdesnek" lenni tekintelyes foglalkozas. De eppen ilyenkor, amikor a tozsdet "szajara veszi a varos", feltetlenul ki kell szallni az tizletb6l! J6 pelda erre 1961162 tele, amikor a Wall Streeten igazi fiesta uralkodott es a tozsdesek szamara gyonyoni volt az elet. A tozsdelaz akkoriban Amerikaban csiicspontra jutott. Nem kellett hozza sok hozzaertes, hogy az ember megtolthesse zsebeit, csak rna vasarolni kellett, holnap pedig eladni, holnaputan ismet venni. Ha olyan szerencseje volt az embemek, hogy kifogta egy uj, kap6s reszveny kibocsatasat, az mar telitalalat volt (ugyamigy, mint Nemetorszagban a nyolcvanas evek masodik feleben), Az iij kibocsatasok delelott 10 dollarert kertiltek piacra, delutan mar 20 vagy 30 dollart ertek. Csak a menedzser felesegenek fodraszat kellett ismerni ahhoz, hogy felkeruljon azon boldog emberek Iistajara, akik megkaptak sajat adag reszvenyuket az uj kibocsatasbol. Egy zsenialis karmester dirigalta a zenekart, melynek hangjainal a nyeresegre ehes kozonseg egyre ujabb retegei sodr6dtak a boszorkanytancba. A konglomeratumok, az uj bankarok e csodalatos talalmanyai viragzottak, Az egesz iigynokvilag teljes gozzel dolgozott, mintegy haromszazezer kozvetito, 100 szazalekos kapacitassal. A Iegtobben kozuluk le sem tettek a telefont. Mert egyetlen hivassal ismet 500-1000 iij kibocsatasii reszvenyt tudtak eladni. A kibocsatasok termeszetesen mind kap6sak voltak, eziittal meg 113

112

r
kelloen fel is voltak fiitve, olyannyira, hogy az iigyfelek meg az ujjukat is megegettek tole. De az ugynokok es penziigyi szakemberek szama meg mindig nem runt elegendonek: radio- es sajtoreklam utjan tovabbi munkatarsakat kerestek. Az ertekpapfr-forgalom naponta emelkedett, minden nap ujabb rekordot hozott. Az ugynoksegek ejszaka is dolgoztak, ehseguk az uj iigyfelek utan kielegfthetetlennek runt. Erre a nilfeszftett legkorre - ami engem 1929-re ernlekeztetett azert is szukseg volt, mert csak ilyen euforiaban lehetett a kozonsegnek mindent eladni, teljesen mindegy, hogy a Legvar Rt. vagy a holdbeli ingatlanugynokseg reszvenyeirol volt-e sz6. Ez volt az a hires gazdasagi fellendules, amely vegul az 1962-es osszeomlasban vegzodott. A pszichol6gia es a propaganda a fellendulesnek ebben a szakaszaban igen nagy szerepet jatszanak. Nemetorszagban nehany evvel ezelott resziik volt az uj, .forro" reszvenykibocsatasok hasonl6 alakulasaban. A szabadidos termekek iparanak egyik vallalata eloszor lepett a tozsdere. Hogy ezt az uj kibocsatast ismertte tegyek, hatalmas reklamhadjaratot rendeztek, amelyben a nyilvanossag igen ismert szemelyisegei is reszt vettek. Elorelathato volt, hogy a papirokat tobbszorosen niljegyzik, a kisemberek bankrol bankra szaladgalnak, hogy itt 10 reszvenyt, ott 10 reszvenyt jegyezhessenek, es legalabb egy toredeket megkaphassak. A kibocsatasi arfolyam ugy 370-en allt, Aztan a tozsdere mar 500-on vezettek be az ertekpapirt, de meg ezert az arert sem lehetett kapni. Aztan, amikor az arfolyam mar 1000 folott jart, nagy vasarlok jelentek meg a piacon, mindenekelott Angliabol, Hirtelen annyi reszvenyt lehetett szerezni, amennyit csak akart az ember, es a nernet kozonseg ezt meg is ette. Mindenki, aki elozoleg kimaradt az iizletbol, most karpotolni akarta magat. Az egesznek pszichol6giai okai voltak, mert a bankok mar regota tudtak, hogy a ceg Amerikaban elvesztette torzstokejet. 114 A kozonseget megis tovabbi vasarlasra osztonoztek, Szandekuk termeszetesen az volt, hogy megszabaduljanak ezektol a papiroktol, Ezert ismetlem iijra es ujra szeminariumaimon: semmilyen korulmenyek kozott se kovessek a bankok tippjeit. Ilyenkor ugyanaz a helyzet, mint a torzsbisztromban: ha a fonok a .Boeuf a la mode"ot kinalja, mert meg ot adag all a konyhajaban, es meg akar tole szabadulni, akkor csak azert sem rendelem ezt az etelt. Terrneszetesen aztan szetpukkad a leggomb, mint mindig; rna a sz6ban forg6 papfr mar csak 300-on all. Kesobb alkalmam volt egy eloadas kapcsan a kibocsato bank elnokenek az orra ala dorgolni egy idezetet Richard Wagner Niirnbergi mesterdalnokok cimii operajabol: " ...mert ti a becsuletessegetekkel minden csirkefog6k leggonoszabbjai vagytok!" (1. resz, III. felvonas, Beckmesser Hans Sachshoz.)

115

Hetedik eloadas

A NEMETEK LELEKTANAHOZ
adottsag, amivel szivesen rendelkeznek de kerdeses, hogy penzugyi elkotelezettsegeim teruleten sikert hoznanak-e. Ha peldaul 1989 elejen elore lathattam volna a berlini fal leomlasat es az ezzel kapesolatos esemenyeket, meg akkor is igen nehez lett volna kitalalni, hogyan fognak az emberek erre reagalni a ket nemet allamban - es a tozsden. Azt nem allithatjuk, hogy a Iegiijabb fejlemenyeket a nernetek esak elragadtatassal Itelik meg. En szemely szerint hosszu tavon optimista vagyok, mert semmi sem lehet jobb a gazdasag es a penzpiacok szempontjabol, mint - osszessegeben tekintve - a szoeialista tervgazdalkodas csodbejutasa es a tart6s beke eselyei, tovabba Nemetorszagra vonatkoztatva - az egyesulesi folyamat. Sok nemet azonban nines elragadtatva att61 a kilatastol, hogy az iijraegyesulest anyagilag is tamogatnia kell. A volt NDK-b61, Lengyelorszagbol es a Szovjetuni6b61 varhato menekiiltek es kivandorlok sem valtanak ki mindeniitt elragadtatast. Mindez arra emlekeztet, amikor - kozvetlenul a haboni utan Molnar Fereneeel a Broadwayn setalgattam, es a rikkanesok eppen azt a hirt kiabaltak, hogy Magyarorszag ismet megnyitotta hatarait a kiutazok elott. Erre Molnar sopankodni kezdett: "Szegeny Magyarorszag, szegeny noverem, szegeny unokahugaim es unokafivereim ..." Vigasztalni kezdtem: "Ne csinalj ebbol most gondot magadnak. Most mar vegre minden rendben van. Kijonnek Amerikaba szepen, egymas utan." "Na, eppen ez az - jajgatott tovabb - mar mind itt vannak." A Nemer Szovetsegi Koztarsasag gazdasagi helyzete nagyszerii; magas exporttobblet, viragzo konjunknira, varatlanul mag as ad6be117

A politikai jovobelatas

r
I

vetelek, Az ujraegyesules azonban eleinte egesz biztos igen sok penzbe fog kerulni. Ilyenkor esak Moliere-t tudom idezni: "On akarta ezt Igy, Dandin Gyorgy!" Ami a valutauni6t illeti, az nem esak mindenki szamara elfogadhato, de siirgetoen sziikseges is volt - azonban kenyes vallalkozas, Vannak erre peldak a tortenelemben. Igy peldaul Ausztria es Magyarorszag 1918 elott valuta-, vam- es gazdasagi uniot alkottak - dacara a kiilon parlamentnek es torvenyhozasnak, sot a ket hadseregnek -, de kozos allamfovel, amely jovahagyta mindket allam torvenyeit, Nernetorszagban errol a meghatarozo folyamatrol kisse elhamarkodottan dontottek. Tudtam volna mas tervet ajanlani, noha Nernetorszagban nines valasztoi jogom. A megoldas az lett volna, hogy a keletnemet markat lassan fel kellett volna vasaroltatni a beles kulfoldi bankokkal, erteket ezen a m6don megduplazni, Erre a legnagyobb piaeok Ziirieh es Bees lehettek volna, abban az idoben mindketto szempillantas alatt elenk aktivitast fejleszthetett volna ki erre a penzre. Atmeneti tervemmel elerheto lett volna, hogy az NDK-ban az eletszinvonal azonnal megemelkedjen, azonkivul meggatolja, hogy az orszagot a spekulansok kiarusftsak, A vegervenyes reformmal mindenesetre a parlamenti valasztasokig varni kellett volna. A legjobb termeszetesen az lett volna, ha a reformot addig halogattak volna, ameddig esak lehet, hogy a demag6gok, sovinisztak ne arthassanak. A nemet naeionalizmus kifejezetten art kulfoldon az orszag j6 hfrenek. Nehany politikus jelenlegi fellepeset peldaul sosem fogadjak el a nemetektol. Minden embert foglalkoztatnak az esemenyek - akar a kommunizmus osszeornlasarol, akar az ujraegyesules kerdeseirol van sz6. Mindenkinek van otlete, terve, hogyan lehetne az osszes problernat megoldani, de legalabbis megkozelfteni, Megoldas annyi van, ahany torzsasztal ezen a vilagon. 118

En is beavatkoztam, mert a nemet kerdes - eltekintve att61, hogy ez igen fontos kerdes, meghatarozo adatokat szolgaltat a gazdasag, a penzugyek es ezzel a tozsde szamara is. Baro Louis franeia penziigyminiszter hires szavai kiralyahoz, Lajos Fulophoz, meg mindig ervenyesek, es akar Kohl kancellarhoz is intezhettek volna: "Csinaljon j6 politikat, Felseg, akkor en majd j61 intezem a penzugyeket!"

FELSz6LITOM

POHL URAT

A nemet jegybank elnoke, Karl Otto Pohl - ugy erzem helyes politikat folytat. Az a gyamim, hogy a Nemer Szovetsegi Koztarsasagban vegre kinyitottak az ablakokat, hogy friss levegot engedjenek be. Mar nem kovetik tobbe azt a jelszot, hogy a legfobb eel a "nulla" inflacio, meg akkor is, ha attol erosen szenved a nemet gazdasag. Azt hiszem, hogy ez az alelnoknek, Helmut Sehlesingernek es penzugyi klikkjenek a hitvallasa, Ugy tiinik, hogy Pohl ur idokozben kimeletes kamat- es penzpoliti kat folytat, noha vegul is a kozponti banktanacs dont abban, hogy emelkedjenek-e a kamatok vagy sem. Nehez elkepzelni, hogy ilyen gazdasagilag letfontossagii kerdesekben ne a Szovetsegi Bank elnoke dontson, hanem olyan emberek, akik a Spiegel ertekelese alapjan nem eppen a legmagasabban kepzettek; mivel kinevezesuk gyakran politikai, demag6g vagy tisztan szemelyes indokokt61 fugg. Egy egeszen enyhe inflacio meg mindig a kisebbik rossz, mint a legkisebb deflacio (amitcl 1987. oktober 19-e utan feltek), Az inflacio egy bizonyos fokig enyhe mereg - artalmatlan, amig ellenorzes alatt marad, a gazdasag esak enyhen stimulalt; valahogy olyanforman, ahogy a nikotin es az alkohol az embereket (esak alkoholistanak es eros dohanyosnak nem szabad lenni!). A deflacio szerencsere gyakran esak pszichol6giailag letezik (ha a jegybank nem 119

segit). Ez tarsadalmi nyugtalansagot okoz, amely visszanikrozodik a valasztasi eredmenyekben. Ha a kovetkezo ossznemet valasztas a koalicio szamara rosszul vegzodik - ami nem lehetetlen -, akkor a magas kamatok es az alacsonyabb dollararfolyam sem segitenek az inflacio megfekezeseben. Felek, hogy egy piros-zold hatalomatvetelre a takarekos kozonseg olyan dramaian reagalna, hogy elkerulhetetlenne valna a kotott devizagazdalkodas. Karl Otto Pohl helyes penzpolitikaval szarnyai ala veheti Kohl kancellart, mert a konjunktiira sokat segithet neki. A piros-zold koalfci6 eseten viszont az inflacio elleni hare sziszifuszi munka volna - azok nagy oromere, akik az inflaciora spekulalnak. A deflacios politika igen rovidlato dolog; mindig negatfv politikai kovetkezmenyekkel jar. Rovid idovel ezelott a Szovetsegi Bank elnoke elmagyarazta, hogy egy magasabb dollararfolyam a nemet gazdasag szamara nem jatszik kulonosebb szerepet. Milyen igaz! Ez mar maskepp hangzik, mint amit az egykori penzugyrniniszter, Stoltenberg tobbszor is elismetelt: a csokkeno dollar a nemetekre egyaltalan nem lenne hatassal, mert a Szovetsegi Koztarsasag igen keveset exportal Amerikaba. Az ilyen megjegyzes egy olyan orszag penzugyminiszteretol, amelynek amerikaiexport-hanyada 38 szazalek, tiszta orulet. Es ha a nemet marka a valuta- es gazdasagi unio, illetve az ezzel kapcsolatos terhek miatt meg is gyengiil, az nem nagyon szamit, Felszolftom Pohl urat: Ne hagyja magat tobbe a kozponti banktanacs altal terrorizalnil Ontol fiigg a kancellar sorsa is. Egy orszag ereje nem fUgg sem a dollararfolyamtol, sem a kamat nagysagatol, sokkal inkabb az orszag elonyos adottsagaitol vagy vezetesenek gazdasagi hozzaertesetol. Batomak kell lenni - es azt hiszem, a jegybank elnoke bator. Mert meg mindig ervenyes Nap61eon elve: "A bator nyer meg minden csatat!" 120

Ugyanez ervenyes azokra a gazdasagi perspektivakra is, ameIyek a gazdasagi es valutauni6 elott nyfltak meg. Az allamfcrma - ha egyaltalan lesz belolekozos parlament es kozos hadsereg - nem bir jelentoseggel. Csak az a fontos, hogy a hatarok megsziintek. Most minden nyugatnemet vallalkozo, aki magyarorszagi, vagy talan lengyelorszagi beruhazasokat fontolgatott, eszkozeit az NDK ujjaepitesere forditja. Oriasi lehetoseg, es az NDK a masodik nemet gazdasagi csodaban fog reszesulni. A nemeteknek rna igen pozitiv a viszonyuk gazdasagukhoz. Ez a viszony valoban megfelel a tipikus nemetrol alkotott kepnek. Noha tulajdonkeppen nem szeretem az ilyen altalanosttasokat, megis azt hiszem, hogy az olyan tulajdonsagok, amelyeket nemet jellemvonaskent szoktunk emlegetni, leteznek, es az egykori NDK gazdasagi fejlodeseben nagy szerepet fognak jatszani: pontossag (a szallitasban), felelosseg (az aruk minosegeben) es a szorgalom. Bar a szorgalmat az NDK-ban - de az NSZK-ban is - kicsit mar elfelejtettek, De talan meg Lipcse, Drezda, Chemnitz (Karl-Marx-Stadt - a ford.) lakoi is, ha vegre ismet celt latnak maguk elott, es rendesen megfizetik oket, iigyesebbnek fognak mutatkozni, mint az elkenyeztetett nyugatnemet polgarok, Meg a nemeteknek tulajdonitott romantikus fiiggoseg is pozitiv hatast gyakorolhat, bar en ebbol nem sokat yettem eszre. A gazdasagban a nilzott jozansag nem is j6; manapsag az otleteknek, a mereszsegnek, a fantazianak van jovoje, ezeket kell mozgositani. A politikaban mar nem gondolkodom ugyanfgy a nernet romantikus venarol. A nemet nepet igen konnyii manipulalni, Termeszetes, hogy a nemzetiszocializmus a szegenysegbo 1 sziiletett, csak a gazdasagi nyomonisagban volt kepes boldogulni; rna azonban maskent fest a helyzet. Ezzel szemben azonban meg egy evvel ezelott sem tartottam lehetsegesnek a nacionalista erzesek ilyen fellangolasat ebben az elegedett orszagban.

121

A gazdasagban nekem jobban tetszene a romantikus "erzelem". Bar penzugyekben romantikat eddig nem tudtam a nemeteknel felfedezni; mivel igen tisztessegesek es nem ismerik a trefat.

MINDEN ORSZAGNAK OL YAN TOZSDESEI VANNAK, AMIL YENEKET MEGERDEMEL Nemetorszagban cgyertelmuen a "remego keziiek" vannak tobbsegben. A nemet befektetok penziigyekben nem olyan edzettek, hianyzik a rutinjuk, vegul is meg kezdok a nemzetkozi penzpiacon, mert a tozsdeugyletek novekedeset a nemetek nem eltek at. 1933t6l, Hitler alatt a kenyszergazdalkodas volt meghatarozo, a haboni utan pedig a 60-as evek kozepeig ebbol a szempontbol nagy nyugalom uralkodott. Mindenesetre az elrmilt husz evben a nernet hozzaallas a tozsdehez es a spekulaciohoz dramai medon megvaltozott. De husz ev rovid idd ahhoz, hogy olyan gazdag tapasztalatot gyujtsenek, amilyennel mas orszagok rendelkeznek. Ez mindenekelott a tozsdei profikra ervenyes. A nernet kozonseg konzervativ, A ket pusztito inflacio a nernet megtakaritokat felosse tette. A nemetbol jaradekelvezo nep lett, amely csak biztonsagot akar: eros penzt, kolcsonkotvenyeket, jaradekot. Es ha megis belevagnak valamibe, akkor azt sajatos hatso gondolattal teszik. Nemreg egy fiatalember Irt nekem. Azt akarta tudni, hogy lehetne a tozsdere bejutni, mert gyorsan szeretne penzt csinalni, hogy aztan a leheto legrovidebb idon belii1 nyugdijba vonulhasson. Eppen 18 eves volt! Azt is megkerdezte tolem, miert faradok meg mindig eloadasok tartasaval es konyvek irasaval, mikor financialisan iigyis ftiggetlen vagyok. Miert nem fekszem ki inkabb a napra, valahol delen, egy szigeten? Feltettem neki az ellenkerdest: "On mar talan kiprobalta mindezt? Mert en igen!" 122

A legtobb nemet csak ugy akarja penzet befektetni, hogy ne alljon fenn annak kockazata, hogy valamit veszfthet is. Mert azt igenis tudnia kell az embemek, ha reszvenyeket vasarol, mindig ott a lehetoseg, hogy az arfolyam esni fog. A nemet kozonseg pedig - mar ebbol az okbol is - leginkabb a lekotott penzt szereti. Azzal ugyan nem tortenhet semmi, de vegul is kenyelmetlen dolog, mert ha a kozonseg hosszu idore lekoti penzet, lassan egyre szegenyebb es szegenyebb lesz, mivel a penz vasarloerteke csokken, a kamatlab pedig nem lehet eleg magas ahhoz, hogy kompenzalja ezt a veszteseget. A reszveny ezzel szemben lenyegesen jobb befektetes; minden kockazat ellenere x-szer jobb, mint a penzlekotes barmely mas formaja, Egy kis statisztika: 1925 6ta a kozepes reszvenyek erteke megszazszorozodott, a blue chipek az6ta 25-szorosere emelkedtek, mikozben a Iekotott penz es a kolcsonkotvenyek 12-szeres erteknovekedest eltek at. A mult szazadban jarta az a francia mondas: "Olyan okos, amilyen csak egy reszvenyes lehet." Egy masik regi mondas szerint pedig: .Aki j61 akar aludni, kolcsonkotvenyt vesz, aki j6kat akar enni, a reszvenyeket reszesiti elonyben." Es ha a nemetek minden fenntartasuk ellen ere a tozsdere mereszkednek, akkor remegnek - talan a tapasztalat hianya miatt -, mint a nyarfalevel, Mas tokes orszagokban 10 eroskeztire jut 90 remegos; Nernetorszagban 5 eroskeztivel szemben 95 gyava nyiil all. Eppen a nemet erenyek, mint amilyen a fegyelem es j6rava16sag, a tozsden inkabb karosak, mert ebben az ertelemben a spekulacio nem munka, inkabb miiveszet, valamifele felismeres, A nemetek nem nottek fel a penz furfangjahoz, A romantikusok, a filozofusok es a muzsikusok nepe penzugyekben sajnos nelkulozi a romantikat, elveszit minden kotodest a filozofiahoz, de leginkabb a fantaziahoz.

123

A hires szatirikus, Karl Farkas - aki nem volt feltetlen hive a nerneteknek - azt vallotta, hogy "A nemetek nem esak sokat dolgoznak, de szfvesen is. Ugy kell nekik." Viszont - ezert is vagyok optimista az egykori NDK gazdasagi fellendiileset illetoen.

Nyolcadik eloadas

AZ

EN TOZSDEI

ALLATKERTEM

Letezik egy igen mulattat6 meghatarozas a tozsdere: "MonteCarlo, zene nelkul". Ez ellen tiltakoznom kell. Nyaranta gyakran tart6zkodom a francia Rivieran, nehany perenyi tavolsagra MonteCarl6t6l, de ha olykor-olykor egy kis tozsdei legkort szagolni tamad kedvem, biztos nem Monte-Carloba szaladok at. Szegeny Monte-Carlo, szomoni kep: nehany szaz idos ur es holgy, akik nehany blue ehippel kfserlik meg a napi sutemenyrevalot megkeresni. Szomoni kep, ha arra a sok millie reszvenyre gondolok, amellyel a New York-i tozsden kereskednek. Az is igaz, hogy a Wall Streeten sok jatekos iigy viselkedik, mintha a tozsde egy oriasi jatekkaszino lenne; azt a konnyelmii hozzaallast, hogy osszetevesztik a zold asztalon a 37 piros es fekete szamot a tozsde arfolyamkozleseivel, semmi sem igazolja. A tozsdei jatek mozgatja a toket. A nyereseg izgalma az uj iparagakba es a tudomanyos tervek megvalositasara esalogatja a mamuttokesek millioit es a kistokesek megtakaritott fillereit. HoI lenne a 19. szazad vasiitja, a 20. szazad aut6ja, az elektronikus, a szamitogepes es mas forradalmi vallalkozas, ha a tozsdei spekulacio nem szallitotta volna az ehhez szukseges milliardokat? Es ha neha ugyan a vad tozsdei jatek hatalmas osszeomlasokhoz is vezet - annak romjain ismet egy csodalatos uj ipar terem. Egy mondatban: a spekulansoknak, a gazdasag ezen eloskodoinek megvan a specialis szereptik a maganvallalkozas liberalis kapitalizmusaban, A tozsdei szereneselovagok festoi tarsadalmat nemregiben ismet alkalmam volt elvezni, meghozza nem Monte-Carloban, hanem egy parizsi esten, frakkban es klakkban.

124

125

Hetszaz tozsdei jatekos es spekulans volt hivatalos a parizsi szezon egy ragyog6 estelyere a Bois de Boulogne-ba. A Wall Street egyik legtekintelyesebb ugynoksege iinnepelte szazeves fennallasat. A New Yorkbol kiilon erre az alkalomra ideerkezo legidosebb resztvevo nyitotta meg a balt, miutan udvozolte a parizsi spekulansok kremjet. Harem zenekar hangjara forgol6dtak a tozsdesek mindket nembol, hajnalhasadtaig, Igazan j61 szorakoztam. Kaviar kanalszam, a legjobb pezsgo patakokban, egzotikus gyumolcsok, mtiveszi gyumolcsostalak. Feher parokas lakajok szolgaltak fel. Minden szep, j6 es draga volt. Mi ez a kis vidamsag ahhoz kepest, ha meggondoljuk, naponta mekkora osszegii megbizasokat vagnak zsebre a broker urak. Osszegyiilt itt az egesz allatkert: minden tipus es minden faj - jatekosok, akik egyik napr6l a masikra elnek, nagyforrnatunui spekulansok es oriasi beruhazasi alapftvanyok igazgat6i. Tippek ropkodtek egyik asztaltol a masikig, tozsdei arfolyamok, merlegszamok, ervek cserelodtek ki. Egy gyernantokkal ekesftett fiatal holgy rnegprobalt asztalszomszedjatol elkapni egy tippet, hogy az elkovetkezo telre meg tudja uj nercet rendelni; egy kover ur szivarral a szajaban egy kollegaval beszeli meg otleteit, es mar az iiszomedencere gondol, amit a nyeresegbol fog megepiteni, ,,-Ujjachtomat Boeing nevre kereszteltem - mondja egy regi ismerosom -, mivel nyeresegemet Boeingreszvenyekkel ertem el. Ha egy honappal kesobb adorn el oket, meg egyszer annyit nyerhettem volna veliik." Itt sok nyelven beszelnek, minden nemzet kepviselteti magat: angolszaszok, ormenyek, oroszok vagy kfnai menekiiltek, akik a Wall Streeten a legeleselmejiibb es legsikeresebb jatekosoknak szamitanak. Ez az este volt a bekes egyutteles legszebb szimb6luma - a dollar jegyeben. Sz6rakoztat6bb es szfnesebb volt, mint Monte-Carlo. Bizony, ez volt a "tozsde, muzsikaval".

T I
I

MEDvEK ES BIKAK Hetven eve elek a legkiilonbozobb emberfajok allatkertjeben. Sok baratom volt: osnemesek, ertelmisegiek, kis csalok es nagy tolvajok, gazdagok, mint Krozus, es szegenyek, mint a templom egere. Es a tozsden? Nem mindenki spekulans, aki ott nyiizsog (azt hiszem, nem szabad e fogalmat megbecstelenfteni). Vannak ilyen, es vannak olyan tozsdesek: a tozsdemfiveszet doktora, illetve a tozsdejatekos, aki egyik naprol a masikra, sot egyik orarol a masikra el. Vannak amatorok, felamatorok, zugspekulansok es fgy tovabb. Es nem feledkezhetiink meg a technikai szemelyzet hadseregerol sem: bankarok es alkalmazottaik, alkuszok, elad6k, viszontelad6k, ugynokok es alugynokok, kiegett befektetesi tanacsadok, akiknek foglalkozasa inkabb porszfvougynokehez, mint a vagyonfelugyeloehez hasonlit, es emberek egesz hada, akik a tozsdebol vagy a tozsden elnek; megbizasokbol, jutalekokbol, kozvetitoi dijbol es igy tovabb. A legfontosabb figurak azonban a .Jtossztrotlik" es a "besszkeselyiik" es mas ragcsalok - ok nepesitik be azt a vilagot, amelyben het evtized ota mozgok. Ilyen hosszu ido utan mar megengedhetem magarnnak, hogy kajankodjak egy kicsit a tozsde allattanan, amelybol magamat sem zarom ki. Kis szerencsevel a fiatalabbak ebbol meg hasznot is huzhatnak. A tozsde szines vilag, egyfajta dzsungel, ahol az erosebb megeszi a gyengebbet, Vae vietis: a profik kozott folyamatos hare diil, es az ahhoz legjobban illo ketparti rendszer uralkodik. Vannak besszre es hosszra spekulalok, vagy - ahogy az angolszaszok ezt festoien kifejezik - medvek es bikak. A bika annak a spekulansnak a jelkepe, aki rohan elore es szarvaval mindent feloklel, elsosorban az arfolyamokat. A besszre spekulalo a vadasz, aki eladja a szormet meg azelott, hogy lelotte volna a medvet. Megtortenhet vele az is, hogy nem talalja el a medvet, 127

126

es akkor az ido elott eladott szormet veszteseggel kell visszavasarolnia. A bikak es a medvek a vi lag osszes tozsdejen szemben allnak egymassal. Vilagszemlelenik olyan alapvetoen eltero, hogy nines olyan gazdasagi vagy politikai eserneny, amiben egy velemenyen lennenek, A besszspekulans minden hirt pesszimista m6don kommental, a hosszra spekulalo ugyanezt optimistan ertekeli. Ha egy tozsdessel tiz percig beszelgetek, meg tudom mondani, hogy hosszra vagy besszre spekulal-e anelkiil, hogy a tozsderol egyetlen sz6t is ejtenenk. "Tozsdei pszichoanalizisem" azonnal gyorsjaratra kapesol. Ugyanis, ha ket tozsdes talalkozik, nem azt kerdezik: .Hogy van?", hanem csak azt: .Hogy latja a piacot?" A besszspekulans igen furcsa bagoly, aki erveleset kulonbozo forrasokbol kepes feltolteni. Az .Jntellektualis" besszspekulans tipikus kepviseloje volt egy bizonyos Victor Lyon, akit tozsdei korokben altalanosan esak verszfvonak" neveztek, Mindig azon faradozott, hogy titkos informaciok segftsegevel kiszimatolja, mil yen szintet ertek el a tozsden a hitelkotelezettsegek, Ha megtudta, hogy sok szaz millie, sot milliardok vannak egy-egy hosszspekulacioba bevetve, 0 termeszetesen besszre jatszott. Allandoan azt ismetelte: a piac teehnikai allapota a donto; ha minden papir "gyenge kezekben" van, akkor a kraehnak be kell kovetkeznie. Es mindig igaza volt. 6 mondogatta mindig: .Egyetlen bessznapon tobb penzt csinalok, mint harminenapos arfolyam-emelkedes alatt." Az .Jntellektualis'' besszspekulansok mellett - akiknek spekulacioi megfontolasokon alapulnak - vannak lelektani beallftottsagu besszre jatszok is. Ennek a tfpusnak fogalma sines, hogy a papfrok alul- vagy tulertekeltek-e, egyaltalan nem is torodik ezzel. Arra vonatkoz6 dontesenek, hogy 0 besszspekulans lesz, tisztan (individual) pszichologiai oka van: annak a penznek a tulertekelese, amely keszpenzkent zsebeben lapul (korabban en is egyik kepviseloje voltam ennek a tipusnak, ahogy arrol az elozoekben mar irtam). 128

Vagy peldaul valaki, aki gyomorfajos, es ezert mindig rossz a hangulata, soha nem lesz hosszspekulans. Legelso iigyfelem a tozsden egy ilyen "pszichoszomatikus" besszspekulans volt. Gustav Hofmann tozsdetanacsos, apam jo baratja, aki magat bankarnak nevezte, de egyetlen iigyfele csak 0 maga volt. Hofmann alapvetoen csak besszre jatszott, Egy nap Parizsba jott latogatoba, magammal vittem a tozsdere, hogy nehany dolgot elmagyarazzak neki. Az arfolyamok igen stabilak voltak, 0 pedig megkerdezte tolem, hogyan allnak a Paris Bas reszvenyei. Megmondtam neki az arfolyamot, mire spontan fgy valaszolt: "Tlil magas! Ez egy pimasz arfolyam." Anyagi erdekeltseguket tekintve a bikak es a medvek ugyanigy szemben allnak egymassal, A hare kimenetele megsem a ket szembenallo fel erejetol, hanem - ahogy mar irtam - megannyi politikai, gazdasagi es pszichologiai tenyezotcl, megannyi megfoghatatian dologtol fugg. A bikak meg esak el sem tudjak kepzelni, hogy az arfolyamok esni is kepesek. Az arfolyam-emelkedesek szamukra normalisnak es magatol ertetodoknek tiinnek. Az arfolyamesest lehetetlennek tartjak. A .Jiossztrotli'' sokkal inkabb kepes elviselni a veszteseget a tozsde visszaesesekor, mint az eIszalasztott nyereseget emelkedeskor, A medve ezzel szemben majdnem perverz vagyat erez a fajdalom, de csak a masok fajdalma irant, Egyszer egy tozsdei kolto a kovetkezo rimekkel jellemezte a besszspekulanst: ,,6t az Isten is megveti, mert szemet idegen penzre Yeti !" Ez igaz is, mert esak akkor tud penzt csinalni, ha masok az arfolyamzuhanas miatt reszvenyeik vesztesege miatt szenvednek, mikozben a hosszspekulans egy vallalkozas novekedesenek koszonhetoen a magasabb arfolyamokbol tesz szert nyeresegre, anelkul, hogy ezzel rnasoknak kart okozna. A besszspekulans tinnepel, ha a tobbiek panaszkodnak, de tapasztalataim szerint szaz tozsdeprofi kozul esak ot besszspekulans. Ha aztan beiit a krach, amire a medve spekulalt, 129

r
akkor Wilhelm Busch-sal egyutt nevet: .Ez aztan vegzetes! - jegyezte meg Schlich - Hehe! De nem szamomra." A baglyok viszont nem torodnek azzal, mit csinalnak a bikak es a medvek, Megvan a sajat vilaguk mint elmeleti jatekosoknak. Ez a fajta vesz es elad, de csak gondolatban. Csak fejben konyvelik a nyereseget es a veszteseget, erszenyuk semmit nem erez meg ebbol. De ezek a jatekosok akkor erzik magukat boldognak, ha elmeletileg nyereseget ernek eI. A hetvegi jatekosok csak penteken vasarolnak papfrokat, mert ezen a napon a tozsde viszonylag szilardan all, hogy aztan hetfon a kozonseg az optimista hetvege utan a vasarlas mellett dontson. Meg nem talaltam kozottuk milliomost. Megint masok csak tonkrement tarsasagok reszvenyeivel foglalkoznak, oket a tozsdezsargon .medveslabuaknak" nevezi. Ok hisznek a csodaban, ami olykor-olykor be is kovetkezik. Az ilyen reszvenyeket azonban csak dekoraciokent lenne szabad eladni. A profik az etvagy kerdeseben is kulonbozoek, Vannak szerenyek es elovigyazatosak, akik ugy hiszik: .Biztos, ami biztos." Kis nyereseggel meg senki sem ment tonkre - mondjak, es tfz szazalek nyereseggel boldogan elszaladnak. A torekvo spekulansok mindig a nagy fogasban remenykednek, es azt terjesztik: aki a kicsit sokra becstili, az a nagyot nem erdemli. Biztos igazuk van. Ha az ember olyan dolgokba keveredik, mint a tozsde, akkor az legalabb legyen kifizetodo, Igy gondolkodtak mar a jambor zsid6k is: .Ha mar disznohus, akkor csurogjon a zsirtol." A leggyakoribb tipus azonban a szerencses fick6k tipusa, akik mindig j61 helyezkednek. A legtobb tozsdesnek sajnos megvan az a rossz tulajdonsaga, hogy felvag, ha papirjai par pontot emelkednek. A nyereseggel dicsekszenek, a veszteseget elhallgatjak. Ok mindent "elore latnak" es folyvast azt ismetelgetik: "Na ugye, megmondtam!" Mindig a legalacsonyabb arfolyamnal vasarolnak es a

II

I I

legmagasabbnal adnak el es zseninek tartjak magukat. En hazugnak tartom oketo De sok tozsdeugynokbol - mintegy a reklam hatasara - arulo lesz. Nagy labon elnek, sok penzt koltenek, meg feleseguk ruhatarara is, hogy ezzel is megmutathassak a vilagnak: Nezzetek, milyen sikeres vagyok! De vegul is - ahogy azt bevezeteskeppen emlitettem - az egesz tozsdei allatkertet ket alaptipusra redukalhatjuk, Pesszimistakra, vagyis uzsoraslelkii emberekre, a Harpagontipusra, akik mind gyomorbetegek, rossz hangulaniak es sztiletett besszspekulansok, illetve optimistdkra, akik ramenosek, kalandorok, pazarlok es konnyelmiiek, romantikusok, akik a fakat egig eronek latjak (penziiket megis elvesztik); oket a hosszra spekulalok kozott talaljuk meg.

EGY KULONLEGES FAJ: A SPEKULANS Hossz- es besszjatekosok, medvek es bikak - mindegyikbol lehet spekulans, De ezt a megjelolest csak kevesen erdernlik ki. Vannak tozsdesek, akik vagyonukat - de tonkremeneteluket is - a tozsdenek koszonhetik. Kalandokba bocsatkoznak es sajat boriiket viszik a vasarra, De spekulansnak lenni val6ban nem polgari foglalkozas, inkabb elhivatottsag. A spekulansnak megvan a gazdasagi letjogosultsaga: a szabad kapitalista rendszer szolgalataban all, akkor is, ha nem jarul hozza a tarsadalrni termek novelesehez. Valahol kozepen van a beruhazok es a tozsdei jatekosok kozott, mintegy a ketto kevereke: o a sziikseges mozgekony penzbefekteto, aki befekteteseit allandoan az arak es arfolyamok ciklikus ingadozasaihoz igazftja. Milyen erdekes ember is ez a "homo speculator"! Spekulansnak sztiletni kell, ahogy az ember filoz6fusnak is sztiletik, meg ha csak 131

130

minifilozofus lesz is belole. A spekulansnak - sokkal inkabb, mint mas embemek otletei - gondolatai es vizioi vannak, sziinet nelkul merlegeli a dolgok pro es kontra oldalait, amelyek ot mozgatjak, levonja beloluk a kovetkezteteseket es vesz vagy elad tetszes szerinti reszvenyeket. Ha megfontolasai helyesek voltak, megkapja erte jutalmat (a tozsdetol); ha helytelenek, penzbiintetest fizet ertiik (a tozsdenek). Ez a spekulacio lenyege. A vizio alatt en rendkfvuli, nonkonformista otleteket ertek, amelyek eleinte ugyan val6szeriitlennek tiinnek, a tozsdei kozonseg csak mulat rajtuk, de amelyek aztan megis megval6sulnak. A spekulansnak tapasztalatokra van szuksege, hogy iijra es iijra hasonlo szituaciokat tudjon emlekezetebol elohivni. Thomas Edison, a nagy feltalalo mondta a kovetkezoket: "Minden felfedezes tiz szazalek inspiraciobol es 90 szazalek transzspiraciobol (izzadsag - a ford.) all", ami a tozsdere aktualizalva azt jelenti: 90 szazalek tapasztalat, amit az embemek "ki ken izzadnia". A spekulans majdnem osztonosen osszead, kivon, szoroz. Ahogy az fro a regenyen, a zeneszerzo temajan, ugy dolgozik a spekulans sajat otleten. Miutan megtalalta a melodist, formaba onti, harmonizalja es hangszereli. Es ahogy a karmester a kesz szimfoniat, ugy bontja ki a bankar a tozsden spekulans-ugyfele tranzakciojat. Mit ken tudnia a spekulansnak mestersege gyakorlasarol? Edouard Herriot mondta egyszer: "A kulnira nem mas, mint ami megmarad, ha az ember mar mindent elfelejtett." Hasonl6 a helyzet a tozsdei tudassal is. Az nem mas, mint ami megmarad, ha az embernek sikeriilt mar a reszleteket elfelejtenie; merlegek, osztalekok, eves jelentesek es statisztikak: szamftogeptudas. A spekulansra is ervenyes a magyar mondas: "A j6 pap is holtig tanul! A spekulansnak nem kell ket labon jaro enciklopedianak lennie. Pusztan az osszefuggeseket ken a megfelelo pillanatban felismernie, es ennek megfeleloen cselekedni. Nem kell sokat tudnia, de mindent meg kell ertenie, Roviden: gondolkodnia kell. 132

Micsoda fejedelmi foglalkozasl Nincsenek alkalmazottak, nines fonok. Nines kenyszer, hogy baratsagosan mosolyogjunk, nines alkudozas, nincsenek ideges iigyfelek, mint a bankaroknal es alkuszoknal, Nemesember, aki szabadon rendelkezik idejevel, beburkol6zik szivarja fustjebe, kenyelmesen ulve gondolkodik foteljeben, tavol az uzleti elet larmajcit6l. Szerszamai: a telefon, radio, iijsagok, amelyeket szabadon valasztott, hogy olvasson a sorok kozott. Senki ne mondja azonban, hogy az ilyen tozsdes varazslo, aki csak az intufcioira bfzza magat, John Maynard Keynes, akit lovagga utottek, es evszazadunk legnagyobb nemzetgazdasza volt, szenvedelyesen spekulalt is. Montrealban, az Expo '67 brit pavilonjaban volt egy sarok, amelyet Nagy-Britannia legnagyobb fiainak szenteltek. Shakespeare, Sir Isaac Newton, Francis Bacon kepei mellett tobbek kozott Keynes fenykepe is lathato volt, a kovetkezo alafrassal: "J. M. Keynes, akinek sikeriilt munka nelkul nagy vagyont osszegyiijteni." A spekulans hivatasnak nem lehetett volna nagyobb dicseretet mondani. Nem csoda, hogy sokan irigyeltek, ha nem eppen sovaran gyiiloltek ot. A spekulacio angolszasz erenyet (amit a latin nepek semmikeppen sem neznek Ie) a nemetek meg mindig inkabb rossz hirii tulajdonsagnak tekintik. A tozsdet itt meg a reszvenyek piacanak es nem a spekulacio templomanak tekintik - noha a tozsde spekulacio nelkiil nem erdemes a nevere. Rossz nyelvek szerint a tozsdet az ordog talalta ki, hogy bebizonyftsa az embereknek, ok is kepesek - mint Isten - a semmibol valamit teremteni. Ez nem igaz, nem az ordog talalta fel a tozsdet. Magatol keletkezett egy fa alatt, az uteasarkon vagy egy kavehazban, amfg be nem koltozott egy palotaba, ahol mar meghataroztak a tozsdei tranzakciok es szokasok szabalyait. A spekulanssa fejlodes folyamata is ugyanugy kezdodhetett Valahogy ugy, ahogy egy artatlan leany neha az emberiseg leg133

osibb foglalkozasat kezdi Iizni: eloszor csak kivancsi, aztan elvezi, meghozza szenvedelyesen, aztan vegul mar csak a penzert csinalja, Szerencsere en meg csak a masodik fazisban vagyok. Szamomra a tozsde meg mindig szenvedely,

r
Tozsdevel

Kilencedik eloadas

vALLALKOz6K,UGYFELEKES MAs DORZSOLT FICK6K

kapcsolatos donteseimnel neha egeszen szemelyes jellegii tapasztalatokat is figyelembe veszek. Eloszor az AT&T amerikai telefontarsasaggal kapcsolatos, igen tanulsagos elmenyemrol szeretnek beszamolni. A tarsasagot azelott ATT-nek hivtak es az Egyestilt Allamokban tenyleges monop6liumot elvezett. 1960-ban egy keleti utazas utan, ahova mi, iijsagfrok Eisenhower elnokot kisertuk el, en egy megfazas miatt New Delhiben maradtam. Emiatt a tervezettnel kesobb tertem vissza New Yorkba. Postam ez ido alatt jocskan feltornyosult. Lakasomban egy kil6 levelet talaltam, koztuk a telefontarsasag egy szamlajat 8 dollar 31 centrol, ami ket h6napja kifizetetlen maradt. Telefonomat kikapcsoltak, ami egy spekulans szamara igazi katasztr6fa. Termeszetesen rohantam az elso telefonfiilkebe, hogy felhivjam az illetekes irodat. Eloadtam vetlensegemet, elmagyaraztam, hogy mar elkuldtern egy csekket, es kertem, helyezzek azonnal uzembe telefonomat. Beszelgetopartnerem egy masodperc alatt elokeritette dossziemat - a szamftogepek gyorsan dolgoznak -, es legnagyobb meglepetesemre a kovetkezoket kozolte velem: "Na ne siessunk ugy, Kostolany ur. Az nem eleg, hogy kifizeti adossagat; aki nem fizet pontosan, nalunk elveszti hitelet. Hogy vonalat ujra tizembe helyezzuk, Onnek 200 dollart kell letetbe helyeznie, hogy a jovoben hasonl6 eset ne ismetlodhessen meg. Azonkivul 14 napot kell meg varnia." Kesedelmes visszateresem miatt mar ugyis elegge ideges voltam (talan a tozsde is gyengelkedett); nem sok hianyzott ahhoz, hogy robbanjak. Az egeszet szemelyes sertesnek fogtam feI.

134

135

Es mit csinalhat egy tozsdes telefon nelkiil? A 14 nap szamomra egy egesz orokkevalosagnak tiint. Azonnal elhataroztam, hogy megvfvom eletern legnagyobb csatajat, David harcat a Goliat telefontarsasag ellen. Tehat kielesitettern kardomat, vagyis nyelvemet, es a legagresszfvebb hangon valaszoltam: "Sz6val On ok megkulonbozteteseket tesznek tigyfeleik kozott. Minden elozetes vizsgalat nelkul visszamenoleges kovetkeztetest vonnak Ie egy regi tigyfeltikre vonatkoz6an, csak azert, mert rongyos 8 dollar 31 centet kesve fizetett meg. A kormomre akarnak koppintani, mint egy gyereknek, es fegyelemre tanftani?" "Ez nalunk eloiras" - jott a szigoni valasz a drot masik vegerol. "J6 - valaszoltam ironikusan, ugyanakkor engedelmesen. - Akkor rnegkuldorn Onoknek a 200 dollart. De mert nem kovetelnek 500 vagy 5000 doll art? Azt is ki kellene fizetnem, mit tehetnek kulonben? Onok az oriasmonopolium, en pedig a kis atlagfogyaszt6. Ha lenne egy masik telefontarsasag, akkor konnyen mondhatnam, hogy az ordogbe magukkal, megyek a konkurenciahoz. De hat ilyen nem letezik, es mivel New Yorkban nem elhet az ember telefon nelkiil, kenytelen vagyok meghatralni; igy orli fel a kisembert az oriasmonopolium. Meg fogom kerdezni szenatorornat es kongresszusi kepviselomet, mit gondolnak errol." Az elobb meg oly erelyes hang egyszerre csak engedekenyen es csititoan szolt: .Kerem, kerem, Kostolany ur, ne vegye oly tragikusan, azonnal utananezunk." Es egy perc mulva remego hangon: .Legyen meggyozodve rola, uram, mindent megtesziink, hogy meg legyen veltink elegedve, Holnap reggel technikusaink elmennek Onhoz, hogy keszuleket ujra bekapcsoljak, Lemondunk a letetrol, csak arra kerjiik, kozolje veliink, ha elorelathatoan hosszabb ideig nem tart6zkodik otthon." A kovetkezo reggel het orakor jott a technikus, es ismet bekapcsolta keszulekemet. Nyolc oratol kezdve pedig kaptam nehany teIefonhivast a tarsasagtol, hogy minden rendben van-e. A kovetkezo 136

evekben ismetelten megallapithattam, hogy engem a tarsasag kiemelt m6don kezel. Ahogy mindenkinek, aki Amerikaban el, es nehany doll art be tud fektetni, nekem is mindig volt ATl-reszvenyem. De ez utan a kaland utan mar nem. Mert egy olyan tarsasagnal, amelyet en meg tudok felemlfteni, szfvesen maradok ugyfel, de nem partner.

A NAGYV ALLALATOK ES EN Ez volt Amerikaban. Nemetorszagban kesobb egesz mas tapasztalataim voltak a nagyvallalatokkal, meghozza gyakran nem hfzelgoek. Mert minel nagyobb, tekintelyesebb es hatalmasabb egy ceg, annal gyakrabban kicsinyesse es fukarra novi ki magat, Mint peldaul a Siemens. A vallalat Pk-reszlege felkert, hogy irjak eloszot kepernyorol lehivhato katalogusukhoz, 14 napon belul kellett a keziratot leszallftanom; 5000 markas honorariumban allapodtunk meg. A megbfzasnak tokeletes pontossaggal tettem eleget. Az illetekes igazgato ezt kovetoen felhivott, kozolte, hogy nagyon meg vannak elegedve, es a csekk a h6nap vegen megerkezik. Egy hettel kesobb ujra felhivtak: szivesen betennenek a katal6gusba egy fotot is rolam, mivel azokra a tozsdei resztvevokre gondolnak, akik engem a tv-bel, a radiobol es a sajtobol ismemek. A Capital szerkesztosegebe iranyitottam oket, ott szazaval talalnak r6lam fenykepeket. Valasszanak ki egyet a kevesbe rosszul sikertiltek kozul, olyat, amelyiken egy kicsit fiatalabbnak nezek ki! De a Siemens egy egesz kulonleges kepet akart, ami egy masik magazinban mar megjelent. Hogy miert ragaszkodtak ahhoz, maig sem tudom. Mindenesetre hozzajarultam. Ezt iijabb kifogas kovette: "A fenykepesz sajnos 500 marka honorariumot ker, Mivel ez mar nem fer bele a koltsegeinkbe, szeretnenk azt az On egyetertesevel honorariumabol levonni." - Viccelnek? - kerdeztem. Reklamcelokra 137

akarjak fenykepemet hasznalni, es azt kivanjak tolem, hogy en fizessek erte, holott ezert meg kulon penzt kellene kapnom. HoI tanultak Onok ezt az uzleti fogast? Azert ez megiscsak nilzas! Mindenesetre van egy csodalatos temam, amirol majd egyszer orommel Irok. Termeszetesen sohasem meseltem el a sajt6nak az esetet, de most itt, ebben a konyvben, annyi ev utan nem tudtam tovabb ellenallni.

sagban tole van a villam, kedves volna toliik, ha honorariumomat hitel formajaban adnak, amit en ott fokozatosan elfogyaszthatnek." Gyorsan megkaptam a valaszt ajanlatomra: Nagyon tetszik nekik ez a megoldas, annal is inkabb, mert Oetker iir mindig is szeretett volna ebedre meghfvni az Eden-Roc-ba. Nyilvanvalo volt, hogy nem igazan ertettek meg levelemet. Okosabbnak tartottam, ha egyaltalan nem is valaszolok ra,

*
Hetvenedik szuletesnapom tiszteletere baratom, Johannes Gross nagy vacsorat rendezett. Talan negyven meghfvott vendeg volt, valamennyien nagy cegek menedzserei, ahol az eves forgalom sok rnilliardra rug. Egyik asztalszomszedom a Dr. Oetker oriasvallalat igazgat6ja volt. Hogy beszelgetest kezdemenyezzek, elrneseltem neki, hogy j61 emlekszem meg arra a reklamszovegre, ami vel fiatal koromban a Dr. Oetker siitoport reklamoztak. Mert ez a termek Magyarorszagon mar a szazad elejen igen nepszerii volt. Nehany hertel kesobb egy igen kedves levelet kaptam tole, amelyben felker, hogy a ceg ujsagjaba irjak egy cikket a sutoporrol meglevo aldasos emlekeimrol. Egyuttal felhivta a figyelmemet, hogy csak szereny osszeg all rendelkezesere, es arra kert, hogy honorariumrol alkotott elkepzeleseimet ehhez a tenyhez igazftsam. A kovetkezoket valaszoltam: .Pillanatnyilag idom erosen igenybe van veve, ugyhogy nem tudom megmondani, mikor tudok visszaterni kedves ajanlatukra. Mivel azonban nyilvanvaloan fizetesi nehezsegekkel kuszkodnek, elorelatoan azt a tanacsot adorn, hogy ne keszpenzben, hanem termeszetben fizessenek ki. Ezalatt nem egy vagon sutoport ertek; de ismeretes elottem, hogy Oetker ur a vilag legnagyobb ettermenek is tulajdonosa, meghozza az Eden-Roe-nak Cap d' Antibes-ban, a Cote d' Azur-on, Mivel alig tfzpercnyi tavol138

*
A Deutsche Bank fiokjanak igazgat6ja Wuppertalban azt indftvanyozta, hogy tartsak ott egy eloadast. Nem beszeltimk honorariumr61, mivel en magatol ertetodonek tartottam, hogy a Deutsche Bank nem var el ingyenszolgaltatasokat. Mar masker is tartottam e legnagyobb bank fiokintezeteinel eloadasokat, ugyhogy a wuppertaliak tajekozottak lehettek felteteleimrol. A megbeszelt esten a helyi igazgat6 nagy unnepelyesseggel fogadott, en a programnak megfeleloen megtartottam "elOadasomat" a penzugyekrol es a tozsderol. Egy hettel kesobb kapok egy csekket - 500 markaroll Termeszetesen akkoriban 500 marka tobbet ert, mint rna, de megsern tobbet, mint egy estebed ot vendeggel. Megkertem tehat baratsagosan a bankot, ahogy hozzam illik, hogy az akkoriban szokasos 2500 markas honorariumom kulonbozetet egyenlftsek ki. EITe ezt a valaszt kaptam, amit nem felejtek el - ugyan nem az igazgat6t61, hanem a jogi osztalytol, Eddig egyedtil azert nem hoztam nyilvanossagra a levelet, mert tulajdonkeppen erzek bizonyos tiszteletet a Deutsche Bank irant. A fiatal jogaszok korulbelul abban a szellemben Irtak, hogy fel vannak haborodva pimaszsagomon, hogy egyaltalan koveteleseket tamasztok, ahelyett, hogy megtisztelve ereznern magam, hogy a Deutsche Bank tekintelyes kozonsege elott (feltetelezem, hogy haziasszonyok, fogorvosok stb.) eloadast tarthattam, raadasul ezzel eppen megjelent konyvemnek ("A penz, 139

a nagy kaland", zsebkonyv, 9,80 Dlvl-ert) is reklamot csinalhattam. Ha nem allok el kovetelesemtol, tajekoztatjak errol az igazgatot, hogy a jovoben tudjam, kivel van dolgom. A level tobb volt, mint pimaszsag, zsarolas volt. Azt sem tudtam, hogyan reagaljak erre az arcatlansagra. Feldiiltsagomban elmeseltem az egesz tortenetet egy regi jobaratomnak, Dr. Horst Schrnitznek, aki akkoriban a Capitalnal volt szerkeszto. Annyira felhaborodott, hogy ugy dontott, ertesfti a Deutsche Bank akkori sajtofonoket, Dr. Christianst. Negyvennyolc oraval kesobb kommentar nelkiil megkaptam az emlitett osszegu csekket. Kesobb is tartottam eloadasokat a Deutsche Banknal, egyszer meg ingyen is, gyakomokok elott, Miinchenben, amit fiatal baratom, Peter von Quadt rendezett, aki maga is gyakomok volt. Elvezet volt szamomra, hogy tapasztalataimat elmondhatom e fiatalembereknek, es azt hiszem, ok is meg voltak elegedve, es talan hasznukra szolgalt,

*
Egyik szemmanumom utan odalep hozzam egy fiatalember a Westdeutsche Landesbank epftesi kolcsonokkel foglalkoz6 takarekpenztaratol es felteszi nekem a kerdest, Irnek-e egy szep cikket a ceghez tartoz6 reklamujsagba a sajat tulajdomi lakasokrol, Az fras egymilli6 haromszazezer haztartasba jutna el. Mondtam neki, hogy semmi ujat nem tudok kitalalni, de nehany h6nappal azelott az egyik kozgazdasagi rnagazinban megjelent egy igen j6 cikk a sajat tulajdorni lakasokrol, amely cikkel meg rna is meg vagyok elegedve. Feltetelezem, hogy a szoveg megfelelo reklamja lesz a befektetesi formanak. Egyszeriien csak az ujranyomasi engedelyt kell megszerezniuk, en ezennel rnegadom a hozzajarulasomat, Nehany hertel kesobb felhiv a Westdeutsche Landesbank: minden rendben van, de meg nehany kis valtoztatast kellene tenni, 140

hogy a cikk meg jobban rnegfeleljen celjaiknak, Egy fenykepet is szeretnenek, es a kiadasert termeszetesen megkapom a honorariumomat. Meg is erkezett: 300 marka - milli6s peldanyszamban rnegjelent cikkert! Visszakiildtem a csekket egy kiserolevellel, amit biztosan nem kereteztek be: .Annyira melyre sullyedtem mar, hogy borraval6val raznak Ie magukr61?" Illusztraciokeppen mindjart ket anekdotat is hozzafiiztem. Az egyik: Baratom, a hfres magyar fr6, Molnar Ferenc, inkabb fosveny, mint adakoz6, Karlsbadban a mezon setalt, Egy ferfi jott fele: ,,- Molnar tir, bocsasson meg, hogy megsz6lftom. En is Magyarorszagrol jovok, Kovacsnak hfvnak, es eppen nagyon meg vagyok szorulva. Kerem tamogatasat." - Molnar Ferenc elohuz zsebebol egy huszkoronast, es odaadja a keregetonek, A ferfi mar6 giinnyal rnondja. .Egy Molnar csak husz koronat ad?" "Nem - valaszolta baratom nyugodtan -, egy Kovacsnak ad az ember husz koronat." Ugy gondolja a Westdeutsche Landesbank, hogy en is egy Kovacs vagyok? Egy masik anekdota a sok kozul fgy hangzik: A francia klasszikusok nagy sztarja (Moliere, Racine) otthagyta a Nemzeti Szinhazat a Folies Bergeres-ert, a hfres-hfrhedt revuszfnhazert, Arnikor elso alkalommal strasszokkal es oriasi tollakkal ekesftve egy vegtelen lepcson lepkedett lefele, a nagy zenekar altal kiserve, mikozben lassan leerkezett, megfordult, es a lepcso fele mutatva igy szolt: "J61 lejottem, ugye?" (0 a Comedie Francaise es a Folies Bergeres kozti kulonbsegre gondolt.) "Nos, folytattam a levelet - kuldtek volna inkabb valamilyen reklamajandekot; goly6stollat, ku1cstart6t vagy hamutart6t, akkor nem szolnek semmit; de ez a 300 marka serto! Ha barataim tudomastszereznek errol a csekkrol, kinevetnek. Egyebkent Poullain iir, az Onok bankjanak mindenhato elnoke is kap egy masolatot ebbol az frasbol." 141

Tobb hertel ezutan valaszkeppen csomag erkezett a Westdeutsche Landesbanktol: egy szep regi konyv a penzugyekrol es a bankokrol. Megtudhattak valamit gyiijteszenvedelyemrol, es igy igen lovagiasan inteztek el az tigyet.

TORTENETEK NAGYIP AROSOKR6L Ennyit a nagyvallalatokrol szerzett tapasztalataimr61. Szeretnek meg ebben az osszefuggesben ket-harom tortenetet elmeselni, amelyekben mar nem en jatszom a foszerepet. A Csepel vallalatot a dunai Csepel-szigeten, Budapest mellett, a 19. szazadban Weiss Manfred alapitotta, aki kesobb baroi cimet kapott es akit "acelkemeny ferfinek" neveztek. Zsenialis iparos volt, aki a vallalat tevekenyseget a kezdeti konzervdobozgyartas utan valamennyi femipari teriiletre kiterjesztette; rna a Csepel Miivek ipari birodalom. Az else vilaghaboni alatt Weiss Manfred volt a hadsereg egyik legnagyobb loszerszallitoja, A haboru utan, amikor Magyarorszag bizonytalan helyzetben volt, egyfajta hazafias depresszi6ba keriilt es ongyilkos lett. Szamtalan gyereke es unokaja elte ezt tul (ismertem es ismerem oket szemelyesen), de birodalmat a kommunista ural om alatt allamositottak. A cegalapito egyik unokaja gyakran latogatott Franciaorszagbol Budapestre, azt beszeltek, valami szerelmi tigy miatt. Egyik utja soran tamadt az a szerencsetlen otlete, hogy meglatogatja a regi csaladi vallalatot. A bejaratnal a portas a szemelyazonossaga utan erdeklodott, 0 pedig az alapito bare Weiss unokajakent mutatkozott be. Gyorsan elterjedt a hfr, hogy egy Weiss-orokos latogatta meg a gyarat. Munkasok tomege szaladt ossze kfvancsian, igen elenk beszelgetes alakult ki, melynek soran val6sziniileg egyik reszrol sem hianyoztak az agressziv megjegyzesek.

Szerencsetlen latogatas volt, es amikor aztan elhagyta a gyarat, az egyik munkas azt mondta a szakszervezeti vezetonek: "Tulajdonkeppen meg kellett volna tiltani a Weissnek, hogy idejojjon." "Nem, nem - valaszolta a szakszervezetis - j6, hogy idejott, igy legalabb mindenki lathatta, milyen trotli fonokuk lenne, ha nem allamositjak a gyarat!" Egy masik gyarlatogatas orvendetesebben zajlott Ie az egykori fonok szamara. Andre Citroen, az azonos nevfi ceg szegeny zsido csaladbol szarmazo alapit6ja a hiiszas evekben Franciaorszagban szinte a gazdasagi siker szimbolumava valt, ugyszolvan sajat koranak Iacoccaja lett. De persze nem mindenki ismerte ot szemelyesen. Amikor egyszer Spanyolorszagbol a hataron at Franciaorszagba utazott, a vamos megkerdezte a never "Citroen" - volt a valasz, mire a hivatalnok raformedt: "Nem a kocsijanak markajat kerdeztem, hanem az On nevet!" Andre Citroen zsenialis tizletember volt, munkasai rendkivuli m6don szerettek emberi melegsege es nagyvonahisaga miatt, amivel veltik szemben viselkedett. Sajnos sz6 szerint a zold asztalnal vesztette el vallalatat a deauville-i jatekkaszinoban, es szegeny emberkent halt meg. Hogyan torrent ez, azt egy kesobbi fejezetben meselem el. J6val kesobb, a harmincas evekben, amikor mar egy fIllerje sem volt, egyszer meglatogatta az altal a alapftott gyarat. Szelsebesen terjedt el a hir, hogy "Andre iir" a ceg teruleten tart6zkodik. A munkasok szaladtak az udvarra, hogy kezet szoritsanak vele. A felsobb emeletek egyiken szekelt a Michelin csalad egy tagja, az uj tulajdonos. A zsivajtol meglepetten megkerdezte egyik feliigyelojet, mi tortenik ott lenn. "Andre ur van itt, es a munkasok ot unneplik." Michelin felduhodott, es azonnal Irt egy levelet Andre Citroennek, amelyben felsz6litotta ot, hogy ne jojjon tobbe a gyarba, mert nepszerusege gatolja a munkat.

142

143

Egy masik zsenialis francia iparos Marcel Dassault volt, az orszag legnagyobb repulogepgyartoja, olyan hires szeriak atyja, mint a Mirage, Mystere stb. Amikor kilencveneves lett, vallalata felet az allamnak ajandekozta, de azzal a feltetellel, hogy tovabbra is vallalatanal dolgozhasson. Szemelyere igen jellemzo a kovetkezo tortenet. Madame Dassault-t elraboltak ... Az elrab16, atszamftva, harommillio markat kovetelt. Amikor ujsagirok megkerdeztek tole, mit szandekozik tenni, szokasos higgadtsagat bizonyftotta: .Fizetnem kell." De egesz eleteben a szerencse fia volt (egy r6la sz6l6 eletrajzi konyv cime: "Talizman"). Felesegere egy fontainebleau-i hazban talaltak ra, ahol fogva tartottak, meg a megbeszelt penzatadas elott A Casanova nevii zsarolot nem sokkal utana elfogtak. Madame Dassault kerte a bfrosagot, ne buntessek elrablojat uil szigonian, mert vele szemben kifejezetten korrekttil viselkedett. Ferje pedig a gengsztemek - buntetesebol valo elbocsatasakor - egy bizonyos osszeget adornanyozott, hogy ezzel is segftse uj eletet kezdeni. Dassault igen nepszeni es nagyvonalu volt, olyan, mint egy komikus kis bagoly. Allandoan 500 frankos bankjegyeket hordott zsebeben, es minden raszorulonak azokat osztogatta. Vegul is Franciaorszag leggazdagabb embere volt, azonkivul velem rokonlelkii, nevezetesen lelkes tozsdespekulans. 6 volt Parizsban egy amerikai ugynokseg egyetlen ugyfele, aki pillanatok alatt adott megbfzasokat reszvenyek szazezreinek vetelere vagy eladasara. Az ugynok egyediil belole is j61 meg tudott elni. Ahogy emlftettem, komikus kis bagoly volt. Nyari szabadsagat mindig Gstaadban, nagy kiserettel toltotte; a munkatarsak es banitok tucatjai jottek vele. Mikor tudomasara jutott, hogy az idos masszomek - aki tobb mint 40 evig masszirozta - a szalloda felmondott magas korara hivatkozva, magahoz rendelte az igazgat6t es megkerdezte, miert bocsatjak el kedvenc masszorjet. - Tiil oreg!
144

- Mennyire oreg? - Hetvenketto. - Ezt nevezi on oregsegnek? En mar kilencvennegy vagyok felelte Dassault es hozzafiizte, hogy egesz udvartartasaval. egyiitt elhagyja a hotelt, ha felmondanak a masszomek. Termeszetesen a masszomek az elkovetkezendo evekben nem kellett megvalnia munkajatol. Dassault egy nagy kepes magazinnak is tulajdonosa volt, amely rendszeres tozsdei cikkek irasara kert fel engem. De nem lett belole semmi, mert nem sokkal ezutan a magazin inkabb divatlappa alakult, amelyben eszreveteleim elegge elveszettnek tiintek volna. Ahogy kesobb elmondtak, kituntetesszamba ment, hogy egyszer ket 6ra hosszat "raccsolt" velem, mert altalaban nagyon hamar elunta az ilyesmit. Dassault zsid6 szarmazasu volt, tobb evet toltott a buchenwaldi koncentracios taborban, kesobb megkeresztelkedett jo baratjanal, Riquet atyanal, Az invalidusok templomaban temettek el. Emlekezetemben nemcsak mint okos, hanem nagyon szeretetremelto emberkent tartom meg.

AZ UGYFEL, VAGYIS AZ ELLENSEG A tozsdevel kapcsolatos egyik hires francia mondas: Le client, voila l'ennemi (Az ugyfel, vagyis az ellenseg). A mindennapi tizleti eletben azonban legtobbszor ugy ervenyes, hogy az ugyfel a kiraly, de a penzvilagban talalobb a francia mondas, Termeszetesen eletem soran sok tapasztalatot gyiijtottem az ugyfelekre vonatkoz6an is. Mi mindent elhet at az ember! Ugyfeleket szerezni nagy mfiveszet, ami lelektani kepesseget es beleerzo keszseget kivan.

145

Tozsdei palyafutasom soran kereken 600 ugyfellel volt dolgom: fiatal eveimben, mielott meg sajat szamlara dolgozo spekulans lett belolem, ugynokkent is dolgoztam. A 600 ugyfel kozott voltak olyanok, akik naponta iizleteltek, es mas ok, akik egy evben egyszer hataroztak el magukat egy tranzakci6ra. Voltak kozottuk erdekes es festo ecsetjere melto szemelyisegek, de teljesen erdektelen, jellegtelen, hetkoznapi emberek is. Ismeretsegi korom a zsebtolvajokt6l a kiralyi csalad tagjaiig, az oromhaz-tulajdonostol az egyhazi fejedelmekig terjedt. Ebben a .varieteben" sokfajta emberrel keriiltem ossze, ezekbol nehanyan megmaradtak iigyfeleimnek - de akadtak olyanok is, akik ugyan nem valtak ugyfelekke, de kozvetftettek nehanyat. Ez ut6bbira pelda egy magyar, aki egesz nap iigyfeleket hajtott fel tanclokalnak, ejszakai klubnak vagy akar jatekbarlangnak. Parizsban az ido tajt sok privat jatekkaszino letezett, amelyek un, felhajt6kat foglaIkoztattak. A magyar primitiv, de derek fick6, akirol nem lehet semmi roszszat mondani, meg akart-a erositeni poziciojat a kaszin6ban, amelynek dolgozott. Mivel en sokat utazgattam Europaban. megkert, hogy a luxusszallodakbol postan frjak neki arra celozva, hogy hamarosan Parizsba jovok - termeszetesen mindig mas nev alatt. Egy ilyen levelre azonnal kapott 100 frank eloleget, mert magatol ertetodo volt, hogy baratjat a kaszinoba fogja iranyitani. Viccbol irtarn neki egyszer egy levelet St. Moritzb61, a Palace Hotelbol, a kovetkezo szoveggel: .Kedves baratom, hamarosan Parizsba megyek, remelem, talalkozni fogunk. Ne felejtsen el szorakozasrol gondoskodni es egy j6 kaszin6t talalni, On tudja, mennyire szeretem az izgalmakat." Ez a level az 0 kezeben sokat ert, pontosan 300 frankot. Legalabb mi, magyar szelhamosok tartsunk ossze! Az egyik a kaszinoba cipelte ugyfelet, a masik tozsdei spekulaciokra csabitotta. Neha nem is olyan nagy a kulonbseg.

Egy napon ez az ember - ez a harmincas evek elejen tortent felkeresett az irodamban. Akkoriban egy nagy es igen tekintelyes, a parizsi tozsden befolyasos ugynoksegnel dolgoztam. Izgatottan beszamolt arr61, hogy lenne egy gazdag iigyfele szamomra, aki igen erosen erdeklodik a tozsde irant. Nem yettem tul komolyan a dolgot, megis megigertem, hogy talalkozom a jelolttel, Meg pontosan emlekszem arra a napra, amikor lehetseges ugyfelemet a parizsi Grand Hotelban, allando lakohelyen megismertern. A neve A. J. Vyth, korulbelul 60 eves volt, es valahonnan a nemet-holland hatarvidekrol szarmazott, Fiatal koraban Londonban elt, a textiliparban dolgozott mint gyarto es kereskedo, amivel nagy vagyont szerzett. Kesobb evekig pereskedett az adohivatallal, amit vegul is megnyert, de az egeszsege rament. Egy ideg-osszeroppanas utan eveket toltott szanat6riumban, mig vegul Parizsba, az emlftett Grand Hotelba koltozott. Magyaromnak igaza volt: a ferfi diisgazdag volt. Ebben az idoben, amikor a New York-i tozsde mely krizist elt at, ertekpapirjai meg mindig tobb millie dollart ertek, meg ezen a szelsosegesen alacsony arfolyamon is. Ma ez elkepzelhetetlenul sokat erne. Sz6val igen erdekes ugyfel volt egy magamfajta fiatal ugynok szamara. Politikarol es tozsderol beszelgettiink. Aztan megmutatta ertekpapirkeszletenek listajat es tanacsokat vart tolem arra vonatkozoan, hogy milyen valtoztatasokat hajtson vegre. A magyar csak nema haIlgat6ja volt beszelgetesunknek, hiszen tudta, hogy nagyvonalubban fogom ot honoralni, mint amit a jatekkaszinoban kapna. A. J. Vyth igencsak megfogadta tanacsaimat, mert cegemnel egy nagy osszegii szamlat nyitott es halalaig - a harmincas evek vegeig iigyfelem maradt. Nagyon okos, ertelmes ember volt, de rendkfvul torekeny es siilyos beteg. Mindig az volt a benyomasom, hogy valamilyen m6don elsz6rakoztatom, de ugyanakkor bizalmatlan IS volt, nem csak velem, de az egesz vilaggal szemben.

146

147

Mivel egyaltalan nem ertett az ertekpapfrokhoz, mindig azzal fenyegetett, hogy ellenorizni fog. Igy akart megbizonyosodni arrol, hogy korrekt m6don viselkedem vele. Ez termeszetesen teljesen komolytalan aggodalom volt, hiszen a cegem elen a116valtougynokot maga a koztarsasagi elnok nevezte ki miniszteri tanacsossa. Lehetetlen volt tehat, hogy ezek az ugynokok, akik meg nehany evvel ezelottig is a fran cia penziigyi vilag arisztokratainak szamitottak, akar a legkisebb becstelenseget is elkovessek. Megis, Vyth alland6an azt mondogatta: .Maguk magyarok dorzsolt fick6k, igen rafinaltak (volt egy fenykepe r6lam az irattarcajaban), de majd idehozatom a s6goromat, Moritz Leviticust Parizsba, 0 majd a legszigorubban leellenorzi az osszes tranzakci6t a konyvelesben!" Nos, egy napon Leviticus val6ban el is jott Parizsba: mindketten felkerestek irodamban, "a legszigorubban ellenoriztek valamennyi arfolyamot" es mintha mi sem torrent volna, eltimtek. Ahogy mondtam, ez igen vicces volt. De s6gora latogatasa utan baratom megnyugodott. Mas buktato is volt kapcsolatunkban: 0 oreg volt es beteg, en fiatal es egeszseges, Meg kellett tehat kfserelnem, hogy ki nem mondott irigyseget ne fokozzam, sot lehetoleg csokkentsem, Elvarta tolem, hogy mindennap tozsdezaras utan nehany percre benezzek hozza es beszamoljak az esemenyekrol. Ilyen alkalmakkor gyakran panaszkodtam, hogy itt, meg ott fajdalmaim vannak, vagy hogy nagyon rosszul aludtam, azaz, mennyire sajnalatramelto vagyok. Ez lathatoan elegtetellel toltotte el. Gyakran fordult meg Londonban, es mindig a Victoria Hotelben szallt meg, egy regi, poros hazban, amely azonban meg mindig igen jo hirii szalloda volt. Neha ugyanabban az idoben jartam ott en is, a Savoyban laktam, de ha szallasom irant erdeklodott, egy kis penzi6 cimet adtam meg neki a Halfmoon Streeten. Ha tudott volna a Savoyrol, fgy reagalt volna ra: "Na igen, az en penzembol!" Hozzateszern, hogy j6 ugyfel volt, rendszeresen kerestem tranzakci6in. 148

Francia allamkotvenyei is voltak, amit abban az idoben folyamatosan bocsatottak ki. Minden kibocsataskor nagyobb osszegeket jegyzett, en minden alkalommal egy szazalek jutalekot kaptam. De minden alkalommal ala kellett Imom egy papfrt, amelyben garantalom az allamkolcson visszafizeteset. Abban az esetben, ha a francia allam egy napon nem teljesftene kotelezettseget, en, Andre Kostolany lepek az allam helyebe. Es ezt nem trefanak szanta, hanem halalosan komolyan gondolta. Nehany evvel kesobb meghalt; Den Haagban en adtam meg neki a vegso tiszteletet. Vegrendeleteben ot noveret kisemmizte es egesz vagyonat fiatalabb testverere, Hugo Vyth-re, egy tokeletesen ostoba fick6ra hagyta. Az orokos a temetes utan nehany h6nappal Irt nekem, hogy az iratok kozott tobb nyilatkozatot is talalt, amelyben garanciat valla10k a francia allamert. Mivel kozben a frankot leertekeltek, felsz6lit engem, hogy p6toljam a keletkezett veszteseget. Termeszetesen nem valaszoltam levelere. Butasagnak runt elottem, hogy elmagyarazzam neki: a mai idokben, ha az allam csodbe jut, akkor nem fizet, hanem leertekeli a penzt. De meg rna is nagy szimpatiaval gondo10k tigyfelemre es baratomra, A. J. Vyth-re, aki szamara - dacara a szidalmaknak, amely szerint en egy magyar szelhamos vagyok hitelkepesebb voltam, mint a francia allam.

*
Egyszer egy ismeretlen tir hivott fel az irodamban. Lieber neven mutatkozott be es kozolte, hogy mar sok j6t hallott munkamrol, Termeszetesen rogton feltette a sztereotip kerdest is: .Hogy Iatja a piacot?" Adtam neki nehany teljesen semleges felvilagositast, mert keriilom, hogy olyan embereknek, akiket nem ismerek, eloadast tartsak a tozsderol. Eloszor is tudnom kell, hogy jatekosrol, spekulansrol vagy befektetorol van-e sz6, meg kell ismemem vagyona 149

nagysagat es osszetetelet is, ki kell tapasztalnom, melyik tarsadalmi es intellektualis reteghez tartozik, hogy tanult iizletember vagy autodidakta-e ... Beszelgetesunk azonban igen baratsagosan zajlott Ie, es a kovetkezo hetekben allandoan felhivogatott, meg a munkamban is feltartott, olyannyira, hogy azt tanacsoltam neki, hogy talalkozzunk egyszer szernelyesen. Azonnal lelkesedett az otletert, Nehany nappal kesobb aztan a hires tozsdelokalban, az Au petit coin-ban iiltiink egymassal szemben. Eloszor termeszetesen a szokasos medon beszelgettunk a piacrol, amfg ez a semmitmond6 csatarozas untatni nem kezdett. Elhataroztam, hogy kicsit felrazom, - Volna egy otletern, amiben nagy fantaziat latok - kezdtem meg hadjaratomat -, de ... Pincer! - ezzel mondatomat felbeszakitva valami lenyegtelen dol got mondtam a pincernek. - Sz6val? - kerdezte Lieber erdeklodve -, mi a helyzet az otletevel? - Hat igen, otletem az van, de egyelore meg koran van hozza.; valaszoltam, es hiiztam egy nagy kortyot borospoharamb61. - Bar az a meggyozodesem ... - Ujra hfvtam a pincert. Akkor mar lattam szomszedorn szemeben, milyen fesziilt a varakozastol. Tudtam, fgy kell folytatnom: egy sz6, egy korty ... Hirtelen tiirelmetleniil felfortyant: - Na, mondja mar, mi az az otlet, amiben nagy fantazia van, csak meg koran van hozza? - Hirtelen fgy valaszoltam: - Kedves baratom, tulajdonkeppen miert is nem iigyfelem On?Ezzel a kozepebe talaltam. - Termeszetesen, igaza van. Nyitok is Onoknel egy szamlat. Ahogy mondta, ugy is tett. A kovetkezo napon iigyfelem lett. Hogy mi is volt az "otletem, amihez fantazia is kell", rna mar nem tudom. De annyira rossz biztos nem lehetett.

Ismet mas alkalommal csongott a telefonom, a hivo fel - egy no Mendelssohn neven mutatkozott be. Angol allampolgar volt, egy hires berlini bankarcsalad orokose, aki Parizsban elt. _ Sz6val On egyik dedunokaja a boles Nathannakl? - Lessing Moses Mendelssohnr61 mintazta egyik alakjat, - Igen - mondta buszken - es egyik rokona Felix MendelssohnBartholdinak, nagy zeneszerzonek. - Ezzel megmagyarazta hovatartozasat. Rogton szimpatikussa valt a szememben. A ha60rU utan jovatetelt kapott a berlini bankhaz elveteleert, ezt a penzt pedig ertekpapfrokba fektette. A listat akarta nekem velemenyezesre bemutatni. Meglatogattam tehat kis 1akas ab an , a St. Germain des Pres-n - az ertelmisegi negyedben -, a tizedik emeleten, lift nelkul. Igen szep, iskolazott nemetet beszelt, es megtudtam, hogy szociol6giai temakrol fr konyveket, Atvizsgaltam ertekpapfrjainak listajat, amit egy nemetorszagi nagybanknal helyezett letetbe: gondos osszeallitas kolcsonkotvenyekbol es blue chipekbol, nemzetkozi osszetetelben. Nem lehetett benne semmi kifogasolnivalot talalni. - Es hoI ad6zik utana? - kerdeztem. _ Termeszetesen Nernetorszagban, vegul is a penz onnan szar-

*
150

mazik. - De hat On angol allampolgar, aki Franciaorszagban el. Noha az ertekpapfr-portfolio Nemetorszagban van letetben, de ez nem kotelezi Ont arra, hogy ott is ad6zzon utana. Eletrajzi es foldrajzi haromszogenek segftsegevel egy csom6 penzt megtakarfthatna. _ Nem, dehogyis, a bankigazgat6m, aki j6 baratorn is egyben, nem engedne adotrukkokbe belemenni. Hogy meggyozzem, elmeseltem neki egy anekdotat. A helyszin Frankfurt, ugy 1800 koriil. Az idos Rothschild irodajaban til es a konyvelest ellenorzi, Hirtelen kinyilik az ajt6, egy porosz tiszt lep be es vigyazzallasban bemutatkozik: - Freiherr von Primnitz, Ofelsege, a poroszok kiralyanak szarnysegede! 151

- Kerern, foglaljon helyet - mondja Rothschild baratsagosan. - Megismetlern: Freiherr von Primnitz, Ofelsege, a poroszok kiralyanak szarnysegede, a Maltai Lovagrend tagja. - Kerem, foglaljon helyet! - ismetli Rothschild udvariasan. - Uram, On nem ertett engem: Freiherr Primnitz vagyok, 6felsegenek, a poroszok kiralyanak szamysegede, a Maltai Lovagrend tagja es papai kamaras! - J61 van, j61 van - mondja Rothschild belenyugv6an -, akkor ket szeken foglaljon helyet. - Kerern, kerern, Frau Mendelssohn, fizessen harem ad6t! Eloszor kedvesen nevetett, aztan mar felfogta, hogy nemcsak berlini zsid6 leszarmazott, hanem porosz is, akit az ad6val kapcsolatos viccek kenyelrnetlenul erintenek. Biztos ez volt az oka, hogy soh a tobbet nem hallottam felole. Nem akartam en adocsalasra biztatni, mindossze arrol volt szo, hogy a kedvezobb lehetoseget valassza. Artatlan tanacs, amit a nemet ujsagok szuntelenul propagalnak. Ennyit az iigyfelekkel kapcsolatos nehany elmenyemrol. De meg kell allapftanom, hogy legkenyelmesebb tigyfelem mindig en magam voltam magamnak, es rna is ez a helyzet. Soha nem kerek tanacsot ugynokoktol es bankaroktol. Soha nem kerem ki velemenyiiket, igy nem is kell felelosseget vallalniuk velem szemben. Ha nekem tippeket sugalmaznak, mindig pontosan az ellenkezojet teszem, emlekezve regi jelszavamra: "Az informacio deformacio."

Tizedik eloadas

KIS TOZSDEI PSZICHOP ATOLOGIA: BABONASAG, FETISIZMUS, JATEKSZENVEDELY

SOk tozsdei jatekos (de sok spekulans is) hajlamos a babonasagra es a fetisizmusra, ami veszelyes mereteket is olthet, De vannak viszonylag artatlan variaciok is, peldaul, amikor egy bizonyos reszvenyt a divat egy idore fetisse emel. A spekulans azonban majdnem szuksegszeruen babonas. Gyakran felepit egy elmeletet, amely minden szempontbol logikus es a legbiztosabb erveken alapszik. Ennek fgy kell lenni - gondolja -, aztan a legtobbszor kiderul, hogy az elkepzeles hamis volt. llyenkor a spekulans ugy tartja, hogy nem volt szerencseje. Abban a pill anatban , amikor sikertelenseget Igy indokolja, mar babonas. A babona azonban gyakran intufci6kon alapul, azok pedig igen hasznosak. Ha az az erzes fogja el az embert, hogy tozsdei elkotelezettsegevel rossz lora tett, akkor ki kell szallnia. De elobb meg kell gyozodnie arrol, hogy rossz lora tett; a meggyozodes pedig megfontolas es intuici6 kevereke, Egy ugynok velemenyetol nem szabad magunkat befolyasoltatni. Ha egy tozsdei akcio almatlan ejszakat okoz az embemek, azonnal abba kell hagyni! A spekulans egy no velemenyenek is tulajdonithat bizonyos jelentoseget. A noknek kiilonosen eros megerzesuk es osztoniik van: e tulajdonsagok kiegeszithetik a ferfi logikus megfontolasait. Az intufci6 tulajdonkeppen nem mas, mint tudat alatti logika, amit megintcsak a tobbeves tozsdei es elettapasztalat termel ki fantaziaval keverve. Ejszaka osszeall az otlet, eppen a tudat alatti gondolkodas eredmenyekent, reggel pedig hirtelen elokerul - ezt nevezzuk intufci6nak, inspiracionak. Egyedul csak a fantaziara hagyatkozni is veszelyes lenne. 153

152

Be kell vallanom, hogy en is babonas vagyok, Ha peldaul az utcan megallapitom, hogy az egyik fontos iratot otthon felejtettem, nem fordulok vissza - ez szerencsetlenseget okozhat! Vagy ha penzt veszftek el, azt mondom magamnak: ez a veszteseg bizonyara ellenerteke a most kovetkezo nagyobb nyeresegnek. Ha a szerencse olykor-olykor kulonosen kegyeibe fogad, abbol is levonom a .Jcovetkeztereseimet". Nemreg eloadast tartottam Essenben, az adotanacsadok egyesiilete elott. Amikor eppen be akartam ulni a taxiba, ami a kolni repuloterre vitt volna, az egyik resztvevo felajanlkozott, hogy elvisz a sajat kocsijan. Ez volt az elso szerencse. A repiiloteren nem tudtam magamnak helyet foglaltatni, veletleniil, husz perccel indulas elott megis kaptam helyet a megtelt gepen. Masodik szerencse. A harmadik hasonloan jatszodott le: a mellettem leva iilesen j6 baratom, Carl Zimmerer tilt, aki szinten Mtinchenbe reptilt. Beszelgettiink errol-arret, es csak ugy mellekesen megemlitette, hogy egy bizonyos ertekpapfrt vasarolt. Nekem ennyi eleg is volt. Alig erkeztem Mtinchenbe, en is leadtam erre egy vasarlasi rnegbfzast. Mostanaig szerencsem van vele. Neha erzelrni megfontolasokat is kovetek. Gyerekkent olvastam Bernhard Kellermann Az alagut cimii konyvet, ami akkoriban Europa-szerte bestseller volt. Egy Amerika es Europa kozott eptilo alagut tudomanyos-fantasztikus torteneterol volt sz6. Meg rna is emlekszem, mennyire szorakoztatott az a jelenet, amikor a ket alagutepito csoport kozepen talalkozott. Vasaroltam reszvenyeket az angol-francia Europa-alagut Tarsasagtol - csakis azert a felemelo pillanatert, amely a tengeri alagiit attoreset Irta Ie. Talan 50 szazalekot is veszitek, de talan meg tobbet nyerhetek - ezeket a papfrokat szentimentalizmusbolvagy kedvtelesbol yettem. Sok talizmanom is van, nehanyat allandoan magamnal hordok. Legfontosabb ezek kozul egy kis Szent Antal, amelyet a katolikus egyhaz ket magas tisztsegviseloje is megaldott; XXIII. Janos papa 154

es Lustiger bfboros, Parizs erseke. Vagy peldaul, ha a kavehazban egy pohar eltorik, azonnal felkapok egy cserepet, es mint biztos szerencset hozot, elcsomagolom. Eddig egesz eletemben jol mentek a dolgok, ezert halas vagyok Istennek. De mennyit irhatok ebbol szerencset hozo targyaim szamlajara? A hit es a babona keveredik bennem. Ha azonban valaki a penzugyi vallalkozasait valoban a babonat61 teszi fiiggove, akkor mar jatekosrol beszeliink. Fiatalemberkent en is az voltam; tudom, mi a jatek, fajdalmas felismeres volt (Megjegyzem: a spekulacioval szerzett penz fajdalomdij ; eloszor jon a fajdalom, csak azutan a dfj.) Most mar, talan az oregseg adta bolcsesseg miatt, igazi hetprobas tozsdes vagyok; azt hiszem, rna mar luxuskent megengedhetek magamnak egy kis babonasagot es fetisizmust. Nehany tozsdejatekos hisz a szam-magiaban es a naptari ismetlodesek jelentosegeben. Penteken es 13-an a legtobb ember egy kicsit ovatosabb a fontos dontesekkel (en magam - ha az otlet helyessegerol meg vagyok gyozodve - pontosan a datum miatt vagok bele neha). A chicagoi hataridos index-piacon nehany havonta visszater egy bizonyos nap, amikor harom kulonbozo futamideju opci6 valik ugyanazon a napon esedekesse. Ez az ugynevezett triple-witch a chicagoi kereskedok koreben "boszorkanyos datumnak" szamit, es minden alkalommal felnek, hogy ezen a napon valami katasztrofa tortenik a tozsden. Ez termeszetesen pusztan babona. Ugyanfgy akar a baseball-eredmenyek vagy az eppen divatos szoknyahossz alapjan is lehetne a tozsde tendenciajara vonatkoz6 kovetkezteteseket levonni. Patologikussa akkor valik mindez, ha a jatekosok ezeket a dolgokat nem konnyeden es humorral veszik, hanem fixa ideaikat makacsul kovetve fetisizaljak azokat. A fetisek idovel valtoznak, de mindegyikben van valami kozos: becsapjak a benntik hfvoket.

155

Az olajar es allftolagos hatasa a dollar arfolyamara a hetvenes evekben ilyen fetis volt. A tozsdei jatekosokat evekig hipnotizalta a penzmennyiseg problemaja. Az indoklasban mindenesetre volt valami logika. Ha no a penzmennyiseg, akkor elfogadhato, hogy a jegybankok emelik a kamatot. Ha a gazdasagi konjunknira kisse alabbhagyott, akkor a tozsde kedvezobb alakulasaban remenykedtek az emberek, mert elfogadhatonak runt, hogy a FED a kamatot ismet leszallitja a gazdasag elenkitese erdekeben, Az alacsony kamat, tehat a nagyobb likviditas a tozsde szamara a legjobb izgat6szer. Kesobb a novekedesi rata valt ujabb fetisse. Ha a vesszo utan ket-harom pontot emelkedett ez a szam, a tozsdesek agressziven vasaroltak, noha az emelkedo novekedesi rata magasabb kamatokat is jelentet~, ami a tozsde szamara megiscsak negativ tenyezo, es forditva. Es ami a legduhitobb az egeszben: a novekedesi ratat is minden heten kiigazitottak. Meg abszurdabbak voltak a hataridos arutozsdei spekulansok elmeletei: nemreg meg hittek abban, hogy az ezust es a sz6jabab ara kozott allando osszefugges all fenn. Ha az ezust ara egy bizonyos magassagig emelkedik, ugyamigy kell a sz6jabab aranak is emelkedni. Miert? Mert a Hunt-testverek mindket aruban spekulaltak. Ha az ezust igy vagy iigy emelkedett, Igy vagy iigy a Huntfivereknek is tobb penz allt rendelkezesukre, hogy sz6jababot vasaroljanak. Ugyanilyen automatizmusra eskiisznek a jatekosok a nemesfem eseteben is: ha az aranyar x, akkor a platinanak ennyivel es ennyivel magasabban kell allnia. Es mi torrent: a platina hosszabb ideig az aranyar ala esett. Ugyanilyen hamis a platina contra palladium osszefugges is. Az ilyesfajta elmeleteket nepbutitasnak tartom, amelyek csak az ugynokoknek tesznek j6 szolgalatokat, mert nekik kinalni kell valamit iigyfeleiknek. 156

Elorejelzeseik szinte soha nem jonnek be, eltekintve attol, hogy velemenyuket is mindennap megvaltoztatjak. Hiaba dolgoznak az elemzesek tucatjaival, azok tfz fillert sem ernek: rninel tudomanyosabb egy elemzes, annal dramaibb a kovetkezmenye. Oszkar apr6d enekli Verdi Alarcosbdljaban: "Oszkar tudja, de nem mondja." Az ugynokok mondjak, de nem tudjak.

TOZSDE VAGY RULETT - A JATEKOSOK MIND EGYFORMAK Alkimistak, csillag- es madarjosok rna is vannak, kulonosen a jatekosok kozott; csak m6dszereik valtoztak. A modem alkimistak mar nem remenykednek abban, hogy a rezet arannya valtoztathatjak, hanem elmeleteik segitsegevel az aranyar alakulasat akarjak elore kiszamitani, hogy ebbol csinaljanak nyereseget, Mas j6sok a lott6 vagy a rulett nyeroszamait kutatjak, vagy a tozsde arfolyamait 01vassak ki a csillagokbol, kavezaccbol vagy - legjobb esetben - a tozsdei grafikonok alakulasabol. Ehhez szamitogepet, vonalz6t es korzot hasznalnak es matematikai pontossaggal dolgoznak. Lotto, rulett vagy tozsde, ezeket az allitolag tudomanyos modszerekkel felvertezett jatekosokat - dolgozzanak barmilyen eszkozzel - megszallottaknak nevezem; ha ok maguk is hisznek benne; sarlatanoknak, ha elmeleteiket meg penzert is adjak. A legtobben ezek koziil megszallott sarlatanok. Elvesztegetett ido veluk vitaba szallni, mert erveik az okkult tudomanyok kategoriajaba tartoznak. A kozonseg koreben rovid ido alatt sikereket ernek el, mert mind va16szeriitlenebbek az igeretek, annal nagyobb kovetoik szama, Amit a tomeg nem kepes felfogni, annak vonzereje van: "Megiscsak lehet benne valami!" Bizonyos mertekig a tozsdei grafikonelemzok is a megszallottak koze tartoznak. Az ugynokok intenziven tamogatjak oket (az ezzel 157

val6 jatek hozza a legtobb jutalekot). A grafikonolvasas olyan tudornany, amely hiaba keresi azt, amit a tudomany sem tud. En is megnezern ezeket a grafikonokat, mert mar Konfucius is megmondta: "Meseld el nekem a rmiltat, es en felismerem a jovotl" A grafikon segftsegevel j61 lathatjuk mindazt, ami tegnap torrent es ami rna van, de ennyi az egesz. Ma meg igaz az argorbe, de holnaptol, ha elore megrajzoljuk, mar csak kolteszet, vagy jo, vagy rossz. A grafikonelemzes egyetlen kis kavics a tobb tucat hianyzo mozaikbol, erre kell felepfteni a tovabbi elemzest. Ha azonban a kulonbozo grafikonformakra hagyatkozunk, mint a "vall-fej-vall", az "oldalszamy", a "cseszealj" es hasonl6k, az csak penzpazarlast jelent. Robert Prechter tozsdei tudositasaiban es konyveben nepszeriisiti Elliot hullamelmeletet, az en szememben azonban ez a kavezaccbol valo joslassal egyenlo. Azt ajanlotta, hogy hataridos reszvenyeket vasaroljunk. Az arfolyamok gyonyonien emelkednek. Igy aztan kovetoi - mivel az arfolyam par pontot emelkedett - azonnal j6l bevasaroltak. Ehhez hasonl6 ajanlatokat ismetelgetett h6napokig hetrol hetre. Olvasoi ennek kovetkezteben hetrol hetre elveszthettek penzliket. A legenda szerint egy bizonyos Mr. Elliot betegagyan a tozsdei arfolyamok legregibb rmiltig tart6 mozgasait tanulmanyozta es ebbol "torvenyszeriisegeket" vezetett le, En nem ertettem az egeszet. Es kovetoi, koztuk Robert Prechter sem tudta nekem elmagyarazni: .Ne kerdezze miert; igy van!" - irta ertelemszerfien konyve eloszavaban. Egyetlen erve fgy szol: ami regen ugy volt, annak rna is ugy kell lennie. Egyetlen grafikonelemzot sem ismerek, aki sikereket ert volna el a tozsden: valamennyien csodbe jutottak. A regi Becsben az a mondas jarta: .fiatal tozsdes - oreg koldus". Es koziiltik egyik sem volt olyan lovagias, mint az a vendeg, akit a haz asszonyaval val6 beszelgetese soran kihallgattam. Az illeto odasugta a holgynek: 158

_ Nezze csak, kedves asszonyom, azt a fiatalembert ott; de szornyen nez ki. _ Ah - sz6lt a haziasszony -, az az en fiam. - Mire a vendeg erre az egyetlen letezo helyes valasszal reagalt: _ Kedves asszonyom, ekkora baklovest nem lehet jovatenni; elmegyek. Bizonyos sajatosabb viselkedesti reszvenyek eseten van esetleg az ilyesminek letjogosultsaga, mert mozgasukbol bizonyos korulmenyek kozott olyan visszamenoleges kovetkezteteseket lehet levonni, amelyek maskent nem volnanak lehetsegesek. Ha peldaul egy reszveny arfolyamgorbeje az altalanos tendenciaval ellentetesen mozog, az nagyreszvenyesek tranzakci6ira utal. Tudjak, hogy ceguknek rosszul megy, es meg akamak reszvenyeiktol szabadulni. Ezzel szemben a teljes piacra vonatkoz6 grafikonoknak korulbeliil annyi ertelmiik van, mint egy klinikai foorvos otletenek, miszerint minden egyes beteg lazgorbejenek megrajzolasa helyett az osszes paciens lazgorbejenek atlagat fogja vizsgalni.

NYERNI LEHET, VESZITENI MUSZAJ! A grafikonelemzok ugyanolyan megszallottak, mint a rulettjatekosok, akik szamitogeppel dolgoznak. Sok kaszin6ban jatekszindikatusok vannak. Az egyik a szamokra tesz, mig a masik a szamitogepet etet, mikozben a harmadik a szamftasokkal allandoan ide-oda futkos a ketto kozott, Igy dolgoznak orak hosszat (nemreg Deauville-ben figyeltem meg oket). De ne kerdezzek, hogyan vegzodik az egesz! Este meg biiszken jonnek-mennek, biztosak szerencsejukben es hiszik, hogy megtalaltak a matematikai megoldast. Hajnali haromkor mar nehany markaert koldulnak, ami vel tijra kezdhetik a tevedhetetlen szisztema felepiteset.

159

Tobb cigarettatarcam van, aranyb61 es platinabol, amelyeket jatekszenvedelytol elvakultak tukmaltak ram, hogy tovabb tudjanak jatszani. Mar tobb szaz orat toltottem rulett-termekben csak azert, hogy ezt a tfpust megfigyelhessem; en magam soha egyetlen zsetonnal sem jatszom, Ez a kulonleges izgalom idegen tolem, meg a tozsden is, ahol sohasem tanulmanyozom az aktualis arfolyamokat. A folyamatos variaciok nem erdekelnek. Egy megszallott szamara az a legnagyobb szerencsetlenseg, ha szisztemajaval mindjart a jatek kezdeten nyer, mert ettol meg megszallottabb lesz. A regi Becsben egykor azt mondtak: .Egy zsid6 utols6 1000 dollarjaval az eszet is elveszti." Esetunkbem ez fgy ervenyes: A jatekos else 1000 dollarjanak megnyeresevel elveszti az eszet, Egy baratomat a kaszin6 parkjaban figyelmeztettek, hogy fia a jatekteremben rulettezik. "All vagy iii a fiii?" - kerdezte. Mert ha all, akkor csak szorvanyosan jatszik, ilyenkor veszthet, de nyerhet is. Ha viszont iii, akkor megszakttas nelkul jatszik, es egesz biztos, hogy a kaszin6t egy filler nelkul hagyja el. Ahogy ezt szaz evvel ezelott Monte-Carloban mondtak: ,,sem a piros, sem a fekete nem nyerhet, csak a feher!" Ugyanis akkoriban a Blanc (feher - a ford.) fivereke volt a jatekkaszino. A rulettjatekos biztosan elvezi, ha nyer. De masik legnagyobb elvezete, ha veszft, mert ennek a tfpusnak az orome az izgalom, es nem a penz, Ezert talalhatok a legszenvedelyesebb szerencsejatekosok a milliomosok kozott, teljesen mindegy, mekkora az osszeg, amivel szerencsejuket probalgatjak, Hogy milyen kovetkezmenyei lehetnek a jatekszenvedelynek, arra Iegerdekesebb Andre Citroen peldaja, akit mas osszefuggesben ugyan, de mar emlitettem.A zsenialis autokonstruktort es iparmagnast kulonosen tragikus m6don ragadta el a jatekszenvedely. A hiiszas evekben Franciaorszagban 0 volt a sztar, Andre Citroen kulonfele sz6rakoztat6 aut6s korutazasokat rendezett; az ugynevezett
160

.fekete rali" az afrikai kontinensen, a "sarga rali" Kinan keresztiil vezetett. Igen figyelemremelto otlete volt, hogy az Eiffel-tornyot gigantikus meretii Citroen felirattal ekesftsek, Es eppen a kulonleges ertelemben vett nyilvanossag valt vegzeteve, Deauville ebben az idoben igen elegans furdohely volt, ahol a parizsi felso tizezer talalkozott a hetvegeken; a nagyvilagi elet kozpontja a kaszin6 volt. Citroen tulajdonkeppen nem volt kartyajatekos, Deauville-ben megis baccarat kezdett jatszani, azzal a szandekkal, hogy talan itt nyer majd egy keveset, ott veszft - a lenyeg, hogy masnap az ujsagok megfrjak a pletykarovatban: Andre Citroen, a hfres nagyiparos volt az est kulonleges fenypontja, es sokat jatszott. De rogton, mar az elso este nyert - es megszallotta valt. Minden hetvegejet a baccarateremben toltotte, es vesztett, csak vesztett. Felesege megprobalta elerni, hogy kizarjak a jatekbol: de minden kaszin6 szabalya a szenvedelyes jatekos vedelmeben ugy szol: csak o maga kerheti, hogy tagadjak meg a belepest tole. Andre Citroen azonban egyaltalan nem gondolt arra, hogy oriasi osszegeket jatszik el vallalata vagyonabol, es egyre jobban eladosodik bankjanal, az A. Spitzer es Tsa-nal, egesz addig, mig a bank fonoke egy nap on meglatogatta Deauville-ben, es azt latta, hogy Citroen ur ugy jatszik, mint egy Oriilt. A tortenet vege: osszes hitelet zaroltak, Citroen a zold asztalnal vesztette el azt az autogyarat, amit 0 epitett es vitt sikerre. A jatekszenvedely olyan, mint a kabftoszer: e szenvedely rabjat ugyamigy kepes tonkretenni, mint a morfium vagy a kokain. Sok tozsdejatekos nem csak a tozsden eli ki szenvedelyet. Egyik jo baratom tokeletes jatekos volt: delelottonkent a tozsden jatszott, delben 16versenyre jart, delutan bridzselt, este pedig rulettezett. Termeszetesen szegenyemberkent halt meg. A jatekosok elvezete a sors kihivasa. Ismerek valakit, akinek rengeteg penze van, de villamosjegyet gyakran nem valtja meg.
161

Ezzel is jatszik: ha megvaltom a jegyet es nem jon a kalauz, pechem van; ha jon, akkor szerencsem. Ha nem valtok jegyet es ellenoriznek, az kulonos szerencsetlenseg, ha viszont nem ellenoriznek, akkor megiitottem a fonyeremenyt. A legintelligensebb emberek is a ruhatarban hagyjak intelligenciajukat abban a pillanatban, ahogy egy jatekterembe - vagy a tozsdeterembe - lepnek. Osszebaratkoztam egy matematikussal, aki szakteriilete tekintelyenek szamit (Ferenc J6zsef csaszar alatt "csodagyerekkent" mutattak be). Amikor egyszer Monte-Carl6ban a rulettasztalnal alltunk es neztuk a jatekosokat, hirtelen azt mondta: - Nezd csak ott azt a szerencsetlent, Andre, allandoan a feketere tesz. Hat nem veszi eszre, hogy piros szeriaban vagyunk? A pszichologusok ilyen esetben a jatekos tevkovetkezteteserol beszelnek, ami vel megprobalja kikenyszeriteni a szerencse statisztikai normaleloszlasat. Ahogy Dosztojevszkij mondta A jdtekos cimii regenyeben: "Termeszetes, hogy a rulettben senki sem tesz tobbet a pirosra, ha a goly6 mar tizszer a piroson allt meg." A tozsde resztvevoi is gyakran abbol indulnak ki, hogy a "balszerencses sorozatnak" be kell fejezodnie, azaz az arfolyamnak, ha az tul magasnak tiinik szamukra, ismet esnie kell. Csakhogy: statisztikai szempontbol az elvaras nem jogos, mert az egyes esetekben, a tozsden egy meghatarozott napot tekintve soha nem lehet elore megmondani, hogy esik vagy emelkedik-e az arfolyarn. Itt olykor-olykor bizony igen hosszu fekete vagy piros sorozatok ad6dnak.

A TOZSDE MEGSZALLOTTJA A tozsde is kepes valakit lonleges legkor uralkodik. belelegez, kabitoszerkent letleniil keriilt a tozsdere, 162 megszallotta tenni; itt ugyanis egesz kuA levego, amit az ember e hadszinteren hat. Sokakkal talalkoztam, aki csak vede tobbe nem tudott onnan elszabadulni.

Ezt az allapotot a legjobban a kovetkezo anekdota illusztralja: az 1989-es tozsdekrach utan New Yorkban a tozsdeprofik ezrei mentek tonkre, es mas - tobbnyire alacsonyabb rendii - foglalkozas utan kellett nezniiik. Talalkozik ket egykori tozsdei kollega, az egyik megkerdezi: - Mit csinalsz most? - Fogkefeket adok el egy ceg kepviseleteben. Es te? - Egesz bizalmasan elarulom neked, en meg mindig a tozsden dolgozom. De a felesegem iigy hiszi, zongoran jatszom egy nyilvanoshazban, A tozsde egyik megszallottja a vas- es aceliparban dolgozott, es a koreai haboni ideje alatt milli6s iizleteket bonyolftott le. Azzal dicsekedett, hogy penzet szorgalommal es izzadsaggal kereste. Mi, tozsdesek, az 0 szemeben semmittevok, lustalkodok es a gazdasag eloskodoi voltunk. Tulajdonkeppen igaza volt, noha en biztos nem szegyellem magam, hogy sohasem dolgoztam, es rnegis kellemes es kenyelmes eletet elek, Figyelmeztettem baratomat: a koreai haborn sem tart orokke, es egy napon majd boldog lesz, ha "j61 megerdemelt" penzet megbfzhato reszvenyekbe fektetheti; de mivel ennek gyors bekovetkezese val6szinii, jo lenne, ha elotte mar megbaratkozna a tozsdei kozlonnyel, A kovetkezo napon eljott hozzam, Gondolkodott megjegyzesemen, tollat es papirt adott, hogy allitsak ossze egy listat olyan ertekpapirokrol, amit probakeppen megvehetne. Nem gondolt spekulaci6ra, csak egy kicsit szeretett volna megismerkedni az egesszel. Elso helyre a nemet Young-kotvenyeket frtam fel neki, a francia sorozatb61, masodik helyen pedig a del-afrikai De-Beer reszvenyeket, aztan meg nehany amerikai blue chipet. A lista csodalatosan sikeriilt. A Youngok hamarosan szazszorosukra, a De-Beer papirok tfzszeresukre emelkedtek, de az osszes tobbi is hasonl6 viselkedest mutatott. Ahogy a papirok mindjart az elso vetel utan ilyen kedvezoen alakultak, baratom egyre tobb es tobb reszvenyt vasarolt New 163

Yorkban, Europaban, de meg Ausztraliaban is. EIeinte sajat penzebol vasarolt, egyre tobbet koltott, a vegen mar hitelre vasarolt. Mtikodesenek csucspontjan elkezdett szamolni, es kiderult, hogy tozsdei adossagai egyik napr61 a masikra csaladi koltsegvetesenek otszoreset teszik ki. Azonkfviil arra is radobbent, hogy az arfolyamok eshetnek is. A tozsde egyre feszultebbe valt, az adossag egyre nagyobba ugy, hogy baratom idegei nem bfrtak tovabb az izgalmakat: a tozsdei orak alatt (talan eppen a De-Beer reszvenyek esesekor) ideg-osszeroppanast kapott, es korhazba szallitottak, Csaladja nagy izgalmak kozepette haditanacsot iilt. Elhataroztak, hogy a teljes tozsdei keszletet leepitik, Eladtak az osszes ertekpapirt, igy egesz vagyona mar nem sullyedo reszvenyekben, hanem finom keszpenzben fekiidt a bankban. Es mi tortenik? A hosszu honap alatt, amig baratom alvokuranak vetette ala magat, a tozsde osszeomlott, Ez volt 1962 tavaszan a legnagyobb arfolyameses az egesz vilagon. Amikor baratom gy6gyultan elhagyta a korhazat, az arfolyamok a legmelyebb ponton alltak. 6 azonban nyugodt volt, es iigy mosolygott, mint egy ujszulott. Az alvokura megmentette vagyonat, Ha nem adja el hitelre vasarolt papfrjait, tonkrement volna. Az en lelkiismeretem is tiszta volt, bar en vezettem be a tozsdei jatek titkaiba. De minden j6, ha j6 a vege ... A dolog azonban nem ilyen egyszerii, ha egyszer elkapja az embert a tozsdei fertozes. Ha vannakpapirjaink, akkor remegiink, hogy azok eshetnek is; ha nines, akkor azert, hogy mi van, ha emelkedes kovetkezik be. Meggy6gyult baratom is remegett. Ahogy az arfolyamok a melypont utan emelkedni kezdtek, ideges lett. Amikor a reszvenyek tovabb emelkedtek a magasba, panikba esett, a hossz itt van kamyujtasnyira, 0 pedig nem elvezheti ezt. Hiaba figyelmeztettem: iijra vasarolni kezdett... Ugyan megvetem a tozsde eloskodoit, a jatekosokat, akik naponta vesznek es eladnak, de hozzateszem, hogy nelkiiltik a tozsde nem lenne az, ami, tozsde nelkul pedig nem letezhetne a tokes 164

rendszer. Mert minel tobb eloskodo van jatekban, annal nagyobb a forgalom es a likviditas. Es minel nagyobb a likviditas, annal nagyobb a garaneia az "onmagukat gerjeszto" befektetok szamara, hogy reszvenyeiket a fizetokepes piacon magas forgalom mellett barmikor el tudjak adni. Ha egy mondatban akamam a spekulacio tortenetet osszefoglalni, azt kellene mondanom: a homo ludens megsziiletett, jatszott, nyert vagy veszitett, de soh a nem fog kihalni. Ezert meg vagyok gyozodve arrol, hogy minden tozsdei depreszszi6 utan, amikor az emberek igazi undort ereznek a reszvenyek es a tozsde irant, ujra eljon az az ide, amikor a mult sebei elfelejtodnek, az emberek pedig hagyjak magukat a tozsdere csabitani, ahogy a szunyogok mennek a fenyre, Es ha mindezt nem belso kenyszerbol teszik, akkor a magasan fejlett tozsdeipar gondoskodik errol, de elscsorban a esalogat6 penz. A homo ludenst es a tozsdesek egy specialis esetet azzal az alkoholistaval tudnam osszehasonlitani, aki egy ativott ejszaka utan a kovetkezo napon, kijozanodasa soran elhatarozza, hogy soha tobbe nem vesz kezebe italospoharat. De delutan mar megis iszik egy koktelt, aztan meg egyet es meg egyet, ejfelre pedig ugyamigy be van rugva, mint az elozo este. Sz6val mindenki megszallott es bolond? Talan j6l is van Igy, mert mi lenne a vilaggal bolondok nelkiil, es foleg, mi lenne a tozsdevel? Honnan lenne a tozsdenek nyeresege bolondok nelkiil?

165

T
I
I

Tizenegyedik eloadas

AZ OSTOBAK HASZNA
Johannes von Thurn-Taxis fejedelem, akivel mindig szivesen talalkozom, es aki ugyan playboy hfreben all, de mindazonaltal igen ertelmes, magasan kepzett fern, ezen tnlmenoen ragyog6, szorakoztat6 egyeniseg, kimerithetetlen, neha majdnem rosszindulani viccekkel, egyszer azt tanacsolta nekem, hogy Irjunk kozosen egy konyvet az emberi ostobasagrol, Biztos tobb kotetre nigo tema lenne! Atyai jobaratom, Albert Hahn professzor is folyton figyelmeztetett, hogy az emberi butasagot nem lehet elegge tulbecsulni. Es sohasem felejtem el egy tozsdei baratom mondasat sem, akivel hatvan evvel ezelott gyakran talalkoztam, es aki mar akkoriban nyolcvaneves volt. Minden tozsdere vonatkozo bolcsesseget egyetlen mondatban foglalta ossze, amit allandoan mondok en is: "Az egesz tozsde azon mulik, hogy tobb reszveny van-e, mint az idiota, vagy tobb idi6ta van, mint ahany reszveny." Hala Istennek, igen sok ostoba van a tozsden. Mi is lenne akkor, ha nem lennenek ostobak? Szivesen jarok a tozsdetermekben (mindegy, melyik orszagban), mert a vilagon sehol nem jon ossze negyzetmeterenkent annyi olyan ember, aki messze szellemi kepessegei folott el. Mindenki, akinek egyszer mar sikertilt egy 1DO-r6l 110-re erneIkedo arfolyamnyereseget megcsipni, azt kepzeli magarol, hogy zseni; es mar szamolja is jovo evi beveteleit, Szegenyek, meg nem tudjak, mekkora pofonokra szamfthatnak. Persze az is fontos, hogy ismerjiik es meghallgassuk oket, ahogy elemzik a vilag es a gazdasag esemenyeit - ahogy egy j6 pokerjatekosnak ismernie kell ellenfele gondolatmenetet. Masek butasagab6l a spekulans gyakran tobbet profitalhat, mint sajat okossagabol.

Es az ostobaktol tanulni is lehet; leginkabb azt, hogy mit nem szabad tenni. Karl Farkas, a becsi Simpl-kabare konferanszieja egyik este bejott a szfnpadra, vegignezett a kozonsegen, es a legnagyobb komolysaggal Igy szolt: .Jgazi hulyek!" Erre hatalmas rohoges tort ki. Neha azt kfvantam, hogy egyszer en is kimondhassam ugyanezt sajat kabaremban, a tozsdeteremben. Ez a kozonseg azonban biztos nem nevetne, mert kollegaim nilsagosan bekepzeltek, es nagyon okosnak tartjak magukat.

A FOOKOSOK A tozsdesek mindig meg vannak gyozodve arrol, hogy a hatar tulso oldalan levo kollegaik nem okosabbak ugyan, de mindenesetre jobban informaltak, mint ok. Ennek illusztralasara szeretnek egy tortenetet elmeselni a II. vilaghaboni idejebol. Akkoriban Franciaorszagban a valutak szfikossege miatt igen szigoni intezkedeseket vezettek be, kulonos tekintettel a kulfoldi fizetoeszkozokre. A franciakat arra koteleztek, hogy kulfoldi ertekpapfrjaikat banki letetben tartsak, allami felugyelet mellett. A letetbe helyezendo tetelek koze csak jelentektelen reszvenyeket es gyengelkedo kolcsonkotvenyeket nem vettek fel, amelyek kiilfoldon eladhatatlanok voltak, es amelyektcl nem lehetett varni, hogy devizat hoznak. Csak ezek a rnasodrangu, erdektelen papfrok mentesiiltek ettol a kotelezettsegtol. Masreszt a devizaellenorzes ugyanilyen szigoru intezkedeseket vezetett be a kulfoldi ertekpapfrok behozatalara es kivitelere is. Nem lehetett kulfoldi ertekpapirt Parizsba hozni, ha ugyanolyan ertekben nem exportalt egy masik papfrt, hogy a vasarlashoz szukseges devizat eloteremtse.

166

167

Igy sikertilt, szinte automatikusan megvalosftani a szukseges egyensiil yt. Franciaorszagban mindig az olajpapfrok, de kulonosen a Royal Dutch volt a kozonseg kedvence. Ahhoz azonban, hogy ezt a reszvenyt behozhassak, egy masik kulfoldi papfrt ugyanilyen osszegben ki kellett vinni az orszagbol. Bizonyos gyengelkedo japan kotvenyek nem keriiltek fel a hivatalos listara, A francia es japan kormany kozotti sikertelen targyalasok a legcsekelyebb eredmenyt sem hoztak. A parizsi tozsden keyes ember ismerte ezeket az elfelejtett papfrokat, meg kevesbe voltak ismertek kulfoldon, De Svajcban hirtelen elokerultek ezek a japan kolcsonkotvenyek, mintha Pandora szelencejebol vettek volna ki oket. A meglepett megfigyelok lathattak, ahogy egyre inkabb megtelik veluk a piac. Senki sem ertette, miert. Parizsban egyre inkabb elterjedt a pletyka, hogy a svajciak lepnek fel vevokent. Valoban, nehany, a nemzetkozi arbitrazsra specializalodott bank allandoan vasarolta ezeket, a j61 informaltak pedig tudni veltek, hogy mindez azert tortenik, mert ezeket a papfrokat Svajcban ismet eladjak, Svajcban ezzel szemben az volt a pletyka, hogy Parizs a vevo; a svajci arbitrazsbankok megszakitas nelkul vasaroltak, a j61 inforrnaltak pedig ugy tudtak, mindez azert tortenik, hogy aztan iijra eladjak oket Parizsban. Erre suttogni kezdtek Parizsban, hogy a svajciak tudnak valamit egy Japannal vale esetleges egyezsegrol, a svajciak viszont azt hittek, hogy a franciaknak vannak kedvezo hireik a Tokioval torteno targyalasokrol. Mindnyajan egyetertettek abban, hogy valami 16g a levcgoben. Sok ember hagyta magat sodortatni az mal, mert a nagy tranzakci6k miatt az volt a benyomasuk, hogy valami kiveteles szabaly fog eletbe lepni,

A kfvulallok es a kis tigyletekben utaz6k nyugtalanok lettek, kemkedtek es figyeltek az esemenyeket. Az arfolyamok fokozatosan emelkedtek, egeszen addig a napig, amig az emelkedes at nem lepte az esszeni hatarokat. De a Tavol-Keleten meg mindig nem tortent semmi, nem tudtak megegyezni. Akkor mi az igazsag? Mi volt a titok nyitja? A magyarazat a kovetkezo: Mivel a francia piac Royal Dutch kotvenyeket akart venni, az arbitrazsban uzletelok megvettek a papirt a svajci tozsden, hogy aztan Parizsban eladjak. Az iigylet teljesen legalis volt, azon kifejezett elofeltetel mellett, hogy ki tudjak fizetni devizaban, amit val ami mas kulfoldi papir Parizsbol Svajcba torteno exportalasa reven szereznek meg. Kellett tehat valamilyen ertekpapfrt talalni, ami Parizsban megfelelo mennyisegben megveheto, Svajcban pedig veszteseg nelkiil eladhat6. A "japan papfrok" erre a celra kivaloan megfeleltek. Franciaorszagban tetszes szerinti mennyisegben meg lehetett venni, Svajcban pedig lathatoan tetszes szerinti mennyisegben eladni. Miert? Nagyon egyszerii: mert Svajcban mas arbitrazsban utaz6k megvettek a japan kotvenyeket, tobbe-kevesbe legalis m6don Franciaorszagba kiildtek oket, es eladtak a parizsi tozsden, Ellenertekukkel a feketepiacon francia frankban megszereztek a kulfoldi devizat, hogy azzal Svajcban kifizethessek vasarlasaikat, Igy tortent, hogy ugyanazok a papfrok Franciaorszag es Svajc kozott ideoda utazgattak. A nagy arbitrazsbankok Parizsbol Zurichbe kuldtek a .japanokat", a feketepiac arbitrazsuzleteloi ugyanazokat a papirokat ismet visszakuldtek Parizsba. Ha a Parizs-Svajc kozotti setaiit a torvenyes eloirasok megsertese nelkiil torrent, akkor a visszaut Svajcbol Parizsba biztosan nem az ereny utjan ment vegbe ... Logikus m6don nem lett volna szabad az arfolyamnak valtoznia, mert a merleg mindket tanyerjaban ugyanolyan mennyisegfi papir allt az elad6k es a vevok, rendelkezesere.

168

169

De azok, akik orraban a stilt illata oly csabftoan hatott, es akik a nagy tranzakciokban kedvezo jelet veltek felfedezni, pont azok zavartak meg az egyensiilyt. Csak egy kis fonttal tobb, nehany gramm az egyik serpenyobe, es mar emelkedik is az arfolyam, veg
nelkul.

Es Igy ment ez tovabb, mig egyik nap egy, a kotvenytulajdonosok es a spekulansok szamara rendkivtil kedvezotlen szabalyozasban allapodtak meg Japannal, ami az arfolyamot korulbelul 50 szazalekkal csokkentette, meghozza az egyezsegben megallapitott szintig. J6 tanulsag volt ez azok szamara, akik ugy gondoljak, hogy mas piacokon mtikodd kollegaik tobbet tudnak, mint ok! Mert ugye, a szomszed retje mindig zoldebb.

az olyan palyazokat, akik kozgazdasz diplomaval rendelkeznek, azonnal felretoljak, azzal az indoklassal, hogy szemellenzosek, nem gondolkodnak osszefuggesekben, es meg okoskod6ak is. Ahogy mar Moliere is megmondta: "A tanult ostoba nagyobb ostoba, mint a tudatlan ostoba." Ha tozsdei kollegakkal tarsalgok, akarmilyen kivalo is legyen, ket mondat utan eszreveszem, hogy kozgazdasagtant tanult. Ervei es elemzesei fiizebe vannak kenyszeritve, amibol nem tud szabadulni. Es ezert tanult negy vagy ot evet? Ez megint egy anekdotat juttat eszembe. Einstein, amikor megkertek, mondjon par sz6t a relativitaselmeletrol, a kovetkezoket valaszolta: "Ha egy csodalatos novel fel orat egyiitt lehetnek a kastelyomban, az ot percnek tiinne szamomra, Ha viszont ot percet kellene egy forr6 kalyhan ulnom, azt fel oranak ereznem." Erre az egyik hallgat6 odasugta szomszedjanak: "Es ezert kapott NobeIdfjat?" Milyen oszinte es sokatmond6 volt Al Smith, New York allam kormanyzojanak, a hires es igen nepszeru allamferfinak a vallomasa, akit majdnem elnokke is megvalasztottak! Egy nepgyiilesen valaki odakiabalta neki: "He,kormanyz6 tir, melyik egyetemen szerzett diplomat?" "En? A New York-i halpiaeon!" Albert Hahn, a gazdasagtan professzora, aki kerek 40 milli6 dollaros vagyont hagyott maga utan, tozsdei spekulacioit roviden, de oszinten igy irta Ie: "Nem adok semmit ostobasagaimra, amiket professzorkent hirdetek!" Azon fiatalemberek szamara, akik gazdasagtant tanulnak, utana pedig a tozsden akamak dolgozni, a kovetkezo tanacsot adorn: mindent azonnal es alaposan felejtsenek el, amit az egyetemen tanultak. Az csak teher kesobbi munkajuk szempontjabol.

KEPZETT TOKFILK6K Miert tanul manapsag kulonosen Nernetorszagban - sok fiatal gazdasagtant? A megoldas egyszeriinek latszik: sziiksegiik van arra, hogy nevjegykartyajukon ott szerepeljen a cim: diplomas kozgazdasz, A nagyvallalatok es a bankok nehany eve olyan jelolteket vesznek esak fel allashirdeteseikre, akik bizonyftani tudjak, hogy nem analfabetak. A kozgazdasagi diploma megszerzese a legegyszeriibb, biztosan konnyebb, mint egy mernoki. Csak nehany konyvet kell kiviilrol megtanulni, sok fejtoresre egyebkent nines szukseg, Igy aztan szamtalan diplomas kozgazdaszt "tenyesztenek". Sajnalom oket, hogy ertekes idejukbol negy evet elpazarolnak, es allitom, a gazdasagtan csak latszattudomany. Az a keyes, amit ott tanulnak, egyik evrol a masikra idoszeriitlenne valhat. Nem en vagyok az egyetlen, aki ezt a nezetet kepviseli, A parizsi tozsde masodik legnagyobb iigynoksegenel (400 alkalmazott) 170

171

AZ IOS* ES EN -FEJEZET AZ EMBERI BUTASAG TORTENETEBOL Talan a sors kesei ajandeka, hogy utjaink tobb mint negyed evtizedig feltunoen parhuzamosan haladtak. U gyanis Adolf Theobald, a Capital cimii foly6irat alapit6ja a magazin allando szerkesztojeve tett - ami addig nekem eszembe sem jutott. Vegul is nem csinaltam belole titkot, hogy spekulans vagyok - inkabb buszken hirdetem. Mint kesobb kideriilt, a munka idealis felteteleket teremtett ahhoz , hogy a penzrol es a tozsderol szellemeskedjek. Ma mar en vagyok a szerkesztoseg legregibb butordarabja. Tozsdei tippeket - amit tulajdonkeppen hallani akartak tolem=-, onkent soha nem adtam. Mivelhogy igazi tippek nem is leteznek. Inkabb a kfnai kozmondassal ertek egyet: "Ha van egy baratod, ajandekozz neki halat. Ha viszont val6ban szereted, akkor tanftsd meg halaszni." Nem sp6roltam viszont a .negatfv" tippekkel - figyelmeztetes celjabol. Elso nagy csatamat a hatvanas evekben a hirhedt Bernie Cornfeld es tarsa ceg IOS-evel vivtam meg - sok ellenkezo velemeny - tobbek kozott a Capital szerkesztosege - kemeny ellenallasa dacara, Azt mondtak, hogy a nemet kozonseg nem kfvancsi figyelmezteteseimre az egyre eroszakosabba va16 alap-maniarol, es a befektetoket elorelathatoan becsap6 csalasrol. Informaciokat varnak arrol, hogy hogyan gazdagodhatnak meg, de nem akarnak sotet j6slatokat olvasni arrol, hogy minden penz veszendobe megy. Pont ugy, mint Erich Kastner eseteben: HoI marad a pozitfvum? Aztan megiscsak kitartottam, es a kovetkezo h6napokban egesz sor cikket publikaltam e temaban. Ahogy az IOS-kaland vegzodott, az rna mar a penzugyek es az emberi butasag orok tortenetenek egy fejezete.

'IDS

= Investors

Overseas Services Ltd.

Korabbi IOS-kepviselok, akik akkoriban tiltakozo, sot fenyegeto leveleket irtak nekem, miszerint tonkreteszem vallalkozasukat, rna mar azt mondjak: .Kostolany ur, az On kepe mindig ott 16g froasztalom felett." Mennyire igazak a szellemes francia, Antoine Rivarol szavai: "Ha 24 oraval elobb van igaza az embernek a tobbiekhez kepest, akkor 24 6ra hosszat bolondnak tartjak." Kulonben majdnem az IOS-nel kotottem ki en magam is - legalabbis megprobaltak elcsabftani. TIl. Henry Buhl allt az alapftvanyi felugyelet elen, Penzmenedzsereket keresett, es meghallgatta ez ugyben szakemberek velemenyet. Baratom, Gaston Koblenz, regebben a New York Herald Tribune eur6pai tud6sft6ja hivta fel a figyelmet ram; mondvan, ismer egy regi tozsdei rokat, aki "sokkal oregebb, mint barmelyikunk", es nagy tapasztalattal rendelkezik. Henry Buhl okvetleniil meg akart ismerkedni velem, de eleinte vonakodtam, mert mar tudtam, hogy all az lOS szenaja, Vegul kfvancsisagbol elfogadtam meghfvasat egy genfi talalkozora, Az Hotel du Rhone-beli ebeden aztan kozolte velem, hogy olyan kereskedoket keres, akik allandoan adnak-vesznek, folyamatosan reagalnak az arfolyarn-eltolodasokra, nem csak egy 6ra rmilva, hanem ket percen belul is. "Teljesitmeny" - ez volt a varazsszo, Ebbdl aztan koltseges kutatas kerekedett, amit megbizasba adott: csak olyan porfoli6-menedzserek lehetnek sikeresek, akik allandoan mozognak, es eszreveszik, hoI a haszon. En a kovetkezoket tartottam szamara megfontolasra erdemesnek: az egyik kereskedo esetleg jo iparagban tenykedik, mint peldaul a szamftogepipar, amely akkoriban elte at nagy felemelkedeset. Termeszetes, hogy egy 100-r6l 200-ra torteno arfolyam-emelkedes eseten nagy lehetosegei vannak, hogy ujithasson: ami azt jelenti, hogy 100-nal vasarol, l Ofi-nel e1ad, l l Ovnel ujra beszall, es igy tovabb, Akkor ugyan vegigcsinalta a 100-t6l 200-ig terjedo teljes arfolyammozgast, vegeredmenykent azonban csak 40 pontot, es nem 100-at nyert vele. Az osszes tobbi csak levego a ket vegpont kozott. 173

172

A masik kereskedonek talan pechje volt peldaul annak a legitarsasagnak a reszvenyeivel, amelyek jelenleg visszaesesben vannak, es mondjuk 100-r6l 70-re csokkennek. Egyaltalan nem volt eselye arra, hogy "teljesftmenyt" erjen el, hiszen nem akart kockaztatni, ami ebben az iizletben a havi, sot heti "sikerkontrolljeinak" arthatott volna. Tehat a kereskedo vart, az arfolyam 90-re esett, de tovabb kellett varnia - es nem mozdult meg. Ez az a kulonbseg, ami az egyes kereskedok sikeresseget meghatarozza, nem pedig a rovid tavu "teljesftmeny", ahogy allftolag a kutatasbol kideriilt. Henry Buhlt annyira meggyoztem, hogy dacara filozofiajara vonatkozo alapveto kritikamnak, felkinalta, hogy lepjek be az IOS-ba es azonnal 100 milli6 dollarral dolgozzam. Arra a kerdesemre, hogyan akarja a ceg (amely a nemetek mintegy 3 milliard markanyi megtakarftott penzet felugyelte) meggatolni, hogy en ne pont 10000 ffiM-reszvenyt vasaroljak, mikozben egy masik kollega (osszesen tiz kereskedo lett volna) 10 000 ffiM-reszvenyt ad el, III. Hemy Buhl valasza rovid, de sokatmondo volt. 6t ez egyaltalan nem zavama. Ha tigyesek vagyunk, mindketten tudunk nyereseget elerni, Kulonben berezesem 20 szazaleka lenne annak az osszegnek, amivel a Dow-Jones-index folott maradnek. Hogy a DowJones egyszer csak lefele is mozoghat, arrol egyaltalan nem volt sz6. Amit ebbo 1 a beszelgetesbol kihallottam, az elegendo volt nekern. Nem men tern az IOS-hoz. Ehelyett megirtam else cikkemet e szelhamos vallalkozas ellen. Sajnos, leleplezo kampanyomhoz akkor mar 001keso volt. A hirkozlo szervek mar evek ota a legszebb szinekben festettek le a beruhazasi alap tevekenyseget, Meg vagyok rola gyozodve, hogy eppen az alapitok es menedzserek csillogo, luxussal teli eleterol szolo szinpompas tudositasok jarultak hozza ahhoz, hogy a kisbefektetok ezrei ezeknek a kalandoroknak, illetve kiralyuknak, Midasznak, alias Bernard Cornfeldnek ajandekoztak bizalmukat. A napi sajt6 kimerf174

toen es semleges medon szamolt be az offshore befektetesi alap * eredmenyeirol. De alapjaban veve soha nem tamadtak az alapot. Ez a teny mar maga volt a legjobb propaganda: Ha az ember visszaemlekszik a reszvenyt elad6k szelhamoskodo es hazug Igergeteseire es osszeveti azokat a .sikerekkel'', akkor csak egy kerdest lehet feltenni: hogy tortenhetett ez meg? Hogy voltak kepesek a nemetorszagi felelos hivatalok ezeket a hazug iizelmeket oly sokaig tetleniil nezni? Hogy lehetett ennek az tizletnek Nemetorszagban ilyen hatalmas sikere, eltekintve attol, hogy teljesen szabad volt a reklam, OJ trukkot talaltak ki, mert ez a fajta alap is befektetesi alap, amit val ami egzotikus orszagban jegyeznek be, ahol semmikepp sem kell alavetniiik magukat a torvenyhozasnak vagy mas ellenorzo szerveknek. Ennek kovetkezteben vezetoiket aligha lehet barmikor is felelossegre vonni, tehat a .Jopashoz" minden feltetel biztositott! Zsenik voltak-e Cornfeld ur es tarsai? Biztosan nem. Az egesz alap-jatek a konilmenyek kedvezo osszejatszasa reven az oliikbe hullott. Meg vagyok rola gyozodve, hogy Cornfeld nem volt csal6. Csak tapasztalatlan, kepzetlen, aki nem tudta, mi is egyaltalan a tozsde; annak torteneterol sem volt halvany fogalma. Tenyleg azt hitte, hogy 0 talalta fel a spanyolviaszt. Arr6l sem tudott, hogy mar a 17. szazadban, az amszterdami tozsden ugyanilyen dolgokkal spekulaltak, mint rna a Wall Streeten. Mivel az arfolyamok mar nehany eve egyfolytaban emelkedtek, azt az elmeletet allftottak fel, hogy az ertekpapfrok evente 15 szazalekot jovedelmeznek. Es ezt az oriasi tevedest meg a kozonseggel is elhitettek, Munkatarsainak serege iigy tekintett ra, mint egy apostolra. Maganelete, a luxus, ami korulvette, meg inkabb emelte tekintelyet e fiatalemberek koreben, Minden masodik fiatalember Cornfeld akart

Az offshore alapok olyan bankok, iIletve penzintezetek, amelyek szekhelyukon teruletenkfvuliseget elveznek, azaz iigyfeleiket nem szabalyozza a fogad6 orszag jogrendje.

175

lenni. A kisemberek pedig azt gondoltak, ha Comfeld ur alapjaval ekkora vagyonra tudott szert tenni, akkor ok is elerhetik ugyanezt. Arra viszont nem gondoltak, hogy Comfeld luxus sal teli eletet az 0 penzukbol finanszirozza, Hozza kell tegyem, hogy egyszer en is ereztem valami irigysegfelet a "nagy" Comfeld irant, A parizsi Grand Palais-beli nagy regiseg kiallftason torrent, amit igen szfvesen latogatok, Megcsodaltam a kiallitott darabokat, es hirtelen arra gondoltam: Bernie Comfeld mindezt meg tudja venni, amit itt kfnalnak, meg akkor is, ha egyaltalan nem is ert hozza; a legmagasabb arak hallatan is csak mosolyogna. Ragni kezdett az irigyseg. De hirtelen zene hangzott fel, egy Brahms-szimfonia, amit nagyon szeretek, amitol azonnal megvigasztal6dtam. Ez az enyem - mondtam magamnak - ez biztos nem az ove. Varatlan sikere egyreszt a hirtelen megnovekedett megtakaritasok, masreszt a hianyos, szinte nem is letezd befektetes-felugyeleti infrastruknira kozotti ellentmondassal magyarazhato. De honnan is szarmazhatott volna ez az infrastruknira? A nemet kozonseg 1930 ota ki volt zarva a nemzetkozi tokearamlasbol. Honnan szerezhetett volna tehat Nemetorszag a befektetesi teriilethez erto, igazi szakembereket? Nem csoda tehat, hogy a nemet kisbefekteto boldognak erezte magat, ha egy iigynevezett "befektetesi tanacsado" kopogtatott az ajtajan, Szfvesen latott vendeg, akit azonnal a hazba invitalnak egy csesze kavera, Nemetorszagon kiviil mas civilizalt orszagban ilyen mertekii garazdalkodast nem engedtek volna meg, Igy eltek meg ezek az offshore befektetesi es ingatlankezeloi alapok a nemet kozonseg kifosztasabol. Valamennyi ezt a feliratot viselte: "Madefor Germany". Az alap-menedzserek a legveszelyesebb es gyakran ertektelen papirokkal zsonglorkodnek - azt hiszem, meg rna is. Eljarasuk a kovetkezo: alig vettek meg egy reszvenyt, kis haszonnal rogton to176

vabbadjak, masik ertekpapfrt vesznek es fgy tovabb; azzal a szandekkal, hogy az alap jovendo vasarloit csabito sikerekkel csalogassak. De ha ezek a menedzserek szerencsetlen m6don rossz reszvenyekkel jatszanak, akkor veszftenek, Kis nyereseg, nagy veszteseg. Egyetlen nagy tapasztalani szakember sem kepes az ilyen fajta jateknak a vegeredmenyet elore jelezni. Akkor is csak zugspekulansok maradnak, ha milliardokkal dolgoznak: ugyanaz az eljaras, ugyanaz a mentalitas, A teljesftmenyalapok" nem befektetesi alapok (abban az ertelemben, ahogy azt az eur6pai bankok ertik), hanem teljesen kozonseges jatekszindikatusok. A nemet megtakarft6 meg azt sem tudja, hogy megtakaritott fillerjeivel kimeletlentil es felelotlemil, gyakran hamis papfrokban jatszanak. En magam is spekulans vagyok, tehat tudom, mit jelent a spekulacio, mekkora kockazatot kell vallalni, Jatsszunk a tozsden, de a sajat penzunkkel! Ezen tulmenoen a 15 szazalekos eves nyereseg igerete a hamis tenyek teljesen rossz visszatukrozese. Az alapmenedzserek atlagosan 25 evesek, es a tozsde alattomos csapdairol a leghalvanyabb fogalmuk sines. Az elkovetkezo evekben szereznek ugyan nehany tapasztalatot, de mindez a reszvenytulajdonosok szamara mar nil keso. Az alap-menedzsereknek esak egyetlen tapasztalatuk van, nevezetesen az, hogyan lehet legkonnyebben a j6hiszemii hitelezok rovasara elni, Minek evek hosszu soran tudast gyiijteni a gazdasagpolitikarol, a penzrol es a tokepiacrel, mikor ugyis esak az Alexandre Dumas altal megfogalmazott eletelv szerint kell viselkedni, miszerint: ,,Mindig a masok penze a legjobb iizlet!" Ha akkoriban nekem sikeriilt volna esak egyetlen befektetot is rabfrni arra, hogy 1000 mark at alapokba fektessen be, kuldetesemet mar befejezettnek tekinthettem volna. Miert voltam olyan pesszimista? Egy beruhazasi alap vezetese harem elofeltetel teljesiteset
• Performance fund (angol): olyan befektetesi alap, amely a leheto legnagyobb erteknovekedesre torekszik.

177

varja el: oszinteseg, felelossegerzet es tapasztalat. Az oszintesegrol nem akarok mar nyilatkozni, mivel en mindenkit addig tartok oszintenek, amig az ellenkezojet nem bizonyitja. Noha megvan a szemelyes velemenyem errol, tekintettel az alap-menedzserek tisztessegere, Mivel azonban nines betekintesem a konyvekbe, nem tudok szakszerii iteletet mondani. Pesszimista beallitodasom evtizedes tozsdei es emberismereti tapasztalataimon alapul. Ami felelossegerzetuket iIleti, arra vonatkoz6an gondolkodas nelkul a legkfmeletlenebb kritikat gyakorlom. A kisembereket, akiknek a tozsderol es a spekulaciorol fogalmuk sines, arr61 gyozik meg, hogy evente 15 szazalek nyereseget erhetnek el. A tozsdei filozofianak ez a fajtaja erzekcsalodason alapszik, terjesztese egyenesen biinozes. Nyerhet az ember a tozsden, sokat is nyerhet, esetleg meg is gazdagodhat, de veszthetiink is, sokat veszthetiink, akar tonkre is mehetiink. De sohasem lehetunk biztosak abban, hogy tozsdei jatek segitsegevel meghatarozott szazalekban kifejezett eves bevetelt erhetiink el. De az elad6k val6ban rafinaltak es iskolazottak voltak. Egyszer vendegern volt egy, mert meg akartam ismerni iizleti strategiajukat. Egyik baratom adta tovabb a cfmemet azzal az utalassal, hogy itt van valaki, aki nem iizletember, hanem zenesz es fro, igen jomodii ember, aki j6 lenne az IOS-nak (rna mar ez nem menne, nil ismert vagyok a hirkozlo eszkozok altal), Vegighallgattam a sz6noklatot, es azt kell mondjam, val6ban fantasztikus volt, ahogy etvagyat esinalt nekem az IOS-koneepei6ra! Mar majdnem meggyozottl A tapasztalat temajaval kapesolatban a kovetkezoket szeretnem leszogezni: az alap-menedzserek maguk is hittek az evi 15 szazalekos novekedesben es abban a m6dban, ahogy ezt a tozsden meg akartak kijatszani; de ez bizonyftja legjobban tapasztalatlansagukat. Es mivel tapasztalatlanok voltak, ezert felelotlenek is. Nem sejtettek, milyen csapdakkal talaljak szembe magukat a tozsden.

Megkisereltek, hogy fiask6ikat a tozsde nyakaba varrjak, mondvan, nem ok a felelosek azert, hogy az arfolyamok estek. Ez alapvetoen hamis. Eleszor is a Dow-Jones-index 1972 januarjaban nem sokkal allt alaesonyabban, mint tortenelrnileg legmagasabb erteke, Ha az alap-menedzserek a kisemberek rnegtakaritott fillerjein akkor elso osztalyu ertekpapirokat vettek volna, egyaltalan nem keletkezett volna veszteseg, a kotvenytulajdonosok meg nyereseget is elerhettek volna. Ok viszont egy esom6 ertektelen es ingatag papirt vasaroltak, a megszerzett reszvenyeket, az iigynevezett "letter stoek"-okat (ezek olyan reszvenyek, amelyekbol csak kis mennyiseget jegyeznek hivatalosan, nagyobb reszuk zarolt marad) hazug m6don magas aron allftottak merlegeikbe. Azonkfvul azert is felelosek, hogy a kisembereket belecsabitottak ezekbe a vad tozsdei spekulaciokba, noha elotte mindegyik takarekbetetjevel, jelzaloglevelevel stb. szereny, de biztos bevetellel rendelkezett. A kisbefektetok szazaitol kaptam levelet, akik arrol panaszkodtak, hogy az alap miatt rna tragikus anyagi helyzetbe keriiltek. Milyen tanulsagot vonhatok le az alap tortenetebol? Mindenki, meg a kistokesek szamara is - akiknek elegendo penzeszkoz all rendelkezesukre ahhoz, hogy kiepfthessenek egy kis ertekpapirtartalekot, ami viszonylag szeles valasztekon nyugszik - a szakemberek altal kivalasztott ertekpapfrok (reszvenyek, valtokolcsonok stb.) maradnak a j6 befektetesek. Azoknak a kis osszeget megtakarit6knak, akiknek Iehetosegei nem elegendoek a befektetesek varialasahoz, a beruhazasi alapok - de kizarolag olyanok, amelyeket eur6pai intezmenyek ellenoriznek - a lehetseges megoldas, Es mi van Bernie Cornfelddel es tarsaival? Meg rna is luxusm6don elnek, Cornfeld iir hollywoodi interjtiiban azzal buszkelkedik, hogy maganvagyonat meg mindig 40 es 50 miIli6 dollar kozottire ertekeli, Es mindezt a kisemberek koltsegere, Meglepo mar esak az marad, hogy a mai napig aldozatai kozul senkivel sem keriilt oszszetuzesbe, Ezen urak szegyentelenseget es a kisemberek ostobasagat val6ban nem lehet nilertekelni. 179

178

Tizenkettedik eloadas

EGYIK TOZSDE SEM HASONLIT AMASIKRA

Amikor az eur6pai tozsdek bezarjak kapuikat, New York akkor ebred. N ehany oraval kesobb Chicago, aztan San Francisco, es abban az oraban, amikor Amerikaban este lesz, a Wall Street elcsendesedik, a vilag masik vegen a toki6i tozsde fogadja az embertomeget, amely naponta elarasztja. Hongkongot Szingapur, Sidney, Tajvan, aztan Bombay koveti, majd koran reggel Tel-Aviv es Athen veszi at a miiszakot; ot koveti Milano, Madrid es egyidejiileg Frankfurt, Parizs es London. Nehany oraval kesobb ismet a Wall Streeten a sor; Igy zarul le a 24 6ras kor, Ma a legfiatalabb sztiletesii tozsdevel, a budapestivel fogom kezdeni. Megsziiletese alkalmabol (1990) tartottam egy eloadast magyar nyelven, melynek soran a szakemberek megbizasabol arr61 probaltam meggyozni a fiatal szakembereket, hogy a tozsde nelkulozhetetlen a gazdasagi fejlodes szempontjabol. Salvador Dali allftotta, hogy Perpignan palyaudvara a vilag koldoke. llyen messzire en nem akarok menni, es nem allftom, hogy a budapesti tozsde a penziigyi vilag koldoke. Noha rejtozik azert benne valami paranyi igazsag, Ertekpapir- es gabonatozsde talalhat6 egymas mellett, ugyanabban a jugend stflusii epuletben. A gabonatozsde es az ehhez kapcsol6d6 hataridos kereskedelem 1914 elott Europaban a legjelentosebbek k6ze tartozott, a csaszari es kiralyi monarchia magtaranak szamftott. Egesz Magyarorszag gabonaban spekulalt, elsosorban zabbal - ami a hadsereg szamara oly fontos volt, mint rna a benzin. 1949-ben mindket tozsdet bezartak, az utols6 napot en magam is ateltem.

181

Negyvenevi

teli

£110m utan, az uj fejlemenyeknek

koszonhetoen,

1988-ban ismet eletre keltettek az ertekpapfrpiacot - mint mikrotozsdet. Nos, 1990 6ta miniborzeve alakult at, ugyan csak 60 reszvennyel, 400 kotvennyel, 35 banki resztvevovel es ugynokkel, akik egy patk6 alaku asztalnal ulnek, es 10-12 6ra kozott minden kfna-

negy evvel ezelott a legsikeresebb tozsdek koze notte fel magat, ahol szazalekban szamolva a legnagyobb nyereseget lehetett elerni _ termeszetesen viszonylag kis forgalom mellett. Nem is ok nelkul buszke rna a "teljesftmenyere". Beccsel ellentetben a ztirichi tozsde forditott aranyban all az orszag nagysagaval, Nagy forgalom, nagy zaj, nagy spekulansok nemzetkozi megfigyelokkel a vilag minden reszebol, A svajciaknak nines szukseguk arra, hogy Amerikara figyeljenek. Ha az eur6paiakat a Wall Street elozo esti esemenyei egyik vagy masik iranyba befolyasoljak, akkor a New York-i tozsde nyitasanak kivarasa nelkiil , azonnal tudnak a ztirichi tozsden amerikai papirokkal kereskedni. U gyanebben az idoben Milanoban is elenk a kereskedelem. Ez

latot es keresletet hangos sz6val hirdetnek ki. U gyan minitozsde, meghozza mini tranzakciokkal, de megis tozsde - egy olyan or-

szagban, ahol 1990-ig a Kozgazdasagi Egyetemet is Karl Marxnak neveztek, Nagy lehetoseg a mikro- vagy minikapitalizmus szamara Magyarorszagon, azzal a nagy remenyseggel, hogy egyszer a kis halb61 is lesz nagy haL.. Amikor sok evvel ezelott beutaztam a Szovjetuni6t, szerettem volna tiszteletemet tenni az "elhalt" hires moszkvai es szentpetervari tozsdek elott (akkoriban meg nem sejtettem, hogy meg kidertilhet: az egesz csak puszta tetszhalal, ha evtizedekig tart6 is). Moszkvaban egyetlen ember sem tudta megmondani, hol talalhato az egykori tozsde; a legtobben meg a fogalommal sem tudtak mit kezdeni. Vegiil talalkoztam egy ides urral, aki elvezetett a tiszteletremelto epulethez, amely a GUM aruhaz raktarakent szolgalt, Leningradban mar a regi metszetekrol tudtam, hol talalhato a tozsde: a Nevanal, az Aurora cirkalo kikotojevel szemben. Ma a tengereszeti muzeum kapott benne helyet. Mindkettorol van fenykepem, Negy evvel ezelott, a vesztfaliai Mtinsterben, a Wilhelm Egyetemen tartott eloadasom utan odalep hozzam ket moszkvai profeszszor es azt mondjak: "Meg meg fogja erni, hogy meghfvjuk a moszkvai egyetemre, eloadast tartani a tozsderol." Onilni fogok neki, csakugy, mint annak, ha reszt vehetek a szentpetervari es moszkvai tozsdek ujranyitasan. Budapest utan, mint a nap, induljunk el nyugati iranyba. A kovetkezo allomast Becsnek hivjak: rna egy bajos kis tozsde, de nagy hagyomanyokkal meg abb6l az idobol, amikor a varos a csaszari es kiralyi monarchia kozpontja volt. Ugyan rna mar nem az, de harem182

egy jatekterem, kockazatot vallalo resztvevokkel, ahol a latogatogalerian a nok is atelessel figyelik az esemenyeket. Mellette Velence: minitozsde a vi lag legszebb sugarutjan - a Canale Grande-n. A San Moise templ om mellett nyugszanak John Law, a tortenelem legnagyobb spekulansanak foldi maradvanyai, aki azonban szegeny kolduskent halt meg. Ha Velencen megyek keresztul, sohasem mulasztom el, hogy egy kis viragcsokrot vigyek a sfrjara, Aztan R6ma: emeltetett 1821-ben, a vatikani kormany utasitasara, Ami a Delt illeti, nem szabad elfeledkezni Madridrol es Lisszabonrol sem. Madridnak van a legszebb tozsdeterme, kulonosen elegans ugynokokkel. A kozonseg ingyen mehet a galeriara, de mar nem eri meg. Sajnos, a sz6 szoros ertelmeben egyre csendesebb lesz itt minden, mert az ugynokok egyre inkabb sajat irodaikban,

szamitogep segitsegevel bonyolitjak

Ie tizleteiket. Kulonben erdekes, hogy Franco kepe meg mindig ott fiigg a tozsde egyik iilestermeben. Noha a spanyol tozsde rna meg viszonylag jelentektelen, de ragyog6 jovot j6solnak neki. Barcelonanak az az elonye, hogy 50 peseta elleneben barki akar meg a kereskedok koze is bemehet. Lisszabon mindig is letezett 183

de egy nagy euf6ria utan - amit Ri6b61 importaltak -, tetszhalalt halt Spinoza alatt, amikor nemcsak hogy minden vallalatot allamosftottak, de szigonian zaroltak minden reszvenytulajdont is. Egy latogatas soran magam is megfigyelhettem, hogy harem tranzakci6t bonyolftottak Ie egyetlen napon (azt is allampapfrokban), kevesebbet, mint a foly6val szembeni bolhapiacon. Hamar megtalaltam erre a magyarazatot, amikor elolvastam annak a harom utcanak a nevet, ami a varost a tozsdevel osszekototte: Eziist utca, Arany utca es Rongyszedo utcaja, Szamomra egyertelmii volt: a kozonseg az elso ket utcan jon a tozsdere, de a harmadikon hagyja azt el... Nos, a vilagtozsdek euforiajaval es Portugalia belepesevel az Eur6pai Kozossegbe a tetszhalott ismet eletre kelt. Hosszabb eloadassorozatot tartottam itt egyetemistak es spekulansok szamara, es megprobaltam kicsit beavatni oket a spekulacio titkaiba. Frankfurt es az osszes tobbi nemet tozsde parhuzamosan miikodik. Frankfurt - egykor a Rothschildok hfiberbirtoka, Az6ta jocskan megvaltozott. Meg rna is meselik az anekdotat, amelyben megkerdeztek a furthi csodarabbit, hogyan kell viselkedni az elkovetkezendo evben. A valasz gyors volt, de ketertelmfi: .vasarolni nem eladni" - igy, vesszo nelkul! Ettol meg a legokosabb sem lett ravaszabb. Dusseldorf kesoi tozsde, nemet szokas szerint szigonian szervezett. Berlin, egykor hatalmas hatarides piaccal, opci6kkal es minden fortellyal (ahogy ez most Frankfurtban ujra elindult), rna azonban meg csak Frankfurt es DUsseldorf videki fi6kUzlete. A legut6bbi esemenyeknek koszonhetoen ismet lehet belole vilagszerte jelentos tozsde. Munchen: a bejaratnal "spekulaci6" felirani bronztabla kendozetleniil elarulja nekunk, mi jatszodik Ie az epuletben. Az egykori NDK teruleten az elso tozsde Lipcseben lehet. Eszakra fordulva Briisszel es Amszterdam tozsdeivel talalkozunk, az elobbi a legnagyobb noi ugyfelforgalommal, ennek kovet184

kezteben meglehetesen hiszterikus. Az ut6bbi multjara buszke, mert ez volt az else mai ertelemben vett korszerii tozsde. Mar a 17. szazadban pontosan ugy mtikodott, mint a mai tozsdek a szamitogepesites elott, Meg eszakabbra Koppenhaga fekszik: egy regi kiralyi palotaba~ helyezkedik el a vilag legbaratsagosabb tozsdeje. E~ kii~f~l~l tozsdes Iatogatasa mindig kedvezo alkalom a megannyi kulmans elvezetre. Oslo: "Ide minden tisztessegtudo ember belephet" - irja elo egy paragrafus. Mar csak abban kell megegyezni, mil yen is a tisztessegtudo ember. Stockholm: a leghalkabb tozsde - a legy ziimmogeset is meg lehetne hall ani - eszaki egykedvfiseggel vegyitve. Mar 1932-ben felkerestem ezt a tozsdetermet, es mar akkoriban elektromos berendezesekkel jeleztek a jegyzeseket; nines "adok ... , veszek ..."; csak egy gomb megnyomasara van szukseg, hogy a kfnalatot vagy a keresletet, a papir minoseget es arfolyamat jelezzek, a tobbit elintezi a szamttogep. De hogy is felejthetnem ki Parizst, ahol j6magam felnottem? A legszenvedelyesebbet es az otletek irant legnyitottabbat! Nehany evvel ezelott meg itt kepviseltette magat a legnepesebb kozonseg: 5000 es 10000 ember kozott - ahogy a nap szenzacioja megkfvanta.Ma mar sajnos csend van Parizsban. Csak mi, par szazan talalkozunk ott, de csak azert, hogy anekdotakat meseljtink egymasnak. A parizsi tozsde mostanaig gyakran volt a szindikatusok csatatere. Nagy arfolyam-ingadozasok is elofordultak - az allamositasnak es az azt koveto privatizacionak kOszonhetoen. London: hagyomanyaival es etikettievel minden tozsdek legarisztokratikusabbja es legnemzetkozibbje. De... horribile dictu: nem sokkal ezelott a nagy, szep tozsdeteremben nem tudtam 20 embert osszeszamolni - ez mar a szamitogepek atka! Es ezeknek a szamit6gepeknek koszonhetoen az "aranyfiUk" munkaad6ik milliard185

jaival zsonglorkodnek, Az 1987-es osszeomlas utan 60000-et elbocsatottak kozuluk, irt6zatos veszteseget hagyva maguk utan. A spekulacio ugyanolyan aktiv az arutozsden, a nemesfemektol a borsig. Van itt egy egesz kulonleges piac: az arannyal es ezusttel torteno kereskedes, A Rothschild bankhaz egyik irodajaban minden nap 10 6ra 30 perckor osszeul az ot "bullion broker", a nemesfemek vezeto alkuszai. Nem azert, hogy kozosen megigyanak egy teat, hanem hogy az arany es az ezust arfolyamat megallapftsak. Noha a kereskedes ilyen modjara Chicago eros konkurencia, konyveikben a vilag osszes megbfzasa megtalalhato, Nem is olyan regen meg Moszkva is oket vette igenybe, hogy kepviseljek ot, mivel mar regota eladokent Iep fel ezen a piacon. Ha az tiles nehany perc mulva minden forgatag es tolongas nelkul befejezodik, az arfolyamokat a vilag minden szogletebe megtaviratozzak, ami ott nagy larmat tud okozni. Europa utan teszek egy .Jcis" ugrast Del-Amerika nehany tozsdejere. Buenos Aires: nagy kaszin6, hangos es visszataszft6. Itt a zavarosban halasznak es mindent meg is tesznek azert, hogy a VIZ zavaros maradjon. A tozsdet igen erosen befolyasoljak a belpolitikai esemenyek, amelyek neha 1 es 100 kozotti arfolyam-ingadozasokat okoznak. Lima: a legkisebb tozsde, ahol egy latogatasom soran harem szernelyt szamoltam ossze: az elnokot, aki elnokolt, az arfolyam.ugynokot, aki jegyzetelt es egy resztvevot, aki minden alkalommal csovalta fejet, amikor az arfolyarnot bejegyeztek, Caracas: a tozsde a 19. szazadban keletkezett itt, egy fa arnyekaban torrent osszejovetelekkel; rna mar egy igen modern, magas hazza dolgozta fel magat, Rio de Janeiro: olykor-olykor voltak ragyog6 napjai, amelyek meg Lisszabont is megfertoztek. A "szenyorok" gyakran ingatlan-

spekulaciokba is bocsatkoznak, de hosszii tavu befektetesekkel is kereskednek, a vagtato inflacionak koszonhetoen. Montevideo csak nevet, amikor mas del-amerikaiak osszeszorftjak fogukat. Az ugyletek - kulonosen a devizasak - viragzanak, ha Del-Amerikaban kulonben mindenhol ziirzavar uralkodik; es visszaesoben vannak, ha mashol ismet helyreall a nyugalom. Bizonyos ertelemben e kontinens Svajca. Most akkor landoljunk a Wall Streeten, amirol mar szamtalan konyv, cikk es ertekezes jelent meg. Igy szamomra nem sok ujdonsag marad. Amerika szfve a Wall Street pulzusa szerint ver. Ez a nagy penzemberek eldoradoja, a hosi idoktol kezdve maig. De lelkiismeretes allami hivataInokok feltigyelik a torteneseket, fgy vedik az oly gyakran raszedett kozonseget. Sajnos ez nem mindig sikeriil nekik; a csoporterdekek tul erosek, es sok fontos, kivanatos intezkedest kepesek meggatolni, A modern technika egesz Amerikaban a kozonseg rendelkezesere all. Az arfolyamkozlo szalagja egyidejiileg fut a jegyzesekkel, iigyhogy a Csendes-ocean partjan az alkuszoknak mar reggel hatkor irodaikban kell lenniuk. Kemeny foglalkozas! Indiana, vagy New Mexico legkisebb varosabol is kepesek a jatekosok ugyanabban a percben a New York-i tranzakci6kban reszt venni, talan meg jobban is, mintha kozvetlenul vennenek reszt az esemenyekben, A ticker ritmusa adja meg a beavatkozasok nagysagrendjet. Ha lassabban fut, az azt jelenti, hogy kicsi a forgalom. Ha a szalag gyorsan fut ki a gepbol, hogy a tranzakci6kkal meg csak lepest sem tud tartani, akkor a WaIl Streeten nagy dolgok tortennek. Hogy elenkulesrol vagy panikrol van-e sz6, az mar a ticker hangjabol felismerheto. Chicago, a gabonatozsdek kiralynoje, a .Jcereskedelem haj6ja" diktalja napi kenyeriink arat. De rna mar ennel sokkal tobbet jelent: nem csak azert, mert ennek fgy kell lenni, ezt a tolongast, ide-oda hadonaszast, es az egeszet, ugy, ahogy van, latni kell, de Chicago a 187

186

legnagyobb rulettjatek is kamatokban, valutakban es indexspekulaci6ban. Minimalls befektetessel milli6kat lehet itt meg- es eljatszani. Ehhez az orlilt rulettjatekhoz kepest az ertekpapirtozsde csak egy kis ultiparti. Mindig felszolalok ellene, de mi az en szavam a sivatagban ! Ket oraval kesobb San Francisco kovetkezik, ahol a napi hireket kiertekelve lehet uzleteket kotni, amelyek az idoeltolodasnak koszonhetoen csak .Japzarta" utan erkeznek New Yorkba. Atuszva a nagy vizen: Tokio a vilag legelenkebb tozsdeje, a japanok napi eletenek vonzasi kozpontja, Annyi penzuk van, hogy azt sem tudjak, mit kezdjenek vele. Igy aztan megvesznek az egesz vilagon mindent, "what money can buy" (ami csak penzert megveheto). De miert nem veszik akkor sajat reszvenyeiket, ha mar a vilagon mindent tulfizettek? Az egesz varos csak a tozsderol beszel; a japankiadok bestsellerjei a spekulaciorol sz6l6 konyvek, A kormanyzat is nagy szerepet jatszik a tendencia alakulasaban; csak egy utasftas szukseges .xmnan", hogy vegyenek vagy adjanak el, es az iranyzat maris megszilardult. A kozonseg mentalitasa egeszen mas, az eur6pai ember szamara szinte erthetetlen. Menjiink tovabb, Hongkongba: a tozsde egy Babel tomya; az angolt6l a kfnaiig, a franciatol a magyarig, a zsid6t61 az oroszig minden nyelv megtalalhato; ez Sanghaj ut6dja, a kerdes csak az, hogy meddig? Sidney: angol tradfciok, amerikai gazdasagi koncepcio, a foszerep10k europaiak, Magyar menekiiltek alapitottak. Igy aztan ez nem is az iskolas gyerekek es szivbetegek piaca. Reszvenyeket konnyti vasarolni, de gyakran sokkal nehezebb toltlk ismet megszabadulni. Johannesburg ezzel szemben angol stilusban szervezett, meg a szamitogepkorszak elotti londoni Stock Exchange mintajara. A politikai komplikaciok ellenere igen komoly piac, ahol az aranybanyak papfrjait nagystiliien aruljak.

Bombay is angol m6dra szervezte tozsdejet: eros oxfo~di a~centussal beszeld parszik a foszereplok. A tomeg, amely Itt meg nagyobb, mint Eur6paban, az aranypiacon ko~ iizlet~ket, amely a fekete behozatal segitsegevel szerez utanp6tlast. Mindennel spekulalnak: pamuttal, jutaval, neha meg whiskyvel is; specialis fogadoirodak arra is kotnek fogadast, mennyire lesz kedvezo a DowJones zar6arfolyama a Wall Streeten. Itt a kisemberek pr6balgatjak szerencsejuketHa innen Nyugatra utazunk, Tel-A vivba erkezunk. Lehet, hogy paradox m6don hangzik, de itt nehez megtalaIni a tozsd~t. Nehany evvel ezelott az a par ember, akit errol megkerdeztem, meg azt sem tudta hogy ilyen egyaltalan letezik. De a gyerekekbol az6ta felnottek lettek. Evekkel ezelott, az izraeli-egyiptomi haboni idejen a tozsde resztvevoi a legopincebe menekiiltek a bombariado alatt, de amint elmult a veszely szaladtak ismet vissza, es a tozsde olyan elenken miikodott tovabb, mintha mi sem tortent volna. Isztambul tozsdejet a kaviar-raktarhazban, a Boszporusz partjan helyeztek el; a kozonseg szinesen kevert: gorogok, szirek, ormenyek, zsidok, az egesz vilag, csak torokok nem. Es most mielott lejar a 24 ora, Athenba erkeziink, egy modem, 1901-ben alapitott tozsdere. Ket lepes tavolsagra Szokratesz fajatol, ahol a penzvalt6k ut6dai mar regota zsakettben es cilinderben jonnek ossze, Az osszes emlitett tozsde egyre nagyobb mertekben hasonlit a kozlekedoedenyekhez, egymastol egyre inkabb fiiggove valnak. Ha valahol a vilagon megnyomnak egy gombot, 5000 km-nyire onnan is erezni lehet a hatasat. Ez a tozsde ..., egy hatalmas birodalom, amelyben, mint V. Karoly csaszareban, sohasem megy Ie a nap.

188

189

Zarovizsga

AZ

EN HARoM KARRIEREM

Hamarosan 85 eves leszek. Igy hat sok idom van meg, amig megoregszem. De mindenesetre ismet j6 alkalom arra, hogy merleget keszftsek. Milyen az egyenleg? Meg lehetek elegedve? Igen is, meg nem is. Nem, mert az ido tul gyorsan mulik, Igen, mert csak egy dologra torekedtem, nevezetesen, hogy anyagi es intellektualis fuggetlenseget erhessek el. Ez sikertilt, es elvezni is tudom. Ez Igy j6, Igy van rendjen: senkinek sem vagyok se ura, se szolgaja. Ez az en sikerem. Sziileim jomodu nagypolgarok voltak: apam okos, tekintelyes vallalkozo Budapesten, anyam - igen muzikalis - igazi szeplelek, akinek festeszethez es Irashoz val6 tehetsege nem juthatott ervenyre, mert egesz eletet negy gyerrneke nevelesere aldozta. Ahogy Goethe mondja: .Apamtol kaptam jellemem, hogy komolyan vegyem eletern, anyacskamtol kedvet a mesere, es vidam termeszetem." A II. vilaghaboni utan termeszetesen minden vagyonunkat elvesztetttik. De hala iskolazottsagornnak, amit sziileimnek koszonhetek, legvegso oregsegukig kiralyi ellatast tudtam nekik biztositani Svajcban, Filozofiat es miiveszettortenetet hallgattam a budapesti egyetemen. A zenetudomanyhoz mar nem jutottam hozza, mert egy ejtoernyo segitsegevel a parizsi tozsden kotottem ki, es ott is ragadtam. Kesobb a penzugyi vilag dzsungeleben, New Yorkban, Parizsban, Londonban es Ztirichben tanultam. Ma Hz varosban is otthon erzem magam, negy nyelvet beszelek: magyarul a J6istennel, franciaul a barataimmal, angolul a bankarokkal, nernetul a hallgat6immal es mind a negy nyelven a holgyekkel,

191

Harmincot eves en mar - elso karrierem ugyszolvan befejezodotttokem jovedelmebol nyugdijba mehettem volna. De elfoglaltsag es gondok nelkul 50 eves koromra neurotikus lettem volna, esetleg depresszio is gyotome. E krizisbo 1 fogant masodik karrierem, penzugyekkel foglalkoz6 ujsagfrokent es konyvek Irojakent - egy pszichologia-professzomak koszonhetoen, A hires, Ziirichben tanit6 es praktizalo Leopold Szonditol kertem tanacsot. 6 alavetett a meg rna is mindenhol hasznalatos Szondi-tesztnek: 48 fenykepet kellett kivalasztanom, szimpatia es antipatia alapjan rendeznem; Szondi tijra osszekeverte a kartyakat, en pedig tobbszor megismeteltern a gyakorlatot. Akkor szamolni es kalkulalni kezdett, vegul kozvetlemil megkerdezte tolem: .Ki volt szadista az On csaladjaban? Ne ijedjen meg, ezzel olyan valakire gondolok, aki kulonosen nagy energiaval rendelkezett, es konnyen robbant" - Termeszetesen az apam - valaszoltam spontan -, szornyii m6don indulatos tudott lenni. Anyam kulonosen gyenged volt. - Akkor On az apja termeszetet orokolte, Igen sok energiat szivott magaba, amely szeretne kitorni, csak nem talal kiutat. Vannak neha dtihrohamai? - Be kellett vallanom, hogy igen. - Na latja. Es mivel civilizalt ember, termeszete harcol a felhalmoz6dott energia kitorese ellen, fgy lelki konfliktus lep tel. Ha On egy primitfv ember lenne, azt tanacsolnam: vagjon fat, hajlitson vasat, torjon kovet! Ha a megfelelo korban lenne, azt ajanlanam: tanuljon sebeszetet, ott vaghatna. Igy azonban azt tanacsolom: Irjon! Mi erdekli a legjobban? - Ket legnagyobb szenvedelyem a zene es a tozsde - volt a kezenfekvo valasz. - Akkor irjon ezekrol. Koszonetet mondtam neki, es megigertem, megprobalkozom az ajanlott terapiaval; es meg emlekszem arra, mennyire szegyelltem magam, amikor a vilaghirti professzor orak hosszat tart6 konzultaei6 utan atnyujtotta szamlajat: otven frankr6l. 192

Igy lettem a profi tozsdesen kivul (ami nem kot le energiat) penzugyi szakfr6. Mert ugyan nagy melomaniakus vagyok (szep kifejezes a .zenei megszallott" helyett), de nem eleg iskolazott ahhoz, hogy a zenet hivatasomma tegyem. Elso konyvemet, amit franciaul Irtam, het nyelvre fordftottak Ie, es 1960-ban az Henry Goverts kiadonal .Jlyen a tozsde" cimmel jelent meg. Kis idovel kesobb kezdtem szerkesztokent dolgozni a Capitalnal. Az6ta nem ismerem a depresszi6t. Voltaire ugyan azt mondta: .Konnyebb a penzrol irni, mint penzt csinalni." Nalam azonban forditva volt. Eloszor penzt kellett csinalnorn, hogy aztan Irhassak r6la. Amikor - most mar 30 eve - megjelent az .Jlyen a tozsde" cimu konyvem, a pozitfv fogadtatas mellett volt egy reeenzi6 a zurichi Weltwocheban, amely az .Egy szelhamos vallomasai" (az "egy spekulans vallomasai" helyett) cfrnet viselte. Itt nyilvanvaloan oszszetevesztettek Felix Krull-lal. Noverem, aki Ziiriehben elt, fel volt haborodva, hogy kisebbik occset szelhamosnak neveztek, Barataim azt tanacsoltak, hogy birosag elott vedekezzek, de en nem gondoltam erre. Csodalatos mondtam magamnak: sokkal szivesebben olvassak egy "szelhamos" vallomasait, mint valamilyen penzugyi szakerto szaraz ertekezeset. A konyv nagy siker lett. Es a tekintelyes becsi kozgazdasagi magazinban, a Trendben nehany evvel ezelott nagy eikk jelent meg rolam, amelyben ismet felmeriilt ez az omin6zus sz6. Megkerdeztek nehany tozsdest, mi r6lam a velernenyuk, es baratom, Gr6f Ambr6zy, a magyar arisztokrata, aki nyugdijazasaig egy nemet bankhaz vezeto tisztviseloje volt - rna orchideatenyeszto -, a kovetkezokeppen nyilatkozott: "Andre Kostolanyt, akit kulonben igen nagyra tartok, szelhamosnak tekintem." Bizonyftek: allftolag egyszer meghivtam vacsorara, es utana kifizettettem vele a kavet. Termeszetesen ez izetlen vice volt a reszerol, de a foly6irat orommel vette komolyan nyilatkozatat, Es mi tortent? Eppen ennek 193

a eikknek koszonhetoen Becsbol kulonosen sokan jelentkeztek tozsdei szeminariumomra, Az emberek ugyanis szivesen megtanulnak, hogyan lehetnek szelhamosok. J6 reklam volt. A tozsdeszeminariumokkal - amelyeket 16 eve egyiitt rendezunk baratommal es uzlettarsammal, Gottfried Hellerrel - kezdodott harmadik karrierem, mint "tozsdeprofesszore". Akkoriban mar szivesen hallgatott vendegeloado voltam bankoknal es egyetemeken, de mivel soha nem ajanlottak fel hivatalos es allando tanszeket, hat megalapitottam - ha nem is az egyetemen, de a kavehazi asztalnal legalabb - sajat szeminariumomat a tozsdei tudomanyokrol es elcrejelzesekrol. Igy tudtam kielegiteni sajat katedra irant erzett vagyamat, ahonnan - ujsagiroi tevekenysegemet kiegeszitendo - at tudom adni tudasomat es tapasztalataimat az uj generacionak, Ami 1974-ben eredetileg mint kiserlet kezdodott, 30 resztvevovel (es azzal a hatso gondolattal, hogy ugyfeleket nyerunk meg a Gottfried Heller altal miikodtetett egyeni ertekpapir-felugyelet szamara), hamarosan a "profitmaking enterprise" elve alapjan (vagyis, hogy ami 01es6, annak erteke sines), tfzszeres niljelentkezest mutatott. Idokozben messze 30 000 folott van mar hallgat6im es hallgatonoim szama, akik reszt vettek szeminariumaimon, a par fillerrel rendelkezo egyetemistatol a multimilliomosig, aki eppen eladta vallalatat es szerette volna tudni, mihez kezdhet penzevel, a bordelytulajdonostol a piispoki feliigyelOig. Nehanyan meg rna is tobbszor eljonnek; fel kell tetelezzem, hogy vannak olyan rajong6k, akik egy kiesit .Kostolany-", de mindenesetre "tozsdemegszallottak". Szamomra sosem velt unalmas, ellenkezoleg, a szeminariumi hetvegek oriasi kavehazak, es mindig "j6 heee" (ezt nem szabad nil hangosan mondanom). A politikai es gazdasagi helyzet, amit elemzek, allandoan valtozik, es a repertoarom nem kiesi. Alfred Biolek, akinek ujsagfroi kepessegeit nagyra ertekelem, egy talkshow-sorozat vegen, amin egyutt szerepeltunk, csodalkozva mondta nekem:

"Minden este ugyanazokat a kerdeseket teszem fel Onnek, de valaszai sohasem hangzanak egyforman." T ozsdei tippeket sohasem adok. A tippek a bankokra es az iigynokokre tartoznak, akik papfrokat akamak eladni vagy jutalekot kasszfrozni; ezt allandoan hangsulyozom, De meg vagyok r61a gyozedve, hogy hallgat6im nalam megtanulnak gondolkodni, elemezni, kitartani es kevesbe remegni. Hogy ok is sikeresek, azt azokbol a koszonolevelekbol tudom, amelyeket nekem imak. Altalanosan elterjedt r6lam az is, hogy nagy "kaveMzi amator'' vagyok - nem esoda, hisz a kavehaz a tozsdesek idealis talalkozohelye, informaciok kicserelese celjabol. Sok kavehazi torzsasztalorn volt a vilag sok varosaban: Parizsban termeszetesen - maig is -, New Y orkban, Cannes-ban, Hamburgban es Frakfurtban is, vagy Diisseldorfban, egy nagy bank vendegszereto elocsarnokaban, Munchenben meg szabalyos "Kosto-tOrzsasztal" is van, a Bayerisehe Hof pincejeben, amelyet regi baratom es hallgat6m, Peter Rieger alapitott. Noha 0 allami tisztviselo, szabad oraiban azonban tozsdespekulacioval is foglalkozik - nagy szenvedellyel, otletekkel es eredetiseggel, Peter Riegemek mar ugyanesak vannak hallgat6i, akik szinten nem tozsdei profik - ami nem azt jelenti, hogy kevesebbet tudnanak a spekulaciorol, mint az ugynokok es a kereskedok. Ellenkezoleg! Svajcban peldaul a ket legjartasabb tozsdei bennfentes foglalkozasa szerint optikus es gravfroz6, a masik pedig evekig pincerkent dolgozott egy ismert svajci vendeglolancnal; en is koszonhetek nekik nehany ertekes otletet, Ma mindketten igen sikeres penzugyi tanacsad6k, es nagy ttgyfelforgalommal rendelkeznek. Hogy is mondta Albert Einstein? "A fantazia fontosabb, mint a tudas." A .Kosto-torzsasztalnal" rendszeresen megbeszeljuk a vilag sorsat es donteseket hozunk, aszerint, hogy optimista vagy pesszimista helyzetrol van-e sz6. Az ujsagirok gyakran csodalkoznak, hogy mennyi idot toltok kavehazakban. Ilyenkor azt szoktam vala195

194

szolni, hogy en mindenhol iizhetem foglalkozasomat, nem csak a tozsdeteremben vagy az iroasztalnal, Gondolkodni mindeniitt tud az ember. Neha ram akasztjak - szandekosan - a "tozsdei guru" cimkejet is -; ezt azonban nem fogadom el, es soha nem is Yettem igenybe, A guruk - mint a papa - cimiikbol adodoan tevedhetetlenek, mikozben mi valamennyien, meg oly nagy tapasztalattal is, de tevedhetiink. Tozsdeprofesszor - 70 eves tapasztalattal; ezt esetleg elfogadnam. Nemreg egy baratom trefasan "a tozsde Reich-Ranickijanak" nevezett. Nos, Marcel Reich-Ranickit is szoktak (irodalmi) "papanak" nevezni; mindketten hajlamosak vagyunk megcafolhatatlan iteleteket hozni, elmulasztottuk a tudomanyos karriert es a kollegak ellensegesek velunk. Megis, Reich-Ranicki ranyomja belyeget egy egesz kritikusgeneraciora, en viszont nem szeretnem megtudni, hogy a tozsdei beszamolok hany kiad6ja, vagy azoknak hany spiclije ulte vegig szeminariumaimat, Erdekes lenne megtudni.

ZSID6sAGOM

OROKSEGE

Marcel Reich-Ranickivel egy kiserteties tapasztalaton is osztozom. Errol a Herlinde Koelbl-lel folytatott interjuban beszel, ami a .Zsid6 portrek" cimii konyveben jelent meg. En is ateltem hasonl6t. Ha egy eloadas soran Nemetorszagban bizonyos szavakat hasznalok, olyanokat, mint "Hitler", .zsido", vagy kulonosen azt, hogy "Auschwitz", akkor hideg borzongast erzek a levegoben, olyasmit, mintha egy fekete angyal repulne keresztul a termen. llyenkor az elsa pillanatban az az erzesem, hogy valami ostobasagot mondtam vagy egy tabut sertettem meg. Ezeket a szavakat nem szabad kiejteni.

E szokatlan jelenseg dacara, aminek inkabb a rossz lelkiismerethez es a fel nem dolgozott rmilthoz van koze, csak ritkan talalkoztam a nyflt antiszemitizmus jelensegevel a haboni utan Nemetorszagban. Egyetlen esetben fordult elo egy valoban kellemetlen kozjatek, emiatt meg feljelentest is tettem. Egy konferencian tortent, Frankfurt am Main-ban, ahol az allam penziigyi csodjerol es az aranyrol vitaztunk, Nehany jelenlevo "pr6feta" azt josolta, hogy a nemet marka hamarosan teljesen elertektelenedik. En ellentmondtam e kijelentesnek, miszerint a nemet penz mindig csak egy elvesztett haboni utan ertektelenedett el, az elso vilaghaboru utan, es miutan Hitler tonkretette Nemetorszagot, Este a szallodaban aztan kaptam egy levelet, amiben az allt, hogy fejborombol ismet lampaemyot fognak csinalni. De ez egyeduli eset volt. Gyakran hallok az antiszemitizmussal ellentetes megjegyzeseket, amelyeket a hatam mogott tesznek, es nagyon is talaloak, Johannes von Thurn-Taxis fejedelem mondta egyszer, Istenrol es aranyrol folytatott vita kozben a mellette tilo holgynek: "Na lassuk, mit tud ehhez sz6lni ez az ertelmes oreg zsido." Ez nem zavart; nala nem erzem a zsidoellenes gytilolet leheletet, inkabb bokot erzek ki belole, Ugy gondolom, sikereim egy resze ennek koszonheto: szokatlan nevet viselek, amit konnyen meg lehet jegyezni, meg a regi idok leszarmazottja vagyok, mint csaszari es kiralyi magyar, egy masik bolyg6r61, aki 70 eve jar-kel a vilag tozsdein: Ez egy oreg, kozmopolita zsido, akitol lehet valamit tanulni - gondoljak nehanyan magukban. Alapjaban veve nagyon szeretem Nernetorszagot es a nemeteket (nem annyira bekepzeltek, mint peldaul a franciak), es az elavult gondolkodast rna mar csak egy kisebbseg kepviseli. Mindenesetre manapsag vannak bizonyos, szuperhazafias felhangok. Ez magaban hordozza a veszelyt, hogy Nemetorszagban ismet feleled az antiszemitizmus - akkor is, ha ebben az orszagban alig elnek zsid6k. Jobban nyugtalanit a zsidogyulolet Lengyelorszagban, a Szovjet197

196

uni6ban es sajnos Magyarorszagon is, ahol eddig ilyen elenk ellensegesseg alig letezett, Zsid6 szarmazasii vagyok, de katolikus keresztenykent megkeresztelve; szuleim is keresztenykent eltemetve nyugszanak a ztirichi Ziirichberg-ternetoben. Szarmazasommal soha nem volt bajom, amfg Hitler hatalomra nem jutott. Szamara en zsid6 voltam. Amikor elkovette a zsid6k elleni remtetteit, mely fajdalmat ereztem. es ugyamigy erintve ereztem magam, mint minden zsid6: a zsid6 vallassal tulajdonkeppen semmi sem kot ossze, de mint Parizs erseke, Lustiger kardinalis, akinek anyja Auschwitzban halt meg, es aki mar keresztenykent hordta a sarga csillagot, en sem tagadom meg soha gyokereimet, Franciaorszag megszallasa utan, 1940 jiiniusaban Parizsbol Spanyolorszagon keresztul Amerikaba ernigraltam. Ez sok nehezseget okozott, mert a Magyarorszag szamara eloirt bevandorlasi hanyad igen alacsony, a varakozasi ido 20 evig is eltart. Akkor kaptam vegre latogatovfzumot, amivel be tudtam bizonyitani, hogy - mint megkeresztelt katolikus, az akkori magyar torvenyek szerint - nem vagyok zsid6, es nem tartozom az akkori magyar zsidotorveny hatalya ala, vagyis barmikor visszaterhetek Magyarorszagra, Zsid6nak csak attol kezdve szamitottam, miutan a nemetek megszalltak Magyarorszagot es bevezettek a nemet fajvedelmi torvenyeket, Hitlemek konnyii volt a zsidokat a nep elott megragalmazni, oket spekulansnak belyegezni, mivel reszben azok is voltak. A kereskedelmi es kamatarres - a Hansak es Fuggerek ellenere - evszazadokon kereszttil kulfoldi praktika maradt. A zsid6k penzkereskedelemmel foglalkoztak, mert mas foglalkozasi lehetosegiik nem volt. Az Ujtestamentum tiltja az uzsorat, Tehat idonkent szinte kizar6lagos szereptik volt ebben a szektorban, aparol fiura szallt e foglalkozas. Kesobb meg az is szerepet jatszott az antiszemita prop agandaban, hogy sok zsid6 - attol a vagytol hajtva, hogy kikerulhessen a diaszporabol - nagy karriert csinalt (ez felelesztette a tobbiek 198

irigyseget): nem csak a penzugyi szakmakban, de a matematikaban, az elmeleti fizikaban vagy a zeneben is. Mindenesetre a penzzel val6 kereskedes nem eredeti zsid6 szakterulet. A kfnaiak eppen olyan otthonosak voltak ebben, illetve az ormenyek is. Es a Wall Streeten rna minden faj, minden nemzetiseg megtalalhato, Szeretnem ezt a komoly temat (amit azonban mint a "kozmopolita oreg zsid6" elettapasztalatat is hallottam emlegetni) egy vigasztal6 tortenettel lezami. Evekkel ezelott egyszer ismet Velencebe latogattam. Miutan mar szamtalan sikatort es sok hidat vegigjartam, egy lezart teren talaltam magam. Hirtelen az egyik pincebol oreg, fogatlan no bujt elo, rongyokba burkolva es baratsagosan udvozolt: "Salom" (heberill: beke). A zsid6 gett6ban voltam. A ter szegeny es tires. Az oregasszony megprobalta olaszul felajanlani szolgalatait, hogy megmutatja a gett6t. Atmentunk nehany szegenyes utcacskan. "Itt a regi, itt pedig az iij zsinag6ga, ez az oregotthon, ez a gyerekotthon, a Talmud-iskola" meselte az idos no. Oszinten szolva mindez nem volt erdekes, es csak iigy szokasbol megkerdeztem: - Es hanyan elnek ebben a negyedben? - 6h, uram, mar csak haromszazan maradtunk. Egykor 30 000 zsid6 lakott itt. Csak ugy nyuzsogtek az emberek, fiatalok es oregek, kereskedok es iparosok. De mindez mar regen volt. En termeszetesen arra a szerencsetlensegre gondoltam, amit Hitler katonai kovettek el es felve megkerdeztem: - Es hol vannak a tobbiek? - Ah - s6hajtott az oregasszony melankolikusan -, mind elmentek, messze innet. A Piazza San Marc6ra, a Canale Grande-ra. Mind egoistak lettek; bankarok, milliomosok ...

199

CSOKORNY AKKENDO ES MONOKLI Egy ujsagfro egyszer azt Irta r6lam, hogy senki sem tett annyi mindent a tozsdeert, mint Andre Kostolany - minthogy en egesz generaciot "csabitottam" a tozsdevel valo foglalkozasra, Va16ban pozitiv m6don gondolta mindezt. Szeretnem, ha fgy lenne. Termeszetes, hogy fogekony vagyok a helyeslesre es a tapsra. Hiszen ezert irok konyveket es ezert tartok eloadasokat. Nem az a 10 szazalek szerzoi honorarium az elvezet, hanem az a tizszeres osszeg, amit az olvas6k keszek gondolataim nyoman felaldozni. Ketsegtelen teny az is, hogy nagyobb orom honorariumot kapni, mint a penzkereses maga. Beerkezett miiveszek szamara is sikeriik legfontosabb igazolasa mindig is a kepert kapott ar marad. Meg egy nagyon gazdag, szep no is elvezettel veszi at modellfotoiert a honorariumot, mert ez a legjobb bizonyftek arra, hogy szep es kfvanatos, A fiatalokkal val6 kapcsolat is sokat jelent nekem. Ha egyetemistak hivnak eloadast tartani, mindig nagy tiszteletet erzek felem aradni, amig eszre nem veszik aztan, hogy egeszen egyszerii ember vagyok, aki kesz arra, hogy orak hosszat csevegjen veltik. Amikor kezdo voltam a tozsden, a legtobbet azokt61 az oreg tozsdeprofiktol tanultam - amit a hagyomanyokbol es nem a sajat tapasztalatokbol meg lehet tanulni -, akik 30-40 evvel voltak idosebbek nalam. Nehany beszelgetesnek semmi koze a penzugyekhez, A fiatalok peldaul a viselkedesformakat es az illemet is tolem akarjak megtanulni, mint peldaul az udvariassag, az oltozkodes titkai stb. Sot, nehanyan mar oltozkodesernben is utanoznak; nem feltetlenul azert, mert most ok is csokornyakkendot hordanak, hanem a stilus miatt. Mindig is szakember voltam az oltozkodes teriileten. Egyik legjobb befektetesem a ruhataram volt. Fiatal koromban nagy siilyt helyeztern erre, talan mert kinezetem miatt komplexusaim voltak es jelentektelen kulsejtinek tartottam magam - mindenesetre nem voltam jokepti fiatalember. Ezert igen jol oltozkodtem - szinte mint 200

egy piperkoc -, de termeszetesen mindig az alkalomnak megfeleloen. Ha megkerdeznek, mindig ezt a tippet adorn: inkabb kicsit konzervatfvnak, de nil modemnek soha ne lattassa magat az ember. Kerdezetlenul sohasem kritizaltam senkit oltozete miatt, senkit sem szeretnek ezen erzekeny teriileten megsebezni. Neha egy-egy kiegeszito az egesz megjelenest megvaltoztathatja, Egy budapesti jobaratom rendszeresen meglatogatott a Cote d' Azuron. Egy nyari este meghfvtak bennunket egy elegans koktelpartira, 6 azonban akkoriban elegge gyengen volt ruhataraval eleresztve, en pedig - leven 0 egy meter nyolcvanas - nem tudtam kisegiteni. Mit tegytink? Vegul az az otletem tamadt, hogy szereztem neki egy monoklit, az mindenkinek egy szempillantas alatt eleganciat kolcsonoz. Val6ban j6 benyomast keltett a nagyvilagi parti ragyogasaban. Molnar Ferencre kellett gondolnom, aki egyszer azt mondta: .Nagyon elegans dolog monoklit hordani, de nelkule megis csak jobban lat az ember."

NEM GAZDAGNAK, HANEM FUGGETLENNEK KELL LENNI Mindharom karrieremre ervenyes: nem az uj soprii, hanem a regi sopor j6l. Az anyagiak megadtak nekem a szellemi fuggetlenseget, hogy mindazoknak, akiket nem szeretek, de kulonosen azoknak, akik engem nem szeretnek, Goethet idezhessem. Logikus, hogy ilyen esetben sok irigye van az embemek. Ez azonban nem zavar. Mert inkabb kfvanok magamnak ezer irigyet, mint egyet, aki szanakozik rajtam. Tovabba baratok szazai vesznek korul; a legfiatalabb 15 eves, a legidosebb nem sokkal ezelott, 105 eves koraban halt meg. Foglalkozas szerint az iskolastol a professzorig es multimilliomosig, a tarsadalmi hierarchiaban a csaszari-kiralyi herce-

201