RÓMAI REGÉK ÉS MONDÁK
FELDOLGOZTA: BORONKAY IVÁNSZERKESZTETTE: BALÁZS SÁNDOR TRENCSÉNYI-WALDAPFEL IMRE EL
Ő
SZAVÁVALTARTALOM
EL
Ő
SZÓAENEAS ELINDUL ÚJ HAZÁT KERESNI
A KIRÁLYOK KORA
ROMULUS ÉS REMUSROMULUS ÉS REMUS VÁROST ALAPÍTA SZABIN N
Ő
K ELRABLÁSAROMULUS HALÁLA NUMA POMPILIUSHORATIUSOK ÉS CURIATIUSOK TIGILLUM SORORIUMMETTIUS FUFFETIUS ÁRULÁSAANCUS MARTIUSTARQUINIUS PRISCUSSERVIUS TULLIUSKI LESZ AZ ÚR LATIUMBAN?A B
Ű
NÖS ÚTTARQUINIUS SUPERBUSTARQUINIUS SUPERBUS ELFOGLALJA GABII VÁROSÁTJÓSLATOK JELENTIK RÓMA JÖVEND
Ő
SORSÁTLUCRETIA
A RÓMAI KÖZTÁRSASÁG KORA
TARQUINIUS COLLATINUS ELHAGYJA RÓMÁTBRUTUSHOGYAN KÖLTÖZÖTT LE VALERIUS KONZUL A DOMBRÓL?HORATIUS COCLESMUCIUS SCAEVOLACLOELIAÜTKÖZET A REGILLUS-TÓNÁLPATRÍCIUSOK ÉS PLEBEJUSOK MENENIUS AGRIPPA MESÉJEANNA PERENNACORIOLANUS NÉPTRIBUNUSOK ÉS KONZULOK CAESO QUINCTIUSAPPIUS HERDONIUS ELFOGLALJA A CAPITOLIUMOT
RÓMAI VIRTUS
A FABIUSOK VESZTECINCINNATUS DIKTATÚRÁJALESZ-E MÉG RÓMÁBAN KIRÁLYSÁG?CORNELIUS COSSUSSEXTUS TEMPANIUSCAMILLUSBET
Ű
RENDES TÁJÉKOZTATÓ
2
EL
Ő
SZÓ
Mikor több mint hétszáz évvel Róma alapítása után Titus Livius hozzáfogott a Tiberis partjánépült város és a bel
ő
le kifejl
ő
dött római birodalom történetének megírásához, maga is úgyérezte, hogy mentségre szorulnak azok a csodákkal átsz
ő
tt hagyományok, amelyek a rómaitörténelem els
ő
századainak az el
ő
adását színezték. „Meg lehet bocsátani a régiségnek - írtanagy történeti munkájának a bevezetésében -, ha a városok kezdeteit azáltal teszi felsége-sebbé, hogy isteni elemekkel keveri az emberi eseményeket.”Valóban, minden nép történeti emlékezete az
ő
sid
ő
kr
ő
l ilyen regéket
ő
rzött meg: az emberek képzelete által teremtett istenekr
ő
l és isteni származású, rendkívüli h
ő
sökr
ő
l szóló
mítoszok
atés a valóban megtörtént események emlékét is a mítoszokhoz és a mesékhez hasonló kerek-dedséggel és csodaszer
ű
séggel továbbalakító
mondák
at. A mítoszok leggazdagabb rendszerét,a legm
ű
vészibb
mitológiá
t a görög nép képzelete fejlesztette ki.A rómaiak korán megismerkedtek a görög mítoszokkal, kezdetben az Itáliába települ
ő
görögtörzsek szájhagyománya, majd kés
ő
bb a görög irodalom gondos tanulmányozása révén. Ez akörülmény er
ő
sen befolyásolta a római mondák alakulását, így például Romulus és Remusszületésének a mondáját id
ő
vel Türó görög királyleány csodálatos körülmények közöttszületett két fiának, Peliasznak és Néleusznak a mítosza mintájára b
ő
vítették.Már a római nép iránt érdekl
ő
d
ő
görögök is hozzájárultak ahhoz, hogy a római
ő
smondát agörög nép hagyományaival egyeztessék össze, valósággal a görög mitológia körébe vonják, ígylesz a római nép
ő
se Aineiasz (Aeneas), Aphrodité istenn
ő
fia, akir
ő
l már Homérosz híresh
ő
skölteményében, az
Iliász
ban elhangzik a jóslat, hogy Trója bukása, Priamosz házának pusztulása után uralkodni fog a trójai népnek a görögök által elpusztított várost túlél
ő
maradéka felett. És ezért, ha a trójai háború végs
ő
okait Erisz aranyalmájára vezeti vissza amítosz, erre az aranyalmára - „Parisz ítéletére” - mindjárt h
ő
skölteménye elején Vergilius ishivatkozhatik, amikor az Aeneasra vonatkozó mondai hagyományokat feldolgozza. A görögmítosz szerint evvel az aranyalmával zavarta meg a viszály istenn
ő
je Péleusz és Thetiszlakodalmát, sért
ő
döttségében, mert kihagyták a meghívottak közül. Az aranyalma a legszebbistenn
ő
t illette meg: Parisz trójai királyfi Aphroditének, a szerelem és a szépség istenn
ő
jének ítélte oda, és evvel a mell
ő
zött istenn
ő
ket, Hérát, az égiek királyn
ő
jét és Pallasz Athénét, a bölcsesség istenn
ő
jét a trójaiak ellen ingerelte.Héra, vagy ahogyan a rómaiak mondták, Juno ezt a gy
ű
löletet még a Trója alól menekül
ő
Aeneasra, Venus fiára is átruházta. Mert - mellesleg - a saját istenségeik közül Venust arómaiak a görög Aphroditével, Junót Hérával, Minervát Pállasz Athénével azonosították,ugyanígy például Jupitert, a legf
ő
bb istent is a görög Zeusszal, Neptunust a tenger görögistenével, Poszeidónnal, a t
ű
zhányók mélyén kovácsmesterségét folytató Vulcanust a görögHéphaisztosszal, Mars hadistent a görög Arésszal, Mercuriust a görög istenek követével,Hermésszel és így tovább.Mindebb
ő
l következik, hogy a római regék els
ő
sorban a görög mítoszokkal és mondákkalvethet
ő
k egybe. De a népek mondateremt
ő
képzelete általában gyakran m
ű
ködik hasonlóirányban, s így a római mondák nemcsak görög hagyományokra, hanem sok más nép monda-kincsére is emlékeztetnek. Róma alapítói Romulus vezetésével a szabin n
ő
k elrablása útjántesznek szert feleségre; a Bibliában ugyanígy rabolnak maguknak leányokat a silói ünnepenBenjámin törzsének fiai, és leányrablás útján szereznek maguknak feleséget a magyar
ő
smondában is a hun és a magyar testvérnép alapítói, Hunor és Magyar. Az ilyen mondákban
ő
si társadalmi viszonyok tükröz
ő
dnek. A Rómát megalapító testvérpár mondája a testvérgyil-
3
kosság motívumával együtt ismétl
ő
dik meg Attila és Buda mondájában is; a Biblia az egészemberiség élére helyezi a testvérgyilkosság irtózatos b
ű
nét Káin és Ábel mondájában.Ha Romulust és Remust isteni atyjuknak, Marsnak szent állata, a farkas táplálja, ehhez is avilág minden tájáról hozhatók fel párhuzamok: Poszeidón szent állata, a ló táplálta Türó ikreita görög mítoszban, kutya táplálta Küroszt, a Perzsa Birodalom megalapítóját is mint kitettgyermeket, farkas és medve a szláv mitológia óriásikreit, a hegyeket megmozgató Valigorát ésa fany
ű
v
ő
Virvidabot - sok egyéb mellett Fehérlófiát, a magyar népmese h
ő
sét is ebbe a sorbaállíthatjuk. Mindez az
ő
stársadalom olyan elképzelésére utal, amely szerint egy-egy törzs -kés
ő
bb egy-egy uralkodócsalád -
ő
se valamilyen állat volt, a törzs un.
totem
e, amelyet istengyanánt tiszteltek. Mert az ember alakú istenelképzeléseket az egész világon állat alakúistenelképzelések el
ő
zték meg. Régészeti leletek bizonyítják, hogy valamikor a bibliai Jehovátis bika alakjában ábrázolták.De akár állat, akár ember alakjában képzelték el az isteneket, alakjukban olyan er
ő
ket szemé-lyesítettek meg az emberek, amelyeknek hatását érezték mindennapi életükben, de amelyek valódi természetét még nem tudták megmagyarázni, és nem tudták
ő
ket a maguk céljairafelhasználni. Ezek az er
ő
k kezdetben a természet hatalmai voltak - villám és napfény, t
ű
z ésvíz, jótékony es
ő
és pusztító vihar, termékeny föld és a törékeny csónakban hajózó ember életét veszélyeztet
ő
tenger stb. Kés
ő
bb - az osztálytársadalmak kialakulása után a megszemé-lyesített természeti jelenségekhez az emberek élete felett uralkodó társadalmi er
ő
k járultak, akirályi hatalom, háború, az egyének és közösségek életében váratlanul kedvez
ő
vagy ked-vez
ő
tlen változást el
ő
idéz
ő
titokzatos hatalmak. Mindezekkel szemben az ember er
ő
tlennek,kiszolgáltatottnak érezte magát, de miután képzelete megszemélyesítette
ő
ket, áldozatokkal,varázsszertartásokkal, imával próbálta megnyerni jóindulatukat. S minden kedvez
ő
fordulatotaz
ő
segítségüknek tulajdonított, minden csapást az
ő
kegyetlen szeszélyük vagy az istenekkelszemben elkövetett saját mulasztásaik következményének, isteni büntetésnek tekintett.Ez a felfogás - ahogyan a rómaiak mondták:
religio
, ahogyan mi mondjuk: vallásos szemlélet -végigvonul minden nép
ő
si regéin, a rómaiak egész mondavilágán is. Ez nyilvánul meg abbanis, hogy a nagy alapítókat vagy szabadító h
ő
söket többnyire halandó leányok valamelyik istent
ő
l csodálatos körülmények között született fiának tüntetik fel: Romulus és Remus Marsistennek és egy Vesta-sz
ű
znek a gyermeke, Servius Tullius egy rabszolgasorra jutott király-leányé és Vulcanusé, a t
ű
z istenéé. Aeneas anyja istenn
ő
: Aphrodité-Venus, és apja halandókirályfi: Anchises.Az ilyen elképzelésekben els
ő
fokon a nép csodálata nyilvánul meg kiemelked
ő
h
ő
sei iránt. Deaz osztálytársadalmak kialakulásával - amikor a vallás általában az uralkodó osztály eszközelesz a szolgaságra kényszerített tömegek öntudatának az elfojtásában - az uralkodók és azarisztokraták az efféle eredetmondákat arra használták fel, hogy az uralomhoz való jogukatigazolják vele. Még Augustus császár is arra szeretett hivatkozni, hogy családja, a Juliusnemzetség isteni eredet
ű
, mert Aeneastól, Venus istenn
ő
fiától származott.A vallás szerepét az elnyomás szolgálatában jól szemlélteti például a római Diana-templomépítése, amely Róma fölényét domborította ki a latin szövetségen belül; Jupiter templomának építése a Capitoliumon kényszermunka szervezésére is alkalmul szolgált. Róma világuralmátszámos vallási hagyománnyal, isteni jóslattal vagy el
ő
jellel iparkodtak igazolni; ilyen volt az amonda is, amely szerint a capitoliumi Jupiter templomának építése során koponyát találtak aföldben, s ez a koponya arra utalt, hogy Róma egyszer az egész földkerekség feje lesz.Szükséges mindezt szem el
ő
tt tartanunk, hogy megértsük a római mondáknak az ókorirabszolgatársadalomra jellemz
ő
, de sokszor a társadalmi fejl
ő
dés még korábbi fokáról arabszolgatartó társadalomra örökl
ő
d
ő
, a mi felfogásunktól olyannyira idegen vonásait. De hiba
Search History:
Result 00 of 00
00 results for result for
p.
More From This User
Notes
Load more
