Hálózatok

1. Ismertesse a számítógépes hálózatok szerepét és csoportosítását

kiterjedtségük alapján!
A hálózat előnyei
A számítógépes hálózat egymással összekapcsolt számítógépek rendszere,
amelyben lehetőség van az erőforrások megosztására, kommunikációra,
terheléselosztásra és a megbízhatóság növelésére.
Erőforrások Lehetővé teszi, hogy nagy adatbázisokat több helyről is
megosztása: el lehessen érni. Drága hardvereszközök megosztott
használata is megvalósítható (például lézernyomtató).
Kommunikáció: Kezdetben csak üzenetet lehetett küldeni egy másik
számítógépnek. Az Internet ma korlátlan lehetőségeket
biztosít.
Terheléselosztás Adatbázisok illetve alkalmazások másik gépre
: kerülhetnek.
Megbízhatóság: Kieső gép könnyen helyettesíthető és központi hálózat-
felügyelet valósítható meg.
Rendszerteljesít A régebbi gépek cseréje nélkül újabbakat lehet beiktatni.
mény:

A hálózatok felosztása kiterjedés szerint:

- helyi hálózat (LAN) (Local Area Network): általában egy intézményen
belül működik, néhány épületre terjed ki (pl: iskola, vállalatok),
- városi hálózat (MAN) (Metropolitan Area Network): egy városon belüli
hálózat, amely több helyi hálózat összekapcsolásával jön létre,
- kiterjedt hálózat (WAN) (Wide Area Network): kiterjedt területű
országos, vagy földrészek közötti hálózatot jelent. Több városi hálózatot
kötnek össze (pl.: INTERNET).

2. Hálózati topológiák
a. busz (sín) A munkaállomások egy kábelre vannak sorba
kötve. Ha a kábel egy helyen zárlatos lesz, sehol sem lehet
dolgozni. Aránylag olcsó.
b. fa Minden munkaállomáshoz külön szál vezeték megy.
Vagy közvetlenül a szerverből, vagy egy elosztón (HUB)
keresztül. A faszerkezet mellékágait nem zavarja egy másik ág
szálszakadása. Jóval drágább.
c. gyűrűs A sín-topológia önmagába záródik. Nem
elterjedt.
d. csillag Minden munkaállomás csak a szerverrel van
összekötve. Nem elterjedt.

3. Hálózati operációs rendszerek csoportosítása

• Egyenrangú (peer to peer) hálózatok
A hálózatba kötött számítógépek közül bármelyik lehet kiszolgálója a
többinek, amelyek a felajánlott erőforrást beépíthetik a saját
rendszerükbe.
Általában LAN-ok kialakításánál alkalmazzák, ahol viszonylag kevés a
gép, a hálózati forgalom kicsi.
 Hálózatok
Előnyei az olcsóság, egyszerűség. Hátránya a kis kapacitás, nagy
feladatok elvégzéséhez nem vagy korlátozottan használhatók.
Tipikus képviselője a Windows alapú rendszerek. (Windows 98, XP)
• Hoszt-terminál alapú hálózatok
A hálózat magját egy vagy több, egymással összeköttetésben lévő
központi számítógép (host) alkotja. Itt fut az operációs rendszer.
Ehhez kapcsolódnak hozzá az intelligencia nélküli (buta)
terminálok, amelyek egy billentyűzetből és egy képernyőből állnak.
Ezen a hálózattípuson futnak a legbonyolultabb és legrégebben
fejlesztett rendszerek. Jellemzőjük a nagy tudás, de bonyolultságuk
miatt szakképzett munkatársakat igényelnek.
Tipikus képviselője az IBM, DEC. (pl.: Linux, Unix)
• Szerver-kliens hálózatok
Ötvözik a peer to peer hálózatok olcsóságát, egyszerűségét a host-
terminál hálózatok nagy teljesítőképességével.
Ebben a hálózatban találunk kiemelt számítógépet (szerver), amely
csak a kérések kiszolgálásával van elfoglalva. Itt fut a hálózati
operációs rendszer. Az alkalmazói programok futtatása a kliens
gépek feladata. A felhasználó által megfogalmazott kérések az
alkalmazói programon keresztül eljutnak a szerver operációs
rendszeréhez, amely ezen kéréseket kiszolgálja.
Előnye: nem kíván nagyon komoly hardvert, gyors a kiszolgálás
sebessége. Üzemeltetése olcsó. Nagy a szoftver ellátottság.
Hátránya: Az alkalmazói program a kliens gépen fut, így nagy a
hálózati forgalom.
Tipikus képviselői: Novell Netware, Windows NT rendszerek.

4. Hogyan kapcsolódhatunk az Internetre?

Számítógépek globális összeköttetése.
Az összekötő hálózat heterogén, különböző típusú hálózatok vannak egyre
nagyobb hálózatba kötve.

Az Internet kommunikációs eszközei, amelyek összekapcsolják a hálózat gépeit

a TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol) átviteli protokollt
használják az eszközök címzésére, az adatutak meghatározására és az
adatátvitel lebonyolítására.

A TCP/IP protokoll tulajdonságai és alkalmazásai:

• ugyan azt a protokollt tudjuk használni a helyi hálózatban és az
Interneten is
• nyitott rendszer, bárki tehet javaslatot a rendszer továbbfejlesztésére.
• gyártófüggetlen, nem kötődik egy céghez sem – így fejlődése nem
öncélú, mindig a leghatékonyabb megoldás irányba halad

A TCP/IP alkalmazásai:
 Hálózatok
• E-mail, az elektronikus levelezés
• FTP (File Tansfer Protocoll), a fájlátviteli protokoll két TCP/IP számítógép
között
• Telnet, a távoli TCP/IP számítógépek elérésének protokollja
• News, a hírek, hírcsoportok elérésének protokollja
• Gopher, az egyszerű menürendszerű információ elérés
• WWW, az Internet multimédiás tartalomszolgáltatása
• IRC, az on-line csevegőfórum
• Archie – fájlkereső rendszer az Internetbe kapcsolt szervereken

Adatátviteli sebesség
Az internetre való csatlakozáshoz több kapcsolódási mód közül választhatunk.
A csatlakozási mód kiválasztásakor elsősorban az igényelt adatátviteli
sebességet vesszük figyelembe, és azt, hogy állandó vagy ideiglenes
kapcsolatra van-e szükségünk.
Az adatátviteli sebességet – más néven sávszélességet – a másodpercenként
átvitt bitek számával mérjük. Az alap mértékegység a bps (bit per seconds /bit
per másodperc).
 Kapcsolt vonal: A kapcsolt vonali csatlakozás hagyományos telefonvonalon
történő adatátvitelt jelent. Ez a legkisebb beruházást igénylő csatlakozási
mód, de viszonylag kis mennyiségű adat átvitelére képes, és csak
ideiglenes kapcsolat fenntartására alkalmas. Napjainkban jobbára
magánfelhasználók alkalmazzák internetkapcsolatuk fenntartására. A
kapcsolt vonali csatlakozás nélkülözhetetlen eszköze a számítógéphez
kapcsolt vagy beépített telefonos modem. Típusait elsősorban adatátviteli
sebességük alapján különböztetjük meg. A legtöbben 33 600, illetve 56 600
bps átviteli sebességű eszközöket használnak.
 ISDN: Az ISDN (Integrated Services Digital Network) a hagyományos
telefonvonalakhoz hasonló, ideiglenes kapcsolat fenntartására alkalmas, de
digitális jellegéből adódóan, nagyobb sebességű adatátvitelt biztosít. Egy
ISDN vonal általában két, úgynevezett csatornából áll, amely lehetővé teszi
két telefonvonal, vagy csatornánként 64 Kbps sebességű internetkapcsolat
fenntartását (egy időben telefonálhatunk és internetezhetünk is). Telepítési
és fenntartási költségei magasabbak a hagyományos telefonvonalakhoz
képest, ezért elsősorban kis- és középvállalatok internetkapcsolatának
megteremtésére alkalmazzák. Csökkenő ára miatt egyre elterjedtebbé válik
a magánfelhasználók körében is.
 Bérelt vonal: A bérelt vonal nagy sebességű, állandó internetkapcsolat
fenntartására alkalmas. Adatátviteli sebessége 64 Kbps-tól 2 Mbps-ig terjed.
Havi üzemeltetési költsége sávszélességtől és adatforgalomtól függően
hozzávetőlegesen 100 ezer és 1,5 millió forint között mozog, így elsősorban
üzleti felhasználók alkalmazzák.
 ADSL: Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line = aszimmetrikus
digitális előfizetői vonal) technológiával a hagyományos (analóg)
telefonvonal digitális vonallá alakítható. Az adatkommunikáció két
irányának (feltöltés és letöltés) sebessége eltérő.

9. Ismertesse az elektronikus levelezést:

 Hálózatok
E-mail (Electronic mail)
A legalapvetőbb szolgáltatás, a legelső, amit az Interneten használtak, az
elektronikus levelezés. Egy levelezőprogram (mail) segítségével szöveges
állományt küldhetünk az Internet bármelyik felhasználójának. Ehhez az kell,
hogy minden levelezőnek egyedi címe legyen, és a címzés is szabványos
legyen. Egy felhasználó e-mail címe általánosan a következőképpen épül fel:
felhasználói_név@gépnév.subdomain_név.domain_név.ország(intézmény)azono
sító
Általánosan fogalmazva egy felhasználói név (username) és egy cím (domain)
részből áll, a kettő között a @ jel található. Ez a "kukac" az angol "at" szót
jelenti, vagyis arra utal, hogy ez a felhasználó HOL (melyik gépen) található
meg. A felhasználói_név egy rövid azonosító, ami nem tartalmazhat speciális
karaktereket. A @ (kukac) jel a felhasználói nevet választja el a gépet leíró
utána lévő résztől. A cím hierarchikus felépítésű, a legutolsó jelöli a
legmagasabb szintet, és így szűkítve a kört. Ha ezt értelmezni akarjuk, akkor
célszerű hátulról kezdeni. Az utolsó egység az ország(intézmény)azonosító
országra, vagy az intézmény jellegére utal. Egy rövid lista azokról, amikkel a
legtöbbet lehet találkozni:
• EDU - Oktatási intézmény az Egyesült Államokban
• COM - Kereskedelmi cégek az Egyesült Államokban
• GOV - Amerikai kormányszervezet
• NET - Nagyobb Internet szolgáltató
• MIL - Amerikai katonai szervezet
• ORG - Amerikai vállalatok, amik más kategóriába nem fértek be...
• HU - Magyarország
• RO - Románia
• CA - Kanada
• DE - Németország
...és a többi ország (kétbetűs) kódja
A cím további részeinél pontok választják el a részeket egymástól domén_név általában annak a
környezetnek az azonosítója, amiben a gép található, az intézmény vagy egy lokális hálózat neve,
pl. elte: az ELTE egyetem domain neve. . A subdomain_név akkor létezik, ha szükség van a domén
további tagolására, pl. .btk.elte.hu: az ELTE domainban a BTK szervere. A gépnév értelemszerűen
azt a gépet specifikálja a doménen belül, amelyen a felhasználó géphasználati joga (accountja)
található. Pl. cím: denes@btk.elte.hu
Amit a levelező rendszerekről feltétlenül tudni kell
A különböző levelező rendszerek más-más utasításkészlettel dolgoznak, de
alapjaiban mindegyik ugyanazokat a feladatokat képes végrehajtani. Az
alapvető funkciók, a következőek:
• levelek fogadása és olvasása (get, read), írása (create, composite),
küldése (send),
• lemezre, vagy más adathordozóra való mentése (copy, save), törlése
(delete),
• válaszadás a kapott levélre (reply), a kapott levél továbbküldése
(foward),
• aláírás (signature) szerkesztése,
• file kódolása, csatolása a levélhez (attach).
Egy levél írásakor meg kell adni a címet, a levél tárgyát (subject), illetve a levél szövegét. Lehet
több címet is megadni, ezt általában a cc: (Carbon Copy) után kell beírni. Lehet, de kéretlenül nem
illik egyéb fájlokat csatolni a levélhez.

Mi az a levelezési lista (mailing list), hogyan működik

 Hálózatok
A levelezési lista (mailing list) eredeti célja az volt, hogy egyetemi tanárok és
kutatók megoszthassák egymással kutatásaikat, tanulmányaikat. Normális
esetben ilyenkor elküldik a levelet több száz embernek – egyenként. Ez
azonban nem tűnt megoldásnak, ezért kifejlesztettek egy programot, ami
nyilvántartja ennek a több száz embernek a címet, és a hozzá (programhoz)
érkezett egyetlen levelet automatikusan kiküldi ezeknek az embereknek. A
program emellett megengedi bárkinek, hogy a címét feltegye erre a listára,
vagy a saját címét leszedje róla.
Alapvetően ma is így néz ki egy levelezési lista. A kezelőprogram (ami a
“listserv” nevet viseli) továbbfejlődött, és már nemcsak tanárok és kutatók
használják.
Ma már rengeteg levelezési lista létezik, különböző témákkal. Egy listára az
adott témában érdeklődők jelentkeznek. Ha valaki küld egy levelet a listára, azt
az összes tag megkapja, és bárki válaszolhat neki.
Témák tekintetében teljes a választék, a tengeralatti fényképészettől, a
Holdutazáson és a nyelveken át egészen az üzleti információkig mindent
megtalálhat
A levelezési listák előnye, a sima email-lel szemben egyértelmű, Önhöz hasonló
érdeklődésű emberekkel kerül kapcsolatba, szakértőket kérdezhet meg az adott
témában, felfedezéseit, találmányait, írásait közzéteheti, és a témában
érdeklődők fogják azt olvasni, bírálni stb.
A beszélgetések nem olyan “egyhangúak”, hiszen nemcsak két ember
beszélget (bár két ember beszélgetése sem feltétlenül egyhangú), hanem
bárki, bármikor beleszólhat. Persze lehetőség van a beszélgetést magán-email-
ként folytatni. Ilyenkor a választ nem a listának küldi, hanem közvetlenül a
címzettnek.
Nézzük meg nagy vonalakban, hogyan is működik egy levelezési lista. Valaki
jelentkezni akar. Jelentkezési szándékát elküldi a listát kezelő programnak, ami
a címet hozzáteszi a listára jelentkezettekhez.
Ha egy levél érkezik a lista címére, azt a program automatikusan elküldi az
összes címre, ami ezen a listán szerepel. A címzettek a leveleket egy
“személyre szóló” email-ként kapják meg.
Ha valaki nem akarja ezeket a leveleket kapni, akkor küld egy kijelentkező
parancsot a programnak, ami erre kiveszi a címét a listából.

10. Hogyan lehet file-okat letölteni az interneten (FTP)?

FTP (File Transfer Protocol)
Az FTP fájlok hálózati átvitelére szolgáló protokoll. Segítségével az FTP-
szervereken található adatokat a helyi hálózatunkon keresztül elérhető
fájlszerverekhez hasonló formában érhetjük el. Ma már az FTP-szolgáltatást a
legtöbb felhasználó nem használja közvetlenül, mert a fájlok letöltését a
legtöbb esetben egy HTML-oldalról is kezdeményezheti.
Az FTP-szerverekre minden esetben be kell jelentkeznünk, ehhez érvényes
felhasználói névre és jelszóra van szükségünk.
Az FTP (file transfer protocol) lényegében kétféleképpen használható,vagy
akkor ha a távoli gépre is van hozzáférési jogosultságunk (felhasználónév,
jelszó), vagy akkor, ha nincs ugyan, de nyilvánosan elérhető fájlokat szeretnénk
az un. Anonymous (névtelen) szerverekről letölteni. Ez utóbbi használat a
legelterjedtebb, mivel a hálózaton gigabájtok ezreit archiválják és kínálják
ingyenesen ezen a módon. Érezzük magunkat vendégnek ezeken a
szervereken, tehát ne éljünk vissza a kínált lehetőséggel. Válasszunk
 Hálózatok
földrajzilag közelebbi helyeket, hogy ne terheljük fölöslegesen a hálózatot, és
legyünk tekintettel a - lokális időben értendő - csúcsidőkre,hogy ne vonjunk el
fölöslegesen erőforrásokat a helyiektől. A frekventált anyagok általában több
helyen is megtalálhatók, un. tükör-szervereken, így érdemes valamelyik
közelebbi címet választani,vagy kihasználni az időzónák közötti eltéréseket.
Gyakori, hogy a szolgáltatást időben korlátozzák vagy az egyszerre
bejelentkezettek számát korlátozzák,s erről a bejelentkezéskor küldött
"welcome" üzenetben tájékoztatnak. Miután ezeket a szervereket sok esetben
valamilyen pénzügyi támogatás,intézeti politika vagy egyéni lelkesedés tartja
életben, nincs garancia a stabilitásra ill. az állandó naprakész tartásra.
Az FTP a kliens/szerver modell alapján működik. A kliens szoftver használatán
keresztül tudunk kapcsolatot teremteni a távoli FTP szerverekkel és onnan a
fájlokat letölteni. Az FTP törődik az olyan részletekkel, mint a fájlok mozgatása
a hálózatban, valamint a különböző számítógéptípusok és operációsrendszerek
kezelése.

11. Ismertesse az internet grafikus felületét (www)?

Word Wide Web. Meghatározott protokollon (általában http://) keresztül
szöveget, képet, hangot, animációt, egyéb objektumokat tartalmazó fájl,
dokumentum olvasása.
Még egy lényeges objektum lehet a szövegben, méghozzá a hiperlink, vagy
mutató. Egy egy másik, ehhez hasonló fájl pontos címét jelenti. Ha a szövegben
ezt választjuk ki, akkor az általa mutatott fájl kerül a képernyőnkre. Ennek a
fájlnak nem okvetlenül kell ugyanazon a gépen lenni. A pontos cím azt jelenti,
hogy le van írva a dokumentumot tartalmazó (esetlegesen távoli) gép pontos
címe, és azon belül, hogy melyik alkönyvtárban található, és mi a neve. Így egy
bonyolult, sokszor egymásra mutató, az egész világot behálózó
dokumentumhalmazon való ugrálást, barangolást, szörfözgetést jelent a
böngészés.
A böngésző programok (pl Netscape Navigator, Internet Explorer, Mozilla)
ezeket a hivatkozások kezelését, a dokumentumok letöltését „egérkattintások”
segítségével könnyen kezelhetővé teszik.
Az interneten elérhető szolgáltatásokat a különböző internet-szolgáltatókon
(ISP - Internet Service Provider) keresztül érhetjük el. Az internet-szolgáltatók
elsődleges feladata a TCP/IP alapú kapcsolat kialakítása és fenntartása az
előfizetők számára. Ezenkívül számos kiegészítő szolgáltatást – tárhely, e-mail
postafiók biztosítás – nyújtanak a felhasználók igényeinek kielégítésére. Az
internetes szolgáltatások, amelyek működését különféle protokollok határozzák
meg.
A World Wide Web az internet egyik legnépszerűbb szolgáltatása. A WWW
szervereken HTML-oldalakon találhatjuk meg az információkat. A HTML
(HyperText Markup Language) egy dokumentum-leíró nyelv. Segítségével írják
le a WWW dokumentumaink szerkezetét, amelyet a böngészőprogramok
jelenítenek meg. A WWW HTML állományainak a továbbítására szolgáló
protokoll a HTTP (HyperText Transfer Protocol).
A http-vel lehetőségünk van multimédiás elemek továbbítására is.
Ma már bárki rendelkezhet saját weboldallal az interneten, így a World Wide
Web óriási mennyiségű információt tartalmaz minden témakörben.
A nagyobb cégek és egyéb intézmények szinte mindegyike rendelkezik saját
domain név alatt elérhető weboldalakkal. Például a Space Telescope Science
Institute oldalait a http://www.stsci.edu címen találjuk. Ezen az oldalon a
 Hálózatok
világűrbe telepített Hubble távcsővel végzett legfrissebb kutatási
eredményeket publikálják.

12. Hogyan keresünk meg valamit az Interneten?

Léteznek olyan webhelyek, amelyek fő feladata a weboldalak nyilvántartása és
e nyilvántartás közzététele: ezek a keresőhelyek.
Angol nyelvűek: www.yahoo.com, www.lycos.com, www.google.com
Magyar nyelvűek: www.altavista.hu (mindenhol keres),
www.altavizsla.matav.hu (magyar webhelyeken keres)
Nyitó oldalukon található egy beviteli mező, oda kell begépelni azt amit
keresünk. Ezután kattintsunk a „search” vagy „keresés” feliratú gombra. Némi
gondolkozás után kapunk egy listát azoknak a weboldalaknak a címével,
amelynek tartalmában a megadott szó szerepel. Ha egy helyen kattintunk
meggyőződhetünk arról, hogy a kereső által talált weboldal megfelel-e. Ha nem
a „vissza” gombra kattintva visszajuthatunk a listához.
Ha nem egy szót adunk meg a bevitel mezőben, például: gördeszka
csapágy, akkor olyan oldalakat fogunk kapni, ahol vagy a gördeszka vagy a
csapágy vagy mindkettő szerepel. Ha idézőjelek közé tesszük a szavakat, akkor
a teljes kifejezésre, mint egyetlen szóra fog keresni a keresőhely.
Előfordulhat, hogy nincs találat, ekkor még általánosabban kell
megfogalmaznunk a feltételt.
Kereső-szerverek
Az interneten böngésző felhasználók idejük nagy részét különféle információk
keresésére fordítják. A legegyszerűbb keresési mód, amikor valamilyen cég
vagy intézmény internetes oldalait keressük a hálózaton.
Ebben az esetben érdemes először a http://www.cégnév.com, vagy
magyarországi szervezetek esetén a http://www.cégnév.hu URL-lel próbálkozni.
A keresőszerverek lehetővé teszik, hogy az interneten különféle szempontok
alapján információkat keressünk. A keresőszerverek különösen nagy
teljesítményű számítógépek, amelyeket különböző szolgáltatók tartanak fenn.
Egyes típusai témakörök szerint, míg mások az internetes oldalak szövege
alapján keresnek. A keresőszerverek általában csak a keresett információt
tartalmazó lapok címeit tárolják.
A keresőszervereknek két fajtáját különböztetjük meg, a témakör szerinti
keresőszervereket, valamint a tartalom szerinti keresőszervereket. A tartalom
szerinti keresést végző szervereket keresőgépeknek is nevezzük.
Témakör szerinti keresés
A témakör szerinti keresőszervereken általában előre meghatározott
kategóriákba sorolva találjuk meg az egyes WWW oldalak címeit. Az ilyen
szerverekre a tartalomszolgáltatóknak be kell jelentkezniük, és saját maguknak
kell meghatározni, hogy lapjaik az adott szerveren megtalálható témakörök
közül melyikben jelenjenek meg.
A legismertebb ilyen szerverek közé tartozik például a magyar nyelvű HuDir
(http://www.hudir.hu), a Magellán (http://magellan.fotexnet.hu), a Góliát
(http://www.goliat.hu), illetve az angol nyelvűek közül a Yahoo
(http://www.yahoo.com), az Excite (http://www.excite.com) vagy az MSN Search
(http://search.msn.com).
A következő képen néhány keresőszerver nyitóoldala látható:
A HuDir magyar nyelvű kereső főoldalán különböző tárgyköröket találhatunk. Az
egyes témakörökhöz tartozó weboldalak linkjeit a témakörre kattintva
jeleníthetjük meg.
 Hálózatok
A találati listán kívül további altémakörök választására nyílik lehetőségünk,
amelyek segítségével a keresést célirányosan szűkíthetjük. Például ha egy
vegetáriánus étterem weboldalát akarjuk megkeresni, a főoldalon kiválasztjuk a
Kikapcsolódás, Turizmus tárgykört.
A megjelenő találati oldalon továbblépünk az Éttermek, büfék, eszpresszók
témakörre, majd szűkítjük a keresést az Éttermek választásával. A Vegetáriánus
konyha címszót választva a szerveren található összes vegetáriánus étterem
weboldalának linkje megjelenik.
Ha a talált oldalak száma több, mint amennyi egy oldalon szerepelhet, a kereső
az egyes linkeket több oldalon keresztül jeleníti meg. Az oldalak között a lap
alján található oldalszámok és Előző/Következő linkekre kattintva válthatunk.
Tartalom szerinti keresés
Tartalom szerinti kereséskor a keresőszerver a megadott kulcsszót az egyes
oldalak szövegében keresi. Egy ilyen keresés lefuttatásakor alkalmanként nagy
mennyiségű találatot érhetünk el, azonban ezek jelentős része érdektelen lehet
számunkra.
A kereső szervereknek különösen nagy háttértár-kapacitással és nagy
sávszélességű internetkapcsolattal kell rendelkezniük, így fenntartásuk
különösen nagy költséggel jár.
Ilyen típusú keresőszerverek például a magyar nyelvű Heuréka
(http://www.heureka.hu), az Index keresője (http://katalog.index.hu), az origo
lapba épített Vizsla (http://www.origo.hu), valamint az angol nyelvű AltaVista,
ahol azonban lehetőségünk van a keresést a magyar nyelvű oldalakra szűkítve
végezni (http://www.altavista.com). A legtöbb keresővel általában mind a
témakör, mind a tartalom szerinti keresést elvégezhetjük.
A keresőszerveren általában nemcsak egyfajta keresést hajthatunk végre. A
legtöbb keresőszerver tartalom és témakör szerinti keresésre egyaránt
lehetőséget nyújt. Léteznek speciális keresőszerverek is, amelyek adott
témában biztosítanak keresési lehetőséget. A következő táblázatban néhány
keresőszervert és jellemzőit foglaltunk össze:

13. Ismertesse az IRC és a Chat használatát?

Az Internet Relay Chat (valósidejű csevegés) létező, bejelentkezett felhasználók

beszélgetését jelenti. Be kell jelentkezni egy IRC szervere, választani kell egy
nickname-t (becenevet), és egy csatornát, vagy szobát. Gépelés (és enter) után
 Hálózatok
a begépelt szöveg minden olyan felhasználó monitorján megjelenik, aki erre a
szerverre bejelentkezett, és ezt a csatornát, vagy szobát választotta. Azonnal
olvashatja, és válaszolhat. Vigyázat, a szobában tartózkodó összes felhasználó
„hallja”, azaz látja a választ.
A Chat web-es felületű IRC tevékenységet jelent.
 Hálózatok
Nem tétel, de jó ha tudod, vagy legalább hallottál róla:

III. Hálózati protokollok:

A protokoll a hálózatba kötött gépek kommunikációjának szabályrendszere. Csak a
két legelterjedtebb protokoll leírásával foglalkozunk. Ebből is csak a címzés
problémája lesz számunkra érdekes.

1. IPX / SPX protokoll:

Minden hálózatba kötött gépben kell lenni egy úgynevezett hálózati kártyának.
Ezeknek a gyár által a kártyába írt önálló, egymástól biztosan különböző,
úgynevezett fizikai (Ethernet) címe van. Az üzenetküldés úgy történik, hogy a
küldő gép kiadja a célgép fizikai címét és az üzenetet. Ezt egyszerűen minden
gép olvassa, és ha a cím nem az övé, eldobja. Kevés gép esetén elég gyors
lehet, de sok gépnél, vagy nagy forgalmú hálózatokon nagyon lefoglalja a
gépeket a sok felesleges üzenet olvasása. A Novell alap-protokollja.
Az üzenetküldő gép természetesen nemigen tudhatja a célgép kártyaszámát,
hacsaknem írjuk be fáradságos munkával. Több gép esetén a kikeresés további
nehézséget okozna.
Ha pl. egy Novell szerverbe bejelentkezünk, megadjuk a login-nevünket.
Munkaállomásunk pedig automatikusan hozzáküldi a fizikai címet. A szerver
elkönyveli, hogy most hol ülök. (Ha kilépek, természetesen törli.) Az
üzenetküldő gép most a szervernek címezi az üzenetet, és az üzenet „első
sora” az, hogy melyik felhasználónak szól. Mindenki veszi az adást, de csak a
szerver olvassa el a teljes üzenetet. Az első sorban megtalálja, hogy melyik
felhasználónak szól. Kikeresi, hogy most melyik fizikai számú gép előtt ül. A
címben kicseréli az ő fizikai címét a célgép fizikai címével, és útjára bocsátja az
üzenetet. Mindenki veszi, de csak (végre) a célgép olvassa el az üzenetet
teljesen.
Ezt a protokollt könnyű megvalósítani, de látszik, hogy sok gép esetén nagyon
lelassítja a rendszert.

2. TCP-IP protokoll:

A munkaállomásoknak önálló logikai címük van. Ez egy 32 jegyű kettes

számrendszerbeli szám. A jobb megjegyezhetőség kedvéért azonban 4 byte-ra
bontjuk. Az egy byte-ba írható legnagyobb szám tízes számrendszerben
kifejezve a 255. Az IP címeket így négy részre tagolt tízes számrendszerbeli
alakjában szokás emlegetni, például 57.129.241.23
Ez logikailag egy „négy emeletes” fa-szerkezetet jelent. A példában azt, hogy
egy „nagy főelosztó” 57-ik ágán található „al-elosztó” 129-ik ágának … „al-al-
ágán” található a munkaállomás. (Lásd fa-topológia). A legalsó szint a
munkaállomások. Az elosztókat útvonalválasztóknak, routereknek, gateway-
oknak hívjuk. Ha a példabeli gépről üzenetet küldök az 57.129.45.74-es IP című
gépnek, akkor a munkaállomásom „felküldi” az üzenetet a címmel a felette álló
routernek. Ez tudja, hogy ő az 57.129.241.x című gépeket tudja elérni. Mivel ez
a cím nem ilyen, ezért nem ő az illetékes postás. Tehát „feljebb” küldi az
üzenetet. A felsőbb router tudja, hogy ő az 57.129.x.x című gépeket éri el. Ez
egy ilyen cím, tehát „leadja” az 57.129.45.x-es, alatta álló routernek. Ez pedig
már ki tudja postázni. Így pár routeren keresztül pillanatok alatt eljut a
címzetthez az üzenet. Lényeges, hogy tudni kell, „hányadik drótra” van kötve a
munkaállomásom. Ezt egy nemzetközi szervezet határozza meg, így lesznek a
címek egyediek.
Egy kis cég legfeljebb pár IP-címet szokott kapni. Egy kicsit nagyobb cégnek
esetleg egy úgynevezett C osztályú címet adnak, ami azt jelenti, hogy az utolsó
 Hálózatok
számjegy nem kötött. Pl. 145.23.45.x. A cégre van bízva, hogy az x helyére
írható számokat a sok gépe közül melyeknek, milyen sorrendben adja.
Egy még nagyobb cégnek, például az egyetemeknek B osztályú címet szoktak
adni. Ez jóval nagyobb szabadságot enged, hiszen csak az első két szám van
meghatározva. Lényegében a példában szereplő 57.129.x.x –es routert helyezik
el a cégnél. Innen a cég oda húz zsinórt, ahova akar.
A legnagyobb multinacionális cégek pedig A osztályú címet kaphatnak, vagyis a
legfelső szinten lévő elosztó az övék. Innen úgy osztanak, ahogy ők akarnak.
Mivel az ember még ezt is nehezen jegyzi meg, ezért ún. domain-neves
változatban is szokták használni az IP-címeket. Ez azt jelenti, hogy pl. a
195.199.74.145 -ös IP-cím mellé odaírják egy számítógépben, hogy www.krudy-
gyor.sulinet.hu. Ezt a gépet „Domain Name Server”-nek hívják. Ha valaki ezt
írja be címnek, akkor a DNS kikeresi a táblázataiból az igazi címet, és postázza
a megfelelő irányba.
A munkaállomás IP címét, a „legközelebbi router”-t és a „legközelebbi DNS”-t a
munkaállomás beállításakor a rendszergazda beírja a munkaállomás megfelelő
fájljaiba. Ezek nélkül a munkaállomás alkalmatlan lenne a TCP/IP
kommunikációra. Ezt nehezebb szépen megtervezni, beállítani, de sok gép
esetén kifizetődik, mert nem (ettől) lesz lassú.