Welcome to Scribd. Sign in or start your free trial to enjoy unlimited e-books, audiobooks & documents.Find out more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
2Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Kuliffay Hanna - SZASZANIDA EZÜST A SZKÍTÁK KINCSE

Kuliffay Hanna - SZASZANIDA EZÜST A SZKÍTÁK KINCSE

Ratings: (0)|Views: 88|Likes:
Published by Kovács Keve Gábor

More info:

Published by: Kovács Keve Gábor on Oct 15, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

12/05/2011

pdf

text

original

 
 
Kuliffay Hanna
SZASZANIDA EZÜST A SZKÍTÁK KINCSE?
Jegyzetek egy washingtoni kiállítás kapcsánI. rész
Érdekes lenne tudni, vajon milyen mértékben ismert Magyarországon, akár értelmiségi körökben is, Arszakész és Artavaszdész neve? Vagy ha magasszinten organizált, nagyhír 
ű
birodalmakat kellene felsorolni, vajon hányadikkéntugrana be a pártusoké, ha egyáltalán? És ha be is ugrana, hányan tudnánk akár kronológiailag, akár geográfiailag pontosan beilleszteni a világrendbe a nagyPártus Birodalmat?
Ex oriente, lux 
 – mondták a régiek. Emlékezteti még valaki isa gyermekeket Európa közepén az ókori
keletr 
ő 
l jöv 
ő 
fényre
?
 
Azt, hogy Arszakész (Arsaces) a nagyhír 
ű
 Arszakida dinasztia alapítója, mígArtavaszdész (Artavasdes) félmillenniummal kés
ő
bb az utolsó pártusuralkodó volt, amerikai és nyugat-európaiszemszögb
ő
l nézve lehet az orientalizmusérdektelen részadatának tekinteni, azegyetemes világtörténelem szempontjábólviszont nem érdektelenebb, mint mondjuka görög városállamok agyonelemzettegymás elleni acsarkodása – amagyarság számára pedig sokkalfontosabb.
Kép: A
Sackler galéria
pártus kori ezüst rhütonjaiközül ez az id
ő
számítás el
ő
tti utolsó vagyközvetlen utána következ
ő
évszázadból való,bámész tekintet
ű
oroszlán figurás a legszebb(baloldali kép), annak ellenére, hogy megkopott,több helyen is sérült és restaurált. Az i.e. I.századból egy hasonlóképpen sz
ő
l
ő
levelekkeldíszített elefántcsont rhütont találtak Nisa ásatásasorán (mai Türkmenisztán területén), és egyképünkhöz hasonló oroszlános rhütonra leltek arégészek az Oxus templom feltárása során.
 
 
A pártus-szkíták magas fokú szervezettségre és társadalmi kooperációra, sikeresdiplomáciára, zseniális harcmodorra, önellátó fegyvergyártásra és magas színvonalúfémfeldolgozásra épül
ő
, közel öt évszázadot átível
ő
birodalma szándékos kitartással ésméltatlanul mell
ő
zött, mint ahogy gazdag múltjáról tanúskodó, hajdani fénykorát idéz
ő
 m
ű
vészeti öröksége is. Lehet persze tiltakozni a „tendenciózus” szó miatt, mint ahogyáltalánosságban lehet tagadni magát az akadémiai szubjektivitást vagy a történelmi ésm
ű
vészettörténeti eurocentrizmust is.Ugyanígy lehet fenyeget
ő
hangnemben az egy id
ő
óta pejoratív értelemben használtrevizionizmussal vádolni azokat a történészeket, archeológusokat és publicistákat, akikszerint újra kellene értékelni Ázsia és Afrika kulturális hagyatékát, a világ-civilizációtformáló hatását és szerepét. Tagadás és fenyegetés azonban nem változtatnak atényen, hogy számos régi kultúra aláértékelt vagy jogtalanul kisajátított, számos nép,etnikum, hajdani neves királyság, s
ő
t birodalom pedig hiányzik a történelem könyveklapjairól.
 
Ennek a negligálásnak következtében az archeológiai ásatásokat finanszírozóintézmények és társaságok, a múzeumok, profi m
ű
gy
ű
 jt
ő
k és a média érdekl
ő
désiköréb
ő
l is kimaradnak. Jobbik esetben csak különcnek tartották még a múlt századkezdetén is azokat, akik a búsás profitot ígér 
ő
francia impresszionisták, C
helsea
 porcelánok vagy carrarai márvány madonnák helyett tibeti bronz harangokat, ékírásosagyagtáblácskákat vagy éppen szaszanida ezüstöt gy
ű
 jtöttek.Nem véletlen tehát, hogy a világhír 
ű
 
Smithonian Múzeumok 
láncolatának egyedülállóázsiai gy
ű
 jteménye csak két rendkívüli (megszállottnak is mondható) magánember általadományozott gy
ű
 jteményen alapszik, és az ebb
ő
l való válogatásnak Washingtonbanotthont adó, 1987-ben avatott
 Arthur M. Sackler Galéria
is egyikük b
ő
kez
ű
anyagitámogatásával jött létre.
 
Charles Lang Freer, a XIX. század közepén született detroiti gazdag üzletember ésautodidakta m
ű
ért
ő
túllépve a korabeli, f 
ő
leg európai értékekre koncentráló divaton,amelynek korábban maga is hódolt, 1887-ben adta ázsiai és távol-keleti m
ű
tárgyakgy
ű
 jtésére a fejét. Halálakor, 1919-ben csak 4 éves volt az az Arthur M. Sackler, akiazonos szenvedélynek hódolva 1982-ben majdnem ezer ázsiai darabból állógy
ű
 jteményt adományozott a
Smithonian
 
Múzeumok 
láncolatának.A kett
ő
 jüknek köszönhet
ő
, hogy a kevésséismert iráni, afganisztáni (baktriai) és pártusfém- és ötvösm
ű
vészet csodálatosreprezentánsai ma láthatók a
Sackler 
 galériában, amelynek megtekintésére a világminden tájáról utaznak kutatók és m
ű
ért
ő
kWashingtonba, mivel a hagyatéki szerz
ő
désértelmében a m
ű
tárgyak nemkölcsönözhet
ő
k ki más múzeumoknak, éscsak külön engedéllyel publikálhatók.
(Kép:
 Arthur M. Sackler Gallery of Ar 
t, Washington D. C.)
 
 
 A fenti területek el
ő
kel
ő
ségének m
ű
vészi színvonalú használati edényei, dísz- éskegytárgyai az egyszer 
ű
ség kedvéért összefoglalva
Szaszanida ezüstök 
ként váltakismertté, és a szakma három történelmileg meghatározott id
ő
szakból származtatja
ő
ket:az
 Akhamenid 
, (i.e. 550 - i.e. 331) a
Pártus
, (i.e. 312 – i.sz. 224) valamint a
Szaszanida
 periódusból (i.sz. 224 - 651).A volt Perzsa Birodalom Nagy Sándor hódításait követ
ő
en került a görög Szeleukuszok(Seleucusok) uralma alá, majd az i.e. III. század közepén a pártus királyság alapítója, I.Arszakész kezére, aki visszahódította, és birodalommá ötvözte az eredetileg Akhmenidbirodalomként felölelt hatalmas területeket. Utódai azonban állandó feszültségben ésösszeütközésben voltak a nagy Római Birodalommal. „
Carrhae csatája és Crassus
(római hadvezér, K. H)
végzete után két és fél évszázadon keresztül az Arsacid nevezet 
ű 
pártus dinasztia uralkodott keleten és a Rómaiak nyugaton, közrevéve az Örmények országát és Szíriát. A kelet és nyugat közötti határvonal a pillanatnyi er 
ő 
viszonyoknak megfelel 
ő 
en állandóan változott 
.”(*1)
 
Az i.e. II. században kialakult Kelet- és Nyugat-Ázsiát, illetve Kínát és a Földközi-tengertösszeköt
ő
 
Selyem út 
egy jelent
ő
s része generációkon keresztül pártus kontrol alátartozott, ami messze kiható gazdasági fellendülést eredményezett. A kereskedelmivámokból, tarifákból és a vazallusok adóiból jelent
ő
s hasznot húzó, katonailag ismeger 
ő
södött Pártus Birodalom hódításai következtében hosszú távon Irán,Mezopotámia és Afganisztán dönt
ő
részének egyesített ura lett az Eufráteszt
ő
l egészenaz Oxus (Amú Darja) bal partján húzódó sztyeppékig.Az i.e. 90-es évek táján a kiváló koncepciójú államférfi, II. Mitridátesz (Mithridates)közvetve az örmény (urartui) királyságot is bekebelezte, egyenrangú félként szerz
ő
déstkötött a kínai császárral, és tovább b
ő
vítette befolyását Kis-Ázsiában, még azEufráteszt
ő
l nyugatra is. Volt id
ő
, mikor a pártusok birodalma 18 vazallusa felettgyakorolt hatalmat. Kulturális értékei és hatása viszont szakszer 
ű
feltárási munkálatokhíján, valamint szakmai idegenkedéssel és akadémiai el
ő
ítéletekkel küszködve mégszinte ismeretlen a világban.
A BETELJESÜLT ÉLET VIRÁGA
 
A m
ű
vészettörténetben összevontan
szeleukida-pártus
id
ő
szaknak nevezettévszázadokból származó kiállítási darabok közül m
ű
vészileg a legjelent
ő
sebb az ahivatalosan pártus id
ő
kre datált csodálatos szív alakú, színarany, apró horgaskapcsokkal ruhára, övre, fejfed
ő
re varrható díszít
ő
elem, amelyen két fiatal vadkan leski óvatosan az erd
ő
s
ű
ű
 jéb
ő
l. A pillanat rögzítése és realitása, a komplex design, anemes anyag ért
ő
kezelése egyszer 
ű
en leny
ű
göz
ő
. Az életszer 
ű
ség rendkívüli hatásáta szkíta m
ű
vész három dimenzió kialakításával és az átfedéses technika mesterialkalmazásával érte el. (Kép A1)
 

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->