Az intézmények

szerepe a
gazdasági
rendszerekben
Ing. Dudás Tamás, PhD.
 Intézmények az
alábbiak?
 Szlovák nemzeti bank
 Házasság
 Adórendszer
 General Motors
 Selye János egyetem
 Család
 Magántulajdon
 Az Amerikai Kongesszus
Intézmények – egyszerűsített
definíció

Az emberek magatartását befolyásoló

szabályok
 Miért van szükség
intézményekre?
 Az ember – homo oeconomicus
 Hogyan tudnak az emberek
együttműködni egymással???
 Mikroökonóomia – az összehangolást
„láthatatlan kéz” végzi el
 Intézményi közgazdaságtan – ott
folytatja a vizsgálatokat ahol a
mikroökonómia abbahagyja (csak a
modern kapitalista rendszert lehet
vizsgálni)
 Együttműködés és
konfliktus
 Önérdek érvényesítése – nem jelent
másokon való keresztülgázolást sem
rosszindulatot
 Az önérdek a „hidegfejű
racionalitást” testesíti meg, a
gazdasági szereplők mások
irányában semlegesen viselkednek
és csak önmagukkal vannak
elfoglalva
 A mai modern gazdaságban ez a
viselkedés a domináns, de nem
Miért működnek együtt önérdekű
gazdasági szereplők?
 Rousseau, Hobbes, Spinoza –
társadalmi szerződés elmélete –
szabad emberek önakaratukból
szerveződtek társadalomba belátva a
tömörülés ésszerűségét
 Adam Smith – a kooperációból
gazdasági előnyök származnak
 Az önérdek érvényesítésekor nem
hagyható figyelmen kívül, hogy a
gazdasági szereplők nem egyedül
vannak
 Két farmer modell (fogoly dilemmája
helyzet)

 Két farmer ugyanarra a piacra termel

búzát
 A - farmernek önérdekénél fogva célja a
búzatermelés növelése
 B – farmer is hasonlóan gondolkodik
 A piacra beömlő többletbúza viszont
lenyomhatja az árakat, így lehetséges
hogy egyiküknek sem sikerül többlet
bevételre szert tennie
 Mindét farmer valódi érdeke tehát, hogy
NE termeljenek többletet (függőség alakul
 Van e kiút az előnytelen
helyzetből?
 Ha a farmerek ritkán kerülnek a felvázolt
szituációba, akkor bizalmatlanok lesznek
egymással szemben
 Ha azonban sok éven keresztül játszák a
játékot, akkor megtanulják, hogy önös
érdekeiket jobban követhetik a
KOOPERÁCIÓ útjára lépve
 Mindig megmarad viszont a megegyzéstől
való eltérésre kísértés (a csaló jelentős
előnyhöz jut)
 Mi van viszont akkor, ha nagy a játékban
 Közlegelők tragédiája – Tragedy of
commons

 Garett Hardin klasszikus cikkjében

1968-ban írta le ezt a problémát
 A gazdák közös legelőre hajtják ki a
teheneiket...ha valamelyik gazda
önérdekének megfelelően több
tehenet hajt ki a legelőre, akkor
plussz nyereséget könyvel el, de a
legelő állapota kicsit romlik
 Az egyre növekvő legeltetés
(mindenki az önérdeket nézi) végül a
legelő leépüléséhez vezet
Közlegelők tragédiája – Tragedy of
commons
 10 gazda – minden gazda 1 tehén
 Egy tehén 1000 Kg-t gyarapodik
 Összgyarapodás 10 000 Kg

 Az egyik gazda 2 tehenet hajt ki a

legelőre
 Egy tehén már csak 900 Kg-t gyarapodik
 A gazda nyeresége – 800 Kg

 Az többiek vesztesége – 900 Kg

Közlegelők tragédiája – Tragedy of
commons
 Ha minden ember angyal lenne, nem
volna szükség kormányra. (James
Madison)
 A való életben azonban elég egy
„bukott angyal”, hogy létrejöjjön a
közlegelők tragédiája
 A „bukott angyal” nagy nyereségre
tesz szert a többi angyallal szemben,
akik fokozatosan felhagynak az
angyali viselkedéssel, hogy szintén
 Van megoldás?
 Kolluzív szerződés – megegyezés
arra vonatkozóan, hogy elkerüljük a
valamennyi fél számára kockázatos
vesengést. Az egyezséget
megszegőket szankciókkal sújtjúk.
 Erőszakos kooperáció – előbb vagy
utóbb kielemelkednek olyan
intézmények, melyek a „köz”
érdekeit képviselik a dezertőrökkel
szemben – ma a legelfogadottabb
intézmény erre a célra az ÁLLAM
 Az intézmények pontosabb
meghatározása

 Az intézmények a gazdasági és
társadalmi életben érvényesülő
társadalmilag is szentesített
szabályok, szokások, magatartási
elvek és normák
 Az intézmények formális szabályok
és informális kötöttségek amelyek
magukban foglalják betartásuk
kényszerét
 Az intézmények meghatározó eleme
az ismétlődés
Intézmény vs. szervezet
 Intézmény – magatartást irányító
norma
 Szervezet – azonos célokkal
rendelkező egyének csoportosulása
 A szervezet képes elrendelni a
kötelező magatartást vagy
cselekedetet, az intézmény nem
feltétlenül
 Intézmény és szervezet közötti
különbség Offe szerint
 A szervezeti kötelezettségek
diadikusak, az intézményi szabályok
pedig triadikusak, azaz kívülállók
alapozzák meg és kényszerítik ki,
olyanok, akik nem vesznek részt
magában az intézményesített
interakcióban
 A szervezetekben a kötelességek
alárendelődnek a szándékolt
következményeknek, az intézmény
 Intézmény és szervezet közötti
különbség Offe szerint
 Ha egy szervezet sorozatosan
kudarcot vall, akkor ez általában
megpecsételi sorsát és megszűnik
 Az intézmény azonban túlélheti
megvalósulásának számtalan
kudarcát
 Például a házasság intézményi
mintáját nem befolyásolja a
számtalan rossz házasság példája
 Az intézmények stabilitása
 Az intézmények általában hosszú ideig
fennmaradó társadalmi jelenségek
 Az intézmények stabilitását az azonos
reprodukció (Offe) folyamata magyarázza.
Az egyes generációk átmentik az
intézményeket a következő generációkra
 A stabilitás ára viszont a merevség – sok
intézmény még akkor is fennmarad,
amikor az általuk szabályozott viszonyok
már lényegesen megváltoztak
 Kettős kontingencia
 Kontingencia – véletlenszerűség
 Az azonos reprodukció nem korlátlan,
hanem ún. kettős kontingeniának van
alávetve
 A társadalomban élő egyéneknek 2
kérdésre kell folyamatosan válaszolniuk:
 Az A vagy a B szabályból kell-e kiindulni?
 Bármelyik szabály esetén, be kell-e tartani azt,
vagy meg kell szegni?
 Az intézmények stabilitását a
megváltoztatásuk szabályozása is
biztosíthatja
 Hogyan születnek az
intézmények?
 Spontán - pl. számrendszer, család
...

 Tervezetten – adórendszer,
nemzetközi könyvelési normák,
vizsgaszabályzat
 Intézményi hiszterézis
 Az egyének választási lehetőségeit a
fennálló intézmények határozzák
meg
 A gazdasági szereplők viszont
lázadnak a nekik nem tetsző
intézmények ellen és ellenállásukkal
lassan aláássák azokat – ezt
nevezzük intézményi hiszterézisnek