INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

Dr. Hernádi László - dr. Mód Péter

Az ingatlan-nyilvántartási kérelem nyomtatvány alkalmazása

Az ingatlan-nyilvántartási eljárások döntő többsége az ügyfelek kérelmére indul, amely a hatályos

szabályozás szerint az erre a célra rendszeresített nyomtatványon terjeszthető elő. A nyomtatvány helytelen
kitöltése akár a kérelem hiánypótlásra való felhívás nélküli elutasításához is vezethet, ezért nem érdektelen a
helyes alkalmazásra rávilágítani. Ahogy nem hiábavaló górcső alá venni általában a kérelemhez kapcsolódó
szabályokat, illetve a benyújtásához fűződő jogkövetkezményeket sem.

A kérelemhez kötöttség elve ban az ingatlanok − mint a szabad magán-

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás, mint
a legtöbb hatósági eljárás általános szabá-
lyait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgálta-
tás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (Ket.) határozza meg. Az eljárás külö-
nös, általánostól eltérő szabályait viszont az
ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI.
törvény (Inytv.) tartalmazza. A Ket. alapelv-
ként rögzíti, hogy a közigazgatási hatósági
eljárásban a törvény keretei között a hivatal-
ból való eljárás elve érvényesül.1 Ezzel
szemben az ingatlan-nyilvántartási eljárás-
ban csak szűk körben érvényesül a hivatalból
történő eljárás elve, sőt a Ket.-tel ellentét-
ben az Inytv. a kérelemhez kötöttséget rög-
zíti alapelvként. A törvény 6. § (1) bekez-
dése szerint „a jogok és jogilag jelentős té-
nyek bejegyzésére illetőleg feljegyzésére irányuló
ingatlan-nyilvántartási eljárás − ha e törvény más-
ként nem rendelkezik − az ügyfél kérelmére vagy
hatósági megkeresésre indul.” Az ingatlan-
nyilvántartási eljárás tehát rendszerint kére-
lemre, ritkábban megkeresésre indul, ami
természetesnek mondható, hiszen általá-
1
Ket. 3. § (1) bekezdés
2
Ket. 34. § (5) bekezdés
3
Inytv. 6. § (2) bekezdés
tulajdon tárgyai − tulajdonosaik rendelkezé-
se alatt állnak, s az ingatlan-nyilvántartás
többnyire a tulajdonosok és egyéb dolo-
gi jogosultak ingatlanokra vonatkozó ügy-
letei nyomán beállt változásokat regisztrálja.
Fontos eltérés a Ket. és Inytv. szabályai
között az is, hogy míg az előbbi szerint a
kérelmet tartalma szerint kell elbírálni ak-
kor is, ha az nem egyezik az ügyfél által
használt elnevezéssel,2 addig az Inytv. imént
idézett rendelkezése szerint „az ingatlan-
nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős
tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegy-
zésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megke-
resés megjelöl.” Érvényesül a kérelemhez
kötöttség elve a határozatok kijavítása, kie-
gészítése terén is. A bejegyzés, feljegyzés,
illetőleg az erről szóló határozat a bejegyzés,
feljegyzés iránti kérelemben foglaltak sze-
rint javítható, illetőleg egészíthető ki.3
A kérelem benyújtására jogosultak köre
Az eljárás megindítására jogosultak kö-
réhez az ügyfél fogalmának meghatározása
www.resimmobiles.hu
64 2007. 1-2. szám
vezet el. A Ket. ügyfélfogalma a következő:
ügyfél az a természetes vagy jogi személy,
továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet, akinek (amelynek) jogát, jogos ér-
dekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti, akit
(amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, il-
letve akire (amelyre) nézve − tulajdonát, jo-
gait és vagyontárgyait is ideértve − a ha-
tósági nyilvántartás adatot tartalmaz.4 A
Ket. felhatalmazást ad részletesebb ügy-
félfogalom megállapítására is, amellyel élve
az Inytv. úgy rendelkezik, hogy az ingat-
lan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a ter-
mészetes vagy jogi személy, jogi szemé-
lyiséggel nem rendelkező szervezet, akit
(amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogo-
sultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a
bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötele-
zetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt
vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-
nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a
javára, illetve terhére feljegyzett tény meg-
változását vagy törlését eredményezné. Az
ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az
eljárást megindító hatóság, valamint az
adatváltozást bejelentő személy.5
Az ügyfél fogalmának meghatározása
mellett az Inytv. definiálja a kérelem benyúj-
tására jogosultak körét is, amikor kimondja,
hogy az eljárás megindítását (bejegyzést)
annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá vá-
lik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez
bejegyzett jogát érinti.6 Az Inytv. végrehajtási
rendelete, a 109/1999. (XII. 29.) FVM rende-
let (Vhr.) hasonlóan rendelkezik, kimondva,
hogy a kérelem benyújtására az jogosult,
akinek az a bejegyzett jogát érinti, illetve
aki a bejegyzés által jogosulttá válik.7 A
törvény azonban azt is lehetővé teszi, hogy
a felek megállapodásukkal eltérjenek ettől
4
Ket. 15. § (1) bekezdés
5
Inytv. 25. § (2) bekezdés
6
Inytv. 26. § (7) bekezdés
7
Vhr. 60. § (1) bekezdés
RES IMMOBILES
a szabálytól, de egyéb jogszabályoknak is
felhatalmazást ad erre. Végső soron tehát
a felek bárkit felhatalmazhatnak az eljárás
megindítására. Ezt természetesen a földhi-
vatal előtt igazolniuk kell. Így az eljárás
megindítására jogosultak köre, azonos is le-
het, de el is térhet azokétól, akik részé-
re a törvény biztosítja az ügyféli jogállást.
Mindez az adott eljárás egyedi sajátossá-
gaitól függ. Annyi mindenesetre rögzíthe-
tő, hogy aki az általános szabályok szerint
jogosult a kérelem benyújtására, az egy-
ben ügyfélnek is minősül.
Példával megvilágítva: „A” és „B” közös
tulajdonában áll egy ingatlan. „A” eladja tulaj-
doni illetőségét „C”-nek, egyben haszonélve-
zeti jogot alapít „D” részére. Mindeközben „B”
tulajdoni illetőségét „E” jelzálogjoga terheli.
Ekkor az általános szabályok szerint elsősorban
„C” és „D” kérhetik a bejegyzést, mint akik
jogosulttá válnak. Bejegyzett jogát érinti az
eljárás „A”-nak, hiszen vele szemben történik
a bejegyzés. Ezért ő is jogosult előterjeszteni
a kérelmet. Ugyanakkor „B” nem tartozik az
eljárás megindítására jogosultak körébe, holott
ügyféli minősége elővásárlási jogára tekintettel
nem vitatható. Kicsit változtatva a példán
láthatjuk, hogy adott esetben „B” is jogosult
lehet az el-járás megindítására,, ha például „A”
teljes körű meghatalmazást ad „B” részére −
aki elővásárlási jogával nem kíván élni −, hogy
helyette és ne-vében adja el tulajdoni illetőségét,
s járjon el a földhivatal előtt is. Ekkor „B” is
jogosult lesz a kérelem benyújtására „C” és „D”
mellett.
A kérelem benyújtójának személye lé-
nyegesen befolyásolja az eljárás menetét.
Elsősorban az említhető, hogy a jogalkotó
szankcionálja, ha a kérelmet arra nem
jogosult személy nyújtja be (A fenti
példában „E” nem jogosult kérelem
benyújtására). Ez esetben az Inytv. 39. §
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
(4) d) pontja szerint hiánypótlási felhívás
nélkül, végzéssel el kell utasítani a bejegyzés
iránti kérelmet. Nem elhanyagolható az
sem, hogy a hiánypótlási felhívást a ké-
relmezőhöz intézi a földhivatal. Ennek
akkor lehet jelentősége, ha nem a kérelmező
az, akinek érdekkörében a pótolandó hiá-
nyosság felmerült. Ezt a problémát áthi-
dalja a jogi képviselő − sok esetben köte-
lező − alkalmazása, aki adott esetben min-
den érdekelt féltől meghatalmazással ren-
delkezik. Ugyanis a kérelemre induló olyan
eljárásokban, amelyekben a jogváltozás be-
jegyzésének alapjául közjegyző által készített
okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett ma-
gánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező.
Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet
(ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képvi-
seletében eljáró közjegyzőt.8 A kötelező jogi
képviselet természetesen nem azt jelenti,
hogy az eljáró ügyvéd vagy közjegyző a ké-
relem benyújtására jogosult ügyfélnek te-
kintendő, hiszen nem saját nevében ter-
jeszti elő a kérelmet. Meghatalmazást ré-
szére azok az érdekeltek adhatnak, akik
a kérelem benyújtására jogosultak. Mindez
azzal jár, hogy a meghatalmazás nélkül el-
járó jogi képviselő kérelmét nem utasít-
hatja el a földhivatal azzal, hogy a kérel-
met nem arra jogosult nyújtotta be. Ez
esetben hiánypótlási felhívást kell kibo-
csátania, felszólítva a jogi képviselőt, hogy
igazolja képviseleti jogosultságát. Ennek el-
mulasztása esetén a jogi képviselő eljárását a
hatóság visszautasítja és felhívja az ügyfelet,
hogy gondoskodjék a képviselet ellátására
alkalmas, írásbeli meghatalmazással rendel-
kező képviselőről.9 Abban az esetben pedig,
ha a jogi képviselő olyan személytől ren-
delkezik meghatalmazással, aki egyébként
8
Inytv. 26. § (2) bekezdés
9
Ket. 40. § (4) bekezdés
10
Inytv. 32. § (4) bekezdés, Vhr. 71. §
2007. 1-2. szám 65
nem jogosult az eljárás megindítására, a
földhivatal elutasítja a kérelmet arra hivat-
kozással, hogy azt arra nem jogosult sze-
mély nyújtotta be. Látható tehát, hogy
a kérelmezési jogosultság megállapításánál
kérelmezőnek sosem a meghatalmazott jogi
képviselő tekintendő, hanem az őt meg-
hatalmazó ügyfél.
Kiemelendő, hogy azokban az ingatlan-
nyilvántartási eljárásokban, ahol a jogi kép-
viselet kötelező, az eljáró ügyvédnek, vagy
jogtanácsosnak a kérelem nyomtatványon
az aláírásán és bélyegzőjének lenyomatán
túl az ún. szárazbélyegzőjének lenyo-
matát nem kell elhelyeznie, ugyanis a
szárazbélyegző alkalmazása csak a bejegy-
zés alapjául szolgáló okirat tekintetében
kötelező, a kérelem vonatkozásában vi-
szont nem.10
A kérelemhez kapcsolódó határidők
Az ingatlantulajdonosok tehát szabadon
vesznek részt a forgalmi életben, azonban
ha az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő
módon rendelkeznek ingatlanukkal, akkor
a közhitelesség elvének érvényesülése, a
forgalom biztonsága, valamint a hitelezői
érdekek védelme érdekében nem csak jogo-
sultak, de kötelesek ingatlan-nyilvántartási
eljárást kezdeményezni. Ezt juttatja kife-
jezésre az Inytv. 26. § (4) bekezdése, mely
szerint „a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló
szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30
napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell be-
nyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létre-
jöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy −
ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt
− hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a
beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított
www.resimmobiles.hu
66 2007. 1-2. szám
30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz
benyújtani.” Ilyen hatósági jóváhagyás tipi-
kusan a közigazgatási hivatal engedélye a kül-
földiek ingatlanszerzése feltételeként, vagy
a gyámhatóság hozzájárulása a kiskorúak
egyes ingatlanokat érintő ügyletei esetében.
A beleegyezés vagy jóváhagyás hiánya ese-
tén a földhivatal hiánypótlási felhívást bo-
csát ki, melynek teljesítésére 15 nap áll ren-
delkezésre, mely egyszer 15 nappal meg-
hosszabbítható. Ez a határidő nem feltét-
lenül elegendő egy-egy hatósági jóváhagyás
beszerzéséhez, ezért ajánlatos a jóváhagyá-
sok beszerzése után megindítani az eljárást
− hiszen erre az Inytv. lehetőséget ad − nem
megkockázatva az eredménytelen hiány-
pótlás miatti elutasítást.
A jogalkotó egyébként szankcionálja is
a határidő elmulasztását, kimondva, hogy a
bejegyzés iránti kérelem benyújtására meg-
határozott határidő elmulasztása esetén az
illetékekről szóló törvény szerinti mulasz-
tási bírságot kell fizetni.11 Tágabb értelem-
ben vett szankció, hogy a konstitutív hatá-
lyú bejegyzések elmaradására nem hivat-
kozhat egy esetleges jóhiszemű harma-
dik jogszerzővel szemben az, aki érvényes
szerződés birtokában elmulasztja kezdemé-
nyezni az ingatlan-nyilvántartási eljárást
joga bejegyzése iránt.
Magától értetődően a kérelem benyúj-
tásának napjától számítnak egyes eljárási
határidők is (pl. ügyfél értesítése, hiánypót-
lás, ügyintézés). Elég csak megemlíteni a
Ket. 33. § (5) bekezdését, mely szerint az
ügyintézési határidő a kérelemnek az eljá-
rásra hatáskörrel és illetékességgel rendel-
kező hatósághoz történő megérkezése nap-
ján kezdődik. Az ingatlan-nyilvántartási el-
11
Inytv. 26. § (5) bekezdés
RES IMMOBILES
járás tekintetében ennél talán fontosabb az
a joghatás, amely a kérelem benyújtásának
idejéhez kötődik, nevezetesen a bejegyzések
ranghelye, rangsora. Az Inytv. 7. §-a dekla-
rálja, hogy „az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy
bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rang-
sorát − e törvény eltérő rendelkezése hiányában −
a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem ikta-
tási időpontja határozza meg.” A bejegyzések
ranghelyének, rangsorának jelentősége egy-
felől az ingatlanok többszöri eladása esetén
mutatkozik meg. Ha ugyanis a korábbi vevőt
nem biztosítja a birtokkal megerősített jog-
cím, és sem a korábbi, sem a későbbi vevő
nem lépett birtokba, de utóbbi előbb nyújtja
be bejegyezési kérelmét, akkor a korábbi
vevő bejegyzési kérelmét el fogja utasítani
a földhivatal, hiszen kérelmének elbírálása
idején már a későbbi vevő szerepel tulaj-
donosként az ingatlan-nyilvántartásban. A
gyakorlatban ez azonban ritkán fordul elő,
sokkal nagyobb jelentősége van a kérelem
érkezési idejének a jelzálogjog bejegyzések
terén, ahol a bejegyzések sorrendje, s ezzel
ranghelye, egyben a kielégítési sorrendet is
meghatározza. Ugyancsak a kérelem be-
nyújtásának időpontjához kötődik az elbírá-
lás során alkalmazandó jogszabályok meg-
határozása, valamint a bejegyzéshez fűző-
dő joghatály beállta, ahogy ezt az Inytv.
44. § (1) bekezdése előírja.
Nem ritka előfordulása miatt érdemes
kiemelni azt a gyakorlatot, amelyet egyes ké-
relmezők folytatnak. Azt ugyanis, hogy a
kérelmet és mellékleteit nem a hatáskörrel
és illetékességgel rendelkező körzeti föld-
hivatalhoz nyújtják be, hanem − vélhetően
kényelmi és költségtakarékossági szempon-
tokból − a lakóhelyükön fekvő körzeti
földhivatalnál, esetleg az illetékességgel, de
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
hatáskörrel nem rendelkező megyei föld-
hivatalnál. Nem veszik számításba, hogy az
ügyintézési határidő és a ranghely a kére-
lemnek a hatáskörrel és illetékességgel ren-
delkező körzeti földhivatalhoz érkezése idő-
pontjához igazodik. Ha nem az eljárásra jo-
gosult szervhez nyújtják be a kérelmet, ak-
kor ügyiratáttételnek van helye, ami napo-
kat, de akár egy hetet is igénybe vehet. Ez
idő alatt egy esetleges rosszhiszemű in-
gatlantulajdonos fedezetelvonó szerződést
kötve megelőzheti kérelmével a késlekedőt.
A kérelem visszavonása
A kérelemre induló eljárások ura − ha-
csak nem indítható, illetve folytatható hiva-
talból is − az ügyfél. A kérelemhez kötöttség
elvéből és az ingatlantulajdonosok szabad
rendelkezéséből következően az ingatlan-
nyilvántartási eljárásban ez fokozattan érvé-
nyesül. Elenyésző a hivatalból indítható,
il-letve folytatható eljárások száma. A
kérelem visszavonását lehetővé teszi mind
a Ket. mind az Inytv. A Ket. előírása
szerint az ügyfél az eljárás megindítására
irányuló ké-relmét a határozat jogerőre
emelkedéséig visszavonhatja.12 Az Inytv.
vonatkozó szabálya, addig teszi lehetővé a
kérelem visszavonását, amíg abban az ingat-
lanügyi hatóság nem hozott határozatot.13
Az ingatlan-nyilvántartási kérelem vissza-
vonásával kapcsolatosan mindenek előtt a
szigorú formakényszerre hívjuk fel a fi-
gyelmet. Az Inytv. 26. § (9) bekezdése
szerint „a kérelem a szerződő felek ügyvéd által
ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba fog-
lalt közös nyilatkozatával vonható vissza. Ha
pedig a bejegyzés folytán harmadik személy vált
volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az
ő ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy
12
Ket. 34. § (4) bekezdés
13
Inytv. 26. § (9) bekezdés
2007. 1-2. szám 67
közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges.
Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el
kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike
jogtanácsos által képviselt szervezet.” A hangsúly
a szerződő felek közös nyilatkozatán van,
vagyis nincs lehetőség arra, hogy − akár er-
re irányuló felhatalmazás alapján − az eljáró
jogi képviselő egyoldalúan vonja vissza a
kérelmet. Amennyiben mégis ezt teszi, úgy
a földhivatal hiánypótlási felhívást bocsát
ki a közös nyilatkozat benyújtása iránt, fi-
gyelmeztetve arra, hogy annak elmaradása
esetén a bejegyzési kérelmet érdemben
elbí-rálja. A kérelem szabályszerű
visszavonása esetén a földhivatal végzéssel
megszünteti az eljárást és a kérelem összes
mellékletét visszaküldi a kérelmezőnek.
Eljárás hivatalból
Amellett, hogy az ingatlan-nyilvántartás-
ban szereplő egyes adatok átvezetése beje-
lentésre és hivatalból is megtörténhet, a jo-
gok és tények bejegyzése, törlése esetén is
lehetőség van a hivatalból történő eljárásra,
bár − ahogyan már utaltunk rá − igen szűk
körben és kivételesen. Már csak azért is
mert az Inytv. és a Vhr. az ezt lehetővé tévő
rendelkezéseivel az ingatlan-nyilvántartási
eljárás alapelveként meghatározott kérelem-
hez kötöttség, és egyes esetekben az okirat
elvét is áttöri. Hivatalból való eljárása során
a földhivatal egyrészt be-, illetve feljegyezhet
jogokat és tényeket, másrészt törölheti azo-
kat. A hivatalból történő bejegyezésekről
rendelkezik az Inytv. 50. § (1) bekezdése,
a Vhr. 9. § (4) bekezdése. Előbbi a tu-
lajdonjog bejegyzéshez kapcsolódó kü-
lönleges szabály, amely a tulajdonjogot szer-
zővel szemben biztosítja az átruházót, il-
letve egyéb jogosultakat, ha előbbi az oki-
www.resimmobiles.hu
68 2007. 1-2. szám
ratban kikötött egyes jogokat nem kéri be-
jegyezni a tulajdonjogának bejegyzésével
egyidejűleg. Utóbbi pedig az épületek önál-
ló ingatlanként történő feltüntetése esetén
teszi lehetővé a földhasználati jog bejegy-
zését, áttörve az okirat elvét is.
A hivatalból történő törlések esetében
a jogalkotó általános jelleggel mondja ki az
Inytv. 30. § (3) bekezdésében, hogy nincs
szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jo-
got vagy tényt kell törölni, amelynek meg-
szűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétség-
telenül megállapítható. A kivételes szabály
gyakorlati alkalmazásának eseteit kutatva
nem állunk megoldhatatlan feladat elé: tipi-
kusan a határozott időre be-, illetve feljegy-
zett jogok és tények törlését említhetjük.
Emellett néhány különleges esetet is felso-
rol a törvény, illetve a végrehajtási ren-
delet,14 valamint további szabályokat tartal-
maz az Inytv. egyes jogok, tények hivatal-
ból történő törlése kapcsán.14
A kérelem formája, tartalma
A kérelemhez kötöttség elvének ismerte-
tésénél már utaltunk rá, hogy az ingatlan-
nyilvántartási eljárásban nincs mód tartalma
szerint értelmezni a kérelmet, csak az abban
kifejezetten megjelölt jog és tény jegyezhető
be, illetve jegyezhető fel. Ez azzal jár, hogy
ha valamely jogról rendelkezik ugyan a be-
jegyzés alapjául szolgáló okirat, ám azt nem
kérik bejegyezni, akkor − a hivatalból tör-
ténő bejegyzés eseteit kivéve − a földhiva-
talnak figyelmen kívül kell hagynia ezt el-
járása során, így nem elegendő az sem,
hogy az okirat tartalmára utaljanak kére-
lemben. Részben a kérelem pontos előter-
jesztését elősegítendő vezette be a jogalko-
tó a kérelem előterjesztésére szolgáló forma-
nyomtatványt, melyre a Ket. ad felhatal-
14
Inytv. 50. § (2)-(4) bekezdés, Vhr. 68. § (1) bekezdés
15
Pl.: Inytv. 50. § (2)-(3) bekezdés, Vhr. 21/A. § (2) bekezdés, Vhr. 68. § (1) bekezdés
16
Ket. 34. § (3) bekezdés
17
Vhr. 60. § (1) bekezdés
RES IMMOBILES
mazást.16 Az Inytv. 26. § (1) bekezdése él
a felhatalmazással, előírva, hogy az ingat-
lanhoz kapcsolódó jog vagy tény kelet-
kezését, módosulását, illetve megszűnését
jogszabályban meghatározott nyomtatvá-
nyon benyújtott kérelemre vagy megkere-
sésre kell az ingatlan-nyilvántartásba beje-
gyezni. Hasonlóan rendelkezik a Vhr. is,17
rendszeresítve egyben 1. számú mellékle-
tében a kérelem nyomtatvány mintáját. Az
Inytv. 26. § (3) bekezdése írja elő, hogy a
kérelemnek mit kell tartalmaznia:
- a kérelmező nevét (megnevezését),
- lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),
- személyi azonosítóját (statisztikai azo-
nosítóját),
- az érintett ingatlannak,
- valamint annak a jognak vagy ténynek
a megjelölését, amelynek bejegyzését,
illetve feljegyzését kérik,
- ha a kérelmező helyett képviselő jár el,
a kérelemnek tartalmaznia kell a kép-
viselő nevét (megnevezését), lakcímét
(székhelyét vagy telephelyét) is.
Az ingatlanügyi hatóságnak az Inytv. a-
lapján az egyes jogok, tények be-, illetve
feljegyzésekor az Inytv. 26. § (3) bekezdé-
sében felsoroltakon túlmenő egyéb adato-
kat is regisztrálniuk kell az ingatlan-nyilván-
tartásban, mely adatok regisztrálása a kére-
lemhez kötöttség elve alapján kizárólag a ké-
relem figyelembevételével történhet. Vagyis
a kérelmezőnek egyéb, az Inytv. által elő-
írt adatokat is meg kell jelölnie a nyomtat-
ványon. Ez a többletadat-tartalom azonban
a kérelem tárgyától függően változhat.
A jogok bejegyzésére, törlésére irányuló
ingatlan-nyilvántartási eljárások többségét a
tulajdonjog bejegyzési, valamint a jelzálog-
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 2007. 1-2. szám 69

1. Kérelem-nyomtatvány minta (I. rész)

jog bejegyzési, törlési kérelmek teszik ki, I. rész

ezért a nyomtatvány kitöltésére vonatkozó - a kérelmező megnevezése, adatai18
útmutatás során e két tárgykörre szo-
- a jogi képviselő megnevezése, adatai
rítkozunk.
- a változással érintett ingatlanok száma
Tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem - amennyiben a kérelemnek már van föld-
hivatali előzménye (pl. tulajdonjog fenn-
A tulajdonjog bejegyzésére irányuló ké- tartásnál), úgy a földhivatali ügyiratszám
relem tekintetében a kérelem nyomtatvá- (iktatószám) feltüntetése
nyon az alábbi adatokat kell feltüntetni ah- - a soronkívüli ügyintézés igénybevételére
hoz, hogy a bejegyzés teljesíthető legyen: történő utalás
18
Az Inytv. 32. § (1) bekezdés alapján a bejegyzés alapjául szolgáló okirat kell, hogy tartalmazza az egyéb személyes adatokat,
úgymint a magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevet, születési hely ésswww.resimmobiles.hu
idő, anyja neve megjelö-
lést, személyi azonosító jel továbbá a statisztikai számjellel rendelkező szervezet esetén a statisztikai azonosító, illetve a
bírósági illetőleg cégbírósági bejegyzés számát.
70 2007. 1-2. szám RES IMMOBILES

- a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szigorúan szankcionálja. A 39. § (4) bekezdés

összege, fizetési módja a) pontja értelmében a hiány pótlására való
- megjegyzés rovat19 felhívás nélkül végzéssel kell elutasítani a
bejegyzés iránti kérelmet akkor, ha a kérelem
- a mellékletek tételes felsorolása
vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes
- keltezés, aláírás tartalma érthetetlen, ellentmondó, vagy a
A nyomtatvány I. részén jórészt olyan kérelem nem tartalmazza − többek között −
adatok szerepelnek, amelyek hiányát az Inytv. a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét).

2. Kérelem-nyomtatvány minta (II. rész)

19
Itt célszerű hivatkozni az Inytv. 37. § (3) bekezdésében előírtakra jogi személy kérelmező esetén, vagy pl. a termőföldről szóló
1994. évi LV. törvény 9. § (3) bekezdésében megkövetelt nyilatkozatra, miszerint a tulajdonszerzés nem ütközik korlátozásba.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 2007. 1-2. szám 71

II. rész Vhr. 6. §-a alapján azt is szükséges meg-

- a változással érintett ingatlan település, jelölni, hogy a tulajdonjog bejegyzése
és helyrajzi szám szerinti megjelölése, név szerint kinek a javára, milyen arány-
esetlegesen az érintett tulajdoni hányad ban, továbbá milyen jogcímen történik,
megjelölése,
- a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
- a kérelem tárgya (5. általános kérelem) mértéke, illetve hivatkozás a tárgyi vagy
rovatban kell feltüntetni, hogy a kérelem személyes díjmentességre jogszabályhely
tulajdonjog bejegyzésére irányul. Sőt a megjelölésével.20

3. Kérelem-nyomtatvány minta (II. rész)

20
Lásd 1-2. számú kérelem-nyomtatvány minta.
www.resimmobiles.hu
72 2007. 1-2. szám
A II. rész helytelen kitöltése szintén az
Inytv. 39. § (4) bekezdésének alkalmazását
vonhatja maga után. Elutasítandó a kére-
lem egyrészt az a) pont alapján, ha nem tar-
talmazza az érintett ingatlan helyrajzi számá-
nak és annak a jognak, ténynek vagy adatnak
a megjelölését, amelynek bejegyzését, fel-
jegyzését, törlését illetőleg átvezetését kérik.
Továbbá elutasítható a kérelem b) és c)
pontok alapján is, ha olyan jogra vagy tényre
vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlan-
nyilvántartásnak, vagy az az ingatlan, jog
vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték az
ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel.
Jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem
A jelzálogjog bejegyzésére irányuló ké-
relmen meg kell jelölni az alábbiakat:
- kérelem nyomtatvány I. részében feltün-
tetendő adatok azonosak a tulajdonjog
bejegyzési kérelemnél felsoroltakkal, az-
zal az eltéréssel, hogy jogi képviseletre
vonatkozó adatok feltüntetése nincs szük-
ség, ha a jogi képviselet nem kötelező. 21
- kérelem nyomtatvány II. rész
a változással érintett ingatlan település,
és helyrajzi szám szerinti megjelölése.
Amennyiben a jelzálogjog nem az
egész ingatlant terheli, úgy meg kell je-
lölni az érintett tulajdoni illetőséget
(Vhr. 17. § (3) bek.)
a kérelem tárgya (3. jelzálogjog be-
jegyzése, módosítása) rovatban kell fel-
tüntetni, hogy a kérelem milyen típu-
sú (pl. „közönséges” jelzálog, keret-
biztosítéki jelzálog, önálló jelzálogjog,
stb.) bejegyzésére irányul. A Vhr. 18.
§ (1)-(2) bekezdése alapján szükséges
megjelölni, hogy a jelzálogjog bejegy-
21
Az Inytv. 32. § (5) bekezdése alapján a jelzálogjog alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan
magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet – nevének feltüntetésével – szabályszerűen és
nyilvánvalóan azonosítható módon aláírt. Ezen esetben – figyelemmel az Inytv. 26. § (2) bekezdésére – a jogi képviselet nem
kötelező.
RES IMMOBILES
zése név szerint kinek a javára történik,
meg kell jelölni a követelés jogcímét,
amelynek a biztosítására a jelzálogjog
szolgál, továbbá a jelzáloggal biztosí-
tott követelés összegét belföldi vagy
külföldi pénznemben. Amennyiben a
biztosított követelés kamatozó, vagy a
tőkeösszegén kívül mellékszolgáltatás
van kikötve, úgy a követelés jelzálog-
szerződésben szereplő járulékaira is
utalni kell.
a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
mértékének megjelölése.
(lásd 3. számú kérelem-nyomtatvány minta)
Jelzálogjog törlése iránti kérelem
A jelzálogjog törlésére vonatkozó ké-
relem nyomtatvány II. részén feltünteten-
dő adatok:
a változással érintett ingatlan település,
és helyrajzi szám szerinti megjelölése
a jelzálog összegének megjelölésén túl
azt is meg kell jelölni, hogy a törölni
kért jelzálogjog a tulajdoni lap III.
részén milyen sorszáma alatt, milyen
határozatszámmal, és kinek a javára
került bejegyzésre.
(lásd 4. számú kérelem-nyomtatvány minta)
Gyakori probléma, hogy a nyomtatványt
olvashatatlan kézírással töltik ki, vagy
a II. részben található kérelem tárgya
megnevezésű táblázatba „x” jelet tesznek.
E kitöltési mód természetesen szabálytalan,
és a kérelmező annak teheti ki magát, hogy
kérelmét annak érthetetlensége miatt az Inytv.
39. § (4) bekezdése alapján az ingatlanügyi
hatóság elutasítja. A bonyolult ügyekben
célszerű, ha kérelem nyomtatvány mellett
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN 2007. 1-2. szám 73

csatolnak egy hagyományos értelemben vett megfelelő kitöltése és benyújtása alól,

kérelmet, ahol értelemszerűen rögzítést nyer hiszen annak használata kötelező. Ennek
a kérelmező okiratnak megfelelő tényleges hiányában a földhivatalnak úgy kell eljárnia,
szándéka is. Mindez azonban nem mentesít a mintha kérelmet egyáltalán nem nyújtottak
jogszabály által rendszeresített nyomtatvány volna be.
4. Kérelem-nyomtatvány minta (II. rész)

Az ingatlan-nyilvántartási kérelem az eljárás alapja, a hozzá fűződő jogkövetkezmények miatt

alapvetően befolyásolja az eljárás kimenetelét. Az ingatlanügyi hatóság nem az okirat alapján, a felek
feltehető szándéka szerint jár el, hanem a kérelemben pontosan és kifejezetten megjelölt jogokat jegyzi be,
illetve jegyzi fel.
***

www.resimmobiles.hu