P. 1
gyümölcs

gyümölcs

Ratings: (0)|Views: 2,747 |Likes:
Published by Zsanett Nemes

More info:

Published by: Zsanett Nemes on Oct 30, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

08/18/2013

pdf

text

original

 
A gyümölcstermesztés nemzetközi és hazai helyzete
A világ gyümölcs termesztése a népesség és az életszínvonal növekedésévelegyütt folyamatosan növekszik. Az el
ő
rejelzések szerint ez a növekedés még azelkövetkezend
ő
két évtizedben is tartós marad. A világgyümölcstermesztésének nagyarányú b
ő
vülését
ő
l a gyümölcsök kereskedelmiforgalma várhatóan a következ
ő
évtizedben elmarad, ezért a viszonylagostúlkínálat az árakat valószín
ű
leg alacsonyan fogja tartani.A gyümölcstermesztés egyre magasabb szint
ű
. Az ázsiai országokban nagyonintenzív növekedés mutatkozik, a világ gyümölcstermesztésének egyharmadátmár az ázsiai országok adják. A vezet
ő
gyümölcstermel
ő
országok, Kína, India,Brazília, Egyesült Államok, Olaszország, Spanyolország és Franciaország.A világon legnagyobb mennyiségben citrusféléket ( narancs, mandarin, citrom )és banánt termesztenek , a mérsékelt égövi gyümölcsök közül pedig az almát,mintegy 50 millió tonna terméssel. Az összes gyümölcstermés kb. 440 milliótonna a világon.A termés túlnyomó többségét a termel
ő
országokban használják fel. Átlagosana termés 8-10 %-a kerül friss , asztali gyümölcsként a világpiaci forgalomba. Agyümölcstermés 30 %-a pedig ipari feldolgozásra kerül. A feldolgozottgyümölcsök közül a gyümölcslevek, s
ű
rítmények, pulpok, mélyh
ű
tött termékek,szárítmányok és erjesztéssel el
ő
állított gyümölcstermékek felhasználása alegjelent
ő
sebb. A gyümölcsfajok közül az alma és a narancs feldolgozása alegnagyobb mérték
ű
. Nagy mennyiségben használ fel gyümölcsöt a tejipar és azédesipar is.Legfontosabb gyümölcsexportáló országok Brazilia, Olaszország,Spanyolország, USA, India, Kína, Franciaország, Argentína termésmennyiségei jóval meghaladják a saját , belföldi igényeiket. Újabban egyre nagyobb térthódít a déli féltekén termel
ő
országok , Ausztrália, Új-Zéland, Chile, Dél –Afrika, európai piacra szállítása , kihasználva az évszakok eltolódását.
Hazánkban
a módszeres gyümölcstermesztés már a 15. században kezd
ő
dött.Lippai János 1667 –ben íródott Posoni kert cím
ű
3 kötetes munkájában márfejlett gyümölcstermesztésr
ő
l számol be.A hazai
ő
shonos gyümölcsfajok és tájfajták mellett, Kis – Ázsiából , Dél –Európából, majd Észak – Amerikából hoztak be újabb fajokat és fajtákat, illetveezzel együtt termesztési módszereket is.1805-ben már egyetemünk akkori jogel
ő
djében volt kertészképzés , 1853- banmár önálló kertészképzés folyt Budapesten a kertészeti Egyetem jogel
ő
djébenEntz Ferenc irányításával. A század vége felé Bereczki Máté nevéhez f 
ű
z
ő
dik ahazai gyümölcsfajták kutatásának megindulása. Az üzemi gyümölcstermesztésfejlesztésében Mohácsy Mátyás játszott jelent
ő
s szerepet, emellett egyetemiszint
ű
oktatást, kutatást folytatott, nagyon sok fajtát honosított.
PDF created with pdfFactory trial versionwww.pdffactory.com
 
Számos szakembert lehetne még megemlíteni akik, jelent
ő
s eredményeket értekel a hazai gyümölcstermesztés kialakításában . ( Angyal Dezs
ő
, PorpáczyAladár, Maliga Pál, Brózik Sándor, Nyújtó Ferenc …….)
A jelenlegi gyümölcstermesztésünk helyzetének jellemzése, különöstekintettel a legfontosabb gyümölcsfajokra
Gyümölcstermesztéssel hasznosított területünk 93000 ha, melyen 1.1 millió tgyümölcsöt termesztünk.Legfontosabb gyümölcsfajunk az
alma
. A 80-as évek virágzó almatermesztéseután ( ,mely években 1-1,2 millió t-t is elérte a termés ) a ’90-es években atermés az 500 ezer tonnát sem érte el, a 2000-es évek elején a termésmennyiség600 e tonna körül alakult..A 80-as években a termelés inkább csak mennyiség orientált volt, rengeteggyümölcsöt ( 3-400 ezer tonnát ) exportáltunk a szovjeteknek. A szovjet piacbizonytalanná válása , fizet
ő
képtelensége az ültetvények nagyarányú kivágásátvonta maga után. A megmaradt termés legnagyobb részt ipari feldolgozásrakerült. Rövid id
ő
alatt 500 ezer t kapacitású léfeldolgozó épült.F
ő
fajtánk a Jonathán volt, illetve annak különböz
ő
klónjai, melyek az er
ő
slisztharmat érzékenységük miatt kiszorulnak a termesztésb
ő
l.Almatermesztésünkr
ő
l joggal mondhattuk, hogy megérett a teljes átalakításra.Jelenleg az intenzív ültetvények aránya egyre növekszik. Fajtaszerkezetünk isátalakult ,
ő
fajtáink az Idared, Jonagold, Gloster, Smoothe, Gála, de f 
ő
ként akülföldr
ő
l behozott fajták miatt rendszeresen b
ő
vül a termesztett almafajtákköre.
Körtetermesztésünk
szintén visszaesett az elmúlt évtizedben, iránta valókereslet is lecsökkent, f 
ő
ként az állami konzervipar átalakulása miatt is. Igényesgyümölcsfaj , csak megfelel
ő
mikrokörzetekben termeszthet
ő
eredményesen.Viszonylag kevés fajtát használunk az ültetvényekben, tradicionális fajtákat,mint a Bosc kobak, Vilmos, Nemes Krasszán, Conference, Clapp kedveltje.A
cseresznye
els
ő
sorban házikerti gyümölcs, friss fogyasztásra termesztjükels
ő
sorban. F
ő
fajtánk sokáig a Germersdorfi óriás volt , jelenleg azonbankib
ő
vült a fajtaszerkezet mind hazai , mind külföldi fajtákkal. ( Van, BigarreauBurlat, Margit, Linda , Katalin ). A nemesít
ő
k mindinkább arra törekszenek,hogy öntermékeny fajtákat el
ő
állítsanak el
ő
.A
meggy
termésmennyisége az elmúlt tíz évben dinamikusan növekedett . Atermelés felfutását a jó term
ő
képesség
ű
, öntermékeny fajták eredményezték.Hozzájárult ehhez a nagyteljesítmény
ű
rázógépek munkába állítása, amely aszüret kézimunkaóra felhasználását töredékére csökkentette. Az elmúltévtizedben a legstabilabb exportcikkünk volt a meggy ( 15 ezer t ). A meggyhagyományos konzervipari feldolgozása visszaesett.A hosszú évtizedekig termesztett Pándy és Cigánymeggyeket felváltották azÉrdi b
ő
term
ő
, Újfehértói fürtös, Érdi jubileum, Maliga emléke . A meggy az
PDF created with pdfFactory trial versionwww.pdffactory.com
 
ökológiai viszonyokhoz jól alkalmazkodó faj , hazánkban mindenholtermeszthet
ő
.A
kajszi
termelésünk szintén visszaesett, a tavaszi fagyoktól mentes évekbensem éri el a 40 ezer tonnát. Konzervipari feldolgozásunk is lecsökkent.Németországba és Ausztriába indult meg egy ipari célra történ
ő
export.Számottev
ő
mennyiség kerül évente kajsziból a szeszf 
ő
zdékbe.Ültetvényeink elöregedtek, f 
ő
fajtáink a magyar kajszi fajtakörhöz tartoznak( Magyar kajszi C235, Gönci magyar kajszi ) , melyek kíváló íz észamatanyagaik miatt külföldön is jól értékesíthet
ő
k. A hazai nemesít
ő
munka éshonosítások eredményeképpen ma már vannak fagyt
ű
r
ő
bb fajták, melyet akés
ő
bbi virágzással értek el.A termesztés egyik nagy problémája a fajták Sharka vírusra ( Plum pox ) valóérzékenysége. Természetesen nagymértékben folyik a rezisztencia nemesítés.A kajszi termesztésénél egyik legfontosabb tényez
ő
a megfelel
ő
term
ő
helykiválasztása.A törzses gyümölcsfajok közül a legnagyobb arányú termelés visszaesés az
ő
szibarack
vonatkozásában következett be. A termelés 10-15 év alatt felérecsökkent. Fajtaszerkezetünkben a sárgahúsú fajták váltak uralkodóvá ( EarlyRedhaven, Redhaven, Dixired, Suncrest ) . Sok található még a fehérhúsúChampion fajtából is. Korai fajtákból importra szorulunk.Hazánkban legf 
ő
képpen olasz, észak amerikai fajtákat honosítottak éstermesztenek, illetve újabban hidegt
ű
r
ő
kanadai fajtákat is kipróbálnak. Közöspiaci exporttal alig számolhatunk , a dél-európai konkurenciával nehéz felvennia versenyt.A
szilva
termés mennyisége az utóbbi évtizedben folyamatosan csökkent, ennekellenére túlkínálat van ( 100ezer t feletti a termés mennyiség ). A gyümölcsöt afeldolgozóipar számára géppel takarítják be. Nagy mennyiséget, mintegy 20 e t-thasznál fel a szeszipar. Ültetvényeink f 
ő
fajtája a Besztercei volt. A Sharkavírusra való érzékenysége miatt, új fajták váltják le , Stanley, Blufre , Cacakifajták. Hazai igényeinket a szilvatermésünk kielégíti, export kilátásainkat a voltJugoszlávia, Románia , Bulgária a nagy árukínálatával nagyon lerontja.
Bogyósgyümölcseink
termése 40-45 ezer tonnára esett vissza az utóbbiévekben. Jelenleg kereslet mutatkozik ezek után a gyümölcsök után, így atelepítési kedv is fellendült. A bogyósgyümölcs
ű
ek közül a málna , afeketeribiszke és a köszméte csak behatárolt éghajlati viszonyok melletttermeszthet
ő
eredményesen. A szamóca szinte az egész ország területéntermeszthet
ő
, ahol legf 
ő
képpen külföldi fajták játsszák a fontosabb szerepet.
Dióból
a 80-90-es évek nagy arányú kivágásai miatt az utóbbi évekbenbehozatalra szorulunk, pedig hazai szelektált fajtáink kíváló min
ő
ségetprodukálhatnának.
PDF created with pdfFactory trial versionwww.pdffactory.com

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->