Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
3Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Kepzomuveszeti Alkotasok Elemzesi Modszerei

Kepzomuveszeti Alkotasok Elemzesi Modszerei

Ratings: (0)|Views: 223|Likes:
Published by lektor77

More info:

Published by: lektor77 on Jul 06, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See More
See less

07/29/2013

pdf

text

original

 
2.2 Képz
ő
m
ű
vészeti alkotások elemzési módszerei
Kivonat az alábbi könyvb
ő
l: Vass, Z. (2011).
 A képi kifejezéspszichológia alapkérdései - szemlélet és módszer.
Budapest: L’HarmattanAz SSCA alkalmazásának egyik területe a képz
ő
m
ű
vészeti alkotások pszichológiaielemzése. Jelent
ő
ségét egyfel
ő
l a m
ű
vészettörténet és az esztétika, másfel
ő
l am
ű
vészetterápia szempontjából kell kiemelni. A módszer új néz
ő
pontot és újfelismeréseket
1
tesz hozzá a m
ű
alkotás megértéséhez, mert egészen más oldalról közelíta képhez, mint a m
ű
vészettörténet és az esztétika.A módszer kialakítása korábbi kutatásainkból (Vass, 1998d, 1999c, 2008d) kiindulva, az1.3.2. fejezetben ismertetett továbbképzések résztvev
ő
inek és a Károli Gáspár Református Egyetemen m
ű
köd
ő
kutatócsoportunk tagjainak részvételével történt 2003-tólkezd
ő
d
ő
en, akik el
ő
ször megismerkedtek az SSCA projektív teszteken történ
ő
 alkalmazásával, majd a csoportokkal múzeumokban és kiállításokon végeztünkterepgyakorlatot (képelemzést), amelyet a hallgatók kiegészítettek otthoni kutatómunkával.Végül ismét közösen beszéltük meg a konklúziókat. Az eredményekr 
ő
l a Magyar Pszichológiai Társaság szimpóziumain (2010f, 2011c) és más konferenciákon (Vass,2009c; Vass és munkatársai, 2009) számoltunk be.
A pszichodiagnosztikai és képz
ő
m
ű
vészeti elemzés különbségei
A képz
ő
m
ű
vészeti alkotások pszichológiai elemzése az SSCA általános modelljét követi,bizonyos eltérésekkel. A projektív tesztekkel összehasonlítva, m
ű
alkotások esetén azalábbi különbségeket kell felsorolni:(1) hiányos a
kontextusnak az alkotóval és a szituációval 
kapcsolatos része;(2) gazdagabb a
képi kontextus
, beleértve az alkotó saját, el
ő
z
ő
és kés
ő
bbi képeit,esetenként akár a gyerekkori munkákat is (juveníliák), valamint azokat a mások általalkotott képeket, amelyek kimutathatóan hatottak a m
ű
vészre;(3) nincsenek vagy hiányosak az
aktuálgenetikus
adatok, a kutató nincs jelen a képkészülésekor, nem tud sem megfigyeléseket tenni, sem utótesztet végezni;(4) a képhez
nehezebb tárgyilagosan közelíteni 
a 3., 4., 5. szemléleti pozícióban, mertnagyobb élménykiváltó hatással rendelkezik, könnyebben hoz létre emocionális reakciótés esztétikai viszonyulást (például tetszést vagy elutasítást), er 
ő
sebb valenciája miatt amegítél
ő
személyiségét is jobban megszólítja, bevonja az elemzésbe, tudatos és nemtudatos szinteken egyaránt;(5) nem alkalmazhatók vagy mást jelentenek a
4., 5., 6. szemléleti pozíció
egyes elemzésiszempontjai,mint például a globális elemzésben a színhasználat, a formai-szerkezetielemzésben a méret és a vonalmin
ő
ség;(6) tipikus félreértések adódnak az
ikonikus és szimbolikus
elemzésb
ő
l, viszont a módszer megfelel
ő
alkalmazása mellett többet adhat hozzá a megértéshez;(7) olyan képi jellemz
ő
k is szerephez jutnak, amelyek a pszichodiagnosztika nemalkalmaz, mint például az
arabeszk és a kép plasztikai tere;
(8) a szemantikai elemzés kapcsán sajátos
etikai kérdések 
merülnek fel. Az SSCA„messzebbre” és „mélyebbre” lát, mint amir 
ő
l az alkotó tud, és olyan pszichológiai
 Kivonat: Vass, Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései - szemlélet és módszer. Budapest: L’Harmattan
1
Lásd a képi kifejezéspszichológiai megismerés transzdiszciplinaritásáról az 1.3.3. fejezetet.
 
tartalmakra is rávilágít, amelyr 
ő
l a m
ű
vész nem feltételezi, hogy „kiderülnek” – vagy magasem tud róluk. Megoldandó kérdés, hogy kortárs alkotóknál mely esetekben kell a m
ű
vészbeleegyezését kérni alkotása kifejezéspszichológiai vizsgálatához, mit lehet számáravisszajelezni az eredményekb
ő
l és mit lehet mások számára nyilvánossá tenni. Ehhezkapcsolódik, hogy a m
ű
alkotás egyedi, névhez kötött és többnyire azonosíthatóproduktum, szemben például a pszichiátriai betegek „névtelen” és sokkal kevésbéazonosítható rajzaival, ezért a vizsgálat tárgya sokkal érzékenyebb a nyilvánosságra.
Az egyes szemléleti pozíciók tárgyalása
Az alábbiakban áttekintjük az egyes megközelítési irányok lehet
ő
ségeit és korlátait,kiemelve a képz
ő
m
ű
vészeti alkotások elemzésében legjobban alkalmazható módszereket.
Képz 
ő 
m
ű 
vészeti alkotások kontextuselemzése
A kontextuselemzés két része a
kontextualizálás
és a
rendszer-interakciók 
(tranzakciók)feltárása (1.1.2. és 2.1. fejezet), amelyet a kutató a fenomenológiai térkép módszerévelvégez. A kontextuális ismeretelemek (1.1.2.2. ábra) közül a pszichológiai teszthelyzethezviszonyítva hiányos szokott lenni az
alkotó
pszichológiai és fizikai kontextusa, gazdagabbviszont a társas kontextus, mert rendelkezésre állhatnak az alkotó személyére vonatkozóleírások, vélemények.Többnyire kevés információ áll rendelkezésre a
szituáció
fizikai, társas és pszichológiaikontextusáról, amit viszont kompenzálhat a
kép
gazdagabb fizikai kontextusa (például azanyaghasználatra vonatkozó információ, a kép címe, a készítés id
ő
tartama, a készítésdátuma, beleértve a tágabb történeti és m
ű
vészettörténeti összefüggéseket, a képkiállítástörténete), társas kontextusa (például a képr 
ő
l készült, korábbi tanulmányok, aképr 
ő
l alkotott vélemények, a kép helye az adott m
ű
vészettörténeti periódusban),pszichológiai kontextusa (például az életút mely szakaszában, milyen aktuális történésekközött született a m
ű
). Végül, igen fontos szerepet kap a
kutató
saját fizikai, társas éspszichológiai kontextusa a megértési folyamatban, például szemléletbeli köt
ő
dése,ismeretei, tapasztalatai, alkalmazott jelenségfeltáró és következtetési módszerei,esetleges kognitív torzításai.
 A folyamatelemzés korlátai és lehet 
ő 
ségei 
Amint már említésre került, a m
ű
vészi alkotások aktuálgenezisér 
ő
l többnyire hiányosak azinformációk. Ritkán lehetséges az alkotó pszichológiai explorációja; ha mégis lehet
ő
ségnyílik rá, akkor a m
ű
vésznek nem feltétlenül célja a pszichológiai magyarázatok keresése,és önálló teóriával rendelkezik képe jelentésér 
ő
l. Ha lehet
ő
ség nyílik az alkotási folyamatmegfigyelésére, akkor viszont a kutató felhasználhatja az
aktuálgenetikus módszerek 
 teljes repertoárját, figyelembe véve, hogy m
ű
vészek esetében az SSCA-ban leírt,aktuálgenetikus reakciók mást jelenthetnek, mint a standard teszthelyzetben.
Egocentrikus észlelés helyett fenomenológiai leírás
A fenomenológiai elemzés nemcsak egyszer 
ű
leírás, hanem
a kép részeinek és azok összefüggéseinek 
(például ábrázolt cselekvés)
megértési módszere.
Ahogyan korábbanmegfogalmazásra került (Vass, 2006), a kép egyszer 
ű
leírása is sokat tesz hozzá a képmegértéséhez. A m
ű
alkotások általában összetettebbek, mint a projektív rajzok, több ésegymással bonyolultabb viszonyban lev
ő
motívumot és részletet ábrázolnak, amelyekikonikus értelemben is hordoznak utalásokat. A tapasztalatok szerint a figuratív és a nem
 Kivonat: Vass, Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései - szemlélet és módszer. Budapest: L’HarmattanTovábbi szakirodalom, ESPD számítógépes program rajzelemzéshez, tanfolyamok: www.rajzelemzes.hu
 
figuratív képek fenomenológiai leírása is nehezebb feladat a megítél
ő
számára, mint aprojektív rajzok esetében, és nagyobb az esély az
egocentrikus észlelésre
(a percepciószintjén történ
ő
torzításra). A képelemzés során a megítél
ő
nek tudatosan figyelnie kellennek elkerülésére, és a fenomenológiai leírás
tárgyilagosságának 
meg
ő
rzésére.
 Az intuitív megértés szerepe
Az intuitív megértés nemcsak Zians (1997) kutatásában volt a szakért
ő
megkülönböztet
ő
  jellemz
ő
 je, hanem a képz
ő
m
ű
vészeti alkotások pszichológiai megértésének is az egyikkulcsa. Ajánlott az intuitív elemzés technikáit el
ő
ször rajzteszteken
2
elsajátítani. Atechnikák közül ki kell emelni az
összefoglaló tulajdonságok 
módszerének jelent
ő
ségét,mert gyakran egyenes úton vezetnek az alkotó domináns vagy ismétl
ő
d
ő
lelkiállapotának,hangulatának, pszichológiai alaptémáinak, személyiség-tulajdonságainakmegismeréséhez. A spontán figyelmi fókuszon belül el kell különíteni a pszichológiaimegismerés szempontjából id
ő
nként artefaktumnak számító perceptuális fókuszt azidentifikációt kijelöl
ő
pszichológiai fókusztól.
A
motoros empátia
eredeti formájában ritkánhasználható, de a leveg
ő
ben vagy a gondolati úton történ
ő
reprodukció sokat jelenthet. Am
ű
alkotások expresszív jellege miatt jobban m
ű
ködik a
kinesztetikus empátia
képz
ő
m
ű
vészeti alkotásokban, mint projektív tesztekben, és ez nem csak azemberalakokra érvényes. Produktív az
empátiás kérdezés,
az azonosulást hordozómotívum „itt és most” attit
ű
ddel történ
ő
 
vizualizálása
(de nem a teljes képé), valamint az
 egymondatos leírási 
módszer.
 A kép mint egész vizsgálata
Hárdi rendszertanában (a dinamikus rajzvizsgálatban) a m
ű
vész tipikusan f-szint
ű
, ezértritkán van értelme az ábrázolási színvonal vagy a rajzfejl
ő
dési állomások elemzésének(kivéve az
art brut 
és a gyermekm
ű
vészet esetét). Ugyanez érvényes az integrációra (akivétel itt a patológiás m
ű
vészet). Vizsgálható viszont a
globális harmónia
és az
érzelmi-hangulati tónus
, különösen a képsorozatokban. Az összefoglaló tulajdonságokhozhasonlóan produktív a négy képi alaptulajdonság
(mozgáskép, térhasználat, formakép,színhasználat)
vizsgálata.Jól értékelhet
ő
pszichológiai jelentéstartalma miatt külön figyelmet érdemel a
formahangsúly 
(a létrehozott forma narratív dominanciája) és a
mozgáshangsúly 
(alétrehozó mozdulat, lendület dominanciája) dimenziója. A dimenziók altípusai is külön jelentést hordozhatnak: (1) a mozgáshangsúlyos, határozott kép, (2) a mozgáshangsúlyos,határozatlan kép, illetve a formahangsúlyos rajz típusai közül (3) az egyedi, hitelesönkifejezés és a (4) mesterkélt, sablonos formahangsúly. A színhasználaton belül a(leginkább sorozatokban értékelhet
ő
)
színpreferencia
és a
színdominancia-formadominancia
dimenzióját lehet a legjobban alkalmazni.Az SSCA
stíluselemzését 
nem szabad összekeverni a m
ű
vészettörténeti stílusosztályozásával; jelentése az alkotó képeiben azonosítható, közös formai-szerkezeti jellemz
ő
k leírása és itemanalízissel történ
ő
, pszichológiai értelmezése. A módszer ebben ameghatározásban igen poduktív.A globális elemzés talán legjobb, leginformatívabb módszere a
kommunikációs elemzés
 (tartalom, kifejezés, felszólítás, kapcsolat), amelyet m
ű
alkotásoknál is lehet abban aformában alkalmazni, ahogyan rajzteszteknél (lásd e könyv 1.1.2. fejezetében is).
 Kivonat: Vass, Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései - szemlélet és módszer. Budapest: L’HarmattanTovábbi szakirodalom, ESPD számítógépes program rajzelemzéshez, tanfolyamok: www.rajzelemzes.hu
2
A fejezet csupán felsorolja az SSCA m
ű
alkotásokhoz használható elemzési szempontjait, azértelmezések Vass (2006) könyvében találhatók.

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->