Műszaki Fizika TE-215

II. Előadás
2005. 02. 18. 800-1000-ig

Feladatok:
FLó
1,

F -F

Gyorsítani kell a kocsit is és a lovat is. A ló gyorsításához szükséges erő az FLó.

A –F erő nem gyorsítja a lovat.

2,
Egy űrhajós a súlytalanság állapotában van egy bolygón, ahol a gravitáció zérus.
Hogyan tud a súlytalanság állapotában gödröt ásni az űrhajós?
Két hét múlva kisötös jár érte.
Dinamika alapegyenlete:
 
Fe = m ⋅ a Tömegpontra ható erők eredője egyenlő a tömeg és a
gyorsulás szorzatával.
Mikor van egy pontszerű test egyensúlyban?

Ha a ráható erők eredője zérus. Fe = 0

Az erők osztályozása:

1, Szabad erők: szabadon erőtörvényeknek megfelelően fejti ki hatásukat.

 nehézségi erő
 gravitációs erő
 rúgóerő
 mágneses erő
 elektromos erő
 + az általunk megadott erő.

Ezek az erők mindenféleképpen hatnak.

1
2, Kényszererők:

Felületi kényszer: szabaderő + kényszerfeltétel.

K Egyensúly esetén K= m·g súlyerő.

m·g

K 
n0
Ebben a pontban van a
    
K = (− Fsze ⋅ n 0 )n 0 n
felületvektor 0


n
-Fsze· 0 : negatív szám
Fsze

n 0 : a felület normális egységvektora a pontszerű test helyén.

Egyszerűbb példa esetében:

m·g·cosα
K=m·g·cosα
m·g

Kötél kényszer:
Geometriai feltétel, kényszererő nincs, ha nincs szabad erő.


K
m·g

2
Csukló kényszer:
A kényszererő a csuklóban hat.

Súrlódási erő:
K= m·g

v
Fs
m·g
Felületek mozgása
Fs mozgási súrlódási erő.
Coulomb-féle súrlódási erő: két felület között nincs tapadás.

Fs = µ ⋅ K

μ: a mozgási súrlódási együttható (nem igazi anyag állandó: 1-nél kisebb szám).
 
v '0 v '0
 : a sebesség vektorral
Fs megegyező irányú egységvektor,
m v mértékegysége nincs.

 
Fs = −µ ⋅ K ⋅ v '0
A súrlódási erő csökkenti a mozgási energiát (disszikatív erő).

Nyugalmi súrlódási erő:

K Fs0max= μ0·K
FS0

m·g

3
Amíg a test nyugalomban van:

FS0
FS0=F
a test
nyugalomban
van
Fs mozgás

μ0 K
μK

μ0 K Fszfpk (szabad felületek páros komponense)

Fszfpk: szabad erők eredőjének felülettel párhuzamos komponense.

Amíg a szabad erők eredőjének felülete párhuzamos komponense kisebb, mint
μ0·K, a test nyugalomban marad. Addig a nyugalmi súrlódási erő, ezzel az F
erővel egyezik meg, amikor ez az erő meghaladja a μ0·K-t a test megindul és
gyorsulva mozog.

Példa:
m=10kg
F=2N

FS0=2N
μ0=0,4

FS0max= μ0·K =0,4·10·9,81=39,24N

FS0max: értéke 0 és μ0·K érték között változik.

4
Dinamikai feladatok megoldása:

1. Ábrát készítünk.
2. Berajzoljuk az erőket.
3. Meghatározzuk a vonatkoztatási vagy koordináta rendszert.
Pl.:
Kísérő triéder: a pálya természetes
y koordináta rendszere
x
y
z
x

   
4. Meghatározzuk az n 0 , v 0 , r0 , v '0 egységvektorokat (bonyolultabb felület
esetében célszerű ezekkel dolgozni).

5. Meghatározzuk a szabad erők eredőjét: Fsze
   
6. Meghatározzuk a kényszererőt: K = −( Fsze n 0 ) n 0
  '
7. Meghatározzuk a súrlódási erőt: Fs = −(µ ⋅ K ) v 0
   
8. Meghatározzuk az eredő erőt: Fe = Fsze + K + Fs : ez az egyenlet
mindenképpen vektori egyenlet, most a három erő iránya nem egyezik
 
meg K és Fs vektorok merőlegesek egymásra!!!

 Fe
9. Meghatározzuk a gyorsulást, felírjuk a dinamika alapegyenletét: a =
m
10.Meghatározzuk a sebességet:
t 
     dv 
v = v0 + ∫ a (t ) dt  a = 2 
0  dt 

11. Meghatározzuk az r helyvektort:
 
t = o ⇒ v = v0
 
t
  t

t t
 
r = r0 + ∫ v (t )dt =  r0 + ∫ v0 dt + ∫ ∫ a (t ) dt  itt a:
0  0 0 0   
t =t⇒v =v

A test pályáját ismerjük, ha ismerjük az r (t ) vektor skalár függvényt.
   
 Ha a = 0 és v = állandó : v = v 0 Egyenes vonalú egyenletes mozgásról
beszélünk.
 
r = v ⋅ t ⇒ s=vt
  
r =r0 +v ⋅t ⇒s=s0+vt

5
   
 Ha a = állandó és a // v0 akkor egyenes vonalú egyenletesen gyorsuló
mozgásról beszélünk.
     t  
v = v0 + a ⋅ t  v = v0 + ∫ a ( t )dt 
 
 0 

   a
r = r0 + v 0 ⋅ t + ⋅ t 2
2
v = v0 + a ⋅ t
a skalárisan
r = r0 + v 0 ⋅ t + ⋅ t 2
2
  
 Ha a = állandó és a∠v 0 akkor sík mozgásról beszélünk.
   
v = v0 + a ⋅ t v0

   a 2
r = r0 + v 0 ⋅ t + ⋅ t
2
hajítás
v x = v0x + a x ⋅ t

v y = v0y + a y ⋅ t a
ax 2
x = x 0 + v0x ⋅ t + ⋅t

ha r = ( x , y, z ) , és a síkmozgás miatt a
2
ay
y = y0 + v0y ⋅ t + ⋅ t 2 vonatkoztatási rendszer az x -y úthoz vesszük fel.
2

Célszerű az egyik tengelyt az a irányába felvenni, ez legyen az y tengely, így:

a x = 0, a y = a = a .

Így: v x = v 0x
a
v y = v0y + ⋅ t 2
2
Hajítás középiskolai
x = x 0 + v0x ⋅ t tárgyalása.
a
y = y0 + v0y ⋅ t + ⋅ t 2
2

6
   
 v 0 ⊥ Fe , v 0 = állandó Egyenletes körmozgásról beszélünk.
  
 v 0 ⊥ Fe , v 0 = állandó Gyorsuló körmozgásról beszélünk.

Δφ

Δs
v
r

∆s r∆ϕ
v= = = r⋅ω
∆t ∆t
∆s = r ⋅ ∆ϕ

ω=
∆ϕ
, [ω ] = [ ∆ϕ ] = rad
∆t [ ∆t ] s 
ϕ

 ∆r
r

ω
  
v= ω × r 
∆ r = ∆ϕ × r
(ω és φ mindig merőlegesek és a körmozgás irányába mutatnak. )

ω
Gyorsuló körmozgás esetén: 
 v
     r
 dv d( ω × r ) dω   d r
a= = = × r + ω× ,
dt dt dt dt

dr 
=v
dt
 dω 
rad
Legyen : β = , [ β] = 2
dt s
ahol β a szöggyorsulás.
    
a = β × r + ω× v
Tangenciális, érintő Radiális vagy
írányú vagy kerületi centripetális
gyorsulás gyorsulás

7
Egyenletes körmozgás:

v = állandó
 
v1 = v 2
A körmozgásnak állandóan változik a sebessége.
Az egyenletes körmozgást végző test állandóan gyorsul, a kör középpontja felé
mozog, ez a centripetális gyorsulás.

a
r
 v
v1



∆v v2

v=ω·r
v2
a=ω·v= ω2·r=
r
T: a körülfordulási idő, φ=2π körülfordulás.

2π
ω=
T( rad )

1
Másodpercenkénti fordulatszám: n = .
T
ω = 2πn
Percenkénti fordulatszám: N=60n.

2πN
ω=
60
2rπ N
Kerületi sebesség: v = ω ⋅ r = 2rπ n = .
60
ϕ
N összes fordulatok száma: teljes szögelfordulás, gyakorlati kifejezés.
2π

8
Gyorsuló körmozgás:

ak 2 
s = s 0 + v 0k ⋅ t + t a cp
2
v k = v 0k + a k ⋅ t 
ak
β 2
ϕ = ϕ 0 + ω0 ⋅ t + ⋅t
2
ω = ω0 + β ⋅ t s

ak = β⋅r a

a: a valóságos gyorsulás : a = a k 2 + a cp 2

Impulzus vagy lendület:

dv dmv
II. Axióma: F = m ⋅ a = m ⋅ = ahol, m = állandó.
dt dt
I = m·v (P= m·v)

dI
Impulzus tétel pontszerű test esetén: F = .
dt