Welcome to Scribd, the world's digital library. Read, publish, and share books and documents. See more ➡
Download
Standard view
Full view
of .
Add note
Save to My Library
Sync to mobile
Look up keyword
Like this
3Activity
×
0 of .
Results for:
No results containing your search query
P. 1
Gazda Klara - Gyermekvilag Esztelneken

Gazda Klara - Gyermekvilag Esztelneken

Ratings: (0)|Views: 1,275|Likes:
Published by PriTek

More info:

Published by: PriTek on Nov 12, 2011
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See More
See less

09/05/2013

pdf

text

original

 
GAZDA
 
KLÁRA
GYERMEKVILÁGESZTELNEKEN
NÉPRAJZI MONOGRÁFIA
KRITERION KÖNYVKIADÓ • BUKAREST 1980
 
ÖRÖKSÉG ÉS INDÍTÁS
A gyermekek világa iránti érdekl
ő
désem sepsiszentgyörgyi
 
muzeológusimunkámban gyökerezik. Itt kerültem szemt
ő
l szembe két újabb néprajzi tárgy-csoport leltározása, rendszerezése és kiállítása során a gyermekek hagyomá-nyos tárgyi és szellemi m
ű
veltségjavainak jelent
ő
s hányadával. Az egyik, aJóbarát cím
ű
gyermeklap fiatal olvasótábora által létrehozott játékgy
ű
 jte-mény a romániai magyar gyermekek játékkészletének gazdagságáról, változa-tosságáról, táji eltéréseir 
ő
l tájékoztatott
1
, a másik, a Dolgozó N
ő
pályázatárakészült félszáznyi gyermekruha, illetve csecsem
ő
kelengye pedig öltöztetésük módjából nyújtott ízelít
ő
t
2
.Kíváncsiságom csakhamar meghaladta a múzeumi forrásokat, s kiterjedta gyermekek egész hagyományos világára: anyagi és szellemi m
ű
veltségére,életformájára, a családban és a falu társadalmában elfoglalt helyére, a nevelés,nevel
ő
dés és hagyományozódás egész folyamatára.Mit tud minderr 
ő
l a néprajztudomány? A magyar kutatókat eddig f 
ő
kéntrészletkérdések, így a csecsem
ő
kor hiedelemköre
3
és a gyermekjátékok 
4
fog-lalkoztatták. Ezért az ilyen természet
ű
adatközlések száma könyvtárnyira rúgmár, és nincs hiány sem reprezentatív összefoglaló munkákban
5
, szöveggy
ű
 j-teményekben
6
, sem módszertani útmutatókban
7
, rendszerezési kísértetekben
8
.Annál ritkábbak viszont a gyermekek testi gondozásáról
9
, munkájáról
10
ésünnepeir 
ő
l
11
, hagyományokba nevel
ő
désér 
ő
l
12
tudósító följegyzések. PedigHerrmann Antal már a múlt században felhívta rájuk szaktársai figyelmét:„Összegy
ű
 jtessék mindazon hagyomány, szokás, szabály, elv stb., mely azország összes vidékein, az összes népfajoknál a gyermek testi-lelki nevelésétillet
ő
en általánosan és szórványosan dívik.”
13
A néprajzosokat a századfordu-lón a pedagógusok is bekapcsolták gyakorlati indítékú gyermektanulmányozástmozgalmukba. Az 1903-ban amerikai és német mintára
14
megalakuló Gyer-mektanulmányozási Bizottság kérd
ő
íveket dolgozott ki a gyermek fejl
ő
désétmeghatározó lelki tényez
ő
k és családszociológiai állapotok fölmérésére
15
. Akérd
ő
ívekre kevés válasz érkezett
16
. A néprajzosok passzivitása, azaz egyoldalú beállítottsága nyilvánvalóan a néprajztudomány akkori fejlettségi szintjévelmagyarázható: a szakma jelent
ő
s eredményeket mutatott fel mind az anyagi,mind a szellemi m
ű
veltségjavak tanulmányozása terén, azonban a köztük lev
ő
 összefüggéseket megvilágító társadalmi intézmények, szervezetek és egyének kapcsolatrendszerével, élettevékenységével még alig foglalkozott, e m
ű
veltség-elemek létrehozóit, hordozóit és
ő
riz
ő
it figyelmen kívül hagyta. Így nem iscsoda, ha a kés
ő
 bbiek során kibontakozó és lassan felzárkózó társadalomnép-rajz
17
magyar m
ű
vel
ő
i közül eddig mindössze hárman választották monográ-fiájuk témájául a gyermeket. Az úttörés nehéz munkáját Gönczi Ferenc vé-gezte, aki az 1930-as évek Somogy megyei magyar, horvát és német ajkúlakossága körében végzett körültekint
ő
, a testi, lelki és erkölcsi gondozás ésnevelés minden vonatkozására kiterjed
ő
kutatást
18
. Vizsgálódását a gyermek-áldásra vonatkozó népfelfogással kezdte, majd a részletkérdéseket a csecse-m
ő
kortól a kamaszkorig kísérte végig, s közben kitért különböz
ő
eljárások he
-
lyes vagy helytelen voltára. Nem sokkal kés
ő
 bb a Gönczi és a külföldi szocio-lógusok nyomdokain
19
Kresz Mária egy kalotaszegi falu, Nyárszó példáján
 
szemléltette, hogy miként válik a parasztgyermek feln
ő
tté, mi módon nevel
ő
dik  bele a parasztélet rendjébe, hogyan sajátítja el fokozatosan a helyi hagyomá-5
 
nyos m
ű
rveltség elemeit, és hogyan illeszkedik a falu társadalmába
20
. Anyagáta gyermek egymásra következ
ő
, de jellegzetességei révén jól elhatárolhatóéletciklusai szerint rendezte.
21
Csak sajnálni lehet, hogy rendkívül tanulságos,újszer 
ű
monográfiájának eddig csupán részletfejezetei jelentek meg
22
. A har-madik szerz
ő
, Kiss Lajos, a hódmez
ő
vásárhelyi szegénysorsú kisfiúk és kisleá-nyok életútjának alakulási lehet
ő
ségeit életképszer 
ű
en, érzelmi telítettséggel,ihletetten ábrázolta
23
.Mivel az egyéni és közösségi élet megnyilvánulásai „az egyes közösségek helyi történeti múltjának megfelel
ő
sajátos formákat öltenek, [...] és e
 
meg-nyilatkozási formák további, minél alaposabb megismerése, elmélyült elem
-
zése, [...] helyes értelmezése terén a néprajztudománynak még sok törlesztenivalója van”
24
, hasznos, de nehéz vállalkozásnak t
ű
nt szül
ő
földemen, a Sepsi-szentgyörgyi Múzeum gy
ű
 jt
ő
területén, Háromszéken is felkutatni a gyermek-élet hagyományait. A nehézséget az okozta, hogy az itt él
ő
szabad székely
 
népesség valamennyi székelyföldi szomszédjánál gyorsabb ritmusban polgáro-sult, s ez a folyamat már a múlt században megindult.
25
Munkám jó ered-ménye érdekében igyekeztem a tájegység leghagyomány
ő
rz
ő
 bb vidékér 
ő
l, azegykori Kézdiszék területér 
ő
l választani kutatópontomat, a természeti környe-zete, valamint a lakosság foglalkozása és életmódja szerint is minél tipikusabbfalut. Ebben a végs
ő
döntést a Jóbarát játékgy
ű
 jt
ő
pályázata sugallta: ígyesett választásom az egyik legintelligensebb kis gy
ű
 jt
ő
— ma végzett taní-tón
ő
—, Szász Veronka falujára, Esztelnekre, melynek elzártságát fokozza avasútállomás hiánya is. Itt, a helybeli falusi gazdálkodó és értelmiségi csalá
-
doktól kapott megért
ő
támogatás révén — amelyért ezúton is hálás köszönetetmondok — zavartalanul, kedvez
ő
körülmények között végezhettem gy
ű
 jt
ő
-munkámat.Várakozásomhoz híven, 30—40 évvel Gönczi Ferenc, Kresz Mária és KissLajos után, az esztelneki gyermekéletr 
ő
l a somogyitól, kalotaszegit
ő
l és hód-mez
ő
vásárhelyit
ő
l némiképp eltér 
ő
, alapvet
ő
vonatkozásaiban azonban hasonló,nem kevésbé érdekes képet vázolhattam; és ebben a tényben nincs is semmimeglep
ő
. A helyi-környezeti és történeti feltételek mögött ugyanis mindenüttazonos termelési-gazdasági viszonyok munkálnak 
26
. Err 
ő
l gy
ő
znek meg másvidéki gy
ű
 jtéseimb
ő
l
27
, a múzeumi gy
ű
 jteményb
ő
l és
 
a szakirodalomból
28
meg-ismert további párhuzamok is.Remélem, hogy a gyermekvilág, az esztelneki gyermek életének megisme-rése nemcsak a néprajzkutatók számára lehet tanulságos (amiként ennek amúzeumi játékgy
ű
 jtemény értelmezésében én magam is hasznát vettem), hanemhaszonnal forgathatják a nevelés gondjain töpreng
ő
k is. S mint a Gönczi Fe-
 
renc könyvét útra bocsátó Matolcsy Sándor, én is „hiszem, hogy ez a könyvmindnyájunknak szívéhez közelebb hozza életünk legnagyobb kincsét, annak legnagyobb értelmét, földi életünk folytatását, a gyermeket”
29
.

You're Reading a Free Preview

Download
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->