Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Kontinentalis Vizek Hatasa a Felszinre

Kontinentalis Vizek Hatasa a Felszinre

Ratings: (0)|Views: 73 |Likes:
Published by Katika Kálmán

More info:

Categories:Types, School Work
Published by: Katika Kálmán on Jun 04, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

06/04/2011

pdf

text

original

 
A kontinentalis vizek hatasa a felszinre
A viz fizikai es kemiai tulajdonsaga reven a foldfelszin legdinamikusabb modelaloja;harom halmaz allapotu elofordulasa, megjelenesi helyei es formai hozzajarulnak sokretufelszinalakito szerepehez.Az
esocseppek 
potencialis energiaja a lefele torteno mozgas folytan kinetikai energiavaalakul, majd a felszinre erve mechanikai hatast gyakorolnak; a vizcsepp becsapodasa a felszinaprozodasat es a szilard szemcsek kisebb - nagyobb tavolsagra valo elmozdulasat idezi elo. Azeso hatasa fugg intenzitasatol, gyakorisagatol, a cseppek nagysagatol stb. Miutan az esoviz afelszinre er, a lefolyas kovetkezteben egy mas tipusu felszinformalo munkat vegez, ez a
lemosas.
Ahol a lejto felszinet laza uledek fedi es a novenytakaro hianyzik a viz a talaj felso retegetlemossa, a terfelszini lefolyas altal. Ott, ahol a viz konyebben mozgathato anyagokat erint,folyamatosan koncentralodik, ennek nyoman nagyobb energiaval rendelkezik es melyedeseket, barazdakat hoz letre, ha ezeknek a vizsavoknak iranya nem valtozik a barazdak melyulnek esszelesednek, vizmosasoka alakulnak at.Ezekben a morfologiai egysegekben a lefolyas, tehat azerozio, a felszinmodellalas idoszakos.Az erekkel kezdodoen a folyamokig az allando jelleguvizfolyas alakitja a felszint, amellyel erintkezesbe jon.A meder formalasa osszetett folyamat,mely tobb tenyezotol fugg: a vizhozam, a folyas jellege, a hosszanti eses, a meder anyaga, aszallitott hordalek, stb.A meder forrmalasa az un
. hidrodinamikaisagban
nyilvanul meg, amelyben az erozio a
 szallitas
es a
lerakodas
.A vegbemeno folyamatok es mechanizmusoknak mechanikai es kemimahatasuk van a meder anyagara.Az erozios folyamatoknak van egy fuggoleges komponense, amely melyiti a medret es egyvizszintes komponense, amely szelesiti a medret es a kanyarulatok kialakulasahoz vezet.Azokona szakaszokon, ahol a vizfolyas energiaja kisebb, mint amennyi a hordalekok elszallitasahozszukseges,
lerakodas akkumulacio
kovetkezik be.Mikor a folyo bevagja magat a volgy fenekbe
teraszok 
alakulnak ki.
A tengerviz felszinformalasa
A tengerviz mozgasi energiajanak felszinalakito hatasa a parti savban (parszegelyen)nyilvanul meg. A partokat elsosorban a hullamzas alakitja, de kihatassal van az aramlas es azarapaly is. A tenger erozios munkajat
abrázionak 
nevezik, amelyhez hozzadodnak a partszegelyek kialakitasaban akkumulacios folyamatok is. A hullamzasnak partpusztito esegyben part epito hatasa is van.Az a teny, hogy valamelyik partszakasz pusztulasban vagy epuloben van, fugg ageologiai felepitestol es szerkezettol, a part domborzati viszonyaitol, a part tagoltsagatol, de
11
 
elsosorban a viz munkavegzo keppessegetol. Eros partformalo hatasa foleg a hullamveresnek van. A parterozio lenyegesen fokozodik a vizben levo hordalekanyaghatasara.Az eroziobol szarmazo anyag
abrazios teraszt 
vagy
abrazios sikot 
kepez, amely enyhenlejt a tenger fele.Az aramlasoknak egyreszt erozios hatasuk van a partra, masreszt hordalekot hoznak esraknak le a parti ovezetben.Kulonleges az arapaly aramanak a hatasa a folyok torkolataban, ahola visszahuzodo tengerviz kimossa a meder also szakaszat es igy jonnek letre a
tolcsertorkolatok 
.
A jeg felszinalakito hatasa
A jeg sajat tomege kovetkezteben a lejton az alacsonyabb regiok fele mozog, a surlodaskovetkezteben erozios hatasa van a felszinre, ezt nevezik 
exarácionak 
.A glaciaris meder felszaggatasaban jelentos szerepuk van a jeg aljaba fagyott kozetdaraboknak, amelyevalosaggal felszantjak a meder aljat. A regebbi formakonzervalo felfogasssal ellentetben, ma mar  bizonyitott teny, hogy a jegarak erozios tevekenysege joval eroteljesebb, mint a folyovizeke. Agleccserfelso szakasza a
 firn gyujtomedencevel 
kezdodik, amelyet
cirkuszvolgynek 
vagy
rvölgynek 
neveznek. A gleccser erozioja gleccser volgyet (teknovollgyet) alakit ki. Ezek avolgyek rendszerint tulmelyitett reszeket tartalmaznak es ezert a gleccservolgy hosszelvenyelepcsozetes. A gleccser nagy menyisegu hordalekot szallit magaval, amit a mozgo jeg amederbol kiszakit, majd lerak. A jegarban valo helyzet (elhelyezkedes) fuggvenyeben meg lehetkulonbozteteni:
 felszini, also, kozep, oldal es belso morenat 
.Ha nehezen erzekelheto is, de a nagy kiterjedesu jegtakarok is mozgasban vannak, aminek kovetkezteben szinten erozios tevekenyseg letezik. A negyedidoszaki jegtakaro visszahuzodasalepusztulasi formakat es akkumulacios formakat alakitot ki a szelektiv erozio kovetkezteben.
A szel hatasa a felszinre
A szelnek kozvetett es kozvetlen hatasa van a felszinre. Kozvetett hatas az esocseppek  becsapodasi szogenek meghatarozasa, a hullamzas es az aramlasok letrehozasa. Kozvetlenfelszinformalo tevekenyseg csak szaraz novenyzet nelkuli regiokban van pl (sivatag, felsivatag,magashegyek) es egyre gyakrabban a mezogazdasag altal vegtelene tett teruletek. A szelfelszinalakito munkajat
eolikus tevekenysegnek 
, mig az altala leterhozott formakat
eolikus formaknak 
nevezik. A szel altal kialakitott regiokban is meg lehet kulonboztetni lepusztulasi esfelhalmozodasi folyamatokat es formakat.Ha a szel nem hord magaval szilard anyagszemcseket erozios hatasa elenyeszo, mikor a szeltulhaladja a kritikus sebeseget a felszinen beindul a szemcsek mozgasa, eloszor gordulnek,csusznak majd a levegobe emelkednek. A levegoben mozgo szemcsek nagyobb fajsulyuk kovetkezteben lenyegesebben nagyobb energiaval rendelkeznek, mikor visszaernek a felszinrevisszapatannak a levegobe, de ugyanakor meglokik az elottuk levo szemcseket, segitve azok 
12
 
kimozdulasat, ekkepen az allando bombazo hatas allat a szemcsek ugralo utakat (ivet irnak lemelyeknek magassaguk maximalisan 150-200cm). A szel munkajanak reszfolyamatai
a kifuvas
vagy masnevvel
deflacio
, a kifuvott anyag elszalitasa a
 szelmaras (szelkorazio)
a kifuvot anyagszallitas kozbeni kopasa,
a felhalmozodas(eolikus akkumulacio).
Ezekenek a resz folyamatoknak elkulonitese csak elmeleti meggondolasokbol tortenik, mivel a valosagban egymasbafonodnak esa sorrend felborulhat.
Az elovilag szerepe a felszin formalasaban
A bioszferat alkoto novenyek es allatok allando es sokoldalu kolcsonhatasban vannakornyezetukkel.Letfelteteleiket, eletkozosegeik osszetetelet, menyisegi parametereiket terben esidoben eltero de mindig egyuttesen hato kornyezeti tenyezok hatarozzak meg.E tenyezokkelszemben minden eloleny meghatarozott igennyel es toleranciaval van.Ugyanakkor az elolenyek allandoan hatnak kornyezetukre, ami altal domborzat formalo szerepuk van. A hatas ket iranyues pedig, egyreszt onnalo formakat alakitanak ki, masreszt befolyasoljak a tobbi hatoerohatekonysagat. A novenyvilag osszetetele, jellege es eloszlasa az eghajlat horizontalis esvertikalis ovezetessegehez igazodik, ennek megfeleloen a novenyek domborzatformalo jelentosege is valtozo.Alapvetoen 3 fele (iranyu) szerepet toltenek be:a.elosegiti a felszint a lepusztulasra a gyokerek terjeszkedese, valamint a vizfelvetelel es atapanyagfelvetelel kapcsolatos savtermeles altal; b. vedelmezi a felszint, mivel felveszi a csapadek es a szel utohatasat vagy fekezi avizlefolyast;c. gyarapitja a szilard kerget az uledekek felfogasaval es sajat elhalt anyagainak felhalmozodasaval;Az allatvilag domborzat alakito szerepe lenyegesen kevesbe szembetuno, a szarazfoldiallatoknak mindennek elott mechanikai szerepkoruk a fontos. A tengeri allatvilag a tengerfenek domborzatat modositja az elhalt testek felhalmozodasaval vagy osztriga padok es kagylotelepek epitesevel.A leglatvanyosabbak a tengerszint fele magasodo koralltelepek, amelyek szegelyeketes gatakat epitenek a parti ovezetben vagy gyuru alaku atollt fomalnak elhalt meszvazastestukbol.
A tarsadalom hatasa a foldfelszinre
A tarsadalom fennallasanak letalapja a kornyezettel folytatott anyagcsere. A kornyezeti rendszer termeszeti es antropikus komponensei kozotti kolcsonhatas nem jelent azonbankiegyensulyozottsagot is, elsodlegesnek a tarsadalom termeszettol valo fuggeset kell tekinteni.
13

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->