You are on page 1of 17

Kína – az

ébredező
sárkány
Ing. Dudás Tamás, PhD.
Általános információk

 Terület – kb. USA-val egyenlő nagyságú

 Lakosság – kb. 1,3 milliárd

 Elnök – Hu Jintao

 Miniszterelnök – Wen Jiabao

 Vegyes gazdasági rendszer – (tervgazdaság és


piacgazdaság ötvözete)
Történelmi kitekintés
 A mai modern Kína megalakulása –
1949

 Mao Ce-Tung – sztálinista/maoista


korszak – 1949-1976

 A nagy ugrás előre – 1958-1961

 Kulturális forradalom – 1964/66 -


1976
Gazdasági reformok
 1978 – a reformok kezdete (Deng
Xiaoping)
 „Specifikus kínai szocializmus avagy
Szocialista piacgazdaság”
 A 4 modernizáció (mezőgazdaság, ipar,
tudomány és technika, hadsereg)
 Első lépés – piaci viszonyok bevezetése a
gazdaságba
 Ablakok a világra (speciális gazdasági
zónák)
 Átmeneti problémák – 1989
Alapvető gazdasági
mutatók - 2004
 Kitermelt GDP – 1,79 billió USD
 Kitermelt GDP – 8,182 billió USD
(PPP)
 GDP/c – 1 279 USD illetve 6 300 USD
(PPP)

 A GDP eloszlása (%) – 14,4-53,1-32,5


 A munkaerő nagysága – 791 millió
dolgozó
Alapvető gazdasági
mutatók - 2004
 Munkanélküliség – városokban
hivatalosan 4-5 % (valójában 10%)
 Vidéki munkanélküliség – csak
saccolni lehet (kb. 20 %)
 Átlagbér - 1 USD/óra és kevesebb
 Infláció – 1,9 %
 Pénznem – jüan/renminbi (fix
árfolyampolitika)
Alapvető gazdasági
mutatók - 2004
 A legfontosabb üzleti partnerek:

 Export – USA (21%), Hong Kong


(17%), Japán (12 %), Dél Kórea (5%),
Németország (4%)

 Import – Japán (17%), Taiwan (11%),


Dél Kórea (11%), USA (8%),
Németország (4%)
1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005f 2006f

Nominal GDP USD bn 999 1079 1191 1304 1471 1662 1916 2221
GDP per capita USD 790 850 930 1010 1138 1279 1465 1688
GDP growth (real) % yoy 7,1 8 7,5 8,3 9,5 9,5 9,3 8,5
Industrial production % yoy 8,8 11,4 9,9 12,6 17 16,7 14 13
Agricultural production % yoy 2,8 2,4 2,8 2,9 3 3 3 3
Consumption (real) % yoy 9,4 9,8 5,3 5,5 4,4 8,5 7,1 6,8
Gross fixed investment
% yoy 7,1 9,5 12,4 13,6 19,6 17,5 14 16
(real)
CPI % yoy eop -1 1,5 -0,3 -0,4 3,2 2,4 2,3 2,9
Exports USD bn 194,7 249,1 266,1 325,7 438,3 593,4 753 935
Exports % yoy 6,1 27,9 6,8 22,4 34,6 35,4 26,9 24,2
Imports, cif USD bn 158,7 214,7 232,1 281,5 393,6 534,4 652 823
Imports, cif % yoy 15,9 35,2 8,1 21,3 39,8 35,8 22 26,2
Trade balance USD bn 36 34,5 34 44,2 44,7 59 101 112
Current account USD bn 21,1 20,5 17,4 35,4 45,9 68,7 110 122
Current account % GDP 2,1 1,9 1,5 2,7 3,1 4,1 5,7 5,5
FDI (net) USD bn 37,1 36 44,3 49,3 47,1 52,9 55,3 59,6
Intern. reserves (excl. gold) USD bn eop 157,7 168,3 212,2 286,4 403,3 609,9 805,5 949,5
% exports
External debt (net) 7,8 2,1 -12,3 -31,7 -47,3 -63,2 -69,4 -69
gs
External debt (government) % GDP 13,8 12,8 11,4 10,7 10,6 11,2 10,4 9,7
% exports
Kína legégetőbb gazdasági
problémái
 A gazdaság esetleges túlhevülése

 Szociális problémák – a szegény


vidéki régiók fokozatos gazdasági
leszakadása (a gondokat súlyosbítja
a hukou rendszer)

 Kb. 150 millió ingázó (közülük sok


illegális)
Kína legégetőbb gazdasági
problémái
 A gazdaság (és főleg az ipar) nagyon
energia és nyersanyagigényes – Kína
jelenleg a világ 2. legnagyobb olaj és
energiafogyasztója

 Kína a világ egyik legnagyobb


környezetszennyezője (a CO2
kibocsátás megnégyszereződhet a
következő évtizedben) –
természetesen a Kiotói protokolt nem
Kína legégetőbb gazdasági
problémái
 A tervgazdaság maradványa –
rosszul működő állami vállalatok
(nagyrészt nehézipar)
 Megoldás – likvidáció (sajnos ez
további munkanélküliséget szül az
elmaradott régiókban) illetve
privatizáció
 Gyenge lábakon álló bankrendszer –
a nagy állami bankok sok rossz hitelt
halmoztak fel
Kína legégetőbb gazdasági
problémái
 Elképzelhetetlen méretű korrupció,
mely átitatja az egész állami szférát
a legalsó helyi szinttől a legmagabb
párt és katonai vezetőkig
 A külföldi vállalatok alkalmazkodtak –
a potenciális előnyök nagyobbak
 A szerzői jogok és szabadalmak
sárba tiprása (ígéretek a helyzet
javítására)
Kína legégetőbb egyéb
problémái
 Két gazdasági rendszer ötvözése
kihozta mindkét rendszer
legrosszabb vonásait
 Az emberi jogok be nem tartása
 Tibet problémája
 Taiwan problémája
 A médiumok teljes kontrollja (az
internet kontrollja – új kihívás)
Kína és Japán
 Egymás legnagyobb gazdasági
partnerei
 Nem versenyeznek egymással – Kína
a low-tech iparágakat dominálja míg
Japán a high-tech iparágakat

 Problémák politikai téren – II.


világháború traumája, területi viszály
(szigetek és az alattuk fekvő
olajmező), Japán Taiwant támogatja

You might also like