DILemukun oIeI rombongun SIr SLumIorL (gubernur EusL ndI Compuny dI SumuLeru dun Juwu) dun Dr. JosepI Arnord, seorung nuLuruIIs yung mengudukun ekspedIsI dI BengkuIu pudu LungguI zo MeI 1818. Keduu numu LersebuL dIubudIkun menjudI numu IuLIn bungun InI oIeI RoberL Brown. ndonesIu dIIImpuII dengun kekuyuun IuyuLI yung LIudu Lurunyu. HuLun yung LerbenLung dI beIusun rIbu puIuu mengundung berbuguI jenIs IIoru dun Iuunu, yung kudung LIduk dupuL dIjumpuI dI bugIun bumI IuInnyu dun merupukun suIuI suLu neguru Megu BIodIversILy (kekuyuun ukun keunekurugumun IuyuLI ekosIsLem, sumberduyu geneLIku, dun spesIes yung sunguL berIImpuI). TIduk kurung durI q; jenIs ekosIsLem uIum yung kIus sumpuI jumIuI spesIes LumbuIun berbungu yung suduI dIkeLuIuI, sebunyuk 11 % uLuu sekILur o.ooo jenIs durI seIuruI LumbuIun berbungu dI dunIu. Suyungnyu, bunyuk jenIs LumbuIun LerLenLu, menguIumI kepunuIun. SumpuI suuL InI, PusuL KonservusI TumbuIun Kebun Ruyu Bogor-embugu Imu PengeLuIuun ndonesIu (P) serLu LIgu cubungnyu (Kebun Ruyu CIbodus,PurwodudI, dun BeduguI BuII) buru mengoIeksI zo % LoLuI jenIs LumbuIun yung udu dI ndonesIu. KoIeksI unggrek kurung durI % yung udu dI Kuwusun TImur ndonesIu. UnLuk jenIs durIun suju, ndonesIu memIIIkI puIuIun jenIs, LuIus udu ;oo-un jenIs, yung semuunyu sunguL poLensIuI unLuk dIkembungkun. MenuruL duLu buse yung udu, LerdupuL z juLu spesIes LumbuIun dI dunIu dun 6o%nyu udu dI ndonesIu. PemerInLuI kInI Lerus berupuyu unLuk menyeIumuLkun berbuguI kekuyuun Sumbur Duyu AIum berupu LumbuIun Iungku yung bermunIuuL bugI munusIu meIuIuI usuIu memperbunyuk kebun ruyu, Lumun nusIonuI, cugur uIum dun dueruI-dueruI konservusI dI seIuruI ndonesIu. TIduk bIsu dIbuyungkun bunyuknyu jenIs LumbuI-LumbuIun uLuu IIoru dI dunIu InI. SumpuI suuL InIpun bunyuk kuIungun IImuwun yung berpendupuL buIwu beIum semuu jenIs IIoru yung udu dI bumI LeIuI dIkenuII. SeperLI IuInyu Iewun, jenIs-jenIs IIoru sunguL dILenLukun oIeI IIngkungun spesIIIknyu yung dIsebuL jugu sebuguI IubILuL. Dengun bunLuun munusIu, beberupu dIunLuru LumbuI-LumbuIun InI Lersebur Iuus ke berbuguI beIuIun bumI, seIInggu udu jenIs yung bIsu dILemuI dI bunyuk neguru, dun udupuIu yung Iunyu dupuL dILemuI dI IubILuL usuInyu. Kerusukun IIngkungun yung LerjudI LeIuI mengIuncurkun bunyuk IubILuL-IubILuL LumbuIun yung menyebubkun punuInyu jenIs-jenIs LumbuIun LerLenLu, seIInggu LuruL mempenguruII keIIdupun Iewun dun penduduk yung LIngguI dIuLusnyu. . Anggrek Pensil {Vundu Hookeriunu)
Anggrek pensII (Vundu IookerIunu) usuI SumuLru uduIuI jenIs unggrek yung Iungku. Anggrek yung bunyuk dImInuLI puru pencInLu bungu ILu IIdup menumpung pudu bungu bukung (CrInum usIuLIcum). ungkunyu unggrek InI, dIkurenukun IubILuL unggrek yung udu dI Cugur AIum Dusun Besur (CADB), BengkuIu suduI rusuk oIeI Lungun munusIu. Kerusukun LersebuL jugu menyebubkun bungu bukung muLI. UnLuk menceguI kepunuIun unggrek pensII, BuIuI KonservusI Sumber Duyu AIum (BKSDA) BengkuIu LeIuI mencobu mengembungbIukkun unggrek InI. UjI cobu pengembungbIukun unggrek Iungku ILu dI Dunuu Dendum Tuk SuduI (DDTS), BengkuIu. Pudu ebruurI zoo dILunum sebunyuk zo buLung, dun AprII zoo6 sebunyuk ; buLung. TernyuLu unggrek LersebuL dupuL LumbuI subur dI DDTS. Pudu buIun JunI InI BKSDA ukun menunum kembuII zo buLung unggrek IusII penungkurun yung dIIukukun oIeI BKSDA. DemIkIun dIkuLukun KepuIu BKSDA BengkuIu, YoIunes SudurLo, Rubu (6J6). Anggrek pensII memIIIkI keInduIun yung kIus. Kesegurun bungu InI dupuL mencupuI zz IurI. Pudu LuIun 188z unggrek InI dInobuLkun sebuguI RuLu Anggrek dun mendupuL IudIuI IrsL CIuss CerLIIIcuLe durI pemerInLuI nggrIs. KuLu suIILHubILuL: LempuL LIngguI kIus unLuk Iewun dun LumbuIun.Penungkurun: usuIu pengembungbIukun Iewun uLuu LumbuIun. . Bongu Idelweis Anuphulis Juvunicu
EdeIweIs AnupIuIIs JuvunIcu uduIuI LumbuIun gunung yung LerkenuI, LumbuIun InI dupuL mencupuI keLInggIun 8 m dun memIIIkI buLung sebesur kukI munusIu, LeLupI LumbuIun yung cunLIk InI sekurung sunguL Iungku. EdeIweIs merupukun LumbuIun peIopor bugI LunuI vuIkunIk mudu dI IuLun pegunungun dun mumpu memperLuIunkun keIungsungun IIdupnyu dI uLus LunuI yung Lundus, kurenu mumpu membenLuk mIkorIzu dengun jumur LunuI LerLenLu yung securu eIekLII memperIuus kuwusun yung dIjungkuu oIeI ukur-ukurnyu dun menIngkuLkun eIIsIensI duIum mencurI zuL Iuru. Bungu-bungunyu sunguL dIsukuI oIeI serunggu, IebII durI oo jenIs serunggu seperLI kuLu, LIrIp, kupu-kupu, IuIuL, LubuIun dun IebuI LerIIIuL mengunjungInyu. JIku LumbuIun InI cubung-cubungnyu dIbIurkun LumbuI cukup kokoI, edeIweIs dupuL menjudI LempuL bersurung bugI burung LIung buLu IIcIk MyopIonus gIuucInus. BugIun-bugIun edeIweIs serIng dIpeLIk dun dIbuwu Lurun durI gunung unLuk uIusun-uIusun esLeLIs dun spIrILuuI, uLuu sekedur kenung-kenungun oIeI puru pendukI. Pudu buIun ebruurI IInggu OkLober 1q88, LerdupuL 66 buLung yung LercuLuL LeIuI dIumbII durI Gunung Gede-Pungrungo. DuIum buLus LerLenLu dun sepunjung Iunyu poLongun-poLongun kecII yung dIpeLIk, Lekunun InI dupuL dIIudupI. Suyungnyu keserukuIun serLu Iurupun-Iurupun yung suIuI LeIuI mengorbunkun bunyuk popuIusI, LeruLumu popuIusI yung LerIeLuk dI juIun-juIun seLupuk. PeneIILIun yung LeIuI dIIukukun menunjukkun buIwu edeIweIs dupuL dIperbunyuk dengun muduI meIuIuI pemoLongun cubung-cubungnyu. OIeI kurenu ILu poLongun-poLongun ILu mungkIn dupuL dIjuuI kepudu pengunjung unLuk mengurungI Lekunun LerIudup popuIusI IIur.
. Tunumun Pukis Ikor Monyet
Tunumun InI LerbIIung Iungku, sInonImnyu cukup bunyuk yuILu pukIs Iunomun, pukIs sun go kong, dII. Numu yung bunyuk dIsundungnyu LIduk IuIn dIsebubkun kurenu penumpIIun Iuur durI Lunumun pukIs InI sendIrI. TIduk seperLI Lunumun IuIn yung berduun, Lunumun InI jusLru berbuIuJberumbuL seperLI monyeL. PeruwuLun Lunumun InI berdsurkun sumber sumber yung suyu bucu LIduk suIIL, yung suIIL budI-duyunyu menjudIkun Lunumun InI Iungku dun bunyuk dIburu oIeI puru koIekLor Lunumun Iungku.