Professional Documents
Culture Documents
rendszerek – A modern
kapitalizmus
Szabadversenyes (korai)
piacgazdaság
Vegyesgazdaság
A korai és a modern piacgazdaság
néhány fő jellemzője
Szabadverse Vegyesgazd
Megnevezés nyes aság
piacgazdasá
Családi Részvénytársasági
g
magántulajdon tulajdon,
Tulajdon intézményi
tulajdon, állami
Szabad verseny, Szabályozott
tulajdon
atomizált piaci verseny,
Piac szereplők monopolista-
oligopolista
Az állam Passzív szerep – Aktív szerep –
szereplők
éjjeliőr, ellenőrzi a versenyszabályozás
gazdasági játékszabályok , közjavak
szerepe betartását termelése,
ciklusszabályozás
stb.
Vegyesgazdasági rendszerek fő típusai
(Katzenstein, Zysman)
Vegyesgazdasági rendszerek
Tárgyalásos
gazdaság
Piac által vezérelt
gazdaság
A legszűkebb körre korlátozz az állam
szerepét a gazdaságban és a legtöbb teret
engedi a piaci szabályozásnak
Ennek ellenére itt is lehet jóléti állam,
redisztibúció, állami tuljdon,
versenyszabályozás stb.
Fontos – az állam nem avatkozik be
szelektív módon a vállalati szférába
Az erőforrások allokációjában a piacé
marad a döntő szerep
Piac által vezérelt
gazdaság
A tőkefelhalmozásban a tőkepiac
szerepe nagy, a bankok és az állam
szerepe viszonylag csekély
Az a gazdasági rendszer, ahol a
tőzsde játssza a legfontosabb
szerepet a tőkefelhalmozásban, csak
kis teret enged az állami
beavatkozásoknak
Példa – USA vagy az Egyesült
Királyság
Állam által vezérelt
gazdaság
A modern piacgazdaság azon modellje,
amely a legnagyobb szerepet juttatja az
államnak
Az állam autonóm módom beavatkozik a
vállalati szférába és szelektíven
befolyásolja ennek működését
Módszerek – beruházások és K-F
finanszírozása, kedvezményes hitelek és
támogatások stb.
A tőkepiac szerepe nem jelentős, a bankok
és az állam szerepe viszont nagy
Kiemelt szerepet játszanak a bankok,
Állam által vezérelt
gazdaság
A bankoknak gyakran jelentős
érdekeltségeik vannak a vállalati
szférában és nem ritkán befolyást
gyakorolnak a vállalatok
üzletpolitikájára is
A kereskedelmi bankok gyakran
teljesen vagy részlegesen állami
tulajdonban vannak és a vállalatok
pedig rászorulnak a bankok által
mozgósítható forrásokra
Példa – Japán vagy Franciaország
Tárgyalásos (neokorporatív)
gazdaság
Ez a gazdasági rendszer a gazdaságban
kulcsszerepet játszó szereplők
érdekszervezetei között létrejött alkuk
rendszere révén koordinálja a piac és az
állam gazdaságot szabályozó folyamatait
Az állam kívül marad a mikroszférán, de a
mikrofolyamatokat nem csak a piac
határozza meg
Ebben a modellben az állam nem autonóm
szereplő, hanem a gazdasági
érdekcsoportok foglya
Demokratikus korporatizmus vs.
Autoritariánus korporatizmus
Demokratikus
korporatizmus
Szociális partnerség ideológiája
A gazdasági érdekcsoportok centralizált és
koncentrált rendszere
Politikai alkuk a politikai szereplők között
3 fő érdekcsoport – munkáltatók,
munkavállalók és az állam
Miről döntenek? – bérek, árak, növekedés,
adók, foglalkoztatás, jólét, stabilitás, az
ipar modernizálása stb.
Példa – Ausztria, Svédország, Norvégia,
Dánia...
Szociális korporatizmus vs.
Liberális korporatizmus
Társadalmi koalíció
Tőke Nemzetközi, erős Nemzeti, gyenge
Szakszervezetek Decentralizált, Centralizált, erős
Állam gyenge Nemzeti
Politikai hálózat Globális alkalmazkodás
alkalmazkodás
Intézményi Kevésbé Jobban centralizált
szerkezet centralizált Szűkebb, de a
Politikai folyamat Szélesebb, de nem beruházás és a
a beruházás és a foglalkoztatottság
foglalkozatottság kérdései is
kérdései
Az alku módja
Háromoldalú,
Politikai Szűkíti a szereplők
Kétoldalú, i Szűkíti a szereplők
következmény közotti politikai közotti politikai
egyenlőtlenségeket egyenlőtlenségeket
Korai iparosítás modellje
A feudális arisztokrácia és az abszolutista
állam gyenge volt
Parlamenti politikai rendszer jött létre
korán és a mezőgazdaságot üzleti alapon
szervezték meg
Jellemzője a kiegyensúlyozott gazdasági
fejlődés, a vállalkozások viszonylag kis
mérete, az ipari koncentráció alacsony
foka, kevéssé korlátozott piaci verseny
A vállalat lett a gazdaság legfontosabb
szereplője, az állam passzív szerept lát el
Korai iparosítás modellje
A munkásmozgalom decentralizált,
reformista és elkülönül a politikai
pártoktól
Az államnak nincenek megfelelő
eszközei a vállalati szférába való
beavatkozásba