Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Look up keyword
Like this
47Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Hamvas Béla - SCIENTIA SACRA

Hamvas Béla - SCIENTIA SACRA

Ratings:

5.0

(2)
|Views: 2,614 |Likes:
Published by api-3730877

More info:

Published by: api-3730877 on Oct 16, 2008
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as DOC, PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

03/18/2014

pdf

text

original

Hamvas B\u00e9la
SCIENTIA SACRA
\u00cdR\u00c1S \u00c9S HAGYOM\u00c1NY
1. A kritikai szempontokban t\u00e1madt \u00e9s egyre n\u00f6vekv\u0151

zavar \u00fajabban egyfajta tisztul\u00e1ssal tart l\u00e9p\u00e9st. A megold\u00e1s
nem ott keletkezett, ahol a legt\u00f6bben v\u00e1rt\u00e1k, megtal\u00e1lni
v\u00e9lt\u00e9k \u00e9s kutatt\u00e1k. \u00dagy l\u00e1tszott, hogy a helyzet zavar\u00e1t a
szint\u00e9zis fogja megoldani. Szellemi, t\u00f6rt\u00e9neti, kultur\u00e1lis,
metafizikai s egy\u00e9b szempontok egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00e9s
egybeolvaszt\u00e1s\u00e1t\u00f3l v\u00e1rt\u00e1k a magasabb, \u00f6sszefoglal\u00f3bb \u00e9s
v\u00e9glegesen kritikai \u00e1ll\u00e1spontot, amely a \u201em\u0171\u201d
meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re alkalmas, legyen a m\u0171 irodalmi, m\u0171v\u00e9szi,
kultur\u00e1lis, politikai, gazdas\u00e1gi, vall\u00e1sos vagy b\u00e1rmilyen
egy\u00e9b.
Szint\u00e9zisnek csak akkor lett volna \u00e9rtelme s csak akkor
vezetett volna eredm\u00e9nyre, ha a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 diszcipl\u00edn\u00e1k:
kult\u00far\u00e1ra, t\u00f6rt\u00e9netre, m\u0171v\u00e9szetre, filoz\u00f3fi\u00e1ra vonatkoz\u00f3
\u00e1ttekint\u00e9sek, \u00f6sszefoglal\u00e1sok, probl\u00e9ma\u00e1ttekint\u00e9sek \u00e9s
\u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9letek t\u00e9nyleg nagyobb egys\u00e9g el\u0151zetes darabjai
lenn\u00e9nek. M\u00e1s sz\u00f3val: szint\u00e9zis csak ott lehets\u00e9ges, ahol
az elemek a fejl\u0151d\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l az eg\u00e9szet megel\u0151zik.
A modern szellem elk\u00f6vette azt a t\u00e9ved\u00e9st, hogy a
pozitivizmus naiv halad\u00e1sgondolat\u00e1t k\u00e9szp\u00e9nznek vette. A
diszcipl\u00edn\u00e1kat \u00edgy el\u0151zetes \u00e9s az eg\u00e9szet megel\u0151z\u0151
elemeknek tekintette, amelyekb\u0151l majdan a szint\u00e9zis ki
fog n\u0151ni, vagy amelyekb\u0151l a szint\u00e9zist meg lehet alkotni. A
nagy egys\u00e9g \u00e9s alap \u00e9s univerz\u00e1lis elv \u00edgy az ember
kez\u00e9be fog ker\u00fclni.
A helyzet azonban ford\u00edtott. A diszcipl\u00edn\u00e1k nem egy ut\u00f3lag
majd kialakul\u00f3 nagy egys\u00e9g el\u0151zetes r\u00e9szei, hanem
ellenkez\u0151leg, egy t\u00e9nylegesen megvolt szellemi egys\u00e9g
sz\u00e9thullott r\u00e9szei \u00e9s repeszdarabjai. Aki a modern
helyzetet nem tekintette \u00e1t, az ezt a helyzetet nem is \u00e9rti
eg\u00e9szen. Ma a kulcs annak a kez\u00e9ben van, aki az
\u00fagynevezett \u201ekr\u00edzist\u201d meg\u00e9rtette \u00e9s tudja, elindulni nem
lehet m\u00e1shonnan csak a kr\u00edzisb\u0151l. A v\u00e1ls\u00e1gtan minden
egy\u00e9b gondolatatot meg kell, hogy el\u0151zz\u00f6n \u00e9s meg is el\u0151z.
\u00c9s a v\u00e1ls\u00e1gtan szerint az egyes diszcipl\u00edn\u00e1k nem \u00f6sszen\u0151ni
k\u00e9sz\u00fcl\u0151 r\u00e9szletek, hanem t\u00f6red\u00e9kek. Egys\u00e9g az
egybeforrni k\u00e9sz\u00fcl\u0151 tagokb\u00f3l k\u00f6nnyen elgondolhat\u00f3, de
fragmentumokb\u00f3l ut\u00f3lag t\u00f6bb\u00e9 nem teremthet\u0151.
Szint\u00e9zisre \u00edgy \u00e9s ezekb\u0151l az alkot\u00f3elemekb\u0151l kil\u00e1t\u00e1s nincs.
Az egys\u00e9g megvolt. Ak\u00e1rhogyan is interpret\u00e1lj\u00e1k, ak\u00e1r
g\u00f6r\u00f6g alapzattal, ak\u00e1r a kereszt\u00e9ny vall\u00e1s h\u00e1tter\u00e9vel, ak\u00e1r

az \u00fajkori racionalista feltev\u00e9ssel, mindenk\u00e9ppen szellemi
egys\u00e9g \u00e9lt \u00e9s volt. Az az egys\u00e9g az, amelynek
helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n most f\u00e1radoznak, \u00e9s pedig \u00fagy, hogy
valamely alaptud\u00e1s \u00e9s a t\u00f6bbi diszcipl\u00edn\u00e1t megel\u0151z\u0151
gy\u00f6k\u00e9rtud\u00e1s fundamentum\u00e1t akarj\u00e1k megvetni. Az
alaptud\u00e1st szintetikus \u00faton, a diszcipl\u00edn\u00e1k eredm\u00e9nyeinek
\u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1val megalkotni nem lehet. A r\u00e9szek nem
\u00e1llhatnak egybe t\u00f6bbet, s\u0151t mindig foszl\u00f3bb\u00e1 \u00e9s
t\u00f6red\u00e9kesebbekk\u00e9 v\u00e1lnak. Az egys\u00e9g nem k\u00f6vetkezhetik el
ebb\u0151l az anyagb\u00f3l, mert m\u00e1r felbomlott.
Az elv m\u00e1shonnan bukkant fel. Ahonnan a legkev\u00e9sb\u00e9
v\u00e1rt\u00e1k. Az elv, az alap az egys\u00e9g, a gy\u00f6k\u00e9r, az
egyetemes \u00e9s \u00e1tfog\u00f3 alaptudom\u00e1ny: \u00faj forr\u00e1sb\u00f3l bujt el\u0151.
Az \u00faj forr\u00e1s a legr\u00e9gibb ez\u00e9rt \u00faj. Ez a hagyom\u00e1ny

Tradition, \u2013 \u00dcberlieferung.
A helyzet m\u00e1r el\u00e9g \u00e9rett ahhoz, hogy r\u00e9szletesebben
lehessen r\u00f3la besz\u00e9lni.

2. Kezdetben az \u00edrott m\u0171 szent volt. A k\u00ednaiak, hinduk,
bibliaiak, egyiptomiak, r\u00e9szben m\u00e9g a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k is az \u00edrott
m\u0171 transzcendens forr\u00e1s\u00e1t jobban l\u00e1tt\u00e1k, mint ma, mikor
n\u00e9h\u00e1nyan \u00fajra kezdenek feleszm\u00e9lni r\u00e1. A m\u0171 k\u00e9tszeresen
szent: a sugallat \u00e1ltal, amely fel\u00fclr\u0151l j\u00f6n; \u00e9s a logos \u00e1ltal,
amely maga term\u00e9szet- \u00e9s emberf\u00f6l\u00f6tti. Metafizika
(V\u00e9d\u00e1k), vagy t\u00f6rv\u00e9nyk\u00f6nyv (Manu, M\u00f3zes), vagy filoz\u00f3fia
(Tao te king), vagy liturgia (Pert em heru, G\u00e1th\u00e1k), az
eredet minden esetben isteni. \u201eA nappalb\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9s\u201d
szerz\u0151je tulajdonk\u00e9ppen Toth, ahogy a m\u00f3zesi t\u00f6rv\u00e9nyek
forr\u00e1sa Jahve.
A szent sz\u00f3 \u00e1ltal val\u00f3 isteni sugallat miszt\u00e9rium\u00e1t az
ut\u00f3bbi id\u0151ben kezdik ism\u00e9t meg\u00e9rteni. Nem csak a
vall\u00e1sfiloz\u00f3fi\u00e1nak kellett ide jutnia. A l\u00e9lektan \u00fajabb
fordulatai \u00e9s l\u00e9p\u00e9sei elker\u00fclhetetlen k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel
k\u00e9nyszer\u00edtettek arra, hogy az emberen fel\u00fcl lev\u0151 er\u0151ket
felismerj\u00e9k. A l\u00e9lektan a k\u00f6vetkezm\u00e9ny kimond\u00e1s\u00e1val
k\u00e9sik; a k\u00e9sedelem oka azonban term\u00e9szetes. A l\u00e9lektan
tudom\u00e1ny, \u00e9s a kimond\u00e1shoz nincs el\u00e9g komolys\u00e1ga. Azt
azonban \u00e9rthet\u0151v\u00e9 tette, hogy sem a sugallat, sem a
logos, az anyagi term\u00e9szetb\u0151l le nem vezethet\u0151. Az \u00edrott
m\u0171 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3an elkezdt\u00e9k megk\u00e9rdezni
azokat a forr\u00e1sokat, amelyek a k\u00e9rd\u00e9sre alapvet\u0151 v\u00e1laszt
tudnak adni: a misztikus \u00e9lm\u00e9nyt, az \u0151skori mythost \u00e9s a
geni\u00e1lis embert. Mind a h\u00e1rom forr\u00e1s egy\u00f6ntet\u0171en azt
vallja, hogy az \u00edrott m\u0171ben olyasvalami t\u00f6rt\u00e9nik, amit
transzcendencia n\u00e9lk\u00fcl meg\u00e9rteni nem lehet. A
transzcendenci\u00e1t nemcsak a feltev\u00e9s kedv\u00e9\u00e9rt vett\u00e9k el\u0151,

hanem az\u00e9rt, mert a helyzet az, hogy a transzcendencia itt
tapasztalatilag jelen van.
Amiben az \u0151skori Kelet \u00e9s a mai felfog\u00e1s megegyezik,
nagyobb\u00e1ra ez: amikor jelent\u00e9keny \u00edrott m\u0171 keletkezik, az
emberi egy\u00e9nis\u00e9g \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t elveszti, eszk\u00f6zz\u00e9 v\u00e1lik,
\u00e9rthetetlen \u00e9s megmagyar\u00e1zhatatlan er\u0151 sz\u00e1llja meg \u00e9s ez
az er\u0151 rajta kereszt\u00fcl megnyilatkozik. A szerz\u0151
tulajdonk\u00e9ppen m\u00e9dium; amit mond, azt rajta k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3
Hatalom dikt\u00e1lja; szerepe csak az, hogy a bels\u0151 hang \u00e1ltal
mondottat le\u00edrja. K\u00f6lt\u0151, pap, filoz\u00f3fus, tud\u00f3s, \u00edr\u00f3 ezt az
ihletet gyakran \u00e1t\u00e9li \u00e9s azt mondja, hogy ellen\u00e1llhatatlan
\u00e9s k\u00e9nyszer\u00edt\u0151.
Amit a mai felfog\u00e1s nem \u00e9rt, az \u0151skor azonban tudott, a
k\u00f6vetkez\u0151: az \u00edrott m\u0171ben az igazi miszt\u00e9rium nem az
inspir\u00e1ci\u00f3, hanem a logos. A logos nem egyenl\u0151 a nyelvvel.
Ha a naturalizmus az emberi nyelvet nem is tudta soha
megmagyar\u00e1zni \u00e9s az ilyen meghat\u00e1roz\u00e1sok mint: \u201ea
k\u00f6zl\u00e9s eszk\u00f6ze\u201d, vagy \u201ekifejez\u00e9s\u201d, vagy m\u00e1s, mindig is
el\u00e9gtelenek voltak, a nyelvnek m\u00e9gis volt vonatkoz\u00e1sa
ahhoz, amit az anyagi term\u00e9szetb\u0151l nem lehetett
meg\u00e9rteni. A nyelv az emberi exisztenci\u00e1b\u00f3l levezethet\u0151.
A logos nem. Mi\u00e9rt? Mert, ami a nyelvben van: a sz\u00f3, amit
pedig a logos jelent: a n\u00e9v.
K\u00e1r lenne azt mondani, hogy a sz\u00f3 term\u00e9szete natur\u00e1lis, a
logos term\u00e9szete m\u00e1gikus. Egy id\u00e9zet vil\u00e1gosabban fog
besz\u00e9lni. Egyik el\u00e9gi\u00e1j\u00e1ban Rilke azt k\u00e9rdezi: mi az, ami\u00e9rt
az ember itt van, \u00e9l, k\u00fczd, v\u00e1llal sorsot, trag\u00e9di\u00e1t, hal\u00e1lt,
mi az a v\u00e9gs\u0151, tov\u00e1bb nem magyar\u00e1zhat\u00f3 feladat, \u00f6szt\u00f6n,
szenved\u00e9ly, k\u00fcldet\u00e9s, akarat, ami\u00e9rt itt van ezen a f\u00f6ld\u00f6n
\u00e9s vil\u00e1gon? A v\u00e1lasz ez: \u201esagen ... zu sagen ... so, wie die
Dinge niemals innig meinten zu sein\u201d. \u00dagy mondani, ahogy
a vil\u00e1g sohasem rem\u00e9lte, hogy lehet s nem rem\u00e9lte, hogy
ilyen m\u00e9lys\u00e9ge van. Rilke gondolata t\u00f6k\u00e9letesen fedi
H\u00f6lderlin\u00e9t, aki azt \u00edrja: \u201edarum ist der G\u00fcter
Gef\u00e4hrlichstes ... die Sprache dem Menschen gegeben ...
damit er zeuge, was er sei\u201d. \u201eNous Sommes faits pour le
dire\u201d, mondja Flaubert.
A nyelv lehet a k\u00f6zl\u00e9s eszk\u00f6ze \u00e9s kifejez\u00e9s; a logos
eredete transzcendens: a logos spermatik\u00f3s, mik\u00e9nt
H\u00f6lderlin mondja, hogy az ember \u00e1ltala megteremtse azt a
l\u00e9nyt, aki \u0151 maga s mik\u00e9nt Rilke: a dolgoknak \u00e9s a vil\u00e1gnak
soha nem rem\u00e9lt m\u00e9lys\u00e9g\u00e9t kinyissa. A mythos arr\u00f3l
besz\u00e9l, hogy az \u0151si \u00e1llapotban az ember a nyelvet nem
ismerte. A nyelv tulajdonk\u00e9ppen zavar; a babiloni tornyot
\u00e9p\u00edt\u0151 hybris k\u00f6vetkezm\u00e9nye. A paradicsomban az ember a
n\u00e9vvel \u00e9lt \u00e9s nem a sz\u00f3val, amint a Genezis \u00edrja: az ember

Activity (47)

You've already reviewed this. Edit your review.
1 hundred reads
1 thousand reads
adyola liked this
Páll Attila liked this
Masenkij liked this
Dóra Cserenyec liked this
Dóra Cserenyec liked this
ombimo liked this
Ferenc Tóth liked this
Roza Major liked this

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->