A rendszerváltás gazdasága (1989-97)

1. Mit jelent az, hogy a magyar gazdaság fő vonásaiban európai

piacgazdasággá vált? (8 összetevő)
a. A korábban domináns állami tulajdonnal szemben a hazai és
külföldi magántulajdon többségbe került. A versenyképes gazdaság
kialakulása
b. A gazdasági szereplők túlnyomó többségét a kis- és közepes
vállalkozások teszik ki.
c. A gazdaság export és import oldalon is nyitottá vált a világpiac
számára.
d. A gazdasági alanyok autonóm döntése alapján alakulnak az árak, a
foglalkoztatás és a bérek, a beruházások és a piaci együttműködés.
e. A pénz- és tőkepiacok intézményrendszere fokozatosan kifejlődött és
megnyílt a hazai és külföldi szereplők előtt.
f. A hiánnyal szemben uralkodóvá vált a gazdasági verseny.
g. A forint konvertibilis lett.
h. A gazdaságpolitikai intézményrendszerben létrejöttek a ésszerű
munkamegosztás keretei.

2. Melyek voltak a piacgazdaság kiépülésének kedvezőtlen jelenségei?

a. Kialakultak és a jövőben is kialakulhatnak súlyos makro-
egyensúlytalanságok.
b. Előfordulnak monopolpozíciók, nem ritka az erőfölénnyel való
visszaélés, a tisztességtelen piaci magatartás.
c. Az adó- és főleg a járulékterhek nagysága, az eredeti tőkefelhalmozás
korának mohósága, valamint a kialakult szokások következtében
általános a fél- és illegális módszerek alkalmazása.

1
 d. A megbízhatatlan információk miatt a tisztánlátás a makrogazdasági
helyzet néhány fontos jellemzőjében és a mikroszférában is nehéz.
3. Miért léphetett a gazdaság 1997-ben új pályára?
A stabilizációs és modernizációs folyamatban elért jelentős eredmények
alapján.

4. Hogyan függött össze a válság és a rendszerváltás?

A gazdasági válság nem a rendszerváltás következménye, hanem az
összefüggés sokkal inkább fordított, vagyis a válság következtében vált
elkerülhetetlenné a rendszerváltás.

5. Melyek adórendszerünk fő elemei?

általános forgalmi adó (áfa), fogyasztási adó, személyi jövedelemadó (szja),
helyi adók, társasági adó

6. Milyen szerepet játszott a külföldi tőke a privatizáció során?

A rendszerváltást követően Magyarországon olyan arányú privatizáció ment
végbe, amilyenre korábbi történelmi időszakokban a világon sehol nem volt
példa. A privatizációs stratégia kormányzati ciklusonként változott, állandó
eleme volt azonban, hogy elvetette a reprivatizációt, valamint az ingyenes
vagyonhoz juttatást, helyette a piaci áron történő értékesítés elvét
hangsúlyozta, amit esetenként különböző vásárlói rétegeket preferáló
kedvezményes technikákkal egészített ki. Mind a szervezeti, mind a
tulajdonosi struktúra átalakításában nagy szerepe volt. A külföldi
működőtőke befektetések a nyolcvanas évek végéig minimálisak voltak, s
1990-től kezdtek számottevően növekedni. A társas vállalkozások vagyona
külföldi tőke nélkül nem nőtt volna.

7. Milyen mértéket öltött a rejtett gazdaság?

2
 1997-ben már a GDP kb. 30%-át állította elő, s részesedése a következő
években sem csökkent számottevően.
8. Hogyan függött össze a bankok privatizációja és konszolidációja?
A privatizáció azért lehet fokmérője a konszolidációs folyamatok sikerének,
mert tőkeerős tulajdonos(ok) nélkül a konszolidáció nem zárható le, hiszen a
szóban forgó bankok forrásellátottsága, saját tőkéje, számítástechnikai-
információs háttere és vezetési színvonala nehezen tudna lépést tartani a már
privatizált bankokéval.

9. Mit jelent az, hogy a hazai bankpiac oligopolisztikus?

Egyrészt csökkent az állami többségi tulajdonú bankok súlya, másrészt a
kilencvenes évek elején alapított, a bankválság által nem érintett és olcsóbb
külföldi forrásokat felhasználó vegyesbankok 1993-tól intenzív
terjeszkedésbe kezdtek, ügyfeleket és piacot rabolva a korábban piacvezető
nagybankoktól.

10.Mit jelent a teremtő rombolás a feldolgozóiparban?

A magyar feldolgozóiparban az 1990-91 évi hatalmas visszaesést 1992-93-
ban stabilizálódás követte, majd 1994-től növekedés indult be. Ez a GDP-hez
történő hozzájárulásban is megmutatkozott. Mindez a tulajdonosi, a
szervezeti, az értékesítés és a termékstruktúra radikális átalakulásával járt
együtt, s az 1990. évtized második felében e szerkezeti átalakuláson alapuló,
tartós növekedés következett.

11.Melyik lett a legsikeresebb iparág?

a gépipar

12.Mitől függ az iparfejlődés pályája?

3
 Már kevésbé függ a gazdaságpolitika alakulásától, mint a világgazdasági
folyamatoktól, de az iparpolitika gyorsító, avagy éppen hátráltató hatást
fejthet ki a reálfolyamatokra.
13.Jellemezze a mezőgazdaság helyzetét!
Az agrárgazdaság nemzetgazdasági súlya fokozatosan csökkent. Ez a
mérséklődés tovább folytatódik, de lényegesen enyhébb ütemben, vagyis a
magyar mezőgazdaságnak a fejlett európai országokénál nagyobb
nemzetgazdasági súlya a GDP termelésben és a foglalkoztatásban hosszabb
távon is fennmarad.
A tartós és kiegyensúlyozott növekedés feltételei továbbra is hiányoznak. A
privatizáció általában minden ágazatban komoly energiákat szabadított fel,
de a mezőgazdaságban nem, vagy alig. A magyar gazdaság talpra állásának
fontos feltétele a földtulajdon stabilizálása és a földforgalmazás, illetve a
földkoncentráció elősegítése. A mezőgazdaságnak friss tőkére van szüksége,
jöhet ez hazai vállalkozásoktól, vagy külföldről.

14.Határozza meg a szállítás és a távközlés fejlődésének tendenciáit!

A szállítás és a távközlés fejlődésében gyökeresen ellentétes tendenciák
érvényesültek. A szállítás teljesítménye az egész gazdaság visszaesésénél is
erőteljesebben csökkent, ugyanakkor a távközlés fejlődése nemzetközi
összehasonlításban is számottevő ütemben halad előre.

15.Jellemezze az idegenforgalom fejlődésének dinamikáját!

A hazánkba látogató külföldiek száma 1997-2002 között is évi 40 millió fő
körül alakult. Ezen belül a politikai stabilitás, gazdasági prosperitás és euró-
atlanti integráció megvalósulása mellett a turisták 21 millió főt kitevő száma
növekedett. Az igazi fejlődési lehetőséget a megvásárolható kultúrált
színvonalú szolgáltatások bővülése biztosítja. A magyar lakosság romló
jövedelmi helyzete miatt egyre csökkenő számban utazott külföldre. 1997-

4
 ben a kiutazások száma már nőtt. Az idegenforgalom az egyik
legdinamikusabban fejlődő nemzetgazdasági ág.

16.Hogyan változott meg a külkereskedelem iránya?

Jelentősen csökkent a volt szocialista országokból származó behozatal
aránya: 1990-ben még innen származott a behozatal egyharmada, 1996-ban
már csak az egyötöde.

17.Hogyan változott meg az export szerkezete?

A legjelentősebb változás a gépipari termékek kivitelében következett be.
Részarányuk 1989-ben 24% volt, ami 1997-re 45%-ra nőtt. Az export
relációs szerkezete gyökeresen megváltozott: 1989-ben 78%-a került a keleti
piacokra, 1996-ban már csak 19%.

18.Hogyan alakultak a cserearányok?

1991-ben igen jelentősen, 1992-ben mérsékeltebben romlottak a
cserearányok. A gazdaság alkalmazkodóképességét dicséri, hogy 1993-95
között az exportárak alakulása kedvezőbb volt, mint az importáraké, tehát
újra javultak a cserearányok. Az 1996-os enyhe romlás elsősorban az
élelmiszer és nyersanyagárak, valamint az Oroszországból származó
energiaárak jelentős növekedése miatt következett be, ami figyelmeztető jele
volt a külkereskedelmi egyensúly törékenységének.
19.Mely ágazatok beruházása nőtt számottevően?
Feldolgozóipar, távközlés
20.Milyen regionális fejlettségbeli különbségek alakultak ki?
Magyarországon az ország méretei ellenére jelentős az egyes területek
fejlettségbeli különbsége. A fővárosnak és környékének hagyományos
politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális dominanciáján túlmenően egyre
nagyobb gondot jelent az ország keleti, észak-keleti részének leszakadása a

5
 központi térségtől és a nyugati, észak-nyugati megyéktől. A rendszerváltást
kísérő kedvező folyamatok fokozták a főváros és Észak-Nyugat-Dunántúl
előnyét, a negatív változások viszont növelték az Alföld keleti részének,
illetve az északi megyéknek a hátrányát.
21.Melyek voltak az infláció okai?
1990-91-ben főleg a termelési és a költségstruktúra átalakulásával, az
árarányok átrendeződésével magyarázható. Viszont 1992-95 között a
fogyasztói árak emelkedése elsősorban a kereskedelmi árrés gyors
növekedése következtében haladta meg a termelői árak változását. 1995-97-
ben azután részben az egyensúlyi kiigazítás, részben az energia reálárának
növelése határozta meg az inflációt Magyarországon.
22.Milyen szerepet játszottak a monetáris folyamatok a gazdaságpolitikában?
A külső pénzügyi egyensúly1990-92. között javult. Az ezt követő két évet
romló folyamatok jellemezték, majd az 1995-ös kiigazítást követően a
folyamatok ismét kedvezőbb helyzetet tükröznek. Ez a három periódus a
monetáris politika szakaszait is jellemezte.
23.Hogyan értékeljük a csúszóleértékelés politikáját?
Sikeresnek bizonyult. A pénzpiacok elfogadták a kialakult árfolyamot és
bíznak a rendszer stabilitásában.
24.Hogyan változott az újraelosztási és a piaci elit helyzete?
A korábbi újraelosztási elit több mint egynegyede továbbra is megtartotta elit
pozícióját, önmagában azonban csak igen kis létszámban kezdett
vállalkozásba. 1995-ben a régi redisztributív elitnek talán csak 1/7 része
került gazdasági pozícióba. A piaci elitbe átlépett állami elitcsoportokba is
elsősorban olyan állami vállalatok vezetői tartoznak, akik a privatizáció után
is legalább egy ideig a helyükön maradtak. Ugyanakkor az 1989 előtti piaci
elit mintegy fele a rendszerváltás után elvesztette korábbi kedvező piaci
pozícióját.
25.Mely társadalmi csoport helyzete jelent civilizációs kihívást?

6
A cigányságé.