You are on page 1of 22

Modern gazdasági

rendszerek – A modern
kapitalizmus

Ing. Dudás Tamás, PhD.


Alapvető gazdasági
rendszerek
Tulajdonform Koordináció
a
Bürokratiku Piaci
s
Magántulajd Kapitalizmus
on (piacgazdasá
g)
Állami Államszocializ
tulajdon mus
(tervgazdaság
)
Kapitalista gazdasági
rendszer (Piacgazdaság)
 Definíció – a kapitalista gazdasági rendszer olyan
gazdasági rendszer, amelyben a magántulajdon a
domináns tulajdonforma és amelyben a piac a
domináns koordinációs mechanizmus
 Ebben a gazdasági rendszerben a profit a
gazdasági tevékenységek fő motivációja és a
rendszert a kereslet és a kínálat mechanizmusa
működteti az ármechanizmus segítségével
 A befektetési döntéseket döntő mértékben a
magánszféra hozza meg, a termelési és
disztribúciós folyamatok racionálisan cselekvő
vállalatok kezében vannak
Kapitalizmus szó eredete
 A Kapitalista (Kapitalist) szót először Marx
és Engels használta a Kommunista
kiáltványban (1848) – de a kapitalizmus
kifejezés még itt nem fordult elő
 A kapitalizmus szót először William
Thackeray angol író használta 1854-ben,
de még nem a mai jelentésében
 A mai modern értelemben a kapitalizmus
szót Werner Sombart (A modern
kapitalizmus) és Max Weber (A protestáns
etika és a kapitalizmus szelleme című
A kapitalista gazdasági rendszer
elméleti alapjai
 A kapitalista gazdasági rendszer
alapját képező elméletek több
hullámban születtek
 Az első hullámba az ipari forradalom
idejében született elméletek
sorolhatók (18. és 19. század) –
Chydenius, Smith, Ricardo, Marx)
 További fontos elméletek születtek a
20. században – a nagy gazdasági
válság idején (Keynes) és a
hidegháború korszakában (Hayek és
A kapitalista gazdasági rendszer
elméleti alapjai
 1765 – egy finn politikus – Anders
Chydenius – volt az első, aki a
gazdasági liberalizmus eszméit
hirdette (11 évvel Adam Smith - A
nemzetek gazdagsága megjelenése
előtt)
 Adam Smith fő műve a modern kor
egyik legnagyobb hatású könyve,
mely megalapozza a modern
közgazdaságtan alapjait. A kor
további közgazdászai is átveszik
Szabadság - A kapitalista rendszer fő
vonása a klasszikus közgazdászok
szerint
 A gazdaság szereplői az önérdek
alapján cselekszenek

 Szabad (nemzetközi) kereskedelem

 Szabad technológiai fejlődés


A piacgazdaság történeti
típusai

 Szabadversenyes (korai)
piacgazdaság

 Vegyesgazdaság
A korai és a modern piacgazdaság
néhány fő jellemzője

Szabadverse Vegyesgazd
Megnevezés nyes aság
piacgazdasá
Családi Részvénytársasági
g
magántulajdon tulajdon,
Tulajdon intézményi
tulajdon, állami
Szabad verseny, Szabályozott
tulajdon
atomizált piaci verseny,
Piac szereplők monopolista-
oligopolista
Az állam Passzív szerep – Aktív szerep –
szereplők
éjjeliőr, ellenőrzi a versenyszabályozás
gazdasági játékszabályok , közjavak
szerepe betartását termelése,
ciklusszabályozás
stb.
Vegyesgazdasági rendszerek fő típusai
(Katzenstein, Zysman)

Vegyesgazdasági rendszerek

Piac által vezérelt Állam által vezérelt


gazdaság gazdaság

Tárgyalásos
gazdaság
Piac által vezérelt
gazdaság
 A legszűkebb körre korlátozz az állam
szerepét a gazdaságban és a legtöbb teret
engedi a piaci szabályozásnak
 Ennek ellenére itt is lehet jóléti állam,
redisztibúció, állami tuljdon,
versenyszabályozás stb.
 Fontos – az állam nem avatkozik be
szelektív módon a vállalati szférába
 Az erőforrások allokációjában a piacé
marad a döntő szerep
Piac által vezérelt
gazdaság
 A tőkefelhalmozásban a tőkepiac
szerepe nagy, a bankok és az állam
szerepe viszonylag csekély
 Az a gazdasági rendszer, ahol a
tőzsde játssza a legfontosabb
szerepet a tőkefelhalmozásban, csak
kis teret enged az állami
beavatkozásoknak
 Példa – USA vagy az Egyesült
Királyság
Állam által vezérelt
gazdaság
 A modern piacgazdaság azon modellje,
amely a legnagyobb szerepet juttatja az
államnak
 Az állam autonóm módom beavatkozik a
vállalati szférába és szelektíven
befolyásolja ennek működését
 Módszerek – beruházások és K-F
finanszírozása, kedvezményes hitelek és
támogatások stb.
 A tőkepiac szerepe nem jelentős, a bankok
és az állam szerepe viszont nagy
 Kiemelt szerepet játszanak a bankok,
Állam által vezérelt
gazdaság
 A bankoknak gyakran jelentős
érdekeltségeik vannak a vállalati
szférában és nem ritkán befolyást
gyakorolnak a vállalatok
üzletpolitikájára is
 A kereskedelmi bankok gyakran
teljesen vagy részlegesen állami
tulajdonban vannak és a vállalatok
pedig rászorulnak a bankok által
mozgósítható forrásokra
 Példa – Japán vagy Franciaország
Tárgyalásos (neokorporatív)
gazdaság
 Ez a gazdasági rendszer a gazdaságban
kulcsszerepet játszó szereplők
érdekszervezetei között létrejött alkuk
rendszere révén koordinálja a piac és az
állam gazdaságot szabályozó folyamatait
 Az állam kívül marad a mikroszférán, de a
mikrofolyamatokat nem csak a piac
határozza meg
 Ebben a modellben az állam nem autonóm
szereplő, hanem a gazdasági
érdekcsoportok foglya
 Demokratikus korporatizmus vs.
Autoritariánus korporatizmus
Demokratikus
korporatizmus
 Szociális partnerség ideológiája
 A gazdasági érdekcsoportok centralizált és
koncentrált rendszere
 Politikai alkuk a politikai szereplők között

 3 fő érdekcsoport – munkáltatók,
munkavállalók és az állam
 Miről döntenek? – bérek, árak, növekedés,
adók, foglalkoztatás, jólét, stabilitás, az
ipar modernizálása stb.
 Példa – Ausztria, Svédország, Norvégia,
Dánia...
Szociális korporatizmus vs.
Liberális korporatizmus
Társadalmi koalíció
Tőke Nemzetközi, erős Nemzeti, gyenge
Szakszervezetek Decentralizált, Centralizált, erős
Állam gyenge Nemzeti
Politikai hálózat Globális alkalmazkodás
alkalmazkodás
Intézményi Kevésbé Jobban centralizált
szerkezet centralizált Szűkebb, de a
Politikai folyamat Szélesebb, de nem beruházás és a
a beruházás és a foglalkoztatottság
foglalkozatottság kérdései is
kérdései
Az alku módja
Háromoldalú,
Politikai Szűkíti a szereplők
Kétoldalú, i Szűkíti a szereplők
következmény közotti politikai közotti politikai
egyenlőtlenségeket egyenlőtlenségeket
Korai iparosítás modellje
 A feudális arisztokrácia és az abszolutista
állam gyenge volt
 Parlamenti politikai rendszer jött létre
korán és a mezőgazdaságot üzleti alapon
szervezték meg
 Jellemzője a kiegyensúlyozott gazdasági
fejlődés, a vállalkozások viszonylag kis
mérete, az ipari koncentráció alacsony
foka, kevéssé korlátozott piaci verseny
 A vállalat lett a gazdaság legfontosabb
szereplője, az állam passzív szerept lát el
Korai iparosítás modellje
 A munkásmozgalom decentralizált,
reformista és elkülönül a politikai
pártoktól
 Az államnak nincenek megfelelő
eszközei a vállalati szférába való
beavatkozásba

 Példa – USA vagy Nagy-Britannia


 A korai iparosítás a piac által vezérelt
gazdasághoz vezet
Megkésett iparosítás
modellje
 A feudalizmus erős volt, ezért az
arisztokrácia meghatározó szerepének
fölszámolása megkésve ment végbe
 Jellemzői a robbanásszerű fejlődés, a
vállalkozások nagy méretei, az ipari
koncentráció magas foka és a nehézipar
túlsúlya
 A bankrendszer vált a gazdaság
kulcsszereplőjévé és az állam az ipari
fejlődés fontos tényezőjévé vált. A
folyamat jellemzője tehát az állam, a
beruházási bankok és az állam szoros
együttműködése
 A munkásmozgalom is centralizált és a
Megkésett iparosítás
modellje
 Példa – Japán, ahol az iparosodás
csak a 19. század második felében
indult el
 Példa – Dél Kórea, mely a 60.
években Park tábornok irányítása
alatt komoly gazdasági
fejlesztésekbe kezdett, melyeket az
állam irányított
 A megkésett iparosítás az állam által
vezérelt gazdasághoz vezet

You might also like