Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
1Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Lodovico Ariosto-ról

Lodovico Ariosto-ról

Ratings: (0)|Views: 5 |Likes:
Published by profimagy

More info:

Categories:Types, School Work
Published by: profimagy on Sep 13, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/05/2014

pdf

text

original

 
 
LODOVICO ARIOSTO
 (1474-1533)
A dúsgazdag olasz reneszánsz kultúrának vitathatatlanul a legnagyobb - s azt ismondhatjuk, hogy a legélvezetesebb - elbeszél
ő
költ
ő
 je. Hiszen kit
ű
n
ő
epikus költ
ő
voltel
ő
tte Matteo Boiardo, akit
ő
l sokat tanult, s talán még kit
ű
n
ő
bb utána a reneszánszbólbarokkba forduló Torquato Tasso, aki sokat tanult t
ő
le, de olvassuk el egymás mellett félévezreddel utánuk f 
ő
m
ű
veiket: tisztelni, becsülni fogjuk valamennyiüket, de az
"Orlandourioso"
(Megszokott magyar fordítása:
"
Ő
rjöng
ő 
Lóránt"
) nem tiszteletreméltó emléke régiid
ő
knek, hanem olyan izgalmas és mulatságos olvasmány, amely a legnépszer
ű
bb b
ű
nügyi,szerelmi, kalandos ponyvákkal vetekszik. (Sajnos olyan hosszú, hogy klasszikusaink ésmodern kimagasló költ
ő
ink - köztük Arany János is - csak szemelvényeket fordítottakbel
ő
le. Egyetlen eddig elkészült teljes magyar változata a derék, lelkiismeretes ésszorgalmas Radó Antalé, több mint száz évvel ezel
ő
ttr
ő
l. H
ű
séges tolmácsolás, de túlgyorsan elavult a nyelve.) - Annyi bizonyos: sem az olasz költészet egészét, sem areneszánsz költészetet nem lehet elmondani Ariosto és f 
ő
m
ű
ve nélkül.A reneszánsz kultúra, ízlés, gondolkodás, amely jellemz
ő
a XV. és XVI. század Európájára,a múló múltnak és a bontakozó jöv
ő
nek sajátos egysége volt. Társadalmi formájában mégfeudalizmus, szellemiségében már kiútkeresés a polgárosodás felé. A gazdaságilaglegfejlettebb Észak-Itália volt a kirepít
ő
fészek. Itt vált legkorábban világnézeti és ízlésbelieszménnyé az újra felfedezett antik - görög és latin - örökség. A legjobban itt fejl
ő
d
ő
 polgárság az irodalmat a középkori egyházi és jogi latinságból a népnyelv felé fordította. Ittmár a XIV. században "édes új stílus"-nak (dolce stil nuovo) nevezik az olaszul fogalmazottverseket és prózai m
ű
veket. A XV. században már minálunk is - Mátyás király udvarikörében - divat és szenvedély az ókori latin formák és életeszmények felélesztése. Mátyásfelesége az egyenest Itáliából érkezett, a hatalmas Este-családból való Beatrixhercegasszony-királyné, és az
ő
öccse, Mátyás királyunk sógora, az a Hippolito d'Estebíboros, esztergomi prímás-érsek, akinek ferrarai otthonában az Ariosto-család fiaiszolgálattev
ő
lovagok vagy udvari írástudók. A mi Lodovico Ariostónk úgy lép be az
 
irodalom nevezetesei közé, hogy egy szellemes szatírában közli hatalmas - és közismertenrossz modorú - feudális urával, a f 
ő
pappal, hogy azért nem kíván vele menniMagyarországra, mert ott télen igen rossz id
ő
van, és a borok nem olyan jó íz
ű
ek, mintItáliában. Ha hinni lehet neki, ezért maradt ki mindenest
ő
l a kor legnagyobb költ
ő
 je a mitörténelmünkb
ő
l. - Holott kezdetben a ferrarai udvarban se volt minden a kedvére való.Régi, nagy tekintély
ű
arisztokrata családban született. Apjaura vitéz várkapitány volt, majda ferrarai Este hercegek hadainak a vezérkarához tartozott. És bárha a fiú sihederkora ótahumanista tudósok iskoláiba járt, s a latin és a toszkánai olasz nyelvnek egyaránt mesterevolt, otthonosan mozgott az ókori költészetben és filozófiában, verseket írt latinul is, olaszulis fiatal korától fogva, kezdetben mégis vitéznek, seregek parancsnokának kellett lennie.Volt úgy, hogy rábízták a vidék rablóvilágának a felszámolását. Gyakran alig ért rá aszerelmes órákra, mert éppen várkapitány volt, akinek az is feladata, hogy gondoskodjék az
ő
rség ellátásáról. Ilyenkor esténként latin szerelmes verseket írt. Ezeknek gy
ű
 jteményeid
ő
vel
"Carmina"
(Dalok) címmel kötetben megjelent: szerelmes ifjak olvasták felegymásnak. Máskor gúnyos hangú költeményben jellemezte a körülötte kavargó életet,benne saját viszontagságait is. Ezek a szellemes, mulatságos költemények olaszul készültek,hogy azok is olvassák és élvezzék, akik nem humanista bölcsekt
ő
l tanulták az ábécét. Ezeka latin és olasz lírai versek akkor is nevet biztosítanának számára, ha semmi egyebet nem ír.De mindezek elhalványulnak a világhírt biztosító f 
ő
m
ű
, az
"Orlando furioso"
fényében. -Ehhez azonban el kellett érnie, hogy a magasságbeliek ne tekintsék se hadvezérnek, seállami méltóságnak, tör
ő
djenek bele, hogy magánember, aki életet biztosító vidéki birtokánél. Mire ezt elérhette, változatos szerelmek után megn
ő
sült, der
ű
s, kiegyensúlyozott családiéletet élt, fiai születtek. Mire serdülni kezdtek, gondoskodott, hogy jó mesterekt
ő
ltanuljanak, ne kívánjanak látványos életet élni, gazdálkodjanak, sokat olvassanak. Az serossz, ha olykor elmélkednek, és ha arra van kedvük, verseket is írjanak. A feudális földesúrpolgári életre és polgári örömökre készítette el
ő
magamagát is, efelé irányította fiait is. Ésotthon lassan, gondosan írta a legjobb és legérdekesebb reneszánsz eposzt. - Els
ő
 híradásunk 1507-b
ő
l van a m
ű
r
ő
l, ekkor Ariosto 34 éves. Úgy t
ű
nik, hogy már jó idejefoglalkoztatja a téma. Egy-egy részlete olykor napvilágot lát. Akik olvassák, elb
ű
völvebeszélnek róla. Különböz
ő
társaságokban felolvassák, széles körök átizgulják és átnevetikváltozatos, der
ű
s, nemegyszer gúnyosan mesélt történeteit. - Nem sieti el, újraolvassa ésfolyton javítgatja az elkészült részeket. Így csak 1533-ban, egy évvel a halála el
ő
tt jelenikmeg a teljes m
ű
. Sem akkor, sem azóta nem akadt senki, aki ne tartotta volna igazi, hibátlan,és f 
ő
leg nagyon mulatságos remekm
ű
nek.Orlando, a h
ő
s a középkori lovagköltészet óta jól ismert alak volt a dalnokok énekeithallgató úrinép körében. Orlando frank, vagy ha tetszik, francia lovag volt, Nagy Károlycsászár f 
ő
emberei közé tartozott. A francia lovagköltészet Rolandnak nevezi. A mórok ellenvitézkedett, ellenük vívott csatában halt h
ő
si halált. Róla szól a leghíresebb ófrancia h
ő
siének, a
"Chanson de Roland".
- Híre átterjedt más országok lovagdalnokai közé. Ezekben amórokat szaracénoknak hívják. Roland több szerelmes kalandot él át, mint amennyihadikalandban vesz részt. A reneszánsz epikában amúgy is keverednek a középkorkülönböz
ő
eredet
ű
lovagi mondakörei. A francia eredet
ű
Nagy Károly-mondakör az angliaiArtus (vagy Arthur) király és a "Kerekasztal" mondaköre, meg a kés
ő
bbi, a Pireneusokvidékér
ő
l származó Grál-mondakör az irodalmi emlékezetben összevegyül. A keresztesháborúk évszázadaiban azután a keresztény és a mohamedán h
ő
sök és h
ő
sn
ő
k úgykeverednek, hogy mire elérkezik a reneszánsz, már gyakori cselekménybeli helyzet, hogykeresztény lovag szerelmes mohamedán leányba, mohamedán lovag szerelmes keresztény
 
leányba, kedvéért át is tér és vitéz keresztény lovag lesz bel
ő
le.Roland-Orlando-Lóránt körül is már kavarog ez a keresztény-szaracén világ, még miel
ő
ttAriosto leült volna, hogy megírja a remekm
ű
vet. Ariostónál is azzal kezd
ő
dött, hogy olvastaa történet lényegét.Matteo Boiardo népszer
ű
költ
ő
volt már Ariosto születése el
ő
tt. Kedveltek voltak líraiversei is, de igazi nagy hírnevét folyton készül
ő
, folyton b
ő
vül
ő
eposzának, a "SzerelmesLóránt"-nak köszönhette. A különböz
ő
lovagi mondakörök témarengetegét akartaösszefoglalni egyetlen óriási m
ű
ben. Ami elkészült, azt id
ő
r
ő
l id
ő
re nyomdába adta. Már a68. ének is elkészült, amikor Boiardo meghalt. F
ő
m
ű
ve tehát töredék, de aki csaklovagokról szóló eposzt írt a következ
ő
évszázadokban, olvasta és gyakran szántszándékkalutánozta. Még versformája, az olaszul "ottava rímá"-nak, magyar költészetünkben "stanzá"-nak nevezett 8 soros versszak is világszerte divatos lett, évszázadokkal kés
ő
bb Puskinugyanúgy kedvelte, mint nálunk Arany László. - A téma is, a versforma is dönt
ő
hatássalvolt Ariostóra.Boiardo nem volt rossz költ
ő
, de Ariosto a legnagyobbak közé tartozott. Ráadásul a legtöbbh
ő
skölteményt fogalmazni mer
ő
költ
ő
vel ellentétben neki humora is volt. És ez abban semakadályozta, hogy ha arra került sor, a lelkesedés, a pátosz, a szenvedély ábrázolója legyen.És ami talán a leginkább reneszánszi volt: úgy tisztelte a hajdani lovagokat, hogy tudta: réglejárt az idejük. Az a gúnyos lovagábrázolás, amely majd nemsokára Cervantes
"DonQuijote de la Manchá"-
 ját halhatatlanná teszi, Ariosto "Orlandó"-jában már alapvet
ő
 kritikai szempont. - Képtelenséggel is eljátszó humora tette képessé mulatságos vígjátékokírására is. Az efféle szórakozás volt a számára. Az ókori latin komédiák voltak a mintái,halmozta a különös, mulatságos jellemeket. Ezek a párbeszédes darabok alig-alig valókszínpadra, els
ő
sorban olvasásra szánt játékok. Nem a cselekményük, hanem szellemesdialógusaik a fontosak. Legnépszer
ű
bb, alighanem legjobb ilyen komédiája
"A kerít 
ő 
n
ő 
"
cím
ű
. Ezek azonban ötletszer
ű
közjátékok életm
ű
vében. Legképtelenebb humora isels
ő
sorban eposzának mozzanataiban valósul meg. Példaképpen idézzünk fel egyetlen aprórészletet.Orlando meg
ő
rül, mert Angelica nem viszonozza szerelmét, s
ő
t egy másik férfibaszerelmes. Barátai döbbenten veszik tudomásul, hogy elvesztette eszét. De hát amielveszett, azt meg lehet keresni. Kiderül, hogy a Holdban van az Elveszett Dolgok Hegye.Ez egy óriási szemétdomb. Ami a földön elvész, az odakerül. Tehát meg kell találni. Abarátok egy holdsugáron felkúsznak a Holdra, elérkeznek az Elveszett Dolgok Hegyéhez ésa limlomok közt keresik Orlando eszét. El
ő
ször egy elveszett varrót
ű
t találnak, utána aszomszédasszony elveszett becsületét, majd egy hadvezér elvesztett csatáját. Végre néhányeldobott, használhatatlan rongy alatt megtalálják barátjuk elveszett eszét. Fel is veszik,visszakúsznak vele a földre, és az
ő
rjöng
ő
lovagba belerakják elkallódott józan eszét. Abbana pillanatban Orlando újra józan, értelmes lesz. Folytatódhat a változatos cselekmény.Jellemz
ő
ez Ariosto humorának gyakran képtelen jellegére. Nemegyszer tragikus vagyszenvedélyes, esetleg harcias eseményeket ilyen képtelen közjátékok kötnek össze.De az efféle ízelít
ő
k csak éppen meggy
ő
zhetik az olvasót, hogy az
"Orlando furioso"-
tolvasni kell. Ha nincs korszer
ű
fordítás, megfelel az avult nyelv
ű
is. Ha nincs el
ő
ttünk azegész, jó mulatságot nyújtanak a szemelvények is.

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->