Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Csukás István- A téli tücsök meséi

Csukás István- A téli tücsök meséi

Ratings: (0)|Views: 329 |Likes:
Published by Ilona Mile

More info:

Published by: Ilona Mile on Sep 06, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/25/2014

pdf

text

original

 
A téli tücsök meséi
 
1.
 
A téli tücsök valamikor nyári tücsök volt. De most tél van, hull ahó, és minden fehér, ha kinéz az ablakon, látja jól, hogy mindenfehér, az ágak, a villanydrót, a háztetők. És érzi jól, hogy a nyármessze van, de olyan messze, hogy már alig tudvisszaemlékezni rá. És érzi, hogy téli tücsök lett, magányos télitücsök.A terepstizsák bal zsebében jt el g annakidején, így került ide a szobába. A hátizsák ott van a sarokban,abban szokott aludni, szeretett a hátizsákban aludni, mert habehunyta a szemét, és megszagolta a kifakult vásznat, mégérzett valamit a nyárból: gyengülő zsályaillatot.A szoba különben üres volt, úgy értem, hogy nappal voltüres, azaz a téli tücskön kívül nem tartózkodott benne senki.A téli tücsök már elég jól ismerte a szobát, a zöld heverőt,a szekrényt, a falon a bohócos mosolyú arcképet, az ablak előttferdén álló íróasztalt s az íróasztalon az írógépet. Legtöbbet azablakpárkányon szokott üldögélni. Úgy jutott fel azablakrkányra, hogy kiszott a terepstizsák balzsebéből, felugrott a székre, onnan az asztalra, kikerülte azírógépet, s az asztalról felugrott az ablakpárkányra. Ez volt az úta hátizsáktól az ablakpárkányig.Ha nem az ablakpárkányon csücsült, és nem a hátizsák balzsebében aludt, akkor még leginkább a zöld heverőn szeretettsétálgatni, mert a zöld szín emlékeztette a fűre, a harsogó zöld,harmatcseppes re a szigeten, ahol ugndozott a bbitücsökkel együtt, amikor még nyár volt és meleg.– Igen, nyár volt és meleg! – sóhajtott fel a téli tücsök,beszippantotta a terepszínű hátizsák gyengülő zsályaillatát, éskimászott a bal zsebből.Elgyalogolt a székig, felugrott , onnan az íróasztalrapattant, mint egy szöcske, és megállt az írógépnél.Megbámulta a hatalmas szerkezetet, a billentyűket, sgondolt egy merészet. Hátrált t st, és felugrott abillentyűkre.
1
 
A billentyű lenyomódott a li csök lya alatt, egyvaspálcika rácsapódott az írógépbe fűzött papírra. A téli tücsökfelmászott az írógép tetejére, és megnézte a papírt. A papíronegy furcsa jel volt, a téli tücsök nem tudta, hogy mi az, mivelnem ismerte a betűket.A – ez volt a fehér papíron.A téli tücsök tűnődött, hogy mit jelenthet ez, de nem tudtakitalálni, azután azon merengett, hogy mire emlékezteti ez afura jel.Mire is? Mire is? Felmászott az ablakpárkányra, de mostnem nézett ki az ablakon, hátat fordított a fehér világnak, éstörte a fejét.– Hát persze! – A téli tücsök felkiáltott örömében. – A ház aszigeten!A lábakon álló házra emlékeztetett, amely a szigeten állt, samely pontosan olyan volt, ha elöll zte, mint a jel azírógépbe fűzött papíron! Nagyon boldog volt, hogy eszébe jutotta ház a szigeten. Izgatottan lemászott az ablakpárkányról, azasztalra ugrott, az asztall a székre, a székl a ldre, éselbaktatott a zöld heverőig.Fölrúgta magát a ld heverőre. „Így gis más! gondolta magában. – Legalább van valami zöld körülöttem! Így jobban lehet emlékezni!” Ott kell kezdeni az emlékezést, hogyelőször a szigeten nem volt semmiféle ház. Csak fű, fa, egér,madár s nyúlcsalád, gyík, vadméh, szúnyog és tücsök, rengetegtücsök!Csúfolódott is mindig a legkisebb ugrifüles a nyúlcsaládból,hogy ez nem is sziget, hanem tücsökbölcső, lépten-nyomonbelebotlok valamelyikbe, és sose tudom, hogy melyikbe, mertolyan egyformák!A tücskök csak nevettek rajta, és itt is, ott is a fülébecirrogtak, ciripeltek, hogy csak úgy kapkodta a fejét a legkisebbugrifüles.Igen, meg lepke is volt és szitakötő.Mind a kettőt nagyon csodálta, a lepkét is meg a szitakötőtis!Ha meglátta a lepkét lebegni a virágok között, odasietett, salulról bámulta a gyönyörű szárnyakat.Ha meglátta a szitakötőt, amint a nádszálon sütkérezett,leült a nád tövébe, és nézegette a rezgő, átlátszószitakötőszárnyat.Ha a lepke vagy a szitakötő elrepült, lent a földön követteőket, a fűben ugrándozva, végig a szigeten, mint az árnyék.! kiáltotta fek ilyenkor. Leveben lebe!Szitaszárnyat rezgető! Látlak!
2
 
Ám a szitakötő vagy a lepke meg sem hallotta a kiáltozást,repültek a sziget végéig, a tücsök meg követte őket lihegve afűben, majd leült a kidőlt öreg zfára, és nézte, hogy aszitakötő vagy a lepke eltűnik a folyó fölött.Szeretett üldögélni a kidőlt öreg fűzfán, nézte a hatalmasfolyót, a csillogó vizet, szeretett magányosan üldögélni a kidőltöreg fűzfán a sziget végében, bámulni az eltűnt lepke vagyszitakötő után.Szerette a nappalokat, szerette a hajnalokat, és szerette azestéket.Ha a kidőlt öreg fűzfán üldögélve érte utol az este, ámulvazte mindig a hatalmas s napot, ahogy megfürdik afolyóban, a hatalmas s nap lubickolt, mosta mat afolyóban, szinte hallani lehetett a víz csobogását.– Hé! – kiáltotta ilyenkor a folyóban ringó nap felé. – Vízbenfürdő! Aludni térő! Látlak!A folyóban rdő nap lubickolt g egyet-kettőt, majdkimászott a vízből, elgyalogolt a hegy mögé, este lett.A csök is lekecmergett a kidőlt öreg zfáról, éshazaballagott a sűrűsöestében a fekete törzsű fák alatt,kikerülte a hangyaboly dombját, ment haza elfáradva, álmosan,a fekete törzsű fák alatt, a sűrűsödő estében.A téli tücsök nagyot ásított a szobában a zöld heverőn,lemászott a földre, s belebújt a terepszínű hátizsák bal zsebébe,beszívta a vászon gyengülő zsályaillatát, és mosolyogva elaludt. 
2.
 
A li csök kiszott a terepstizsák bal zsebéből,elgyalogolt a székig, felugrott rá, onnan az asztalra pattant, smegállt az írógép előtt.Az írógépben még ott volt befűzve a fehér papír. A télicsök gondolt egyet, és felugrott a billentyűre. A billentyűlenyomódott, és a kar rácsapódott a fehér papírra.A téli tücsök felmászott az írógép tetejére, és megnézte afehér papírt. A fehér papíron egy újabb jel volt.S – ez volt a fehér papíron.Nézte a kanyargós betűt, s törte a fejét, hogy mit jelenthet.De nem tudta kitalálni, mivel nem ismerte az ábécét, abba ishagyta a találgatást, s azon tűnődött, hogy mire emlékezteti akanyargós jel a fehér papíron.Mire is? Mire is?
3

Activity (3)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads
picilivi liked this

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->