Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
4Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Arany János - Élete és munkássága

Arany János - Élete és munkássága

Ratings: (0)|Views: 245 |Likes:
Published by profimagy

More info:

Categories:Types, School Work
Published by: profimagy on Sep 13, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

07/20/2014

pdf

text

original

 
Arany János
(1817-1882)Élete:
Arany János 1817. március 2-án született Bihar megyének ma Romániához tartozó, Nagyszalonta nev
ű
 községében. Apja, Arany György olyan családból származott, amely Bocskaitól kapta a nemességet, a hajdúkletelepítésekor. Arany János születésekor Arany György és Megyeri Sára már egyáltalán nem fiatal. Jánosleánytestvére asszony, a többi gyerek pedig halott, amikor
ő
születik. A hajlott korú szül
ő
k minden t
ő
lük telhet
ő
tmegadnak kései gyermeküknek. Tizennégy éves korában Arany „praeceptori”, azaz segédtanítói állást szerzett.Keresményeib
ő
l félre tudott tenni annyit, hogy 1833
ő
szénbeiratkozhatott a debreceni református kollégiumba.Ekkor már a kortárs magyar irodalmat ízelgette, németül és franciául kezdett tanulni. A második debreceni tanév aromantikus m
ű
vészpályák esztendeje.Beállt színésznek, majd – amikor a debreceni társulat szétesett –vándorszínésznek. Új társulatával Máramarosszigetig jutott, ahol egy éjszaka álmában halottnak látta édesanyját.Másnap hazaindult gyalog Szalontára. Otthon valóban szomorú helyzetet talált: távolléte alatt apja megvakult,édesanyja pedig néhány héttel hazaérkezése után meghalt. Szalontára való visszaérkezése után parasztközösségeértelmiségi vezet
ő
 je lett, ügyintéz
ő
 je: segédtanító egy közeli helységben, majd „kis nótárius” (másodjegyz
ő
)szül
ő
földjén, az óriási faluban, Nagyszalontán. Helybeli feleséget választott: Ercsey Juliannát, egy helybéli ügyvédházasságon kívül született árváját. A másodjegyz
ő
i állással kétszobás szolgálati lakás is járt: erre már lehetettcsaládot alapítani. Helytállt a rendkívüli helyzetekben is, mint amilyen az1847. április 17-i nagy t
ű
zvész volt,melynek során tizenkét óra leforgása alatt 2175 ház esett martalékul a lángoknak. Pesten és Bécsben is hivataloskiküldetésben járt el
ő
ször, 1843 nyarán. Végtelenül puritán életmódot folytat, id
ő
közben megszaporodott családjárólkell gondoskodnia (Juliska lánya 1841-ben, László fia 1844-ben született). Apai örökségként földhöz jut, melyetgyümölcsössel b
ő
vít. 1845 nyarána Bihar vármegyei tisztújítás er
ő
szakos cselekményeimegmozgatták az egészmagyar közvéleményt, s friss melegében megírta Az elveszett alkotmány c. komikus eposzát (1845). 1845-benviszont, Szilágyi István (Arany barátja, történész) ösztökélésére, és minthogy a kit
ű
zött díj is csábította, nem kistusakodás után végül Arany beküldte m
ű
vét a Kisfaludy Társaság vígeposz készítésére kiírt pályázatára. El is nyertea díjat, de a három bíráló közül Vörösmarty Mihály csak fenntartással nevezi az
ő
m
ű
vét a legjobbnak.A Kisfaludy Társaságnak ugyanazon az 1846. február 4-i ülésén, ahol felbontották a jeligés borítékokat, skiderült a pályázatnyertes vígeposz szerz
ő
 jének neve, döntöttek a következ
ő
pályázat témájáról. Olyan „költ
ő
ibeszély”-t kértek a pályázóktól, melynek h
ő
se „valamely, a nép ajkán él
ő
történeti személy, pl. Mátyás király, ToldiMiklós, Kádár vitéz stb. Arany igyekezett okulni Vörösmarty bírálatából, s aJános vitézpéldáját követve írta megToldic. elbeszél
ő
költeményét (1846). Ezúttal máregyöntet
ű
elismeréssel nyerte meg a pályázatot, s a bírálóbizottság a jutalmul felajánlott tizenöt aranyat húsz aranyra emelte fel. AToldi írói körökben általános bámulatot keltett. A legtöbbet azonban Pet
ő
fi elismerése és barátsága jelentette Arany számára. Levelezésük jelent
ő
s kor- ésirodalomtörténeti dokumentum, éles fényt vet kettejük m
ű
vészi céljaira. Amikor Pet
ő
fi feleségül vette SzendreyJúliát, 1847 októberében útba ejtette Arany szalontai házát; 1849 januárjától májusáig (Pet
ő
fi katonai szolgálataidején) Arany adott otthont családjának.Arany csak messzir
ő
l adózhatott elismeréssel barátjának a pesti forradalomban játszott szerepéért. AhogyPet
ő
fi,
ő
sem került be az els
ő
népképviseleti országgy
ű
lésbe: korteskedés híján alulmaradt a vármegyei f 
ő
 jegyz
ő
 ellenében. Pet
ő
fi rábeszélésére elvállalta A nép barátja cím
ű
néplap szerkeszt
ő
társi feladatkörét Vas Gerebenmellett. 1849 májusában állást vállalt a belügyminisztériumban, követte a kormányt Debrecenb
ő
l Pestre. Az oroszcsapatok bevonulását követ
ő
en néhány napig bujdosásra adta fejét, s utána még hónapokig várta letartóztatását.Anyagi helyzete kétségbeejt
ő
volt. Állását, szolgálati lakását elvesztette; Kossuth-bankóit, melyekbe ingóságaiértékét fektette, maga dobta t
ű
zbe. Az irodalmi élet korábbi nyilvánossága is összeomlott, így erre sem számíthatott.Pet
ő
fir
ő
l nem volt semmi híre, s ahogy múltak a hónapok, egyre bizonyosabbá vált, hogy nincs az él
ő
k sorában.1851-ben Arany el
ő
bb néhány hónapig a Tisza család geszti kastélyában nevel
ő
sködik, majd 1851-bentanárkénthelyezkedik el a nagyk
ő
rösi református gimnáziumban Szemléletének bels
ő
ellentmondásaira, vívódásaira jellemz
ő
, hogy a bukott forradalmat kétféleképpenértékeli: elégikusan ésironikusan. 1857-ben elhárította magától a kétes megtiszteltetést, hogy üdvözl
ő
versselköszöntse a császárt magyarországi látogatása alkalmából – helyette megírtaA walesi bárdokcím
ű
balladát s talánéppen e negatív momentumok halmozódása váltotta ki Aranyból m
ű
vészetének felívelését, lírájának els
ő
virágkorát.1858-ban az Akadémia tagjává választotta. 1860
ő
szén elfogadta a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét, fölhagyottnagyk
ő
rösi tanári állásával ésPestre költözött. 1865-ben elfogadta az Akadémia jelölését a Szalay László halálávalmegüresedett titkári posztra (1870-t
ő
l f 
ő
titkár). 1877-ben, amikor sokadszori kísérlet után végre visszavonulhatott a
ő
titkári székb
ő
l, s hivatalát lerakta,újra megszólalt költ
ő
ként. Immár magának szánta verseit – így született meg az
Ő
szikék cím alatt összefoglalt ciklus, a híres „Kapcsos Könyv”-be bejegyzett lírai darabok (Epilogus,Tamburás öreg úr,Mindvégig), életképek és balladák (Híd-avatás,Vörös Rébék) páratlanul szép gy
ű
 jteménye.1879-ben több évtizedes küzdelmére tett pontot a Toldi-trilógia középs
ő
részének, a Toldi szerelménekbefejezésével. Pet
ő
fi szobrának felavatására már nem mehetett el, 1882. október 22-énhunyt el.
 
Költészete:
Arany János aToldiszerz
ő
 jeként él a köztudatban, holott életm
ű
vének hasonlíthatatlanul nagyobb fele aforradalom után született, s míg aToldijellegzetesen forradalom el
ő
tti m
ű
, maga Arany els
ő
sorban forradalom utánikölt
ő
. Egy bukott forradalom után minden bonyolulttá és érthetetlenné, minden bizonytalanná válik, míg aforradalom el
ő
tt, mondhatni, a forradalom el
ő
estéjén egyszer
ű
nek és érthet
ő
nek, s
ő
t elrendezhet
ő
nek látszott. AranyJános a bizonytalanság költ
ő
 je lett. Bizonytalan volt a szerepben, amit vállalt, bizonytalan a korban, amely ilyenszerepet kínált neki. Bizonyosságot csak az irodalomban talált, amelynek minden csínját-bínját ismerte: nemcsakmint nagy költ
ő
, de mint mesterember is, a szakma legalaposabb ért
ő
 je. Irodalmunkban egyedülálló formatökélyekortársait bámulatba ejtette, a következ
ő
nemzedékeket viszont elbátortalanította.
Toldi
 
(1846)
 
Arany e m
ű
vét 1846-ban írta meg, 1847-ben, amikor megjelenik, egy csapásra híres ember lesz, Pet
ő
fibarátságát is ezzel nyeri meg. A Kisfaludy Társaság pályázatára írta, amely azt t
ű
zte ki feladatul, hogy valamelyismert, népi történetet kell feldolgozni.
Ő
Ilosvai Selymes Péter Toldiját választotta ki, de az eredeti szövegb
ő
l alighagyott meg 1-2 részletet. "Átalakítja" Toldi Miklós jellemét, aki egy szinte nevetséges figura volt,
ő
h
ő
ssé,eszményivé tette, így fogalmazta meg: "egyszer
ű
en nemes, er
ő
teljes, a nép nyelvét megközelít
ő
". Egyértelm
ű
enkit
ű
nik a m
ű
b
ő
l a szerz
ő
nevel
ő
szándéka, a nép öntudatát akarja felébreszteni, tettre buzdít. M
ű
faja nagyobbelbeszél
ő
költemény. De Arany eszményképe nem a népmese volt, hanem a népmonda, és a nemzeti költészet("Eszményem a nemzeti költészet, a népiesség köntösében most, kés
ő
bb anélkül"). Ez tehát Arany népnemzetiirányzata. A
Toldi
n végigfut egy másodlagos jelentés, amely a magyar nép problémáit, nehézségeit tartalmazza. A jelkép maga Miklós, és ezek a problémák sok helyen kit
ű
nnek. Pl. a különböz
ő
kalandok során (pl.: farkaskaland),amikor látszik, hogy Miklós önmagában egy durva, paraszti, bárdolatlan jellem, amelyet nehéz leküzdenie. Vanmikor sikerrel jár ez (pl. amikor er
ő
t vesz magán, haragján György iránt), de még többször látjuk, hogy vagy nemsikerül ez vagy csak részben (pl. azért tudja elkerülni a testvérgyilkosságot (nemzeti vétek), mert helyette afarkasokat öli meg, rajtuk tölti ki haragját, amelyen nem tud úrrá lenni). Ez a másik vonulata a m
ű
nek, a paraszti,durva Miklós, az össznemzeti h
ő
seszmény vitéz Miklóssal szemben. Toldinak feladata van, amely rá vár, de
ő
errenehezen ébred rá, és végig fenyegeti a veszély, hogy elfelejti küldetését, nem sikerül legy
ő
znie önmagát, ésvisszaszereznie a magyar nép elvesztett becsületét - a cseh megölésével. Ez a polgárosodó társadalom veszélye is,hogy hamar elfeledi küldetését, feladatát. Miklós (bika, rúd, farkas) elvesztegeti erejét, nem a céljáért küzd.Másrészt Miklós saját,
ő
t megillet
ő
részéért is harcol, amely eredetileg is az övé volt, csak a család megfosztotta t
ő
le- ez is párhuzamba hozható a korabeli felfogással: a jobbágyfelszabadítással (a saját jussát kapja meg). Ígytulajdonképpen Miklós nagyon összetett figura, egyszerre nemes, vitézi és paraszti, durva. Az er
ő
próbák célja, hogyráébredjen: cselekednie kell, de ez sok veszéllyel jár. A jelképes (parabolikus) szinten is megjelenik ez, apolgárosodó nép is veszélyekkel terhes, mert indulatokkal teli, bárdolatlan, és ezt le kell gy
ő
znie önmagában. Ekkormég Arany optimista a polgárosodás kapcsán. Miklós az alulról felemelkedett legény, aki visszaszerzi a népbecsületét. Arany végig elrejti a m
ű
ben a metaforikus jelentést.
Toldi estéje
 
(1848)
 
1847-ben, a
Toldi
val aratott nagy sikere után kezdte ezt a m
ű
vet írni Arany, ez a Trilógia második része, a
Toldi szerelme
csak 1879-ben íródott. A
Toldi estéje
parabolikus jelentéssel bír: már az elején, mikor az öregMiklós saját sírját ássa, de a követ hívására azonnal megy Budára, a nemzet dics
ő
ségének visszaállításáért. AToldiban ezt a feladatát Miklós csak sokára, nehézségek árán érti és teszi meg, itt rögtön felismeri küldetését. Aprobléma viszont itt is fennáll: Miklós jelleme, eredend
ő
parasztiassága, durvasága, szemben lovagiasságával.Többször látjuk, mint a
Toldi
ban, hogy legy
ő
zi önmagát és vitéz módjára viselkedik, pl. kezdetben a párbaj során,mikor megkegyelmez az olasznak és másik kardot ad neki. De utána megint felülkerekedik barbársága, amikorkáromkodva végül is legy
ő
zi az idegen bajnokot, mégpedig úgy, hogy az kegyelmet kér, de
ő
nem adja meg, hanemhirtelen haragjában lecsapja az olasz fejét, vagyis indulatból öli meg. Emiatt is kitör bel
ő
le igazi oldala: a durvaság,féktelenség, ill. zavarodottság, elkeseredettség, ennek meg lesz a következménye, a "hajszálrepedések", amik már aToldiban is felléptek, tovább mélyülnek és végül Miklós halálát okozzák. Ez a parabolikus szinten úgy jelenik meg,hogy a
Toldi
ban fellép
ő
igény, a nép jussának visszaszerzése nem lehetséges, tehát a polgárosodás sem, a népparaszti "énje" miatt. A csúcspont a végén Lajos király és Miklós vitája, amikor Miklós azt tanácsolja a királynak,hogy tartsa meg a magyar karaktert, a nemzeti jegyeket, de Lajos véleménye az, hogy az ezekhez való ragaszkodásvisszatartja a haladást, és haladás nélkül elpusztulunk. Arany tehát már 1847-ben (a forradalom el
ő
tt) látta, hogy anemzet és a haladás kettévált, és nem lehet egyszerre mindkett
ő
t szolgálni (Kölcseyvel ellentétben, aki ezt írta:"Jelszavaink valának: haza és haladás", ez a jozefinizmus problémájának feloldása). Arany János tulajdonképpenegyik oldalon sem foglal állást, csak bemutatja a problémákat, az ellentétet a haza és haladás közt. Fontos még am
ű
ben, mikor a palotában Miklós meghallja a két verset, amik róla szólnak: az els
ő
Szt. László monológja,felmagasztosítja, eszményíti (de ez elavult, értéktelen, régi), az apródok viszont kigúnyolják, nevetségessé teszik,és ennek hatására is kitör Toldiból a durvaság, feldühödik és "odacsap", gyilkossá válik, közvetve ez is a halálátokozza. Pesszimista világnézet.
Toldi szerelme
 
(1879)
 
 
Legterjedelmesebb m
ű
vében a XVI–XVII. századi népkönyvek széttereget
ő
írásmódját idézte föl. Lajoskirály udvara a Toldi szerelme tanúsága szerint maga a megtestesült színjáték. A király is, udvaronca, Toldi Miklósis szívesen tréfálkoznak azzal, hogy visszaélnek a látszattal: Lajos álruhában látogat el a Rozgonyi családhoz, Toldimásnak fegyverzetében vív párviadalt Rozgonyi Piroska kezéért. Majd Lajos vitézeivel látszólag békés hódolókéntkeresi föl Prágában Károly császár udvarát, valójában a ruha alatt mindannyian páncélt viselnek, s kegyetlen tréfát
ű
znek az ellenséggel. Ám az alkalmilag, kivételesen vállalt látszat er
ő
sebbnek bizonyul a két h
ő
snél – atovábbiakban egyikük sem tud szabadulni hatásától, s
ő
t, még másokat is kiszolgáltatnak a színlelés démonihatalmának. Piroska, bár felismeri a cserét, az apja iránt érzett kötelességb
ő
l mégis beleegyezik a házasságba TarL
ő
rinccel; arca örömöt mutat a menyegz
ő
n, de belül úgy érzi, hogy saját temetésén vesz részt. Arany élesen bírálja avélt kötelesség nevében önmagunkon elkövetett er
ő
szakot, a visszafojtáshoz vezet
ő
önuralmat. A Toldi szerelme –ellentétben a Buda halálával – jellemhibára sz
ű
kíti a tragikumot. Toldit jellemének fogyatékossága arra kényszeríti,hogy az egyszer elkövetett b
ű
nt hasonló vétkekkel sokszorozza meg.
Lírája a nagyk
ő
rösi években
Tulajdonképpen helyesebb volna úgy fogalmazni, hogy az „ötvenes évek els
ő
felének lírája”, hiszen Aranymár a forradalom bukásának másnapján, Nagyk
ő
rösre költözése el
ő
tt olyan jelent
ő
s m
ű
veket írt, mint aLetészem alantot,Reményem,
Ő
sszel(valamennyi 1850-ben született), az évtized derekára pedig Arany lírai vénája kiapadt.Arany Jánost voltaképpena forradalom elbukása érlelte lírikussá, részben, mert feldúlta életét s igazolni látszottkétségeit, föler
ő
sítette ambivalens beállítottságát, részben pedig azért, mert a nemzeti tragédia hitelesítettefájdalmát és kiszolgáltatottság-érzetét, fölszabadította szubjektivitását, kimondhatóvá tette a neveltetése szerintnéma t
ű
rést érdeml
ő
szenvedést. Az 1850-es években, tehát a szabadságharc bukása utáni években az országra adepressziós hangulat, az elkeseredés volt a jellemz
ő
. Tíz évig tartott a Bach-rendszer, mikor osztrák nyomásnehezedett a nemzetre, terror, titkosrend
ő
rségek. Arany mégis vállalkozott rá, felvállalta, hogy a haladásról és anemzet problémáiról beszéljen.
 Nagyidai cigányok
(1851)Ez a vígeposz a Thököly-szabadságharc idején játszódik. Rendkívül sok kritikát tartalmaz, ami miatt szembeis kerül a közvéleménnyel. A kritika a nemzet hibái ellen irányul, amiket mi követtünk el, mint pl. a szabadságharcalatt is sokan saját érdekeikben cselekedtek, nem az egységes nemzet volt az els
ő
, hanem az egyén - ezt Csóri vajdaképviseli (kurucok kiszöktek a várból, rábízták a várat). Arany azt mondta, hogy merjünk szembenézni avalósággal, ne kergessünk illúziókat (A m
ű
fele tulajdonképpen utópia, amikor Csóri vajda álmodik). De aközvélemény Csóri vajdát Kossuthtal azonosítja, a cigányokat a magyarsággal, és a m
ű
vet a magyar nemzetikarakter kigúnyolásaként fogták fel, de nem kritizálták, nem merték kritizálni Aranyt, inkább elhallgatták.
 Letészem a lantot
A vers szomorú, elégikus hangvétel
ű
költemény, amelyben egy tragikus dolog jelenik meg, a nemzet halála.Ez konkrétan az utolsó versszakban, egy allegóriában jelenik meg, amiben a törzs a nemzet, a virág pedig az egyén,az
ő
élete. Szembeállítja a múltat és a jelent, és ebben a múlt az értékes, a pozitív, a jelen értéktelen, sivár, negatív,és a refrénben pedig rácsodálkozik a szomorú valóságra, ezt a két múlt id
ő
vel érzékelteti: „hová lettél”: régmúlt,"hová levél”: közelmúlt, ami még kihat a jelenre - ez a megdöbbenést szimbolizálja.
Ő 
 sszel 
E m
ű
abból az elkeseredésb
ő
l fakad, hogy 1760-ban Osszián nevében egy James MacPherson nev
ű
skótlelkész egy eposzt ír (így visszavágva az angoloknak, akiknek nincs nemzeti eposzuk és lenézik a skótokat, míg eztúgy adta ki, mintha
ő
si nemzeti eposz lenne.), illetve, hogy 1848-ban megjelenik a Kalevala (finn eredetmonda). Amagyarok nem rendelkeznek ilyesmivel és ez a hiány nagyon nyugtalanította Aranyt, mert neki ez fontos lett volna.Homérosz legenda is van benne (Osszián ellenképe). Tehát itt is a múlt és a jelen összehasonlítása van, egy tudatosellenpont. Leír egy eszményített tájat úgy, hogy nekünk ilyen nincs: negatív tájfestés (mint Berzsenyi a Közelít
ő
tél-ben). Az
ő
sz is metafora, elmúlást, értékpusztulást jelent, és az utolsó versszakok érzékeltetik, hogy a magyar néptragédiája ez: Osszián az utolsó bárd, nincs többé nép, nemzet. Végig a versben hívja Ossziánt, az utolsóversszakban viszont azonosul vele és
ő
t hívja valaki: jer Osszián, mert nincs többé nép, nemzet (nemzethalál).
A nagyk
ő
rösi balladák
Ez Arany els
ő
ballada-korszaka, 1851-1860-ig tartott, mikor Nagyk
ő
rösön volt tanár. Kemény Zsigmonddalés Vajda Jánossal együtt az volt a véleménye, hogy a szabadságharc nem csak a küls
ő
ellenség miatt bukott meg,hanem mert kijöttek a magyarok rossz tulajdonságai, bels
ő
viaskodások, stb. Ezzel szemben volt egy másik tábor,vezet
ő
 je Jókai, aki szerint nem bennünk volt a hiba, csak az ellenség közénk furakodott, és az árulók miatt buktunkel. Arany nem képes illúziókkal szemlélni a magyar múltat és jelent, pesszimista, de mégis úgy gondolja, hogy anemzetnek biztatásra van szüksége, és tudja, hogy ez az
ő
feladata, hiszen Pet
ő
fi meghalt és 1855-ben Vörösmartyis. Ez a kett
ő
ség jelenik meg balladáiban is: a kétlelk
ű
ség. A nagyk
ő
rösi balladákban Arany összegzi a kialakulthagyományokat: az erdélyi székely népballadákból a kihagyásos és a párbeszédes szerkezetet veszi át, az angol-német m
ű
balladákból a titokzatos, félelmetes környezetrajzot.
 A walesi bárdok
 
(1856)
 

Activity (4)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 thousand reads
1 hundred reads
Ferenc Kiss liked this
Endre Kovács liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->