Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more
Download
Standard view
Full view
of .
Save to My Library
Look up keyword
Like this
3Activity
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Herman Ottó - A Magyar halászat könyve 2

Herman Ottó - A Magyar halászat könyve 2

Ratings: (0)|Views: 147 |Likes:
Published by Keve

More info:

Published by: Keve on Oct 21, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

11/16/2012

pdf

text

original

 
MÁSODIK KÖTET.
 
III.TERMÉSZETHISTÓRIA.A HAL ÉS A TUDOMÁNY.
E könyv els
ő
szakasza arról a viszonyról szól, a mely az
ő
skor homályában az ember és a halközött keletkezett s az id
ő
k során kifejl
ő
dött.Err
ő
l a korról hallgat a történet, nem szól a hagyomány; az írót a dolog természetéb
ő
l alkotottföltevés vezeti. E mellett áll a hitrege, mely inkább csak az együgy
ű
ség megnyugtatásáraszövi a keletkezés képét s kiszínezi azt a viszonyt is, a melyben az ember az él
ő
természethezállott.Ám a hitrege andalító szava, ragyogó színe szándékos, csak az érzésen, sejtésen és számításonnyugovó; így békét szerezhet az együgy
ű
ségnek: visszatarthatja a kezdet és az eredetfeszegetését
ő
l; - tudás helyett hitet, megnyugvást nyujt. A gondolatnak, a szellemnek azonbanlegnemesebb tulajdonsága nem a pihenés, hanem a szünet nélkül való munka és törekvés; -nem is a költött hitben való megnyugvás, hanem a valónak, az igaznak keresése, latolása ésalkalmazása.De az a hitrege mégsem mer
ő
költemény; mert a mid
ő
n a hiv
ő
megnyugtatására törekszik,számolnia kell a valóval, a mely az együgy
ű
szemét is érinti s kérdést fakaszt benne. A kérdésfeleletet, a gondolat irányt követel attól, a ki a hiv
ő
bels
ő
világán uralkodni akar.Igy számol a valóval M
ÓZSES
, a Sinai hegy nagy törvényszerz
ő
 je is a Genesisben, mely avilág keletkezésér
ő
l szól. Ennek a ragyogó szellemnek az ismeret fejl
ő
dése tekintetéb
ő
l valóméltatása nemcsak tanulságos, hanem nagy élvezet is.Tudatosan törekedett
ő
az ember bels
ő
világa fölött való uralkodásra s átható esze fölismerteaz utat és a módot, a melyen és a melylyel czélját elérhette.
556
 Az út a tapasztalás útja, a mód a tapasztalásból levont s tudatosan alkalmazott rendszer volt.Kitapasztalta az embert, eszejárása, jó és rossz indulatai szerint, így megitélhette az egyest saz egyesekb
ő
l alakuló társadalmat is; és kitapasztalta a természet jelenségeit, kivált azokat, amelyekt
ő
l az ember függ, a melyek legérz
ő
bben hatnak reá. Ezekre alapította rendszerét.Tapasztalatainak rendezett összegéb
ő
l merítette azután törvényeit, a melyekkel uralkodott.Két dolognak kellet útját állania: az els
ő
eredet feszegetése, a másik a kétségeskedés. Az els
ő
telérte a Mindenható eszméjével, kivel szemben minden kétséget b
ű
nnek vallott; a másikatpedig avval, hogy a kiismert és csoportosított természeti jelenségeket, a bennök nyilatkozóvalóságot a mindenhatóság forrásától származtatta, arra vissza tudta vezetni.
 
A Mindenható M
ÓZSES
szerint megteremti a mennyet és a Földet, a világosságot, a vizeket, aszárazföldet, reá a növényeket; fölötte a Napot, a Holdat és a csillagokat, a vizek úszóállatjait,a leveg
ő
ég röpdös
ő
it; azután a "föld állatjait", legvégül pedig az embert magát. Ez a sorrend adolognak rendkívül finom ismerete, nevezetesen pedig a természet jelenségeineklángszellem
ű
felfogása; mert mindig el
ő
l jár a föltétel s csak azután következik az, a mi aföltételhez kötve van; vagyis el
ő
bb jön a világosság, azután a föld, erre a növevény és sorra azállat, föl az emberig.S
ő
t a M
ÓZSES
-t
ő
l ered
ő
e sorrendben vannak bizonyos elemek, a melyek a földalakúlásnakmai, mélyebben tapasztalati sorrendjével is bámulatosan egybevágnak. Legföltün
ő
bb ezekközött, hogy M
ÓZSES
-nél az els
ő
gerinczes állatok a halak. A földkéreg alkotásáról szóló maitudomány is azokban a régibb rétegekben találja az
ő
shalak maradványait, a melyekben másgerinczes állatnak még semmi nyoma; s
ő
t föltéve, hogy M
ÓZSES
a vizekben úszó állatok alatt- a halakon kívül, vagy azok mellett - a kétélet
ű
eket, tehát azokat is értette, a melyek a vízbenés a szárazon egyaránt elélhetnek, mint a békák stb., akkor a sorrend még bámulatosabb, merta mai, nem föltevéseken, hanem tapasztaláson nyugovó tudomány is a fejl
ő
dés sorrendjét ahalakon kezdi, a kétélet
ű
ekre, csúszómászókra s ezekr
ő
l a madarakra
557
 viszi át. M
ÓZSES
-nél I., I., 20. az illet
ő
szöveg íme ez: "Hozzanak a vizek úszó él
ő
állatokat;és a madarak repdessenek a föld felett, az égnek kiterjesztésének színén".S a mid
ő
n vég
ű
l elgondoljuk, hogy M
ÓZSES
a sorrendet a tökéletlenebbr
ő
l a tökéletesebb felészövi tovább, s így jut az emberig, a melylyel a fejl
ő
dést betet
ő
zi, s hogy a mai tudomány isugyanezt teszi s egy azon végs
ő
eredményhez jut: bámulattal kell eltelnünk M
ÓZSES
 éleselméj
ű
sége iránt.Ám ennek még folytatása is van.Miel
ő
tt M
ÓZSES
sorrendjét kifejthette, illet
ő
leg alkalmazhatta volna, tapasztalati úton megkellett szereznie a természet tüneményeinek bizonyos részleteit is, mert ezeknek ismeretenélkül nem csoportosíthatta volna a rokonnem
ű
eket, nem alapíthatta volna reájok atársadalom összességére kiható törvényét, melynek alaper
ő
ssége csak az lehetett, hogyrendelkezéseit s még inkább különböztetéseit a hiv
ő
szemében ne hazudtolja meg az él
ő
 természet.És valóban, ott, a hol M
ÓZSES
, példáúl a táplálék dolgában rendelkezik, élesen különböztet: jól tudja, hogy a hasított csülök nem jár mindig kér
ő
dzéssel s ehhez képest kirekeszti a sertést.E rövid vázolásnak legf 
ő
bb tanúsága reánk nézve az, hogy a természet tüneményeinekismeretéhez, az azokból levonható törvényekhez csupán a tapasztalati út vezet; a ki pedigezen az úton elfogulatlanúl halad, az a tudás hatalmához jut, forduló pontokon olyanhoz, hogyhosszú id
ő
kre irányt szabhat a társadalom szellemének is.M
ÓZSES
törvényét az átlagos szellem számára alkotta; a nép tömege lebegett el
ő
tte, melyneksajátságos lelke s épen tömeges voltában rejl
ő
oly hatalma van, mely az egyest korlátozza.Innen van, hogy az id
ő
k során szerzett több és alaposabb tudás szükségképen hadakozóhelyzetbe jut az uralkodó felfogással s csak küzdelem árán haladhat és terjedhet. Igazat
 
szólva, M
ÓZSES
felfogása a tömeg lelkében még ma sincsen megtörve; s
ő
t mértéket szabottaz még a nagy svéd tudósnak, L
INNÉ
-nek is, ki az állatalakok eredetére nézve M
ÓZSES
tanáttörvénynek ismerte el.Immáron teljesen mindegy, bármely fejl
ő
dési id
ő
szakát veszszük is el
ő
az állatokismeretének, akár M
ÓZSES
-t és A
RISTOTELES
-t, akár R
AYUS
-t, akár L
INNÉ
-t, C
UVIER
-t,L
AMARCK
-ot vagy D
ARWIN
-t, min-
558
 dig egyazon igazsághoz jutunk el, t. i. ahhoz, hogy a természet tüneményeinek ismeretéhez atapasztalati út vezet s hogy az ismeret mélysége és becse a kiismert tünetek sokaságától ésgondos egybevetéset
ő
l függ. A fogyatkozás, mely az egyes korszakokban tapasztalható,mindig az ismeret fogyatékosságán múlik.M
ÓZSES
sokban tévedett, mert nem ismerhette a tüneményeknek, még kit
ű
zött czéljánakmegfelel
ő
mennyiségét sem; szintúgy A
RISTOTELES
is, ki a tapasztalati úton roppant sokravitte ugyan s belevonta kutatásainak körébe az állatok életét is. De egyikök sem tudhatottmindent, még azon a körön belül sem, a melyet mint egyes ember áttekinthetett;A
RISTOTELES
is csak azt adta, a mit az egyes ember a tünemények özönéb
ő
l úgyszólvánkimarkolhatott. S ez a sors jutott mindazoknak, a kik L
INNÉ
el
ő
tt m
ű
ködtek.Már pedig az emberiség m
ű
vel
ő
désenek nagy és magasztos feladata mást kívánt: rendszereseljárást, mely megadja a lehet
ő
séget, hogy a tünemények - emberileg szólva - összességét éstanulságait az emberi értelem számára megszerezze.És ha képzel
ő
d
ő
tehetségünk elég er
ő
s, s ha szárnyára kelve, viszsza szállunk akár M
ÓZSES
,akár A
RISTOTELES
korába, vagy csak a XVII-dik század végére is, a mikor egy derékmagyarember "A' Boldog Emlékezet
ű
M
ISKOLCZI
G
ÁSPÁR
, Sok Szép Ekklésiáknak mindMagyar-Országban mind Erdélyben hasznos Tanítója" remek magyar nyelven, sok és er
ő
shittel és istenes együgy
ű
séggel kiteremtette az "Egy Jeles Vadaskert" czím
ű
munkát: mentenreáakadunk az egyes ember szánalomra méltó gyarlóságára, a mint az anyatermészettüneményeinek özönével küzködve, erejéb
ő
l kifogy, mer
ő
okoskodásba, föltevésbe és aszarvas hibák tengerébe merül.Valóban az örök dics
ő
ség fénye, az emberiség hálája illeti meg azt a lángelméj
ű
embert, a ki arendszeres vizsgálódás alapkövét lerakta, ezáltal módot nyújtott a munkafelosztásra, így azegyes emberek és emberölt
ő
k felgy
ű
 jtötte tanulságoknak él
ő
, folytonosan öregbedve-tökéletesed
ő
tudománynyá való alakulására.L
INNÉ
K
ÁROLY
- korának irodalmi szokása szerint C
AROLUS
L
INNAEUS
- svédtermészetbúvár az a halhatatlan, ki lerakta a rendszeres kutatás alapját s ezáltal sarokk
ő
vé válta természethistória fölséges hajlékában. A növények országán kívül az állatok világában
559
 is "
ő
a tudás pátriárkája, az emberi korszakok legnagyobb természetbúvára, feje a mult, jelenés jöv
ő
természetvizsgálóinak".

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->