oldal |1

Gazdaság, társadalom és kultúra az Árpád házban.

1. GAZDASÁG
XI-XII. Század. A feudális viszonyok általánossá válnak.
1301-ig kora-középkor van. Természeti gazdálkodás, önellátás a jellemző. Az emberek többsége állattartással,
pásztorkodással foglalkozott. Faluközösség van(nincsenek telekhatárok, nem tudni, kié a föld).
Technika: talajváltás (kimerülésig használja, majd legelő lesz belőle).
A birtokrendszer szerkezete: Szórt birtokrendszer. Egy-egy birtok több tagból áll (nem egy helyen van),
és az ország különböző részein van.
A termelés a földbirtokos saját kezelésű birtokán folyik- Majorság. (plédim- allódium) robotmunkával
művelteti.
 A szolgák két csoportja:
1. Háznélküli szolgák. A saját kezelésű földeken dolgoztak.
2. Házzal, földdel rendelkező szolga. A földet csak használja, de van háza, jószága.
Földművelés: Búza, árpa, köles zab, szőlő, bor. Jól tudnak vele kereskedni: gabona, bor, élőállat.
Állattartás: szarvasmarha
Hús: juh, kecske, baromfi és sertés.
Lótartás: csak a nagyobb uradalmakban, mert drága.
Ipar
Egy-egy falu a mezőgazdaság mellett szolgáltatást is végzett: fonó, szövő, szűcs, kovács, fazekas, kőműves,
ács.
A falvak nagyon sokáig vándoroltak. Kiemelt településforma a vár, majd a váras település (város): egy- egy
terület központjai ahol a vásárokat tartották. Legnagyobb városaink egyházi központok voltak.
2. TÁRSADALOM 64.o. táblázat.
XI. század. István kori társadalom. Átmenet a nemzetségi és feudális társadalom között.
1. Előkelők

Egyháziak (apátok, érsekek, püspökök) Világiak: vajdák (tartományi elöljáró) Erdély,

Havasalföld
Nádor: 1.A királyi udvartartás
vezetője
2. Szabadok 2.A király helyettesévé válik
3.A rendek közös képviselője

Katonák (vagy) faluközösségben dolgoznak

3. Szolgák: udvartartásban, várnépek

Tulajdonviszonyok
1. Király (-i birtokok)
2. Világi előkelők (birtokai)
3. Egyház
4. Paraszti földközösség tulajdona
XII. század.
Arisztokrácia a legfelső réteg.
Az ispánból lett nagybirtokosokat nemeseknek hívjuk.
A Millesekből serviens lesz (kisbirtokos, birtokot kap)
A várjobbágyok száma csökken, többségük lesüllyed.
A közszabadok nagy része is lesüllyed. a jobbágyság korai formája

XIII. század.
Világi birtokosság: - nagybirtokosból báró lesz
- előkelőből köznemesség. csak jogaiban egységesek, és kiváltságaikban.
Familiaritás: a hűbériség magyar változata. 62-3.
A nagybirtokos a kicsit famíliájává fogadja.
A kisbirtokosok függnek a báróktól, nem feltétlenül birtokokat adományoznak, hanem pénzadományozás, és
ezért cserébe védelmet biztosítanak.
1298: a jobbágyok megkapták a szabadköltözködés jogát: egységesedés.
XIII. századi gazdaság.
Legfőbb kiviteli cikkünk: nyersanyag és mezőgazdasági termék: gabona, bor, méz, fa, fémek, réz, ón, ólom, só,
kézműipari cikkek.
Behozatal: iparcikkek, ékszerek, fűszerek.
Belső kereskedelem.
Püspöki székhelyek, várak alja, királyi központok, piacok, vásárok.
Megjelenik az árutermelés és a pénzgazdálkodás.
Technika: kétnyomásos gazdálkodás.
 oldal |2

Megszűnik a faluközösség: határokkal rendelkező telekrendszer kialakulása.

Munkamegosztás, városfejlődés.
Hozzánk is érkeznek vendégek, hospesek.

3.Kúltúra
Egyházi jellegű. Írásos műveltség: kolostorokban, és káptalan iskolákban folyik az oktatás.
Oklevelek Kancellária. Anonymus (III. Béla jegyzője).
Nyelvemlékek: legendák. Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária siralom.
XII. századtól lovagi kultúra.
XIII. századig a Román építészet a jellemző. A Jáki, a Zsámbéki templom. A Gyulafehérvári székesegyház,
Tihanyi apátság, Pécsi altemplom.

A KÉSŐ KÖZÉPKOR

- Nyugat-Európa válsága. 67-8.o.

- Itália. Humanizmus és reneszánsz. 69-72.o.
- Angol és Francia rendiség. 21-5.o. 100 éves háború nem kell!
- A Német császárság és a Pápaság. Közép és kelet Európa. 78-86.o.
- Az Oszmán birodalom terjeszkedése. 86-90.o.

Nyugat Európa válsága

Kis jégkorszak: XIV. század. Európában általános lehűlés vette kezdetét. A XIV. század elejére az évi
középhőmérséklet 1 fokkal csökkent: a művelésre alkalmas terület északi határa 2-300km-el eltolódik
délebbre. A növények érési ideje is megnőtt.
Általános nyomorúság, éhínség. Kevesebb a megtermelt élelem. Elfogyott a jól megművelhető föld.
Véget nem érő háborúk. A paraszti telkek tovább aprózódtak.
PESTIS. 1348-9. Európa népessége 70 millióról kb. 50 millióra csökkent.
- Hogyan került Európába a pestis? 67.o. forrás is.
1347-ben Genovai hajósok hurcoltál be az Azovi-tenger, és a Krím-félsziget vidékéről.
- Hogyan viselkedett a tömeg a járvány hatására?
Indulataikat a kissebségeken (zsidók), és a fanatizmusban vezette le.
- Hogyan vezette le a lakosság az indulatait?
Európa utcáin önsanyargató, flagelláns eretnekek menetei vonultak.
- Mit reméltek az emberek az önkínzástól? 68.o. +forrás
Az Úr segítségét remélték ettől.

Következmények: Szélsőséges vallási megnyilvánulások: flagellánsok, albigensek, kathorok.

zsidóüldözések, parasztlázadások: 1358, Franciaország, 1381, Anglia, 1437, Erdély.
Az egyház tanácskozó ülése: Konstanzi zsinat, 1424-18.

Itália. A Humanizmus és a Reneszánsz. 68-72. + 70-1. Forrás

- Milyen ellentmondások jellemezték Itáliát?

Itália déli része elmaradt a gyorsan gazdagodó északi területektől.
- Miért tudott fejlődni Velence? Miről nevezetes, ki irányította?
Kereskedelem. Textilipar, üvegipar, fegyvergyártás, hajógyártás.
- Melyik városállam volt ellenfele Velencének?
Genova
- Miből és hogyan gazdagodott meg Firenze? Kik irányították a várost?
A kereskedők pénzüket bankügyletek révén kamatoztatták szerte Európában.
- Mi a felvásárlási és a kiadási rendszer?
A vállalkozók felvásárolták a nyersanyagot, amit kézműveseknek adtak ki feldolgozásra. A készterméket
ők értékesítették: övék a haszon.
- Mi az uralkodó feladata Machiavelli szerint? Milyen tanácsokkal látja el az uralkodót?
- Mi jellemzi a Reneszánsz stílust?
Reneszánsz = újjászületés. Az antik formák újraélesztése volt a cél. Eltávolodás attól az eszmétől, hogy a
földi élet nem fontos. Tágas belső terek, arányos oszlopok. Dicsőítette az egyént, az egyéni
teljesítményeket.
- Mi a Humanizmus?
A reneszánsz eszmei háttere. Az embert állítja a középpontba. Mindennek mértéke az ember, ami nagy
fordulat volt a korábbi Istenközpontúsághoz képest.

- Itália (széttagolt)
XV. sz. Kb. 10 millió a lakosa, ezzel 3-ik Európában. Gazdagságával azonban az első. Kb. 2-300
állam alkotja. Két királyság, Nápoly, és a Pápai állam. Három városköztársaság: Velence, Milánó,
 oldal |3

Firenze (kereskedő családok irányítják. A köztársaság csak Velencében marad meg). A városok
egymás elleni harcukban zsoldosokat alkalmaznak.
Gazdaság
- Firenze: posztógyártásáról híres. Feleannyi posztót gyártottak, mint a fő központban,
Németalföldön.
- Milánó: 15 ezren dolgoznak a selyemiparban, miközben Budán 12 ezren laknak csak.
- Velence: hajóépítés. Földközi-tengeri kereskedelem. „A tengerek királynője”

Az Itáliai kereskedők használnak először váltót, és a kettős könyvelést is ők alkalmazták.

A bank szavunk is olasz: pénzváltópult.
Európában először Firenzében készítettek aranypénzt.

- Velence és Firenze
Velencét a herceg irányítja. Mellé rendelik a TIZEK TANÁCSÁT. Ők a valódi irányítók. Szent Márkról nevezetes
város. 69.o. apró betűs.
Firenze. Egy bankár család irányítja: a Mediciek.
A jobbágyviszony bérleti viszonnyá alakul 8felvásárlási, kiadási rendszer).
- Machiavelli.
Műve: A fejedelem. 1513.
A Firenzei köztársaság kegyvesztett titkára (tehát bukott politikus).
Tanácsadó könyv, annak az uralkodónak, aki majd egyesíti Itáliát és felszabadítja az idegen uralom alól.
Tanácsai: a hatalom nem erkölcsi kérdés, aki meg akarja szerezni azt, annak becstelen eszközöket is
alkalmaznia kell: a célt és az eszközöket nem lehet szétválasztani.
Az uralkodót két állat tulajdonságával ruházza fel: Az oroszlán (erős, kíméletlen) és a róka (ravasz).
A törvényt nem tartja sokra, a személyiség erejében bízik. Az emberek akkor tisztelik az uralkodót, ha
félnek tőle.
Felmenti az uralkodót az adott szó betartásától.
Machiavellizmus: olyan magatartás és politikai gyakorlat, amely a cél elérése érdekében becstelen
eszközök alkalmazását is megengedi. „A cél szentesíti az eszközt”.
Az abszolutizmust matatja be: korlátlan királyi hatalom.

Angol és Francia rendiség. 21-5.o.

Kollektív kiváltság: bizonyos kiváltságokkal nem az egyén, hanem a közösség rendelkezik. A X. században
az egyház kapott ilyen jogokat. (papság)
XII-XIII. sz. A városi önkormányzatok is kollektív kiváltságokat szereztek (polgárság).
Azok a lovagok (kis és középbirtokos), akik nem akarták elveszíteni személyes szabadságukat, a királytól
kérnek segítséget a rajtuk uralkodni akaró tartományurakkal szemben. (nemesség)
Ezek a nemesi közösségek jogokat kaptak: bíráskodási jog, adómentesség. Cserébe katonáskodtak és hivatali
munkát végeztek.
A király a tartományurak elleni harcában elismerte a nemesek kiváltságait.
Rend: a középkori társadalom azonos jogokkal és kiváltságokkal rendelkező csoportjai.
A főnemesi rend kialakulása: a királyi tanács kezdetben tanácsadó testület volt, majd a király és a főurak
kapcsolattartásának székhelye. A XIII-XIV. Századra a főurak is érdekcsoportba szerveződtek, hogy
ellensúlyozni tudják a király hatalmát.
Rendi monarchia: a király és a rendek között megoszlik a hatalom.
A rendek a rendi országgyűlésben vesznek részt.
Rendi országgyűlés jogai: a király megerősítése, törvényhozás, katonáskodás megszavazása, adók
megszavazása.

ANGLIA

1215. Nagy Szabadságlevél (Magna Charta). 23. o.

Első Földnélküli János az elveszített Francia birtokok pótlására adókat akart emelni. A király belső ellenzéke
arra kényszerítette a királyt: adót emelni csak az államtanács engedélyével lehet; a nemest bírói ítélet nélkül
nem lehet elítélni (ellenállási záradék).
1265. III. Henrik ellen a nemesek fellázadtak, és ekkor hívták össze az első rendi gyűlést.
1295-től rendszeresen működött.
1.Főnemesség
RENDISÉG

Parlament: „megbeszélés”
Alsó ház: közösségek háza – megyék és városok követei üléseztek itt. 2.Köznemesség
Felső ház: Lordok háza – arisztokrácia, főnemesség. Személyes meghívóval 3.Városi polgárság
érkeztek, mert születési előjoguk.
A Magyar rendi fejlődés az angolt követi.

Franciaország 24-5.o.
 oldal |4

1302. IV. Szép Fülöp összehívta az általános rendi gyűlést, pénzhiány miatt (egy
REND
1.Papság
2.Nemesség gazdag tartományt akart megszerezni).
3.Városi
polgárság
- A Német császárság és a pápaság hanyatlása
- A közép és kelet Európai régió

TK. Kérdések.
- Hogyan erősítették meg hatalmukat Európában a Habsburgok? 78.o.
Fegyverrel, házassággal, vásárlással, tartományúri famíliák kihalása esetén adományozással
erősítették meg pozícióikat. Morva mezei csata. Habsburg Rudolf megszerzi a csehektől Ausztriát.
- Mit tartalmazott a Német aranybulla? 79. +forrás.
1356. Szabályozza a Német császár megválasztásának módját: a hét választó fejedelem választja őt
meg. A császár független uralkodóknak ismerte el a fejedelmeket. Újra lerögzíti Németország
széttagoltságát (nem lesznek önállóak).
- Mi volt az Avignoni fogság? 25. o. 3 sor
több pápát választanak, és elköltöztetik oda a pápaságot. A pápák 1309 és 1377 között Avignonba tették át
székhelyüket, s a pápák is francia származásúak voltak (a pápaság Francia befolyás alá kerül!). Az avignoni fogság
ideje alatt (elsősorban pénzsóvársága miatt) megrendült a pápaság tekintélye. 1378-1417 Avignonban is és
Rómában is székelt a pápa.
- Mi történt Konstanzban? 80.o.
1414. Összehívják az egyház tanácskozó gyűlését (zsinat). A zsinaton kimondták, hogy a zsinat a Pápa
felett áll.
- Hogyan kapcsolódik össze a csehek és a németek történelme? 82.o.
Luxemburgok kerültek a cseh trónra. Lásd lejjebb
- Ki volt Husz János? Mi történt vele? 83.o.
Prágai teológus, és prédikátor. Az emberek a magas adókat és járandóságot beszedő egyház ellen
fordult, nekik volt a hangadójuk Husz János. Követelte a világiak számára a két szín alatti áldozást: a
kenyér és a bor kiszolgáltatása a híveknek, és Cseh nyelvű (!) prédikációt és istentiszteletet.
A pápa kiátkozta, Zsigmond menlevelet biztosított neki, hogy tisztázza nézeteit Konstanzban. A zsinat
azonban eretneknek nyilvánította, és 1415-ben máglyán megégették.
- Milyen követeléseik voltak a Huszitizmusnak? 83.o. forrás.
Az ún. Prágai 4 pont: huszitapapok igehirdetése; két szín alatti áldozás; az egyház szegénysége és
tartózkodása a világi ügyektől; halálos bűnökért az egyháziakat is vonják felelősségre.
- Mi volt a jellegzetes harcmodoruk? 84.o. kép, és alatta 4 sor.
Összeláncolt szekerek. A nehéz szekerekre tűzfegyvereket szereltek, és támadáskor az ellenség közé
rontottak velük. Védekezéskor a szekerekből kialakított erőd mögé húzódtak.
- Mi volt a célja III. Kázmér Lengyel királynak? 84.o.
Egységes Lengyelország, városfejlődés, céhek megjelenése. Országos jogkörű szerveztek létrehozása:
kancellária, országgyűlés. Krakkóban megalapítja Közép-Európa második, ma is létező egyetemét
(1364).
1335. A Visegrádi királytalálkozó: Károly Róbert magyar, Kázmér lengyel, Luxemburgi János cseh király
részvételével. Kázmér kompromisszumot kötött a Luxemburgokkal, akik lemondtak a lengyel
trónigényükről, ő pedig Sziléziáról.
- Mi a Perszonálunió? 84.o.
Ha két országnak közös az uralkodója (csak az uralkodója). Az államok megtartják önállóságukat.

A Huszitizmus

- Csehország megerősödése.
1306-ban kihalt az államalapító dinasztiájuk, ezért a Német császárság függésébe kerültek.
Nincs önálló Cseh egyházuk. A Cseh királyok a trónviszálykodásban Német segítséget kértek. A Csehek az
Itáliai hadjárataikban segítették a Németeket.
1212. II. Frigyes (német) elismerte Csehország önállóságát, de a királyi család kihalása után az új uralkodó
választásánál kikötötte a megerősítés jogát. A Cseh király részt vesz a Német császár megválasztásában.
1278. Morvamező. II. Ottokár Cseh király vereséget szenvedett a IV. László magyar király által támogatott
Habsburg Rudolftól.
II. Vencel a fiának az 1301-ben megüresedett trónt akarta megszerezni.
1306. A Luxemburgok szerzik meg a Cseh királyságot. Luxemburgi IV. Károly, 1356 (kiadja a Német
aranybullát), birodalmának központja Prága.
- A Huszitizmus: egyház és feudalizmus ellenes mozgalom.
Az Avignoni fogság után a Pápaság visszatért Rómába, de a válság nem szűnt meg. Pl.: két pápát választanak,
Francia befolyás.
A nyugati egyház ismét a legmélyebb válságát éli át. IV. Vencel cédulákat árul: aki megvásárolta, az
bűnbocsánatban részesült.
- Husz János: a Prágai egyetem tanára.
 oldal |5

- Kinyilatkoztatja, hogy csak a Szentírásban leírt tanításokat fogadja el.

- Cseh nyelvű istentisztelet akar.
- Elszakadást a németektől.
1414. Konstanz. Zsigmond, magyar király mentesítő levelével érkezik. 1415-ben máglyán megégetik.
- Huszita háború
Két irányzat:
- Kelyhesek: kisnemes, középnemes és polgárság támogatja. Nézetük teljesen megegyezik Huszéval. „kelyhet a
világnak!”
Két szín alatti áldozás: egyik a kenyér 8ostya lesz mára), Jézus testét szimbolizálja.
Másik a bor, ami Jézus vérét szimbolizálja.
- Táboriták: Tábor községben volt a központjuk. 83.o.
Parasztok és városi szegények támogatják. Követeléseik: jobbágyterhek, és kiváltságok eltörlése.
1419-34. Szekérvár. A mérsékeltek (kelyhesek) kiegyeznek Zsigmonddal.
1434. Lipany, a Táboriták vereséget szenvedtek. 82.o. térkép

A Török Birodalom.

- Melyik a legerősebb Orosz fejedelemség? 86.o.

Moszkvai fejedelemség.
- Hogyan erősítette meg a Cári hatalmat III. Iván? (Ő hívja magát először Cárnak.) 87.o. 1 mondat.
1453, elesik Bizánc (ma Isztambul). Ő vezeti az egyházat. Központosította az állam működését,
hivatalokat hozott létre, melyben tőle függő szolgáló nemesek dolgoztak, szolgálati földjeiket bármikor
elvehette, ők hadseregének fő ereje is. (Tűzfegyveres hadseregével nem mernek szembe szállni, így
függetlenné válik a Tatároktól.)
- Milyen irányban, és hogyan hódítottak a Törökök? 87.o.
Nyugati és keleti irányba. Szerbia elfoglalása Rigómezőnél.
- Hogyan viszonyul a Szultán az ellenséghez? Forrás. 88.
Lovak patái alatt guruló levágott fejek, összekötözött kezű átvágott izmú foglyok: barátságtalanul
viszonyul….
- Mi jellemezte a Török hadsereget? 88.o.
Nagy létszámú, állandó hadsereg. Katonáinak szolgálati birtokkal fizetett. Természetbeni zsold volt ez,
és bármikor visszavehette. A janicsárok a Török sereg legjelentősebb része: puskával felszerelt, jól
kiképzett harcosok.
- Mi lett a sorsa a két Dunai fejedelemségnek? 89.o.
Moldva, Havasalföld. Behódoltak a Töröknek. Nagy Lajos hozza létre Moldvát, a Tatárok elleni
védekezésül.