Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Szentpétery Imre: Chronologia

Szentpétery Imre: Chronologia

Ratings: (0)|Views: 64|Likes:
Published by MSzDoro
Chronologia - A közép- és újkori időszámítás vázlata
Chronologia - A közép- és újkori időszámítás vázlata

More info:

Categories:Types, Research, History
Published by: MSzDoro on Aug 30, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/30/2011

pdf

text

original

 
Szentpétery Imre
CHRONOLOGIA
 A közép- és újkori id 
ő 
 számítás vázlata
 Az 1923-ban kiadott munka javított és b
ő 
vített kiadása
Kiegészítette: Érszegi Géza, Raj Tamás és Szögi LászlóA m
ű
vet a szerz
ő
hagyatékának és a kiegészítéseknek a felhasználásával sajtó alá rendezte:Gazda István
 
 
El
ő
szó az új kiadáshoz
A történetírás iránt érdekl
ő
d
ő
olvasó a magyar történettudomány múltját vizsgálvaérdekes jelenségre bukkanhat. Bizonyos történeti korszakokban a kutatók nagyszámbanközölnek apróbb
részkérdések 
kel
 
foglalkozó dolgozatokat, nagy energiát fordítanak látszólagérdektelennek t
ű
n
ő
problémák megoldására, máskor pedig háttérbe szorul az aprólékosforrásfeltárás, és helyette a
nagyszabású áttekintések,
történeti szintézisek kimunkálása lesz a
ő
feladat. Hasonló jelenség természetesen minden nagymúltú nemzet történetírásábanmegtalálható és e szinte periodikus változás könnyen érthet
ő
vé válik, ha csak az elmúlt kétévszázad nagy történeti, politikai korszakváltásaira gondolunk.Minden új történeti korszakban a történetírásnak már-már kötelességszer 
ű
feladata lesz
az addig megtett útnak az új korszak értékrendjének megfelel 
ő 
értékelése,
hiszen id
ő
közbenúj, eddig figyelembe nem vett szempontok merülhetnek fel, fejl
ő
dik a forrásfeltárás ésértékelés módszertana, újabb és újabb tudományágak segíthetik a múlt minél pontosabb éshitelesebb rekonstruálását. Napjainkban már teljes egyetértés alakult ki abban, hogy a modernkor igényeinek, új történelemszemléletünknek megfelel
ő
szintézisek csak úgy születhetnek meg, ha elkészítésüket alapos és részletes
 forrásfeltárás
el
ő
zi meg, ha nagy számban állnak rendelkezésre a történeti kutatás aprómunkájával készített el
ő
tanulmányok ésforráskiadványok. Ezek elkészítésében pedig nélkülözhetetlenek a
történeti segédtudományok 
nak nevezett diszciplínák.A segédtudományok feladata lényegében a ránk maradt írott és tárgyi források hitelesmegszólaltatása, s ezáltal a történelem, a régészet, a néprajz, általában a történeti múltfeltárásának segítése. E tudományszakok az elmúlt évszázadok során fokozatosanönállósodtak, majd egyre jobban differenciálódtak, de természetesen sohasem szakadtak el atörténeti kutatás egészét
ő
l, hiszen feladatuk nem az öncélú szakosodás, vagy periférikuskérdések vizsgálata, hanem újabb és újabb adatok szolgáltatása a történetírás számára.
 A klasszikusnak számító történeti segédtudományok:
az oklevéltan (diplomatika), acímertan (heraldika), a pecséttan (szfragisztika), a leszármazástan (genealógia) és a jelen kötettárgyát képez
ő
, s az id
ő
számítással, naptárral foglalkozó segédtudomány, a kronológia eredeteis a középkorba nyúlik vissza, hiszen a középkor legfontosabb írott forrásainak, az oklevelek hitelességének meghatározásához többek között e diszciplínák ismeretére volt szükség. Igazitudománnyá válásuk a XVII–XVIII. században kezd
ő
dött meg, amikor az els
ő
nagyforráskiadvány-sorozatok közzétételét a különböz
ő
európai országokban megkezdték. A XIX.században azután már végleg elismert önálló tudománnyá váltak a történelem esegédtudományai. Az eddig nem említettek közül
ide számíthatjuk 
még a szintén régiírástörténetet (paleográfia), a méltóságok, hivatalok, tisztségvisel
ő
k történetével foglalkozó
archontológiá
t
 ,
a történeti földrajzot, a történeti statisztikát, azután az egykorimértékegységekkel foglalkozó tudományt, továbbá az éremtant vagy a kitüntetésekkel és jelvényekkel foglalkozó segédtudományt – hogy csak a legismertebbeket nevezzük meg.Magyarországon már viszonylag korán, a XVIII. század második felében
 jelent 
ő 
 s történésze foglalkoztak a történeti segédtudományokkal,
s a budai Egyetemen már 1777-ben önállókatedrát állítottak fel az oklevéltan, valamint a címertan és pecséttan számára. E tanszékenazután a magyar történettudomány olyan kiválóságai m
ű
ködtek, mint Pray György, CornidesDániel, Schwartner Márton, Horvát István, Fejérpataky László és Szentpétery Imre.
Szentpétery Imre
(1878–1950) a történeti segédtudományok két világháború közöttikiváló m
ű
vel
ő
 je volt, aki a budapesti Egyetemen sok kés
ő
 bbi neves történészt tanított meg aforrások tiszteletére és felhasználásuk tudományára. Tanulmányait is a pesti Egyetemenvégezte, ahol 1914-ben magántanári képesítést szerzett. 1918-tól el
ő
 bb a debreceni, majdFejérpataky László halála után, 1923-tól a budapesti, akkor Pázmány Péterr 
ő
l elnevezettTudományegyetemen tanított a történeti segédtudományok professzoraként. Az Akadémiának 
 
1917-t
ő
l levelez
ő
, 1929-t
ő
l rendes tagja volt. Munkássága f 
ő
leg a diplomatika m
ű
veléseterületén volt jelent
ő
s.1930-ban adta ki
Magyar oklevéltan
cím
ű
munkáját, amely máig e segédtudományalapvet
ő
hazai kézikönyvének tekinthet
ő
. E munka egyébként ugyanabban a sorozatban (Amagyar történettudomány kézikönyve) jelent meg, amelyben korábban a most közzétett
Chronologiá-
 ja
.
Az egyetemi oktatást segítette a
 Középkori oklevélszövegek 
megjelentetésévelis (Bp. 1927.). Tudományos tevékenységének másik jelent
ő
s területe a forráskiadás volt.Sokat tett az Árpád-kor okleveles és elbeszél
ő
forrásainak megismertetése, közzétételeérdekében. Megkezdte a XI–XIII. századi magyar uralkodói oklevelek kritikai kiadását:
 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke
(1–2. Bp. 1923–1943; az 1272-ig eljutottkiadványt kés
ő
 bb Szentpétery hagyatéka alapján Borsa Iván egészítette ki 1290-ig.)Szerkesztette a
Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum
(1–2. Bp. 1937–1938.) cím
ű
kiadványt. Figyelme az újabbkor forrásaira is kiterjedt,ismert például Brodarics-fordítása, amely 1976-ban a Mohácsi csata 450. évfordulójánugyancsak utánnyomás formájában került ismét az érdekl
ő
d
ő
k kezébe. Szentpétery jólhasznosította nagyvonalú forrásismeretét és forráskritikai érzékét a pesti Egyetem 300 éves jubileumára kiadott könyvében is – 
 A Bölcsészettudományi Kar története 1635–1935
(Bp.1935.) –, amely az akkori kartörténeti összefoglalások legszínvonalasabb alkotása, és amagyar fels
ő
oktatástörténet kutatóinak máig használt forrásmunkája.
 A kronológia
a történeti segédtudományok egyik legismertebbike, s egybenlegfontosabbika. Az egymás mellett él
ő
különböz
ő
naptári rendszerekkel, kronológiaifogalmakkal a hétköznapi életben is nap mint nap találkozhatunk. A történeti forrásokkalfoglalkozó kutató számára pedig nyilvánvaló, hogy kutatásának dönt
ő
eleme a források korának, lehet
ő
ség szerint minél pontosabb meghatározása. A magyar történelemre vonatkozóírott források is a legkülönböz
ő
 bb id
ő
számítási rendszereket alkalmazzák. A kutatónak ismerni kell a középkori Európa keresztény id
ő
számításának egymástól számos elemébenkülönböz
ő
típusait. Nem nélkülözhet
ő
a hódoltság korában használt mohamedán, és a sok évszázadon keresztül a keresztény id
ő
számítás mellett alkalmazott zsidó id
ő
számításirendszer ismerete sem. Ugyanígy nem mell
ő
zhet
ő
a római naptár elemeinek, vagy éppen afrancia forradalom új id
ő
számításának ismerete.Szentpétery Imrének most újra, összevont formában kiadott két munkája, az 1912-benmegjelent
Oklevéltani naptár 
és az 1923-ban közzétett
Chronologia
a speciális hazaiigényeket igyekezett kielégíteni. Nem vállalkozott az egykor létezett valamennyi id
ő
számításiés naptári rendszer részletes ismertetésére, ezt nem is tekintette feladatának.
Ő
els
ő
sorban amagyar okleveles gyakorlatban el
ő
forduló id
ő
számítási rendszereket és fogalmakat dolgozzafel, de kitekint az újkori id
ő
számítás f 
ő
 bb változásaira is.
Chronologiá-
 ja
 
szabatos, rövidösszefoglalása a közép- és újkori európai id
ő
számítás történetének, majd az év, a hónap, a hétés a napszámítás, illetve datálás valamennyi elemének. A rövid összefoglalás mellé kit
ű
n
ő
 segítséget nyújtanak az oklevéltani naptárban közölt táblázatok, s ez messzemen
ő
en indokoljae két munka mostani együttes, tömörített kiadását. Az
Oklevéltani naptár 
használhatóságát bizonyította 1974-es korábbi reprint kiadása, melynek köteteit azonnal elkapkodták, s amunka a kutatók és az egyetemi hallgatók körében változatlanul keresett kézikönyv. A jelen,összevont kiadásból kihagytuk a naptár bevezet
ő
fejezeteit, hiszen az ott leírtak jóvalrészletesebben szerepelnek a Chronologiában.Úgy véljük, hogy e kronológiai segédkönyv
kiadása napjainkban talán még fontosabb,mint korábban,
akár els
ő
megjelenése idején. Az utóbbi fél évszázad óriási változásai, am
ű
veltségeszmény módosulása, a középiskolai oktatás átalakulása következtében egy egészgeneráció n
ő
tt fel úgy, hogy a korábban majdnem mindenki által ismert fogalmak jelentésétnem tudja, tartalmát nem érti. Így lesz
ismeretlen
sokak számára a római naptár idusa, vagy akeresztény id
ő
számítás olyan fogalmai, mint a Nagyböjt, az Advent, vagy a húshagyó kedd,

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->