A kontinentalis vizek hatasa a felszinre

A viz fizikai es kemiai tulajdonsaga reven a foldfelszin legdinamikusabb modelaloja;

harom halmaz allapotu elofordulasa, megjelenesi helyei es formai hozzajarulnak sokretu
felszinalakito szerepehez.
Az esocseppek potencialis energiaja a lefele torteno mozgas folytan kinetikai energiava
alakul, majd a felszinre erve mechanikai hatast gyakorolnak; a vizcsepp becsapodasa a felszin
aprozodasat es a szilard szemcsek kisebb - nagyobb tavolsagra valo elmozdulasat idezi elo. Az
eso hatasa fugg intenzitasatol, gyakorisagatol, a cseppek nagysagatol stb. Miutan az esoviz a
felszinre er, a lefolyas kovetkezteben egy mas tipusu felszinformalo munkat vegez, ez a lemosas.
Ahol a lejto felszinet laza uledek fedi es a novenytakaro hianyzik a viz a talaj felso reteget
lemossa, a terfelszini lefolyas altal. Ott, ahol a viz konyebben mozgathato anyagokat erint,
folyamatosan koncentralodik, ennek nyoman nagyobb energiaval rendelkezik es melyedeseket,
barazdakat hoz letre, ha ezeknek a vizsavoknak iranya nem valtozik a barazdak melyulnek es
szelesednek, vizmosasoka alakulnak at.Ezekben a morfologiai egysegekben a lefolyas, tehat az
erozio, a felszinmodellalas idoszakos.Az erekkel kezdodoen a folyamokig az allando jellegu
vizfolyas alakitja a felszint, amellyel erintkezesbe jon.A meder formalasa osszetett folyamat,
mely tobb tenyezotol fugg: a vizhozam, a folyas jellege, a hosszanti eses, a meder anyaga, a
szallitott hordalek, stb.
A meder forrmalasa az un. hidrodinamikaisagban nyilvanul meg, amelyben az erozio a
szallitas es a lerakodas.A vegbemeno folyamatok es mechanizmusoknak mechanikai es kemima
hatasuk van a meder anyagara.
Az erozios folyamatoknak van egy fuggoleges komponense, amely melyiti a medret es egy
vizszintes komponense, amely szelesiti a medret es a kanyarulatok kialakulasahoz vezet.Azokon
a szakaszokon, ahol a vizfolyas energiaja kisebb, mint amennyi a hordalekok elszallitasahoz
szukseges, lerakodas akkumulacio kovetkezik be.Mikor a folyo bevagja magat a volgy fenekbe
teraszok alakulnak ki.

A tengerviz felszinformalasa
A tengerviz mozgasi energiajanak felszinalakito hatasa a parti savban (parszegelyen)
nyilvanul meg. A partokat elsosorban a hullamzas alakitja, de kihatassal van az aramlas es az
arapaly is. A tenger erozios munkajat abrázionak nevezik, amelyhez hozzadodnak a
partszegelyek kialakitasaban akkumulacios folyamatok is. A hullamzasnak partpusztito es
egyben part epito hatasa is van.

Az a teny, hogy valamelyik partszakasz pusztulasban vagy epuloben van, fugg a

geologiai felepitestol es szerkezettol, a part domborzati viszonyaitol, a part tagoltsagatol, de

11
elsosorban a viz munkavegzo keppessegetol. Eros partformalo hatasa foleg a hullamveresnek
van. A parterozio lenyegesen fokozodik a vizben levo hordalekanyag
hatasara.Az eroziobol szarmazo anyag abrazios teraszt vagy abrazios sikot kepez, amely enyhen
lejt a tenger fele.
Az aramlasoknak egyreszt erozios hatasuk van a partra, masreszt hordalekot hoznak es
raknak le a parti ovezetben.Kulonleges az arapaly aramanak a hatasa a folyok torkolataban, ahol
a visszahuzodo tengerviz kimossa a meder also szakaszat es igy jonnek letre a tolcsertorkolatok.

A jeg felszinalakito hatasa

A jeg sajat tomege kovetkezteben a lejton az alacsonyabb regiok fele mozog, a surlodas
kovetkezteben erozios hatasa van a felszinre, ezt nevezik exarácionak.A glaciaris meder
felszaggatasaban jelentos szerepuk van a jeg aljaba fagyott kozetdaraboknak, amelyek
valosaggal felszantjak a meder aljat. A regebbi formakonzervalo felfogasssal ellentetben, ma mar
bizonyitott teny, hogy a jegarak erozios tevekenysege joval eroteljesebb, mint a folyovizeke. A
gleccserfelso szakasza a firn gyujtomedencevel kezdodik, amelyet cirkuszvolgynek vagy
kárvölgynek neveznek. A gleccser erozioja gleccser volgyet (teknovollgyet) alakit ki. Ezek a
volgyek rendszerint tulmelyitett reszeket tartalmaznak es ezert a gleccservolgy hosszelvenye
lepcsozetes. A gleccser nagy menyisegu hordalekot szallit magaval, amit a mozgo jeg a
mederbol kiszakit, majd lerak. A jegarban valo helyzet (elhelyezkedes) fuggvenyeben meg lehet
kulonbozteteni: felszini, also, kozep, oldal es belso morenat.
Ha nehezen erzekelheto is, de a nagy kiterjedesu jegtakarok is mozgasban vannak, aminek
kovetkezteben szinten erozios tevekenyseg letezik. A negyedidoszaki jegtakaro visszahuzodasa
lepusztulasi formakat es akkumulacios formakat alakitot ki a szelektiv erozio kovetkezteben.

A szel hatasa a felszinre

A szelnek kozvetett es kozvetlen hatasa van a felszinre. Kozvetett hatas az esocseppek
becsapodasi szogenek meghatarozasa, a hullamzas es az aramlasok letrehozasa. Kozvetlen
felszinformalo tevekenyseg csak szaraz novenyzet nelkuli regiokban van pl (sivatag, felsivatag,
magashegyek) es egyre gyakrabban a mezogazdasag altal vegtelene tett teruletek. A szel
felszinalakito munkajat eolikus tevekenysegnek, mig az altala leterhozott formakat eolikus
formaknak nevezik. A szel altal kialakitott regiokban is meg lehet kulonboztetni lepusztulasi es
felhalmozodasi folyamatokat es formakat.
Ha a szel nem hord magaval szilard anyagszemcseket erozios hatasa elenyeszo, mikor a szel
tulhaladja a kritikus sebeseget a felszinen beindul a szemcsek mozgasa, eloszor gordulnek,
csusznak majd a levegobe emelkednek. A levegoben mozgo szemcsek nagyobb fajsulyuk
kovetkezteben lenyegesebben nagyobb energiaval rendelkeznek, mikor visszaernek a felszinre
visszapatannak a levegobe, de ugyanakor meglokik az elottuk levo szemcseket, segitve azok

12
kimozdulasat, ekkepen az allando bombazo hatas allat a szemcsek ugralo utakat (ivet irnak le
melyeknek magassaguk maximalisan 150-200cm). A szel munkajanak reszfolyamatai a kifuvas
vagy masnevvel deflacio, a kifuvott anyag elszalitasa a szelmaras (szelkorazio) a kifuvot anyag
szallitas kozbeni kopasa, a felhalmozodas(eolikus akkumulacio). Ezekenek a resz folyamatoknak
elkulonitese csak elmeleti meggondolasokbol tortenik, mivel a valosagban egymasbafonodnak es
a sorrend felborulhat.

Az elovilag szerepe a felszin formalasaban

A bioszferat alkoto novenyek es allatok allando es sokoldalu kolcsonhatasban vannak
kornyezetukkel.Letfelteteleiket, eletkozosegeik osszetetelet, menyisegi parametereiket terben es
idoben eltero de mindig egyuttesen hato kornyezeti tenyezok hatarozzak meg.E tenyezokkel
szemben minden eloleny meghatarozott igennyel es toleranciaval van.Ugyanakkor az elolenyek
allandoan hatnak kornyezetukre, ami altal domborzat formalo szerepuk van. A hatas ket iranyu
es pedig, egyreszt onnalo formakat alakitanak ki, masreszt befolyasoljak a tobbi hatoero
hatekonysagat. A novenyvilag osszetetele, jellege es eloszlasa az eghajlat horizontalis es
vertikalis ovezetessegehez igazodik, ennek megfeleloen a novenyek domborzatformalo
jelentosege is valtozo.
Alapvetoen 3 fele (iranyu) szerepet toltenek be:
a. elosegiti a felszint a lepusztulasra a gyokerek terjeszkedese, valamint a vizfelvetelel es a
tapanyagfelvetelel kapcsolatos savtermeles altal;
b. vedelmezi a felszint, mivel felveszi a csapadek es a szel utohatasat vagy fekezi a
vizlefolyast;
c. gyarapitja a szilard kerget az uledekek felfogasaval es sajat elhalt anyagainak
felhalmozodasaval;

Az allatvilag domborzat alakito szerepe lenyegesen kevesbe szembetuno, a szarazfoldi

allatoknak mindennek elott mechanikai szerepkoruk a fontos. A tengeri allatvilag a tengerfenek
domborzatat modositja az elhalt testek felhalmozodasaval vagy osztriga padok es kagylotelepek
epitesevel.A leglatvanyosabbak a tengerszint fele magasodo koralltelepek, amelyek szegelyeket
es gatakat epitenek a parti ovezetben vagy gyuru alaku atollt fomalnak elhalt meszvazas
testukbol.

A tarsadalom hatasa a foldfelszinre

A tarsadalom fennallasanak letalapja a kornyezettel folytatott anyagcsere. A kornyezeti rendszer
termeszeti es antropikus komponensei kozotti kolcsonhatas nem jelent azonban
kiegyensulyozottsagot is, elsodlegesnek a tarsadalom termeszettol valo fuggeset kell tekinteni.

13
A termeszetben fejlodo tarsadalom egyre novekvo mertekben visszahat ra es egyre sokoldalubba
valik, azert mert a novekvo igenyeket csak a termeszetbe valo fokozodo beavatkozas reven lehet
kielegeteni, ez odavezet, hogy a tarsadalom mind nagyobb teruleten es egyre hosszabb idore
bontja meg a termeszeti erok dinamikus egyensulyat. Az egyensuly felbomlasaval olyan
egyirenyu felgyorsulo, olykor ellenorizhetetlen es visszafordithattatlan valtazasok kezdodnek,
amelyek a tarsadalom igenyeinek kielegiteset nehezitik. A technika fejlodese reven a tarsadalom
anyagmozgato tevekenysege jelentos teruleteken ma megkozeliti, olykor meg is haladja a
termeszeti felszinformalo folyamatok hatasat, pl (az ember altal megmozgatott anyag Nagy-
Britanniaban egyenletesen 13 cm vastagsagban fedne az orszag teruletet), a tarsadalom hatasat a
termeszeti rendszerekre ket alapszempont szerint lehet csoportositani :
1). az eredeti felszin jellegehez hasonlitva az emberi tevekenyseg harom tipusu format hozhat
letre: kimelyiteses vagy exkavacios, feltolteses vagy akkumulacios, elegyengeteses vagy
plantacios formak
2). szempont a beavatkozas tipusa szerint az ember kialakithat banyaszati, ipari, telepules
fejlesztesi, kozlekedesi, vizrendezesi, mezo es erdogazdalkodasi formakat.

14