Oldal: 1 / 15
Magyarország a XIV-XV. Században.
- Károly Róbert. Régi 11. Tétel, TK. 91-4.ű
- Nagy Lajos. 95-8.
- Luxemburgi Zsigmond. 99-103
Városfejlődés Magyarországon
- Hunyadi János. 104-8.
- Hunyadi Mátyás. Régi 12. Tétel, 109-118.
- Gazdaság, társadalom, kultúra.
Károly Róbert (Nápolyból származik, az Anjou házból)
- Milyen folyamat eredményeképpen alakult ki a
tartományi hatalom Magyarországon?
„az adományozás legjobb mértéke a
mértéktelenség”. Az adományozás révén a
hatalom a főurak kezébe kerül, az országot a
sajátjukként kezelik, miután kihalt az Árpád házi
királyok sora.
- Milyen jogokkal rendelkeztek a kiskirályok? 91.o.
is
Királyi jogokkal rendelkeztek: Udvartartás,
pénzverés, saját igazságszolgáltatás, rendeletek
kiadása, erős váraik és katonáik voltak.
- Kik voltak a legnagyobb tartományurak? Atlasz,
MO. XIV. sz. 91.o. térkép
Felvidék: Csák Máté; Tiszántúl: Borsa Kopasz;
Erdély: Kán László; Dunántúl: Kőszegiek.
- Kik tartottak igényt a Magyar trónra?
Az Árpád házzal nőágon rokon dinasztiák.
Anjou Károly. IV. Béla halála után, 1301-ben
alkalmi koronával megkoronázzák.
Vencel, a Cseh király 12 éves fiát a Szent
koronával koronázzák meg szintén 1301-ben.
Miután 1304-ben a Cseh trónt elfoglalta,
lemondott magyarországi trón igényéről (a
Szent koronát átadta Ottónak).
Ottó Bajor herceg, 1305-ben lett
megkoronázva Fehérváron. Ő IV. Béla unokája.
Tőle 1307-ben Kán László elvette a koronát, és
futni hagyta.
- Miért volt érvénytelen Károly Róbert
megkoronázása?
A főurak nem ismerik el királyként, mondván,
nem a Szent koronával koronázták meg.
Hogyan számolta fel a tartományi hatalmat
Károly Róbert?
Egymás ellen kijátszotta őket, és számíthatott
azokra a nemesekre és papságra, akiket a
tartományurak szorongattak. Kán Lászlótól
tárgyalásokkal visszaszerzi a koronát, majd
1310-ben a Szent Koronával koronázzák meg, és
így már nyíltabban mögé álltak támogatói.
1312, Rozgony, Csák Máté, és Amádé feletti
győztes csata. 1321, Csák Máté utód nélküli
halála.
A nemesi sorból felemelt új bárók egyre
nagyobb támaszt nyújtottak neki.
A tartományurak nem fogtak össze, és ezért
sorra behódoltatta őket.
- Miért követnek el merényleteket a királyi család
ellen? 93.o. forrás
Zách Felícián támadt rá a királyi családra, de
csak a királyné 4 ujját tudta levágni. Irgalmatlan
megbosszulta a király Zách egész családján. A
dolog vagy az uralkodó elleni összeesküvés
miatt volt, vagy, mert elcsábította Zách lányát.
- Hogyan erősítette meg hatalmát Károly Róbert?
Legkorábbi hívet helyezte a legfontosabb
méltóságokba.
A tartományuraktól elvett várak, és uradalmak
voltak hatalmának legfontosabb bázisa.
új intézmény: honor (szolgálati birtok arra az
időre, amíg a hivatalt betölti)
- Milyen jövedelmeket szedett be a király?
regáléjövedelmek (királyi jogon (ius regale)
szedett jövedelmek.
bányabér
pénzverés és pénzbeváltás haszna. ( a vert
pénz 40-50%-al kevesebb nemesfémet
tartalmazott, mint a beadott nemesfém).
nemesfém (a pénzverés a király monopóliuma.
Be kellett váltani a kibányászott nemesfémet a
király által veretett pénzre)- és
sómonopólium.
harmincad vám: külkereskedelmi vám.
huszad vám: külker. vám a Balkán felé
földbér (cenzus)
értékálló aranyforintot (firenzei minta) és
ezüstpénzt veret (utóbbi: dénár)
- Honnan származtak a regálék?
Nekcsei Demeter tárnokmester dolgozta ki a
reformokat.
(Igazából erre ugyanaz a válasz, mint az előző
kérdésre, sztem….)
- Hogyan támogatta a bányák fenntartását?
Bányabért visszakapta a birtokos.
eddig a király kapta a bányászott arany tizedét,
ill. az ezüst nyolcadát, mostantól a földesúr
kapja ennek harmadát földesúr érdekelt
abban, hogy bányát nyissanak a földjén
- Mi volt a kapuadó? 93.o. forrás
Ez jobbágytelkenként beszedett adó.
Szükségtelenné vált a pénzbeváltás, ennek
pótlására vezették be a kapuadót. Minden olyan
porta után fizetni kellett, amin egy szénásszekér
befért.
- Mi szüntette meg a pénz évenkénti beváltását?
94.o.
Az értékálló aranyforint veretése. Csak úgy
maradhatott értékálló, ha szakít az évenkénti
pénzbeváltással (pénzrontás).
- Hogyan szervezte át a hadsereget a király?
Zászlóshadsereg. Banderiális hadsereg. A főurak
által kiállított, zászlóik alatt szolgáló katonai
alakulat. Támadó hadjáratok alkalmával a
királynak fizetnie kellett a nemeseknek.
 Oldal: 2 / 15

- Milyen külkapcsolatok jellemezték Róbert külső támadás esetén segítséget ígérnek

Magyarországot? 94.o. forrás
Magyar-Lengyel szövetség. Második felesége a
lengyel Erzsébet.
1. Visegrádi királytalálkozó. Luxemburgi János
Cseh király, III. Kázmér lengyel király, és Károly
egymásnak. Új útvonalat jelölnek ki a
kereskedelem számára.
2.1339. (dinasztikus dolgokról) HA III. Károly
gyermektelenül hal meg, akkor Károly
valamelyik gyermeke örökli a Lengyel trónt.

Nagy Lajos
Károly Róbert fia. 1342-82.
Emberi nagyságáért, hadjárataiért, bátorságáéért kapja ezt a Nagy jelzőt.
• Hadjáratai:
A Nápolyi hadjáratok: ezek bosszúhadjáratok (testvére, András feleségül veszi Johannát, de az megöli
Andrást). 91.o.
Horvátország, Dalmácia: a király által kinevezett bán irányítja.
Balkán: Moldva és Havasalföld rövid időre Magyar függésbe kerül.
• Külpolitika:
Lengyel- Magyar perszonálunió (csak a király közös). 1370-től Lengyel király. 96.o.
• Törvényei:
Az 1351-es törvények. Az Aranybulla megújítása. Újra rögzíti a nemesek jogait (egy és ugyanazon
szabadság elve).
A szabad végrendelkezés változik: Ősiség törvénye – a nemesi földet sem eladni, sem elajándékozni
nem lehet. Csak családon belül örökölhető. Ha kihal a család, visszaszáll a királyra. Ritkán a
lánygyermeket lehet „fiúsítani”. Ezt a jogot csak királyi családoknak lehet.
kilenced törvények: a jobbágy fizeti a földesurának (ez egységesíti a terheket).

Luxemburgi Zsigmond

- Miért gyengül meg a királyi hatalom, kik harcolnak a hatalomért? Mi történt Erzsébettel? 99.o.
Nagy Lajos fiú utód nélkül halt meg 1382-ben. Két lánya: Mária és Hedvig.
Máriát királynővé koronázzák. Ki legyen a férje?
1.Lackfiak.
Széchiek. Jelöltjük Luxemburgi Zs.
2.Erzséber királyné.
Garai Miklós nádor. Jelölt a Francia király öccse.
3.Délvidéki bárók, Horvátiak – Anjou háztól Kis Károly a jelöltjük.
1385, Zsigmond veszi feleségül Máriát. Közben megkoronázzák Károlyt, akit a királyné meggyilkoltat.
Ezért Délvidéki lázadás tör ki. Mária és a királyné odautazik, ahol az Anyakirálynét meggyilkolják.
1386-tól a Bárók szövetségbe tömörülnek. Neve a Bárói ligák. Az első csoport 1387-ben
megkoronáztatja Zsigmondot, cserébe várakat és földet kapnak.
- Hogyan erősítette meg a hatalmát Zsigmond, kik voltak a támogatói? 99.o.
Függetlenedni akar a ligától: leváltja az ország vezetőit. Saját híveit ülteti a legnagyobb
méltóságokba.
Garai Miklós Horvát bán lesz, majd nádor. További nemeseket emelt még bárói rangra (támogatói) :
Bátoriak, Rozgonyiak, Perényiek, Cillei család, Stibor vajda, Ozorai Pipo.
A trónra juttató liga fellázad, majd 1401-ben elfogja a királyt. Garai kiszabadítja, cserébe feleségül
veszi Zsigmond lányát, Borbálát. Mária már korábban fiatalon meghalt.
Létrehozza a saját ligáját, hogy a hatalmát megerősítse: Sárkány lovagrend.
- Hogyan csorbította az egyház tekintélyét? 100.o.
1404. Királyi törvényjog: a Pápai rendeletek kihirdetését királyi engedélyhez kötötte (királyi
tetszvényjog).
1417. Főkegyúri jog: csak a király által javasolt személy lehet főpap.
a Török veszélyre hivatkozva többször megadóztatja az egyházat.
- Mi történt 1405-ben? Hogyan támogatta a városokat(!!!)? 100.o. források, 101. Térkép.
Zsigmond jövedelmei növelése érdekében akarta megerősíteni a városokat.
1405, első rendi gyűlés. Tanácskozásra hívta a királyi városok és a mezővárosok követeit.
A minta az Angol rendi fejlődés.
- Főnemes, főpap.
- Köznemes.
- Városi polgár (ság).
A köznemesség renddé válásának alapja az 1222-es Aranybulla (nemesi jogokat ad, főurakkal
szemben védi őket).
1267-es törvények 2-2 fős képviselettel hívja őket az országos tanácskozásba.
1405-től vesznek részt a városok követei először az országos tanácskozáson.
Államforma a rendi monarchia.
 Oldal: 3 / 15

A királyi hatalom alapja: állami adók, regálé, városok adója, a köznemesség támogatja, banderiális
zászlós hadsereg.
1440. Ekkor ül össze a három rend összességében (királyválasztás, adómegszavazás, törvényhozás).

Zsigmond intézkedései a városok fejlődősére:

A városok kereskedői nem kell, hogy fizessenek belső vámot. Velük szemben nem érvényes Buda
árumegállító joga.
Városfalakat építhettek. Fellebbviteli bíróságuk a tárnokmester.
Pallosjogot kap minden királyi város: akár halálos ítéletet is hozhattak.
- Felső magyarországi bányavárosaink nagyon fontosak.
Selmecbánya, Körmöcbánya, Besztercebánya. Szabad jogú városokat
- Szabad királyi városok. nézni a térképen!
- Szász városok Erdélyben. Brassó, Szeben.
- Nyolc Tárnoki város: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Eperjes, Bártfa, Kassa, Pest.
- Kik fenyegették az országot? Mi történt 1396-ban? 101.o.
1389. A Szultán legyőzi a Szerb fejedelmet. (első) rigómezei csata.
1396. Nikápoly (ma Bulgária, Dunai kikötő). Keresztes hadjárat a Török ellen. Nemzetközi sereget
gyűjt Zsigmond. Csúfos vereség lesz. Nyugati típusú hadviseléssel nem lehet a török ellen harcolni.
Szent László óta hódító politika jellemezte az országot, most védekező ország leszünk.
- Hogyan próbálta Zsigmond a Török kérdést megoldani? Mi a telek katonaság? 101.o.
1397-ben elrendelte: minden 20 jobbágytelek után a nemeseknek egy lovas íjászt kellett kiállítania
(felszerelnie).
Végvárrendszer kiépítése.
Ütközőállamok rendszere a balkánon (hogy feltartóztassák a Törököt). 102.o.
- Milyen céljai voltak Zsigmondnak a külpolitikában?
A Luxemburgi család Európai tekintélyét próbálta visszaállítani. Bátyja, Vencel (Cseh király és Német
császár) alkoholista volt.
A választófejedelmek 1410-ben a Rómaiak királyává választják.
1414, Konstanz. Zsigmond elérte, hogy minden ország képviseltesse magát., de Husz Jánost nem
tudja megmenteni.
Huszita háborúk. 1419-ben meghal Vencel, de a Csehek nem fogadják el őt. 1434, cseh király lesz.
1433-ban Német császárrá koronázzák.
Délvidék, és Balkán: megpróbálta behódoltatni a Havasalföldi és a Szerb fejedelmeket, sikertelenül.
1428. A Szultán elfoglalja Galambóc várát (ma Szerbia, Duna partján). Határosak lettünk a törökkel
ki kell építeni a Végvár-vonal rendszert. Kulcsfontosságú várunk Nándorfehérvár (Belgrád).
- Mit tartalmazott a Kápolnai egyezség? 102-3.o.
1437. Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés.
okok: pénzrontás. A nemesek nem engedték, hogy a Püspök beszedje az egyházi tizedet. A király erre
elrendelte a hátralék beszedését, amikor jó pénz volt forgalomban. Ez a felkelések oka.
Kápolna: a három nemzet uniója, vagy Erdély három rendje.
- Magyar nemes
- Székely előkelő
- Szász városok
- Ki lesz Zsigmond utóda?
Lánya Erzsébet: az ő férje Habsburg Albert, aki az utód lesz. Mindenben kikéri a királyi tanács
véleményét (ezért fogadják el).
1439. Segíteni akart a király a Szerb fejedelemnek. A kitört vérhas járványban meghalt.
Hunyadi János

- Kik és hogyan próbálták megszerezni a Magyar trónt? Hogyan közeledett a Török az ország
felé? 104.o.
- Garai – Cillei féle csoportja a Habsburgokat támogatta.
TRÓNKÖV
ETELŐK

Erzsébet fiúgyermeket szült (László, a későbbi V. László). A Szent koronával

megkoronázzák a csecsemőt. III. Frigyes gyámságát kérik.
- Ulászló, Lengyel királyt választották meg, akit 1440-ben megkoronáztak másik
koronával.
Támogatják: Újlaki Miklós, Hunyadi János.
- Hogyan kezdődött Hunyadi János pályája? Hogyan zajlott le a hosszú hadjárat? 104-5.o.
1407-ben született, apja Zsigmond udvari nemese volt. Őseik havasalföldi Kenézek voltak –
ezek Román pásztorok.
Apja szolgálataiért kapta a Vajdahunyad-várát. Ezért lesznek Hunyadiak.
Hunyadi János is Zsigmond mellett tanulja meg a harcművészetet: az Olasz és a Huszita
harcot sajátítja el.
Több nyelven beszél, művelt ember.
 Oldal: 4 / 15

Számos főméltósággal, óriási vagyonnal rendelkezik: Erdélyi vajda, Temesi ispán, Szörényi
bán, Nándorfehérvári főkapitány.
1442, Erdély: kiűzi a törököt.
IV. Jenő, a pápa pénzösszeget ígért egy nagyobb hadivállalkozáshoz.
1443, Hosszú hadjárat: nemzetközi sereget szervez. Célja a Török kiűzése Európából. 106.o.
térkép.
Sikerek: 2000km-es hadjárat, télen is harcban álltak. Nem vesztett csatát. Sikerül Sofiát
elfoglalni.
Negatívumok: a Török fősereget nem sikerül legyőzni. Jelentősebb városokat nem sikerül
elfoglalni, pl. : Drinápoly.
A Balkánon a népfelkelés elmaradt (ebben bízott, hogy majd segítenek).
1444. Drinápolyi béke: a Szultán átadja a Szerb területeket, és visszakapjuk Galambóc várát.
- Miért járt többször is súlyos következményekkel a Várnai csatavesztés? 105.o.
A pápa, Velence és Genova újabb hadjárat elindítását követelték Ulászlótól (pedig ott a
Drinápolyi békekötés…). A cél , megsemmisíteni a Török Európai főerőit. A hadsereg
létszáma kb. 20 000 ezer fő. Ez kevés. A Velencei és a pápai hajóhad jóval kisebb a
megígértnél. Bizánc passzív marad. Genova aranyért segíti a Török csapatmozgásokat.
1444, Várna (ma Bulgária, Fekete-tengeri kikötőváros). Ulászló életét veszítette a
vereségben.
Miért választották meg Hunyadit kormányzónak? Mi lett Hunyadi feladata? Mi történt 1448-
ban?
V. László, 1444-57.
1445-ös országgyűlés: elvben elismerték Habsburg Albert kiskorú fiának a királyságát, azzal
a feltétellel, hogy gyámja III. Frigyes német császár adja haza a fiút a koronával együtt.
A hazaérkezéséig 7 főkapitányt választottak. Az egyik Hunyadi János.
1446. a király nagykorúságáig Hunyadi János az ország kormányzója lesz.
Kormányzó:
 Egyik feltétel, hogy a király kiskorú
 Vagy tartósan távol van az országtól
 Vagy nincs király
Jogköre (Hunyadié):
Megszünteti a főkapitányi rendszert. Beszedi a királyi jövedelmeket. Visszaszerzi a királyi
várakat, városokat. A megyei nemesség megnyerése támogatójának.
Kudarcok: III. Frigyessel szemben nem tud eredményeket elérni.
A Cillei család hatalmát sem sikerül megtörnie.
Rendkívüli vagyonra tesz szert. Kb. 4 millió hold földje és 28 vára volt.
1448, a Rigómezei csata (második). Hunyadi csatlakozik az Albán felszabadító mozgalomhoz. A
Szerb despota elárulja a haditervet a Szultánnak. Katasztrofális vereséggel záródik a csata. 106.o.
1453, Bécs. Hunyadi lemond a kormányzóságról. Átadja a hatalmat V. Lászlónak. V. László
Prágában marad.
- Kik védték Nándorfehérvár várát? Mi a diadal jelentősége? Miért harangoznak délben?
1453. a Török elfoglalja Bizáncot. A Szultán: Szerb területek biztosítása miatt akarta elfoglalni
Nándorfehérvárt. Ma Belgrádnak hívják.
III. Calistus pápa keresztes hadjáratot hirdetett.
Magyarországra érkezik Kapisztrán János Itáliai Ferences szerzetes. A bárók nem
segítenek. Kb. 18 000 fős délvidéki parasztsereg + a saját 10 000 katonája van Hunyadinak.
1456, Július 4. A várat Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védi. Kb. 10 nap múlva Hunyadi is
megérkezik. Hunyadi áttöri a Dunán felsorakozott Török hajózárat (utánpótlást biztosítja így).
Július 11, általános török roham. Dugovics Titusz Horvát vitéz akadályozza meg a török zászló
kitűzését.
Július 22. A Szultán megpróbálja bekeríteni a Magyarokat. Eközben őrizetlenül hagyja saját
ágyúit. Hunyadi a saját ágyúival győzi le a Törököt. Éjszaka a Törökök váratlanul elmenekülnek.
Jelentősége: egyelőre megállítjuk a Törököt.
A Déli harangszót a Pápa jóval az ütközet előtt elrendeli. Európába a Pápai rendelet, és a
győzelem híre egyszerre fog eljutni. A Déli harangszó Hunyadi Jánosnak állít emléket.
Augusztus 11. A táborban pestis járvány tört ki, amelyben Hunyadi is életét vesztette…
 Oldal: 5 / 15

Hunyadi Mátyás régi 12, új 10. tétel

- Hogyan került ellentétbe Hunyadi László (Mátyás testvére), és a király?

Az óriási vagyont Hunyadi László örökölte. 1456 ősze, a király Cillei biztatására
Nándorfehérvárra megy. Egy szóváltás után Cilleit és kíséretét lemészárolták a Hunyadi
pártiaka király büntetlenséget ígért.
1457 tavaszán, Budán a király elfogatta a Hunyadi fiúkat. Lászlót kivégezteti felségárulás
vádjával, Mátyást pedig elhurcolta Prágába.
V. László váratlanul meghal.
Tételhez kérdések: r/12.
- Milyen körülmények között lehetett Mátyás király?
- Ki volt a nevelője?
Vitéz János. A humanista Vitéz Jánostól nemcsak írni, olvasni, idegen nyelveken beszélni
tanult meg, de humanista műveltséget is szerzett.
- Miért nem tudták azonnal megkoronázni?
Kiskorúsága miatt, és a Szent Korona III. Frigyesnél volt.
- Mit tartalmazott a Bécsújhelyi megállapodás? 111.o. forrás.
1463-ban Mátyás a bécsújhelyi megállapodás értelmében 80.000 aranyforint váltságdíj
ellenében visszaszerezte Frigyestől a Szentkoronát. Az egyezség része volt az is, hogy a
törökök ellen közösen harcolnak, valamint lefektették, hogy amennyiben Mátyás fiú utód
nélkül halna meg, a magyar trónt Frigyes fia, Miksa örökli. Mátyás 1464. március 29-én
Székesfehérváron koronáztatta meg magát.
- Ki irányította a pénzügyeket?
Janus Pannonius, majd Ernuszt János harmincadispán, körmöci kamaraispán.
- Miből tevődött össze Mátyás jövedelme? +112o. ábra +112-3.o. Mátyás jövedelmei.
o Rendes bevételi források: Sóbányászat, ércbányászat, vámjövedelmek,
adójövedelmek.
 Bevezették a háztartásonként szedett királyi kincstár adóját, azaz a
füstadót, ami a kamara haszna elnevezésűt váltotta fel, azaz a kapuadót.
Ezt háztartásonként szedték.
 Bevezették a koronavámot a korábbi harmincadvám helyett. Ez lehetővé
tette a jól jövedelmező zálogban és bérben levő vámok visszavételét és a
mentességek is csökkentek.
 Oldal: 6 / 15

 Állandó értékű ezüstpénzt verettek. Mivel ezt nem kellett évenként

beváltani, a fizetési kötelezettségek számonkérhetőbbek lettek. Ez azt is
jelentette, hogy a kincstár elesett az évenkénti pénzváltási nyereségtől.
Hosszú távon azonban tervezhetőbb gazdasági alapot teremtett.
 A rendkívüli hadiadót évenként kivetették. Ennek mértéke portánként egy
forint volt. Évente akár kétszer is beszedték, ez a legjelentősebb jövedelme!
o Rendkívüli bevételi források:
Rendkívüli adók, birtokok elidegenítése, elzálogosítása, egyházi javadalmak
bevételei üresedés esetén, ajándékok, a meghódított tartományokból származó
jövedelmek, külföldről kapott pénzbeli támogatás.
o Koronabirtokok jövedelmei: Várak, földterületek jövedelmei, jászkunok adója.
- Miért lehet ő az igazságos király?
Habár a korhoz képest ezek az adók nem voltak alacsonyak, az új rendeletek azt is
megtiltották, hogy a földesurak más címeken egyéb adókat is kivessenek. Ez az adózók
körében stabilitást hozott, ami valószínűleg hozzájárult a „Mátyás, az igazságos” név
elterjedéséhez.
A kiadások szerkezetén változtat.
- Hogyan szervezte át a hivatalokat?
Kancellária, bíróság, nádor (jogköre bővül). Bakócz tamás Esztergomi érsek lesz paraszti
sorból.
A koronázást követően politikája megváltozott: egyre kevésbe vette figyelembe a
nemesség és az egyház érdekeit. Míg uralkodásának kezdetén évente hívta össze a rendi
gyűlést, a koronázás után erre egyre ritkábban került sor. Mátyás államszervezeti reformjai
csökkenteni próbálták a rendek szerepét. Korábba a pénzügyek irányítója a bárói rangú
főkincstartó volt. Ennek helyére egyszerű nemesi vagy polgári származású kincstartót
nevezett ki, akit így teljes mértékben kézben tarthatott. Egyesítette a titkos és a
főkancelláriát, élére bizalmasát helyezte. Növelte a szakképzett hivatalnokok szerepét.
- Mi jellemezte Mátyás Fekete seregét? 114.o. Régi 13, 25 tétel
Zsoldoshadsereg.
A sereg magját a husziták adták, akikhez csatlakoztak lengyel, német és magyar elemek. A
fekete sereg a bandériumokkal szemben bárhol és bárki ellen bevethető volt. Fenntartása
óriási összegeket emésztett fel. A XV. században ilyen méretű állandó hadsereget csak a
francia király és a török szultán tudott fenntartani. A sereg létszáma kb. 15-20 ezer fő,
hadjáratok során magasabb, míg békeidőben kisebb létszámú volt.
Sokféle fegyvernem található meg a seregben: könnyű-, és nehéz gyalogság, lovasság,
ostromgépek. Ruhájuk miatt nevezték őket Fekete Seregnek, melynek több külföldi
származású vezetője volt, pl.: Hag Ferenc, Kinizsi Pál.
- Mi történt 1471-ben?
Összeesküvés.
A török elleni harc elhanyagolása, a nyugati háború, a magas adók még korábbi legbelsőbb
híveivel is szembe állították a királyt. 1471-ben Vitéz János és Janus Pannonius
összeesküvést szerveztek. A trónra Jagelló Kázmér lengyel herceget hívták meg. Mátyás
ügyes politikájának köszönhetően felszámolta az összeesküvést. Ennek hatására sem
változtatott politikáján, hanem egyre kevésbé bízott meg környezetében, s személyéhez hű
emberekkel vette magát körül. Mátyás megosztotta őket pozíciókkal, Vitéz Jánost börtönbe
záratta, Janus pedig elmenekült.
- Mi volt Mátyás politikai célja?
Központosítás = a királyi hatalom megerősítése.
Mátyás nyugati, hódító politikájának célja feltehetően a német-római császári cím elnyerése
volt. 1462-ben a pápa hatálytalanította a bázeli zsinat kelyheseket elismerő pontjait, így
Podjebrád György, Mátyás egykori apósa eretnekké vált. A pápa keresztes háború hirdetett.
Mátyás nem tétlenkedett, pápai áldással és segélypénzekkel a cseh trón megszerzéséért
indult. Podjebrád György eközben Jagelló Ulászló javára lemondott a trónról. Az elhúzódó
háborúban mindkét fél kimerült, ezért 1475-ben Olmützben békét kötöttek. Megosztották
az országot: Mátyásé lett Morvaország, Szilézia, Lausitz; Ulászlóé Csehország. III. Frigyes
nem ismerte el Mátyást cseh királynak ezért a magyar király 1477-ben megtámadta.
Frigyes még abban az évben békére kényszerült és elismerte Mátyást cseh királynak és
választófejedelemnek. 1482-ben Mátyás ismét megtámadta Frigyest. Elfoglalta Bécset,
Alsó-Ausztriát, célját azonban nem érte el: 1486-ban a német rendek nem őt, hanem
Frigyes fiát, Miksát választották német királlyá.
- Milyen eszközzel akarta ezt megvalósítani?
 Oldal: 7 / 15

Központosított rendi monarchia.

az állami irányítás tőle függött (=centralizálta). A legfontosabb hivatalnak a királyi
kancellária számított, melynek élén Vitéz János állt. Átszervezte a bíróságokat, létrehozta a
királyi személyes jelenlét bíróságát. Ha nem tudott jelen lenni, akkor a személynök
helyettesítette, ő vezette a bíróságot. Sok polgári és paraszti származású hivatalnok volt,
pl.: Bakócz Tamás.
- Hogyan tudta a rendeket háttérbe szorítani?
Rendeleteket ad ki.
- Miért kényszerült mégis arra, hogy alkalmanként összehívja a rendeket?
Az adóemeléshez rendi beleegyezés kellett, kivéve a királyi városokat (ők közvetlen neki
adóztak).
Külpolitika 115-6.o.
- Miért kényszerül védekezni a Török ellen? Mi történt 1479-ben? 114-5.o.
Nincs elég katonai ereje. védekező jellegű harcok, pl.: 1463-ban visszaszerezte Jajca várát és
kiépítette a kettős védelmi vonalat. Ezzel az volt a célja, hogy ha az első védelmi vonal nem
veri vissza a támadást, legyen még egy. Ennek fenntartását fedezte az udvar, a védelmet
az adott terület vezetője látta el. 1476-ban visszaszerezte Szabács várát; majd 1479-ben
Kenyérmezőnél aratott győzelmet. 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel.
- Mi volt Hunyadi célja? Sikerült-e a Cseh trónt megszereznie? Mi történt 1485-ben?
- Mátyás nyugati, hódító politikájának célja feltehetően a német-római császári cím elnyerése
volt. 1462-ben a pápa hatálytalanította a bázeli zsinat kelyheseket elismerő pontjait, így
Podjebrád György, Mátyás egykori apósa eretnekké vált. A pápa keresztes háború hirdetett.
Mátyás nem tétlenkedett, pápai áldással és segélypénzekkel a cseh trón megszerzéséért
indult. Podjebrád György eközben Jagelló Ulászló javára lemondott a trónról. Az elhúzódó
háborúban mindkét fél kimerült, ezért 1475-ben Olmützben békét kötöttek. Megosztották
az országot: Mátyásé lett Morvaország, Szilézia, Lausitz; Ulászlóé Csehország. III. Frigyes
nem ismerte el Mátyást cseh királynak ezért a magyar király 1477-ben megtámadta.
Frigyes még abban az évben békére kényszerült és elismerte Mátyást cseh királynak és
választófejedelemnek. 1482-ben Mátyás ismét megtámadta Frigyest. 1485-ben elfoglalta
Bécset, Alsó-Ausztriát, célját azonban nem érte el: 1486-ban a német rendek nem őt,
hanem Frigyes fiát, Miksát választották német királlyá.
- Milyen jellegű volt a két hadsereg, és hadviselésük? Antonio Bonfini, 114.o. forrás.
Udvartartás stb.
- Milyen hatással volt Beatrix Mátyás udvartartására? Milyen művészeti stílust terjesztett el?
117.o.
Reneszánsz és humanizmus elterjedése. Mátyás „portréjának” jellemző. Korvinákat tudni.
A corvinák (ejtsd: korvinák) Hunyadi Mátyás híres könyvtárából, a Bibliotheca
Corvinianából származó kódexek.
Mátyás az 1460-as években kezdett el könyveket gyűjteni. Könyvgyűjtő szenvedélyét
valószínűleg Vitéz János, Várad (ma Nagyvárad) püspöke valamint Janus Pannonius
táplálták. Miután mindketten részt vettek a király ellen szervezett összeesküvésben, az ő
könyvtáraik is a király gyűjteményébe kerültek. Mátyás 1476-ban feleségül vette Aragóniai
Beátrixot, aki Nápolyból hozott magával gazdag könyvgyűjteményt. A Bibliotheca
Corviniana gyarapodását segítették az itt dolgozó
másolók, fordítók, könyvkötők és a beszerzők Életében mind az egész ország reá kiált
nemzetközi hálózata is. A könyvtár létesítése vala Mátyás királyra, hogy felette igen
beilleszkedett a kor humanista törekvéseibe, a telhetetlen vala; megnyúzá és megönné az
országot a sok vámokkal és nagy
könyvek száma felülmúlta az firenzei Lorenzo il rovásokkal *, mert négyször rója vala
Magnifico gyűjteményét is. minden esztendőben az országot. (…)
Mátyás halála után azonban leállt a munka a De mihelyt meghala, minden ember ottan
könyvtárban. Amikor a török hadsereg elfoglalta dicsírni kezdé őtet. Mert mindjárt meg
kezde bomlani a békesség az országban.
Budát, kifosztották a könyvtárat, a legtöbb itt Ottan meglelevenülének a törökek is, és az
található mű, köztük 650 páratlan antik kézirat ország egyik nyavajából a másikba esék.
eltűnt. Néhány könyv azonban megmaradt. Beatrix Akkoron kezdé minden ember megismerni,
királynő például visszaküldött néhány művet micsoda jeles fejedelem volt volna az
Mátyás király. És akkoron kezdének mind
Nápolyba. V. Károly húga, Habsburg Mária (II. Lajos az emberek mondani: de csak élne Mátyás
király felesége) is magával vitt néhány corvinát király, bár minden esztendőben hétszer
Brüsszelbe. A legtöbb könyv azonban róná meg az országot.
Konstantinápolyba vándorolt, és, mint utóbb
(*Rovás: a kapuadó összeírásánál
kiderült, évszázadokig arra használták, hogy alkalmazott megjelölés, amely később az
kedvelt nagyköveteket ajándékozzanak meg az egy portára eső adómennyiséget
jelentette. Innen származik a „sok van a
rováson” mondás.)

(Heltai Gáspár: Krónika a magyarok dolgairól,

1575)
 Oldal: 8 / 15

egyes darabokkal. Így kerültek könyvek a például a lengyel Torunba, Oxfordba vagy
Lipcsébe. Huszonhat könyvet Ferenc Józsefnek küldtek, ezeket Bécsben őrizték.

Két történeti munka: Bonfini Itáliai történetíró, és Túróczi János. Hesz András nyomdája.
Pozsonyi egyetem.
- Hogyan alakult a trónutódlás? 118.o.
Fia törvénytelen gyerek, Corvin János. Mátyás megeskette a főurakat, hogy birtokokat és
hercegi címet adnak Corvin Jánosnak. De Corvin János egy napig sem uralkodott. Mátyás
utóda II. Ulászló lett
Mátyás 1490-ben meghal Bécsben.

- Koraújkor 1490 – 1771.

o Nagy földrajzi felfedezések R/13 +119-24.o.
o Reformáció és a Katolikus megújulás (ellenreformáció) R/25. +125-35.

Nagy földrajzi felfedezések.

- Milyen technikai eszközökre volt szükség a felfedezésekhez? Hogyan változik a világkép?
iránytű, szögmérő, ami egy égitest helyének meghatározását segítette, hajótípus váltás:
karavella a spanyoloknál – két vagy három árbocos hajó nagy felületű vitorlákkal, könnyű és
kis merülésű, jól kormányozható. A Genovaiak a karakkot építették meg, ez is
háromárbocos, nagy vitorlákkal. A latin vitorlával szél ellen is lehetett hajózni.
- Miért utaztak szívesen Keletre?
Fűszer, igazgyöngy beszerzése, Kínai selyem, drágakövek, elefántcsont és kalandorok
voltak.
- Mi volt a felfedezések oka?
A Nyugat-Európai gazdaság fellendült. Az uralkodók dicsőséget és zsákmányt reméltek a
trón számára. Nagy szerepet játszott a reneszánsz ember tapasztalásvágya, új iránti
fogékonysága, tudományos – technikai felismeréseinek kipróbálására való törekvés is.
o Miért nem „hajózható” a földközi tenger? 120. O. térkép.
lezárt útvonalak. A Török hódítások lezárták a Kis Ázsián és Szírián keresztül vezető
utakat. A Vörös tengeren keresztül vezető utak pedig az Arabok kezén voltak. A
Közép-ázsiai karavánút a mongol birodalom felbomlásával lezárult.
o Miért lesz aranyhiány Európában?
„aranyéhség” alakul ki: királyi udvartartáshoz rengeteg kell. Az Európai pénzek
aranyból vannak. A Török aranyért engedi tovább a kereskedőket. Az Európai
aranybányák kimerültek.
- Hogyan támogatta Portugália a felfedezéseket?
Tengerész Henrik Portugál király 4-ik fia minden expedíciót támogatott, udvarában
tengerészeti akadémiát alapított, térképészekkel, csillagászokkal vette körül magát. Az
akadémián összegyűjtötték a délről érkező hajósok tapasztalatait. Az Itáliai bankárok is
szerepet vállaltak a felfedezések támogatásában.
- Milyen irányba hajóznak a Portugálok és a Spanyolok?
A Portugálok Dél felé hajóztak, Afrika megkerülésének reményében.
A Spanyolok pedig Nyugat felé akarták megkerülni Indiát.
- Kik és hogyan akartak eljutni Indiába?
Diáz Bertalan érte el a Jóreménység fokát és Vasco de Gamma Afrika megkerülésével
kikötött az indiai Kálikutban.
- Hogyan történt meg Amerika felfedezése? Kik támogatták az utat?
Kolumbusz Indiába akart eljutni, a Spanyol királynő (Kasztíliai Izabella) támogatta.
Palos kikötőjéből három hajóval indult: Pinta, Nina, Santa Maria. Nyugat felől Indiát akarta
eredetileg elérni. Az út sokáig, 2 hónapig (1492. Augusztus 3- 1492. Október 12.) tartott, és
elsőnek a Bahamáknál kötött ki. Összesen négy útja volt: 1492 Bahamák, 1493 Jamaica,
1498 Puerto Rico, 1502 Panama. Kolumbusz abban a tudatban halt meg, hogy Indiába
hajózott el.
- Kiről nevezték el az új földrészt?
Amerigo Vespucci, Firenzei tengerész és térképész.
- Valóban Magellán volt-e az első, aki körbehajózta a földet?
Nem, mert megölték ezen az úton, mikor beavatkozott a Fülöp-szigeteken egy törzsi
háborúba 1522-ben. A visszatérő Victoria nevű hajón 18 tengerész volt 5 hajóval, és 237
 Oldal: 9 / 15

tengerésszel indult), és a hajó kapitánya, Sebastiano Elcano mondhatja magának a

dicsőséget, hogy elsőként körbehajózta a földet.
- Hogyan történt meg a világ első felosztása? 121.o. forrás.
A világ első felosztásában (1494, Tordesillas), pápai közvetítéssel Portugália megkapta a
mai Brazíliát, Spanyolország Közép- és Dél-Amerika egyéb területeit.
- Melyek voltak a felfedezések következményei?
Nyersanyag, olcsó munkaerő, Európai termékeknek jó felvevőpiac, növények, világpiac,
árforradalom, üzemszervezési forma: manufaktúra (kézi munkaerővel, munkamegosztás,
bérmunka).
Létrejött a világkereskedelem és világpiac.
Gyarmatosítás (gyarmat: önállósággal nem rendelkező, az anyaország fennhatósága alatt
álló terület).
Európa megismerkedett a burgonyával és a kukoricával (megoldódott a demográfiai
növekedésből fakadó kevés gabona miatti élelmiszer-hiány), bejött a paradicsom, paprika,
dohány, tea, kávé, kakaó, gyapot stb. A fő kereskedelmi útvonalak (a Levante és a Hanza
helyett) áttevődtek az Atlanti-óceán partvidékére. Központ lett (Észak-Itália helyett)
Amszterdam és London.
A beáramló nemesfém hatására a pénzek értéke csökkent (infláció), ez kedvezett a
kereskedőknek, ipari vállalkozóknak és a mezőgazdasági árutermelőknek.
- Mi történt az indiánokkal? 121.o. forrás
Őket gyakorlatilag halálra dolgoztatták (bányák, ültetvények), ha épp nem ölték meg. „Sem
kort, sem nemet, sem asszonyt, sem gyermeket nem kíméltek”.
- Milyen ősi kultúrákat igáznak le az Európaiak?
Azték, Inka, Maja.
Amerikában a felfedezések előtt virágzó indián kultúrák voltak. 1519-ben Cortez elfoglalta
Mexikót és megdöntötte az azték birodalmat. 1530-ban Pizarro az inkákat igázta le.
- Mi az atlanti háromszög? 124.o. ábra.
Az akkori kereskedelmet az atlanti háromszög jellemezte, vagyis Amerikából cukrot
szállítottak Európába, onnan az ebből készült alkoholt Afrikába, ahol a rabszolga
kereskedelemmel foglalkozó néger törzsektől vagy araboktól főként rabszolgákat
vásároltak, és elvitték őket embertelen körülmények közt Amerikába.
- Hogyan alakult a tőkés árutermelés?
Megindult az eredeti felhalmozás, a vállalkozásokból tőke származott, a tönkrement
parasztokból és kézművesekből kialakult a szabad munkaerő (bérmunkások).

PÉNZ ÁRÚ PÉNZ+HASZON

Nyersanyag visszakapott pénz

tőke munkaeszközök
(befektetett pénz) manufaktúra
Bérmunkás kizsákmányolja a bérmunkást

Földrajzi felfedezések
- Hogyan alakult ki az Európai munkamegosztás?
Az igények kielégítésére (a céh helyett) megjelent a manufaktúra (új: termelés
részmunkafolyamatokban, így rövidebb idő alatt több termék); ez előbb szétszórt volt (a
részmunkákat különböző helyeken végezték), aztán központosítottá vált. A manufaktúrák
létrejötte olcsóbb és nagyobb mennyiségű termelést tett lehetővé, s emiatt sok kézműves
tönkrement, a vállalkozó kezében pedig jelentős vagyonok halmozódtak fel, hiszen a
bérmunkást elszakította a nyersanyagforrástól és az értékesítési piactól, s a hasznot a
kereskedő fölözte le.
A Reformáció TK. 125-36.o. R/25.
A Katolikus megújulás /az ellenreformáció/

- A reformáció okai
o A pápaság tekintélyvesztése. Pl.: Az Avignoni pápaság, A reneszánsz pápá
elvilágiasodása, adóztatás (adóztat az egyház), búcsúcédulák árusítása.
o Felerősödik a zsinati mozgalom. Pl.: Konstanzi zsinat.
o Huszitizmus és a Huszita háborúk.
o Társadalmi szinten a polgárosodás folyamata (a feudalizmus felszámolása).
 Oldal: 10 / 15

- Németország helyzete

csatlakozni akarnak
o Fejlett városok Északon és Délen.
Észak: Hamburg, Frankfurt, Hanza városok. Dél: Köln, Ausburg, Nürnberg.
A városok polgárai pápaellenesek voltak: a pápák meg akarták adóztatni őket, egy
reformációhoz
Okok, amiért a

maguk vezette ellenőrzött egyházszervezetet akartak.

o A Német fejedelmek: a Német földterületek egyharmada egyházi birtok volt.
Szekularizáció: ezeknek a földeknek a visszavétele.
A pápák által beszedett adókat a saját maguk javára akarják behajtani.
o Parasztság és alsópapság: világi főúrként élő fel nem szentelt papok.
Megbotránkoztató életet élő egyházi hivatalnokok. Az egyház mérhetetlen
anyagiassága.
- Mondjunk példát a reneszánsz pápák működésére! R/25. Tétel
Idézet értelmezése: Savonarola: „A botrány Rómából indul ki, és végigfut az egész
papságon. A főpapok méltóságokat vásárolnak, amelyeket gyermekeiknek, rokonaiknak
adományoznak. Aranyért bármit megtesznek a papok”.
Borgia, spanyol származású pápa, teljesen világias, már főpap korában kapzsi és ravasz,
leplezetlen kapcsolata volt több asszonnyal. Ő hozta létre a pápai zsoldoshadsereget,
aminek tagjait Svájcban toborozták, nem riadt vissza a politikai gyilkosságoktól sem.
Medici az utolsó reneszánsz pápa.
Hunyadi Mátyás Beatrix királyné rokonát, egy 6 éves herceget nevezett ki Esztergomi
érseknek.
Bakócz Tamás Esztergomi érsek (paraszti sorból) halálakor 300 mázsa ezüstöt, és 40 ezer
forintot hagyott hátra, amiknek az összértéke megfelelt a király kincstár egyéves
bevételének.
- Miért hirdetett ismét búcsút (cédulát) a pápa? Mikor és hogyan tiltakozott ez ellen Luther
Márton? 126.o.
Azt mondta, a Szent Péter székesegyházra gyűjt.
Luther 1517. Október 31-én 95 tételét megfogalmazta tiltakozásul. Fő tétele, hogy a bűnt
egyedül isten bocsáthatja meg.
- Foglaljuk össze Luther tanításait! 127.o. forrás
36: Minden igaz, bűnbánó keresztény elnyeri a büntetéstől és a bűntől való teljes
feloldozást, s ebből ő a bűnbocsátó cédulák nélkül is részesül.
43: Fel kell világosítani a keresztyéneket, hogy jobb dolgot művel az, aki a szegényeknek
alamizsnát ad vagy a nyomorgót segíti, mint az, aki búcsút vásárol.
44. Ugyanis a szeretet gyakorlása által növekszik a szeretet, s az ember jobbá lesz; míg a
búcsú csak a büntetés alól menti fel, s nem teszi jobbá az ember.
50: Fel kell világosítani a keresztyéneket, hogy ha a pápának tudomása volna a
búcsúhirdetők zsarolásairól, akkor inkább porig égetné a Szent Péter-székesegyházat,
mintsemhogy az ő juhainak bőréből, húsából és csontjából építesse fel azt.
95: S így inkább sok szenvedés árán jussanak a mennybe, mint hogy magukat, a békével
áltatva elbízzák.
- 1521. A császár és a pápa is kiátkozta Luthert.
Elkezdi lefordítani a Bibliát Németre.
Protestáns (irányzat): minden keresztény, ami nem katolikus.
„Az igaz ember pedig hitből él.” Nem vetik meg a bűnbocsánatot. A hit számít, és az Írás.
Csak azt szabad elfogadni, ami a szent Írásban van. 77.o. forrás.
- Hogyan zárult le a német vallásháború? 128-9.o.
1555, Ausburgi vallásbéke. 128.o. térkép.
„Akié a föld, azé a vallás”: az alattvalók kötelesek uruk vallását követni.
A Katolikus és Lutheránus (ma Evangélikus) vallás egyenrangú.
- Hogyan osztották fel a Habsburg birodalmat?
1556. V Károly a császár kettéosztja birodalmát. „Birodalmában sohasem nyugodott le a
nap.”
Öccse, Ferdinánd: a Bizánci császár címet kapja, cseh és magyar király.
A másik ágat a kis Fülöp: Spanyol trón, Német-alföld, Itáliai részek.
- Melyik lesz a reformáció népi irányzata? 129.o. 3 sor.
Az újrakeresztelkedők irányzata (anabaptisták). Münzer Tamás a kidolgozója.
Vissza kell állítani az ősegyház tisztaságát. Elvetik a csecsemő keresztséget, mindenki
felnőtt korában szabadon dönthessen. Városi és vidéki szegények támogatják. Ezért tört ki
a korszak legnagyobb parasztháborúja.
 Oldal: 11 / 15

KÁLVINIZMUS 131-2.+források.
- Melyek a Kálvini reformáció jellemzői?
- Melyek a legfőbb tanításaik?
- Hogyan működik a református egyház?
- Mi Kálvin jelentősége?

Jellemzők:
A Svájci reformáció.
Ulrich Zwingli, Zürichben volt lelkész – helytelenítette, hogy a városa zsoldosokat küld a
pápaságnak.
Egyházellenes iratokat írt: az egyház szerkezetén akart változtatni, elvetette a cölibátust,
nemzeti igehirdetést akart, két szín alatti áldozást is.
Az ő követői a Kálvinisták.

Kálvin János
Francia születésű, Párizsban tanult, majd meghívásra érkezik Genfbe.
Fő műve: A keresztény vallás tanítása.
Szigorúan átdolgozta a város alkotmányát, kitiltotta a hivalkodó külsőségeket, minden külső
díszt, a hagyományos Istentisztelet követése: imádkozás, prédikáció, éneklés.
Összegezve: egyszerű és olcsó egyházat akart.
A hitközösségben világiak is dolgoznak: presbiterek.
Elterjedése: Svájc, Franciaország, Német-alföld, Anglia, Magyarország.

Az eleve elrendelés tana: predesztináció – sorsunkat a Mindenható eleve (előre)

elrendeli életünk első pillanatában. Isten eldöntheti: örök kárhozatot, vagy örök
boldogságot ad. Az üdvösség Isten kegyelmétől függ. Az emberben mindent Isten
hoz létre. Magunkban hordozzuk (a kegyelem) elfogadását. Elindítja az emberekben
a jó cselekedetek sorát.
A munka tisztelete a központi gondolata Kálvinnak.

- Melyik a betiltott irányzata a reformációnak? 132.o.

szentháromság tagadók, Erdélyben ők az unitáriusok.
- Mi a reformáció jelentősége?
Könyvnyomtatás ekkor kezdődik meg.
Anyanyelvű Bibliákat adnak ki.
Fejlődik az anyanyelvi kultúra.
Reformátusiskoláztatás.
- Milyen eszközökkel próbálta a Katolikus egyház a tekintélyét megerősíteni?
Ellenreformáció vagy Katolikus megújulás.
o 1540, Jezsuita rend megalapítása. Szent Ignác a rend alapítja. Magas szintű oktatás.
o (újra) működik az inkvizíció.
o Tridenti zsinat határozatai: megtiltották a búcsúcédulák árusítását, kimondták az egyházi
méltóságok halmozásának tilalmát. Megfogalmazták, a papság elsődleges feladata a
szolgálat, a hívek lelki gondozása, ezért a főpapok tartózkodjanak egyházmegyéjükben, és
ügyeljenek annak hitéletére, a papság erkölcseire és kötelességeinek teljesítésére.
Papnevelő intézeteket, szemináriumokat állítottak fel, a hit terjesztése érdekében
nyomdákat alapítottak.
o Index (Tiltott könyvek jegyzéke): a pápa által károsnak ítélt könyvek listája.
- Milyen tudományos tételeket fogalmaztak meg? 133-4.o.
Kopernikusz „Az égi pályák körfogásáról” című műve is Indexre került (a világegyetem
középpontja nem a Föld, hanem a Nap), Galileit a szent törvényszék elé idézték, mert
helyesnek tartotta Kopernikusz elképzelését.
 Oldal: 12 / 15

Magyarország története a Kora-újkorban 1490-1711.

- A Jagelló kor. 145-9.

- A Mohácsi vész, és az ország három részre szakadása. 150-9. R/19. Tétel
- Az országrészek jellemzői
o A várháborúk, és a Királyi Magyarország. Új/6. +160-4.
o A Török hódoltság. Új/6, R/38.
o Erdély. Új/3, 165-8.

A Jagelló kor

- Hogyan szerezte meg II. Ulászló a Magyar trónt? 145.o.

Hunyadi Mátyásnak nincs törvényes örököse. Törvénytelen gyermekét jelölte utódjának: Korvin
János.
1490, Rákos-mezei országgyűlés. Lengyel királynak is szerették volna (Jagelló Ulászlót): Török
védekezés. Gyengekezű (Dobzse László „Jól van”).
- Milyen feltételekkel lehetett király? 145.o.
Nem vezethet be több újítást.
Eltörli a rendkívüli hadiadót.
Csak a rendekkel együtt kormányoz (hat).
Az ország tényleges irányítói: Szapolyai János a nádor, Báthori István országbíró, Bakócz Tamás
Esztergomi érsek.
- Mi történt a Fekete sereggel? 146.o.
Egy részét szélnek eresztik, a maradék zsold nélkül fosztogatni kezd, és ezeket Kinizsi Pál
szétveri. A Törökök ezt végignézik a folyó túloldaláról…
- Kik álltak egymással szemben?
o Főúri liga (bárók, főurak): a Habsburgok közvetítenek. Házassági szerződés: Habsburg
Ferdinánd feleségül veszi Jagelló Annát vagy Habsburg Mária feleségül megy Jagelló
Lajoshoz.
o Köznemesség: Szapolyai János támogatja őket.
1505, a Rákos-mezei végzés: csak Magyar származású Királyt lehet választani. 146-7.
- Mit tartalmazott a hármas könyv (Tripartitum)? 147.o. forrás
Werbőczy István jogász az írója.
A köznemesség sarkalatos jogai: a nemes csak a királynak van alárendelve (így védi a
főúrtól a nemest, köznemest); bírói ítélet nélkül nem lehet letartóztatni; adómenetes;
ellenállás joga.
- Hogyan és miért romlott a jobbágyság helyzete? 147-9.
A nemesség jövedelmeit csak a jobbágyság terhére tudta beszedni. A törvények gátolták a
mezővárosi jobbágyok felemelkedését (mezővárosok adózása, fejenkénti adózás), és sújtották
a legszegényebb zselléreket is. Eltiltották őket a vadászattól és halászattól. –Szabad
költözködés korlátozása.
- Milyen feladatot kapott Bakócz?
Bakócz pápa akart lenni, de X. Leó lett az. Azt a kétes feladatot adta Bakócznak, hogy indítson
Török ellenes keresztes hadjáratot. A pesti táborban kb. 40 ezren gyűlnek össze, parancsnokuk
a Székely Dózsa György. Mezővárosi papok és kolostorukat elhagyó szerzetesek is
csatlakoznak, Lőrinc pap.
- Hogyan zajlott le a háború? 148.o. térkép.
Május eleje: Bakócz leállítja a toborzás (de már késő).
A parasztok válaszul rágyújtották az ünneplő urakra a Nagylaki várat.
Dózsa elfoglalja a Maros menti várakat, majd beveszi Nagyváradot.
Június közepe: Temesvár. A várost Bátori István védi, akinek Szapolyai is segítséget fog
nyújtani. A fegyvert letevő parasztoknak büntetlenséget ígérnek. Dózsát brutális módon
kivégzik.
- Hogyan büntették meg a parasztokat?
1514-es törvények (ezekkel büntetik a parasztokat). 149.o. forrás.
Eltörlik a szabad költözködés jogát, heti egynapi robot.
Mohács 150-54.

- Miért és hogyan vált a külpolitikai helyzet kedvezőtlenebbé?

az Európai hatalmi viszonyok: 1519, V. Károly a Német császár – egy Európai
 Oldal: 13 / 15

nagybirodalmat akart létrehozni, Itáliában szembekerül Franciaországgal. A megerősödött

Habsburgokkal a Jagellók házassági szerződést kötnek Törökország nem nézte jó
szemmel a két birodalom közt ütközőállam leszünk.
II. Lajos, 1516-26. Felesége
- Hogyan omlott össze a végvárrendszer?
1520-ban I. Szulejmán a török szultán (A Világhódító).
1521-ben Szabács és Nándorfehérvár elveszítése.
- Ki irányította a csatát?
A védelem újjászervezéséért Tomori Pál Kalocsai érsek tette a legtöbbet.
1526 Mohács. Pénz hiányában nincs ütőképes hadseregünk.
Július végén a király elindul Budáról. Ezután Tomori átkelt a Dunán és Mohácsnál csatlakozott a
király seregéhez. Szapolyai János Erdélyben várakozott, ellentmondó parancsokat kapott.
- Hogyan ért véget az ütközet?
- Kb. 25 ezer fős Magyar sereg állt szemben a 60 ezer fős Török sereggel. A csatában elesett
Tomori, 7 püspök, 28 főúr, 4 ezer lovas, 6 (?) ezer gyalogos katona. Menekülés közben maghalt
a király (a megáradt Csele patakba fulladt).
- Értékeljük Mohácsot!
Magyarország védekező országgá válik.
A Hunyadi Mátyás elképzelt Közép-Európai birodalmat a Habsburgoknak sikerül megvalósítani.
Ráadásul feszültségek, parasztmegmozdulások, belső viszálykodások ezzel szemben áll
Európa legnagyobb hadserege (Török).
A két birodalom között hadszíntérré válunk!

Az ország három részre szakadása

Az ország három részre szakadása

Politikai változások: Az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés súlyos válságot
jelzett a magyar társadalomban. A földesurak véresen megtorolták a parasztság
megmozdulását. Súlyosbították terheiket, erősítették a jobbágyi függést. 1516-ban
meghalt II. Ulászló magyar király. Utódja II. Lajos 9 évesen került a trónra. Apjáról üres
államkincstárat örökölt. Eközben a török birodalom erősebb volt, mint valaha. I. Vitéz
Szelim (1512-20) hatalmas hódításokat hajtott végre. Ő ellenőrizte az egész Közel-keletet,
Egyiptomot, a Kaukázust, a Perzsa-öblöt. Hatalma szilárd volt a Balkánon is. 1520-ban új
szultán került a törökök élére I. Törvényhozó Szulejmán (1520-66) személyében., aki
rögtön békét ajánlott Magyarországnak, de visszautasítottuk. II. Lajos (1516-26)
nemzetközi segítséget várt, de a Habsburgok nem tudtak beleszólni a magyar ügyekbe,
ugyanis szinte egész Európa összefogott ellenük. Török támadás: 1521-ben
megkezdődött a hatalmas erejű török offenzíva.
Még ebben az évben elesett Nándorfehérvár, Zimony, Szabács. A török veszély
azonban senkit nem érdekelt Magyarországon. Üres volt az államkincstár, a főnemesek
egymással rivalizáltak. a gyermek uralkodó pedig képtelen volt hatalmat gyakorolni. Ilyen
körülmények között került sor 1526. Aug. 29-en a mohácsi csatára, amely 150 évre
megpecsételte az ország sorsát. Elesett kb. 15.000 ember, 7 főpap, 28 főúr, Tomori Pál, II.
Lajos pedig menekülés közben vesztette életét. Ezalatt Szapolyai János a Tiszánál
várakozott 15.000 ember élén. Szulejmán nem tudta, hogy ez volt a magyar főerő.
Bevonult Budára, végigpusztította a Dunántúlt, a Duna-Tisza közét, de cseltől tartva
kivonult az országból, de helyőrséget hagy a megszállt erősségekben. A törökök
elvonultával ismét hangot kaptak a széthúzó erők az országban.
Belpolitika: 1526. Nov. 10-én, a székesférvári országgyűlésen az 1505-ös rákosi
végzésre (csak magyar embert választanak meg királynak a Jagelló-ház kihalása után)
hivatkozva megválasztották Magyarország királyává Szapolyai Jánost (1526-40). A
legnagyobb érintetlen hazai sereg vezetőjét. 1526. dec. 17-én a Habsburg-párti főurak
Pozsonyban megválasztották Habsburg I. Ferdinándot (1526-64) az 1506-os
családi szerződésre hivatkozva. (a Habsburgok dinasztikus házasságot kötöttek II.
Ulászlóval, ennek értelmében segítenek kiűzni a törököt, de övék a trónutódlás joga)
Trónviszályok: Magyarország mindkét királya külföldi segítséggel próbálta
megszilárdítani hatalmát. I. Ferdinánd bátyját, V. Károlyt hívta segítségül, míg Szapolyai
1528-ban, az isztambuli szerződésben megállapodik a szultánnal, hogy támogatja őt
Ferdinánd ellen. 1529-ben meg is érkezett az ígért török segítség. Szapolyai János
kézcsókkal üdvözölte Szulejmánt a mohácsi síkon. 200.000 katonával visszaszerezték
Budát, majd Bécs ellen indultak, de a rossz időjárás és az utánpótlás akadozása miatt
 Oldal: 14 / 15

visszavonultak. Nyomában Ferdinánd visszavette a várakat Esztergom kivételével. Észak-

Dunántúl az ő kezébe került, míg az ország többi részét Szapolyai uralta. EZZEL AZ
ORSZÁG KÉTFELÉ SZAKADT! 1529
1532-ben újabb török támadás indult Bécs ellen, de a hősiesen védekező Jurisics
Miklós megállította az előrenyomulást Kőszegnél. A vár ugyan török kézre került, de Bécs
időt nyert és csapatösszevonást hajtott végre, ezért a törökök visszavonultak. Szapolyai és
Ferdinánd között változó sikerrel folytak tovább a harcok, egyik fél sem bírt a másikkal.
Mindketten belátták, hogy nem tudnak mit kezdeni egymással, ezért 1538-ban
megkötötték a Váradi egyezményt, melyben elismerik egymás hatalmát.
Megállapodtak, hogy Szapolyai halála után Ferdinánd örökli az országot. A szerződés
természetesen titkos volt a törökök előtt. Egyik fél sem szándékozta betartani az
egyességet, sőt, Ferdinánd beárulta a szultánnak. Közben Szapolyai elvette Jagelló Izabellát
és fia született, de két héttel rá, 1540-ben meghalt. Halálos ágyán felkérte híveit, hogy
támogassák fiát, János Zsigmondot Ferdinánddal szemben. A nevelő, Fráter György
gyorsan összehívott egy országgyűlést, mely elismerte II. Jánost királynak. A gyermek
királyt a szultán is elismerte. (ugyanis érdekében állt az ellentét fokozása Mo. és Bécs
között) 1541-ben Ferdinánd Buda ellen vonult, hogy érvényt szerezzen a Váradi
egyezménynek. Fráter György a töröktől kért segítséget. A felmentő sereg létszáma
hatalmas volt, könnyedén le is győzte Ferdinándot. Közben Szulejmán meghívta a sátrába
az ifjú uralkodót és kíséretét. Ezalatt a janicsárok beszivárogtak Budára és vér nélkül
bevették azt. (1541. Aug. 29.). A Duna menti terület a szultán birodalmává vált.
EZZEL AZ ORSZÁG HÁROM RÉSZRE SZAKADT (1541)
1. Tiszántúl és Erdély -Izabella és János Zsigmond kezén maradt évi 10.000Ft adó fejében
2. Felvidék, Horvátország, Nyugat- Dunántúl, Szlavónia - a Habsburgok kezén lévő
egyre keskenyedő sáv.
3. Duna menti területek - a Szultán ellenőrzése alatt állt. Egyre szélesedett,
terjeszkedett.
1541-ben Fráter György és Habsburg Ferdinánd megkötötték a Gyalui egyezményt,
melyben megegyeznek, hogy Fráter György halála után az ország Ferdinándra száll,
ha egyesíti azt. Izabella és János Zsigmond a lemondásért cserébe egy sziléziai
hercegséget kap.

A három országrész berendezkedése:

1. Erdély:
Erősen függött külpolitikailag a szultántól. Évi 10.000 Ft adóval tartozott, cserébe
megtarthatta az önálló belpolitikát. 1566-ban megkapták a szabad
fejedelemválasztás jogát. Az erdélyi rendek gyengék voltak, ugyanis a nemesek
birtokai szinte elhanyagolhatóak voltak a fejedelmi birtokokhoz képest. A fejedelem
döntött az önálló belpolitikában, külpolitikában egyeztetett a szultánnal. Döntéseit a
Fejedelmi Tanács segítette. A pénzügyeket a Kamara intézte. Rendszeresen
országgyűlést hívtak össze, melyen helyet kaptak a székely lófők, a szász patríciusok
és a magyar nemesek. A székelyek és a szászok saját közigazgatással
rendelkeztek, melynek egységei a székek voltak. Élükön a királybírák álltak.
Vallások: szász városok- evangélikus
Székelyek - katolikus
Magyarok - református
Románok - görögkeleti (ortodox)
Továbbá jelentős az unitáriusok és a zsidók (szombatosok) száma.
2. Magyarország:
Az Adriai-tengertől Erdélyig húzódó egyre keskenyedő sáv volt. Az egyre jobban
terjeszkedő törökök állandóan fenyegették. Lakossága kb. 1.500.000 fő volt. Évente kb.
500.000 forint bevétele volt, de a védelmi kiadások háromszor ennyit tettek ki. Ezért a
Habsburgok nagyon elhanyagolták.
Részei: Horvátország és Szlavónia. Élükön a bán állt. Részben önállóságot élveztek, mert
belügyeiket az egykamarás nemzetgyűlés intézte, ami Zágrábban ülésezett.
Irányítás:
- Udvari Haditanács: Ez a szerv irányította a hadügyeket. Hatalma kiterjedt az egész
birodalomra. A magyar seregek főparancsnoka a nádor volt. A haderő kb. 15-20.000
végvári katonából állt. Ezek 100 végvárba tömörültek. Az irányítást hat főkapitány
szervezte. A Habsburgok új végvárvonal kiépítésére törekedtek. Várakat építettek át,
melyeket a kor legjobb olasz mérnökei terveztettek.
 Oldal: 15 / 15

- Magyar Kamara: Ez a szerv foglalkozott a pénzügyekkel. Pozsonyban székelt és a

kincstári javakat kezelte. Alá van rendelve az Udvari Kamarának.
- Szepesi Kamara: 1567-1774-ig állt fenn. Kassa székhellyel működött és a keleti területek
pénzügyeivel foglalkozott.
- Magyar Kancellária: Ez volt a királyi végrehajtó szerv. Bécsben működött. Vezetője a
főkancellár (általában az esztergomi érsek) volt. Részt vett az igazságszolgáltatásban,
írásba foglalta a törvényeket.
- Helytartóság: 1537-től áll fenn a szerv. Pozsonyban székelt. Feladata a közigazgatás és
az igazságszolgáltatás. Nem foglalkozott külügyekkel, hadügyekkel, pénzüggyel.
3. Hódoltság:
Az Oszmán Birodalom I. Szulejmán alatt érte el fénykorát. A meghódított magyar
területeket vilajetekre osztották (katonai közigazgatási egység) Ezeket szandzsákokra
bontották. Élükön a bég állt. Magyarország helytartója a budai pasa volt. A
meghódított területek a szultán saját birtokai lettek. Ezeket használatra adta oda a lovas
katonáknak (szpáhi). Ez rablógazdálkodáshoz vezetett, ugyanis a föld használói nem
tudták, hogy meddig lesz az övék a birtok. A legrövidebb időn belül a legtöbb hasznot
akarták kiszedni a földből és a rajta élőkből. Nem voltak tekintettel semmire, nem érdekelte
őket a föld kimerülése. A trágyázás szóba sem jöhetett. Az adóztatás igazodott az előző, a
magyarok által beszedett terhekhez. Figyelembe vették a helyi szokásokat is. Az állami
adók közül a legfontosabb a nem mohamedánok adója, a haradzs volt. Ennek összege 50
akcse, azaz 1 Ft volt. Jelentős teher volt a kötelező állami robot is. Az adókat a
defterdár állapította meg. Előfordult, hogy egy-egy területet duplán, akár triplán is
megadóztattak, ugyanis a magyar birtokosok is visszaküldték behajtóikat az elveszített
birtokokra. (+ 10-ed,kapuadó) mufti-jogtudós kádi-jogtudós.