Számvitel I

Számvitel I.
Könyvviteltan
Dr. Sziva Miklós
Széchenyi István Egyetem
I. Információ és számvitel
 Bevezetés
 számvitel és a közgazdaságtudomány
 gyakorlatra orientált tudományterület
 több lépcsős tananyag és ismeretszint
KÖNYVVITEL 2
 alanyok – vállalkozás, gazdálkodó,
szervezet, makrogazdaság
 elmélet és gyakorlat, példatár
 a számvitel jogi környezete
KÖNYVVITEL 3
 a számvitel jogi környezete
 adat és információ
 külső és belső információ
 gazdaság szereplői és az információ
 az információ, mint termelési tényező
 pontosság, gyorsaság
KÖNYVVITEL 4
 a számvitel által feldolgozott információ
 a számvitel előállított információ
KÖNYVVITEL 5
 érdekhordozók és információ igényűk
 tulajdonosok
 menedzserek
 hitelezők
 vevők-szállítók /piaci partnerek/
 dolgozók
 költségvetés
 vetélytársak
KÖNYVVITEL 6
 az „ingyenes”, nyilvános információ
minimuma: az éves beszámoló /2000. évi
C. trv/
 A számvitel a vagyon, a gazdálkodási
folyamatok, a gazdasági események meg
figyelését, mérését, feljegyzését, előre
kialakított rendszerben való
feldolgozását, ellenőrzését, elemzését, és
a megfelelő információs outputok
előállítását jelenti
 passzív és aktív nyilvánosság
KÖNYVVITEL 7
2. A számvitel és a vagyon /1.

 Gazdasági esemény és a
vagyon
 gazdasági esemény és vagyon
először
 valós vagyoni, pénzügyi,
jövedelmi helyzet
KÖNYVVITEL 8

 a számvitel területei
 bizonylatolás
 könyvvezetés /könyvvitel/
 beszámolás
 könyvvizsgálat
 letétbehelyezés, közzététel
KÖNYVVITEL 9

 a vagyon fogalma
 kétféle szemlélet – mi az? miből,
honnan származik?
 eszközök fogalma
 források fogalma
KÖNYVVITEL 10

 Ha a vállalkozás vagyonát a
gazdálkodásban, az újratermelésben
betöltött funkciója szerint tartjuk nyilván,
akkor eszközökről (idegen szóval aktívák)
beszélünk.
 Ha a vállalkozás vagyonát a származása,
az eredete szerint tartjuk nyilván, akkor
forrásokról (idegen szóval passzívák)
beszélünk.
KÖNYVVITEL 11

 a leltár fogalma
 a leltározás folyamata
 a leltár jellemző /vagyonelem mélység,
fordulónap/
KÖNYVVITEL 12
 mérleg fogalma
 A könyvviteli mérleg egy olyan számviteli
okmány, amely egy adott időpontra
vonatkozóan mutatja be a vállalat
eszközeit és forrásait pénzértékben,
összevontan.
KÖNYVVITEL 13

 mérleg létrehozása
 a mérleg jellemzői
 a mérleg és a leltár viszonya
KÖNYVVITEL 14
2. A számvitel és a vagyon /1
 Azonosságok:
 Mindkettő számviteli okmány.
 Mindkettő a vállalkozás eszközeit
és forrásait mutatja be.
 Azonos fordulónapra vonatkoznak.
 Mindkettőt felelős személyek írják
alá. A vállalkozás számviteli
okmányainak hitelességéért a
vállalkozás vezetője – menedzsere
a végső felelős. (Függetlenül attól,
hogy hozzáértő szakember vagy
sem!) KÖNYVVITEL 15

 a mérleg belső logikája és felépítése
 aktiválási és passziválási kritériumok
 múltbeli bekerülési érték és más
értékelések – piaci érték
 likviditási sorrend, mérlegsémák
 főcsoport, csoport, tétel
KÖNYVVITEL 16
2. A számvitel és a vagyon /1
Különbségek:
Leltár Mérleg
Tagoltság: Részletes Összevont
Mértékegysége: Mennyiség Érték
Minőség
Érték
Formája: Egyoldalú Kétoldalú is lehet
(oldalszámos) (lapszámos)
Nyilvánosság: Nem nyilvános Igen, cégbíróság útján
KÖNYVVITEL 17
3. Mérleg /2./
 Eszközök a mérlegben
 főcsoportok
 befektetett eszközök csoportjai
 immateriális javak
 vagyoni értékű jogok
 egyéb immateriális javak
KÖNYVVITEL 18
3. Mérleg /2./
 tárgyi eszközök csoportja
 ingatlanok és kapcsolódó vagyoni
értékű jogok
 műszaki és nem műszaki
berendezések
 beruházások
KÖNYVVITEL 19
3. Mérleg /2./
 befektetett pénzügyi eszközök
 részesedések és más értékpapírok
 más pénzügyi eszközök
KÖNYVVITEL 20
3. Mérleg /2./
 forgóeszközök
 készletek
 vásárolt és saját termelésű
készletek
 áru, anyag, göngyöleg
 kész, félkész és befejezetlent
termelés
 állatok helye a mérlegben
KÖNYVVITEL 21
3. Mérleg /2./
 a besorolás alapja: az eszközben
rejlő lehetőség és a gazdálkodó
szándéka – példa: esztergagép
KÖNYVVITEL 22
3. Mérleg /2./
 követelések – elismertség
 vevők
 váltókövetelés – névérték és kamat
KÖNYVVITEL 23
3. Mérleg /2./
 forgóeszközként kezelt
értékpapírok és más értékpapírok
 materializált és nem materializált
papírok
 pénzeszközök
 devizás eszközök – választott
árfolyam
KÖNYVVITEL 24
3. Mérleg /2./
 Források a mérlegben
 rendelkezésre álló vagyon
 saját vagyon, idegen tőke
KÖNYVVITEL 25
3. Mérleg /2./
 a saját tőke főcsoportja
 jegyzett tőke
 jegyzett, de be nem fizetett tőke
 tőketartalék
 eredménytartalék
 lekötött tartalék
 mérleg szerinti eredmény
 negatív elemek lehetősége a saját
tőkében
KÖNYVVITEL 26
3. Mérleg /2./
 kötelezettségek főcsoport
 hátrasorolt kötelezettségek
 hosszúlejáratú kötelezettség
 hitelek, kölcsönök, kötvény
KÖNYVVITEL 27
3. Mérleg /2./
 rövid lejáratú kötelezettségek
mérleg csoport
 átsorolások
 szállítók
 más rövidlejáratú kötelezettségek
KÖNYVVITEL 28
3. Mérleg /2./
 Számított eszközök és források a
mérlegben
 időbeli elhatárolások és az
összemérés elve
 aktív időbeli elhatárolások
 passzív időbeli elhatárolások
KÖNYVVITEL 29
3. Mérleg /2./
 céltartalék képzés és hatása a
saját tőkére
 értékhelyesbítés és értékelési
tartalék – piaci értéken való
értékelés
 eszközökre adott előlegek szerepe
a mérlegben
KÖNYVVITEL 30
4. Könyvelés alapjai
 Vagyoni helyzet belső

összefüggései és gazdasági
események
 összes eszköz = összes forrás
 saját vagyon = saját tőke
 vagyonváltozások – szerkezet és
nagyság
 gazdasági esemény =
vagyonváltozás
 szándékolt és elszenvedett
változások
KÖNYVVITEL 31
A kft. nyitómérlege:
Eszközök Nyitómérleg 2001. január 1. Források
(E Ft)
Tárgyi eszközök 10 000 Jegyzett tőke 12 000
Anyagok 2 000 Rövid lejáratú hitelek 2 000
Vevők 1 000 Szállítók 1 000
Pénztár 100
Elszámolási betétszámla 1 900
Eszközök összesen 15 000 Források összesen 15 000
KÖNYVVITEL 32
 Gazdasági események típusai,
hatásuk a mérlegre
 1/ csak az eszközoldal változik
 +E–E
 struktúra változik, mérleg
főösszeg nem
KÖNYVVITEL 33
A gazdasági esemény után:

E + ∆E − ∆E = F
KÖNYVVITEL 34
Eszközök Mérleg az első gazdasági esemény után Forrás
(E Ft) ok
Vevők 1 000 Szállítók 1 000
Pénztár 500
Elszámolási 1 500
betétszámla
KÖNYVVITEL 35
 2/ csak a forrás változik

 + F – F – pl.
 struktúra változik, mérleg
főösszeg nem
KÖNYVVITEL 36
Az új helyzet:
E = F − ∆F + ∆F
KÖNYVVITEL 37
Eszközök Mérleg a második gazdasági Források
esemény után
(E Ft)
Vevők 1 000 Szállítók 500
Pénztár 500
Elszámolási 1 500
betétszámla
KÖNYVVITEL 38
 3/ mindkét oldal változik – nő
 + E – F – pl.
 struktúra változik, főösszeg nő
KÖNYVVITEL 39
Az új helyzet: E + ∆E = F + ∆F
KÖNYVVITEL 40
Eszközök Mérleg a harmadik gazdasági esemény után Forrás
(E Ft) ok
Pénztár 500
KÖNYVVITEL 41
 4/ mindkét oldal változik – csökken

 - E – F – pl.
 struktúra változik, főösszeg
csökken
KÖNYVVITEL 42
Az új helyzet: E − ∆ E = F − ∆F
KÖNYVVITEL 43
Eszközök Mérleg a negyedik gazdasági esemény Források
után
(E Ft)
Pénztár 500
KÖNYVVITEL 44
 probléma: több száz, millió
gazdasági esemény naponta –
információ vesztés + világosság
elve
 megoldás – kettős könyvvitel
KÖNYVVITEL 45
5. Könyvelés alapjai /2/
 Könyvvezetés és a bizonylati rend

 információ megőrzése
 bizonylat, mint elsődleges
információt hordozó eszköz
 a bizonylati rend
 a bizonylati elv – könyvelni csak
hiteles irat alapján lehet
 külső és belső bizonylat
 szabályszerű bizonylat – alaki
kellékek
KÖNYVVITEL 46

 szigorú számadási kötelezettségek
alá vont nyomtatványok és fajtái
 bizonylat kiállítása, javítása
 a bizonylat útja és megőrzése
 bizonylati szabályzat és album
KÖNYVVITEL 47

 a főkönyvi számla
 a megválaszolandó kérdések – mi,
mikor, milyen nagyságban
 egyszeres és kettős könyvvitel
 analitika – szintetika
 számlasoros – idősoros
KÖNYVVITEL 48
Könyvviteli elszámolások
Számlasoros Idősoros
elszámolás elszámolás
Szinteti Analitik Szinteti Analitik
ka a ka a
KÖNYVVITEL 49

 a főkönyvi számla
 T. és K. oldal
KÖNYVVITEL 50
Tartozások (T) oldal Főkönyvi számla jele, neve Követel (K) oldal
KÖNYVVITEL 51

 eszköz és forrásszámla
 T. és K. forgalom
 a számla egyenlege
 könyvelési tétel szerkesztése –
kontírozás pl.
KÖNYVVITEL 52
T Eszköz számla K T Forrás számla K
+ − − +
KÖNYVVITEL 53

 főkönyvi számlára való könyvelése
a négy alapvető gazdasági
eseménynek
 1/ gazdasági esemény - + E - E
KÖNYVVITEL 54

Kontírozva:
T Anyagok
K Pénztár
Anyagvásárlás 5 000
Főkönyvi számlavázakon („akasztófán”):
T Anyagok K T Pénztár K
1. 5 000 E. 1. 5 000
KÖNYVVITEL 55

 2/ gazdasági esemény - + F – F
KÖNYVVITEL 56

Kontírozva:
T Szállítók
K Rövid lejáratú hitel
Szállítók kiegyenlítése hitelből: 20 000 Ft
Főkönyvi számlavázakon:
T Rövid lejáratú hitel K T Szállítók K
2. 20 000 2. 20 000 E.
KÖNYVVITEL 57

 3/ gazdasági esemény - + E + F
KÖNYVVITEL 58
Kontírozva:
T Elszámolási betétszámla
K Rövid lejáratú kölcsönök
Kölcsönfelvétel 15 000 Ft
Számlavázakon:
T Elszámolási betétszámla K T Rövid lejáratú kölcsönök K
3. 15 000 3. 15 000
KÖNYVVITEL 59

 4/ gazdasági esemény - - E – F
KÖNYVVITEL 60

Kontírozva:
T Rövid lejáratú kölcsönök
K Elszámolási betétszámla
Kölcsön visszafizetése 5 000 Ft
Számlavázakon:
T Elszámolási betétszámla K T Rövid lejáratú kölcsönök K
15 000 4. 5 000 4. 5 000 E. 15 000
KÖNYVVITEL 61

 ellenszámla
 főkönyvi számlavázlat
/”akasztófa”/ és a valós főkönyvi
számla formája, tartalma
 kéthasábos, több hasábos számlák
KÖNYVVITEL 62
Tartozik oldal Számla megnevezése Követel oldal

Sorszá Dátum Szöveg Összeg Sorszám Dátum Szöveg Összeg
m
KÖNYVVITEL 63

Egyoldalas, kéthasábos számla
Sorszám Dátum Hivatkozás Szöveg Tartozik Követel
Egyoldalas, négyhasábos számla

Sorszá Dátum Hivatkoz Szöveg Tartozik Követel Egyenleg
m ás T K
Egyoldalas, öthasábos számla

Sor- Dátum Hivatkoz Szöveg Tartozik Követel Forgalo Egyenl
Szám ás összeg összeg m eg
T K
KÖNYVVITEL 64
KÖNYVVITEL 65
6. Főkönyvi számla és idősoros

elszámolás
 két számlasoros számlaelmélet
 számlák nyitása – zárása
 nyitó mérleg és nyitás
KÖNYVVITEL 66

elszámolás
 nyitás mérleg és forrás számlák
egymással szemben
 nyitás technikai számlával –
nyitómérleg számla
 technikai számla sajátosságai
KÖNYVVITEL 67

elszámolás
Eszközök Nyitómérleg, 2001. január 1. Források
Anyagok 5 000 Szállítók 9 000
Késztermék 6 000
Elszámolási betét 9 000
Eszközök 4 000 Források 40 000
összesen összesen
KÖNYVVITEL 68

elszámolás
T Jegyzett tőke K T Tárgyi eszközök K
NyE. 31 000 NyE. 20 000
T Szállítók K T Anyagok K
NyE. 9 000 NyE. 5 000
T K észtermékek K
Ny. 6 000
T Elszámolási betét K
Nye. 9 000
KÖNYVVITEL 69

elszámolás
KÖNYVVITEL 70

elszámolás
 főkönyvi számlák zárása
 egyenleg megállapítás
 levonalazás
 zárás technikai számlával
KÖNYVVITEL 71

elszámolás
T Anyagok K T Szállítók K
NyE. 5 000 2. 2 000 1. 5 000 NyE. 9 000
7. 6 000 17. 6 000 12. 4 000 7. 6 000
22. 15 000 Z. 18000 17. 10 000 14. 12 000
26 000 26 000 Z. 20000 22. 15 000
––––––––––––– 24. 2 000
39 000 39 000
KÖNYVVITEL 72

elszámolás
 helyesbítő és kiegészítő számlák
 átvezetési számla
 tárgyi eszközök bruttó értéke,
értékcsökkenése, nettó értéke
megjelenése a könyvelésben
 elhasználtsági és használhatósági
fok
KÖNYVVITEL 73

elszámolás
Az alapösszefüggés: bruttó érték (bekerülési érték) –
értékcsökkenés (elfogyasztott érték) = nettó érték (aktuális érték).
Mivel a számvitelnek szüksége van mindhárom értékkategória nagyságára,
ezért azt így oldja meg:
T Tárgyi eszközök K T Értékcsökkenési leírás K
E. 1 000 000 E. 200 000
KÖNYVVITEL 74

elszámolás
 hibás könyvelés javításának
módjai
 áthúzás és föléírás (a
legegyszerűbb:).
 stornó tétellel való javítás
KÖNYVVITEL 75

elszámolás
 Az idősoros elszámolás a
gazdasági eseményeknek a
történés sorrendjében való
nyilvántartása, könyvelése. Ezáltal
a gazdasági esemény legalább két
dimenzióban jelenik meg, az egyik
a vagyonszerkezet változása
(számlasoros), a másik a vagyon
időbeli változása (idősoros). Az
idősoros könyvelésben elsőbbsége
a „mikor?” kérdésnek van és
másodlagos a „mi?”, valamint a
KÖNYVVITEL
„hogyan?” kérdése 76

elszámolás
 Idősoros könyvelés
 idősoros és számlasoros
különbsége
 napló
 napló fajtái
 könyvelés naplóba – pl.
 átvitel – áthozat – napló zárás
KÖNYVVITEL 77

elszámolás
Napló, 200.. január hó.
Kelt Hivatkozás* Tartozik Hivatkozás* Követel Megnevezés Összeg
számla Számla T K
Átvitel
KÖNYVVITEL 78

elszámolás
Napló, 2006. január hó.
Sorsz. Kelt. Tartozik számla Követel számla Megnevezés Összeg
T K
Áthozat
1. 01. Több számla Több számla Nyitás 50 000 50
000
2. 06. Anyag Szállítók Vétel 2 000 2 000
3. 11. Szállítók Bankhitel Kiegyenlítés 1 000 1 000
4. 24. Szállítók Elszámolási Kiegyenlítés 3 000 3 000
betét
5. 27. Elszámolási Bankkölcsön Kölcsön 5 000 5 000
betét felvétel
Átvitel 61 000 61000
KÖNYVVITEL 79

elszámolás
KÖNYVVITEL 80

elszámolás
 ellenőrzési lehetőségek a naplóban,
egyezőségek
 Az idősoros elszámolás és a számlasoros
könyvelés között többféle egyezőségnek
kell fennállni, amelyek a könyvvitel
további ellenőrzési lehetőségei.
 A napló T és K forgalma meg kell, hogy
egyezzen egymással és a főkönyvi
számlák, így a főkönyvi kivonat (lásd
később!) hasonló rovatainak
végösszegével.
 A nyitás T és K forgalma egymással és a
forgalmi kimutatás T és K nyitó
egyenlegeivel. Hasonló egyezőségnek kell
KÖNYVVITEL 81
fennállni a záró T és K egyenlegek között
7. Áfa a könyvvitelben és az
összesítő kimutatások
 az áfa semleges adó értelmezése
 vállalkozó – vállalkozó - állami
költségvetés áfás összefüggése
KÖNYVVITEL 82
Költségvetés
40 Pénz 40 Pénz
200+40 Áru
A vállalat B vállalat
240 Pénz
KÖNYVVITEL 83
 az áfa fizetője és a teher viselője
 levonható és fizetendő áfa
 az áfa megfizetése
 három áfás számla értelmezése
KÖNYVVITEL 84
 fizetendő áfaszámla természetére nézve is
forrásszámla
 K egyenlege van
 az előzetesen felszámított áfaszámla viszont
alaptermészetében követelést testesít meg
 tehát eszközszámlának tűnik
 T egyenlege van
 az áfa pénzügyi rendezése számla
 az áfával kapcsolatos költségvetésbe átutalt és
onnan érkező pénzmozgásokat fogadja be
 egyenlegétől függően (T vagy K) látszik forrás- vagy
eszközszámlának
 mindhárom számla forrásszámla
KÖNYVVITEL 85
 könyvelés az áfás számlákra – pl.
 ugyanennek a gazdasági
eseménysornak a lekönyvelése a
másik vállalkozásnál
KÖNYVVITEL 86
 Az „A” vállalkozás januárban anyagot vásárol a
„B” vállalkozástól (tehát „B” elad). A szállítói
számla adatai: nettó ár 5 000 Ft, az áfa (20%)
1 000 Ft, bruttó ár tehát 6 000 Ft.
 Az „A” vállalkozás elad „B”-nek 20 000 Ft
nettó eladási ár, az áfa (20%) 4 000 Ft, bruttó
eladási ár 24 000 Ft. „B”-nél anyagként veszik
raktárra. (Az eladáshoz kötődő
készletváltozást még nem könyveljük. Az
árbevételszámlát magyarázat nélkül csak
jelöljük. (Ezek a következő fejezetek témáját
ölelik fel.)
 Minkét tétellel kapcsolatban megtörténik a
pénzügyi rendezés
 Megállapítják a költségvetési pozíciót az áfa
szempontjából. KÖNYVVITEL 87
„A” vállalkozásnál
Előzetesen
T Anyagok K T felszámított áfa K T Szállítók K
1. 5 000 1. 1 000 3. 6 000 1. 6 000
T Vevők K T Fizetendő áfa K T Árbevétel K

2. 24 000 3. 24 000 2. 4 000 2. 20 000
Elszámolási Áfa pénzügyi

T betétszámla K T rendezése számla K
E. 3. 6 000 3. 3 000
3. 24.000 4. 3.000
KÖNYVVITEL 88
„B” vállalkozás
Előzetesen
T Anyagok K T felszámított áfa K T Szállítók K
2. 20 000 2. 4 000 3. 24 000 2. 24 000
T Vevők K T Fizetendő áfa K T Árbevétel K

1. 6 000 3. 6 000 1. 1 000 1. 5 000
Elszámolási Áfa pénzügyi

T betétszámla K T rendezése számla K
E. 2. 24 000 4. 3 000
3. 6 000
4. 3 000
KÖNYVVITEL 89
 azonosságok és megállapítások
KÖNYVVITEL 90
 áfa kulcsok alulról és felülről
 Az áfakulcs (%), a nettó és bruttó érték
(eladási ár)[1]
 Ha a nettó érték adott, akkor a megadott
áfakulccsal (% tizedes tört alakban)
történő szorzással adódik az áfa összege:
 5 000 · 0,20 = 1 000
 Ha a bruttó érték adott, akkor egy
úgynevezett felülről számított kulccsal
való szorzással adódik az áfa összege:
 6 000 · 0,1667 = 1 000

[1] Itt a bruttó érték az áfá-val növelt
nettó érték KÖNYVVITEL 91
0,20(áfa%) = 0,
0,1667
1,20(nettóérték1 +0,20áfa =bruttó)
KÖNYVVITEL 92
 összesítő kimutatások
 főkönyvi kivonat fogalma és
kellékei
 a főkönyvi kivonat rovatai
KÖNYVVITEL 93
Főkönyvi kivonat 200.. december 31.
Sor- A számlák FORGALOM EGYENLEG
szám Megnevezése Tartozik Követel Tartozik Követel
ÖSSZESEN
KÖNYVVITEL 94
 a főkönyvi kivonat összeállítása
 a főkönyvi kivonat oszlopainak
értelmezése
 ellenőrzési összefüggések
KÖNYVVITEL 95
 az összes T forgalom = összes
K forgalom,
 az összes T egyenleg = összes
K egyenleg
KÖNYVVITEL 96
KÖNYVVITEL 97
 a forgalmi kimutatás fogalma

 a forgalmi kimutatás összeállítása
 az oszlopok értelmezése
KÖNYVVITEL 98
Forgalmi kimutatás 200.. december 31.
Sor- A számlák Nyitó egyenleg Időszaki Záró egyenleg
Szám megnevezése forgalom
Tartozik Követel Tartozik Követel Tartozik Követel
ÖSSZESEN
KÖNYVVITEL 99
 ellenőrzési lehetőségek
 a napló, a főkönyvi kivonat és a
forgalmi kimutatás együttes
ellenőrzési lehetőségei
KÖNYVVITEL 100
 analitikus nyilvántartások és
könyvelés fogalma
 nyilvántartások értékben,
mennyiségben és minőségben
 csak mennyiségi,
 csak értékbeni,
 egyszerre mennyiségi és értékbeni.
KÖNYVVITEL 101
KÖNYVVITEL 102
ANALITIKUS ANYAGKÖNYVELÉSI Oldalszám:
Minimális Maximális SZÁMLALAP Számlaszám:
Készlet: készlet:
Év:
20…
Mennyiségi egység:
Kelet Szöveg Menny Egységár Érték Kelet Szöveg Menny Egységár Érték
Hó nap iség Ft hó nap iség Ft
KÖNYVVITEL 103
VEVŐK ÉS SZÁLLÍTÓK
EGYÉNI FOLYÓSZÁMLÁJA
Év: Oldalszám:
20… Számlaszám:
Telephelye:……………..
K elet Szöveg Forgalom Ft Egyenleg Ft
Hó nap Számlaszá Tartozik K övetel Tartozik K övetel
m
KÖNYVVITEL 104
 analitikus és szintetikus könyvelés
párhuzamosan
logikai alá-fölérendeltsége
feladás alapján
KÖNYVVITEL 105
 Az analitikus és szintetikus könyvelés
viszonyára alapvetően kétféle
kapcsolódás jellemző:
 a logikai és tényleges alá-fölérendeltségi
viszony, amikor az analitikai összesítés
(feladás) lesz a szintetikus könyvelés
alapja (itt az időbeli egymásutániság is
megvalósul),
 párhuzamos, amikor az
alapbizonylatokból egymástól függetlenül
vezetnek nyilvántartást az analitikában és
a szintetikában, tehát az egyidejűség
sincs kizárva.
KÖNYVVITEL 106
8. A számvitel éves folyamatainak
összefoglalása és egy mintafeladat
bemutatása
 folyamatábra alapján – áttekintés a

nyitástól a beszámoló
elkészítéséig, zárómérlegig
 komplex feladat nyitó mérlegtől,
alapvető gazdasági eseményeken
át a záró mérlegig
KÖNYVVITEL 107
8. A számvitel éves folyamatainak
összefoglalása és egy mintafeladat
bemutatása
KÖNYVVITEL 108
9. Költség és eredmény
madártávlatból
 mérlegegyezőségeket szétfeszítő
gazdasági események
 gazdasági esemény – értékesítés -
+ E – E, de a két változás nem
egyezik meg egymással
különbség = eredmény
 eredmény kezelése nettósítva
 eredmény kezelése bruttósítva, de
csak mérlegszámlák
felhasználásával
KÖNYVVITEL 109
madártávlatból
T Késztermékek K T Vevők K
E. 24 000 1. 8 000 1. 10 000
T Eredmény számla K
1. 2 000
KÖNYVVITEL 110
madártávlatból
 Ez az összetett gazdasági
eredmény két elemi eseményre
bontható fel:
 az egyik + ∆E ; + ∆F (vevői
követelés nő és a saját vagyon is)
 a másik – ∆E ; – ∆F (készlet
csökken és a saját vagyon is)
KÖNYVVITEL 111
madártávlatból
Számlavázlaton:
T Késztermékek K T Eredmény számla K T Vevők K
E. 24000 1.b 8 000 1.b 8000 1. 10 000 1. 10 000
KÖNYVVITEL 112
madártávlatból
 Kontírozva:
 1. T Vevők
 K Eredmény számla
 Értékesítés eladási áron 10
000
 2. T Eredmény számla
 K Késztermékek
 Értékesítés nyilvántartási
áron 8 000
 bruttó elszámolás elve
KÖNYVVITEL 113
madártávlatból
 információ vesztés, szabályozással

ellentétes megoldás
KÖNYVVITEL 114
madártávlatból
Együtt:
T K észtermékek K T Eredmény számla K T Vevők K
E.24000 1.b 8000 1.b 8 000 1. 10 000 1. 10 000
2.b 4000 2.b 4000 2. 3 000
T Pénztár K
2. 3 000
Ha megnézzük a Eredmény számla új egyenlegét, látjuk, hogy az K

2 000-ről K 1 000 Ft-ra csökkent, amely azt jelzi, hogy a cég utolsó
értékesítése 1 000 Ft veszteséggel zárult.
KÖNYVVITEL 115
madártávlatból
 erőforrás felhasználás
(költségfelmerülés) is szétfeszíti a
mérlegszámlák kereteit
 megoldás: befejezetlen termelés? –
vagy
KÖNYVVITEL 116
madártávlatból
Ez lesz tehát az ellenszámla, amely szintén eszközszámla, ezért a
növekedést a T oldalra könyveljük (T 500 Ft).
T Alapanyag K T Befejezetlen termelés K
E. 3. 500 3. 500
KÖNYVVITEL 117
madártávlatból
 információ vesztés – a világosság
elve
 két számlasoros könyvvitelt
felváltotta a mérleg-, költség-,
eredményszámlák rendszere
 négy számlasoros számla elmélet
és gyakorlat
KÖNYVVITEL 118
madártávlatból
 költség fogalma
 kiadás
 költség – kiadás, azonosság
különbség
 költség és kiadás időbelisége
KÖNYVVITEL 119
madártávlatból
 A számvitelben a
gazdálkodási, termelési
tevékenység érdekében
felmerült erőforrás (élő- és
holtmunka) -felhasználás
pénzben kifejezett értékét
költségnek nevezzük.
KÖNYVVITEL 120
madártávlatból
 minden költség előbb vagy utóbb kiadást
is jelent
 A kiadás időben megelőzi a költség
felmerülését és elszámolását (például az
alapanyag-vásárlás készpénzkiadás, de költség
csak akkor lesz, ha az anyagot ezután fel is
használjuk).
 A kiadás időben követi a költség felmerülését
és elszámolását (például a
társadalombiztosítási járulékot előbb
elszámoljuk költségként, és csak később
utaljuk át, fizetjük ki, ugyanígy a béreket is
előbb elszámoljuk költségként, azután történik
a bérfizetés).
 A kiadás időben egybeesik a
költségfelmerüléssel és -elszámolással
(például kifizetik a taxiszámlát –
természetesen az utazás a vállalkozás
érdekében történt – a szolgáltatások nem
készletezhetők,KÖNYVVITEL
ezért az elfogyasztás és 121
termelés egybeesik
madártávlatból
 ráfordítás
 költség és ráfordítás, különbsége,
azonossága
 minden költség előbb vagy utóbb
ráfordítás lesz
 Összegezve a költség és a ráfordítás
különbözőségét, azt a következők szerint
fogalmazhatjuk meg: a költség mindig a
tevékenység (termelés) érdekében
történő felhasználást, míg a ráfordítás az
eredmény (kibocsátás) terhére történő
elszámolást jelent.
KÖNYVVITEL 122
madártávlatból
 költségek megjelenésük szerint
 azt jelenti, hogy a költség milyen
erőforrás felhasználása miatt keletkezett,
mi volt a költséghordozó. Így
költségnemeket különböztetünk meg:
 anyag jellegű költségek (például
anyagfelhasználás, szolgáltatás
igénybevétele),
 személyi jellegű költségek (például bérek
és járulékai),
 értékcsökkenési leírási költség (például
tárgyi eszközök az elhasználódás
arányában).
KÖNYVVITEL 123
madártávlatból
 elszámolhatóság szerinti
csoportosítás
 közvetlen /költségviselő/
 közvetett /költséghely/
 költség szintek
KÖNYVVITEL 124
madártávlatból
 a közvetett költségeket egy-egy időszak
végén rendezni kell (legalább évente
egyszer), mert a költségszámláknak az
időszak végén nem maradhat egyenlege
 a közvetett költségek teljes összegének
átvezetését az eredmény terhére,
 a közvetett költségek teljes összegének
felosztását a költségviselőkre,
 az előző kettő valamely kombinációja,
 ezek közötti választás alapvetően
befolyásolhatja egy-egy vállalkozás adott
évi eredményét, adózását
KÖNYVVITEL 125
madártávlatból
 A költségfogalmak szoros
kapcsolatban állnak egymással, a
következők szerint:
 + KÖZVETLEN KÖLTSÉG
 + Üzemi általános költség
 = SZŰKÍTETT KÖLTSÉG
 + Vállalati általános
költség
 = TELJES KÖLTSÉG
KÖNYVVITEL 126
madártávlatból
 a fel nem osztott költség az általános
költségeknek az a része vagy teljes egésze,
amely az egyes tevékenységre, termékre
felosztásra nem kerül, és emiatt egy-egy
időszak eredményét (terheli) csökkenti.
 a fel nem osztott költség (FNOK) így költség és
ráfordítás is egyidejűleg
 a FNOK tartalma és nagysága mindig attól
függ, hogy melyik költségkategóriát választjuk
értékelés alapjául (hiszen a FNOK, mint
maradvány jelenik meg a kalkuláció után)
ezért:
 minél kisebb a saját teljesítmény értékelése
alapjául szolgáló költség tartalma, annál
nagyobb a FNOK aránya,
 minél nagyobb a KÖNYVVITEL
saját teljesítmény értékelése 127
10. Költség elszámolás

 költségek a volumenhez való
viszonyuk alapján
 fix, lépcsősen fix költség
 változó költség
 lineáris, progresszív, degresszív
változások
KÖNYVVITEL 128

 egységköltség, önköltség
 önköltség
 kalkuláció
 előkalkuláció
 utókalkuláció
 közbenső kalkuláció
KÖNYVVITEL 129
 költségkimutatás fogalma
 költségnemi kimutatás
 a költségkimutatás olyan
számviteli okmány, amely egy
időszak költségeit összesítve és
megfelelő részletezettségben is
tartalmazza.
KÖNYVVITEL 130

Költségek költségnemek szerinti kimutatása, 200.. év
Megjelölés Megnevezés Időszaki költségek E Ft-
ban
Bázis- Tárgy-
időszak időszak
11. Anyagköltség
12. Igénybe vett szolgáltatások
13. Egyéb szolgáltatások
1. ANYAG JELLEGŰ KÖLTSÉGEK
(ráfordítások)
21. Bérköltség
22. Személyi jellegű egyéb költségek
23. Bérjárulékok
2. SZEMÉLYI JELLEGŰ KÖLTSÉGEK
(ráfordítások)
3. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁSI
KÖLTSÉG
4. ÖSSZES KÖLTSÉG
KÖNYVVITEL 131

 időszakban felmerült és az
időszakot terhelő költségek
különbsége
 a megtérülések és az időbeli
elhatárolások szerepe
KÖNYVVITEL 132

Költségkimutatás, 200.. év (tól-ig)
Megnevezés Időszakba Időbeli Meg- Összesen az
n elhatárolások térülések időszakot
elszámolt Aktív Passzív terhelő
(felmerült) – + –
– Anyagköltség
– Igénybe vett
szolgáltatások
– Egyéb
szolgáltatások
ANYAG
JELLEGŰ
K ÖLTSÉGEK
– Bérköltség
– Személyi jellegű
egyéb költségek
– Bérjárulék
SZEMÉLYI
JELLEGŰ
K ÖLTSÉGEK
ÉRTÉK CSÖK K E
NÉS LEÍRÁSI
K ÖLTSÉG
KÖNYVVITEL 133

befejezett tevékenységek költsége.
Ez a kimutatás a következő formátumú lehet:
Megnevezés Összes költség
Nyitó befejezetlen termelés költsége
+ Az időszakban felmerült költségek
± Költségkorrekciók
Az időszakot terhelő költségek összesen
– Az eredmény terhére elszámolt költségek (FNOK)
Az önköltségszámítás körébe bevont költségek
– Záró befejezetlen termelés költsége
BEFEJEZETT TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGE
KÖNYVVITEL 134

 a költség számla
 költség elszámolási módszerek
 elsődleges és másodlagos
költségelszámolások
KÖNYVVITEL 135

KÖLTSÉGSZÁMLÁK
Költségfajta szerint Elszámolhatósági mód szerint

(KÖLTSÉGNEMEK)
Közvetlen költségszámlák Közvetett költségszámlák

(KÖLTSÉGVISELŐK) (KÖLTSÉGHELYEK)
– anyag jellegű költségszámlák – termékelőállítás – üzemi általános

– személyi jellegű költségszámlák költségszámlái költségszámlák
– értékcsökkenési leírás (költség) – beruházási tevékenység – vállalati általános
számlák költségszámlái költségszámlák
– szolgáltatások
költségszámlái stb.
KÖNYVVITEL 136
A költségszámlákon ugyanazon szabályok szerint könyvelünk, mint

az eszközszámlákon:
A növekedést a Tartozik oldalra, a csökkenést a Követel oldalra
könyveljük.
A költségszámla általános formája és tartalma tehát a következő:
T Költségszámla K
NÖVEKEDÉS CSÖKKENÉS
+ –
KÖNYVVITEL 137
KÖNYVVITEL 138
1. Felmerült költségek elszámolása (miközben eszköz csökken vagy

forrás nő)
2. K öltségátcsoportosítások (költségrendezések)
3. a K észtermék raktárra vétel, vagy saját kivitelezésű beruházás
3. b Befejezetlen termelés átvezetése (év végén)
4. a K iszámlázott teljesítmények közvetlen költségeinek átvezetése
4. b Fel nem osztott költségek (FNOK ) időszak végi átvezetése
KÖNYVVITEL 139
KÖNYVVITEL 140
KÖNYVVITEL 141

 költségnövekedés
 ha eszköz csökken – időbeli
összefüggések
 ha forrás nő
 egyéb költségnövekedések
KÖNYVVITEL 142
KÖNYVVITEL 143

 költség csökkenés – megtérülések
 eszköz nő
 forrás csökken
 más változások – FNOK
KÖNYVVITEL 144
KÖNYVVITEL 145
11. Eredmény /1/

 eredmény
 hozam
 ráfordítás
KÖNYVVITEL 146
11. Eredmény /1/

 az eredmény – vállalati szinten
értelmezve – egy adott időszak
hozamainak és ráfordításainak a
különbsége.
 a számvitelben a hozam egy
időszak tevékenységének
társadalmilag elismert értéke.
 a ráfordítás a hozam elérése
érdekében felhasznált erőforrások
értéke, vagyis az a pénzben
kifejezett összeg, amelybe a
vállalkozásnak az adott
KÖNYVVITEL 147
11. Eredmény /1/

 hozam és bevétel
 pénzügyi hozam és ráfordítás
 elismert hozam és ráfordítás
 egyéb hozam és ráfordítás
KÖNYVVITEL 148
11. Eredmény /1/

 A hozam (H) lehet:
 pénzügyileg is realizált – befolyt – ellenértéke (H1), a
nettó (áfa nélküli) árbevételnek az a része, amelyet
a vevők már kifizettek
 a gazdálkodói környezet által elismert – pénzügyileg
még nem realizált termékek és teljesítmények
értéke (H2). A kiszámlázott (a vevő által nem
kifogásolt) teljesítmények értéke, amelynek
ellenértéke még nem folyt be a vállalathoz.
 olyan létrehozott termékek és teljesítmények értéke,
amely nem része az előző kettőnek (H3). Ide soroljuk
azokat a vállalati teljesítményeket, amelyek nem
kerülnek (például egy saját kivitelezésű beruházás),
vagy még nem kerültek piacra (például a megtermelt
javak
 az összes hozam: H1 + H2 + H3
KÖNYVVITEL 149
11. Eredmény /1/

 a pénzügyileg is realizált kibocsátott
termékek és teljesítmények értékének
könyv szerinti értéke (általában
bekerülési értéke) (R1)
 a kibocsátott (elismert) termékek és
teljesítmények könyv szerinti értéke
(általában bekerülési értéke) (R2) – az R1
részt nem tartalmazza
 olyan létrehozott termékek és
teljesítményekhez felhasznált erőforrások
könyv szerinti értéke (általában
bekerülési értéke), amely az előző kettőt
nem tartalmazza (R3),
 az összes ráfordítás: R1 +R2 + R3
KÖNYVVITEL 150
11. Eredmény /1/

 pénzügyileg is realizált eredmény
M1 = H1 - R1
 elismert (pénzügyileg még nem realizált)
eredmény M2 = H2 - R2
 létrehozott, de a piac által még el nem
ismert eredmény M3 = H3 - R3
 az összes eredmény M1 +
M2 + M3
KÖNYVVITEL 151
11. Eredmény /1/

 eredmény állományi adatokból – /E
– F/
 eredmény forgalmi /időszaki/
adatokból –
/H – R/
KÖNYVVITEL 152
11. Eredmény /1/

 Állományi adatokból kiszámított
eredmény esetén a mérleg adott
időpontra vonatkozó adatait használjuk
fel, amelyekből:
 M=E–F
 ahol E az eszközök összege,
 F a saját és idegen források
összege M realizált
eredmény: ha előjele +, akkor nyeresége
(eszköztöbblete), ha –, akkor vesztesége
(eszközhiánya) van a vállalkozásnak.
KÖNYVVITEL 153
11. Eredmény /1/

 Ha forgalmi adatok alapján
számítunk eredményt, akkor az
eredmény egy időszak hozamainak
(árbevételének) és ráfordításainak
a különbsége:
 M=H–R
 ahol H a hozamok összege,
 R a ráfordítások összege,
 M az eredmény, amely lehet
nyereség (+), vagy veszteség (–),
esetleg 0.
KÖNYVVITEL 154
11. Eredmény /1/

 hozam és pénzbevétel viszonya
 a bevétel időben megelőzheti a
pénzbevételt (például értékesítés
utólagos fizetés mellett),
 a bevétel és pénzbevétel időben
egybeeshet (például értékesítés
készpénzért),
 a bevétel időben követheti a
pénzbevételt (például vevő által
átutalt előleg, később történő
eladás fedezetéül).
KÖNYVVITEL 155
11. Eredmény /1/

 eredményszámla
 hozam és ráfordítás számlák
KÖNYVVITEL 156
11. Eredmény /1/

T Évi eredményszámla K
– +
T Ráfordítás számlák K T Hozam (bevételi) számlák K

– +
Eredménycsökke Eredménynöveked
nés és
KÖNYVVITEL 157
11. Eredmény /1/
T Ráfordításszámla K T Bevételszámla K
Eredmény Eredmény nő, Eredmény Eredmény nő,
csökken, csökken,
mert a mert a mert a mert a
ráfordítás nő ráfordítás bevétel csökken bevétel nő
csökken
KÖNYVVITEL 158
11. Eredmény /1/

T Évi eredményszámla K
Ráfordításszámlák Hozam (bevétel) számlák
KÖNYVVITEL 159
11. Eredmény /1/

Ráfordításszámlák Hozam (bevétel) számlák
Alaptevékenység Alaptevékenység
T ráfordításai K T hozamai K
Pénzügyi tevékenység Pénzügyi tevékenység

Rendkívüli tevékenység Rendkívüli tevékenység

KÖNYVVITEL 160
11. Eredmény /1/

 könyvelés a hozamszámlákra
 könyvelés a ráfordításszámlákra
 eszköz nő/csökken
 forrás nő/csökken
 egyéb változások
KÖNYVVITEL 161
11. Eredmény /1/
KÖNYVVITEL 162
11. Eredmény /1/

 az eredmény szerkezete és a
számlaszerkezet
 eredményszámlák zárása,
eredmény megállapítás és
eredmény felosztás
KÖNYVVITEL 163
11. Eredmény /1/

T Ráfordításszámlák K T Évi eredményszámla K T Bevételszámlák K
E E
→ → ← ←
KÖNYVVITEL 164
11. Eredmény /1/

 adó
 osztalék
 a mérleg szerinti eredményszámla
pedig azt a tárgyévi eredményt
tartalmazza, amellyel
kapcsolatban a vállalkozásnak már
semmiféle külső kötelezettsége
nincs az adott évhez kötődően
KÖNYVVITEL 165
12. Az eredmény /2/ szerkezete
 bevétel szerkezete – árbevétel,

egyéb bevétel, pénzügyi bevétel,
rendkívüli bevétel
 ráfordítás szerkezete
KÖNYVVITEL 166

+ Értékesítés árbevétele
± Az értékesítés árbevételét módosító költségvetési
támogatások és exporthoz kötődő fuvar
= Értékesítés nettó árbevétele
+ Egyéb bevételek
= A) ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉGEK BEVÉTELE
+ Pénzügyi műveletek bevétele
= B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK BEVÉTELE
+ Rendkívüli bevételek
= C) BEVÉTELEK ÖSSZESEN
KÖNYVVITEL 167
+ Értékesítés közvetlen ráfordításai

+ Értékesítés közvetett ráfordításai
= Értékesítési ráfordítások
+ Egyéb ráfordítások
= A) ÜZEMI (ÜZLETI) RÁFORDÍTÁSOK
+ Pénzügyi műveletek ráfordításai
= B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK RÁFORDÍTÁSAI
+ Rendkívüli ráfordítások
= C) ÖSSZES RÁFORDÍTÁS
KÖNYVVITEL 168
Anyagköltségek
Igénybe vett szolgáltatások értéke
Egyéb szolgáltatások értéke
ELÁBÉ
Eladott, közvetített szolgáltatások értéke
= ANYAG JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
Bérköltség
Személyi jellegű egyéb kifizetések
Bérjárulékok
= SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
ÉRTÉK CSÖK K ENÉSI LEÍRÁS
EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
A) ÜZEMI (ÜZLETI) RÁFORDÍTÁSOK
+ PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
B) SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉGEK RÁFORDÍTÁSAI
+ RENDK ÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK
C) ÖSSZES RÁFORDÍTÁS
KÖNYVVITEL 169
 forgalmi költség típusú ráfordítás

szerkezete
 összköltség típusú ráfordítás
szerkezete
 fedezetszámítás lehetősége
KÖNYVVITEL 170

Anyagköltségek
Igénybe vett szolgáltatások értéke
Egyéb szolgáltatások értéke
ELÁBÉ
Eladott közvetített szolgáltatások értéke
= ANYAG JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
Bérköltség
Személyi jellegű egyéb kifizetések
Bérjárulékok
= SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
± SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁSA
+ SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ ESZKÖZÖK AKTIVÁLT ÉRTÉKE
ÜZEMI (ÜZLETI) RÁFORDÍTÁSOK = értékesítésre jutó
költségek
KÖNYVVITEL 171
 az eredmény-kimutatások formája
 összköltség és forgalmi költség
eredmény-kimutatás különbsége
 a saját termelésű készletek és saját
teljesítmények szerepe
 a saját termelésű készletek állomány
változása /STKÁV/
 ráfordítás, vagy hozam korrekció
KÖNYVVITEL 172

A mérlegszerű eredménykimutatás sémája:
EREDMÉNYK IMUTATÁS 200.. évre
RÁFORDÍTÁSOK HOZAMOK
Megnevezés Érték Megnevezés Érték
E Ft-ban E Ft-ban
előző Tárgy- előző tárgy-
évi évi évi Évi
1. Üzleti 1. Üzleti tevékenység
tevékenység
2. Üzemi 2. Üzemi tevékenység
tevékenység ÜZLETI ÉS
ÜZLETI ÉS ÜZEMI
ÜZEMI TEVÉK ENYSÉG
TEVÉK ENYSÉ
G
3. Pénzügyi 3. Pénzügyi
tevékenység tevékenység
SZOK ÁSOS SZOK ÁSOS
TEVÉK ENYSÉ TEVÉK ENYSÉG
G
4. Rendkívüli 4. Rendkívüli
tevékenység tevékenység
ÖSSZES ÖSSZES
HOZAM RÁFORDÍ TÁS
EREDMÉNY: EREDMÉNY:
HA HA VESZTESÉG
NYERESÉG
ÖSSZESEN ÖSSZESEN
KÖNYVVITEL 173

Soros felépítésű eredménykimutatás sémája:
EREDMÉNYKIMUTATÁS 20… évre
Megnevezés Érték E Ft-ban
hozamai ráfordítá Eredmé
sai nye
1. Üzemi tevékenység
2. Üzleti tevékenység
ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG
ÖSSZESEN
3. Pénzügyi tevékenység
SZOKÁSOS TEVÉKENYSÉG
ÖSSZESEN
4. RENDKÍVÜLI TEVÉKENYSÉG
TEVÉKENYSÉGEK ÖSSZESEN
KÖNYVVITEL 174
 A forgalmi költség eljárásra épülő

eredmény-kimutatásokból a
fedezeti összeget illetve a fedezeti
hányadot lehet kiszámítani. A
fedezeti összeg közelítően
megfelel az árbevétel és a változó
költség különbségének.
 + Értékesítés nettó árbevétele
(áfa nélküli)
 – Értékesítés közvetlen
ráfordításai
 = FEDEZETI ÖSSZEG
KÖNYVVITEL 175
 a két kimutatás közötti különbség

bemutatása naturális adatokkal,
darabszámmal
 készlet mérlegegyenlet /nyitó készlet +
növekedés = csökkenés + záró készlet/
KÖNYVVITEL 176
 Egy vállalkozás év elején rendelkezik 100

db késztermékkel (a nyitómérlegben B.I.4
alatt található, természetesen
pénzértékben), és év közben még termel
1 000 db-ot.
 Ha az 1 000 db-ot el is adja az év
folyamán és többet nem, akkor a
tárgyidőszak összes költsége
szembeállítható az időszak összes
árbevételével (hiszen azt adta el, amelyet
az adott időszak erőforrás-
felhasználásával termelt). Ekkor
zárókészlete 100 db, ugyanolyan
értékben, mint a nyitáskor (itt most
eltekintünk azKÖNYVVITEL
esetleges 177
 Ha a vállalkozás a fenti termelés

mellett 1 050 db-ot ad el
(arányosan nagyobb árbevételért),
és csak a tárgyidőszak összes
költségét állítjuk vele szembe,
akkor nagyobb eredményt fognak
kimutatni, mint az előző
változatban, pedig eközben a záró
készletük 50 db-ra apadt le. Ha így
tennének, akkor 50 db
árbevételével szemben nem állna
semmiféle ráfordítás.
KÖNYVVITEL 178
 Ha 950 darabot ad el, és ezzel is a

tárgyidőszak összes költségét
állítja szembe, az eredmény kisebb
lesz, mint az 1. változatban,
miközben a záró készlet 150 db-ra
nőtt. Ha így tennének, akkor 50 db
költségével szemben nem állna
árbevétel, tehát a ráfordítás 50 db
termék közvetlen költségének
értékével lenne nagyobb a
valóságosnál.
KÖNYVVITEL 179
 Az előbbi késztermék-eladási példában a

forgalmi költség típusú eredmény-
kimutatás a 3-féle árbevételhez 3-féle
költséget rendel hozzá a II. és IV.
pontban. Az összköltség típusú viszont a
3-féle árbevételhez ugyanazt az
összköltséget (IV. + V. + VI.), ezért az
összköltség típusú II-nek, az Aktivált saját
teljesítmény értékének kiegyenlítő,
egyenlegező szerepe van.
KÖNYVVITEL 180
13. A számviteli alapelvek és a számviteli

politika
 a vállalkozás folytatásának elve
 a teljesség elve
 a valódiság elve
 a világosság elve
 a következetesség elve
 a folytonosság elve
KÖNYVVITEL 181

politika
 az összemérés elve
 az óvatosság elve
 a bruttó elszámolás elve
 az egyedi értékelés elve
 az időbeli elhatárolás elve
 a tartalom elsődlegessége a
formával szemben
 a lényegesség elve
 a költség-haszon elv
KÖNYVVITEL 182

politika
 számviteli politikai döntések
 milyen lesz a beszámolás formája,
 milyen eredmény-kimutatást készít: összköltség típusút
vagy forgalmi költség-eljárás szerintit,
 hogyan, milyen módon kapcsolódik az analitikus
nyilvántartás a szintetikához,
 milyen lesz az amortizációs rendszer, a maradványérték
meghatározása, a leírási módok, az elszámolás gyakorisága,
 milyen lesz a készlet-nyilvántartási rendszer, milyen
nyilvántartási árakat használnak,
 mekkora a jelentős és lényeges hiba határa a
vállalkozásnál,
 milyen deviza árfolyamon tartja nyilván a devizás tételeket,
 mikor és hogyan készül a leltár, lesz-e leltározás,
 hogyan határozza meg a saját termelés közvetlen
költségeit,
 stb.
KÖNYVVITEL 183

politika
 számlarend
 a 10 számlaosztály tartalma
 a számlaszámon belüli pozíció
tartalma
 számlatükör
 számlakeret
 a számlaosztályok összefüggése és
az eredmény
KÖNYVVITEL 184

politika
 főkönyvi számlák nagy csoportjai:
 eszközszámlák,
 forrásszámlák,
 költségszámlák,
 eredményszámlák.
KÖNYVVITEL 185

politika
Eszközszámlák:
1. számlaosztály: Befektetett eszközök
2. számlaosztály: K észletek
3. számlaosztály: K övetelések, forgatási célú
értékpapírok, pénzügyi eszközök és
aktív időbeli elhatárolások
Forrásszámlák:
4. számlaosztály: Saját tőke, céltartalékok,
kötelezettségek, passzív időbeli
elhatárolások és nyitó, záró
technikai számlák
K öltségszámlák:
5. számlaosztály: K öltségnemek
6. és 7. számlaosztály: K öltséghely- és költségviselő
számlák
Eredményszámlák:
8. számlaosztály: Ráfordítások
9. számlaosztály: Árbevétel- és bevételszámlák
0. számlaosztály: Nyilvántartási számlák
KÖNYVVITEL 186

politika
 Az így felépített rendszerben az 12111
szám pl. jelezhetné a következőt:
 1 azt, hogy befektetett eszközről
van szó,
 12 azt, hogy ezen belül tárgyi
eszközről,
 121 azt, hogy ezen belül
ingatlanról,
 1211 azt, hogy ezen belül épületről,
 12111 azt, hogy ezen belül
raktárépületről.
KÖNYVVITEL 187

politika
 A számlatükör megalkotása a
vállalkozás számviteli politikájának
része. A számlatükör létrehozása
önmagában csak a számvitel
anatómiáját jelenti, de hiányzik
még a fiziológia, amelyet szintén
meg kell határozni a jogszabályi
keretek között.
 A számlakeret a főkönyvi számlák
csoportosítására, elnevezésére,
tartalmára, vezetésére vonatkozó
szabályok halmaza
KÖNYVVITEL 188

politika
 csak az eszközök és források körén belül idéz elő
változást a négy alapvető gazdasági esemény (T.
1,2,3/K. 1,2,3 – T. 4/K. 4 – T. 1,2,3/K. 4 – T. 4/K. 1,2,3),
tehát nincs eredményre gyakorolt hatása,
 erőforrás felhasználás a termelésben vagy azonnali
vagy később bekövetkező eszköz csökkenéshez vezet
( T. 5/K. 1,2,3 – T. 5/K. 4),
 erőforrás megtérülés (pl. késztermék előállítás)
eszköznövekedést okoz (T. 1,2/K. 5),
 eszköz csökkenés ráfordítás növekedést okoz
azonnal vagy később (T. 8/K. 1,2,3 – T. 8/K. 4)
 a ráfordítás növekedést általában hozam és eszköz
növekedés kíséri, de önálló jelenségként is létezik (T.
3/K. 9),
 a költség egy része ráfordítássá alakulhat át
közvetlenül (T. 8/K. 5),
 és mindezek ellenkezője is megtörténhet.
KÖNYVVITEL 189

politika
 Fontos következtetés, ha megállítjuk a könyvelés
folyamatát, mindig igaz lesz a következő pár
összefüggés (feltéve, hogy a könyvelés nem hibás,
és a szükséges rendező tételeket lekönyvelték):
 összes T. forgalom = összes K. forgalom,
 összes T. egyenleg = összes K. egyenleg,
 ha az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege T.,
akkor a vállalkozás nyereséges,
 ha az 1-4. számlaosztályok összevont egyenlege K.,
akkor a vállalkozás veszteséges,
 továbbá mindig igaz, hogy az 1-4. számlaosztályok
összevont egyenlege T. és adott összegű, akkor az 5-
9. számlaosztályok összevont egyenlege
ugyanekkora összegű és K. jellegű, a vállalkozás
nyereséges
 és megfordítva, akkor a vállalkozás veszteséges.
KÖNYVVITEL 190

politika
 beszámolási kötelezettség
nincs
 egyszerűsített beszámoló
 egyszerűsített éves beszámoló
 egyszerűsített éves beszámoló
közzététel
KÖNYVVITEL 191
14. Az egyszeres könyvvitel alapjai és

összefoglaló feladat
 az egyszeres könyvvitel fogalma
 az egyszeres könyvvitel
könyvvezetése
 a naplófőkönyv
KÖNYVVITEL 192

MEGNEVEZÉS SZINTETI ANALITI MEGJEGYZÉS
KA KA
(Naplófőkön
yv)
Tárgyi eszközök és X Beszerzéskor
immateriális javak (kifizetéskor) kiadás, de
nem költség
Befektetett pü. X
eszközök és
értékpapírok
Vásárolt készletek X Beszerzéskor
(kifizetéskor) költség
Saját termelésű X
készletek
K övetelések és X Ha nincs pénzmozgás
kötelezettségek
K övetelések és X Ha van pénzmozgás
kötelezettségek
Céltartalékok X
Pénzeszközök X
Bevételek X K iszámlázáskor
Bevételek X Pénzügyi teljesítéskor
K öltségek, kiadások X Számlabeérkezéskor
és ráfordítások
K öltségek, kiadások X Pénzügyi teljesítéskor
és ráfordítások
KÖNYVVITEL 193

Rovat Forgalom
I. II.
Bankszámla (több is lehet) Bevétel K iadás
Pénztár(ak) Bevétel K iadás
Értékesítés árbevétele és bevételek Bevétel
Egyéb, eredményt nem képező Bevétel
bevételek
Fizetendő áfa Bevétel
Anyag- és árubeszerzés K öltség
Munkabér K öltség
Munkabérek közterhei K öltség
Egyéb term. kez. költs. és ráfordítások K öltség
Egyéb kiadások K iadás
Levonható áfa K iadás
K övetelések Növekedés Csökkenés
K ötelezettségek Csökkenés Növekedés
Pénzügyi eredmény Csökkenés Növekedés
Jegyzett tőke (tőketartalék) Csökkenés Növekedés
Összesen I. = Összesen II.
KÖNYVVITEL 194

 összefoglalás
KÖNYVVITEL 195

Számvitel I

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Számvitel I

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Számvitel I.

2. A számvitel és a vagyon /1.

2. A számvitel és a vagyon /1.

2. A számvitel és a vagyon /1.

2. A számvitel és a vagyon /1.

2. A számvitel és a vagyon /1.

2. A számvitel és a vagyon /1.

2. A számvitel és a vagyon /1.

2. A számvitel és a vagyon /1.

 Vagyoni helyzet belső

A gazdasági esemény után:

 2/ csak a forrás változik

 4/ mindkét oldal változik – csökken

5. Könyvelés alapjai /2/

 Könyvvezetés és a bizonylati rend

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

T Eszköz számla K T Forrás számla K

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

5. Könyvelés alapjai /2/

Tartozik oldal Számla megnevezése Követel oldal

5. Könyvelés alapjai /2/

Egyoldalas, négyhasábos számla

Egyoldalas, öthasábos számla

5. Könyvelés alapjai /2/

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

6. Főkönyvi számla és idősoros

T Vevők K T Fizetendő áfa K T Árbevétel K

Elszámolási Áfa pénzügyi

T Vevők K T Fizetendő áfa K T Árbevétel K

Elszámolási Áfa pénzügyi

 a forgalmi kimutatás fogalma

 folyamatábra alapján – áttekintés a

 bruttó elszámolás elve

 információ vesztés, szabályozással

Ha megnézzük a Eredmény számla új egyenlegét, látjuk, hogy az K

10. Költség elszámolás